Romániai Magyar Szó, 1949. február (3. évfolyam, 425-448. szám)

1949-02-02 / 425. szám

Szerda, 1949. február 2. A tervelőírásoknak megfelelően: Emelik a Hídigazó igaz lenit Golyóscsapágy-gyárat építenek Brassóban - Számos erdélyi és bánáti fémfeldolgozó gyárat összevontak - Emelkedik a közszükségleti cikkek gyártása Nemzetgazdaságunk minden szektorában nagy lendülettel dol­goznak az 1949 évi gazdasági terv alkalmazásán. A tervben nagy szerepe van a fémfeldolgozó iparnak. Ebben a­­szektorban az utóbbi napokban fontos átcsoportosítások történ­tek, amelyek mind az 1949 évi terv alkalmazásának útját jelzik. A FÉMFELDOLGOZÓ IPAR SZEREPE Gh. Giseorghaj-Dej első miniszterel­­nökhelyettes a Nagy Nemzetgyűlés ülésén elmondott jelentésében a fémfeldolgozó ipar szerepéről a kö­vetkezőket mondotta : „A fémfeldogozó ipar döntő jelentőségű fordulatot kell ve­gyen és az iparnak, a mezőgaz­daságnak és szállítási rendsze­rünknek szükséges felszerelés gyártása kifejlesztésének útjá­ra kell térnie, mert csak így foglalhat el vezető helyet nem­zetgazdaságunk fejlődésében. 1949-ben a fémfeldolgozó ipar termelése 35 százalékkal lesz nagyobb, mint az 1948 évi ter­melés.“ „Ennek a termelésnek jelentős mértékben biztosítana kell a nemzetgazdaság összes szekto­raiban tervezett beruházási elő­írások teljesítését.“ Ezt a nagyvonalú tervet a ne­hézipar segítségével valósítják meg. Mindenekelőtt 42 százalék­kal növelik a gépi felszerelések és berendezések gyártását és ezzel megteremt­­e az egész belföldi ipar teljesítőképességének fokozá­sát és így többek között a fém­­feldolgozó ipar gyártási kapacitá­sának növelését is. elhatározta, hogy a fémfeldolgozó part az ország ipari szükségletei­nek megfelelően teljesen átcso­portosítja. A hivatalos lap pénteki számá­ban már meg is jelent a miniszte­ri rendelet, amely az ország kü­lönböző fémfeldolgozó gyárainak egybeolvasztásáról és új gyárak létesítéséről intézkedik. Az erdélyi gyárak közül a bras­sói „Prisaro“-gyár beleolvad a­­„Fónagy János“-gyárba, az orso­­vai „Colán" hajóépítő vállalat be­olvad a turnul severini „Dinamica"­­gyárba A temesvári „Ostmeta­“ beolvad az „Amba'aju'i“ (Mecher) gyárba, a nagyváradi „Bozsák“, a „Halász" , Dózsa György“ (Cassirer), a „Me­­talod“ és a „Florentz“ gyárak be­leolvadtak a nagyvárad „Infrali­­cea“ gyárba. Ugyancsak a nagy­várad „Ruvoir“ beolvad a nagy­váradi „Forja“-gyárba. A temesvári „Fruntasa“ (Wan­­thum), a „Luceafarul“ (Klug), a Bánáti Fémipar (Ambrus Zoltán) beleolvadtak a temesvári „Valtui“­­gyárba A kolozsvári „Vasgyár“ és a „Meoajul“ (Orion) beolvadtak a Vasub­ utcában lévő „Menajul“­­gyárba, a „Robinehil“ (Ravag) pe­dig az „Armatura“-gyárba ol­vadt be A válal­atok teljes aktíváját és passzíváját az a gyár veszi át, a­­melyikbe beolvadtak. Az pazügyi minisztérium ugyan­azon rendelete számos gyár egy­­beolvasztásával új fémfeldolgozó gyár létesítését mondja ki. Így többek között „Az aradi fémipar“ (Armatúra), továbbá a „Janto“, az „Invasa“, az,,Elsőfo­gaskerékgyár“ és a ,,Juhász"-üze­­m­ek feloszlottak és ezek egybeolva­dásával Aradon „Viktoria“ néven hatalmas gép- és szerszámgyár létesült. A megszüntetett vállala­tok teljes vagyonát az újonnan létesített gyár vette át. Si­vatik a mezőgazdasági szerszámok gyártását A gazdasági terv adatai alapján kidolgozták a részleges terveket és ezekben különös súlyt helyez­nek a mezőgazdasági szerszámok gyártásának növelésére. Az összes gyártási lehetőségek megteremtésével­dén 40 százalék­kal több mezőgazdasági gépet és szerszámot termelnek, mint 1948- b­an, amikor tudvalevőleg a term­­előjrások 94 százalékát teljesítet­ték Ezt az eredményt 1949-ben a termelés további 40 százalékos emelésével fokozzák. A terv kimondja, hogy újtípusú­­.Viktor gyártását kezdik el a bras­sói Sovromtractor-gyárnál a­­mely megteszi az előkészületeket a traktorok tömeggyártására. Ezzel párhuzamosan tanulmá­nyozzák a mezőgazdasági gép­gyártás tökéletesítését és új típusit, valamint eddig az országban elő nem állított gépek gyártását, így többek között megkezdik a trak­torral vontatott korongos eke és korona gyártását, továbbá arató, kévekötő, vetőgépek, gabona-kom­bájnok és különböző alkatrészek gyártását. A görd­e ifa-'yag gyártást is erdő­erüsztel­éri Megírtuk, hogy az államvasutak részletes tervet dolgoztak ki az 1949 évi beruházásokkal kapcsolat­ban. A tervek, amelyeknek adatai a gazdasági terv irányelvei alap­­ján készültek el, figyelembe veszik többek között a fémfeldogozó ipar tel­jesítőképességét is. A gazdasági terv jelentősen emeli a gördülő anyag, valamint a szárazföldi, vízi szántó és közlekedési eszközök termelését. Az 1948 évi termelés színvonalával szemben 25 százalé­kos emelést ír elő a terv a gördü­lőanyag tekintetében, ami nagy szám, ha tekintetbe vesszük, hogy 1948-ban a mozdony- és automotor­­gyárást 100 százalékban, a teher­kocsikét 106 százalékban, a külön­­bö­ző vontató eszközökhöz szüksé­ges alkatrészek gyártási előírásait pedig 132 százalékban teljesitet­­ték A termelés fokozása mellett idén a­­ gyorsjáratú autómotor gyártá­sát kezdik meg, amelyet két da­rab egyenként 500 lóerős motorral szerelne­k fel. A vízi járművek építését szin­tén fokozzák és számos új hajót és vontató gőzöst bocsátanak vízre A KÖZFOGYASZTÁSI CIKKEK GYÁRTÁSA IS EMELKEDIK A gépipar fejlesztése melett a gazdasági terv nagy súlyt helyez azon gyárak tevékenységének k­i­bővítésére is, amelyek a közfo­gyasztási cikkeket gyártják. A lakosság szüksége­teit fedező ipar­cikkek gyártásának fokozá­sára a gyárakban és üzemekben jelentős beruházásokat hajtanak végre és mindent elkövetnek, hogy ebben a szektorban az 1948 évi termelést legalább 10 százalékkal meghaladják, ami jelentős arány­szám, ha tekintetbe vesszük, hogy az elmúlt évben a tömegc­ékeket gyártó ipar (kerskedelmi öntvé­nyek, zománcozott edények, stb) 344 százalékkal túlteljesítette a termelési programot. A tömegcikkgyártás zavartalan biztosítására 71 százalékal növelik a gyárak jelenlegi gépi berendezé­sének színvonalát, az új gyárak épitését és berendezését 29 száza­lékkal fokozzák, így többek között a Bukarest „Republics“ művekben csokonger­­művet rendeznek be. Brassóiján pedig golyóscsapágy gyárat léres­tenek, amely már 1949-ben meg­kezdi működését. átcsoportosítások a FÉMFELDOLGOZÓ IPARBAN A nagyszabású tervek keresztül­vitelére az iparügyi minisztérium 3 A kolozsvári „Herbak János“-művek legújabb termelési adatai I. Termelékenység növekedése. 1948 NOVEMBER-DECEMBERÉBEN, az 1948 októberi normához viszonyítva: Talpgyár 22 százalék; Felsőbőrgyár 1 százalék; Cipőgyár 11 százalék. 1949 JANUÁR ELSŐ HE­­TÉBEN, a megszabott normához Talpgyár 76,9 százalék; C­sőgyár 61 százalék; Gép­szíjgyár 60,11 százalék. 2. Termelés növekedése. 1948 NOVEMBER—DECEMBERÉBEN, a vállalt normához viszonyítva: Talpgyár 19 százalék; Gumigyár 40 százalék. 3. Minőség tökéletesedése az 1938-as minőséghez viszonyítva. 1949 JANUÁR ELSŐ HETÉBEN: Felsőbőrgyár 75 százalék; Talpgyár 70 százalék; Cipőgyár 65 százalék. 4. Munkafegyelem meg­szilárdulása: 1948 NOVEMBER—DECEMBERÉBEN, az októberi ered­ményekhez viszonyítva: Gépszíjgyár 3,59 százalék. 1949 JANUÁR ELSŐ HETÉBEN, a 100 százalékkal számí­tott teljes fegyelemhez viszon­yítva : Talpgyár 99,93 százalék, viszonyítva: üli Cik­in!: lípjnk! Kérjük az alanti felsorolt megyékben lakó előfize­tőinket, hogy a jövőben észrevételeiket, valamint előfize­tési díjak fizetését a megye székhelyén lévő fiók-kiadó­­h­ivatalunkhoz intézzék. Arad megye: Arad, 6 Martie­ u. 14. B­ihar megye, Nagyvárad: Republiceni. 21 Szatmár megye: Szatmár, Malinovsky-u. 3. Szörény megye: Lugos, Sztátini u. 31 Szilágy megye: Znak­. 30 Decembrie-u. 7. Temes-Toron­tál megye: Temesvár, Stepublicei-u. 6 Romániai Magyar Szó Az új bérrendszer helyes alkalmazása „A BMP KV decemberi plená­ris ülésének szellemében megalko­tott új bérrendszer, az egész dol­gozó nép kollektív érdekeit egyez­teti össze minden egyes munkás egyéni érdekeivel“ — áll­apítja meg a ..Esanteia“ legutóbbi vezércikk® A cikk kifejti, hogy a munka mennyisége és minősége szerinti bérrendszer alapján a munkás, ha többet és jobban dolgozik, egyéni keresete is ugyanígy gyarapszik, miközben hozzájárul a termelés és a munka termelékenységének nö­veléséhez. Az új bérrendszer a végzett munkát a mennyiség és minőség, a munkafeltételek a munka nehéz­sége és természete, valamint a munkás képesítési foka alapján ja­vadalmazza, ami tág lehetőséget nyit a termelő erők fejlődésének s egyben biztosítja minden egyes alkalmazott számára anyagi hely­zete megjavításának előfeltételeit, így tehát erős fegyver a munkás­osztály kezében az állami terv végrehajtásában, minden egyes munkás életkörülményeinek meg­­torlásában a szocializmus építé­sében. Az új bérrendszer megszünteti a régi rendszer igazságtalanságait ami abban állott, hogy nem tett különbséget a képesített és ké­pesítés nélküli munkások, a ne­héz és könnyű munkák, az ártal­mas és nem ártalmas körülmények között végzett munka, a sokat és jól termelő és a keveset és rosszul termelő munkások között. Példaként a..Scanteia“ cikke fel­említi, hogy régebben egy nem­ol­­vasztónak, aki a IX. osztályba és a H. csoportba tartozott 3.913 lej volt az alapfizetése, míg egy szö­vőgyári munkás, aki könnyebb és az egészségre kevésbbé ártalmas munkát végzett 5.008 lejt kapott Az új bérrendszer szerint a meg­felelő szakmai képesítéssel rendel­kező acélöntőt a 4. osztályba so­rolják be és 5.824 lejt kap. A cikk megmagyarázza, hogy a munkás alapfizetése "z, amit a norma teljesítéséért kap. Minden szorgalmas és iparkodó munkás, aki túlteljesíti a munkát, annál nagyobb fizetést kap, minél többet termel a normán felül. A reno­nek, akik nem törődnek a termeléssel, a munka mértékében kap­ják a fi­zetést. A régi bérrendszer szerint egy 8 osztályba, 1 csoportba tartozó bányász alapfizetése 5.270 lej volt Most, ha megvan a szükséges szakmai tudása az I. csoport 4. osztályába kerül és ha normáját teljesíti 5.824 lejt kap. Ehhez hoz­zájön még a bányába való le­szállás után járó prémium. Ami­lyen mértékben a normához vi­szonyítva a bányász­­több vagy kevesebb szenet fejt ki, annál na­gyobb vagy kisebb a fizetése. A többi iparágban szintén sok lett a visszás helyzet, így az ás­ványolajiparban a kiterme­lésnél dolgozó gépészeket alacsonyabb osztályba sorolt­ák be, mint a mű­helyekben dolgozó gépészeket. A fonodákban a munkások nehezebb és nagyobb tudást igénylő mun­káért kevesebbet kaptak, mint a szövőgyáriak. Ugyanilyen igazságtalan volt a régi bérrendszer a tiszt­viselőkkel és a technikusokkal szemben. A köztisztviselők a bérlista legala­­csonyabb fokán állottak. Ma az állami intézmények és vállalatok tisztviselőinek és ■‘ochlikusaiinak helyzete megváltozott A többi dolgozókkal együtt ők is a dolgo­zó nép ügyéért, a haza felvirágozt ‘álásáért, a szocializmus felépíté­séért dolgoznak s nem kiszolgálói többé a kizsákmányoló osztályok­­nak. A népi állam szakmai képesí­tésük é® a kiteljett erőfeszítés mértékében javadalmazza ők­et. Az új bérrendszer megszünteti a káros egyen­lősztést a magas technikai felkészültségű, a terme­lésben felelős állást betöltő em­berek és a képesítés nélküliek kö­zött. A technikusokat és a termelős munkahelyeken álló­ munkásokat, akik fontos szerepet töltenek be a szocializmus építésében, e hoz­zájárulás alapján javadalmazzák. A felelős munkát végző vezetők javadalmazása serkentőleg hat a többi munkásokra, hogy magasabb képesítés megszerzése révén ma­guk is alkalmassá váljanak felelős munkák elvégzésére. Az új bérrendszer többé nem szolgáltatja ki a dolgozókat a ka­pitalista kizsákmányoláshoz fűzőt, önkényesség kénye-kedve szerint, hanem leszögezi az elvet, hogy akik több terméket adnak a kö­zösségnek, jobb anyagi helyzetet élveznek. A ,,Scanteia“ vezércikke ezután az üzemi pártszervezet és szak­­szervezet feladatait jelöli meg és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy minden egyes munkás alapo­san ismerje az új bérrendszert és az abból származó előnyöket. Ha­sonlóképpen nagy felelősséggel járó feladat hárul a besorolási bizottságokra, amelyeknek körül­­tekintéssel kell megvizsgálniuk minden egyes munkás helyzetét, hogy a bértáblázati irányad­atót helyesen alkalmazzák és mindenkit a végzett munka, valamint gya­korlati és elméleti tudásának meg­felelően soroljanak be. „Egyaránt küzdeni kell — foly­tatja ezután a vezércikk — az olyan esetek ellen, amikor egyes alkalmazott­akat a munkájuk és képesítésüknél alacsonyabb cso­portba sorolnak be s az ellen az irányzat ellen, ammikor az alkal­mazottak besorolását a legmaga­sabb kategóriák felé „nyomják fel", anélkül hogy szigorúan alkal­maznák a minősítési bértáblázato­kat Ez a demagóg irányzat a fizetések egyenlősítéséhez a ter­mékek önköltségének indokolat­lan munkaerő-kiadásokkal való megterheléséhez, valamint ahhoz vezet, hogy megszűnik a mun­kás számára az ösztönzés, hogy szakmai tudását a termelés és a munka termelékenysége érdekébenn fejlessze. Egy ilyen egyenlősítés „felfelé“ éppen olyan káros a munkásosztály számára, mint a „lefelé“ való egyenlősítés“. A továbiakban a szakmai képe­sítés rendkívüli jelentőségére mu­tat rá a „Scânteia“ cikke s han­goztatja, hogy enélkül a gazdasá­gi elmaradottságot és a tőkés rendszertől örökülhagyott hiányos­ságokat és nehézségeket nem le­het felszámolni. Ezzel kapcsolat­ban idézi Lenin mondását, amely szerint „meg kell tanulni dolgoz­ni“ a gazdasági hátram­aradottság megszüntetésére. A Szovjetunió példája bebizonyította, hogy a vég­z­ett munka mennyisége és minő­sége utáni javadalmazás szociális,­ta elve tette lehetővé, hogy a szovjet nép rövid idő alatt magas technikai és tudományos fokra ju­tott el és nemcsak elérte, hanem túl is szárnyalta az iparfejlődés te­rén a kapitalista országokat. A ,,Scanbeia“ cikke nyomatéko­­san hangsúlyozza, hogy szembe kell nézni a tőkésektől örökül ha­­gyott tényekkel s okvetlenül nö­velni kell a munkások és techni­kusok szakmai képesítését. Az új bérrendszerrel a Párt és a kormány erős fegyvert adott a munkásosztálynak a termőlés nö­velésére és a dolgozók éleikörülö­zv­ényeinek megjavítására A párt­­szervezet feladata hogy is megfelelő felvilágosító munkává­ tudatosít­sák ezt a munkástöm­egek sorai­ban, hogy e­­berpolitika a szocialis­ta öntudat, a szocializmus érde­kében folytatott harc fontos moz­­gató ereje legyen.

Next