Romániai Magyar Szó, 1948. május (2. évfolyam, 199-222. szám)

1948-05-01 / 199. szám

Romániai Magyar Sró Szombat, 1948. május L Minden erőnkkel vegyünk részt a béke megóvásáért és a népek függetlenségéért harcoló demokratikus, imperia­listaellenes tábor megerősítésében! J­zsii és arabok Éle­­fizi!­aeo a bizton­ságii tanács töncseflensigtr • Gromiko beszéde a pales­ sstinai kérdésben (New-York, Rador). — Gromiko szovjet­ megbízott a biztonsági­ ta­­nácsban, a Palesztina kérdéssel kapcsolatban újabb nagy fontosságú beszédet mondott. — Jóllehet a biztonsági tanács két határozatot is hozott, a Palesz­tinai fegyverszünet kérdésében — mondotta Gromiko — e határozato­kat teljesen figyelmen kívül hagy­ják azok, akik a zsidó és az arabok közt dúló harcokért felelősek. A biztonsági tanácsban résztvevő kor­mányok megbízottai egyetértenek azzal, hogy a Palesztinai fegyver­szünet kérdése különös figyelmet érdemel és hogy a biztonsági ta­nács feladata, hogy a fegyverszü­neti intézkedés végrehajtását ellen­őrizze. A határozat azonban nem tartalmaz intézkedéseket azokkal szemben, akik a jelen­legi palesztinai helyzetért fele­lősek Az április 17-i határozat nem tar­talmaz semmi olyan intézkedést, a­­mely megjavítaná a helyzetet. A szovjet küldöttség két javasla­tot tett. Az első javaslat értelmé­ben visszavonnák a Palesztinába behatolt fegyveres alakulatokat. Ezeknek ugyanis az a céljuk, hogy megakadályozzák a Palesztina fel­osztására vonatkozó határozat vég­rehajtását. A második szovjet javaslat azt in­dítványozta, hogy a biztonsági ta­nács kérje legalább a további fegy­veres csoportok behatolásának meg­szüntetését. A palesztinai harcok nem hogy megszűnnének, hanem egyre heve­sebben folynak. A zsidók és az arabok vérükkel fizetik meg a biztonsági tanács tehetetlenségét és azt, hogy a tanács nem képes a palesz­tinai helyzetet megjavítani. A jelenlegi súlyos helyzetet az i­­dézte elő, hogy azok a kormányok, amelyeknek módjában áll a bizton­sági tanács támogatása, nem alkal­mazzák a határozatilag kimondott intézkedéseket. Eközben kormányaik szóvivői nagy hangon beszélnek a palesztinai súlyos helyzetről és ar­ról, hogy véget kell vetni a zsidók és arabok közötti harcnak. Az Egye­sült államok megbízottai attól tar­tanak, hogy ha valamely hatásos intézkedést megszavaznak, ez maga után vonná a palesztinai helyzet rendezését. Ezért igen sokan felte­szik a kérdést, hogy vájjon a Pa­lesztinai helyzetet nem bizonyos meghatározott céllal idéztek-e elő. Vájjon a biztonsági tanács tényleg olyan tehetetlen, hogy ne lenne meg a lehetősége egy ilyen kis or­szágban a rend megteremtésére? Erre az eljárásra csak az a ma­gyarázat, hogy az Egyesült Állam­­ok kormánya a közgyűlés delegátusai körében minél több hívet akar sze­rezni magának Palesztina gyámha­tóság alá helyezésére. Sokan joggal állíthatják, hogy e­­setleg a biztonsági tanács újabb határozatot hoz, amelyek ugyancsak eredménytelenek maradnak. Fogadjuk tehát el minél gyor­sabban az amerikai javaslatot, mely szerint Palesztinát védnökség alá kell helyezni — mondják egyesek. Az angol kiküldött valószínűleg azt fogja állítani, hogy a szovjet­­küldöttség csak propagandát csinál. Mi azonban általánosan ismert té­nyeket és hivatalos közleményeket idézünk. Igen kétséges, hogy az amerikai népnek lesz-e va­lamilyen haszna abból a játék­ból, melyet az amerikai kor­mány űz a palesztinai kérdés­ben. Ugyanez mondható az angol, francia és­­­ többi kormányokról is, amelyek az amerikai kormány nyomdokait követik. Ezek a kikül­döttek azt javasolták, hogy alakít­sunk konzul-bizottságot az Egye­sült Államok, Franciaország és Bel­gium kiküldötteiből. A konzul-bi­zottság tehát éppen azoknak az or­szágoknak a megbízot­taiból állna, amelyek magatartásukkal előidézték a jól ismert indonéziai eseményeket, amikor olyan egyezményt kénysztü­ntettek az indonéziai köztársaságra, amely nemzeti felszabadítási moz­galmát elfojtotta. Ez a három gyarmati hatalom akar rendet teremteni Palesztiná­ban. Könnyen el lehet képzelni, hogy miféle rend lenne az. Hiszen Palesztinában máris gyarmati rendszer uralkodik így tehát a hármas konzul-bizott­ság legfőbb gondja az lenne, hogy továbbra is fenntartsa a gyarmati rendszert. A Szovjetuniótól távol áll az a gondolat, hogy részt vegyen az inté­ző tanácsban, azonban feltétlenül kívánatosnak tartja, hogy a Pa­lesztina kérdésében s a fegyverszü­net tekintetében rendet teremtse­nek. A jelenlegi palesztnai politika csak bizonyos nagyhatalmak érdekeit vé­di, helyesebben az illető ország b­ionyos köreinek érdekeit. A szovjet küldöttség véleménye szerint, a kérdés rendezésének leg­fontosabb feltétele, hogy szűnjenek meg a mesterkedések, amelyeket magánbeszélgetésekben, bizonyos kormányok megbízottai még a biz­tonsági tanács ülésein is folyatnak. A palesztinai fegyverszünet kér­dését csak helyes feltételeken ala­puló intézkedésekkel lehet megolda­ni éspedig úgy, hogy a jelenlegi helyzetért felelős tényezőket rendre kell utasítani. az amerikai támogatás sem mentheti meg Szofulisz kormányát a bukástól (Belgrad, Rador) „A tartós béké­ért a népi demokráciáit“ című fo­lyóirat, a kommunista és munkás­pártok belgrádi tájékoztató irodájá­nak hivatalos közlönye, részletesen foglalkozik a legutóbbi 12 hónapban lezajlód görögos zárt hadműveletek­­kel. A kimutatás szerint a monarchista fasiszta csapatok 25 ezer embert veszítettek. Jóllehet a demokrata hadsereg nem rendelkezik repülőraj­­jal, ennek ellenére megsemmisíte­t­­­tek 25 repülőgépet, 75-öt pedig harcképtelenné tettek. A partizánok támadásaikkal, melyeket több város, de különösen Athén és Szaoniki közelében hajtottak végre, nagy ré­mületben tartották a fasisztákat. A fasiszta kormány azonban to­vább folytatja rémuralmát. 70 ezer demokratát tart gyüjtőtá­b­ m. A hadiörvényszékek eddig 1420 demok­rata harcost ítéltek halálra. Ezen­kívül tízezer polgárt megöltek. A kormány egyre erősödő terrorja el­lenére a görög nép elleni láss nap­­ról-napra fokozódik. Bár a Reaos­pastis-t, a kommunista párt hivata­­talos lapját betiltották, ez mégis megjelenik, a Szabad Görögország rádióállomásának közléseit egyre többen hallgatják. Egész Görögország gazdasági éle­tét amerikai szakértők ellenőrzik. Eddig körülbelül 150 ezer tonna amerikai fegyvert szállítottak Gö­rögországba. A fasiszta görög had­sereg az ő kezükben van. Az ame­rikaiak összesen 250 ezer katonát fegyvereztek föl. Azonban a Wall Street urai hiába tesznek meg min­den erőfeszítést, a fasiszta görög hadsereg katonái közül napról-napra mind többen szöknek át a demokra­­tikus hadseregbe. A folyóirat végül leszögezi, hogy még az amerikai támogatás sem mentheti meg Szofulisz és Csíldárisz reakciós kormányát a bukástól. A francia kommunista parlamenti csoport határozata Palesztina kérd­ésében (Páris. Rador). — A francia nem­ zetgyűlés kommunista parlamenti csoportja Palesztina ügyében hatá­rozatot hozott. A határozat elitéli az angolszász imperialisták cselszö­véseit, amelyek az arabok és a zsidók között háborút idéztek elő, hogy annál könnyebben hatalmuk­ba kerítsék a palesztinai kőolajfor­rásokat és hadászati támaszponto­kat. A kommunista parlamenti csoport tiltakozik az ellen, hogy francia csapatokat küldjenek Palesztinába a petróleumtrösztök érdekeinek támo­gatására Amerika és Anglia kereskedelm tárgyalásokat folytatnak Francoval (London, Rador).­­ Az angoli pénzügyminisztérium hivatalosan be­jelentette, hogy e hét folyamán új­jabb kereskedelmi tárgyalásokat kezd a frankista Spanyolországgal. Az angol kereskedelemügyi és pénz­ügyminisztérium megbízottai jelen­leg Madridban folytatnak tárgyalá­­sokat. A madridi rádió híradása szerint Franco kormányának keres­kedelmi megbízottai elutaztak Pa­risba, New­ Yorkba és Londonba. A szovet szakszervezetek küldöttsége Háméban (Moszkvai Rador). A szovjet szakszervezetek küldöttsége hét­főn elindult Rómába, ahol részt­­vesz a szakszervezeti világszö­vetség végrehajtó bizottságá­nak és végrehajtó bizottsági irodájának ülésén. A küldött­ség tagjai: Kuznetzov, a szak­­szervezeti szövetség elnöke, Szi­­derenko, Rostovski és Mónin, A Romániai Szakszervezeti Tanács küldöttsége Moszkvában (Moszkva, Radov­) A Romániai Országos Szakszervezeti Tanács kül­döttsége hétfőn megérkezett Moszk­vába. A küldöttség tagjai: Mogyo­rósi Sándor, Gheorghe Pruteanu, Gheorghe Florescu, Gheorghe Gains, Offlia Manaié, és Nicolae Radovano­­vici. Az érkezőket a moszkvai repü­lőtéren Kazakov, a szakszervezet szövetségi tanács elnökségének tag­ja, Kahano­v, a szakszervezeti szövet­ségek nemzetközi osztályának al­igazgatója, Kovalevszki, az élelmi­­szeripari munkás szakszervezetei központi bizottságának elnöke fo­gadta. Teirgeiésssstrájk Marseillemben (Paris, Rador). — A Marseille-i kereskedelmi tengerészet legénysége elhatározta, hogy szerdán 24 órás tiltakozó sztrájkot tart, mert az egy hónappal ezelőtt előterjesztett kö­veteléseiket mindezideig nem tel­jesítették. A sztrájk tartama alatt egyetlen hajó sem indult ki a ki­kötőből. Német szakértők a nyugat­­európai tanácsban (Paris. Rador.) A francia főváros­ba megérkezett 2 német szakértő, akik mint a Marshall tervben részt­vevő 17 állam műszaki tanácsának tagjai vesznek részt a bizottságban A német szakértők Nyugatnémetor­­szág ipari újjáépültnek tervét dol­oo­zzák ki. Május 30.-án választ Csehszlovákia (Prága, Rador.) A csehszlovákiai nemzetgyűlési választásokat május 20-ra tűzték ki. Vaclav Nesek, bel­ügyminiszter, aki a választások idő­pontját a prágai rádióban bejelen­tette, közölte, hogy a választások teljesen szabadok és demokratiku­sak lesznek. Nem kapnak azonban szavazati jogot az olyan személyek, akik a nép, az állam vagy a demokratikus közrend elleni cselekedetet követ­tek el. Ezeknek a száma azonban igen csekély. A Csehszlovák Köztársaság szava­zóinak száma 8 millió. A „megsegített”” országokból aranyáradat özön­lik az Egyesült Álamokba (New­ york, Rador.) Az Egyesült Államok pénzügyi köreinek minden törekvése arra irányul, hogy az egész világ aranykészletét megsze­rezzék maguknak. A Marshall terv alkalmazásával a „mgsegített“ álla­mok 1 milliárd 203 millió dollár értékű aranyat fizetnek Ameriká­nak. Egyedül Franciaország 1 mil­liárd dollár értékű aranyat kell fi­zessen az Egyesült Államoknak. Az amerikai kormány hivatalos közlö­nye szerint Amerika a legutóbbi két évben 3 milliárd 500 millió dollár értékű idegen aranyat kapott. Az Egyesült Államok mai arany­­készletének értéke 23 milliárd dol­lár, ami az egész világ aranykész­letnek 60 százalékát képviseli. Gaz­dasági szakértők megállapítása sze­rint, jóllehet az arany állandóan ömlik az Egyesült Államokba, en­nek ellenére a belföldi piacon az árak állandó erőlködő irányzatot mutatnak, ---­ A magyarországi szén­­termelés felülmúlta a háború előttit (Budapest, Rador). A ma­gyarországi bányaipar 110 szá­zalékkal túlhaladta a háború előtti termelést. Márciusi hiva­talos kimutatás szerint az átla­gos napi széntermelés 3.406 va­gon volt, ami megfelel 110,7 százaléknak az 1939-es terme­léshez viszonyítva. Magyaroszág vastermelése napi 1007 tonna, vagyis 103 százalékkal több, mint a háború előtt volt, ——

Next