Romániai Magyar Szó, 1951. november (5. évfolyam, 1266-1290. szám)

1951-11-01 / 1266. szám

1951. november 11., csütörtök, 3 Romániai Magyar Szó A ROMÁN-SZOVJET BARÁTSÁG HÓNAPJA A szovjet-román kereskedelmi egyezmény megszilárdítja a RNK függetlenségét A Román Népköztársaság dolgozói a hála, az elismerés és az egyre mélyülő barátság jegyében ünneplik a Román-Szovjet Barátság Hónapját. Alig van hazánkban gyár, üzem, kollektív gazdaság, vagy tudományos intézmény, amelynek­ fejlődésében ne lett volna óriási szerepük a Szovjetunióból kapott gépeknek, felszereléseknek és nyersanyagoknak, a Szov­jetunió állandó anyagi, technikai és tudomá­nyos segítségének. Dolgozóink személyes ta­pasztalataikból tudják ezt és ezért természe­tes, ha a felszabadító szovjet hatalom iránti hála érzése a mindig segítni kész szovjet nép iránti szeretettel kapcsolódik össze lelkükben. A Szovjetunió nyújtotta gazdasági segítség­ nagyrészt a külkereskedelem csatornáin ke­resztül jut el hozzánk, e külkereskedelem jellegének és fejlődésének rendkívüli jelentő­sége van tehát számunkra. A Szovjetunió a két világháború közötti időben is felvetette a gazdasági és kereske­delmi kapcsolatok létesítésének kérdését a román kormánynak. A tőkés-földesúri Romá­nia akkori vezetői azonban visszautasították a Szovjetunió javaslatait, az ország érdekeit figyelmen kívül hagyták, amerikai, angol­, francia, német, belga, holland és más tőkések­­Szekeréhez kötötték hazánkat Ezek az egyezmények azonban nem az or­­­­zág fejlődését, nem­ az ország iparosodását tartották, szem előtt, hanem kizárólag a bel­földi nagykapitalisták és földesurak szem­pontjait, akik számára az imperialista hatal­makkal való kapcsolatok komoly üzletet és anyagi részesedést jelentettek. A Szovjetunióban mindenkor meg­volt a készség az egyenlőség elvének tiszteletben tar­­tása alapján külkereskedelmi egyezményt­ kötni. Mégis e második világháború előtti években nagyobb százalékaránnyal vett részt­­országunk külkereskedelmében a távoli kis Szíria, vagy Libanon, mint a hatalmas szom­szédi Szovjetunió. Ez a természetellenes helyzet híven tükröz­te Románia akkori függőségét az imperialista államoktól, aminthogy a Szovjetunióval foly­tatott külkereskedelem ma is egyik pontos fokmérője bármelyik ország függetlenségé­nek. Van-e még szükség további magyarázatra, ha tudjuk, hogy a „szabad“ Svájc 1951 évi behozatalának mindössze 0,20 százalékát fe­dezte a Szovjetunióban és még a Peruval folytatott külkereskedelme is messze felül­múlta ezt az arányt! Ezek az adatok, amelyek mellé sok hason­lót lehetne még felsorakoztatni, kérlelhetet­lenül rávilágítanak az Amerikai Egyesült Ál­lamok harácsoló politikájára, amely a Mar­­shall-terv mézes madzagával gúzsba kötötte a nyugateurópai országokat és miután hatal­mába kerítette azokat, rendelkezik piacaik­kal, ráteszi kezét nyersanyagaikra, leállítja üzemeiket, utcára dobja munkásaikat és meg­tiltja kormányaiknak, hogy a Szovjetunióval kötendő gazdasági együttműködéssel segítse­nek magukon. A szakadék szélére került amerikai impe­rializmus magával rántja pusztulásába azo­kat az országokat, amelyeket sikerült áruló politikusaik, a Titok, Adenauerek, De Gasper­­iik segítségével hálójába kerítenie. Annak az országnak a külkereskedelmét, amely a há­borúra való mániákus készülődés egyre sú­­lyosbbodó terheit cipeli, nem is jellemezheti egyéb, mint a nyomor és krízis kivitele, amelynek számára görcsös erőlködéssel igyek­szik piacot találni. A népi demokratikus köztársaságok, közöt­tük a RNK is, a Szovjetunió segítségével ki­szabadították magukat az imperializmus szo­rító láncából és ma biztosan haladnak fejlő­désük felfelé ívelő útján. A Szovjetunióval való gazdasági kap­csolatunk fontos tényezője ennek a fejlődés­nek. Ez az egyezmény nemcsak egyes gépek és felszerelések, hanem egész gyárak beho­­zatalát jelenti, mindazzal a technikai segít­séggel együtt, amelyre azonnali üzembehe­lyezésükhöz szükségünk van. Jelenti tehát ötéves tervünk megvalósításának biztosítá­sát, mezőgazdaságunk szocialista átalakítá­sának biztosítását, mezőgazdaságunk szo­cialista átalakításának elősegítését, hatalmas munkálataink, a Duna—Fekete-tenger csa­torna, a „Lenin”-erőműtelep, a Scanteia Háza és más építkezések gyorsabb befeje­zését,­­— amelyet egyébként a Szovjetunió segítségével kezdtünk el építeni — dolgozó­ink életszínvonalának emelkedését. Ugyanakkor a Szovjetunió előnyös piacot jelent az olyan áruink számára, amelyeket a nyugati államok csak hátrányos feltételek mellett a nekünk szükséges áruk szállítá­sát megtagadva­­­volnának hajlandók át­­.. venni. A Szovjetunióval folytatott külkereskedel­münk vezető helyre lépett elő a RNK gazda­sági kapcsolataiban. Ebben természetes nagy szerepe van a nemzetek közötti együttműkö­dés sztálini politikájának ,amely a kis és nagy nemzetek egyenjogúságának elvén épül fel. A Román-Szovjet Barátság Hónapja alkal­mából indokoltan sorolhatjuk ezt az egyez­ményt a román és a szovjet nép örök barátsá­gának legértékesebb eredményei közé. LEICHTMAN ANDOR Szovjet segítséggel épül Hazánk legnagyobb vizierőmű­ve Ha szétnézel a „V. I. Lenin” vizierőmű építésének hatalmas munkatelepén, egyszer­re nagyon kicsinynek és igen nagynak érzed magadat. Hogyisne érezned kicsinynek, mi­kor itt állsz a szocializmus építésének egyik legnagyobb munkatelepén, s elfogódottan nézel fel a kotrógép-óriásokra. Hogyne érez­néd nagynak magad, hogyne dagadna büsz­keségtől a melled arra a gondolatra, hogy ezen a helyen, e nagy hegyormok között pár év múlva ember által létesített tenger lesz, s az ember uralkodni fog a természet végte­len erői fölött. Büszke vagy, az kell légy, mikor látod, hogy milyen lendülettel épül hazánk legnagyobb villanytelepe, villamo­­­sítási tervünk legkimagaslóbb megvalósítása, a „V. I. Lenin’’ vízierőmű. A Beszterce folyó völgyében több kilométe­res körzetben, mindenfelé nagy a sürgés­­forgás. Tehergépkocsik szaladgálnak, gőzgé­pek dohognak, a megterhelt vagonok hosszú sorát vonják maguk után, kotrógépek harap­ják hatalmas vásszájukkal a fekete földet. A gépi motorjának megszokott berregése erős zúgásba csap át, s már, fordítja is hosszú zsiráf nya­kát, másfél köbméter földet emel. Az alagút mélyéről tompa robbanás moraja tör fel, s­ mint mennydörgés visszhangzik az egész Völ­gyön át Megremegnek a hatalmas békási bércek a lábuknál eltörpülő ember nagysága előtt. Az alkotó ember előtt, mely átalakítja és leigázza a természetet. Itt a Botosán hegy alatt fúrják az ország legnagyobb alagútját, amelynek hosszúsága 20 kilométer, átmérője 10 méter, a betonfal vastagsága pedig egy méter lesz. Ezen a nyílegyenes alagúton fog az­ óriási gyűjtő­­medencéből ömleni a­ nagynyomású és nagy­mennyiségű víz, mely gyors forgásba­ hozza a vízturbinákat, s így hajtóerőt, életet visz az ország legnagyobb villanytelepébe. Ezt az alagutat fúrják, robbantják most az­ olyan munkahősök, mint Jurca Joan élbányász, aki határtalan erőfeszítések árán mentette meg az alagutat a beomlás­­tól és munkatársainak életét. Olyan nagy­szerű emberek dolgoznak itt, mint Berkesy József öreg bányász, aki új robbantási mód­szer bevezetésével egész csoportjának két­szeresére emelte munkateljesítményét. A „V. I. Lenin” vízierőmű építői nagy ün­nepet ültek. A Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs kezdeményezésére létrehozott villamosítási terv első évfordulóját. Munkavállalásokkal és azok túlszárnyalásával készültek nagy­szerű tervünk évfordulójának köszöntésére. Az ács és kőműves csoportok már szeptem­berben is messze túlszárnyalták normáikat. Nem kevésbbé a bányászok. Stefan Cristea bá­nyászcsoportja 31,55 métert haladt előre az alagútfúrásnál. Gagyi Sámuel csoportja 30,55 métert, Ion Duma csoportja pedig 30,30 métert haladt előre. A nagy munkatelepen a természet átalakí­tásával maguk az emberek is átalakulnak, újtípusú emberekké válnak. A szocializmus építése kulturált embereket, szakképesített technikusokat és munkásokat kíván. Éppen ezért a nagy munkatelep egyúttal nagy is­kola is. Az alagút bejáratánál dolgozó ifjúmunká-­­sok Kollear módszere szerint a munkahelyen sajátítják el szakismereteiket. Gagyi Sámuel bányászcsoportjában ezzel a módszerrel Lá­zár Györgyöt, Teodor Ignatescut, Sztruza Józsefet és Katona Jánost szakképesítik a csoport idősebb tagja. Az alagút kijáratánál dolgozó bányászok is kiemelkedő eredményeket értek el a ter­vük teljesítésében. A főalagútban október 5-ig 109 métert haladtak előre. Ez új mun­kamódszer bevezetésével vált lehetségessé. Az új módszer bevezetését Stefan Nicolae Munka Érdemrenddel kitüntetett mérnök kezdeményezte. Az alkotó kezdeményezést tettek követték, így lényegesen emelkedett a munka termelékenysége. Az új módszerrel jelentős mennyiségű bányafát takarítottak meg, ezenkívül lehetővé vált, hogy egyszerre több csoport dolgozzon az előhajtásnál.­­ Stefan Nicolae mérnök és Alexandra Popa munkavezető, műszaki irányítása mellett Fü­­löp Domokos, Lohner Tom­a és Paul Tiberiuc elvtársak bányászcsoportjai, a munka jobb megszervezésével egy műszakban kétszer robbantottak. Azelőtt egy váltásban csak egyszer tudtak robbantani. Ivácsonyi István és Trifoiu Stefan elvtár­sak bányászcsoportjai szintén szép eredmé­nyekkel dicsekedhetnek. 156, illetve 159 szá­zalékkal szárnyalják túl előirányzatukat. De még ezeknél is jobban dolgozik Pavel Otet csoportja, 163 százalékos normatúlteljesítést ért el. A munkatelep közelében cementgyárat is építenek, mely évekig csak a hatalmas völgy-*­ záró gát és az alagút építéséhez szükséges cementet fogja termelni. Ennél a munkánál is számos csoport túlteljesítette tervét. Bogány Márton kőműves csoportja, meg­tanulta Koroljov szovjet sztahanovista gyorsfalazási módszerét, 150 százalékkal szárnyalja túl normáját. Lőrinc József ifjú­munkás brigádja pedig 45 százalékkal ter­melt többet előirányzatánál. Az elsők között halad Szabó Sándor kő­műves is, akinek Munka Érdemrend csillog a mellén. Ilyen emberek építik a békási erő­művet. Sikereiket elsősorban a szovjet gé­peknek és a szovjet munkamódszereknek kö­szönhetik. örömmel és előszeretettel veszik át azoknak az embereknek tapasztalatait, akik már felépítették a szocializmus gazdag országát, a világ leghatalmasabb államát. Állandóan tanulnak a szovjet emberektől, akik a föld egyhatodán győzelemre vitték az Októberi Forradalom ügyét. A Szovjetunió iránti szeretetüket juttatják kifejezésre az­zal is, hogy lelkes munkavállalásokat tettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34- ik évfordulójának méltó köszöntésére. No­vember 7 tiszteletére felajánlották, hogy a főalagútban 200 métert haladnak előre, s ezt támaszfalakkal el is látják. Vállalásaik nagy részét már valóra váltották. A „V. I. Lenin” vízierőmű építői a termé­szet átalakításáért folyó hősi harcok lendüle­tét egyre fokozzák. Munkájuk nyomán nap­­ról-napra épül a villamoshálózatok közép­pontja,, az ország villamos-vérkeringésének szíve, melyből millió és millió kilowatt vil­lamoserő áramlik majd a szélrózsa minden irányába. És új életre kelti országunknak azokat a területeit, melyek a múltba, elszi­getelten tengették gazdasági és kulturális életüket. Nagyszerű villamosítási tervünk valóravál­­tásának középpontjában, a békási munkatele­­pen is mindenki népünk szeretett vezérére gondol, a Villamosítási terv első évforduló­ján. Arra a nagy Vezetőnkre, akinek neve a békási hegyoldalra, hatalmas fehér betűkből van kirakva: „SZERETETT VEZETŐNK, GHEORGHIU-DEJ.” Olvasható már messzi­ről, sok kilométerről. Arra az elvtársunkra gondolunk valamennyien, aki hazánk felvi­rágzásának kulcsát, a villamosítási tervet kezdeményezte és személyesen vezette annak­­­kidolgozását A Román-Szovjet Barátság Hónapja Országos Szervező Bizottsága dévai ünnepségén vígan szórakozó városi és falusi dolgozók. Több mint 80.000-en vettek részt a temesvári üzemi ARIUS-körök előadásain Temesvár­ tartomány ezer és ezer dolgozója rendkívüli lelkesedéssel vesz részt a Román-Szovjet Barátság Hó­napja keretében rendezett kultúrm­eg­­nyilvánulásokon, könyvismertetéseken és kiállításokon. Ezzel bizonyítják be, hogy mindjobban el akarják sajátítani azokat a nagyszerű tanításokat, ame­lyek a szovjet emberek, a kommuniz­mus építőinek munkásságából és har­cából erednek. A temesvári üzemek és vállalatok ARLUS-körei eddig 20 előadást ren­deztek, amelyeken körülbelül 15.000 dolgozó vett részt. A tartományban 641 előadást tartottak, több mint 80.000 részvevővel. A Szovjet Könyv Hete alkalmával rendezett megnyilvánulások is nagy népszerűségnek örvendenek Csupán az „Új barázdát szánt az eke”, „Az aratás”, „Parhomenkov­ és „Gyújtogatok” cím­ű könyvek ismerte­tésén több mint 5.000 dolgozó vett részt. A „Kommunizmus nagyszerű építke­zései”, a „Moszkvai Metro” és a „Gi­gantikus kolhoz­’ című kiállításokat több mint 25.000-en nézték meg. Számos üzem ARLUS-köre megbe­széléseket rendezett. Ezeken bemutat­tak Nina Nazarova, Bikov-Bortkevics, Kuznyecov és más szovjet módszereket és gyakorlati javaslatokat tettek ezek kiterjesztésére. Ilyen megbeszéléseket tartottak a CFR műhelyekben, a Teh­­nometal üzemben, a Fém- és Vegyipari Szakszervezetnél és másutt. .★i A temesvári Kohászati Intézet ARLUS-köre a Román-Szovjet Barátság Hónapja alkalmá­val fokozza tevékenységét. Az ARLUS-kör a napokban orosz nyelvtan­­folyamot szervezett a tantestületi tagok ré­szére. Az ARLUS-kör „A román-szovjet barátság — hazánk függetlenségének és boldog jövő­jének biztosítéka” címm­­el rendezett előadást, amelyen nagyszámú közönség vett részt. A Kohászati Intézet faliújságjának cikkei élénken tükrözik a Szovjetunió és a nagy Sztálin iránti szeretetünket. Az előadótermekben és a diákotthonokban elhelyezett nyolc fotorrzontázs a Szocializmus Országának nagyszerű vívmányairól tanús­kodik. Mihail Roller akadémikus előadása A Román-Szovjet Barátság Hónapja Orszá­gos Szervezőbizottságán­ak rendezésében Mi­hail Roller akadémikus előadást tartott, „A szovjet tudomány a kommunizmus nagyszerű építkezéseinek szolgálatában” címmel. Az előadó méltatta a szovjet tudomány nagysze­rűségét és ragyogó sikereit. Mihail Roller akadémikus szép előadását a főváros számos művésze és irodalmára, munkások, egyetemisták és tisztviselők nagy tömege hallgatta végig. Kulturelőadások a Román-Szovjet Barátság Hónapja alkalmából A Román-Szovjet Barátság Hónapja ün­nepségei keretében, a fővárosban hétfőn este megtartott kulturmegnyilvánulások n­agy si­kert arattak. A fővárosi Floreasca sportteremben a bel­ügyminisztérium ének- és táncegyüttese több mint 3.000 néző előtt, román és Szovjet nép­dalokból és táncszám­okból összeállított gaz­dag kultúrműsort mutatott be. Megjelentek Ny. K. Cserkaszov, a Szov­jetunió népművésze, Sz. P. Babajevszkij író, Ny. K. Goncsarov tanár, a pedagógiai tudo­mányok doktora, Szadeh Aszadogle Kafarov, geológus főmérnök és V. Ty. Oszipov, a Szocialista Munka Hőse,­­ az országunkat látogató szovjet küldöttség tagjai. Az Országos Szakszervezeti Tanács Álla­m­i Díjjal kitüntetett ének- és táncegyüttese az Állam­i Operett­színházban szintén szép kultúrműsorral szerepelt. Az előadásokat a közönség lelkesen meg­tapsolta és élénken tüntetett a román-szov­jet barátság mellett. A dolgozók ezrei látogatják a Lugoson megnyílt „Moszkvai Metro" kiállítást A Román-Szovjet Barátság hónapja alkal­mából a lugosi városi könyvtár termében rendezett „Moszkvai Metro” kiállítás hatal­mas népszerűségnek örvend. A gyönyörű ké­peket, amelyek a moszkvai földalatti vasút hatalmas építkezéseit ábrázolják, érdeklő­déssel szemlélik a munkások, diákok, kato­nák százai. A látogatók száma egyre nő. Rövid idő alatt több mint 10.000 ember nézte meg a kiállítást. Mezőgazdasági kiállítás Báránykut községben Báránykut ARLUS köre október 21-én, a Román-Szovjet Barátság Hónapja kereté­ben mezőgazdasági és tenyészállat kiállítást rendezett. A kiállítás anyagát a báránykuti állami és kollektív gazdaságból, továbbá a szom­szédságban lévő boldogvárosi kollektív gazdaságból állították össze. Az alaposan megszervezett és jól előkészí­tett kiállítás megérdemelt sikert aratott. Jó alkalmat nyújtott a tapasztalatcserére és a látogatók előtt feltárta a szocialista mezőgaz­daság fölényét az egyéni­ magángazdálkodás fölött! A kiállítás megnyitásán Gercea Nicolae, a báránykúti kollektív gazdaság elnöke, töb­b­­száz dolgozó paraszt előtt méltatta a kiállítás jelentőségét. Banateanu Victor, állategészségügyi fel­ügyelő a fajállattenyésztés terén a Szovjet­unióban elért nagy sikereket ismertette, majd Drugacs Pavel, a boldögvárosi kollektív gaz­daság állattenyésztési felelőse a sajá­­t átok fokozott tenyésztését sürgette. A kiállítás alkalmával 108 új tag iratkozott be az ARL­IS-körbe s igy juttatta kifejezésre a Szovjetunió iránti szeretetét és háláját. Forró üdvözlet! Irta: K. BIKOV akadémikus A Román-Szovjet Barátság Hónapja alkal­mával forró üdvözletemet küldöm a román dolgozóknak. Az ARLUS meghívására több honfitársam­mal együtt tavaly Romániában jártam. Több várost meglátogattunk. Üzemekben, kollektív gazdaságokban és egyetemeken jártunk. _A szocializmust építő munkások, parasztok és értelmiség alkotó munkáinak eredményeit láttuk mindenütt. " A román nzép békésen dolgozik és nem akar háborút. Tudósaik tevékenyen kiveszik a ré­szüket az új élet építésében. Minden erejüket az emberiség boldogságának szentelik. Részt vettem az I. P. Pavlov Neurológiai­­ Intézet megnyitásán. Ez a tudományos intézet­­ az emberi élet meghosszabbításának kérdésével foglalkozik. A burzsoá befolyás alól felszaba­dult jelenkori román tudomány tevékenyen kiveszi részét a RNR új életének felépítésé­ben és a világbéke megerősítésében. A világ összes szabadságszerető népe­ aláírják a Béke Világtanács felhívását az öt nagyhatalom közötti békepaktum megkötésé­re. Az emberek milliói követelik a népek bölcs vezérének és tanítójának — Sztálin elvtársnak — felhívását és szilárdan kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét. A Szov­jetunió tudósai, a többi népekkel együtt, te­vékenyen harcolnak a háborús gyújtogatók ellen. A béke és a szabad ritorika győzni fog, mert a harc élén a béke zászlóvivője, Sztá­lin elvtárs áll. Éljen a Román-Szovjet Barátság! Éljen a szabadságszerető román népi Éljen a Román Munkáspárt és annak veze­­tője Gh. Gheorghiu-Dej elvtársi Éljen a szabadságszerető népek zseniális vezére Sztálin elvtársi Szovjet zenei hét a román rádióban A rádió zeneosztálya is méltóképpen kíván csatlakozni a Román-Szovjet Barátság Hó­napja ünnepi eseményeihez és ezért úgy, mint az elmúlt évben, az idén is november 1. és 7. között szovjet zenei hetet rendez. A hét kere­tében 8 hangverseny lesz, amelynek műsorát reprezentatív szovjet zeneművekből állították össze. A kiválogatott művek között olyan ze­nei alkotásokat is találunk, amelyek első ízben szerepelnek nálunk műsoron. Az első hang­verseny november 1-én lesz 16.55 órakor a Bukarest I. állomáson. A műsoron Jánisz Ivánov, Sztálin-díjas lett zeneszerző VI. szim­­fóniája szerepel. A második hangversenyen, november 2-án, péntek este 18.45 órakor, Bu­karest I. állomáson szimfonikus hangverseny keretében Lev Knippen Kolhozdalok szvitje és Mjaszkovszki XXL szimfóniája szerepel November 3-án 19.45 órakor Bukarest I. ál­lomáson szovjet tánczene képezi a hangver­seny műsorát. A műsoron Dunajevszkij, Pol­­jánszkij, Miljutin, Birjukov, Tzjasman, Ko­­csetov, Csat­rján, Krucsinyin és Szlonov művei szerepelnek. November 4-én délelőtt 10.25 órakor a Románia, Bukarest II. és Te­mesvár állomásokon énekhangverseny lesz. Dahkevics, Teglár, Ursachi Haralambie, Elsa Wunderling, Eugen Kapp műveiből. Novem­ber 5-én délelőtt 10.45 órakor Bukarest I. ál­lomása kamarazenét közvetít Rakov, Hacsa­­turján, Glier, Koszenko és Kocsurov művei­ből. Ugyancsak november 5-én este 18.25 órakor Bukarest I. állomáson a szovjet zenei hét harmadik szimfonikus hangversenyét köz­vetítik. A műsoron a Sztálin-díjas Prokofjev „Téli tábortűz" című szvitje és „A béke őr­ségén" című oratórium szerepel. November 6-án délután 15:30 órakor Bukarest I. állomá­son a Szovjetunió együttlakó népeinek népi és tánczenéje, míg a nyolcadik hangverse­nyen, november 7-én este, 20.20 órakor Ro­mánia, Bukarest I. és Temesvár állomásokon szovjet zeneszerzők által feldolgozott népda­lok, valamint szovjet filmzene alkotja a szí­nes, változatos műsort. A szovjet kultúra közvetítője a 62 ezer kötetes fővárosi AK­LUS-könyvtár A hatalmas, világos olvasóteremben új kép fogadja a belépőt. A Román-Szovjet Ba­rátság Honapja tiszteletére zászlódíszbe öl­töztették a termet. E rendkívül gazdag könyv­ír, mint mágnes a vasport, vonta magához az olvasókat. Ma mintha a szokottnál is többen lenné­­nek. Alig akad üres hely: Gheorghe Savu mérnök, a kért olvasmány címe — „A szta­hanovista mozgalom kiszélesítéséért” — hir­deti a könyvtárlátogatók névsora a 489. szá­mú látogató adatait. A „beszédes csendet” csak az érkezők halk lépte s a lapok zizegése szakítja meg. Itt mindenki olvas és tanul. Teljes odaadással merülnek olvasmányaikba. A kultúra világító fáklyáját viszi a töme­gek közé a fővárosi ARLUS könyvtár, ame­lyet abból a célból létesítettek, hogy szoro­sabbra vonja a kapcsolatot a román és szov­jet nép között és hogy az igazi kultúra hat­hatós fegyverével ápolja a proletárnemzetkö­­ziség szellemét. Li Lin Lin kínai diák gondolataiba me­rülve körültekint a terem olvasóin. Mintha a könyvben olvasottakra választ várna az itt lévő emberektől. I. S. Szmirnovnak nemrég megjelent köteteit olvassa. Meg­elevenednek előtte a képek. Látja a barrikádokon harcoló derék szovjet embereket, akik felszabadítják magukat az éhség, nyomor és nélkülözés alól s a világtörténelemben elsőknek teremtenek proletárdiktatúrát. A hatalmas szovjet nép­nek ez a lépése, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, tette lehetővé, hogy most ő, a szabad Kína egyik ifjú diákja, gond nélkül tanulhat. Annak a népnek kultúrája, ahol mindezt energia az élet új feltételeinek meg­teremtésére irányul. Mihailévchi Mircea, a posta és a telefon­­ügyi minisztérium technikai iskolájának ta­­nulója, ezeket írta be a könyvtár füzetébe. „Két éve, majdnem mindennapos látogatója vagyok e könyvtárnak. Kimondhatatlanul nagy hasznát veszem az itt tanultaknak. A szovjet technikai könyveknek köszönhetem hogy ma az iskola legjobb tanulói közé tar­tozom". A legmagasabb tudománytól a­­gyermek­­meséig minden megtalálható e páratlanul gazdag könyvtárban. A VQKS-nak, a Szov­jetunió külföldi kulturkapcsolatainak Intéze­tének állandó anyagi segítsége tette lehetővé, hogy az 1945 évi 4855 kötetes­­, könyvtár 62.000 kötetre szaporodjon. Az olvasóterem kibővült. Ma 250 hellyel rendelkezik. Ez év­­bent egy gyermekkönyvtár is létesült 4000 kötettel. A nyilvántartási iroda mellett tájé­koztatási iroda is működik, ahol segítik az embert olvasmányainak kiválasztásában. A könyvtár előszobájában hosszú, üveges­zett szekrényekben helyezik el a legújabb szovjet kiadványokat és a népi demokratikus országok kiadásait. A látogató már itt kivá­laszthatja olvasmányait, azonban a nyilván­tartási osztály is rendelkezésére áll. Kicsi fió­kokban csoportosítják itt a kartotékokat. A’ sok apró fiók az — orosz kategóriához tar­tozó könyvek címét tartalmazza. Például­ általános ideológiai tudományok és ismere­tek, társadalmi és politikai problémák, törté­nelem, filozófia, különböző szakmai könyvek, orvostudomány, zene, színház, tanügy, szép­­irodalom, gyermekirodalom és így tovább. A könyvtár igen gazdag napilapokban, fo­lyóiratokban és egyébb sajtótermékekben.­­Rendszeresen jár a Pravda, az Iszkusztvo művészeti folyóirat, a Krokodil című szatiri­kus hetilap és több nyelven a Szovjetlitera­­­tu­r. A demokratikus Németország Neue Welt című lapja, az angol Daily Worker, La­bour Minthiy, a francia nyelvű Regards, Femortes Francaises, az olasz Vie Nouve, az amerikai National Guardian és más száz és száz folyóirat, hetilap és napilap. Dolgozóink kulturális és politikai nevelés­ben nagy szerepe van a könyvtárnak és ez a feladata a fővárosi ARLUS-könyvtárnak is. — Az ember a világ tengelye — mondja­ Gorkij. De ahhoz, hogy tényleg ennek a kül­detésnek megfeleljen, erős, biztoskezű építő­je kell legyen a szocializmusnak, a kommu­­­nistának becsületbeli feladata tanulni. L. E. „A Szovjetunió a békéért folytatott harc élén" Előadás a f­ővárosban A Román-Szovjet Barátság Hónapja kere­tében a RNK Állandó Békevédelmi Bizottsá­ga hétfőn délután a Román-Szovjet Barátság Házában symposiont rendezett „A Szovjet­unió a békéért folytatott harc élén“ címmel. A Symposion elnöki tisztét P. Constantine­­scu-Iasi tanár, a RNK Állandó Békevédelmi Bizottságának alelnöke töltötte be. Gh. Hossu elvtárs, építőipari miniszter, a Szovjetunió következetes békepolitikájáról be­szélt és rámutatott arra, hogy a szovjet állam létezésének első pillanatától kezdve politiká­jának alapjául a békét jelölte meg. Az előadó felsorolt számos nemzetközi akciót, amelyek mind a Szovjetunió következetes békepolitiká­­ját igazolják Dr. Kreindler Artur akadémikus a Szovjet­unió legyőzhetetlen erejéről beszélt. Rámuta­tott arra, hogy a Nagy Honvédő Háború, be­bizonyította a szovjet nép politikai és morá­lis egységének széttörhetetlen erejét. Bebizo­nyította a szovjet emberek szeretetét és oda­adását a szocialista Háza és a dolgozók sze­retett vezetője, Sztálin elvtárs iránt. A szovjet nép, — fejezte ba előadását Kreindler Artur akadémikus — növekvő ere­jét a béke szolgálatába állítja. Ez az­­ erő akadályozza meg a háborúra törő imperialis­ták útját és ugyanakkor lelkesíti a világ né­peit a szabadságért, a békéért folytatott harcra. I. Murgulescu tanár, közoktatásügyi mi­niszterhelyettes arról a nagy segítségről be­szélt, amelyet népünk minden téren a Szov­jetuniótól kapott. Dr. C. Dimitriu, a Rádióbizottság alelnöke „Sztálin, a népek békeharcának zászlóvivője“ címmel tartott előadást. Beszédében hangsú­lyozta, hogy Sztálin neve a békeharc jelképé­vé vált. Ny* K. Goncsárov előadása Ny. K. Goncsárov, a pedagógiai tudomá­nyok doktora, kedden délután a fővárosban nagyszámú érdeklődő részvételével előadást tartott „A gyermekkolektívák szerepe Maka­renko pedagógiai rendszerében” címen. Az ismert szovjet pedagógus előadásában rész­letesen ismertette Makarenko pedagógiai módszerét, a gyermekek kollektívában való neveléséről. Ny. K. Goncsarov kiemelte, hogy Makarenko a szovjet pedagógia nagyszerű teoretikusa és a gyermekek kommunista ne­velésének megszervezője. A megjelentek nagy érdeklődéssel hallgat­­­ták Ny. K. Goncsarov előadását. Kiállítások a Román-Szovjet Barátság Hónapja tiszteletére a nagyváradi üzemekben A nagyváradi üzemek a Román-Szovjet Barátság Hónapja keretében üzemi kiállításo­kat rendeztek. Legsikerültebb közülük az „Inrratirea" szerszámgépgyár és a „Vasile Roaita" textilgyár klubjában rendezett kiállí­tás. Az ott kiállított szovjet gyártmányú gé­pek arról a felbecsülhetetlen segítségről ta­­núskodnak, amelyet a Szocializmus Országa nyújt hazánknak. A Tudományt és Kultúrát Terjesztő Társa­ság által rendezett előadások a „Kommuniz­mus nagyszerű építkezései" címmel ismerte­tik a Szovjetunió népeinek nagyszerű meg­valósításait. Az üzemi ARLUS-körök munká­ját is fellendítette a Román-Szovjet Barátság Hónapja. A „Victoria" szerszámgépgyár ARLUS-köreinek versenyfelhívása nyomán, több üzemben fokozottabb munkába kezdtek az ARLUS-felelősök. A „Vasile Roaita” üzem ARLUS-köre­ elő­adást rendezett, ahol Nina Nasarova munka­­módszerét ismertették. A Román-Szovjet Barátság Hónapja folya­mán rendezett számos hangverseny, könyv­­kiállítás, ismeretterjesztő előadás és az elő­adások során kialakult hasznos viták nagy­ban hozzájárultak a nagyváradi dolgozók kulturális és szakmai színvonalának emelésé­hez. BLAU ZSIGMOND levelező

Next