Romániai Magyar Szó, 1950. január (4. évfolyam, 706-729. szám)

1950-01-01 / 706. szám

1950. január 1. Vasárnap Tegnapi számunkban röviden beszámoltunk ar­ról a fővárosi diszülésről, amelyet a Román Népköz­­társaság kikiáltásának évfordulója alkalmával a Ro­mán Munkáspárt bukaresti szervezete és a bukaresti ideiglenes bizottság rendezett a „Patria“ teremben. A díszülésen Teohari Georgescu, a Román Mun­káspárt Központi Vezetőségének titkára, belügymi­niszter mondott ünnepi beszédet, amelyet az alábbi­akban közlünk- A Román Népköztársaség beiktatása az Aram egész pol­tikai hatalmána­k dolgozó parasztsággal szövetséges mun­ksosztály kezébe vo­n átmenetét -elentette Elvtársak és elvtársnők! Népünk nagy ürömmel ünnepli ma második évfordulóját annak, hog­y a burzsoázia és a földesurak utolsó támaszát az ország veze­tésében- a királyságot dühük és uralomra jutott a Román Népköz­társaság. Országunkban a népi demokra­tikus rendszer győzelme az 1944. augusztus 23-i esemény következ­tében jöhetett létre, amikor ama tény folytán, hogy országunkat a fasiszta leigázók jármáből a Szov­jet Hadsereg felszabadította, né­­küki történelmében először sza­badon lélegzedhetett fel és ura tehetett saját sorsának. A népi de­mokratikus rendszer a Román Kommunista Párt vezette munkás­osztálynak az ország minden dol­gozója élén a kizsákmányolás ell­­en, a gyűlöletes burzsoá-földes­­úri rendszer megdöntéséért, egy új és boldog rendszer építéséért folytatott évtizedes harcának ered­ménye. A Román Népköztársaság kikiáltása annak az állandó segít­ségnek köszönhetően jöhetett lét­­re, amelyet minden formában él­­vezünk a világ első szocialista állama, a Szovjetunió részéről A Román Népköztársaság kikiál­tása az Állam egész politikai hatalmának a dolgozó parasztság­gal szövetséges munkásosztály kés­zébe való átmenetét jelentette, ami aztán rövid idő múlva lehe­tővé tette a nagy tőkés tulajdonok és a földesúri tulajdonok marad­­ványainak kisajátítását: az ipar, a bankok, a számító eszközök túl­nyomó többsége a népi Állam tul­­ajdon­ába került, míg a föld a dolgozó parasztság és az állam tulajdonába. Mindezek népünk történetében szocialista tartalmú forradalmi fordulatot jelentettek Országunk teljesen kiszakadt az imperializmus világrendszerének láncából és rálépett a szocialista társadalom építésének útjára. Né­pünk fejlődésének új szakaszába lépett, a nagyszerű erőfeszítések szakaszába, olyan rendszer öntuda­tos építése érdekében, amely meg­felel törekvéseinek, olyan rend­­szer építése érdekében, amelyben a szovjet társadalmi rendszer vi­lágít­ó példája szerint az ember ember általi kizsákmányolása tö­kéletesen felszámolódik. A kizsákmányoló osztályok ha­talmának a megdöntése nem jelen­tette azonban megszüntetésüket is. A királyság köré csoportosultak a belső reakció erői és a királyság volt a külföldi imperializ­mus tá­­masza.­­Eltávolítása dühödt el­lenállást váltott ki a kizsákmá­nyoló osztályok részéről a szocia­lizmus építésének útján elindult dolgozó nép erőfeszítései ellen és kiváltotta az osztályharc kiélező­­­dését. Mint ahogy megelőzőleg a nagy szovjet nép tapasztalata, országunk és más népi demokratikus orszá­gok tapasztalatai ismételten iga­zolták Marxnak ,,A Dothai pro­gram kritikája“ című művében í­­rt szavait, hogy a kapitalista rendszer és a kommunista rend­­szer között az át­mer­­etnek egész szakasza van, amelynek olyan államforma felel meg, amely nem lehet más mint a proletariátus forradalmi diktatúrája. Lenin és Sztálin arra tanít ben­nünket, hogy a proletariátus dik­tatúrája az egyetlen államforma, amely képes biztosítani a szocia­lizmus építését, hogy a proletarián­­us diktatúrája nélkül a munkás­­osztály és szövetségese, a dolgo­zó parasztság meg van fosztva attó­l az eszköztől mellyel meg­törheti a hatalomtól elűzött kis zsákmányosok dühödt­etlenállását. A népi demokratikus rendszer sikerrel valósítja meg a proletár­­diktatura funkcióit Ez a rendszer — amelyben a hatalom a dolgozó Parasztsággal szövetkezett munkás osztály kezében van — a proletár diktatúra egyik formája, amely csak az új történelmi viszonyok között, hála a hatalmas szo­cialis­­ta álla­m létezésének, a Szovjet­unió bőkezű és testvéri támoga­tása következtében, születhetett meg.­rorista banda bűnpere, a temes­vári gyilkos banda bűnpere, a nemrégiben elítélt amerikai kém­­ügynökök és árulók bandájának leleplezése .zt bizonyítják a dol­gozóknak, hogy az osztályharc or­szágunkban a szocializmus felé ha­lad­ásunk mértékében élesedik, hogy a kisajátított földbirtokosok a kulákok és tőkések , úgyszintén támogatásra találnak az angol-ame­rikai imperialistáknál, akik drága hazánkat és a dolgozó népet új­ból a kizsákmányolás és a rabság bilincseibe akarják verni Ne feled­jük pillanatra sem a Rajk és Rosz­tov árulók bűnperének tanulsá­gait, mert ezek a bűnperek feltár­ták az összes dolgozók előtt az amerikai bankárok pénzelte kém­­ügynökségek bűnös módszereit. Ez a módszer abban áll, hogy a népi demokrácia országaiban aljas szol­gák toborzását kísérlik meg, hogy segítségükkel meggátolják az or­szágoknak a szocializmus felé fej­lődését, hogy elszakítsák őket a Szovjetuniótól — függetlenségük és boldog jövőjük biztosítékától. Belgrádból, ahol Tito, Rankovics és a többi steiszta banditák ame­rikai kémközpontot létesítettek, összeesküvéseket szőnek a népi de­mokrá­cia országainak népei ellen, agent provokatőröket küldenek és hiábavaló kísérletekkel akarják el­téríteni ez országokat az alfelük, válaszoltt útról A Párt arra tanít, hogy mind­ezen mesterkedésekre forradalmi éberségünk fokozásával kell vá­laszolunk, az esz­élyellenség leleplezésével és ártalmatlanná téte A tervet nemcsak megvalósítot­tuk, h­nem túl is haladtuk: 108 százalékos arányban teljesítettük. Az ipari termelés növekedése el­sősorban a nehéziparban , orszá­gunk jövő szocialista iparosításá­nak alapjáb­n valósult meg A be­ruházási tervet jóval túlhaladtuk és elértük a 100 milliárd lejt, te­hát 200 százalékkal többet, mint az 1948. esztendőben. Az ipar fejlődésének ezt az üte­mét csakis szocialista ip­r képes elérni. Ez mutatja g­zdasági rend­szerünk felsőbbségét a kapitalista rendszerrel szemben, megmutatja, hogy az ,­ amelyen népünk elin­dult helyes úthoz a jóléthez és a fejlődéshez vezet. Az elért sikereket kizárólag a testvéri, szocialista segítségnek köszönhetjük, amelyet a Szovjet­uniótól és nagy vezetőjétől, a lángeszű Sztálintól, népünk ba­rátjától és felszabadítójától állan­dóan kaptunk. Ez a segítség, ame­lyet csakis győzelmes szocializmus országa adhat egy másik országnak amely szintén a szocializmust épí­ti, a proletárnemzetköziség legma­­gasabbrendű eszményét testesíti TM®g. .amit na­p mint nap a legkü­lönbözőbb formában érzünk és tapaszta­latunk, miközben gépfelsze­reléseket, nyersanyagokat, techni­kai segítséget nyújt nekünk, specialisták­a­t küld. Sovromokat létesít, amelyek ipa­runk számára mintaképei a szer­vezésnek és annak az erőfeszítés­nek, amelyet a terv túlteljesítésé­ért kell tennünk Ez a segítség a szocializmus épí­tésének biztosítéka országunkban. E mellett, sikereink elérésének fon­­tos tényezője volt együttműködé­sünk, a népi demokrácia országai­val, a kölcsönös Segítség Tanácsá­nak keretében. Szintén a Szovjetunió segítségé­vel kezdtünk hozzá ebben az év­ben a KMP kezdeményezésére a Duna—Feketetengeri csatorna épí­téséhez aminek óriási jelentősége van az egész nemzetgazdaságunk számára. A Párt és a kormány a legna­gyobb figyelmet szemlélte a mező­gazdaság szocialista szektora fej­lődésének. Megnagyobbodtak és megszilárd­ultak az állami gazda­ságok. Az 1949. évi állami terv elő­­irányzatát a gép- és traktorállo­mások fejlesztésében fölülmúltuk. 1949-ben létesültek az első kol­lektív gazdaságok, melyekbe sok ezer szegény- és középparaszti gazdaság lépett be. A dolgozó pa­rasztság nagy tömege bizalommal fogadta az első gazdaságokat, a­­melyek a Párt és a kormány állandó segítségével legyőzve a lévet, mielőtt még véghez vihebba volna gyilkos terveit, módszerei­nek leleplezésével, összes gyenge pontjaink megerősítésével ,hogy rm nyújtsunk lehetőséget, hogy befér­kőzzék sorainkba. Kétségtelenül jelentős sikereket ért el Pártunk abban a harcban, amelyet az osztályellenségek sor­­rainkba való beférkőzése ellen folytatott. A Pártaktiv­a és az ös­szes párttagok felülvizsgálása az egész munkásosztály számára az éberség magasiskoláját jelentette. Számos ellenséges és osztályide­gen elemet vetettünk ki Pártunk soraiból, megszilárdítva ezáltal so­rainak egységét és harci kétségét. Népi demokratikus rendszerünk jelentős sikereket ért el az új szo­cialista gazdaság megszervezése, népgazdaságunk szocialista szekto­rának megszilárdítása terén a ka­pitalista szektor rovására, azon a vonalon, hogy a kapitalista eleme­­ket kiszorítsuk pozícióikból Az államosítás erős szocialista szektort teremtett népgazdaságunk­ban. Ez képezi népgazdaságunk szocialista átalakulásának alapját. Első állami tervünk megalkotásá­val, amely a folyó évvel egyidejű­leg ér véget. Pártunk Lenin és Sztálin tanításaira a szovjet ta­­pasztalatokra támaszkodott, amely világosan megmutatja, hogy erős iparosítás nélkül nem lehetséges a szocializmust felépíteni. Ezt az iparosítást pedig elsősorban a ter­melőeszközöket gyártó, a nehéz­ipar, a gépipar fejlesztésével kell kezdeni. Kezdeti nehézségeket azt tanúsít­ják a társulások számának növeke­désével egyetemben, hogy népi de­­­mokratikus rendszerünknek sike­rült megszilárdítani a proletariá­tus és a dolgozó parasztság szövet­ségét és bevonni ez utóbbit is a szocializmus építésébe. Gazdasági életünk szocialista szektorának fejlődése 25 százalék­kal növelte 1949 folyamán a nem­zeti jövedelmet — ami viszonyaink között a dolgozó tömegek életszín­vonalának emelését jelenti, mivel a munkásosztály kezében a hata­lom. Ez a növekedés szocialista gazdaságunk fejlődésének egyik alapja. Az új bérrendszer — amely „mindenki képességei szernt, min­denkinek munkája mennyisége és minősége szerint“ szocialista el­vére épült — a munka termelé­­kenysége és a termelés fokozásai­nak hatalmas ösztönzőjévé vált és 1949 folyamán az ipari átlagos bért 30 százalékkal növelte. Nemcsak az átlagos bér növeke­désében mutatkozik meg országunk dolgozó tömegei életszínvonalának emelkedése. A fogyasztási cikkek termelésében elért növekedés­e ugyanezt mutatja. Ez a Párt és a kormány szakadatlan gondoskodá­sának köszönhető növekedés a dolgozók jobb ellátását tette e­­hetővé. Jelentős sikereket, értünk e­l ebben az irányban, a társadalmi bér növekedésével. A társadalmi bér a dolgozók in gyenes orvosi kezelésének, anya- és gyermekvé­delemnek, a dolgozók pihenő sza­badságának biztosítására fordított állami kiadásokból áll. A háború az aszályos évek és kiváltképpen ama tény következ­ményei, hogy a múltbeli vezetők országunkat gazdasági elmaradott­­ságban tartották, kétségtelenért ige­n érezhetők még. Kétségtelen az is, hogy Pártunknak országunk szocialista iparosítására irányuló helyes politikája komoly erőfeszí­tést kivon a dolgozóktól. De né­pünk tudja, hogy az eljövendő tervek megvalósításához mérten mindinkább emelkedik majd a tö­megek életszínvonala és e meg­­győződés kezese éppen a mi Pár­­ tünk és rendszerünk, teljességgel a nép érdekében állított poétikája, a lenini-sztálini út, amelyen halad és amely a szovjet népeket győ­zelemre vezette. Rendszerünk, a dolgozók kultu­­rális színvonal áinak emelésében is jelentős sikereket ért el, bár ezen a téren felháborító örökséget vet* tünk át a múltból. Többszázezer analfabéta tanult meg írni, a dús* gőzök gyermekei nagy tömegben kerültek az elemi-, közép- és fel-* sőfokú iskolákba. Ebben az évben, 3 Teohari Georgescu elvtárs a BMP KV titkára, belügyminiszter beszéde a Népköztársaság kikiáltásának évfordulóján rendezett fővárosi díszü­lésen Nemcsak megvalósítottuk, túl is haladtuk a tavalyi tervet TEOHARI GEORGESCU elvtárs beszél Az elmúlt hét év nagy sikerei Ebben a két évben, hála Lenin és Sztálin eszméi által vezérelt és a Szovjetunió Kommunista (bol­­sevik) Pártjának dicsőséges tapasz­talatait követő Pártunk határozott politikájának népi demokratikus rendszerünk megerősödött, orszá­gunk mind politikai, mind gazda­sági téren nagy sikereket ért el, s hatalmas léptekkel haladt előre a haladás és a bőség, dolgozó né­pünk boldogabb életének megte­­remtése útján. Elegendő ha a dol­gozók a jelenlegi helyzetet össze­hasonlít­ják az 1947-es helyzettel, midőn a kizsákmányolók még a kezükben tartották hazánk leg­fontosabb gazdasági mozgatóerőit, hogy számot vethessenek azzal a távolsággal, amelyet országunk az elmúlt két évben megtett. Az államgépezetet felfrissítettük, eltávolíttotttjuk a reakciós és ellen­séges érzelmű tisztviselőket, akik­nek helyébe a minnkásosztály és a dolgozó parasztság soraiból szár­mazó egészséges elemek kerültek. Ezek a az új tisztviselők megadták a nép szolgálatába állított állam­gépezetünknek azt az új tartal­mat, amelyet a nép érd­ekei kíván­nak. A Román Népköztársaság hadserege a dolgozó nép által ki­vívott szabadságok védőpajzsává a békés és alkotó munka védő­pajzsává, az ifjak tízezreinek ha­zafias iskolájává, a béke védelmé­nek szolgálatában álló hadsereggé változót Az igazságszolgáltatási reform új szellemet honosított meg bíró­sági gépezetünkben. A dolgozók soraiból a nép által választott né­pi ülnökök biztosítékot képeznek arra, hogy a dolgozók érdekeit szi­lárdan megvédik mindazokkal szemben, akik megkísérlik áthág­ni népi államunk törvényeit. A Nagy Nemzetgyűlés tavalyi ülésszakán megszavazott törvény értelmében a néptanácsoknak az a hivatásuk hogy az államgépe­zet elavult formáit a népi demo­kratikus államunk osztálytarta­lmá­­nak megfelelő újabb formákkal helyettesítsék. A néptan­ácsok az államhatalom szervei, a munkás­osztály és a nem proletár dolgo­zó tömegek szövetségének szer­­nvtá­rsak na­gy vezetőink Lenin és Sztálin tanításai kifejtik, hogy a proletar­átus diktatúrája nem te teríti az osztályharc gyengülését, hanem szüntelen élesedését, egé­szen a kizsákmányoló osztályok teljes felszámolásáig. Sikereink az osztályelenség növekvő dühér­vei, amelyeket a nép választott meg és amelyek a nép szolgálatá­ban állnak. A néptanácsok ideig­lenes bizottságainak — amelyeket a községi választások megejtéséig iktattak hivatalba — az állandó bizottságok és a népi komiték ve­zetésével és a Párt irányítása mel­lett, sikerült a dolgozók széles tö­megeit bevon­niuk a szocializmus építésébe. Az ideiglenes bizottsá­gok a néptömegekkel szoros kap­csolatban, széleskörű helyi gazdál­kodást valósítanak meg- Az a fel­adatuk, hogy a dolgozók érdeké­ben mennél jobban felhasználják a helyi erőforrásokat. Az ideigle­nes bizottságoknak mennél inkább sikerül bevonjuk e néptömegeket népi demokratikus államunk veze­tésébe, a szocializmus építésébe, annál jobban megközelítik a pro­letárdiktatúra magasabb formáját, váltják ki. Minél reménytelenebb­nek érzi helyzetét, az osztályellen­ség új harci formákat keres, kezd­ve a hazug álhírektől, babonától és rendszerünk rágalmazásától egészen a szabotázs-akciókig és egyéb bűnös akciókig. A Pop, Bu­­jpáru összeesküvő, szabot­őr és tér­ Országunkban élesedik az osztályharc Romániai Magyar Sír

Next