Romániai Magyar Szó, 1950. augusztus (4. évfolyam, 882-905. szám)
1950-08-02 / 882. szám
Romániai Magyar Szó A Neamt megye kulturotthonainak keilencventagú küldöttsége Udvarhely megyébe érkezett, hogy a most folyó kulturversenyek során kicseréljék tapasztalataikat- Most adták vissza az udvarhelyiek látogatását. A megye kulturotthonai s az egész dolgozó parasztság igaz szívből jövő barátsággal és határtalan szeretettel fogadta a messziről jött kedves vendégeket. Népi demokratikus rendszerünk feloldotta a nemzeti elküldiülés és gyűlölködés átkos béklyóját és a felszabadultdolgozók ünnepévé avatta ezt a napot, amikor Neamt és Udvarhely megye dolgozói a kulturversenyen találkoztak. A közös cél, a közös harc a szebb és boldogabb élet megteremtéséért a múlt minden mérgező maradványának felszámolásáért, szétbonthatatlan egységbe kovácsolta az együttélő román és magyar nép akaratát. Ezt a szeretetet, ezt az igazi barátságot már nem képes semmilyen kulák-mesterkedés szétszakítani A vendégek három csoportja Udvarhely megye színte valamennyi kulturotthonát meglátogatta. Kicserélték tapasztalataikat, megtekintették kulturális csoportjaink műsorát, az olvasótermeket és a könyvtárakat. A nagy gépkocsi lihegve kapaszkodik fel a Cekendtetőre.A párás reggeli levegőben csak a Hargita körvonalai látszanak. Friss légáramlat kapja el a gépkocsi zászlóit- A nyílegyenes után vágtázó lovasok csoportja közeledik- Felvirágozott lovakon Kápolnásfalu ifjúsága jön a vendégek fogadására— ,,Bine ati venii dragi tovarosi“ — hangzik a kiáltás. Körülfogják a gépkocsit és együtt rohannak vele Felvirágzott diszkapu és rezesbanda fogadja a falu szélén a neamț megyei testvéreket. Lelassul a menet, kinyitnak a házak ablakai, tarka hímzett zsebkendőket lobogtatnak Kápolnásfalu dolgozói a vendégek felé. A kultúrotthon bejáratánál Sándor István üdvözli az érkezőket, majd Gradinaru Nicolae a BMP- neamt-megyei szerveizetének és kultúrkollektíváinak üdvözletét tmácsolja. Bent terített asztalok várják a vendégeket. A színpadon a kápolnásfalvi tánccsoport ad műsort s bár még kora reggel van, táncra perdül utána mindenki. Búcsúzni kell azonban, rövid a nap és nagyon sok helyen várnak még rájuk. Útközben meglátogatják a neamt-megyeiek a vlahitai üzemet, majd elindulnak Lövéte felé■ Alig hagyjuk el a vaskőbányát amikor kerékspáros küldöttséggel találkozunk. Tizenkét lövétei ifjú és leány előrejött, hogy bekísérje a faluba a messziről jött kedves vendégeket■ A díszkapunál hatalmas éljenzés, két zenekar fogadja őket. A kultúrotthon nagyterme pillanatok alatt megtelik a lövétei dolgozókkal. Az olvasóteremben Bencze Ilona könyvtáros fogadja a látogatókat. Nem tud románul és mégis nagyszerűen megértik egymást- Örömmel válaszol minden kérdésre, amelyet azonnal lefordítanak. A Neami megyei vendégek szorgalmasan jegyeznek, minden érdekli őket a kultúrotthon életéből Kézről kézre járnak a könyvek. Bent a kultum otthon termében az énekkar és a tánccsoport román, magyar számokkal szerepel. Utána közös ebéden ismerkednek egymással. A kerékpáros küldöttség hozzánk szegődik, hogy tovább kísérjen Homoródalmás felé- Aki felfér a gépkocsira, az mind felkapaszkodik. Így indulunk tovább. A fogadtatás Slomoródalmáson éri el a tetőfokát. Már a falu határából látni az utcán hömpölygő hatalmas tömeget. Lovas bandérium válik ki közülük, majd a falu dolgozó népe sorakozik■ fel, élükön a Párt és a néptanács tagjai- val. Mint régi testperek találkoznak össze és megindul a menet be a faluba- Elől a tavas bandérium, mögöttük a löpetei kerékpárosok, a zenei kar és az ünneplő tömeg. A kultúrotthon környéke csupa zöldág. Virágeső, egetverő éljenzés fogadja a vendégeket. Benczédi Márton, a kultúrotthon igazgatója mondja az üdvözlő beszédet. A néptanács elnöke beszél ezután. Nem szónokol Szavai szívből fakadnak Valamikor régen, a múlt rendszerben mint katona Neamr megyében ette a kisebbségi katonák keserű kenyerét...Végre megtaláltuk egymást. Nem választ most már el semmiféle válaszfal egymástól- Megértük azt az időt, hogy testvérként fogadhatunk itt benneteket“ ■— mondja, míg szeméből örömkönnyek peregnek le a régi nyomorúságtól megráncosodott, napbarnított arcán. Meghatódottság ül a dolgozók szemébe, majd szín-, te egyszerre tör fel mindenkiből az éljen. — Éljen a BMP és a munkásosztály, amely kiharcolta nekünk, hogy igazi testvériségben közösen építhetjük boldog hazánkat. A kultúrotthon termébe nem lehet bemenni, annyian vannak. A színpadon a lánccsoport járja az egy dobbantósat, majd csűr döngölő következik. Ezt a láncot még nem látták a neamt-megyeiek, többször meg kell ismételni, hogy tanulmányozhassák a lépéseket-Chichiritu Vasile, a tancaui kultúrotthon igazgatója nem bírja türtőztetni feltörő érzelmeit. A színpadra ugrik és mintha magához szeretné ölelni a hatalmas tömeget, úgy köszöni meg ezt a rendkívüli fogadtatást. Zúg az éljen, dörög a taps- Indulni kellene, de nem lehet. Román és magyar dolgozók együttesen járják a csárdást, a horát és a sárbat. De felborult a menetrend, menni kell A tömeg elözönli az utcát, körülfogja a gépkocsit, úgy, hogy alig bírunk megindulni. Vargyas a következő állomás, de útközben mindenütt meg kell állni, hogy átvegyük a közbeeső községek dolgozóinak üdvözlését Vargyason a kollektív gazdaság tagjai fogadják először a vendégeket, majd az állami gazdaságot látogatják meg. Homoródújfalu következik, majd Okánd, ahol a falu végén már énekkar köszönti az érkezőket. Közös vacsora van, majd indulás tovább. Már késő estére jár az idő, de minden falu talpon van és üdvözli az átutazókat Homoródszentmárton az utolsó megálló. Műsoros est várja az érkezőket. A szentpáli énekkar szerepel elsőnek a színpadon- Nagyszerűen énekelnek, zug is 3 taps utána. A szentmártoni tánccsoport táncol, majd közös tánc következik. Gyönyörű ünnepe volt ez a nap Udvarhely és Neamț megye dolgozó parasztjainak- két megye két nemzetisége találkozott egymással. Magyarok, románok, akiket a letűnt tőkés rendszer szétválasztott s egymás ellen akart uszítani s akik ma épülő szocialista hazánkban egymásrataláltak. TESTVÉRI TALÁLKOZÓ , A KULTURFORRADALOM JEGYÉBEN Neomt megye kultúrotthonáinak küldöttei a lövétei kultúrotthon előtt 1950. augusalisra,~ szerdai Megkezdődött a nagy szovjet filmfesztivál a fővárosban A szovjet filmművészet — amely hete kedden kezdődött meg a fővárosban nagy fesztiválja — fennállásának három évtizede alatt dicsőséges utat tett meg. 15 évvel ezelőtt Sztálin elvtárs a következőképpen határozta meg a szovjet filmművészet szerepét és fontosságát: ,A film a szovjet hatalom kezében hatalmas, felbecsülhetetlen szerepet tölt be. * ■ ,,A film rendkívüli eszközökkel bír, hogy erkölcsileg hasson a tömegekre, a film segíti a munkásosztályt és Pártját abban, hogy a szocializmus szellemében nevelje a munkásokat, abban, hogy megszervezze a tömegeket a szocializmusért folytatott harcban, emelje kulturális színvonalukat és politikai harckészségüket.“ A szovjet filmművészet nagyszeszerű eredményeivel bizonyítja, hogy rászolgált erre a sztálini értékelésre. A szovjet filmművészet legjobb alkotásai mély visszhangra találtak a szovjet népben és csak a háború utáni alkotások közül 103 szovjet filmet tüntettek ki Satálin-díjjal. Néhány számadat világosan tükrözi, milyen hatalmas fejlődésen ment keresztül a szovjet filmművészet és filmipar. Míg 1917-ben egész Oroszország területén összesen 1400 mozgóképszínház létezett, ezek is kizárólag városokban, 1949. év végén 37.000 mozi volt. Több mint 11.000 mozit és 14.000 mozikaraván faorgája ma a falusi lakosság kulturális szükségleteit. A Szovjetuniónak van a legkiterjedtebb motináló faja az egész világon. A szovjet film ereje abban áll, hogy a filmek az igazságot tükrözik, a szovjet nép nagyszerű erkölcsi erejét fejezik ki, odaadó harcát a kommunizmusért. A szovjet film megragadja és általánosítja mindazt ami új és tipikus a szovjet életben és erőteljesen tükr mnti a szovjet élet forradalmi lenületét, az új és a régi szüntelen harcában. A szovjet filmek gaz' dag eszmei tartalmukkal és magas művészi színvonalukkal az egész világ dolgozóinak szeretetét és esős dálatát vívták ki. A szovjet film fesztiválja, amelyet a miniszterelnökség mellet működő filmbizottság és a Sov-f romfilm-társaság együttesen tervdez, a következő gyűjtőcímet visel: U: „A szovjet film a háborús szító imperialisták, árulók és kémekkel szembeni éberség szellemében neveli a népeket.“ Alább néhány képet közlünk a Maxim Gorkij filmszínházban és a Progresul kerthelyiségben bemutatásra kerülő szovjet filmekből. JELENET A „KÁRHOZOTTAK ÖSSZEESKÜVÉSE” CÍMŰ SZOVJET FILMBŐL A „Kárhozottak összeesküvése“ című hatalmas színesfilm Nikoláj Virta híres, Sztálin-díjas színdarabjából készült,amely a Szovjetunióban és az európaiés ázsiai népi demokrattikus országokban hatalmas sikert aratott. A darab „Valahol egy országban“ címmel hosszú ideig a fővárosi dolgozó közönség komoly érdeklődésétől kísérve, ment a bukaresti Nemzeti Studio Színházban. A „Kárhozottak összeesküvése“ a népi demokratikus országok dolgozó tömegeinek és kommunista, pártjainak harcát ábrázolja az 1945—47-es korszakban. A kép a anigol-amerikai imperialisták szolgálatába álló reakciós bíbornok és Max Venta, a kommunista újságíró összecsapását mutatja be. Max Ventát, Pável Radocnyikov Sztálin-díjas művész alakítja. JELENET A „VAN HAZÁJUK” CÍMŰ SZOVJET FILMBŐl A Szergej Mihalkov, Sztálin-díjas darabjáról filmekrt alkotás az angol-amerikai imperialisták egyik legaljasabb mesterkedését leplezi le. A fasiszta megszállók elrabolták gyermekeiket szüleiktől és Németországba hurcolták őket. Az angol és amerikai megszálló hatóságok különböző hazug ürügyekkel ott tartják őket a bizéniai lágerekben és hazátlan bitangokat, ágyutöltelékeket akarnaknevelni belőlük. Nem engedik haza ezeket a gyermekeket, nem akarják, hogy visszakerüljenek szüleikhez és szovjet hazájukba. A gyermekek nevelőnőjének s az imperialista iga alatt nyögő becsületes német dolgozóknak segítségével a gyermekek megkeresésére jött szovjet tisztek mégis kiharcolják a gyermekeket, Ha hzaviszik őket szüleikhez, hazájukba, a Szovjetunióba. Képünkön az amerikai tiszt, a gyermektábor parancsnoka (Asztangón filmművész) vallatja Smaida Landmanet, a lett neveld nőt. (Lídia Szmirnova filmművésznő). —------- - ".r*|