Romániai Magyar Szó, 1950. április (4. évfolyam, 781-804. szám)
1950-04-01 / 781. szám
1950. április 1. szombat »■—f-' UH.Ji.AI—JUUWWIJ5 Exportképes gyümölcsöt kell termelni az ország minden részén Szervezett hadjárat indult Szatmár megyében a gyümölcsfák megtisztítására Idei állami tervünk, a vita mindus táplálékok — gyümölcs, zöldségfélék — termelésének fokozását is előirányozza. A gyümölcstermelés tekintetében egyelőre a mennyiségi feladat a fontosabb. Szatmár megyében az elmúlt őszön rekord-termés volt gyümölcsben. Olyan, amilyenre évtizedek óta nem emlékeznek a gyümölcstermelők. Ellenben a rekord-termésből Népköztársaságunknak kevés haszna volt, mert a gyümölcstermés értékesítése nem volt kielégítő. Ennek oka a következő. Elhanyagolt gyümölcsfák Az utóbbi években a földesurak és a zsírosparasztok gyümölcsöseiket csak tessék-lássék gondozták. Nem költöttek permetező anyagokra, a fák kérgének tisztítására, a növénybetegséggel fertőzött fák gyógyítására és a betegséget tovább terjesztő őszi letelek elpusztítására. Az állami ellenőrzés sem volt elég szigorú. Amikor az állami gazdaságok megalakultak, megkezdték a küzdelmet saját gyümölcsöseik rendbehozására, de ez megyei viszonylatban nem sok eredményt jelentett. A megyében nagyon elterjedt két gyümölcsfa betegség: a San José pajzstetű és a varosodás. (Fusicladius). Ez utóbbi abban nyilvánul meg, hogy piros pettyek keletkeznek az almahéjon. E két betegség egyike sem veszélyes az emberre, a gyümölcs fogyasztása semmiféle bajt nem okoz, ellenben annál veszélyesebb a gyümölcsfára. Egy fertőzött gyümölcsfa, ha nem kezelik, 10—12 év alatt elpusztul bele, fiatalabb fa hamarabb is. Szatmárban tavaly kb. 2000 vagon gyümölcs termett, ebből csak 181 vagonnyi kerülhetett kivitelre a gyümölcsfa betegségek miatt. Ugyanis a fertőzött gyümölcsöt az egyes országok még átszállítani sem engedik területükön, hogy így vessenek gátat a betegség terjedésének. Ugyancsak a finti betegségek akadályozták meg a szatmármegyei gyümölcs más megyékbe való szállítását is. A múlt évben bekövetkezett az a szomorú tény, hogy megyénk annak ellenére, hogy az ország három gyümölcskiviteli megyéje között van, export-terv előirányzatát csak 5 százalékban tudta teljesíteni. A megye gyümölcstermését úgy kellet értékesíteni, ahogy lehetett: aszalvány vagy pálinka formájában. Pedig sokkal több értékes csereárut kaphattunk volna a szép termésért a Román Népköztársasággal áruforgalmi egyezményben lévő államoktól. Azok az államok, amelyek habár kevés, de jó gyümölcsöt vásároltak a megyében, mind meg voltak elégedve. (Lengyelország, Kelet-Németország, Svájc, Csehszlovákia) Florutiu Joan, a megyei ideiglenes bizottság export gyümölcs szakértője, elmondta az egyik gyümölcsátvevő csehszlovák dele-Kerekes permetezőkkel folyik a munka Nagybánya és Sisvártó között. (Szatmár megye) gátus véleményét: „A szatmármegyei gyümölcs, különösen az alma sokkal zamatosabb, sokkal ízletesebb mint a nyugaton annyira reklámozott amerikai, kaliforniai alma“. A megyei ideiglenes bizottság a gyümölcstermelés minden hiányosságáról leszűrte a tanulságot.. Az idén tavasszal gondozás hasznosságának jelentőségét. A száraz ágaktól megtisztítottak a megyében 418.405 fát. Megtrágyázták 419.506 gyümölcsfa talaját — az előirányzatnál 29.506 darabbal többet. Lehernyóztak 1.048.649 gyümölcsfát. A permetezés most van folyamatban. Amikor az időjárás megengedi, csak a megyei ideiglenes bizottság hatáskörébe tartozó munkáscsoportokban 260 ember dolgozik naponta ezen a munkán 130 háton viselhető permetezőkészülékkel, két kerekespermetezővel és egy permetezőautóval. Az utóbbit az országutak mentén lévő gyümölcsfák permetezésénél használják. Ezenkívül saját eszközeikkel dolgoznak a gyümölcstermelők tömegei. Az eredmény március 25-ig: 406.610 megpermetezett gyümölcsfa. A gyümölcsfa gondozási munkálatok eredményei már az idén is érezhetőek lesznek a termésben, de az igazi eredmény, amely újabb, jól felhasználható rekordtermést fog hozni két év múlva következik majd el, ennyi idő kell ahhoz, hogy a gyümölcsbetegségeket teljesen felszámolják Szatmár megye elhanyagolttá tett gyümölcsöseiben. megindult a harc a minőség megjavításáért Még hó csillogott a gyümölcs , fák ágain ,amikor a közigazgatási szervek már megkezdték a gyümölcskampányt. Munkatervet dolgoztak ki a gyümölcstermelés helyes útra terelésére. Először a megye a járásokra. Aztán a járások a falvakra majd a falvak ideiglenes bizottságai minden gyümölcstermelőre külön-külön. A tervekben pontosan feltüntették, melyik gyümölcskertészeti munkát milyen időpontban és időpontra kell elvégezni. A községi mezőgazdasági felügyelők utasítást kaptak a munkálatok elvégzésének szigorú ellenőrzésére. A földművelésügyi minisztérium hatadnas mennyiségű permetező mayagot utalt ki a megye számára: 41 ezer kiló ként, 12.300 kg. permetező olajat, 1400 kg. Dinitroortokrezolt, 10 ezer kiló réz- és 4200 kiló vasgyrkot. Annak megkönnyítésére, hogy a gyümölcstermelők helyesen megkevert permetezéséhez jussanak, központokat, állítottak fel. A nagybányai járásban hármat a somkuti járásban kettőt és egyetegyet Szinérváralján, Erdőszádán és Szatmárhegyen. A permetező központok munkacsoportjai olcsó bérért elvégzik a munkát azoknak, akik igénybe akarják venni a szakszerű segítséget. Egy fa bepermetezése 3—36 lejbe kerül. A központok bérbe is adják felszereléseiket. A kerekes permetezőkészüléket napi 120 lejért, a házipompát pedig napi 75 lejért. Természetesen mind az értékes készülékek kikölcsönzése, mind a permetezési díj megállapítása az osztályharc szellemében történik. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a megye dolgozó földművességének nagy többsége megértette a gyümölcsfa . A 8. számú, permetezőcsoport megérkezik a gyümölcsösbe Romániai Magyar Szd Dragoi Aurel középparaszt megtalálta az utat a kollektív gazdaságba Amikor Billed község legöntudatosabb dolgozó parasztjai szervezkedni kezdtek, hogy megalakítsák a kollektív gazdaságot, a kulákok széles arcvonalon kezdtek ellentámadásba. Megpróbálták félrevezetni és lebeszélni a dolgozó parasztokat a boldogulás és jólét útjáról. A kulákok alaposan megszervezték ezt a támadást és egymás között kiosztották a szerepeket. Chirtan Dumitru, a kulák banda egyik oszlopos tagja, sem sajnálta a fáradságot, hogy Dragoi Aurel középparasztot meggyőzze: a „vesztébe“ rohan, ha belép a kollektív gazdaságba. Nem múlott el nap a múlthónapban, hogy a kulák ne talált volna alkalmat a találkozásra és ilyenkor minden „érvét“ egymásután kiokádta. Amikor aztán látta, hogy a rémhírek hatástalanok maradnak, Dragoi Aurel pedig egyre több önbizalommal mosolyog rajtuk, a kulák taktikát változtatott. Rájött, hogy Drágoi nem tartozik az ingadozó középparasztok közé, mert már alaposan megismerte a kollektív gazdálkodás előnyeit. — Nézd csak — mondotta mézédesen Drágoinak — én minden áron segíteni akarok rajtad, mert látom, hogy égészen elvakítottak. Ha nem lépsz be a kollektív gazdaságba, mi nagygazdák vállaljuk, hogy ingyen felszántjuk és bevetjük a földedet. — Ti ingyen tesztek valamit? — hőkölt vissza Dragos és aztán a kulák szemébe nevetett. Chirtan ezután újabb taktikát kezdett. Dragoi feleségét környékezte meg,mert abban bízott, hogy az asszony politikailag elmaradottabb férjénél. Arra azonban nem számított, hogy Dragoi felvilágosította az asszonyt is. — Ne engedd, hogy a férjed téged is szerencsétlenségbe döntsön, — prédikálta a kulák az asszonynak. — Ne fájjon attól a maga feje ! — mondta kurtán az aszszony és hátat fordított a meglepett kuláknak. Ennél többet is tett Dragoi felesége: mindent elmondott a férjének. A kulákok támadása tehát lepattant a billédi dolgozó parasztok egyre növekvő öntudatáról. Drágoi középparaszt létére az elsők között vitte be gazdasági felszerelését és két ökrét a kollektív gazdaságba és olyan odaadó szervezési munkát fejtett ki minden téren, hogy az alakuló közgyűlésen beválasztották a kollektív gazdaság vezetőségébe. Amikor az alapító okiratot aláírták, Drágoiné ott állott büszkén a férje mellett. Udvarhely dolgozó parasztjai a kedvezőtlen időjárás ellenére is lendületesen végzik a tavaszi munkát Udvarhely megye időjártási viszonyai az utóbbi napokban rendkívül kedvezőtlenek. Gyakran havazik, vagy havaseső csapkod. Ennek ellenére a megye öntudatos dolgozó földművesei minden kedvező napot igyekeznek kihasználni, hogy idejében elvégezzéka vetési tervben előirányzott munkákat. Az egészséges versenyszellem lendületét nem csökkentette a rossz időjárás,, sőt több esemény igazolja, hogy a dolgozó parasztok sikerrel küzdik lea természeti erőket. Régebben a tavaszutói havazások idején fa dolgozó parasztok visszavitték az ekét a csűrökbe s folytatták téli semmitevésüket, várták a „jó időt“. Ezzel szemben most már tudják, hogy az ilyen időjárás, ha nem jár száraz talajmenti fagygyal, amiesetleg kárt tenne az őszi vetésben — a tavaszi vetések aratási kilátásait egyenesen kedvezőbbé teszi. Éppen ezért az udvarhelymegyei dolgozó parasztok szántanak és vetnek. A keresztúri alsó járás dolgozói versenyeznek a felső járással, az udvarhelyi alsó járás az oklándival, afelső járás pedig a parajáéval kelt nemes versenyre. Az eddigi eredmények szerint a vetésben továbbra is a keresztúri alsó járás vezet, amelyben 52,47 százalékban teljesítették az előírt vetési tervfeladatokat. A vetésben Betfalva, Felek, Ujszékely, Bordos, Mátisfalva, Dája, Szentálomhám, Csekefalva, Kisgaramfalva, Felsőrákos, Olasztelek, Száldobos és Bibarcfalva dolgozói végeztek példamutató munkát. Muzsna község ideiglenes bizottsága, amelynek tagjai kissé lanyhán végezték el az előkészületekkel kapcsolatos feladatukat, hibáik megbírálása után, komolyan láttak hozzá a munkához. A bírálat és önbírálat helyes alkalmazásának eredménye ezúttal is nagyszerűen bebizonyosodott. Az ideiglenes bizottság lendítő ereje a vetésnek Udvarhely megye március 25-ig előirányzott vetési tervének 33 79 százalékát teljesítette. A munka változatlanul a parajdi járásban a leggyengébb, mivel az előkészületek vontatottak, az ellenőrzés lanyha volt. A járási ideiglenes bizottságnak sokkal komolyabban kell hozzálátnia az eddigi hibák kiküszöböléséhez. A járás következő községei megyei viszonylatban a leghátul kullognak a Vetésben: Atyha, Siklód, Küsmöd, Parajd és Felsősófalva. Az udvarhelyi felső járásban különösen Máréfalván, Fényeden és Bethlenfalván van sok javítani való. Székelypálfalva, amely a vetési csata megkezdésekor napokig az élen járt, hirtelen a legutolsók közé került. Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy az ideiglenes bizottság és a vetési felelősök megszédültek a kez-, heti sikertől, elhanyagolták a terepmunkát, az ellenőrzést. Figyelmeztetés ez más községek ideiglenes bizottságai felé, hogy pillanatig sem szabad megrészegülniök az elért jó eredményektől, hanem a vetési csata utolsó napjáig kitartó munkát kell végezniök, mert csak így biztosítható a siker. Szilágy megye dolgozói fokozzák éberségüket a vetési csatában Szabotáló kulákokat lepleztek le Börvelyen és Szalacson A tavaszi vetési kampány megkezdése újabb feladatokat rótt Szilágy megye dolgozóira. „Mindent a vetési terv végrehajtásáért és a békéért“ jelszóval húzták meg az első barázdákat az egész megyében. A vetési csatát azonban különböző módszerekkel igyekeznek hátráltatni a falvak kulákjai és mindent elkövetnek, hogy a rendeleteket szabotálják, terményeiket eldugják. A megye dolgozói éberebben őrködnek, mint eddig bármikor és vigyáznak arra, hogy a tervet minden kulák teljesítse. A szabotálókat leleplezik. Börvely egyik furfangos kulákját Aczél János szegényparaszt leplezte le. A kulák napraforgómagjának bejelentésekor eltagadta készletének egy részét, amit eldugott. A kulák egész télen bezárt kapuk mögött napraforgómaggal etette disznóját. Leleplezésekor felfedezték a kulák rejtett pincéjét, melybe a csűrből lehetett lejárni. 500 liter bort, 30 kg dohányt és más terményeket találtak nála eldugva. Szalacs községben két név került fel a falu fekete táblájára: Bertalan Zsiga és G. Fazekas Ferenc kulákok, akik földjükről nem takarították le a csutkát Ezzel hátráltatták a tavaszi munka megkezdését. Piskolton Lencsés Sándor kulák Nagy Gyula sze- - gényparasztot és feleségét azzal hitegette s dolgoztatta ingyen, hogy halála után rájuk íratja birtokát. Évek óta szipolyozta igy a két embert minden fii irtás nélkül. Szilágy megye dolgozó parasztjai nem tűrik, hogy a hazudozó, ígérgető kulákok továbbra is szipolyozzák őket s lábbal tiporják a munkaviszonyokra vonatkozó törvényeket, rendeleteket. Egymásután leplezik le a kulákok gaztetteit és indíttatják meg ellenük a bírósági eljárást. Szőke Béla