Romániai Magyar Szó, 1949. december (3. évfolyam, 680-705. szám)

1949-12-01 / 680. szám

Romániai Magyar Szó T­izenkét esztendeje annak, hogy József Attilát eltapos­ták a vonat kerekei. A köl­tő a halált választotta, mert úgy vélte, hogy „a hideg vas izgalma­­sabb“, mint a hivatalos Magyar­­ország, a Gömbös Gyulák és a Horger Antalok Magyarországa. Nem hitt talán a jövőben, a munkásosztály igaz ügye győzel­mében, hogy önként eldobta ma­gától az életét? Életműve a leg­döntőbb bizonyíték rá, hogy mennyire hitt benne. De testét és idegrendszerét elnyűtte a sok éhezés, nélkülözés, küzdelem és „szorgos szerveim, kik újjászülnek napról-napra, már felkészültek, hogy elnémuljanak.“ „De addig mind kiált“ — írta és valóban költészete a magyar proletárság messzehangzó kollek­tív harci riadója kivánt lenni és az is lett. Izzig-vérig proletárköl­tő, a munkásosztály költője volt, a képzett és tudatos marxista hi­­tével vallotta, hogy a munkás­­osztály a jövő hordozója. Ez a nagy felismerés táplálta költésze­tét, ennek segítségével vált az „adott világ varázsainak mérnö­kévé­“. A marxista-leninista elmé­let és tudás birtokában a legma­­gasabbrendű­ költészet síkjára emelte az elnyomottak, kizsákmá­nyoltak panaszát, szenvedését, ügyük igazságába vetett hitét, így lett a magyar proletariátus első világirodalmi jelentőségű költőjé­vé. Leglíraibb verseiben pontos marxista megfogalmazást hasz­­nál, a dolgozók ügyét saját ügyes­­bajos dolgának tekinti, magán­ügyei pedig közösségi ügyekké for­rósodnak és magasztosodnak köl­­tészetében. E­gyéni sorsa jellegzetesen proletársors. Első élményei a proletár gyermek élmé­nyei. Kietlen külváros, örökös füst, külvárosi házak szobának nevezett vacka, szegényes, unos-untalan visszatérő eledel. Hajnali szender-, géséből gyári sziréna bugása riaszt­ja fel, a „mamát“ minduntalan mosni látja és hiába nógatja, hogy... hagyja a dagadt ruhát másra. Hányszor de hányszor visszatérnek majd költészetében ezek a képek, hogy vádolják a „titkos birodalmakat". Férfivá érve egyre tudatosabban lát és megérik benne az a meggyőződés: egyéni sorsa a munkásosztály sor­sától függ, hiszen azonos vele. Ez a felismerés forrása aztán költé­­sesete egységességének, oszthatat­lanságának. Osztályöntudata éber, elaltathatatlan. „Észel sem veszed, hogy kihúzom magam, mikor a jövőről szólok, ha akarod, hát csak ama város­daloló győzelem után térek vissza hozzád, vagy majd a pékek össze,­kötik a kenyérvető, jó lapátjaikat, végigfektetnek rajta engem és le­hajtott lisztes fővel elhoznak lassan az ágyadig." Újszerű hangja már indulásakor üdítőleg hatott a döngicsélő köl­tők kórusában. Fellépésekor a ma­gyar lírát a betokosodás veszélye fenyegette. A költők nagy részének hangja előkelősködő semmitmon­­dásba fűlt. Ennek a köldöknéző, szenvelgő költészetnek nem volt és nem is lehetett a tömegekben semminemű visszhangja. József Attila már indulásakor megtalál­ta hangját. Impresszionista költői kedélye ellenére egy pillanatra sem felejtette el, hogy az átélt valóság és az érzékelhető világ az igazi költészet főforrása. Szerel­mének így vall: „Úgy kellesz mint a parasztnak a föld, a csendes es,­; és a tiszta nap" vagy másutt mint „a munkásnak emberi öntudat“. B­árhol lapozzuk fel verseit, mindenütt a valóság képeire — kora társadalmi valósága képére — bukkanunk. Minden versében a kizsákmányoltak szen­­vedéseiről, vágyairól, reményeiről, harcáról van szó, arról, hogy. .. „a munkásnak nem több a bére, mint amit maga kicsikart, levesre telik és kenyérre", arról, hogyan álmodik a szövőlány cukros éte­lekről, arról... „hogy nem ad jogot a parasztnak ki­rág a pa­raszt kenyerén". Versei gyakran sörcébtónusúak, levegőjük fojtoga­tó, de a vers nyersanyag valósága is az volt. De József Attila szocia­lista volt s „megtanulta a tör­­vényt", innen az, hogy sötét tó­nusú versei egén mint az eső után a szivárvány, úgy bukkan elő Az átnevelő központok Bukarestben, a tisztviselők szak­szervezetének székházában meg­nyílt a’ munkaügyi és népjóléti minisztérium hatáskörébe tartozó átnevelő központok vezetőinek országos értekezlete. Ezen átneve­­lő egységek feladata, hogy azokat, akik a polgári-földesúri rendszer­ben a társadalom kivetettjei vol­tak, átneveljék és segítséget nyújt­sanak nekik, hogy a közösség szempontjából hasznos foglalko­zásra tegyenek szert. Az értekezletet dr. B. Livada miniszteri tanácsos nyitotta meg. Rámutatott arra, hogy az érte­­kezlet célja az eddig elvégzett munka kielemzése, meglévő ne­hézségek feltárása, a hiányosságok felmérése s az, hogy az értekezlet­ről minden egyes átnevelő köz­pont vezetősége konkrét felada­tokkal távozzék. A továbbiakban B. Livada is­­mertette a munkaügyi és népjó­léti minisztérium álláspontját, amely szerint elérkezett az az idő, amikor az átnevelő központok munkájában jelentős fordulatnak kell bekövetkeznie. Amikor a leg­nagyobb bátorsággal valamennyi átnevelésre szoruló réteggel fog­lalkozni kezdenek. Az értekezlet első napirendi pontján a szocializmus felé hala­dó társadalmunk egyik fontos kérdése, a rokkantak átnevelése szerepelt. A szocialista társada­lom nem ismer helyrehozhatatlan lelki vagy testi fogyatékosságo­dat. Munkával és átneveléssel a a jövőbe szökkenő remény. Tudja és hiszi, hogy „A történelem futó­­szalagára szerelve­­gyen készül a világ, hol a munkásság majd a sötét gyárra szegzi az ember vö­­rös csillagát.“ J­ózsef Attila Petőfi és Ady után a legnagyobb, legforra­dalmibb magyar költő volt, költészete olyan mint egy hatal­mas zenekar. Mindenre volt sza­va, minden árnyalat kifejezésére jelzője. Hangja ha munkásokról, szegényekről szól, szelíd és simo­gató, ha a kizsákmányolókról beszél, zúg mint a szél. Az elnyo­mott munkásosztály és az elnyo­mott dunai népek felszabadulása után­ a dolgozó tömegek páratla­­nul népszerű költője lett. Munká­sok, parasztok, értelmiségiek, if­jak olvassák, ezrek és százezrek. Azok, akiknek érdekében élt, itt és akiket ma is harcra és építésre buzdít, amikor a többé el nem né­­mítható költő szájával odakiáltja feléjük: „Döntsd a tőkét, ne si­ránkozz!" POLGÁR ISTVÁN felelősé­nek értekezlete társadalom részére hasznos elem­mé fejlesztik őket. Országunkban jelenleg a rokkantak átívelésé­nek munkája többirányú. Az orto­pédiai központok ortopédsebészeti tevékenységet fejtenek ki, ortopé­diai műhelyek létesültek művég­tagok és ortopéd felszerelések ké­szítésére, végül pedig otthonokat és műhelyeket létesítenek, ahol a rokkantak ellátást kapnak és módjukban áll mesterséget elsajá­títani, illetve átképezni magukat. A rokkantak számára létesített egységek tevékenységéről beszá­molva Teleman felügyelő ismer­tette az I. számú (bukaresti) or­topédiai központ munkáját. Az I. számú ortopéd-központ ez évben az év kilencedik hónapjáig 713 rokkant beutalását intézte el. 584 esetben végzett sebészeti beavat­kozást, illetve ortopédiai javítást, 12.560 egyént vizsgált meg, 465 gipszkötéses készüléket adott ki, 7785 kötözést végzett, 2479 rönt­­génfelvételt, 6022 átvilágítást csi­nált, 4750 laboratóriumi vizsgála­tot csinált. 153 kísérleti sebészeti operációt hajtott végre és 35.276 orvosi receptet adott ki. Hasonló eredményeket értek el a többi központok. Orvosi-mecha­nikai tevékenységükön kívül a központok tudományos munkát is végeznek, számos előadást tarta­nak a fiatal orvosi és műszaki káderek kiképzésére. Megjavult a szakmai munka is. Ma országunkban számos olyan ortopédiai készülékeket gyártanak, amelyeket azelőtt külföldről kel­lett behozni. 4 JÓZSEF ATTILA halálának 12. évfordulójára Nem a társadalom kivetettjei többé a ROKKANTAK Az Állami Osztálysors­játék közli hogy a HETI LOTTÓ november 28-i húzásán a következő nyerőszámokat húzták ki: 23 15 69 22 66 62 84 A sepsiszentgyör­gyi Állami Magyar Színház kifogástalan állapotban lévő 30 személyes AUTÓBUSZT KERES MEGVÉTELRE Pontos írásbeli ajánlatokat Bukarest részére: Huszár, Str. Romaria 8 b, IV. em., vidék részére: Teatrul Ma­­ghiar de Stat, Stt. Ghe­­orghe HETI LOTTÓ A november 28 -i húzás eredményei Körzet Nyeremény Nyerők száma Nyert összeg BUKAREST 7.281.960 406 17.891 TEMESVÁR 1.263.730 68 18.584 BRASSÓ 350.007 18 30-559 KOLOZSVÁR 629.440 32 19.670 KRAJOVA 497.860 14 32.704 TASI 404-400 12 33.700 NAGYVÁRAD 635.580 11 28.890 NAGYSZEBEN 454.430 25 18.177 PLOESTI 898.510 25 35.940 BACAU 268.140 8 33.517 BRAILA 905.990 53 17 094 CONSTANTA 265.310 17 15.606 DÉVA 246.140 15 16.449 MAROSVÁSÁRHELY 247.650 14 17.692 SZATMÁR 159-650 3 39.912 TG. SEVERIN 211.670 3 70.556 ARAD 617.850 22 28.084 PITESTI 108.960 11 9­ 905 BUZAU 240.580 17 14 151 BOTOSANI 69.330 2 34.915 JÓZSEF ATTILA: LEBUKOTT* Megvakattak, hogy vérzett a húsúnk, elvtársunk, ki még sétálsz mint a fény, gondolj reánk, kik fel-le futkosunk és messze nézünk cellánk szögletén. Lágyult az izmunk fekhelyünk kemény• Eledelünket kiköpi a szánk, gyomor- s tüdőbajt it­éltek reánk s ha nem pusztulunk, elpusztítanak. Még harcolunk, de testünk oly sovány. Testvér, segítsd a leb­ukottakat. Otthon a tűzhely hűvös és repedt- Hideg fazékban készül az ebéd, a csarnok nyirkos kövéről szedett kis káposztalevél és h­ulladék­- Az asszony szédül, szidja gyerekét s a szomszédáé a gangon kiabál, hogy tőlünk sose kapja vissza már az ujjnyi kevés lámpaolajat. Tél lesz, ragyog a fény s az éhhalál. Testvér, segítsd a leb­ukottakat-Gondoljatok a büdös küblire, mely ködgomolyban küld uj nyavalyát. Küldjetek szappant, jó húst s télire apadt testünkre adjatok ruhát. Küldjetek könyvet, b­ármily ostobát, Mert megőrjít a patk­ánypuha éj, Az asszony nélkül gyötrő szenvedély. Enyhítsd kinünk, ha munkás vagy s szabad, Elvtárs, hisz te vagy a Vörös Segély. Testvér, segítsd a leb­ukottakat. Küzdtünk híven a forradalomért, nem halhatunk meg, égnünk kell tovább. Zizegve várnak a röpcsik, a kék , éhbérre várnak mind a burzsoák. A mozgalom vár, munka és család, míg megbukik a kizs­ákmányolás a sarló villán, sújt a kalapács s börtönről, gyárról le­hull a lakat. Éljen a Szovjet, a munkástanács! ,Testvér, segítsd a leb­ukottakat. *) Ezt a verset József A­ttila illegális pártfeladatként írta ez illegális munkásmozgalo­m számára.A vers sem újságban, sem kötetben­ nem jelenhetett meg a felszabadulá­si­g. Meg­írásának idején, s még hosszú évekig azután a Vörös Segély nagyszerű fegyvere volt, ha­talmas tömegeket világosított fel és mozgósított a zsarnokság elleni harcba. Csütörtök, 1949. dec. 1 A Magyar Népi Szövetség bukaresti szervezete december 1-én, csütörtökön este 8 órai kezdettel kerületi plenáris üléseket tart. I. Sárga Str. Dionisie Lupu 28 III. Kék, Calea Rahovei 75 VI. Vörös, Str. Octav Cocorascu 35 A Il­ik fekete kerület december 4-én, vasárnap délután 4 órai kezdettel tartja a plenárisát a Str. Paleologu 13 sz. alatt.

Next