Romániai Magyar Szó, 1948. október (2. évfolyam, 326-352. szám)

1948-10-01 / 326. szám

Péntek, 1948. október 1 (Sepsiszentgyörgy), a sepsiszent­györgyi állami dohánygyár Népköz­társaságunk egyik legnagyobb do­hányipari üzeme. Magas épületeivel már messziről magára vonja a fi­gyelmet. Formás épületek, gondosan rendben tartott udvar fogad. Simon Ferenc, az üzemi bizottság termelési felelőse vezet végig a gyár­ban. Közben elmagyarázza hogyan készül a cigaretta. A dohány útja a válogatóban in­dul el. Itt kicsi asztalocskák fölé ha­jolva munkásasszonyok szedik szét darabokra az egymáshoz száradt dohánylevél kötegeket. Az igy Szét­Az emeleten készül a szivar. Több gépen is egyszerre. Boszorkányos ügyességgel dolgoznak ezek a gép­óriások. Egyik felől a finom cigaret­tapapír szalad végig benne, közben ötletes kis gépecske nyomja is rá a megfelelő címkét. Másik oldalról a dohány ömlik a gépbe. Oldalt pe­dig a szabályosan 7 centi hosszúra szabdalt cigaretták hullnak ki.­­ A norma egy-egy gép számára negyvenötezer cigaretta elkészítése, azonban valamennyi gép kezelője túlhaladja mindig ezt a számot. Innen apró ládikókban viszik a kész cigarettát a csomagoló osztály­ra. A csomagoló gép szintén szem­kápráztató gyorsasággal dolgozik. Teljesen kész becsomagolt, leragasz­tott dobozokat dob ki magából. fónikásfolitalálók A termelési versenyek felől érdek­lődünk. Simon Ferenc megemlíti azokat a szép eredményeket, amelye­ket a gyár dolgozói a szocialista ver­senyek során elértek. A gyár terme­lése állandóan emelkedik. Míg jú­liusban 30 százalékkal teljesítették túl a termelési tervet, addig az au­gusztusi teljesítmény már 52 száza­lékkal haladta túl­ a normát. A mun­kások versenyén kívül az egyes osz­tályok egymás között is versenyez­nek. A­z osztályok közötti verseny­ben pillanatnyilag a nedvesítő osz­tály vezet. Az egyéni versenyek során is szép eredmények születtek. Kölcze Zsig­­mond és Erdélyi Lina 67 százalékkal Nedl Iván lakatos 86 százalékkal, Gecző András 70 százalékkal telje­sítette túl a tervet. A legszebb ered­ményt: Paraschiva Dumitru, a szi­­varkacsomagoló osztály gépésze érte el. Egyszerre két gépen dolgozva, 110 százalékkal haladta túl a­­ nor­mát. Paraschiva egyébként most újí­táson dolgozik. Mostanáig ugyanis a százas dobozokba csomagolt cigaret­tákat kézzel számolták, illetve for­mával amelybe pontosan húsz ciga­retta fért bele. Igen ám, de a ciga­választott leveleket futószalag viszi tovább. A válogatóban nagyobbrészt­­ nők dolgoznak. Sok türelmet és fi­gyelmet igénylő munka ez. A dohány innen ,a vágóba ke­rül. Hatalmas kések metszik apró szálakká a dohányleveleket. A ké­seket aszerint állítj­ák be, milyen minőségű dohányt akarnak készí­teni. Mint sürü, nyári zápor hull alá a kések közül az apróra vágott do­hány. Nagy szállítóládákba kerül és valames felvonó viszi fel a ládákat a következő emeletre. retták nem mind hajszálpontosan egyformák s ezért gyakran meg kel­lett számolni a formába rakott ciga­rettákat, hogy nincs-e több vagy kevesebb belőlük. Ez a munka, amel­lett, hogy szemrontó akadályozza is a termelés fokozását. Ezért Paras­chiva most számoló­gépet készített, amely­enműködőleg megszámolja a cigarettát. A gép nincs egészen kész, most végzik rajta az utolsó módosí­tásokat. Csökken az üzemköltség Paraschiva éppen pihenő szabadság A pipadohányt kézi erővel csoma­golják. Itt is apró asztalkák mellett ül neje a­­munkásasszonyok, mint a válogatóban. Egy-egy asztal mellett három asszony ül, egy aki méri a csomagba kerülő dohány súlyát és kettő aki csomagolja össze a har­madik osztályú pipadohányt. — Ezen az osztályon általában öt­­ven százalékkal haladják túl a nor­­mát .— mondja Simon Ferenc. Visszafelé indulunk. Közben e munkások szociális helyzete felől ér­­deklődünk. -ó- ¡ — Üzemünknek közel ötszáz al­gát tölti. Meglepetésünkre azonban ott találtuk őt is, gépésztársai kö­zhitt a készülő számológép mellett. — Szabadságon vagyok — mondja mosolyogva de azért továbbra is részt veszek a gép készítésének mun­kájában. Sietni kell vele, hogy minél előbb átadhassuk a termelésnek. Paraschiva nem az egyetlen a sep­siszentgyörgyi dohánygyárban,­­ aki újításával hozzájárult a termelés emeléséhez. Demeter János lakatos és a vele egy gépen dolgozó Egyed Lajos, a szivarkatöltőgépen vezettek be olyan nyítást, ami által kevesebb «patkót» koptat el a cigarettatöltő­gép és csökken az üzemköltség. Egyre jobb minőséget Miközben visszafelé jövet a pipa, dohány csomagoló felé tartunk, is­mét előhozzuk a termelési versenye­ket és a verseny során tapasztalt hiányosságokról érdeklődünk. — Talán azt tekinthetjük hibának — mondja Simon Ferenc termelési felelős, hogy az első időben nem fek­tettünk elég nagy súlyt a minőségre. Ma már azonban egyre inkább a mi­nőségre helyezzük a fősúlyt és ezen a téren is komoly eredményeket érünk el. Ezt különben a dohányos emberek mondhatják meg a légiób­an — mosolyodik al­­kalmazottja van. Van bölcsődénk, napközi otthonunk, étkezdénk, ahol 25 lejért tápláló ebédet kaphatnak alkalmazottaink. Van dalkörünk és most szerveztük meg a zenekarun­kat is. Raktárunkban egyre szaporodnak a cigarettacsomag kötegek. Az üzem dolgozói között egyre nagyobb len­dületet vesznek a szocialista verse­nyek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére újabb mun­kaversenybe kezdtek a gyár dolgo­zói. BEKE GYÖRGY 45 ezer cigaretta óránként , ahol egyre emelkedik a termelés és javul a cigaretta minősége Bölcsőde, napközi otthon, étkezde Ki!®ir?€$£??bIbsjsz SZffZdlé't’*esi hajósotta fül a termelési tervet egy négybányas bélsgészcsoport Nagybánya és a Nyugati-Érc­hegység bányászai november 7-e tiszteletére termelési versenyt kezdeményeztek. A versny októ­ber 1-én kezdődik, de annak elő­­készítésére a n­agybányakörn­yéki Vörösvölgy bányászai egynapos próbaversenyt rendeztek, ame­lyen a győztes csoport 920 szá­zalékos túltermelést ért el. Ennek az eredménynek kivá­lóságát az is fokozza, hogy ezen a vidéken dolgozó bányászok­nak sokkal több nehézséggel kell meg­­küzdeniök, mint az ország többi bányászainak. Az aradi közkórház megfiatalodott.. ( Arad.) — Az aradi közkór­házzal valósággal csoda tör­tént. Megfiatalodott — újjá­született. A kórház egyik szé­gyenfoltja volt a városinak, a kapitalista társadalom szívte­len, lélektelen, népelnyomó szel­lemét messze kikiáltotta ez a rokkant, öreg épület. És ami­lyen az épület volt, olyan volt a benne uralkodó rendszer is. A betegek éheztek, fáztak, vidék­ről jött szerencsétlenek naphosz­­szat a kórházudvaron ácsorog­­tak, amíg döntöttek arról, hogy fölveszik e őket, vagy sem. A berendezés korhadt, idejét múlt volt, nem létezett kellő gyógy­szer, kötszer, sem orvosi mű­szer. Ma mindez megváltozott. Ha­talmas újjáépítési munka ala­kította át a kórházat. A kor­mány erre a célra a múlt év­ben egy millió lejt adott, az egészségügyi szakszervezet 1 millió 200.000 lejt. De mind­ennél magasabb értékű volt a Román Munkáspárt kezdemé­nyezése, amely felrázta a dol­gozó társadalmat, közösségi ügyet csinált a kórház sorsából. A nagyszabású tömegmozgósí­­tás eredményeképen mintegy négy millió lej értékű roham­munkát végeztek. Idén további két millió lejt folyósít a minisz­térium. Másfél év alatt több munkát végeztek, mint az egész történelmi reakció korszaka alatt. Megváltozott gyógyítási módszerek Ma minden uj és ragyogóan tiszta. Hófehér termek, műtök várják a betegeket. Az ágyak­ban uj fehérnemű. A betegek között nem tesznek különbsé­get többé és csak a súlyos be­teg kap különszobát. Gyógyszer és kötszer is van. A belgyógyá­szaton, fül és gégeosztályon, bőrgyógyászaton, szemészeten és a sebészeti osztályon össze­sen 21 orvos tevékenykedik Felállítanak egy 80 ágyas fer­tőző osztályt is. A gyógyítás módszerei is megváltoztak, al­kalmazkodtak a tudomány mai állásához. A közösség érdeke az, hogy a beteg minél hama­rább visszatérhessen a terme­lésbe. Még tíz év előtt egy be­teg gyógyulási ideje 20 nap volt, ma csak 14 nap. A kórházit kilenctagú bizott­ság vezeti, teljesen új szellem­ben. Elmúlt a korrupt vissza­élések, házi zs­a­rnokoskodások ideje. A jelentkező beteg egy órával a jelentkezés után már ágyban fekszik. Kiküszöbölték a bürokratikus akadályokat. Nem fordulhat többé elő, hogy egy hiányzó irat emberhalált okozzon. Az iratokat ráérnek később is beszerezni, ha ember­életről van szó. A közkórház, Arad egykori szégyenfoltja, ma egyik büsz­kesége az új, teremtő társada­lomnak. Romániai Magyar Ssó A RESICAI PÉLDA Nemrégiben több panasz hangzott el a „Resica‘‘-művek ellen, hogy selejtes árut szállít. Chivu Stoica iparügyi miniszter iparunk főbb kérdéseit elemezve (az iparügyi miniszter cikké­vel a „Magyar Szó“ 315. számában már foglalkoztunk) nyíltan feltárja az egyes iparágakban is ró hiányosságokat és rámutat a „Resica“-művek hibáira is. Kimutatja, hogy ez a vállalt nemrégiben hét vagon nyersvasat küldött a bukaresti „Vul­kán-gyárnak, de a vas teljesen használhatatlannak bizonyult, ugyanakkor egy gőzkazánt szántott a nagybányai „Phönix“ vegyigyárnak, amelyet szintén ne­m lehetett használni. A „Resica“ munkások legutóbb nagygyűlésen foglalkoztak a róluk elhangzott bírálatokká és kötelezettséget vállaltak­, hogy megjavítják termékeik minőségét és nem engednek a gyár­ból selejtárut elszállítani. A „Resica“-művek dolgozói ezzel a határozatukkal le­vonták Chivu Stoica iparügyi miniszter bírálatából a helyes következtetéseket. Megértették, hogy nem jártak el öntudatos munkáshoz illő gondossággal, nem ellenőrizték munka közben a termékek minőségét. Nem gondoltak arra, hogy a rossz mi­­nőségű nyersanyagot a vállalatok nem tudják felhasználni, ez­által nyersanyag nélkül marad­nak és ideiglenesen csökken­teni kénytelen a termelést. A „Resica“ munkások megértették, hogy az ő munká­juktól függ a többi vállalat menete is- h­a rossz vasat termel­nek, felborítják más gyárak te­rmelé­si tervét. De az iparügyi miniszter más gyárak és iparágak helyzeté­vel is foglalkozott. Megemlíti például, hogy a papíriparunk ké­szítette cementzsákok 30 századba töltés közben elszakadt. Eze­ket a zsákokat különben is csak egyetlen gyár és csak e­gy gép­pel készíti. A gyártott menny nem elegendő és állandóan fennáll annak a veszélye, hogy ez az egyetlen gép is elromlik és így az egész cementipar — ha átmenetileg is — zsák nélkül marad.­­ Az üvegiparban lévő visszavágókat is megemlítette az ipar­ügyi miniszter. Az üveggyárak sak­­­kran árut termeltek, ame­lyet csak nehezen lehet eladni. Legutóbb nagymennyiségű ilyen árut újra beolvasztottak és így tettemesen növelték a termelési költségeket. A fűrésztelepeken és bútorgyárakban többezer köb­méter deszka hever, de ugyan­akkor az üveggyárak nem tud­nak szállítani, mert nincs ládájuk-­­ Chivu Stoica még számos példát hozott fel az egyes ipar­ágakban lévő helyzetről, az egyes iparágiak vezetőinek, a gyár­igazgatóknak, üzemvezetőknek, osztályfőnököknek, techniku­soknak és munkásoknak hanyags­ágá­ról, nemtörődömségéről, gondatlanságáról. A dolgozóknak — függetlenül attól, hogy a legmagasabb vezetőállásban vannak-e, vagy pedig valamelyik gyár egyszerű munkásai,tudniok kell, hogy kerekei egy hatalmas üzemnek, a­­melynek helyes működését minden legcsekélyebb hiba befolyá­solja. Az államosítás óriási lendületet adott a termelésnek és a gyárak élén álló új vezetőségek — habár sok nehézséggel küzdve — legtöbb helyen eleget tettek kötelezettségeiknek. A termelés a gyárakban ugrásszerűen emelkedik, a munka ter­melékeny­ségéért és a minőség feljavításáért beindított mozga­lom sok sikert eredményezett. Chivu Stoica iparügyi miniszter a hibák feltárása mellett cikkében megszabja az azanna-­ teendőket is. „Csak a fogyasz­tás észszerűsítésével — mondja a többi közt — a hulladékok és a salejt csökkentésével érhetjük el az 1938-as árakat. Az ipari központok igazgatóinak és a vaglalat°k vezetőinek nagyfontos­­ságú feladatuk, hogy megvizsgálják a gyárak jövedelmezőségé­nek összes kérdéseit.“ Kétségtelenül még sok a tennivaló az iparban. A szerve­­zettség meg nem teljesen kielégítő. Olcsóbbá kell tennünk a termelést és a legrövidebb időn belül el kell érnünk minden iparágban az 1938-as színvonalat, hogy megkezdhessük az ipar további nagyarányú kifejlesztését. Erre kell fektessék a súlyt a vállalatok és ipari központok vezetői. Erre kell törekedniük a gyárak dolgozóinak. A papír­gyárakban, az üveg és faiparban, a „Resicá“-nál és a többi vál­lalatoknál felfedett hibák és hiányosságok arra kell ösztökéljék a munka összes embereit, hogy fokozottabb mérték­ben dolgoz­zanak a termelési folyamat megjavításán és kiküszöböljék a hiányosságokat. (—vidap) gjglö-16 Ionná KOMPRESSZOR HENGEREKET í t $ $ keresünk RxárBae I ■< r UT»tr»lMMwawWWMMWMaWWW|WW»IMIMaWMW**wa(llll^-^«*«C<la)Jinrl|l'H'firry-yMCT! —mriw !!«■ II !■ MIIIII—II—UM S’* Prefectures J tud IHov MKiszadk:? osastóíy I / Calea RäaEaovei 2

Next