Romániai Magyar Szó, 1949. augusztus (3. évfolyam, 578-602. szám)

1949-08-01 / 578. szám

Hétfő, 1949. augusztus 1. ­ JANUÁR­­ — A kiteker kemencével igye­kezzetek elvtársak — biztattuk György Árpádot, Salter Stefánt és Szennyes­­ Pétert, akik nyolc- nyolc emberrel felváltva végez­ték már december óta az egyik kemence gyűrűjének kicserélési munkálatait. Nem kellett biztatni őket. A termelés sikeréért indított ver­seny lendülete magával ragadott mindenkit. Nem kis munka egy ilyen kemence gyűrű kicserélése, jó három hónapot igénybe szo­­kot venni. De nem akkor, ha ír,am­nka versenybe állunk! A két csoport egy héttel a kitűzött idő előtt üzembehelyezte a kijavított kilinker-kemence . , Biztató indulás. FEBRUÁR 1­ 1 A jó kezdetet lerontotta egy üzemzavar. Egy másik kemen­cénk belső bélelése összeomlott. "Annak idején, amikor a kemence készült, a gyár vezetősége hete­kig ostromolta az építőipari köz­­pontot sajottégláért. A kiuta­lást nem kaptuk meg, kénytele­nek voltunk sajátkészítményű téglával kibélelni a kemencét. Ez okozta a bajt. — Ne csüggedjetek elvtársak! — biztatta Mojsza András mun­kásigazgató az embereket. — Nyolc nap alatt rendbehozzuk. — Igen, de nyolc napig állni fog a kemence elveszítjük a ver­senyt. — Beszélünk a központtal, hogy az eredmény elbírálásánál vegyék figyelembe a hibánkon kívül előállott akadályt. MI* Gyapot be­gyűjtés a tádzsikisztáni „Sztálin"- kolhozban | ÁPRILIS | A csalódás nem tartott sokáig. A Temelia dolgozói tudják, hogy a szocialista versenyben nincs ,­vesztes fél é­s még nagyobb elszántsággal indultak harcba. Kocsis Mihály, Balázs Albert, Barti Jenő versenyfelelősök a legnagyobb gondossággal őrköd­tek az üzem munkamenetének zavartalansága fölött. Hetenkint termelési értekezletet tartottak. ■Minden munkás kötelezettségé­nek tartotta, hogy a legnagyobb gonddal ügyeljen a reábízott gé­peikre. Balázs Albert a műhelyből be­jelentette, hogy a fúrógépek ru­góját amit eddig a Forja Poldi gyár darabonkint 7000 lejért szállított, ezentúl ő maga fogja saját találmánya szerint a gyári műhelyben megcsinálni. Újítása több százezer lej megtakarítást jelent évente a gyárnak, ezenkí­vül az új rugók sokkal tartósab­­bak. [ MÁJUS | — Csinálj valamit ezzel az át­kozott fúrógéppel, mert lépten­­nyomon megakadok a munká­ban — kérte Muresanu Vasile bányász Kocsis Mihályt­. A bukssa, a fúrógép egyik al­katrésze gyakran letörött és Mu­resanu Vasilet meg a többi bá­nyászokat akadályozta abban, hogy a vállalt termelési kötele­zettséget teljesítsék. Kocsis Mihály nem azért ver­senyfelelős, hogy elrepüljön füle mellett a panasz. Hosszasan meg­ 5 (Brassói tudósítónktól). — A bányászok furása behatol a Csi­gahegy testébe, követ robbanta­nak. Hatalmas zúzok, malmok porrá őrtik a követ, a kemencék cementet égenek belőle. Olyan ez az egyszikhelyen lejátszódó termelési folyamat, mintha a ho­­mokszínü gyárkolosszus enné a hegyet. Minden nap leharap egy sziklát, hogy minden nap több és töb­b cementtel töltött papír­­zsák indulhasson el a gyárudvar­ról kigördülő vasúti kocsikon az országban folyó nagy építkezé­sek felé. Hat hónapja, hogy a Temelia munkásai az egyéves terv sikeres teljesítése céljából versenyre léptek a tordai és fié­­ni cementgyárak munkásaival. A győzelem vörösselyem lobogóján a brassói gyár nyerte meg a büszke és dicsőséges felirattal: ÉLÜZEM A TERMELÉS FRONT­JÁn. Erről a hat hónapról hősköttel­ményt lehetne írni, de Kocsis Mihály, a gyár termelési felelőse és a többiek magától értetődő­nek tartják és egyszerű szavak­kal beszélnek róla. Nyolc napon keresztül éjjel­­nappal ment a muntta, utána is igyekeztünk, hogy bepótoljuk a mulasztást. I MARCms"l Hoffman Ferdinand mérnök egy új hegesztési eljárással megerő­sítené az úgynevezett Fouler­­pumpát. Ezzel megszüntette a gyakori javítással járó idővesz­teséget. . A Munkáspárt gyári szervezeté­nek felvilágosító, meggyőző mun­kája nyomán egyre több munká­sunk vállalt kötelezettséget az előirányzott norma túlteljesítésé­­re. Scripka elvtárs, az üzemi bi­zottság titkára elégedetten álla­pítota meg, hogy egyre ritkáb­ban fordul elő igazolatlanul mu­lasztás vagy elkésés. Munka után csoportosan állunk a kifüggesz­tett termelési táblázatok előtt és tele volt a szívünk a győzelem reményével. De a verseny sorsát eldöntő bizottság nem vette tekintetbe a kemenceomlás következtében be­álló kényszerű leállást és a rérv­­ér első negyedének győzelmét a tordai cementgyárnak ítélte, nézte az udvarra kerekeket és eszébe is jövörő a megoldás. Sieted Balázs Albert­­hez a műhelybe és elmondta ne­ki, hogyan gondolja a dolgot. Ketten együ­tt csinálták meg a használhatatlan fúrógépeket. Számszerűit három darabolt. Ezen­túl nem kellett leállni a fúrással. Kocsis ötlete nyomán azonnal pótolni lehetett az eltörött burc­­sát. Találmánya 40 százalékkal fokozta a kőbánya termelését. JOY LETTÜNK ÉLÜZEM­ A Temelia cementgyár látképe JUNIUS A gyár munkásságának 84 százaléka versenyben állott. Az üzemi és egyéni vándorzászló szinte minden nap gazdát cse­rélt. Példamutató teljesítmények biztattak a siker reményével. Kocsis Mihály, Muresanu Vasile, Farkas László, Dénes Imre át­lag 90—130 százalékkal haladták túl az előirányzott normát. Ba­­nita Ion a zsákrakásnál 90 szá­zalékos túlteljesítéssel biztosítot­ta a szállítás zavartalanságát. Kiváló eredményeket értek el Balan Ion, Ticusan Stefan, Bat­­tes Gheorghe, Balázs Albert és Máté Béla. A munka eredménye: 8,15 szá­zalékkal haladták túl a második évnegyedre előirányzott terme­lést, tüzelőanyaggal és egyéb üzemanyaggal 5 millió lejt taka­rítottak meg, — így lettünk élüzem — mond­ják a TEMELIA dolgozói és meg­simogatják a győzelmi zászló ne­héz selymét, aminit a napokban adott át ünnepélyes keretek kö­zött a építőipari szakszervezet központja. Biztosan nem adják egyköny­­nyen oda más üzemnek a har­madik évnegyedben sem. SIPOS BELLA Romániai Magyar Szó ELENA PAVEL EMLÉKÉRE Hat évvel ezelőtt, 1943 augusztus elsején, Ploesti első bombá­zása közben égő angol repülőgép zuhant a ploesti börtön egyik szárnyára. A minden könyörgésük ellenére óvóhelyre nem vitt le­lakatolt cellákba zárt rab asszonyok, hatvanan, rettenetes kínok között pusztultak el. Csak az üszög között talált elszenesedett pa­pucsról tudták meg később társnői, hogy Elena Pavel kommunista politikai fogoly is a hatvan elégett asszony között volt. Megmene­külhetett volna, hiszen a börtön másik szárnyában volt a cellája, nem is volt lelakatolva, de ő önként szaladt oda, hogy bátorítsa segítse, megpróbálja kiszabadítani a többieket. Elena Pavelt, a forradalmi nézetei miatt a tantestületből eltá­­volított sokgyermekes besszarábi­­al faulsz­­ámító legkisebb lányát, a Kommunista Párt nevelte ilyen kemény harcossá, ilyen önfeláldozó társsá. Még szülőfalujáb­an ismerte meg az ú-i Romána dolgozó né­pének rettenetes nyomorúságát. Gyermekkora szegényparaszt iskola­társainak segítségével, gyakorlati támogatásával és tanításával telt el. A legkegyetlenebb kizsákmányolás megismerése s a szülői házban magába szivotlt forradalmi, szovjet­barát szellem szükségszerűen el­vezette az egyetemen Elenát a munkásmozgalomhoz, a Kommunis­ta Ifjúmunkás Szövetséghez. Egyre jelentősebb egyre felelősség­­tejesebb politikai munkát biz rá a szervezet, s ő lelkiismeretesen, pontosa­n, saját személyét nem féltő merészséggel teljesít min­dent. Még annyira szeretett orvosi tanulmányait is gondolkodás nélkül áldozza fel a mozgalomért, a Pártért. 1935-ben bukik le először egy tüntetésen. A sziguranca pri­békjei kegyetlenül megkínozzák, de nem vall semmit. " Másfél évi vizsgálati fogság után három évi fegyházra ítélik, anélkül, hogy vizsgálati fogság­ idejét betudnák. Dumbravenibe kerül, abba a női börtönbe, amelyet Pauker Anna elvtárs­nő a Romániai Kommunista Párt nagyszerű iskolájává alakított. Itt, Anna elvtársnő mellett egészíti ki Elena politikai képzettségét és elszánt, kemény harcossá nevelődik. Kiszabadulása után folytatja a munkát a legmélyebb illegali­tásban. A Vörös Segély keretében dolgozik a bebörtönzött elvtár­sak, e később, a szovjetellenes háború kitörése után, a fasiszta ha­­láltát­árok foglyainak segélyezését szervezi. 1942-ben férjhez megy Pavel GFR-munkáshoz. Néhány hónapra rá másodszor is elfogják. Antonescu ezigurancáján minden képzeletet felülmúló bestiali­­tással kínozzák meg, de Elena Pavel szilárd akarata és párthűsége diadalmaskodik: bár egészsége összeroncsolódott, de nem árulta el társait. 25 évi börtönre ítélik. Előbb Vacarestiben ül, majd még három elvtársnővel együtt a misleai női börtön felé irányítják, gyalog, vasraverve. Útközben azonban megváltozik rabtartóik terve, s a ploesti börtönbe kerülnek. Egy hónapi ottartózkodáss után jött az első angol bombázás amelynek során Elena Pavel kommunista har­cos — határtalan emberszeretete és társai iránti ragaszkodása foly­tán — mártírhalált halt. A Romáin Népköztársaság dolgozó népe örökre megőrzi Elena Pavel emlékét. Csíkmegye tanítóságának tömegei elítélik az imperialista zsoldba szegődött Vatikán népellenes politikáját A Csíkszeredai tantestületi irányító tanfolyam résztvevőinek nyilatkozata. (Tudósítónktól).­­ Csíkszere­dán befejeződött a 21 napos tan­­testületi irányító tanfolyam első része. Az ország 73 központjában ren­deztek hasonló tanfolyamot, de a meginduló kultúrfogadalom je­gyében a Csíkszeredai tanfolyam alighanem egyike a legjelentőseb­beknek, hiszen a Márton Áron gyulafehérvári katolikus püspök által vezetett egyházi reakció ép­pen Csík­ megyében fejtette ki legnagyobb tevékenységét a népi demokrácia kulturális törekvései ellen. Az egyházi reakció különö­sen a volt katolikus felekezeti tanítók befolyásával szeretett volna teret nyerni a megyében. A tanítóság körében akadtak olya­nok, akik részben rosszhiszemű­ségből, részben tévelygésből a dol­gozó nép érdekeivel ellentétben az egyházi reakció zsoldjába sze­gődtek. Lapunkban beszámoltunk már arról, hogy a megye becsületes gondolkozású tanítóinak óriási többsége szilárdan állást foglalt az osztályellenség táborába sod­ródó kartársaikkal és Márton Áron reakciós törekvéseivel szem­ben. Ugyanez a harcos állásfog­lalás nyilatkozott meg újra a most befejeződött tanfolyamon is, amelynek eredményeiről Ferencz József, a csíksomlyói tanítóképző igazgatója, a tanfolyam egyik résztvevője, így nyilatkozott : — Nagyon sokat tanultunk ezen a tanfolyamon. Az elhangzott 17 előadás során és az azokat kö­vető szemináriumok alatt feldol­goztuk a legfontosabb kérdéseket. Ezáltal kiegészítettük tudásunkat és ismereteinket. Most már sokkal tisztábban látjuk feladatainkat dolgozó népünk iránt. De azt is tudjuk, hogy nem elég tisztán látni. Harcolni is kell a reakció ellen. A mi vidékünkön különö­sen erős demokrácia ellenes kísér­letezéseket folytat az egyházi re­akció. Mi, tanítók, elítéljük ezt a politikát, amelynek vezetése Mar­ton Áron, aki a háborúét uszító angol-amerikai imperialisták va­tikáni zsoldosa. Hasonlóan nyilatkozik a tanfo­­kozat, amelyben a tanfolyam­lyam sok más résztvevője is. En­nek az állásfoglalásuknak beszé­des bizonysága az alábbi nyilat­résztvevőinek hatalmas többsége foglal állást a Vatikán legutóbbi határozatával kapcsolatban. Kétszáz tanító és tanítónő nyilatkozata „Alulírottak, a Csíkszeredái tantestületi irányító tanfolyam hallgatói, akik a Népköztársa­ságunkban a R.M.P. irányítá­sával épülő szocializmus oda­adó, aktív munkásai akarunk lenni, kijelentjük, hogy az is­kola oktató-nevelői munkáját tudományos alapon, a marxis­ta-leninista tanítás, mint a leghaladottabb tudomány szel­lemében akarjuk kifejteni, mi­vel csak így nevelhetjük ki azt az új embertípust, amely tu­dományos alapokon építi Ha­zánkban, a B.N.K.-ban a szo­cializmust. Ugyanakkor elítéljük a Vati­kánnak, mint az angol-ameri­kai imperialista háborító uszí­tók kiszolgálójának ténykedé­sét, amikor a kiközösítéssel, mint a megfélemlítés totális fegyverével élve, megsérti a gondolatszabadságot olyan te­rületen, amelynek semmi köze sincs a valláshoz. Viszont akkor, amikor a Népköztársaságunk alkotmánya az egyénnek teljes lelkiisme­reti szabadságot, az egyháznak pedig teljes vallásszabadságot biztosít, ugyancsak elítéljük a Vatikánnak itt közöttünk, ka­tolikus vallásúnk között mű­ködő ügynökeit, akik a vallás leple alatt a háborús uszítás azaz az imperialisták szolgála­tában állanak". A fenti nyilatkozatot hat darab, lapunknak megküldött ívén összesen kétszáz csikme­­gyei tanító és tanítónő írta alá. Az aláírók közül többen, mint ahogy az egyik leklissi­­roztatott ívből kitűnik, külön is megjegyzésekkel kísérték nyilatkozatukat. Az aláírások egy része :

Next