Romániai Magyar Szó, 1948. június (2. évfolyam, 223-245. szám)

1948-06-01 / 223. szám

Romániai" Magyar~3*6 ^ "Iaídd, 1948, jűhluő II■ 1 im iilili( V M aI■ 11.i'i Mini Pít MViU............... “V még a hábor okozta sebeket és az aszály kártevéseit. Munkásosztályunk és főleg hivatalnokaink életszínvonala még nem felel meg szükségleteiknek. Hiba volna részünkről, ha szemet hunynánk e nagy hiányosságok előtt. Természetesen nem mondhatjuk — és éppen ebben áll a mi erőnk —, hogy eddig nem végeztünk volna máris sokat a nép gazdasági és kulturális életfeltételeinek megjavítására. Sok mindent végeztünk, hogy olcsóbbá tegyük az életet, de még mindig rengeteg tennivaló akad, hogy óhajainkhoz híven, túlszárnyaljuk az 1938-as életszínvonalat. Hadat üzentünk a szegénységnek és nyomorúságnak s ezt a háborút a végső győzelemig meg kell vívnunk. Ez azonban óriási erőfeszítéseket jelent nemzetgazdaságunk kifejlesztésében, óriási erőfeszítéseket jelent a többtermelésben. Azt jelenti, hogy alapokat kell teremtsünk az ipari és mezőgazdasági temeléshez szükséges tőkebefektetésekre. Azt jelenti, hogy hatalmas erőfeszítéseket kell tennünk, hogy nemzetgazdaságunk növekedésének megfelelően, állandóan emeljük a dolgozók érttszínvonalát, mivel a mi célunk nem a tőkések célja, vagyis a meggazdagodás. Amikor mi jelmondatokat hirdetünk és áldozatokat kérünk a termelés növelésére, ezt nem ezért tesszük, hogy kizsákmányolok gazdagodjanak mg, hanem az egész nép helyzetének megjavítása retekében cselekszünk Harcunk során még nem szívjuk fel az embernek ember áltt való kizsákmányolását. De az tény, hogy az államot a nép soraiból kikerült emberek vezetik, a munkásosztály hűséges fiai, az a tény, hogy az állam védi azoknak az érdekeit, akik dolgoznak, lehetővé tette, hogy csökkentsük a kisiMkmányolást. Már a kizsákmányolásnak ez a csökkentése is megmutatta, milyen nagy az ország gazdasági és pénzügyi képessége és milyen nagyok a lehetőségei annak, hogy ezt, az ipari és mezőgazdasági szempontból elmaradt országot haladott gazdasági életű és hatalmas erejű országgá alakítsuk át. A demokratikus állam vezető szerepe a gazdasági életben, a gazdasági ellenőrzés, a tervszerűsítés és az ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági állami vállalatok megerősítése lehetővé teszik, hogy a jövőben ne csak annyit valósítsunk meg, mint eddig, hanem még meggyorsíthassuk a fejlődés ütemét, olyannyira, hogy néhány éven belül teljesen felszámolhassuk a háború maradványait és minél jobb életkörülményeket szabhassunk mindazoknak, akik dolgoznak. Az 1848—49 évi költségvetés előirányzatai a nemzetgazdaság ilyen irányú fejlődését szolgálják. Ha ezeket a célokat meg akarjuk valósítani, nem elég tisztviselőnek lenni, hanem éber aktív elemek kell legyünk, hogy ezáltal közelről kísérhessük figyelemmel gazdasági életünk fejlődésének igazi útját, amely az embernek ember által való kizsákmányolás csökkentéséhez a nép hátán való meggazdagodás megakadályozásához és a munkás elem felemeléséhez vezet. Csak kollektív munkával, mindannyiunk közös erejével, kezdve a legszerényebb tisztviselőtől — ahogy azt régente mondták —, csak fentről lefelé és lentről felfelé átfogó kollektív munkával tudjuk mindannyiunk életszínvonalát emelni és nem csak a tisztviselőét, hanem harccal és a nép együttes munkájával emeljük az összes kétkezi és szellemi munkások életszínvonalát, ben történő beszedésével lehet elérni. Amit a polgár adók fejében fizet az államnak, az más formában visszatér hozzá. Ma már nem úgy van mint a múltban, amikor az adóba befizetett összegek a kizsákmányolók zsebeit duzzasztották. Munkával a haladás felé Ismétlem tehát: a gazdasági kérdések tanulmányozásával, helyszíni tevékenységgel, széleskörű felvilágosító munkával, — ha tekintetbe vesszük a városi és falusi dolgozó nép általános érdekeit —, virágzóvá tesszük a Román Népköztársaságot. Csak így vihetjük győzelemre a szegénység ellen folytatott harcunkat, csak így emelhetjük magasabb színvonalra egész nemzetgazdaságunkat, valamint a nép gazdasági és kulturális életnívóját. Ebben a harcban és munkában az egész nép mozgósítva van, élén a munkásosztállyal és élharcos pártjával a Román Munkáspárttal — fejezte be nyilatkozatát Vasile Luca pénzügyminiszter. Eltávolítják a tisztességtelen tisztviselőket A pénzügyminisztérium tisztviselői sorában még vannak olyanok, akik kimérni próbálják a kizsákmányolókat. Főleg a falvakon tapasztaltunk sok visszaélést. Az adók behajtása során, miközben a gazdagokat nem bántották, a szegény parasztok feje alól míg a párt mi is elárverezték. Ezt csak úgy lehet magyarázni, hogy örököltük a falvak vérszivós, kizsákmányoló sorából kikerült adószedőket. Magától értetődik, hogy mi nem dolgozhatunk tovább ilyen elemekkel. Haladéktalanul el kell őket távolítanunk sorainkból és olyan uj elemekkel kell őket helyettesítsük, akiknek az érdekei egyeznek a szegények érdekeivel és igy az adókat az igazi adókötelesektől hajtják majd be, akik eddig kivonták magukat kötelezettségeik alól. Ezeket az elemeket felcserélhetjük hadirokkantaiddal és hadiözvegyekkel. Ilyenformán megoldunk egy nagy horderejű társadalmi kérdést azzal, hogy támogatjuk a rokkantakat és özvegyeket. Ami az özvegyeket illeti én azt állítom, hogy nem helyénvaló az a felfogás, amely szerint a nő alkalmatlan volna adóbeszedőnek. De különben is az igazi demokratikus rendszer semmiféle állásban nem tesz különbséget férfi és nő között A szegény parasztság igazságos adóbehajtásával, a hadiözvegyek és rokkantak előnyösen megváltoztathatják majd ezeknek a gondolkodásmódját és érzelmi világát népi demokratikus rendszerünkkel szemben. Herc a bürokrácia ellen . Másik hibánk is van: TÚL WAGY A BÜROKRÁCIA. Ennek, megszüntetéséért a pénzügyi törvénykezésekben lényegbevágó egyszerűsítéseket hajtottunk végre. Az állami könyvvitelt és az ellenőrző rendszert szintén alaposan megreformáljuk és ezt azért tesszük, mert a bürokratikus ellenőrzést, a papíron való ellenőrzést, a lentről egész felmenő tényleges ellenőrzéssel kell felcserélni, mert ebben az országban az állami könyvvitel legszigorúbb előírásai elente is állandóan loptak és méghozzá szabályszerű okiratokkal. Számos bizonyítékkal szolgálhatunk. Olyan eseteket fedeztünk fel, ahol a papírok hazugságokat tartalmaztak, nemlétező szállításokkal, hamis számlákkal operáltak, de a papíron elvégzett ellenőrzés a legteljesebb rendben volt. Kevesebb bürokratizmust tehát ,s több tényleges ellenőrzést a helyszínen. Miközben a helyszínen dolgozik, a pénzügyminisztérium minden tisztviselőjének politikusnak is kell lennie. Ügyelnie kell mindarra, ami a gazdasági életben történik és azonnal intézkdnie kell, hogy az egészségtelen megnyilvánulásokat megfelelő eszközökkel megszüntesse. Az adó eszközével azonnal le kell sújtson ott, ahol észreveszi, hogy a spekula felüti fejét. Adónyomással és az adóeltitkolásról szóló törvény felhasználásával hozzájárulhatunk a nincstelenek életszínvonalának emeléséhez és csökkenthetjük a kizsákmányolást azzal, hogy teljes erővel lesújtunk a gazdasági és pénzügyi élet spekulatív elemeire Az adók a nép érdekeit szolgálják Másrészt pedig a polgárokat is el kell világosítani arról, hogy az adókat a saját érdekükben kell fizessék. Az adófizetőket meg kell győzni arról, hogyha idejében kifizetik adójukat,,pénzük vásárlóerejét erősítik, az áruk mennyisége gyarapszik és ezzel a gazdasági és kulturális élet színvonala emelkedik. Mindezeket, az állami bevételek fokozásával,, az adóknak ideje Az ország kisiparossága a népi demokrácia megszilárdításának szolgálatába állítja erőit Fontos határozatokat hoztak a kisipari szövetségek országos kongresszusai Vasárnap a kormány tagjainak jelenlétében nyílik meg az országos kisipari kiállítás Janimlén kezdődik a kisiparos szövetségek országos központjának kongresszusa Lapunnk tegnapi számában beszámoltunk arról, hogy a fővárosban kongresszusra ültek össze az ország kisiparosságának szakmai szövetségei. A szakmai szövetségek kongresszusait követően junius elsején idejét veszi a kisiparosság országos nagygyűlése. A kisipar szakmai szövetségek kongresszusain a benyújtott jelentéseket vitatták meg a régi vezetőségeket felmentették, új vezetőségeket választottak, alapszabályokat módosítottak, ugyanakkor pedig kijelölték azokat, akik a kisipari szövetségek federációjának június elsején kezdődő országos kongresszusán részt vesznek. Az összes értekezletek üdvözlő táviratokat küldtek a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnöki Tanácsának, Dr. Groan Péter miniszterelnöknek, Gheorgiau Dej dse miniszterelnökhelyettesnek és a kormány többi tagjainak. Bukarestben összesen 16 kisipari szakmai szövetség tartotta kongresszusát. A kongresszusok határozati javaslatokat szavaztak meg, amelyeknek lényege az alábbiakban foglalható össze: A határozatok megállapítják, hogy a népi demokratikus köztársasági rendszer biztosítja a kisiparosok teljes szakmai és szervezkedési szabadságát, leszögezik, hogy a Román Népköztársaság Alkotmánya biztosítja magántulajdonukat, az örökösödési jogot, a szabad gyülekezések jogát, valamint a gyűléseken él,a sajtón keresztül való teljes szólásszabadságot a Román Népköztársaságban termelő tényezőinek tekintik a kisiparosságot. Különös hangsúllyal állapítják meg a határozatok, hogy a kisiparosságot megóvják a jövőben a monopolista trösztök kizsákmányolásától élükön az angol-amerikai reakciós klikkekkel, köszönetüket fejezik ki a kormánynak azért a támgátlásért, amelyet a kisiparosok jogos kívánalmainak elrendezésére nyújtott. Biztosítják a Román Népköztársaság kormányát, hogy a kisiparosok a haladó erők oldalán állnak abban a harcban, amelyet a kétkezi és szellemi munkások anyagi és erkölcsi színvonalának emeléséért folytatnak. i I A kisiparosok kötelezettséget vállalnak a hős görög nép megsegítésére. Harcolnak a fasiszta maradványok megsemmisítéséért, a demokratikus eszmék megvédéséért és a Román Népköztársaság megszilárdításáért valamint a nép által kivívott és a Román Népköztásaság Alkotmánya által szentesített jogok valóra váltásáért. A szakmai szervezeteken kinn maradt összes kisiparosokat bevonják szervezeteikbe és együttesen indítják a harcot a demokratikuszellemmel ellentmondó idegen befolyások kiküszöbölésére. Emelik a szövetségekbe tömörült kisiparosok kulturális, erkölcsi, politikai és szakmai színvonalát Kötelezettséget vállalnak a munkatermelékenység emelésére, termelvényeik minőségének megjavítására. Elvégezzék az 1948-49 évre szóló adókivetések alapját képező osztályozási munkákat, s feladatuknak tekintik a szrbinai kiképző iskolák támogatását. Részt vesznek termelvényeikkel a különböző kiállításokon.A föderáció felhívásának értelméiben, együttműködnek az állami gazdasági és pénzügyi kormányzatával, valahányszor kisipari kérdések fölött döntenek. A határozatok kimondják, hogy a kisiparosbank által folyósítandó hiteleket csak a termelés céljaira használják fel. A határozatok a következő szavakkal végződnek:’ „A fenti határozatok megvalósítása^által a kongresszus annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a kisiparosság hozzájárul majd a Román Népköztársaság fejlődéséhez és megszilárdításához. Ez a fejlődés pedig Európa többi népi demokráciáival együtt fontos láncszemet képez abban a harci tömörülésben, amelynek élén a Szovjetunió áll és amelynek célja harcolni az angol-amerikai imperialisták háborús uszításai ellen, a népek békéjéért és függetlenségéért, az összes dolgozók jólétéért és boldogságáért. Itt említjük meg, hogy a nyomdaipari kisiparosok szövetségének gyűlésén külön javaslatot fogadtak el, amelyben a nyomdászok kimondják, hogy a háborús uszítóknak és a Román Népköztársaság ellenségeinek egyetlen szavát sem vállalják ki a nyomtatásra. Vasárnap, jmájus 30-áni a kisiparosok federációjának székházában Ünnepélyes körülmények között avatják fel a kisiparosok kiállítását. Az ünnepségen a kormány tagjai is részt vesznek. Este a Nemzeti Színház dísz'előadást ad a kiküldöttek tiszteletére. . i r n *1 W# öl ! Hétfőn, május 31-én a kiküldöttek Snagovba tesznek kirándulást. " i. Iif : I !i < I i A kisiparosok federációjának országos kongresszusa, kedden, június elsején veszi kezdetét, j Hétfőn megkezdődik a iasi-i mészárlások pere Hétfőn, június 14-én megkezdődik Bukarestben az ítélőtábla első tanácsánál az 1941 júniusában lefolyt iasii tömegmészárlás bűnpere. összesen 57 vádlottat vonnak felelősségre az elkövetett bűneikért. Ezek közül a főbűnösük Gh. Stavrescu tábornok, Lupu Constantin ezredes, Captam Dumitru ezredes, Danubiu Marinescu alezredes, Constantin Micandru Ionescu alezredes, Gh. Balotescu őrnagy, Emil Tulbure őrnagy, Gh. Cristescu tartalékos hadnagy, Aurel Triandaf, Emil MateiaS ezredes, Gh. Ciimpoiescu, Adrian Pascu, Ion Fr. Botez, Dumitru Andronic, Barlaconschi Faraschiva Morosanu, Al. Pasaricu, Mircea Manoliu őrmester és mások. A vádlottak személyesen részt vettek vagy közvetlenül felelősek 10.000 ártatlan ember tömeges legyilkolásáért. A közvélemény nagy megelégedéssel fogadja a háborús bűnösök bíróság elé állítását, hogy a bűnösök elnyerjék méltó büntetésüket Az ipari termelés legújabb eredményei A turnaszeverini vasércbánya dolgozói április hónapban 150 százalékkal emelték a termelést az 1947 évi áprilisi termeléssel szemben. A „Natírag“ művek április hónapban 700 százalékkal termeltek több fehér lemezt, mint az elmúlt év ugyanazon hónapjában A „Ferdinand“-üzemek hengerműve, amely két váltással dolgozott, áprilisban 112,2 százalékot valósított meg a termelési előirányzattal szemben. A fălticenti „Opincaru“ műhely dolgozói ócska anyagból új, fajta hegesztőgépet készítettek, amely 205 százalékkal dolgozik gyorsabban mint az eddigi hegesztőgépek. 1.000.000 lejt nyert a 66889-es száraz sorsjegy a sorsjáték 42 sz. Il osztályú húzásán A sorsjegyet a bukaresti állami sorsjegyelárusító hivatal adta el.