Romániai Magyar Szó, 1948. szeptember (2. évfolyam, 300-325. szám)

1948-09-01 / 300. szám

­Ida, 1948. szeptember 1 Izzó tű­zpatak — a traktor születési helye A hatalmas gyártömbben lüktető ütemben folyik a munka. Időbe kerül, amíg a termelési bizottság gondoskodik megfelelő emberről, aki a roppant esztergapadokkal zsúfolt csarnokon keresztül elka­lauzol az öntödéig. Az udvaron elszállításra váró sárgaszínű I.A.R. 22 traktorok sorakoznak. Kissé tovább a mun­kások egy álványzatra erősített vasrudat szerelnek. Közben meg­kapjuk az első felvilágosításokat az öntöde munkájával kapcsolat­ban. Ez pedig igy szól: — Tudni kell, hogy az öntési eljárás talán az egyetlen a terme­lési folyamatban, amely az utóbbi évtizedekben nem ment át lénye­ges változáson. Itt ma is minden jórészt az öntőmester és a mun­kások ügyességétől, szaktapaszta­lataitól függ. Talán sehol sem ér­vényesül annyira az egyéni gond, az elővigyázatosság, mint itten. És sehol sem függ annyi a felhasz­nált mellékanyagok megválasztá­sától, mint az öntésminta elké­szítésénél... Mintha hatalmas darazsak ál­landóan zümmögnének, olyan a zaj a hatalmas öntödében. És, ami a legkülönösebb, az ember az első pillanatban hiába keresi e zaj okát. Emitt egy homokdaráló gép zug, távolabb a legkülönfélébb gépek mély dugása szolgáltatja az alkotó munka e zenéjének mé­lyebb hangjait. Pillanatnyilag még nem indult meg az öntés, a tüzes vasfolyó zsilipjének megnyitása még nem történt meg, de a hőség így is —­ különösen az olvasztókemence közelében — sokszorosan felül­múlja a kinti napsugaras forrósá­­got. A „Tractorul“ gyár nagy ön­tödéjében vagyunk, ahol naponta több, mint 10.000 kg. vasat ön­tenek. Itt készül ugyanis az I.A.R. 22 testének a „törzse“, melyet a többi osztályokban végtagokkal látnak el, addig faragnak és csi­szolnak, áruig összeállítva a nagy­szerű honi traktor lesz belőle. Izzó tűzpatakként jön ez a trak­tor a világra 6 ezernyi munkás technikus és mérnök munkája nyomán nő naggyá, amíg az em­ber nagyszerű segítőtársát jelentő géppé fejlődik. Ez a vizsgálat aránylag kevésbe kerül s az eredmények máris igazolták létjogosultságát. Ugyanilyen fontossága van a felhasznált sövénynek is, amelyet öt keverőgép készít elő. A kvarc­ból álló homokból, dextrikából és lenolajból készül az öntvény­­minta-anyag, vagyis a negatív, amelybe a folyékony acélt öntik és amely megszáradva a kivánt­­formáju alkatrészt adja. Mi munkaerők az öntödében Volt idő, mikor az a felfogás uralkodott, hogy az öntödében női munkaerőnek nincs mit ke­resnie. Most azonban nem csak a keverőgép mellett vannak asszo­nyok, hanem szorgos női kezek mintázzák a földanyagból készült negatív­ formákat, kijavítva azon a letört sarkokat, éleket. Ha ugyanis az alapmintán a legkisebb hiba marad, ez átmegy a kész öntvényre s a kínos gond­dal készült öntvényből lágy hasz­­nálhata­tlan selejt lesz s kárbavész­i a sok munkaóra. A hibás öntvény, a selejt nem mindig vehető észre nyomban ! Előfordul, hogy az öntödéből a­­ kiöntött darab tovább megy meg­­ munkálás végett a többi osztá­­l­­yokba s esetleg csak harmadnap veszik észre a hibát. Kezdődik az öntés Megkondul az öntőkemence melleti kis harang éles ércnyelve. Mi szükséges a tökéletes @13*tvé?«]hez? Gherghisan Gheorghe mester­­ ott áll a keverőgép mellett, amely­­­ben az öntvénymintához szüksé- ■ ges különleges keverék készül.­­ Időnként belenyúl a vöröses ho­­mokszerü anyagba s ujjai között szakszerűen tapogatja. Mellette egy asszony egyenletes időközök­ben vízzel locsolja a homokot. Napszámos munkások talicská­val hordják a gép közelébe a fo­lyami fövényt. Első pillanatra különösnek tűnik, hogy az öntőmester olyan féltő gonddal áll a homokkeve­rék mellett. De hamarosan kide­rül ennek az oka. Maga a mester magyarázza meg. — A jó öntvény előfeltételei közé tartozik a jó földanyag. A selejtet jórészt az okozta, hogy a földanyag minősége nem volt tö­kéletesen egyenletes, holott dön­tő fontosságú, hogy az anyag egyenletesen legyen elosztva. Az ország különböző helyein most is kutatásokat végzünk megfelelő földanyag után s október 1-re el­készül a földanyagot tároló silónk is. Ugyanak­korra már nem talics­kával kell hordjuk a homokot, hanem futószalag hozza azt, ami­vel sok munkáskezet takarítunk meg. A földfeldolgozó gépberen­dezések­­terelésére is rövidesen sor kerül... A kívülálló el sem tudja kép­zelni milyen sok függ az anyag­ból és kvarcból álló földanyag jóságétól, hogy az öntvény hi­­n legyen. Az öntő mester el­­az eszményi feltételeket. S­írban a földanyag megfe­­llenállóképes kell legyen, következik a permiabili­­■----­son­el. Nem szabad a föld köny­­nyen törjön s végül a tűzállóság szempontjából csak akkor felel meg, ha minél kevesebb vasoxi­­dot tartalmaz. Fél éve külön­­ laboratóriumot létesítettek, ahol gondosan meg­vizsgálják ezeket a feltételeket. . A minőségi termelésért vívott nagy csatában megkezdődött az általános támadá­s a selajt kiszorí­tására. A jelszót a brassói I.M.S., most „Tractorul“ munkásai, techniku­sai, mérnökei adták ki: felszólí­tották az ország összes üzemeinek dolgozóit, hogy indítsanak moz­galmat a gyártmányok minősé­gének megjavítására, a selejt és a hulladék százalékarányának csök­­­kentésére.­­ Lássuk, hogyan folyik ez a harc a „Tractorus“ gyárban, ahonnan­­ a kezdeményezés kiindult. Mi­ként verekednek a kezdeménye­zők minőségi termelés, az ered­ményes munka legádázabb, leg­nehezebben térdre kényszeríthető ellensége ellen. A selejt a terme­lési folyamat minden szakaszában jelen van, de különösen az öntö­dében okoz bajt, ott tehát, ahol a gyártmány kiindulópontja van. Az emberi munka itt lehel elő­ször életet az értelmetlen anyag­ba, amely a gépeket irányító mun­káskezek, a technikusok és mér­nökök munkája nyomán remek E.A.R. 22 traktorokká alakul át. A selejt kiküszöbölése több traktort, a több traktor több ke­nyeret, könnyebb életet jelent, öntésre hívja a munkásokat. A kemence két oldalán felsorakoz­nak a kis vedrekkel az emberek. A kifolyó nyílását elzáró földré­teget, az ajtót, az öntőmester egy hegyes vasrúddal átszűr,­ s a kö­­vetkező pillanatban keskeny su­gárban folyni kezd az izzó tűz­­patak. Először csak kesk­eny­ér, amely tüzijátékszerűen ontja a körülállókra a szikrákat, majd va­lóságos patakként ömlik az elő­készített vasedényekbe. A hőség pillanatonként erő­sebb. Néhány perc múlva azon­ban már megtelik minden vas­edény és a tüzes anyag a nyitva hagyott résen bekerül a formák­ba. Az öntéshez különböző hely­­ről származó nyersvasat használ­nak fel. Kiválóan bevált azonban a Szovjetunióból származó nyers­vas, amelynek egységes az össze­tétele s így a laboratóriumi ered­mény minden esetben beigazoló­dik a műhelyben is. A felhasznált nyersvastól is rengeteg függ. Ha sok benne, a kéngáz fejlődik, ami bekerül az anyagtömegbe s csökkenti annak erősségét. il gépasí­ek öntödében . Augusztus 23-ra teljesen elké­szült a „Tractorul“ gyárnak tel­jesen gépesített kisöntödéje. Itt öntik a kis darabokat. Minden egyes k­épet maga a gyár készített el. A legkorszerűbb technikai vívmányoknak megfelelően futó­szalagok végeznek itt minden munkát s az öntöde inkább egy laboratórimra hasonlít. Futószalagok szállítják itten a földanyagot s minden gépszerü­­en történik. Ebben a teremben áll a nagy olvasztó-kemence, amely koksz helyett földgázzal működ’’­ A brassói „Tractoru* volt I .­ R. öntödéjében sikerrel folyik a harc a serejt ellen... Havi 75 helyett már 110 traktor öntvényeit kés­siük el Ill­ésminkáscsoportok a verseny győztesei A fonoda fennállása óta augusztus 11-én érte el a legnagyobb ered­­n­ényt és a szövődő dolgozói is az utóbbi idők egyik legnagyobb ered­ményét érték el Érdekes, hogy a verseny első he­­yein nem azok szerepellnek most, akik az állandó jellegű versenyen a legtöbb termelést elértük, hanem új élmunkáscsoportok jelentkeztek. Ez főképpen azért van így, mert a jó szövőknek állandó munkaüte­­g­ondsm az új élmunkások jelent­kezése bizonyítja, milyen nagy ha­tása van a szocialista verseny len­dületének a munkásságra és milyen döntő fontosságú propaganda hatá­sa van a termelés általános menete szempontjából. A Téba-gyár egynapos munkaver­­semyének az eredménye 25,85 száza­lék a normán felül, ami igen szép eredmény különösen ha figyelembe vesszük, hogy a versenyt egy nap - ■* -«›• „ Tébának Rom­ánfö!­­!» **•»*»' Ssé Csökken a selejt, növekszik - e a termelékelígség Gherghisan mester ősszintén elmondja, hogy kezdetben bizony a selejt százalékaránya magas volt s ennek megfelelően sok munka­óra veszett kárba. Ma azonban egyre jobb az eredmény s a selejt százalékaránya kielégítően ala­csony. Míg régebben 12 óra alatt 3 blokk és 3 alváz készült, ma ke­­vesebbszámú emberrel 5 blokk és 5 alváz készül. Hogyan sikerült elérni ezt az eredményt? Alapos felvilágosító munkával, amíg minden egyes munkás meg­értette, hogy a termelékenység fokozása a felemelkedés egyetlen útja, a jobb életlehetőség eszköze. Ezzel párhuzamosan a gyár új vezetősége is mindent elkövet, hogy a berendezések tökéletesité­­s®vei javítsa a munkamenetet s géperővel helyettesítse a fizikai erőfeszítéseket. A „Tractorul“ gyár öntődéi­ben ,keményen folyik a harc 3 selejt ellen, a munka termelékeny­ségének növelésére, a jobb minő­ségért, a jobb életfeltételekért! És ezt a példát követni kell: KARÁCS ANDOR Újjászervezték az aradmegyei földmunkás szakszervezete­ket munkás érdekektől idegen elem szi­várgott be. A határozat gyakorlati végrehajtására országszerte megin­dult a földműves szakszervezetek megtisztítása a nagygazda, reakciós és korrupt elemektől. Az aradmegyei földmunkás szak­­szervezet a napokban plenáris ülést tartott, amelyen megválasztották az új vezetőséget. Az ülésre Aradra érkezett az Orsz. Szaksz. Tanács megbízottjaként Bica Ioan, a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének tagja, aki besz­édében vázolta a földmun­kás szakszervezetekre váró felada­tokat. — A felolvasott jelentésekből megállapítható, hogy még ők a ten­nival­ó a­ falvakon — mondotta Bica­loan. — Alacsimándon például egy mérnök letépte a faliújságot és a szakszervezet nem tanúsított meg­felelő erélyes magatartást. Ennek az állapotnak véget kell vetni. A leg­főbb feladatunk, hogy a földműves dolgozóik körében legyünk, felvilá­gosító és szervező munkát végez­zünk­­és a szakszervizet legyen a legfőbb harci bástya a falusi ki­­zsákmányoló elemekkel szemben. A mezőgazdasági dogozók kö­rében van a legnagyobb százalékos írástudatlan. A szakszervezeteknek széleskörű felvilágosító munkát kell indítaniok, hogy az írástudat­lan tagokat a tanfolyamok és az is­kolák felé irányítsák. A plenáris ülés alkalmával sz­aradlmegyei földriynl­cás szakszer­­vezet a következő új vezetőséget választotta. Elnök Homoki Mihály, titkár Buruzs­ Simeon, a különböző reszortfelelősök: Bublinszki Pter, Tartea Mihai, Takács Katalin, Fa­­naii Mihály, Popascu Ioan, Balog A .-J.Afl Ár, Pirvop “Plef­o­r (Arad). Mint ismeretes, a Románn Munkáspárt Vezetőségének második plenáris ülésein hozott határozat ki­hangsúlyozza annak szükségességét, hogy felszámoljuk a falusi proleta­­riátus hátramaradottságát és ennek érdekében újjászervezzük a föld­munkás szakszervezeteket, amelyek­nek vezetőségeiben igen sok, a föld Az ITA gyár fonodája fennállása óta a legnagyobb termelési eredményt érte el augusztus 21-án Új élmunkáscsoportokat eredm­ 5ny® soft a két ara­di textilgyár egynapos villám­versenye Kiértékelték az eredményeket és sok hasznos bail's íjra juto. (Arad.) Az aradi ITA és TEBA gyárak munkássága által, augusz­tus 23 tiszteletére rendezett egy­napos termelési villámverseny ered­ményét kiértékelté­k. Az ITA-gyér négy szövödéje átlagosa­n 47.6 száza­lékkal lépte túl a normát, a szövő­­dék egyenként: a Northrop 41, a Rosher 40, a Hacking 61.7, a Színes 39.8 százalékkal. Ez együtt 47,6 szá­zalék középarányost jelent. A fo­nódia eredménye 32,64 százalék volt a normáin felül, ami huszas átlagra átszámítva 19,1 százalék végered­ménynek felel meg. ITA-gyárnak. Másrészt éppen a rö­vid szervezési idő magyarázza, hogy a Téka munkásai az átlagos 30—40 százalékos normán felüli eredmény­­nyel szemben éppen most csak 25,85 százalékot értek el. Példás szervezettség A két gyár vilámversenyének végső kiértékelésénél ki kell hang­súlyozni az ITA-gyári verseny pél­dás szervezettségét és azt a nagy­szerű munkát, amelyet az ITA-gyá­ri pártkörzet végzett a versennyel kapcsolatos felvilágosítómunka te­rén. A Román Munkáspárt ez alka­lommal is az élen járt irányító, fel­világosító munkájával, tanácsaival és az eredmény nem is maradt az A T­iba-gyári verseny szervezettsé­gének voltak hiányosságai, amiket az egynapos villám­verseny egyik legfőbb tanulságaként a jövőben fel

Next