Romániai Magyar Szó, 1950. április (4. évfolyam, 781-804. szám)

1950-04-01 / 781. szám

1950. április 1. szombat »■—f-' UH.Ji.AI—JUUWWIJ5 Export­képes gyümölcsöt kell termelni az ország minden részén Szervezett hadjárat indult Szatmár megyében a gyümölcsfák megtisztítására Idei állami tervünk, a vita mindus táplálékok — gyümölcs, zöldségfélék — termelésének fo­kozását is előirányozza. A gyü­mölcstermelés tekintetében egye­lőre a mennyiségi feladat a fon­­­­tosabb. Szatmár megyében az e­lmúlt őszön rekord-termés volt gyümölcsben. Olyan, amilyenre évtizedek óta nem emlékeznek a gyümölcstermelők. Ellenben a re­kord-termésből Népköztársaságunk­nak kevés haszna volt, mert a gyümölcstermés értékesítése nem volt kielégítő. Ennek oka a kö­vetkező. Elhanyagolt gyümölcsfák Az utóbbi években a földesurak és a zsír­ospar­asztok gyümölcsö­seiket csak tessék-lássék gondoz­­ták. Nem költöttek permetező a­­nyagokra, a fák kérgének tisztí­tására, a növénybetegséggel fer­tőzött fák gyógyítására és a be­­tegséget tovább terjesztő őszi le­telek elpusztítására. Az állami ellenőrzés sem volt elég szigorú. Amikor az állami gazdaságok megalakultak, megkezdték a küz­delmet saját gyümölcsöseik rend­­behozására, de ez megyei viszony­latban nem sok eredményt jelen­tett. A megyében nagyon elterjedt két gyümölcsfa betegség: a San José pajzstetű és a varosodás. (Fusicladius). Ez utóbbi abban nyilvánul meg, hogy piros pettyek keletkeznek az almahéjon. E két betegség egyike sem veszélyes az emberre, a gyümölcs fogyasztása semmiféle bajt nem okoz, ellen­ben annál veszélyesebb a gyü­mölcsfára. Egy fertőzött gyümölcs­fa, ha nem kezelik, 10—12 év alatt elpusztul bele, fiatalabb fa hamarabb is. Szatmárban tavaly kb. 2000 va­gon gyümölcs termett, ebből csak 181 vagonnyi kerülhetett kivitelre a gyümölcsfa betegségek miatt. U­­gyanis a fertőzött gyümölcsöt az egyes országok még átszállí­tani sem engedik területükön, hogy így vessenek gátat a beteg­ség terjedésének. U­gyancsak a fin­ti betegségek akadályozták meg a szatmármegyei gyümölcs más megyékbe való szállítását is. A múlt évben bekövetkezett az a szomorú tény, hogy megyénk an­nak ellenére, hogy az ország há­rom gyümölcskiviteli megyéje kö­zött van, export-terv előirányzatát csak 5 százalékban tudta teljesí­teni. A megye gyümölcstermését úgy kellet értékesíteni, ahogy le­hetett: aszalvány vagy pálinka formájában. Pedig sokkal több értékes csereárut kaphattunk vol­na a szép termésért a Román Népköztársasággal áruforgalmi egyezményben lévő államoktól. Azok az államok, amelyek habár kevés, de jó gyümölcsöt vásárol­tak a megyében, mind meg vol­tak elégedve. (Lengyelország, Ke­let-Németország, Svájc, Csehszlová­kia) Florutiu Joan, a megyei ideig­lenes bizottság export­ gyümölcs szakértője, elmondta az egyik gyümölcsátvevő csehszlovák dele-Kerekes permetezőkkel folyik a munka Nagybánya és Sisvártó között. (Szatmár megye) gátus véleményét: „A szatmárme­­gyei gyümölcs, különösen az al­ma sokkal zamatosabb, sokkal íz­­letesebb mint a nyugaton annyi­ra reklámozott amerikai, kalifor­­niai alma“. A megyei ideiglenes bizottság a gyümölcstermelés minden hiányos­ságáról leszűrte a tanulságot.. Az idén tavasszal gondozás hasznosságának jelen­tőségét. A száraz ágaktól meg­­tisztítottak a megyében 418.405 fát. Megtrágyázták 419.506 gyü­mölcsfa talaját — az előirányzat­nál 29.506 darabbal többet. Le­­hernyóztak 1.048.649 gyümölcsfát. A permetezés most van folya­matban. Amikor az időjárás meg­­engedi, csak a megyei ideiglenes bizottság hatáskörébe tartozó munkáscsoportokban 260 ember dolgozik naponta ezen a munkán 130 háton viselhető permetezőké­­szülékkel, két kerekespermetező­­vel és egy permetezőautóval. Az utóbbit az országutak mentén lé­vő gyümölcsfák permetezésénél használják. Ezenkívül saját esz­közeikkel dolgoznak a gyümölcs­termelők tömegei. Az eredmény március 25-ig: 406.610 megperme­tezett gyümölcsfa. A gyümölcsfa gondozási munkálatok eredményei már az idén is érezhetőek lesznek a termésben, de az igazi ered­mény, amely újabb, jól felhasznál­ható rekord­termést fog hozni két év múlva következik majd el, ennyi idő kell ahhoz, hogy a gyümölcsbetegségeket teljesen fel­számolják Szatmár megye elha­nyagolttá tett gyümölcsöseiben. megindult a harc a minőség megjavításáért Még hó csillogott a gyümölcs­ , fák ágain ,amikor a közigazgatá­­­­si szervek már megkezdték a­­ gyümölcs­kampányt. Munkatervet dolgoztak ki a gyümölcstermelés helyes útra terelésére. Először a megye a járásokra. Aztán a já­rások a falvakra majd a falvak ideiglenes bizottságai minden gyü­mölcstermelőre külön-külön. A tervekben pontosan feltüntették, melyik gyümölcskertészeti munkát milyen időpontban és időpontra kell elvégezni. A községi mezőgaz­dasági felügyelők utasítást kap­tak a munkálatok elvégzésének szigorú ellenőrzésére. A földművelésügyi minisztérium hatadnas mennyiségű permetező mayagot utalt ki a megye számá­ra: 41 ezer kiló ként, 12.300 kg. permetező olajat, 1400 kg. Dinit­­roortokrezolt, 10 ezer kiló réz- és 4200 kiló vasgyrk­ot. Annak megkönnyítésére, hogy a gyümölcstermelők helyesen megke­vert permetezéséhez jussanak, központokat, állítottak fel. A nagybányai járásban hármat a somkuti járásban kettőt és egyet­­egyet Szinérváralján, Erdőszádán és Szatmárhegyen. A permetező központok munkacsoportjai olcsó bérért elvégzik a munkát azok­nak, akik igénybe akarják venni a szakszerű segítséget. Egy fa be­­permetezése 3—36 lejbe kerül. A központok bérbe is adják felsze­reléseiket. A kerekes permetező­­készüléket napi 120 lejért, a há­­zipompát pedig napi 75 lejért. Természetesen mind az értékes készülékek kikölcsönzése, mind a permetezési díj megállapítása az osztályharc szellemében történik. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a megye dol­gozó földművességének nagy több­sége megértette a gyümölcsfa . A 8. számú, permetezőcsopo­rt megérkezik a gyümölcsösbe Romániai Magyar Szd Dragoi Aurel középparaszt megtalálta az utat a kollektív gazdaságba Amikor Billed község legöntu­­datosabb dolgozó parasztjai szervezkedni kezdtek, hogy meg­alakítsák a kollektív gazdasá­got, a kulákok széles arcvona­lon kezdtek ellentámadásba. Megpróbálták félrevezetni és le­beszélni a dolgozó parasztokat a boldogulás és jólét útjáról. A kulákok alaposan megszervezték ezt a támadást és egymás kö­zött kiosztották a szerepeket. Chirtan Dumitru, a kulák­ banda egyik oszlopos tagja, sem sajnálta a fáradságot, hogy Dragoi Aurel középparasztot meggyőzze: a „vesztébe“ rohan, ha belép a kollektív gazdaság­ba. Nem múlott el nap a múlt­­hónapban, hogy a kulák ne talált volna alkalmat a találko­zásra és ilyenkor minden „ér­vét“ egymásután kiokádta. Amikor aztán látta, hogy a rémhírek hatástalanok marad­nak, Dragoi Aurel pedig egyre több önbizalommal mo­solyog rajtuk, a kulák taktikát változtatott. Rájött, hogy Drá­goi nem tartozik az ingadozó középparasztok közé, mert már alaposan megismerte a kollektív gazdálkodás előnyeit. — Nézd csak — mondotta mézédesen Drágoinak — én minden áron segíteni akarok rajtad, mert látom, hogy égé­­szen elvakítottak. Ha nem lépsz be a kollektív gazdaságba, mi nagygazdák vállaljuk, hogy in­gyen felszántjuk és bevetjük a földedet. — Ti ingyen tesztek valamit? — hőkölt vissza Dragos és az­tán a kulák szemébe nevetett. Chirtan ezután újabb takti­kát kezdett. Dragoi feleségét környékezte meg,­­mert abban bízott, hogy az asszony politi­kailag elmaradottabb férjénél. Arra azonban nem számított, hogy Dragoi felvilágosította az asszonyt is. — Ne engedd, hogy a férjed téged is szerencsétlenségbe dönt­­sön, — prédikálta a kulák az asszonynak. — Ne fájjon attól a maga feje ! — mondta kurtán az asz­­szony és hátat fordított a meg­lepett kuláknak. Ennél többet is tett Dragoi felesége: mindent elmondott a férjének. A kulákok támadása tehát le­­pattant a billédi dolgozó parasz­tok egyre növekvő öntudatáról. Drágoi középparaszt létére az elsők között vitte be gazdasági felszerelését és két ökrét a kol­lektív gazdaságba és olyan oda­adó szervezési munkát fejtett ki minden téren, hogy az alakuló közgyűlésen beválasztották a kollektív gazdaság vezetőségébe. Amikor az alapító okiratot aláírták, Drágoiné ott állott büszkén a férje mellett. Udvarhely dolgozó parasztjai a kedvezőtlen időjárás ellenére is lendületesen végzik a tavaszi munkát Udvarhely megye időjártási viszonyai az utóbbi napokban rendkívül kedvezőtlenek. Gyak­ran havazik, vagy havaseső csapkod. Ennek ellenére a me­gye öntudatos dolgozó földmű­vesei minden kedvező napot igyekeznek kihasználni, hogy idejében elvégezzék­­a vetési tervben előirányzott munkákat. Az egészséges versenyszellem lendületét nem csökkentette a rossz időjárás,, sőt több ese­mény igazolja, hogy a dolgozó parasztok sikerrel küzdik le­­a természeti erőket. Régebben a tavaszutói hava­zások idején fa dolgozó parasz­tok visszavitték az ekét a csű­rökbe s folytatták téli semmi­­tevésüket, várták a „jó időt“. Ezzel szemben most már tud­ják, hogy az ilyen időjárás, ha nem jár száraz talajmenti fagy­­gyal,­­ ami­­esetleg kárt­ tenne az őszi vetésben — a tavaszi vetések aratási kilátásait egye­nesen kedvezőbbé teszi. Éppen ezért az udvarhelyme­gyei dolgozó parasztok szánta­nak és vetnek. A keresztúri alsó járás dolgozói versenyez­nek a felső járással, az udvar­helyi alsó járás az oklándival, a­­felső járás pedig a parajáé­val kelt nemes versenyre. Az eddigi eredmények szerint a vetésben továbbra is a keresztúri alsó járás vezet, amelyben 52,47 százalékban teljesítették az előírt ve­tési tervfelada­tokat. A vetésben Betfalva, Felek, Ujszékely, Bordos, Mátisfalva, Dája, Szentálomhám, Csekefal­va, Kisgaramfalva, Felsőrákos, Olasztelek, Száldobos és Bi­­barcfalva dolgozói végeztek példamutató munkát. Muzsna község ideiglenes bizottsága, amelynek tagjai kissé lanyhán végezték el az előkészületekkel kapcsolatos feladatukat, hibáik megbírálá­­sa után, komolyan láttak hozzá a munkához. A bírálat és ön­­bírálat helyes alkalmazásának eredménye ezúttal is nagysze­rűen bebizonyosodott. Az ideig­lenes bizottság lendítő ereje a vetésnek Udvarhely megye március 25-ig előirányzott vetési tervé­nek 33 79 százalékát teljesítet­te. A munka változatlanul a parajdi járásban a leggyen­gébb, mivel az előkészületek vontatottak, az ellenőrzés lany­ha volt. A járási ideiglenes bi­zottságnak sokkal komolyabban kell hozzálátnia az eddigi hi­bák kiküszöböléséhez. A járás következő községei megyei vi­szonylatban a leghátul kullog­nak a Vetésben: Atyha, Siklód, Küsmöd, Parajd és Felsősófal­va. Az udvarhelyi felső járás­ban különösen Máréfalván, Fé­nyeden és Bethlen­falván van sok javítani való. Székelypálfalva, amely a ve­tési csata megkezdésekor na­pokig az élen járt, hirtelen a legutolsók közé került. Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy az ideiglenes bizottság és a vetési felelősök megszédültek a kez-, heti sikertől, elhanyagolták a terepmunkát, az ellenőrzést. Figyelmeztetés ez más községek ideiglenes bizottságai felé, hogy pillanatig sem szabad megrészegülniök az elért jó eredményektől, hanem a vetési csata utolsó napjáig kitartó munkát kell végezniök, mert csak így biztosítható a siker. Szilágy megye dolgozói fokozzák éberségüket a vetési csatában Szabotáló kulákokat lepleztek le Börvelyen és Szalacson A tavaszi vetési kampány megkezdése újabb feladato­kat rótt Szilágy megye dol­gozóira. „Mindent a vetési terv végrehajtásáért és a békéért“ jelszóval húzták meg az első barázdákat az egész megyében. A vetési csatát azonban különböző módszerekkel igyekeznek hátráltatni a falvak kulákjai és mindent elkövetnek, hogy a rende­leteket szabotálják, termé­nyeiket eldugják. A megye dolgozói ébereb­ben őrködnek, mint eddig bármikor és vigyáznak ar­ra, hogy a tervet minden kulák teljesítse. A szabotá­­lókat leleplezik. Börvely egyik furfangos kulákját Aczél János sze­gényparaszt leplezte le. A kulák napraforgómagj­ának bejelentésekor eltagadta készletének egy részét, a­­mit eldugott. A kulák egész télen bezárt kapuk mögött napraforgómaggal etette disznóját. Leleplezésekor felfedezték a kulák rejtett pincéjét, melybe a csűrből lehetett lejárni. 500 liter bort, 30 kg dohányt és más terményeket találtak nála eldugva. Szalacs községben két név került fel a falu feke­te táblájára: Bertalan Zsiga és G. Fazekas Ferenc kulá­kok, akik földjükről nem takarították le a csutkát­ Ezzel hátráltatták a tava­szi munka megkezdését. Piskolton Lencsés Sán­dor kulák Nagy Gyula sze- - gényparasztot és feleségét azzal hitegette s dolgoztatta ingyen, hogy halála után rájuk íratja birtokát. Évek óta szipolyozta igy a két embert minden fii irtás nél­kül. Szilágy megye dolgozó parasztjai nem tűrik, hogy a hazudozó, ígérgető kulá­kok továbbra is szipolyoz­­zák őket s lábbal tiporják a munkaviszonyokra vonat­kozó törvényeket, rendele­teket. Egymásután leplezik le a kulákok gaztetteit és indíttatják meg ellenük a bírósági eljárást. Szőke Béla

Next