Romániai Magyar Szó, 1950. szeptember (4. évfolyam, 906-931. szám)
1950-09-01 / 906. szám
1950. szeptember 1., péntek A romániai szakszervezeti mozgalom újjászhetesének 6 éves évfordulója tiszteletére a következő könyveket ajánljuk: OLVASSUK: LENIN és SZTÁLIN: A sajtcszervezetekről . (Szikra kiadása, Budapest) CRALOV V.: A szakszervezetek az ország iparostásának és a mezőgazdaság kolektivizálásának szakaszában (OSZT kiadása) A szocialista versenyek a szocializmus építésének kommunista módszere (OSZT kiadása) A Román Munkáspárt a szakszervezeti mozgalom vezetője és irányítója (RMP kiadása) GH. APOSTOL . Az öreg Cálin se hitte volna, hogy ép ebből a fiából lesz tanult ember. A legnagyobbat, ha áldozatok árán is ,de iskolába adta, — az otthonmaradt családtagoknak így még többet kellett dolgogniok, hogy az a pár holdacska megteremje a kenyérre s most már a tandoljravalót — s a legnagyobik beteljesítette apja várakozásait. Hivatalnok lett belőle, könyvelő. Az öreg annak idején talán még olyan titkos reményeket is fűzött hozzá ,hogy hivatalnok fia kiszabadul a nyomom paraszti sorból, ar is lehet belőle. . s Hm. De Ion, ez a kisebbik? Nem áll ennek a feje a könyvhöz. A tanító úr azt mondja róla, hogy buta s ő maga se akar gimnáziumba menni. ,tt0 leszel akkor parasztnak, ,itthon", így döntött az öreg Cálin és Ion otthonmaradt. Már hét éves kora óta dolgozott, serdülő kamasz korában úgy megfogta az ekeszarvát, mint akármelyik felnőtt , mert kellett. Traktorállomás akkor még nem volt, jószágra, béresre sem futotta, mint a nagygazdáknak s a kisföldü középparaszt a hiányzó technikai segéderőt csak két keze munkájával, teste verítékével pótolhatta, így aztán Ion Calin dolgozott becsülettel, segített az öregének fenntartani a családot. De elégedett, az nem volt. Hiába tartotta hátának az odobeascai tanító úr, hiába nem kellett neki az úri gimnázium. . . Sön azért mégis tanulni, tudni, alkotni vágyott. Gépeket! Milyen szomjasan, mohón figyelte a cséplőgép működését nyáron, vagy a sáros alföldi faluba nagyritkán eltévedt autót! Ilyet teremteni, vezetni: ezt tartotta ő az igazi, legnagyobb tudománynak. Egyszer aztán új, nagyszerű gépek, vöröscsillagos tankok haladtak előre győzelmesen a baragáni síkon; szovjet katonák hozták rajtuk Ionnak és milliónyi dolgozó társának a szabadságot. Uj élet kezdődött Odobeascan s kőröskörül száz meg százezer négyzetkilométeren — a Fekete tengertől a Balti tengerig. Uj emberek, uj törekvések jöttek, uj tervek, vágyak érlelődtek. . . „Útjainknak nyílva minden pálya. . így szólt az uj dal. És Ion Cálin, az ifjú, szinte még kamasz dolgozóparaszt egy nap odaállt az apja elé. ..Tanulni akarok. Gépész acarok lenni." Az öreg Cálin hitetlenül csóválta fejét, vonakodott. ..Miért éppen gépész? Mért nem gazdász? S mért éppen te? Sohsem állt a fejed a tanulásra, át se méssz majd a vizsgán. . . “ De Ion nagyom erősködött és apja legnagyobb csodálkozására az elsők között tette le a felvételi vizsgát a Sztálinvárosi — azazhogy akkor még brassói — ipariskolában. Aztán jött a tanügyi reform. Ion átkerült az egyik bukaresti nehézipari középiskolába, teljes ösztöndíjat kapott, 1950 tavaszán jó eredménnyel elvégezte a középiskolát s most ismét felvételire készül. A műegyetemre. Bányamérnök akar lenni és lesz is. Biztos ebben, mert biztos a saját akaratában és kitartásában és biztos a szocializmus felépítésének szükségszerűségében, biztos a Párt támogatásában. A szocializmusnak szüksége van bányamérnökökre és Ion Calin bányamérnök lesz. A Párt, az egész ország és a nép, az egész nyolcszázmilliós béketábor segíti ebben. Ion Calin készül a közeledő felvételire. Naponta, szervezetten, már a főiskolai tanárok vezetésével veszi át a szükséges tananyagot. Előkészíti az iratokat, kitölti a beiratkozási kérdőívet. Kora: 21 év.Születési helye: Odobeasca-Teleorman. Társadalmi eredete: kollektivista paraszt. Erre nagyon busáké, mert az ő felvilágosító munkájának is része van benne, hogy az öreg Cálin belépett az e tavaszon alakult odobeascai „Új út" nevű kollektív gazdaságba. Ion megtanulta az iskolában, az alkotmánytani órákon, meg az Ifjúmunkás Szövetségben, hogy a dolgozó parasztság számára az egyetlen lehetséges út a közös, nagyüzemi termelés útja, a kollektív gazdaságok útja. Ion olvasta Solohov regényét, az Uj barázdát szánt az eké-t s oda adta apjának is, hadd olvassa el. Lelkére is beszél az öregnek, jó párszor. . . Az öreg csóválta a fejét egy darabig, aztán a kollektív gazdálkodás új útjára lépett. S most, ahogy meggondolja, alig kész elhinni: éppen ez a fia térítette őt az új élet forradalmi útjára és éppen ez a fi®, lesz igazán „Írástudó“ ember, mérnök! Bányamérnök lesz az ő butának vélt fiából! Bizony. „Buta paraszt": igy nevezte egykor Ion Cálint az odobeascai tanító. Nézné csak meg most ezt a fiatal, újtípusú értelmiségit. Nem hinném, hogy sokban különböznek attól a kamasztól, akinek sehogy sem fért a fejébe a reakciós, tudománytalan tantervű régi iskola sok hazug, népellenes tanítása. Talán csak annyiban, hogy Ion Calin mosolygó kék szemében most már nemcsak értelem, hanem öntudat és derűlátás is csillog. Az az ember néz csak így, aki tudja helyét az életben, tudja helyét és feladatait Az életre is úgy készül, olyan magától értetődő kötelességtudat- tal ,olyan természetes magabiztossággal, mint az egyetemi felvételi vizsgára. Szorgalmasan tanulja és tudja is jól az algebrát, a mértani, a fizikát és a politikát. Nemcsak azt tanulja meg, hogy mint lehet észszerűsíteni a munkát, hanem azt is, hogy kit szolgál a munka észszerűsítése, a magasabb termelékenység, a nagyobb termelés. Bányamérnökké lenni most, a mi országunkban: politikai feladat, harci feladat. Ion Calin vállalja is a harcot. Oly természetes ez számára, mint maga az élet. Pedig a feladat nem könnyű. „Sok a munka és sokat teszünk, de nem szabad megelégedni vele, mert lemaradunk". Ezt mondja csendesen, meggondoltan. Magatartása szerény, de rendkívül magabiztos. Miért is ne? Hiszen nyitva előtte minden pálya, azt választhatta közülük, amelyet a legmegfelelőbbnek, a legszükségesebbnek tart. Biztos, hogy célba ér, mert amit ő akar, azt a Pár is akarja — az egész nép akarja, hogy Ion Calin, az odobeascai kollektív paraszt fia bányamérnök legyen. Az is lesz. Ez természetes. Bukaresti örmény kislány Mardirosian Paula. Mindössze tizenhárom és fél éves. Nap barnított arcocskája gömbölyű és roppant mozgékony mint egy nyuszié .Csodálkozó, nedves csillogású nagy, kerek dióbarna szeme derűsen és kicsit fölényesen tekint a világba. Megtanulta és megszokta már, hogy minden a miénk: az élet, az öröm a jövő. Paula nyakában piros nyakkendő és ettől még büszkébbé válik természettől fogva egyenes testtartása. Paula büszke arra, hogy pionír, amint nővérei büszkék arra, hogy tagjai az IMSZ-nek és szülei büszkék kétévtizedes mozgalmi múltjukra, büszkék arra, hogy tagjai a Román Munkáspártnak. Paula apja munkás a Constantin David-kenyérgyárban. Egyik nővére egyetemi hallgató, a másik tisztviselőnő, ő maga most végezte az elemi iskola második ciklusát és készül a felvételire. Paula Mardirosian tizenhárom és fél éves bukaresti pionír, a 11-es bukaresti lányiskola végzett növendéke, a 110. pioníregység 343. osztagának dobosa elektrotechnikus lesz és később elektromérnök. . . Lelkesen mesél mindenről és nagy fontosságot tulajdonít a körülötte folyó eseményeknek; annak, hogy az osztaguk augusztus 23-án nemzeti és szovjet zászlókkal vonult fel és ő maga elől ment a dobbal; annak, hogy most, a vakációban, vasárnaponként faluakcióra megy apjával Domnestibe és ott komolyan, felelősségtudattal „felvilágosító munkát végez“, (ő maga mondja így); annak, hogy olvasta Katájev A távolban egy fehér vitorla című regényét és a mai pionírok élete sokkal szebb és szabadabb, mint a könyvbeli Gávriké és Petyáé, és annak, hogy a pionír-palotában, még a felvételi és az iskolai év megkezdése előtt rendszeresen folytathat elektrotechnikai gyakorlatot. — Mond, miért tartod te fontosnak a villamosítást? — Mert ha villany hajtja a gépet, akkor gyorsabban, jobban dolgozik és többet termel. — S azt tudod, hogy Lenin elvtárs mekkora fontosságot tulajdonított a villamosságnak? Hogy Lenin szavai szerint „a kommunizmus annyi, mint szovjetrendszer, plusz az egész ország villamosítása"? Kicsit meglepődik zavarba jön: „Nem, ezt nem tudtam. . ." De hamar feltalálja magát és öntudatosan felvetve fejét kijelenti: „De majd megtanulom! “Ezt is, mint minden egyéb szükségeset. „Mert szégyen volna, hogy egy pionír ne tudja. . így vélekedik most és minden bizonnyal tíz-húsz év múlva is. És biztosan jó szakember, kitűnően felkészült elektromérnök lesz belőle. „Mert szégyen volna, hogy egy kommunista ne tudja. . .“ Paula tudni fogja, amit tudni kell és alkotó módon vesz majd részt az ország villamosításában. Ezt biztosan tudja és egészen magától értetődőnek találja. Miért is ne? Hiszen nyitva előtte minden pálya, azt választhatja közülök, amelyiket a legmegfelelőbbnek, a legszükségesebbnek tartja. Biztos, hogy célba ér, mert amit ő akar, azt a Párt is akarja. — az egész nép akarja, hogy Mardirosian Paula a bukaresti kenyérgyári munkás lánya elektromérnök legyen. Az is lesz. Ez természetes. Természetes? — Paula vagy Ion Calin szüleinek még nem volt természetes. És nem természetes most sem a tőkések világában és a gyarmatokon, millió és millió dolgozó ifjúnak, aki csodálattal tekint országainkra, amelyek a szovjet példát követve elindultak a szocializmus útján. . . De természetes azoknak, akik- ről először tanultuk azt a dalt, hogy „ifjainknak nyitva minden pálya", s akik közül tízezrek az életüket adták azért, hogy ma, hat év múltával Ion Calinnek, Mardirosian Paulának és sokezer társának a szabad pályaválasztás a saját tudása és munkája szerinti érvényesülés lehetősége természetes legyen. A szovjet emberektől kaptuk a szabadságot, az életet, tölüik tanulunk szabadon élni. Ifjainknak, akik elött nyitva minden pálya, az ő példájuk nyomán kell tanulniok ,megbecsülni a szabadságot, előrehaladni a maguk választóita alkotó pályán, felépíteni a szocializmust. Követni fogják-e mindenben a szovjet példát? Igen. Meg kell csak nézni az új diákságot, a Ion Calineket, a Mardirosian Paulákat, hogy milyen öntudatosan mekkora felelősségtudattal készülnek az életre. Jól fogják ők követni a szovjet példát. Ez természetes. HALÁSZ ANNA Romániai Magyar Szír Első lépések az uj élet utján... Csik megye kollektív gazdaságaién megkezdték az első közös termesztési tervek összeállítását CSÍKSZEREDA. — Köröskörül a Hargita és a Naskalat erdeiig, legelőiig, a nadrágszil-földek keskeny sávjainak tarkasága olyan mint egy cifra rokolya. Csak most, 1950 őszén tágulnak helyenként nagyobb darabokba a nadrágszilföldek. Most kezdik meg a közös munkát Csík megye kollektív gazdaságai. Még alig kezdték meg a tarlóbuktatást, alig vették számba földjeiket, máris hozzáfogtak a legfontosabb munkához: az egyévi termesztési terv összeállításához. Mennyi a föld? Melyikbe mit vetnek? Mennyi a jószágállomány és mennyivel kell növelni azt? Milyen beruházásokat kell eszközölni, ki hol és mit fog dolgozni a gazdaságban? —indezt tudnia kell a vezetőtanácsnak ha jó tervet akar készíteni. Márpedig mindegyik kollektív gazdaság vezetőtanácsa azt akarja, hogy az ő gazdaságának legyen a legjobb termesztési terve a megyében. .. A nemrégen megalakult csíkmegyei kollektív gazdaságok a helyi adottságok figyelembevételével készítették el a termesztési terveket. SZÁRHEGYEN lengyár működik. A szárhegyi kollektív gazdaság éppen ezért 15 hektár len termesztését vette tervbe. Mivel ezen a vidéken a borsó is igen szépen terem, a kollektív gazdaság jövőre egy hektáron borsót termel. Annak már most ősszel elő kell készíteni a talajt, hogy igazán jó termés legyen ... A csík megyei kollektív gazdaságok nem rendelkeznek annyi és olyan jó minőségű földdel, mint például a bánáti, bihari, baragani kollektív gazdaságok. Éppen ezért itt ezt is figyelembe kellett vegyék a kollektív gazdaságok vezetőségei, amikor leültek a termesztési tervet összeállítani. A DANFALVI kollektiv gazdaságban például házi szövészetet létesítenek. E célból 10 hektáron lent termesztenek s ugyanakkor megnövelik a jó gyapjút adó berke juhok számát, hogy több legyen a gyapjú is. Mondhatni, hogy VEREBESEN van Csik megye legjobb szántóföldje. Az itteni kollektív gazdaság bevette termesztési tervébe, hogy nagyobb területen babot és más kerti veteménynövényt termesztenek majd. A kollektíva vezetőtanácsa gondoskodik, hogy a kerti vélemények jól megművelt földbe kerüljenek ... Az értékesítő hely, a piac sincs messzi. Majd a kollektíva tagjai elviszik a szomszédos Tusnádfürdőre a munkásnyaralóknak a sok jó zöldségfélét. A kollektív gazdaság tagjai már arról is gondoskodtak, hogy minél előbb fellendítsék a majorságtenyésztést. Erre a célra a megye valamelyik állami gazdaságától 100 darab fajtyukot szereznek be. A KARCFALVI kollektív gazdaságban is jól tudják, hogy az igazságos jövedelem-elosztás nyitja a munka pontos nyilvántartása Csak ha pontosan tudják, hogy ki mit és hogy dolgozott, csak akkor lehet a végzett munka szerint javadalmazni a kollektív gazdaság tagjait. Hát éppen ezért vezetik is rendszeresen a munkanyilvántartását. Ezt a munkát a kollektv gazdaságban Szabó Károly végzi lelkiismeretesen. A csikkarcfalvi kollektív gazdaságban — tekintettel arra, hogy Csik megyében a hűvös éghajlat miatt később kezdik az aratást —, most javában folyik a tarlóhántás és ezzel párhuzamosan az őszevetési előkészületek is. A tarlóhántást elsőnek Sárkány István, Gidró Béla, Both András és Sárkány Jánosné kezdte meg. Ezek a tagok már eddig is szép eredményt értek el a tarlóhántásban. A csikdánfalvi ÚJ ÉLET kollektív gazdaságban is nagy gonddal vezetik a végzett munkák nyilvántartását. ...Nagy Ádám elött viharvert füzet fekszik az asztalon. Abba jegyzi a tagok által elvégzett munkát. A füzet mellett Nagy Ádám napi feladatai: megszámozni a könyvtárban található könyveket és leltározni azokat, hogy a kollektív gazdaság tagjai igénybevevehessék a könyveket. Aztán egész sor más feladat is oda van felsorolva; megalakítani az olvasóköröket, hogy szellemileg is művelődjünk; megvizsgálni a futbalpálya kérdését, hogy a kollektíva fiatal tagjai sportolhassanak ... Az esti tanfolyam felelőse, Zsigmond Lajos. Miden kis aprónak látszó feladatot fel szokott jegyezni, hogy el ne felejtse. De az „apró" feladatok mellett ott állnak a közgyűlés által meghatározott nagyobb feladatok is, mint például az éjjeli és a nappali őrség felállítása, a vetőmagnak szükséges gabona begyűjtése, befejezni a leltározást, stb., stb. A dánfalvi kollektív gazdaság tagjai már azt számítgatják, hogy mennnyivel lesz több a tej és jobb a vaj, hogyha a mostani teheneiket szimentriáli fajtehenekre cserélik el. Takarmány lesz elég a télire. De a kollektíva tagjai nemcsak a tehenek, hanem a juhok nemesítését is tervbe vették. A durva gyapjas curkána fajtát berke juhokra cserélik el és legalább 300 darabra növelik a juhállományt. A lovakat pedig lipicai és hegyimokány kereszteződésünkkel váltják fel. Az itteni környékeiben ezek a legmegfelelőbbek igavonásra. A dánfalvi kollektív gazdaságban jól gazdálkodnak Már cserépgyárat is létesítettek. A gyár jövedelme fedezi a jelenlegi kiadásaikat. . . Bankkölcsönhöz sem folyamodnak. Már eddig is a gazdaság jövedelméből vettek tehenet, disznót és kerékpárt. S már pénzelőlegeket is osztottak a tagoknak. Both Áron például 7200 lejes előleget kapott. Both Áron eddig napszámoskodásból élt. Tavaly még a szomszédjánál volt cséplőgépezető. Az idén ő dolgozott legtöbbet a kollektív gazdaságban. Megalakulása óta csaknem mindennap a kollektív gazdaságban dolgozott. A végzett munkája után 7200 lejes pénzelőlepet kapott. Rajta kívül más kollektíva tagok is kaptak pénzelőlegeket Például az ifjú Süket György 3000 lej előleget kapott. .. Csik megye kollektív gazdaságai megkezdték a munkát, a közös munkát. A nemrégen alakult kollektív gazdaságok már elég szép eredményeket értek el. Már ezek a kezdeti eredmények is a szocialista gazdálkodás felsőbbrendűségét bizonyítják az egyéni gazdálkodással szemben. És ennek egyenes következményeként mindjobban növekszik azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik növekvő bizalmmal fordulnak a kollektív gazdaságok felé. (v. k)