Romániai Magyar Szó, 1950. december (4. évfolyam, 983-1008. szám)
1950-12-01 / 983. szám
4 A fővárosi münaki iskola novelllékei választási igazolványaikat váltják ki Virágzik, fejlődik a választásra készülő nagyszebeni tartomány Szeben tartomány ideiglenes bizottsága jó eredményekkel készül lezárni az idei évet. Teljesen befejezték a kistoronyi duzzasztógát építését, amely megváltoztatta a Csibin patak folyását és biztosította a környék üzemeinek folyóvíz ellátását. Kiskapus és Szászegerbegy községekbe földgázt vezettek be Sárkány, valamint Valea Lunga községeket villamosították. Az idén Kiskapuson 25 szabványházat építettek Mikeszára, és Sáros községekben pedig nemcsak a hidakat hozták rendbe, hanem az összes utakat is kikövezték. Vízakna gyógyfürdőt átépítették hogy télen is működhessen. Nagydisznódon és Szeredában új kórházakat létesítettek. Szeben tartományban egy év alatt a kórházi ágyak száma 750-el emelkedett. A tartomány területén 4 kulturotthonit vetítőkészülékkel, huszonkettőt pedig rádióval láttak el. Ma már 135 kulturaotthonnak van rádiója, 39-ben pedig a Szovjetunióból kapot vetítőgép működik. A tartomány ideiglenes bizottsága az eddigieknél jobb eredményekkel és megvalósításokkal készül a december 3-i néptanácsválasztásokra. PÉTER ISTVÁNNÉ a székelykeresztúri lengyár dolgozóinak jelöltje az udvarhelyi rajon néptanácsába A székelykereszturi lengyár dolgozói is kiválasztották a magaik soraiból képviselőjelöltjüket, akiit az udvarhelyi rajon néptanácsaiba javasolnak. Választásuk Péter Istvánnéra, a kis üzem észmunkaelnöjére esett. Péter Istvánné munkáscsalád gyermeke, heten voltak testvérek. A mostoha múlt, a kegyetlen tőkés földesúri rendszer hamar kiragadta a gyermeksorból. Már 13 éves korában dolgoznia kell, hogy családja szűkös rr megélhetéséhez ő is hozzájárulhasson. Ma 54 éves és 41 éve dolgozik az üzemmel. A múltban soha nem jutott eszébe a tőkéseknek, hogy megbecsüljék és elismerjék munkásságát, pedig mindég megfeszített erővél dolgozott. A felszabadulás az új élet kapuit nyitotta meg előtte is. A múltban semmibe vett munkásnő az üzem ékmunkása lett. A felszabadulás óta nemcsak a termelés élmonkása, hanem fáradhatatlanul dolgozik, hogy felvilágosítsa az elmaradt, a tanulatlan dolgozókat. Lehullott a rablánc szomorít életéről, szép és boldog élet tárul fel előtte. Valóban k érdemelte a keresztúri lengyárimunkásainak bizalmát, akik az udvarhelyi rajon képviselőjelöltjének javasolták. A sepsi rajon IMSZ szervezete a választási kampány sikeréért A sepsirajoni IMSZ szervezet háromhónapos munkatervet dolgozzott ki a választással kapcsolatos feladatok teljesítésére és a poliikai nevelésre. A szervezet instruktorai és agitátorai a munkatervet a községi és a falusi IMSZ szervezetekkel is feldolgozták. A munkaprogram körzelében politikai köröket és politikai megbeszéléseket szerveztek. Az ifjúság mindenüt örömmel értesült a tanfolyamokró. Szinte egyöntetűen vállalták, hogy szorgalommal tanulnak. A megnyitó ünnepségeken a rajonszervezet instruktorai és aktivistái ismertették a tanfolyamok jelentőségét. Az egerpataki politikai iskola megnyitása alkalmával Bujdosó Sándor és Szabó Mihály felszólalásaikban fogadalmat tettek a jó tanulásra. Az IMSZ tagok a választási munkából is kiveszik részüket. Segédkézek a Választók Háza feldíszítésében, ahol szolgálatot teljesítenek és terepmunkát végeznek. CSOMÓS SÁNDOR levelező Sztálinváros ideiglenes bizottsága eredményes munkával köszönti a december 3-i néptanácsválasztásokat Sztálinváros ideiglenes bizottsága rövid másféléves működésének eredményeként jelentős sikerekkel köszönti a néptanácsválasztásokat. Az ideiglenes bizottság minden igyekezete oda irányult, hogy hűen megfeleljen annak a nagy és felelősségteljes feladatnak, amelyet Pártunk és kormányunk rárótt. A sztálinvárosi ideiglenes bizottság első teendői közé tartozott az elhanyagolt utcák rendbehozatala és kikövezése. Az ideiglenes bizottságot ebben a munkájában lelkesen támogatták a városnegyedek munkásai is, akiknek segítségével a Moplor, Banat, Dobrogea, Gh. Lazor, D. Cantemir, Mircea Voldu, Razboieni és a CFR-Pavilionok utcáiban 2.505 méter hosszúságú Útburkolatot raktak le. A város többi utcáiban 14 és fél kilométer utat megjavítottak, 3.900 négyzetméter útburkolatot kiköveztek, 8000 négyzetméter útburkolatot aszfaltoztak. Teljesen újjáépítették a Földvár és a Méhesszertek felé haladó utakat 700 méter hosszúságban, míg a Borsos utcát 1.030 méteren kőburkolattal látták el. A városi közüzem keretébe tartozó Építkezési Anyag Vállalat a helyi erőforrások helyes kihasználása folytán komoly értékű jögvédelmet ért el. Az ideiglenes bizottság téglagyárat létesített, valamint egy asztalos és egy lábbeli javítóműhelyt nyitott meg. A város területén lévő homok, kő és anyag kitermelő helyeket hasznosította. 8 új Skoda-autóbuszt szerzett be. TANÜGYI, KULTURÁLIS ÉS MŰVÉSZETI MEGVALÓSÍTÁSOK Sztálinváros ideiglenes bizottságát állandóan foglalkoztatta a kultúra és az iskola fejlesztésének kérdése. Arra törekedett, hogy a dolgozók gyermekei rendesen járhassanak iskolába. Az ideiglenes bizottság rövid működése alatt a város munkás,negyedeiben három elemi iskolát építettek: a Novában, a CFR főműhely telepen és a Sovrosn- 1 ráctor gyári munkásnegyedekben. A város területén 17 román, 4 magyar és 4 németnyelvű elemi iskola működik. A középfokú iskolákból 6 román nyelvű, ezenkívül 5 románnyelvű iskola magyar, 4 pedig német tagozattal működik. Egy magyar- és egy németnyelvű nemzetiségi vegyes líceumban is folyik a tanítás. Az írástudatlanság végleges felszámolására Sztálinváros területén 27 esti tanfolyam működik több mint 1200 írástudatlan hallgatóval. A városi ideiglenes bizottság kezdeményezésére létesült a már régen hiányolt sztálinváros állami múzeum három osztállyal. A városi könyvtár is rohamosan fejlődik, az alig néhány ezer kötetes könyvtárból rövid idő alatt 69.000 kötetes könyvtár lett. A jövő tehetségeinek felkutatása és nevelése szempontjából szovjet mintára zene és művészeti óvodát létesítettek a dolgozók gyermekei számára. A sztálinvárosi állami színház mellett bábszínházat létesítettek, az egyes munkásnegyedekben megkezdték a rádióközvetítő állomások felállítását és eddig 69 közvetítő hangszórót szereltek fel. 329 Ágyas kórház, EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET A DOLGOZÓKNAK ÉS GYERMEKEIKNEK A fejlődő Iparvárosban az utóbbi időben a kórházi ágyak hiánya mind érezhetőbbé vált. Ezen igyekezett segíteni a városi ideiglenes bizottság, amikor elhatározta, hogy üzembe helyezi az új városi kórházat. Az „Ilie Pintilic" 320 ágyas kórházzal nagyrészt sikerült is eleget tennie a követelményeknek. De kiterjedt a figyelme a bizottságnak arra is, hogy a város különböző részein orvosi rendelőket állíttasson fel, amelyeknek száma a város peremrészein az utóbbi időben hétre emelkedett. Ezenkívül tüdőgondozó, vérvizsgáló, vérátömlesztő, anya- és csecsemővédő rendelő áll a betegek rendelkezésére. Az iskolák növendékeinek egészségére is különös gondot fordított az ideiglenes bizottság. E célból az utóbbi időben 25 iskola egészségügyi sarkot és 3 iskolái rendelőt létesítettt a város területén lévő iskolákban. FEJLŐDIK AZ ÁLLAMI ÉS SZÖVETKEZETI KERESKEDELEM Sztálinvárosban az egyre szaporodó és bővülő gyárak újonnan érkezett dolgozóinak ellátására mindenkor nagy főnek fordítottak. Ennek érdekében számos új élelmezési, ruházati és fogyasztási boltot nyitottak. Az ellátási hálózat kiépítésénél a sűrűn lakott külvárosok ellátására fektették a fősúlyt, így az ideiglenes bizottság beiktatása óta az állami kereskedelem gyors ütemben fejlődött- 1949 áprilisában 24, 1959 októberében 65 élelmiszer üzlet volt. Textil üzlet 6-ról 19-re, mészárszék 15-ről 22-re, Aprolaca 3-ról 19-re, vendéglő 3-ról 14-re emelkedett. Négy új falatozó és 6 tüzifaellátó üzlet is létesült. A fentieken kívül a „December 21“szövetkezetnek Sztálinváros területén 65 élelmezési, textil és lábbeli elárusító üzlete van Sztálinváros ideiglen,és bizottsága a jól elvégzett munka felemelő érzésével fogja átadni hivatalát a nép választottjainak, akik a rájuk váró feladatokat munkáselődjeik szellemében, a város nevéhez, Sztálin elvtárs dicsőséges nevéhez méltóan kell hogy a felvirágzás útján vezessék. Kilépett a Választók Háza ajtaján s nagyot szippantó az asti levegőből. Mostanában korán esteledik. Alig, hogy elmúlt öt óra, máris mindent beburkol ez az átható párás őszi sötétség. Korán volt, négy óra lehetet ,amikor bement egy kicsit beszélgetni a Választók Házába s most meglepetten áll meg az egyik ablak elől. Alig akarta elhinni, hogy kilenc is elmúlt. — Na én jól ott felejtettem magam — dörmögi, miközben a posztókabátot begombolja —, de hát annyi érdekes könyv meg újság volt az asztalon, a beszélgetéssel is eltelt az idő. Lassan megindult. A falu tulsó felén laknak, de ilyenkor annyi gondolat kóvályog az ember fejében, hogy észre se veszi a nagy utat .Mit is mondott Domokos elvtárs, az agitátor? Vizsgálja meg mindenki az életét,... a régit is — a mostanit is és úgy menjen majd december 3-án a néptanácsi képviselőjelöltekre szavazni. Hát neki, Boros Ferencnek van is mit gondolkoznia. Milyen is volt az életük? Amikor született, 1912-ben a nagy nyomorúságon az öt gyermeken kívül szüleinek semmi egyebe nem volt. Bideg puliszkával, krumplival éltek, s napszámos szülei még azt is nehezen tudták megszerezni. Sokszor nyomta el éhesen az álom mind az öt apróságot. Ott szorongtak a zsellérház küszöbén várva anyjukat, hogy hozzon valami ennivalót-De a nagygazdáknál sokáig tartott a nappal. Látástól vakulásig, ahogy mondani szokták, s a jó falat, egy-egy darabka kenyér, rendszerint csak másnap reggel vándorolt az éhes gyomrocskába. Milyen mohón rágták a rájuk eső parányi részt. Sokszor kicsordul; az alig harmincéves, megtört arcú anyjuk könnye, amikor látta az egészséges és életvidám gyermekhadat és azt a nagy nyomorúságot, arra mainap után egyre súlyosabban nehezedett a család feje fölé. Kitört az első világháború, ő még nagyon kicsi volt, apjának csak az érdes szakálla borított arcára, meg a nafalinszagú katonaköpenyére emlékszik. Hogy zokogott az anyja, miközben s rozog a katonaszerelvény kipöffögött az állomásról, vitte az egyszerű embereket ágyútölteléknek a háborúba . Egyik nap gyűrött hivatalos hangú tudósiást kapott édesanyja, hogy,, férje „hősi halált halt a hazáért“... Egyszerű tanulatlan asszony volt Borosné ,nem tudta , mit jelent a haza, csak azt, hogy elemészti az amugyi dol testét, kodnia, és felnevelnie Telt az i jobban enn, iratják az é bet mellett szóval végi tályt. Télé mert néni je, nyáron libanásztor Eltellek ment szabi te, kergéit, ha sem tu la el a me Nem volt amit hárogetett, ha se ért vol. Két évig a segéd ,de nem volt vesztette ől, hogy hát“ Hat gazdát, de dologból, mosnak. S mossággal testvérek ki mesteri gálni merjuk, hol a síknál hu. Jött a ! Bevonulta Románia Szavazzunk a Népi Demo! népünke, Budu Gavrila dolgozó paraszt a Román Mun. VILLAIN A történelmi harc, melyet most vívunk, a történetem lapjai, melyeket most írunk, villany fénytől fehéren ragyognak, miénk ex a harc, miénk ex a korszak! Villany fénnyel ütik ki országunkból a sötétséget a múltból ránk maradt súlyos örökséget. Villanyhálózat köti össze a munkást a paraszttal mely kötelék már