Romániai Magyar Szó, 1948. március (2. évfolyam, 149-173. szám)
1948-03-01 / 149. szám
Komcstlai Magyar M ^ Hétfő, 1948. március 1 ................CSrismu —a 2 ■— .................................. ■■ ------- — —------------- fajra, felekezetre, valamint kulcturtokra vagy anyagi helyzetre való tekintet nélkül. Beiktatjuk alkotmányunkba az együttélő nemzetiségekhez tartozó állampolgárok meglévő jogait, hogy bármilyen fokú saját anyanyelvű iskolákkal rendelkezhetnek, hogy anyanyelvüket használják a közigazgatásban, stb.‘ Nem egy állampolitikai jegelv alkotmányos kodifikálásáról van tehát csak szó. Hanem egy testet öltött elvről, egy megvalósult és teljes kifejlődésben lévő gyakorlatról. Az alkotmány nem írott malaszt lesz, hanem tükörképe a valóságnak s nem csak az alkotmány, hanem a demokratikus életberendezkedés, a megreformált államgépezet biztosítja ennek az elvnek megdönthetetlenségét. A valóságos élet szempontjából mit sem jelentene, ha szakadék tátongana az alkotmány és a gyakorlat között, mint ahogy ez éppen nemzetiségi vonatkozásban a reakciós román alkotmány és reakciós nemzetiségi politika között fennállott. A jogegyenlőséget a Román Népköztársaságban a politikai hatalom birtokosa, a Román Munkáspárt által vezetett, szervezett és irányított dolgozó nép intézményesíti. Tiszteletben tartását és érvényesülését szintén ez az eltiporhatatlan, következetesen demokratius útjáról letéríthetetlen népi erő biztosítja. A közigazgatási reform szerint széles hatáskörrel felruházandó népi tanácsok kezeskednek róla, hogy ez a közigazgatási társadalmi, gazdasági és kulturális élet minden eresztékébe beszívódjék és kibontakozzék. Ezekbe a népi tanácsokba általános szavazással a nép dolgozó tömegei által beválasztott legbecsületesebb, legtisztességesebb, legönzetlenebb elemek kerülnek be, akiknek élén a munkiSoszosztály élcsapatának tagjai menetelnek. Annak az élcsapatnak a tagjai, amelyet „a népek testvériességének nemes ideológiája“ hat át és amely „sokat tett annak a sovinizmusnak és a kölcsönös biztmatlanságnak gyökértelenitésére, amelyet a kizsákmányolok terjesztettek országunk lakosságának soraiban.“ Elválaszthatatlanul közös érdekek kötik össze nyelvi különbség nélkül a városi és falusi dolgozóikat. Nemzetiségi vonatkozásban ez az érdek azt diktálja, hogy számolják fel a soviniszta maradványokat s ennek jegyében vonják szorosabbra együttműködésüket. Az eddiginél is szorosabbra, hogy ki lehessen aknázni és a néptömegek javára fordítani mindazokat a lehetőségeket, amelyek a „külső jelentkezési formájában nemzeti, belső tartalmában következetesen demokratikus“ kultúra terén a népi demokráciában megvannak. Hogy i ki lehessen aknázni mindazokat a lehetőségeket, amelyek a nemzetiségi egyenjogúságból minden együttélő nép számára erednek úgy közigazgatási, mint gazdasági és művelődési vonatkozásban. A Román Népköztársaság dolgozó tömegei — soraikban a romániai magyarság tömegeivel — feleltek erre a követelményre. A demokratikus Romániában a dolgozók, nemzetiségi különbség nélkül vállvetve küzdenek közös ellenségeik, a bármely nemzetiségű bel- és külföldi reakciósok és kizsákmányolók ellen“. Alulról felfelé kovácsolódott össze ez a válvetett küzdelem s eredményezi napjainkban azt, hogy most, amikor újabb nagyszerű sikerek megvalósítása vár Népköztársaságunk tömegeire, hatalmas arcvonalba tömörüljenek: a Népi Demokrácia Frontjába, amely nem csak egy időleges, átmneti képződmény, hanem az egyérdekü milliók sziklaszilárd szövetsége a boldogabb holnapok megvalósítására. Sokkal több van ebben már, mint CSAK nemzetiségi érdek. Általános emberi érdekekről van szó, az emberi szabadságjogok fokozottabb kiteljesítéséről, miután már a benne foglalt nemzetiségi szabadságjogok megoldásán túljutottunk. JAKAB ANTAL A fővárosi zsidó lakosság tiltakozó gyűlése sas amerikai-angol imperialista mesterkedések ellen A főváros zsidó lakossága népgyűlésen juttatja kifejezésre együttérzését a világ elnyomott népeinek demokratikus szabadságharcával. Ugyanakkor kifejezésre juttatják szolidaritásukat a palesztinai zsidó és arab néppel, amely az angol és amerikai imperializmus által szervezett szabotázs ellen harcol, miely az imperializmus meg akarja akadályozni az Egyesült Nemzetek Szervezete határozatának végrehajtását, a független zsidó és arab államok megvalósítására vonatkozólag. Ez a népgyűlés egyúttal tiltakozás lesz a Jewish Agency egyes vezetőinek imperialistabarát tájékozódásával szemben. A gyűlést vasárnap f. év február 29-én délelőtt fél 11-kor tartják a Cal. Călărasiloron lévő Tomis mozi helyiségében. A gyűlésen beszédet mond S. Mikunis, a Palesztinai Kommunista Párt főtitkára. Munkások és tisztviselők gondozza« ápolja a „AUGUSZTUS 23" fogászát» szövetkezet Domnica Anastasia (volt Belvedere) 5 szám, telefon 6.14.08 800 kabinet, melyek vezetői fogorvosok és vizsgázott (autoritat) fogászok, áll a közönség rendelkezésére. Tömés 150 lej, foghúzás 150 lej. Wipla-korona 300 lej, hamisság 400 lej. RÉSZLETfizetés Kabinetjeink a főváros központjának és külvárosainak különbözű részein vannak elhelyezve. Mrcius 6-án Nagyvasadon Intézőbizottsági ülést tart a Magyar Népi Szövetség a nemzetgyűlési választások megtárgyalására A Magyar Népi Szövetség elnökségi irodája a következő közleményt adta ki: A Magyar Népi Szövetségnek a Népi Demokrácia Frontján való részvétele, valamint a közelgő nemzetgyűlési választási hadjáratba történő széleskörű bekapcsolása módozatainak megtárgyalása céljából a Magyar Népi Szövetség központi intézőbizottsága ez év március 6-án reggel 8 órai kezdettel Nagyváradon ülést tart. A központi bizottság ülését megelőzően, március 5-én reggel 8 órai kezdettel, ugyancsak Nagyváradon a Magyar Népi Szövetség összes megyei szervezeteinek elnökei tartanak értekezletet. A kétnapos nagyfontosságú értekezletet bezáróan március 7-én, vasárnap délelőtt Nagyváradon népgyűlés keretében mélatják az itt élő magyar népi tömegek vezetőit a kül- és belpolitikai eseményeket és ismertetik az értekezlet határozatait. Az értekezletre szóló meghívókat az országos elnökség ma szétküldte. SCUHINT GOTTWALD Nem fogadunk el leckét a müncheniektől (Prága, ceteka). — Az új kormány esküretétele alkalmával, amelyről lapunk más helyén beszámoltunk, Siement Gottwald csehszlovák miniszterelnök a többi között ezeket mondta beszédében: — Határozottan visszautasítjuk a külföldi híreszteléseket a szabadság és a parlamentarizmus fenyegetettségéről. Nem fogadunk el leckét a demokráciából és alkotmányosságból azoktól, akik felelősek Münchenért, akik a hitlerista Németországgal alkudoztak magáról a létezésünkről s akik nem demokratikus és törvénytelen módon megsemmisítették a Csehszlovákiával kötött szövetségi szerződést. Gottwald ezután megköszönte Benes köztársasági elnöknek, hogy meghallgata a nép akaratát. Benes válaszában a többi közt ezeket mondta: Önök uj módon és a demokrácia új formájában akarják vezetni az államügyeket. Óhajtom, hogy ez az új út valamennyiünk boldogulását jelentse. Március 3 . országos diiákünnep Két éve, hogy az Egyetemisták Demokratikus Frontja kibocsátotta első kiáltványát. A kiáltvány többek között a következőket írta: „...a diákságnak határozottan állást kell foglalnia népünk életének és fejlődésének problémái mellett.“ A Romániai Egyetemi Hallgatók Országos Szövetsége, amely 40.000 tagot számlál, megelégedéssel tekinthet vissza az egyetemi hallgatók két éves demokratikus mozgalmára, az elért eredményekre. Egyetemistákból álló munkabrigádok, kantinok, diákotthonok tanúskodnak ezekről az eredményekről. Március 3. a demokratikus diákszervezet 2 éves fennállásának évfordulója. Az egyetemisták országszerte készülődnek e nap megünneplésére, amely nem csak diákünnep, hanem az egész dolgozó nép ünnepe is. ffl posta vezérigazgatóságának felhívása A posta vezérigazgatósága felhívja a pénzügyi, kereskedelmi és iparvállalatok figyelmét, hogy a postaszolgálatra vonatkozó törvény rendelkezéseinek értelmében, postai küldeményeiket nem küldhetik saját küldönceik által, ha erre vonatkozólag nem rendelkeznek, a posta vezérigazgatósága által kibocsátott engedéllyel. Felhívják mindazon vállalatok figyelmét, amelyek eddig nem kérték az erre vonatkozó engedélyt, hogy sürgősen jelentkezzenek az engedélyek átvételéért. Bukarestben a postai vezérigazgatóságnál Gal. Victoriei I. emelet 136. számú szoba, míg a vidékiek az illető postahivataloknál jelentkeznek. „Románia - Népköztársaság“ címen írt Vasile Luca, a Román Munkáspárt titkára elemző értékelést a „Tartós békéért, népi demokráciáért“ című lap legutóbbi számában Ebben a nagyjelentőségű cikkben Vasile Luca a népelnyomó monarchikus rendszer népellenes uralmának részleteit fejtette ki s rámutatott a monarchiát felváltó Román Népköztársaság alapvető sajátosságaira. A cikket teljes terjedelmében közöltük legutóbbi számunkban. Sajnálatosan a cikk címe sajtóhibásan jelent meg a lapban a korrektor és a szolgálatos nyomdaszerkesztő felületessége miatt. A sajtóhibás cím, amely „Romanai Köztársaság“ téves szöveggel jelent meg, alkalmat ad arra, hogy éppen Vasile Luca cikke egyes részleteinek kiemelésével és Gh. Gheorghiu-Dej kongresszusi jelentésének erre vonatkozó tartalmával, megvilágítsuk, miért nevezzük, miért kell Népköztársaságnak neveznünk Romániát. Vasile Luca cikkében így felel a kérdésre : „Románia, köztársaság lett. Nem polgári köztársaság, amely a kizsákmányolók osztályának eszköze, hanem Népköztársaság, a munkások, parasztok és haladó értelmiségiek köztársasága. Mit jelent ez ? Azt jelenti, hogy köztársaságunkban az államhatalom a kétkezi munkások és a városi és falusi értelmiségiek kezében van és hogy az államhatalom szerveinek szerkezetét meg kell változtatni, hogy a néptömegek is tevékenyen részt vehessenek az államvezetésben“. Majd lejebb : „A Román Népköztársaság amely a reakció és az imperializmus elleni harcban született meg, a demokrácia és a béke tényezője“. Gh. Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt főtitkára a kongresszuson igy elemezte a kérdést „Miért nevezzük mi köztársaságunkat Népköztársaságnak ? Azért nevezzük Népköztársaságnak, mert semmi köze a kapitalista köztársaságokhoz, amelyeket formálisan a választott elnök vezet, de amely fölött a valóságban néhány száz nagybankár, nagyiparos és kapitalista monopólium vezér családja uralkodik. A népköztársaság új államforma, mivel nemcsak a királysághoz, de bármilyen polgári köztársasághoz viszonyítva is, új léptet jelent előre a társadalmi fejlődés útján. A polgári köztársaságok, bármilyen demokratikusnak is akarják feltüntetni magukat, a kizsákmányoló osztályok előjogainak védelmezői a kizsákmányolt tömegekkel szemben. A polgári köztársaságoknak ez a jellege egész társadalom-politikai, jogi, erkölcsi, stb. felülépitményükben visszatükröződik. „A polgári demokrácia — írja Lenin — mindenkor szűkkörü, csonka, hamis, álnok marad és a kapitalizmus feltételei között ilyennek is kell maradnia, paradicsom a gazdagok számára, csapda és csalás a kizsákmányoltak, a szegények számára...“ A Népköztársaságinak egészen más jellege van. A mi köztársaságunkban itt az a tény, hogy az a nép többségének szolgálatában áll a jólétért, a boldog jövőért folytatott harcban. Népköztársaságunk a dolgozó nép védelmi eszköze bármilyen kizsákmányolás és elnyomás ellen. A nagy Lenin még 1916-ban előrelátta, hogy „minden nemzet el fog jutni a szocializmushoz, de nem éppen azonos módon, mindegyik sajátos jellegel fogja felruházni a demokrácia egyik vagy másik formáját..., a társadalmi élet különböző ágainak szocialista átalakulását. A népköztársaság az az államforma, amelyen keresztül a nagyszerű cél : a kizsákmányolás és a kizsákmányoló osztályok mégmegszüntetése és országunkban a szocialista rendszer bevezetésének megvalósítása felé haladunk“-