Romániai Magyar Szó, 1949. február (3. évfolyam, 425-448. szám)

1949-02-02 / 425. szám

Szerda, 1949. február 2. A tervelőírásoknak megfelelően: Emelik a Hídigazó igaz lenit Golyóscsapágy-gyárat építenek Brassóban - Számos erdélyi és bánáti fémfeldolgozó gyárat összevontak - Emelkedik a közszükségleti cikkek gyártása Nemzetgazdaságunk minden szektorában nagy lendülettel dolgoznak az 1949 évi gazdasági terv alkalmazásán. A tervben nagy szerepe van a fémfeldolgozó iparnak. Ebben aszektorban az utóbbi napokban fontos átcsoportosítások történtek, amelyek mind az 1949 évi terv alkalmazásának útját jelzik. A FÉMFELDOLGOZÓ IPAR SZEREPE Gh. Giseorghaj-Dej első miniszterelnökhelyettes a Nagy Nemzetgyűlés ülésén elmondott jelentésében a fémfeldolgozó ipar szerepéről a következőket mondotta : „A fémfeldogozó ipar döntő jelentőségű fordulatot kell vegyen és az iparnak, a mezőgazdaságnak és szállítási rendszerünknek szükséges felszerelés gyártása kifejlesztésének útjára kell térnie, mert csak így foglalhat el vezető helyet nemzetgazdaságunk fejlődésében. 1949-ben a fémfeldolgozó ipar termelése 35 százalékkal lesz nagyobb, mint az 1948 évi termelés.“ „Ennek a termelésnek jelentős mértékben biztosítana kell a nemzetgazdaság összes szektoraiban tervezett beruházási előírások teljesítését.“ Ezt a nagyvonalú tervet a nehézipar segítségével valósítják meg. Mindenekelőtt 42 százalékkal növelik a gépi felszerelések és berendezések gyártását és ezzel megteremte az egész belföldi ipar teljesítőképességének fokozását és így többek között a fémfeldolgozó ipar gyártási kapacitásának növelését is. elhatározta, hogy a fémfeldolgozó part az ország ipari szükségleteinek megfelelően teljesen átcsoportosítja. A hivatalos lap pénteki számában már meg is jelent a miniszteri rendelet, amely az ország különböző fémfeldolgozó gyárainak egybeolvasztásáról és új gyárak létesítéséről intézkedik. Az erdélyi gyárak közül a brassói „Prisaro“-gyár beleolvad a„Fónagy János“-gyárba, az orsovai „Colán" hajóépítő vállalat beolvad a turnul severini „Dinamica"gyárba A temesvári „Ostmeta“ beolvad az „Amba'aju'i“ (Mecher) gyárba, a nagyváradi „Bozsák“, a „Halász" , Dózsa György“ (Cassirer), a „Metalod“ és a „Florentz“ gyárak beleolvadtak a nagyvárad „Infralicea“ gyárba. Ugyancsak a nagyvárad „Ruvoir“ beolvad a nagyváradi „Forja“-gyárba. A temesvári „Fruntasa“ (Wanthum), a „Luceafarul“ (Klug), a Bánáti Fémipar (Ambrus Zoltán) beleolvadtak a temesvári „Valtui“gyárba A kolozsvári „Vasgyár“ és a „Meoajul“ (Orion) beolvadtak a Vasub utcában lévő „Menajul“gyárba, a „Robinehil“ (Ravag) pedig az „Armatura“-gyárba olvadt be A válalatok teljes aktíváját és passzíváját az a gyár veszi át, amelyikbe beolvadtak. Az pazügyi minisztérium ugyanazon rendelete számos gyár egybeolvasztásával új fémfeldolgozó gyár létesítését mondja ki. Így többek között „Az aradi fémipar“ (Armatúra), továbbá a „Janto“, az „Invasa“, az,,Elsőfogaskerékgyár“ és a ,,Juhász"-üzemek feloszlottak és ezek egybeolvadásával Aradon „Viktoria“ néven hatalmas gép- és szerszámgyár létesült. A megszüntetett vállalatok teljes vagyonát az újonnan létesített gyár vette át. Sivatik a mezőgazdasági szerszámok gyártását A gazdasági terv adatai alapján kidolgozták a részleges terveket és ezekben különös súlyt helyeznek a mezőgazdasági szerszámok gyártásának növelésére. Az összes gyártási lehetőségek megteremtéséveldén 40 százalékkal több mezőgazdasági gépet és szerszámot termelnek, mint 1948- ban, amikor tudvalevőleg a termelőjrások 94 százalékát teljesítették Ezt az eredményt 1949-ben a termelés további 40 százalékos emelésével fokozzák. A terv kimondja, hogy újtípusú.Viktor gyártását kezdik el a brassói Sovromtractor-gyárnál amely megteszi az előkészületeket a traktorok tömeggyártására. Ezzel párhuzamosan tanulmányozzák a mezőgazdasági gépgyártás tökéletesítését és új típusit, valamint eddig az országban elő nem állított gépek gyártását, így többek között megkezdik a traktorral vontatott korongos eke és korona gyártását, továbbá arató, kévekötő, vetőgépek, gabona-kombájnok és különböző alkatrészek gyártását. A görde ifa-'yag gyártást is erdőerüszteléri Megírtuk, hogy az államvasutak részletes tervet dolgoztak ki az 1949 évi beruházásokkal kapcsolatban. A tervek, amelyeknek adatai a gazdasági terv irányelvei alapján készültek el, figyelembe veszik többek között a fémfeldogozó ipar teljesítőképességét is. A gazdasági terv jelentősen emeli a gördülő anyag, valamint a szárazföldi, vízi szántó és közlekedési eszközök termelését. Az 1948 évi termelés színvonalával szemben 25 százalékos emelést ír elő a terv a gördülőanyag tekintetében, ami nagy szám, ha tekintetbe vesszük, hogy 1948-ban a mozdony- és automotorgyárást 100 százalékban, a teherkocsikét 106 százalékban, a különböző vontató eszközökhöz szükséges alkatrészek gyártási előírásait pedig 132 százalékban teljesitették A termelés fokozása mellett idén a gyorsjáratú autómotor gyártását kezdik meg, amelyet két darab egyenként 500 lóerős motorral szerelnek fel. A vízi járművek építését szintén fokozzák és számos új hajót és vontató gőzöst bocsátanak vízre A KÖZFOGYASZTÁSI CIKKEK GYÁRTÁSA IS EMELKEDIK A gépipar fejlesztése melett a gazdasági terv nagy súlyt helyez azon gyárak tevékenységének kibővítésére is, amelyek a közfogyasztási cikkeket gyártják. A lakosság szükségeteit fedező iparcikkek gyártásának fokozására a gyárakban és üzemekben jelentős beruházásokat hajtanak végre és mindent elkövetnek, hogy ebben a szektorban az 1948 évi termelést legalább 10 százalékkal meghaladják, ami jelentős arányszám, ha tekintetbe vesszük, hogy az elmúlt évben a tömegcékeket gyártó ipar (kerskedelmi öntvények, zománcozott edények, stb) 344 százalékkal túlteljesítette a termelési programot. A tömegcikkgyártás zavartalan biztosítására 71 százalékal növelik a gyárak jelenlegi gépi berendezésének színvonalát, az új gyárak épitését és berendezését 29 százalékkal fokozzák, így többek között a Bukarest „Republics“ művekben csokongerművet rendeznek be. Brassóiján pedig golyóscsapágy gyárat lérestenek, amely már 1949-ben megkezdi működését. átcsoportosítások a FÉMFELDOLGOZÓ IPARBAN A nagyszabású tervek keresztülvitelére az iparügyi minisztérium 3 A kolozsvári „Herbak János“-művek legújabb termelési adatai I. Termelékenység növekedése. 1948 NOVEMBER-DECEMBERÉBEN, az 1948 októberi normához viszonyítva: Talpgyár 22 százalék; Felsőbőrgyár 1 százalék; Cipőgyár 11 százalék. 1949 JANUÁR ELSŐ HETÉBEN, a megszabott normához Talpgyár 76,9 százalék; Csőgyár 61 százalék; Gépszíjgyár 60,11 százalék. 2. Termelés növekedése. 1948 NOVEMBER—DECEMBERÉBEN, a vállalt normához viszonyítva: Talpgyár 19 százalék; Gumigyár 40 százalék. 3. Minőség tökéletesedése az 1938-as minőséghez viszonyítva. 1949 JANUÁR ELSŐ HETÉBEN: Felsőbőrgyár 75 százalék; Talpgyár 70 százalék; Cipőgyár 65 százalék. 4. Munkafegyelem megszilárdulása: 1948 NOVEMBER—DECEMBERÉBEN, az októberi eredményekhez viszonyítva: Gépszíjgyár 3,59 százalék. 1949 JANUÁR ELSŐ HETÉBEN, a 100 százalékkal számított teljes fegyelemhez viszonyítva : Talpgyár 99,93 százalék, viszonyítva: üli Cikin!: lípjnk! Kérjük az alanti felsorolt megyékben lakó előfizetőinket, hogy a jövőben észrevételeiket, valamint előfizetési díjak fizetését a megye székhelyén lévő fiók-kiadóhivatalunkhoz intézzék. Arad megye: Arad, 6 Martie u. 14. Bihar megye, Nagyvárad: Republiceni. 21 Szatmár megye: Szatmár, Malinovsky-u. 3. Szörény megye: Lugos, Sztátini u. 31 Szilágy megye: Znak. 30 Decembrie-u. 7. Temes-Torontál megye: Temesvár, Stepublicei-u. 6 Romániai Magyar Szó Az új bérrendszer helyes alkalmazása „A BMP KV decemberi plenáris ülésének szellemében megalkotott új bérrendszer, az egész dolgozó nép kollektív érdekeit egyezteti össze minden egyes munkás egyéni érdekeivel“ — állapítja meg a ..Esanteia“ legutóbbi vezércikk® A cikk kifejti, hogy a munka mennyisége és minősége szerinti bérrendszer alapján a munkás, ha többet és jobban dolgozik, egyéni keresete is ugyanígy gyarapszik, miközben hozzájárul a termelés és a munka termelékenységének növeléséhez. Az új bérrendszer a végzett munkát a mennyiség és minőség, a munkafeltételek a munka nehézsége és természete, valamint a munkás képesítési foka alapján javadalmazza, ami tág lehetőséget nyit a termelő erők fejlődésének s egyben biztosítja minden egyes alkalmazott számára anyagi helyzete megjavításának előfeltételeit, így tehát erős fegyver a munkásosztály kezében az állami terv végrehajtásában, minden egyes munkás életkörülményeinek megtorlásában a szocializmus építésében. Az új bérrendszer megszünteti a régi rendszer igazságtalanságait ami abban állott, hogy nem tett különbséget a képesített és képesítés nélküli munkások, a nehéz és könnyű munkák, az ártalmas és nem ártalmas körülmények között végzett munka, a sokat és jól termelő és a keveset és rosszul termelő munkások között. Példaként a..Scanteia“ cikke felemlíti, hogy régebben egy nemolvasztónak, aki a IX. osztályba és a H. csoportba tartozott 3.913 lej volt az alapfizetése, míg egy szövőgyári munkás, aki könnyebb és az egészségre kevésbbé ártalmas munkát végzett 5.008 lejt kapott Az új bérrendszer szerint a megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező acélöntőt a 4. osztályba sorolják be és 5.824 lejt kap. A cikk megmagyarázza, hogy a munkás alapfizetése "z, amit a norma teljesítéséért kap. Minden szorgalmas és iparkodó munkás, aki túlteljesíti a munkát, annál nagyobb fizetést kap, minél többet termel a normán felül. A renonek, akik nem törődnek a termeléssel, a munka mértékében kapják a fizetést. A régi bérrendszer szerint egy 8 osztályba, 1 csoportba tartozó bányász alapfizetése 5.270 lej volt Most, ha megvan a szükséges szakmai tudása az I. csoport 4. osztályába kerül és ha normáját teljesíti 5.824 lejt kap. Ehhez hozzájön még a bányába való leszállás után járó prémium. Amilyen mértékben a normához viszonyítva a bányásztöbb vagy kevesebb szenet fejt ki, annál nagyobb vagy kisebb a fizetése. A többi iparágban szintén sok lett a visszás helyzet, így az ásványolajiparban a kitermelésnél dolgozó gépészeket alacsonyabb osztályba sorolták be, mint a műhelyekben dolgozó gépészeket. A fonodákban a munkások nehezebb és nagyobb tudást igénylő munkáért kevesebbet kaptak, mint a szövőgyáriak. Ugyanilyen igazságtalan volt a régi bérrendszer a tisztviselőkkel és a technikusokkal szemben. A köztisztviselők a bérlista legalacsonyabb fokán állottak. Ma az állami intézmények és vállalatok tisztviselőinek és ■‘ochlikusaiinak helyzete megváltozott A többi dolgozókkal együtt ők is a dolgozó nép ügyéért, a haza felvirágozt ‘álásáért, a szocializmus felépítéséért dolgoznak s nem kiszolgálói többé a kizsákmányoló osztályoknak. A népi állam szakmai képesítésük é® a kiteljett erőfeszítés mértékében javadalmazza őket. Az új bérrendszer megszünteti a káros egyenlősztést a magas technikai felkészültségű, a termelésben felelős állást betöltő emberek és a képesítés nélküliek között. A technikusokat és a termelős munkahelyeken álló munkásokat, akik fontos szerepet töltenek be a szocializmus építésében, e hozzájárulás alapján javadalmazzák. A felelős munkát végző vezetők javadalmazása serkentőleg hat a többi munkásokra, hogy magasabb képesítés megszerzése révén maguk is alkalmassá váljanak felelős munkák elvégzésére. Az új bérrendszer többé nem szolgáltatja ki a dolgozókat a kapitalista kizsákmányoláshoz fűzőt, önkényesség kénye-kedve szerint, hanem leszögezi az elvet, hogy akik több terméket adnak a közösségnek, jobb anyagi helyzetet élveznek. A ,,Scanteia“ vezércikke ezután az üzemi pártszervezet és szakszervezet feladatait jelöli meg és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy minden egyes munkás alaposan ismerje az új bérrendszert és az abból származó előnyöket. Hasonlóképpen nagy felelősséggel járó feladat hárul a besorolási bizottságokra, amelyeknek körültekintéssel kell megvizsgálniuk minden egyes munkás helyzetét, hogy a bértáblázati irányadatót helyesen alkalmazzák és mindenkit a végzett munka, valamint gyakorlati és elméleti tudásának megfelelően soroljanak be. „Egyaránt küzdeni kell — folytatja ezután a vezércikk — az olyan esetek ellen, amikor egyes alkalmazottakat a munkájuk és képesítésüknél alacsonyabb csoportba sorolnak be s az ellen az irányzat ellen, ammikor az alkalmazottak besorolását a legmagasabb kategóriák felé „nyomják fel", anélkül hogy szigorúan alkalmaznák a minősítési bértáblázatokat Ez a demagóg irányzat a fizetések egyenlősítéséhez a termékek önköltségének indokolatlan munkaerő-kiadásokkal való megterheléséhez, valamint ahhoz vezet, hogy megszűnik a munkás számára az ösztönzés, hogy szakmai tudását a termelés és a munka termelékenysége érdekébenn fejlessze. Egy ilyen egyenlősítés „felfelé“ éppen olyan káros a munkásosztály számára, mint a „lefelé“ való egyenlősítés“. A továbiakban a szakmai képesítés rendkívüli jelentőségére mutat rá a „Scânteia“ cikke s hangoztatja, hogy enélkül a gazdasági elmaradottságot és a tőkés rendszertől örökülhagyott hiányosságokat és nehézségeket nem lehet felszámolni. Ezzel kapcsolatban idézi Lenin mondását, amely szerint „meg kell tanulni dolgozni“ a gazdasági hátramaradottság megszüntetésére. A Szovjetunió példája bebizonyította, hogy a végzett munka mennyisége és minősége utáni javadalmazás szociális,ta elve tette lehetővé, hogy a szovjet nép rövid idő alatt magas technikai és tudományos fokra jutott el és nemcsak elérte, hanem túl is szárnyalta az iparfejlődés terén a kapitalista országokat. A ,,Scanbeia“ cikke nyomatékosan hangsúlyozza, hogy szembe kell nézni a tőkésektől örökül hagyott tényekkel s okvetlenül növelni kell a munkások és technikusok szakmai képesítését. Az új bérrendszerrel a Párt és a kormány erős fegyvert adott a munkásosztálynak a termőlés növelésére és a dolgozók éleikörülözvényeinek megjavítására A pártszervezet feladata hogy is megfelelő felvilágosító munkává tudatosítsák ezt a munkástömegek soraiban, hogy eberpolitika a szocialista öntudat, a szocializmus érdekében folytatott harc fontos mozgató ereje legyen.