Romániai Magyar Szó, 1948. október (2. évfolyam, 326-352. szám)
1948-10-01 / 326. szám
Péntek, 1948. október 1 (Sepsiszentgyörgy), a sepsiszentgyörgyi állami dohánygyár Népköztársaságunk egyik legnagyobb dohányipari üzeme. Magas épületeivel már messziről magára vonja a figyelmet. Formás épületek, gondosan rendben tartott udvar fogad. Simon Ferenc, az üzemi bizottság termelési felelőse vezet végig a gyárban. Közben elmagyarázza hogyan készül a cigaretta. A dohány útja a válogatóban indul el. Itt kicsi asztalocskák fölé hajolva munkásasszonyok szedik szét darabokra az egymáshoz száradt dohánylevél kötegeket. Az igy SzétAz emeleten készül a szivar. Több gépen is egyszerre. Boszorkányos ügyességgel dolgoznak ezek a gépóriások. Egyik felől a finom cigarettapapír szalad végig benne, közben ötletes kis gépecske nyomja is rá a megfelelő címkét. Másik oldalról a dohány ömlik a gépbe. Oldalt pedig a szabályosan 7 centi hosszúra szabdalt cigaretták hullnak ki. A norma egy-egy gép számára negyvenötezer cigaretta elkészítése, azonban valamennyi gép kezelője túlhaladja mindig ezt a számot. Innen apró ládikókban viszik a kész cigarettát a csomagoló osztályra. A csomagoló gép szintén szemkápráztató gyorsasággal dolgozik. Teljesen kész becsomagolt, leragasztott dobozokat dob ki magából. fónikásfolitalálók A termelési versenyek felől érdeklődünk. Simon Ferenc megemlíti azokat a szép eredményeket, amelyeket a gyár dolgozói a szocialista versenyek során elértek. A gyár termelése állandóan emelkedik. Míg júliusban 30 százalékkal teljesítették túl a termelési tervet, addig az augusztusi teljesítmény már 52 százalékkal haladta túl a normát. A munkások versenyén kívül az egyes osztályok egymás között is versenyeznek. Az osztályok közötti versenyben pillanatnyilag a nedvesítő osztály vezet. Az egyéni versenyek során is szép eredmények születtek. Kölcze Zsigmond és Erdélyi Lina 67 százalékkal Nedl Iván lakatos 86 százalékkal, Gecző András 70 százalékkal teljesítette túl a tervet. A legszebb eredményt: Paraschiva Dumitru, a szivarkacsomagoló osztály gépésze érte el. Egyszerre két gépen dolgozva, 110 százalékkal haladta túl a normát. Paraschiva egyébként most újításon dolgozik. Mostanáig ugyanis a százas dobozokba csomagolt cigarettákat kézzel számolták, illetve formával amelybe pontosan húsz cigaretta fért bele. Igen ám, de a cigaválasztott leveleket futószalag viszi tovább. A válogatóban nagyobbrészt nők dolgoznak. Sok türelmet és figyelmet igénylő munka ez. A dohány innen ,a vágóba kerül. Hatalmas kések metszik apró szálakká a dohányleveleket. A késeket aszerint állítják be, milyen minőségű dohányt akarnak készíteni. Mint sürü, nyári zápor hull alá a kések közül az apróra vágott dohány. Nagy szállítóládákba kerül és valames felvonó viszi fel a ládákat a következő emeletre. retták nem mind hajszálpontosan egyformák s ezért gyakran meg kellett számolni a formába rakott cigarettákat, hogy nincs-e több vagy kevesebb belőlük. Ez a munka, amellett, hogy szemrontó akadályozza is a termelés fokozását. Ezért Paraschiva most számológépet készített, amelyenműködőleg megszámolja a cigarettát. A gép nincs egészen kész, most végzik rajta az utolsó módosításokat. Csökken az üzemköltség Paraschiva éppen pihenő szabadság A pipadohányt kézi erővel csomagolják. Itt is apró asztalkák mellett ül neje amunkásasszonyok, mint a válogatóban. Egy-egy asztal mellett három asszony ül, egy aki méri a csomagba kerülő dohány súlyát és kettő aki csomagolja össze a harmadik osztályú pipadohányt. — Ezen az osztályon általában ötven százalékkal haladják túl a normát .— mondja Simon Ferenc. Visszafelé indulunk. Közben e munkások szociális helyzete felől érdeklődünk. -ó- ¡ — Üzemünknek közel ötszáz algát tölti. Meglepetésünkre azonban ott találtuk őt is, gépésztársai közhitt a készülő számológép mellett. — Szabadságon vagyok — mondja mosolyogva de azért továbbra is részt veszek a gép készítésének munkájában. Sietni kell vele, hogy minél előbb átadhassuk a termelésnek. Paraschiva nem az egyetlen a sepsiszentgyörgyi dohánygyárban, aki újításával hozzájárult a termelés emeléséhez. Demeter János lakatos és a vele egy gépen dolgozó Egyed Lajos, a szivarkatöltőgépen vezettek be olyan nyítást, ami által kevesebb «patkót» koptat el a cigarettatöltőgép és csökken az üzemköltség. Egyre jobb minőséget Miközben visszafelé jövet a pipa, dohány csomagoló felé tartunk, ismét előhozzuk a termelési versenyeket és a verseny során tapasztalt hiányosságokról érdeklődünk. — Talán azt tekinthetjük hibának — mondja Simon Ferenc termelési felelős, hogy az első időben nem fektettünk elég nagy súlyt a minőségre. Ma már azonban egyre inkább a minőségre helyezzük a fősúlyt és ezen a téren is komoly eredményeket érünk el. Ezt különben a dohányos emberek mondhatják meg a légióban — mosolyodik alkalmazottja van. Van bölcsődénk, napközi otthonunk, étkezdénk, ahol 25 lejért tápláló ebédet kaphatnak alkalmazottaink. Van dalkörünk és most szerveztük meg a zenekarunkat is. Raktárunkban egyre szaporodnak a cigarettacsomag kötegek. Az üzem dolgozói között egyre nagyobb lendületet vesznek a szocialista versenyek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére újabb munkaversenybe kezdtek a gyár dolgozói. BEKE GYÖRGY 45 ezer cigaretta óránként , ahol egyre emelkedik a termelés és javul a cigaretta minősége Bölcsőde, napközi otthon, étkezde Ki!®ir?€$£??bIbsjsz SZffZdlé't’*esi hajósotta fül a termelési tervet egy négybányas bélsgészcsoport Nagybánya és a Nyugati-Érchegység bányászai november 7-e tiszteletére termelési versenyt kezdeményeztek. A versny október 1-én kezdődik, de annak előkészítésére a nagybányakörnyéki Vörösvölgy bányászai egynapos próbaversenyt rendeztek, amelyen a győztes csoport 920 százalékos túltermelést ért el. Ennek az eredménynek kiválóságát az is fokozza, hogy ezen a vidéken dolgozó bányászoknak sokkal több nehézséggel kell megküzdeniök, mint az ország többi bányászainak. Az aradi közkórház megfiatalodott.. ( Arad.) — Az aradi közkórházzal valósággal csoda történt. Megfiatalodott — újjászületett. A kórház egyik szégyenfoltja volt a városinak, a kapitalista társadalom szívtelen, lélektelen, népelnyomó szellemét messze kikiáltotta ez a rokkant, öreg épület. És amilyen az épület volt, olyan volt a benne uralkodó rendszer is. A betegek éheztek, fáztak, vidékről jött szerencsétlenek naphoszszat a kórházudvaron ácsorogtak, amíg döntöttek arról, hogy fölveszik e őket, vagy sem. A berendezés korhadt, idejét múlt volt, nem létezett kellő gyógyszer, kötszer, sem orvosi műszer. Ma mindez megváltozott. Hatalmas újjáépítési munka alakította át a kórházat. A kormány erre a célra a múlt évben egy millió lejt adott, az egészségügyi szakszervezet 1 millió 200.000 lejt. De mindennél magasabb értékű volt a Román Munkáspárt kezdeményezése, amely felrázta a dolgozó társadalmat, közösségi ügyet csinált a kórház sorsából. A nagyszabású tömegmozgósítás eredményeképen mintegy négy millió lej értékű rohammunkát végeztek. Idén további két millió lejt folyósít a minisztérium. Másfél év alatt több munkát végeztek, mint az egész történelmi reakció korszaka alatt. Megváltozott gyógyítási módszerek Ma minden uj és ragyogóan tiszta. Hófehér termek, műtök várják a betegeket. Az ágyakban uj fehérnemű. A betegek között nem tesznek különbséget többé és csak a súlyos beteg kap különszobát. Gyógyszer és kötszer is van. A belgyógyászaton, fül és gégeosztályon, bőrgyógyászaton, szemészeten és a sebészeti osztályon összesen 21 orvos tevékenykedik Felállítanak egy 80 ágyas fertőző osztályt is. A gyógyítás módszerei is megváltoztak, alkalmazkodtak a tudomány mai állásához. A közösség érdeke az, hogy a beteg minél hamarább visszatérhessen a termelésbe. Még tíz év előtt egy beteg gyógyulási ideje 20 nap volt, ma csak 14 nap. A kórházit kilenctagú bizottság vezeti, teljesen új szellemben. Elmúlt a korrupt visszaélések, házi zsarnokoskodások ideje. A jelentkező beteg egy órával a jelentkezés után már ágyban fekszik. Kiküszöbölték a bürokratikus akadályokat. Nem fordulhat többé elő, hogy egy hiányzó irat emberhalált okozzon. Az iratokat ráérnek később is beszerezni, ha emberéletről van szó. A közkórház, Arad egykori szégyenfoltja, ma egyik büszkesége az új, teremtő társadalomnak. Romániai Magyar Ssó A RESICAI PÉLDA Nemrégiben több panasz hangzott el a „Resica‘‘-művek ellen, hogy selejtes árut szállít. Chivu Stoica iparügyi miniszter iparunk főbb kérdéseit elemezve (az iparügyi miniszter cikkével a „Magyar Szó“ 315. számában már foglalkoztunk) nyíltan feltárja az egyes iparágakban is ró hiányosságokat és rámutat a „Resica“-művek hibáira is. Kimutatja, hogy ez a vállalt nemrégiben hét vagon nyersvasat küldött a bukaresti „Vulkán-gyárnak, de a vas teljesen használhatatlannak bizonyult, ugyanakkor egy gőzkazánt szántott a nagybányai „Phönix“ vegyigyárnak, amelyet szintén nem lehetett használni. A „Resica“ munkások legutóbb nagygyűlésen foglalkoztak a róluk elhangzott bírálatokká és kötelezettséget vállaltak, hogy megjavítják termékeik minőségét és nem engednek a gyárból selejtárut elszállítani. A „Resica“-művek dolgozói ezzel a határozatukkal levonták Chivu Stoica iparügyi miniszter bírálatából a helyes következtetéseket. Megértették, hogy nem jártak el öntudatos munkáshoz illő gondossággal, nem ellenőrizték munka közben a termékek minőségét. Nem gondoltak arra, hogy a rossz minőségű nyersanyagot a vállalatok nem tudják felhasználni, ezáltal nyersanyag nélkül maradnak és ideiglenesen csökkenteni kénytelen a termelést. A „Resica“ munkások megértették, hogy az ő munkájuktól függ a többi vállalat menete is- ha rossz vasat termelnek, felborítják más gyárak termelési tervét. De az iparügyi miniszter más gyárak és iparágak helyzetével is foglalkozott. Megemlíti például, hogy a papíriparunk készítette cementzsákok 30 századba töltés közben elszakadt. Ezeket a zsákokat különben is csak egyetlen gyár és csak egy géppel készíti. A gyártott menny nem elegendő és állandóan fennáll annak a veszélye, hogy ez az egyetlen gép is elromlik és így az egész cementipar — ha átmenetileg is — zsák nélkül marad. Az üvegiparban lévő visszavágókat is megemlítette az iparügyi miniszter. Az üveggyárak sakkran árut termeltek, amelyet csak nehezen lehet eladni. Legutóbb nagymennyiségű ilyen árut újra beolvasztottak és így tettemesen növelték a termelési költségeket. A fűrésztelepeken és bútorgyárakban többezer köbméter deszka hever, de ugyanakkor az üveggyárak nem tudnak szállítani, mert nincs ládájuk- Chivu Stoica még számos példát hozott fel az egyes iparágakban lévő helyzetről, az egyes iparágiak vezetőinek, a gyárigazgatóknak, üzemvezetőknek, osztályfőnököknek, technikusoknak és munkásoknak hanyagságáról, nemtörődömségéről, gondatlanságáról. A dolgozóknak — függetlenül attól, hogy a legmagasabb vezetőállásban vannak-e, vagy pedig valamelyik gyár egyszerű munkásai,tudniok kell, hogy kerekei egy hatalmas üzemnek, amelynek helyes működését minden legcsekélyebb hiba befolyásolja. Az államosítás óriási lendületet adott a termelésnek és a gyárak élén álló új vezetőségek — habár sok nehézséggel küzdve — legtöbb helyen eleget tettek kötelezettségeiknek. A termelés a gyárakban ugrásszerűen emelkedik, a munka termelékenységéért és a minőség feljavításáért beindított mozgalom sok sikert eredményezett. Chivu Stoica iparügyi miniszter a hibák feltárása mellett cikkében megszabja az azanna- teendőket is. „Csak a fogyasztás észszerűsítésével — mondja a többi közt — a hulladékok és a salejt csökkentésével érhetjük el az 1938-as árakat. Az ipari központok igazgatóinak és a vaglalat°k vezetőinek nagyfontosságú feladatuk, hogy megvizsgálják a gyárak jövedelmezőségének összes kérdéseit.“ Kétségtelenül még sok a tennivaló az iparban. A szervezettség meg nem teljesen kielégítő. Olcsóbbá kell tennünk a termelést és a legrövidebb időn belül el kell érnünk minden iparágban az 1938-as színvonalat, hogy megkezdhessük az ipar további nagyarányú kifejlesztését. Erre kell fektessék a súlyt a vállalatok és ipari központok vezetői. Erre kell törekedniük a gyárak dolgozóinak. A papírgyárakban, az üveg és faiparban, a „Resicá“-nál és a többi vállalatoknál felfedett hibák és hiányosságok arra kell ösztökéljék a munka összes embereit, hogy fokozottabb mértékben dolgozzanak a termelési folyamat megjavításán és kiküszöböljék a hiányosságokat. (—vidap) gjglö-16 Ionná KOMPRESSZOR HENGEREKET í t $ $ keresünk RxárBae I ■< r UT»tr»lMMwawWWMMWMaWWW|WW»IMIMaWMW**wa(llll^-^«*«C<la)Jinrl|l'H'firry-yMCT! —mriw !!«■ II !■ MIIIII—II—UM S’* Prefectures J tud IHov MKiszadk:? osastóíy I / Calea RäaEaovei 2