Romániai Magyar Szó, 1952. december (6. évfolyam, 1601-1627. szám)

1952-12-01 / 1601. szám

1952. december 1., hétfő Sztálínváros dolgozói az urnák előtt Hajnalban még hideg eső szemerkélt, de reggelre elvonultak a felhők és ragyogó nap­­fény öntötte el a Cenk alatti várost. A Sztálin körúton ezüstös fényben tündöklik a hófehér Sztálin-szobor s mint lángszinü virágok leng­nek a szélben a zászlók ezrei a kicsinosított lakóházakon és középületeken. Még nincs 6 óra, amikor ébredezni kezd és megmozdul a hatalmas iparváros. Ünneplőbe öltözött fér­fiak, asszonyok, ifjak és öregek indulnak a szavazóhelyiségek felé, hogy leadják szava­zatukat, Petre Born­a, Gheorghe Augustin és Vasile Lixandru elvtársakra, akiket képvise­lőikül jelöltek a Nagy Nemzetgyűlésbe. A hangszórók víg zeneszót harsognak. Piros­­nyakkendős pionírok vonulnak a dobpergés ütemére. Az öröm és boldogság ünnepi han­gulata önti el az utcákat. A Vörös Zászló munkásnegyed lakói már napok óta készültek a választásra. Szép az ifjú városrész, amit a munkáshatalom alkotott a régi rendszer nyomorúságos munkáslakásai helyébe, de ilyen szépnek, mint most, még sohasem láttuk. Az erkélyeken apró zászlókat lenget a szél. A zöld zsalugáteres ablakokba Petre Born­a elvtárs arcképét tették ki a mun­kásasszonyok és melléje egy cserép piros muskátlit, vagy más virágot. All. számú blokkban levő választóhelyiség előtt hatalmas tömeg hullámzik. A lelkesedés kihozza az embereket az utcára. Ismerősök, ismeretlenek csoportokba verődve beszélget­­­nek a nagy eseményről. A választók között feltűnik egy-egy jól ismert arc. Sztahanovis­ták, élmunkások arca. Itt van Kiss Gergely Sztálin tartományban a dolgozó paraszt­ság örömmel és lelkesedéssel adja le sza­vazatát a Népi Demokrácia Frontjára. A bod­­falusi választókerület szavazóhelyiségében egyre cseng a telefon, egymásután futnak be a jelentések. Vidombák, Szunyogszék,­ Föld­vár, Prázsmár és a többi 16 község 18 sza­vazóhelyiségében egyemberként járul az ur­náik elé a falvak lakossága. Reggel 9 óráig 32.000 választásra jogosult állampolgár közül már több mint 8.000 adta le szavazatát. Bodfalu ünnepi díszbe öltözött a választások napjára. A „Horea-Closca- Crisan“ kollektív gazdaság székházának ud­varát ragyogó tisztára seperték a szorgos elvtárs, a Vörös Zászló golyóscsapágy-gyár­­nak főmestere. Körülötte tömör embercsoport, a sztahanovista műhely munkásai: Eftimiu Radu, Borcsa Béla, Caramidaru Gheorghe, Petcu Constantin, Vintilescu Victor, Tófalvi Berta sztahanovisták és inasok. Tegnap meg­beszélték, hogy a sztahanovista műhely mun­kásai egyszerre jönnek szavazni. Kiss Ger­gely főmester ugyan más választókörzetbe tartozik, de miután ott leszavazott, még el­jött ide. Húzza a szíve a csoportjához. A vá­lasztások tiszteletére rendezett ünnepi műszak eredményéről beszélgetnek. 175 százalék nor­­matülszárnyalás volt az átlagos eredmény. Kiss elvtárs meleg szeretettel nézi hűséges harcostársait. Karjával fiatal fiú vállát fogja át. Ez Brudiu Gheorghe, a bârladi szegény­paraszt fiúból lett sztahanovista esztergályos, aki 240 százalékkal szárnyalta túl normáját. Először szavaz. ★ A Sovromtractor-gyár tornyán vörös fény­ben sugárzik az ötágú csillag. A gyár óriási udvarán fellobogózott traktorsorok hirdetik a választások tiszteletére rendezett nagy szocia­lista verseny győzelmét. A Sovromtractor ne­gyed öregje, fiatalja ott csoportosul a válasz­­tók háza előtt, hogy új életére, népünk nagy­szerű vívmányaira és a békére adja szavaza­tát. Itt van Filea Simion sztahanovista mes­ter, a „Május 8“ gyorsfémvágó brigád veze­tője, brigádjával együtt. A szavazóhelyiség­ben egy pillanatra megáll a munka. Az arcok Sztálin tartomány asszonyi kezek. Még égnek a villanykörték a széles főutcán, de Merec Mária csoport­felelős, a helyi néptanács tagja már bent van a gazdaság székházénak udvarán és tü­relmesen magyarázza, immár talán század­­szor is, a köréje sereglő asszonyoknak, ho­gyan kell szavazni. Hat órára már együtt van a kollektív gazdaság valamennyi tagja. Bent a székházban és az udvaron is cso­portokba verődve beszélgetnek. Jó alkalom a választás, hogy mérleget állítsanak fel a régi és mai életükről. Nagy hallgatósága van az öreg Gáli Jánosnak, aki arról beszél, mi­lyenek voltak a régi választások, amikor az urak és talpnyalóik szavazhattak csak. Soha Bucsa Traian sztahanovista esztergályos felé fordulnak, aki a terem közepére lépve, a kö­vetkezőket mondja: — Boldog vagyok, hogy szavazhatok, mert tudom, hogy képviselője­löltünk, Gheorghe Augustin elvtárs hű fia munkásosztályunknak és a dolgozó nép ér­dekeit fogja szolgálni. Az ünnepi műszakon 7 normát teljesítettem. Vállalom, hogy decem­ber 30-ig minden nap három normát teljesí­tek, hogy ezzel is erősítsem népünk válasz­tási győzelmét. Még el sem csitult a taps, amikor Constan­­tinescu Ion, sztahanovista áll Bucsa helyére és megismétli az előbbi fogadalmat. Filia Simion zárja be a sort. Vállalja, hogy a gyors­fémvágó brigád 9 hónap és 15 nap alatt fogja teljesíteni 1953 évi munkatervét. Utána munkásasszonyok csoportja lép a szavazóhelyiségbe. Vrancea Anna, Obadin Anna, Majlát Amária, akik nyolc gyermeket neveltek fel és Carpus Angelina, aki tíz gyer­meknek adott életet. — A múltban az urak szemünkre vetették, hogy miért hozunk annyi „proligyermeket” a világra, — mondja Carpus Angelina. — Ami akkor szégyen volt, ma dicsőség lett. Állami segélyt kaptunk. Az NDF jelöltjeire szava­zunk s tudjuk, hogy gyermekeink boldogsá­gára szavazunk. Szavaznak a Sztálin elvtárs nevét viselő város választópolgárai. Bolonya, Bolgárszeg, Óbrassó, Bertalan kétkezi munkásai és szel­lemi dolgozói szavazataikkal, hirdetik népünk újabb győzelmét és erejét, többé vissza nem jön az az átkozott múlt. Ezért szavaztak mai új életükre a bodfalusi kollektivisták: Lupoi Anna, Campianu Vasi­le, Lupoi Ion, Merec Ilona, Rosca Suzana és a többiek, akik lenézett szegényparasz­tokból, béresekből lettek szabad, megbecsült állampolgárai a hazának. Nemsokára megérkezik a kollektív gazda­ság rezesbandája. Az ünneplőbe öltözött fér­fiak és asszonyok, legények és leányok fel­sorakoznak Martafoi b­an, a kollektív gaz­daság elnöke mellé és vidáman, a zeneszó hangjai mellett mennek a főutcai szavazóhe­lyiség felé. ★ Magyar Autonóm Tartomány Marosvásárhely dolgozói szavaznak Ünnepel a Magyar Autonóm Tartomány dolgozó népe. Derűs hangulatban járulnak az urnák elé magyarok, románok, németek egy­aránt, hiszen valamennyiüket testvérekké kovácsolta össze a forró szeretet a Román Munkáspárt iránt, népünk vezetője, Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs iránt. Ezen a napon, amikor a Magyar Autonóm Tartomány dolgozói képviselőket választanak a Nagy Nemzetgyűlésbe, különös erővel nyil­vánul meg a népi demokratikus rendszer iránti határtalan odaadásuk. A Román Népköztársaság új Alkotmányá­nak fénye ragyogja be ezt a nagy ünnepet. Azé az Alkotmányé, amely — pártunk és kor­mányunk sztálini nemzeti politikájának ékes­­szóló tanúságaként­­— kimondotta a Magyar Autonóm­ Tartomány megteremtését. S most — e hatalmas vívmány megszületése óta — első ízben szavaznak a­ tartomány dolgozói. Ez a­ mai ünnepünknek oly mély jelentősé­ge. Izzó­ lelkesedés, szárnyaló politikai lendü­let óráit éli át Marosvásárhely, a zászlódísz­­ben pompázó város. Mozgósító jelszavak és plakátok között, zöldlombokkal bekeretezve mindenütt ott láthatjuk Gheorghiu-Dej elv­­társnak, népünk szeretett vezetőjének és első jelöltjének, valamint Mogyorós Sándor elv­társnak, az RMP KV titkárának, a város északi választókerülete jelöltjének arcképét. Már reggel hat óra előtt vidám énekszó vette fel a város csendjét: megindult az emberáradat tizenhét irányba, a szavazókör­zetek felé. Nagy az élénkség a szavazók soraiban. Van miről beszélniök, van mivel büszkélkedniük. A város dolgozói nagyszerű eredményekkel köszöntötték ezt az ünnepnapot. November 28-án avatták fel a romániai munkásosztály egyik hőséről, Fencse­ Mórról elnevezett gyárat, ahol különféle gépalkatré­szek és felszerelések készülnek majd­ textil- és konfekcióiparunk számára. A vasúti sűtőház munkaközössége novem­ber 25. óta már a következő évre dolgozik. A „Bernát Andor“ cukorgyár munkásai a választások tiszteletére 110 százalékra teljesí­tették november 1-től 20-ig előirányzott terv­feladataikat. A „Minszki Lajos“-gyár öntő- és feldol­gozó részlege értékben november 1-ig, vá­lasztékban pedig november 21-ig teljesítette ez évi tervét. Az urnák előtt várakozó szavazók között sok olyan dolgozót láthattunk, akire büszke az egész város. íme Sojnár Ferenc, a „Simó Géza” bútorgyár sztahanovistája, aki a mun­kában már 1954-nél tart. íme Költő József, ugyancsak a „Simó Géza"-gyár sztahanovis­tája. Nagyszerű munkaeredményeket ért el azzal, hogy felkarolta Platz Johann sztahano­vista kezdeményezését. Ott láthattuk a szava­zók között Dóczy Pál egyetemi tanárt, az Orvostudományi és Gyógyszerészeti­­ Intézet professzorát, Csáki Erzsébet és Gera Mihai tanítókat. A nép gyermekeinek e kitűnő neve­lői magasztos hivatásnak tekintik munkáju­kat. A szavazóhelyiségek mind népesebbek. Sü­ni sorokban járulnak az urnák elé Maros­­vásárhely dolgozói. A Magyar Autonóm Tartomány dolgozó népének hazafias lelkesedésére jellemző, hogy Marosvásárhely déli választókerületben, ahol Mogyorós Sándor elvtárs az MDF jelöltje, délután három óráig a választópolgárok há­romnegyed része leszavazott. Csíkszereda rajonban Csíkszereda rajon községei a választások nagy napjára ünnepi díszt öltöttek. A há­zakat zöld ágak, zászlók díszítik, hű tükör­képeként annak a lelkesedésnek, amellyel dolgozó népünk a választások napját kö­szönti. Már a kora reggeli órákban bené­pesedtek az utcák és az utak. A választók siettek, hogy még a kora reggeli órákban eleget tegyenek a szavazás hazafias köte­lezettségének. Csíkszereda városában, a 6. számú szava­zókörzetnél mintegy 200 választó gyüleke­zett már össze, amikor Boda Vilmos, a sza­vazóbizottság elnöke, bejelentette a szava­zás megkezdését. Ennél a központnál első­nek Nagy Mária elvtársnő, a Csíkszeredai munkásklub igazgatónője szavazott. Csikszentsimon községben reggel 6 órakor csoportosan jöttek szavazni azok a munká­sok, akik munkába indultak a csikszentsimoni Amilemn-gyárba. Fogadalmat tettek, hogy a szavazás nagy eseményétől lelkesítve, ezen a napon az eddiginél is szebb eredményt fognak elérni. Reggel 7 órakor­ ennél a köz­pontnál szavaztak az Amilemn éjjeli vál­tásból érkező dolgozói is, többek között Szőcs Márton és Balogh Géza elvtársak. A szavazóhelyiség előtt a választókat ze­nekar fogadta, a szavazásról kijövőket pedig pionírküldöttség üdvözölte. Délben 2 óráig ennél a szavazóközpontnál 1.700 szavazó, a szavazók több mint kétharmada adta le sza­vazatát. Csikszentimre községben szavazott Gáli Ignác, a Csíkszeredai választási kerület kép­viselőjelöltje. A hargitai körzetben, Gyimesfelsőlok köz­ségben már az éjjeli órákban érkeztek a sze­kerek. A szavazás megkezdésekor több mint 800 szavazó volt együtt a szavazóh helyiség előtt. A felemelő ünnepi hangulat, amely egész Csik rajonban uralkodik, azt bizonyít­ja, hogy a csíki dolgozó nép megértette a vá­lasztások jelentőségét és egyemberként tö­mörül a Népi Demokrácia Frontja köré. A szavazás ünnepe Aradon Már a kora reggeli órákban nagy tömeg gyűlt össze a különböző választási körzetek előtt. Észak-Arad választókerület 6. számú sza­vazókörzetében szavazott Kaslikiewicz Sán­­­dor, az aradi „I. Ranghet” szerszámgépgyár Állami Díjjal kitüntetett tervezőmérnöke. El­mondotta, hogy a magas állami kitüntetést, népi demokratikus rendszerünk elismerését még fokozottabb alkotó munkával viszonozza Most készült el az „I. Ranghet“ gyárban az új tervek alapján egy esztergagép-típus. Ez a gép­ kisebb, mint az IPI Victoria 250. típus, de teljesítőképessége jóval nagyobb és elő­állítási költsége sokkal kevesebb. — Boldogan szavaztam a Népi Demokrá­cia Frontja jelöltjére, mert tudom, hogy ezzel a szocialista építésre, a­­békére szavaztam. ★ Kelet-Arad választókerület 1. számú vá­lasztókörzete a TÉBA-gyár munkásklubjá­ban működik. Reggel fél hat után, amikor az éjtszakai váltás befejezte munkáját, a váltás dolgozói elsőknek jelentek meg a szavazáson. Közöttük volt Moraru Elisabeta, a gyár 81 gépes sztahanovistanője, aki a választás tisz­teletére rendezett ünnepi műszakon 14,7 szá­zalékkal túlteljesítette tervét. ★ Észak-Arad választókerület 9. számú kör­zetében Maris Gheorghe, Tarcia Petru, az aradi CFR műhelyek sztahanovistái és Furdus Marin élmunkás együtt jelentek meg a vá­lasztási helyiségben. A két sztahanovistát az élmunkással együtt, ünnepélyesen fogadták. Pionírok szeretettel köszöntötték a termelés élenjáróit. Simonca Gheorghe sztahanovista, az észak­­aradi választókerület 3. számú választási körzetében szavazott. Amikor Simonca, a Vö­rös Lobogó-gyár „Bernát Andor” sztahano­vista minőségi brigádjának felelőse átvette szavazólapját, a következőket mondotta: — Leontin Salajean elvtársra adom szavazato­mat, akit gyárunk dolgozóinak nagygyűlésén választókerületünk képviselőjéül jelöltünk. Szavazatomat azzal erősítettem meg, hogy az ünnepi műszak során 246 százalék túlteljesí­tést értem el. A „Vörös Grivica” választókerület 9 számú választókörzete előtt Ionescu Teodora tisztviselőnő karján kis gyermekével szavaz a bukaresti 2. számú vá­lasztási körzetben. Ghidarcea Valeria főhadnagy és Sora Gheorghe törzsőrmester, szavaznak az egyik katonai egységben. Romániai Magyai Szó Örömmel és bizalommal szavaztak a vajdahunyadi dolgozók Még az éjszaka sötétje borult Vajdahunyad fölé, de az utcák már jelszavaktól, jókedvű daloktól visszhangzottak. Vajdahunyad, ne­héziparunk előretolt állása, még soha sem volt olyan szépen feldíszítve, mint ezen a napon. Végig az utcákon száz meg száz vö­rös és nemzetiszínű lobogó lengedezett, pár­tunk vezetőinek gondosan­ kifüggesztett arc­képei, az ablakokban elhelyezett virágok és szőnyegek igazi ünnepi külsőt kölcsönöztek a nyersvas és az acél e várának. A vajdahunyadiak már kora reggel cso­portosan igyekeztek a szavazóhelyiségek felé, hogy bizalommal Gheorghe Apostol elv­társra, az RMP KV titkárára, az RNK Mi­nisztertanácsának alelnökére adják szavaza­tukat. A szavazók között voltak acélöntők, henge­részek, az új munkásváros­ és az új nagy­­olvasztó építői. A „Gh.­ Gheorghiu-Dej“ kohászati kombi­nát tanoncotthonában berendezett 5. számú szavazókörzetben elsőnek Schwartz Árpád, a Munkaérdemrend III. osztályával kitünte­tett sztahanovista szavazott. Népünk e nagy­szerű ünnepét azzal köszöntötte, hogy már december harmadikára termel. Az éjjeli mű­szakban dolgozó Alexandra Vasilevici szta­hanovista a gyárból egyenesen a szavazóhe­lyiségbe sietett, hogy az elsők között adja le szavazatát a vajdahunyadi választókerület NDF jelöltjére, Gheorghe Apostol elvtárs­ra. Utána szavazott az ifjú Iosif Tropsa, sztahanovista acélöntő, aki a munka jó meg­szervezésével november 30 tiszteletére 15 gyorsöntést végzett. Az ifjúsági negyedben is lelkes, ünnepi hangulat uralkodott. Száz meg száz ifjú vá­rakozott a 9. számú szavazóhelyiség előtt, hogy az urnák elé járulhasson. Sokan kö­zülük most szavaznak először. Az elsők kö­zött lépett az urnához Mária Gáza élmunkás. Utána Gusztusz József elvtárs, a Munkaér­demrend III. osztályával kitüntetett sztaha­novista kőműves szavazott. Szeretettel szólt az őt körülvevő ifjakhoz: „Örömteljes nap ez számomra. Ti, ifjak, fejlesszétek tovább és vigyázzatok vívmányainkra, mint a szeme­tek fényére. Törekedjünk arra, hogy újabb és újabb munkasikerekkel erősítsük meg ném­ demokratikus rendszerünket.“ Az ifjak sorban az urnák elé járultak. Öröm és vidámság, a boldog életbe vetett bizalom tükröződött arcukon. A nemrégen épült elemi iskolában elhe­lyezett 6. számú szavazókörzetben is sok­ vajdahunyadi élmunkás várakozik a szava­zás megkezdésére. Köztük van Cazan Ste­fan sztahanovista főolvasztár és az 1. szá­mú kohónál dolgozó Petre Fortu főolvasz­tár. A vajdahunyadi munkások nem felejtik el, hogy a burzsoá rendszerben milyen nyomorú­ságos körülmények között éltek. Hálásak pár­tunknak és kormányunknak mindazért, am­nt eddig építettek és amit ezentúl fognak meg­valósítani városukban. A választások napja Vajdahunyadon is be­bizonyította, hogy a dolgozók szorosan fel­zárkóznak a párt és a párt Központi Ve­­tősége köré, élén Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs­sal. Bebizonyította, hogy a dolgozók határ­talan hűséggel viseltetnek népi demokratikus rendszerünk iránt és tántoríthatatlanul halad­nak hazánk szocialista jövője építésének út­ján. Már a reggeli órákban ezres tömegek szavaztak le Kolozsvár tartományban Kolozsvár tartomány szavazókörzetében már a kora reggeli órákban nagy élénkség uralkodott. Kolozsvár déli választókerület szava­­zóhelyiségei előtt reggel 6 órakor már hosszú sorok várakoztak, hogy dr. Groza Petru elvtársra, a Nagy Nemzetgyűlés Elnök­ségének elnökére, a kerület NDF jelöltjére adhassák szavazatukat. A ferencbányai szavazókörzetben az elsők között adták le szavazatukat az egeresi szén­bányaüzem munkásai. A falu egész lakos­sága már hajnalban elindult otthonról, és arcképekkel, vörös és nemzetiszinű zászlók alatt vonult a szavazókörzetbe. Az első sza­vazólapot Ion Gamali bányász helyezte az urnába. Utána Teodor Chira és Constantin Hulpoi bányászok következtek, majd Grigore Gog­olbányász került sorra, aki a választá­sok tiszteletére 40—45 százalékkal teljesítette túl normáját. Désen, — ahol első képviselőjelöltünk Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs harcolt dolgozó né­pünk ügyéért — a szavazás igazi ünneppé vált. Sokezer munkás vett részt a szavazá­son. A 3. számú szavazókörzetben Pop Ion, a dési CFR sűtőház sztahanovistája, vala­mint Borzas Sándor és Trombitás Jenő él­munkások voltak az elsők az urna előtt. „Élen a munkában, élen a szavazásban", ez volt a jelszavuk és ezt valóra is váltották. Borzas Sándor így szólt társaihoz: „Az NDF jelöltjére, Augustin Alexa elvtársra szavazok. Ezzel új életünkre szavazok, mindarra, amit népi demokratikus rendszerünk adott. A múlt­ban fűtetlen, fedetlen műhelyekben dolgoz­tam, sokat nélkülöztem. Gyermekem jövőjét is komor színekben láttam. Népi demokratikus kormányzatunk olyan munkafeltételeket te­remtett számomra, amilyenről nem is álmod­tam: a tengerparton töltöttem a nyarat. Fiam a kolozsvári fémipari szakiskola tanulója Hálámat fejezem ki, amikor az NDF jelöltjére, boldog jövőnkre szavazok.“ A kolozsvárrajoni Gyalu község is ünnepi díszt öltött ezen a napon. A 9. számú szava­zókörzetbe eljöttek a gyalui kollektív gazda­ság tagjai, hogy az NDF jelöltjére, Faur Si­mion sztahanovistára adják szavazatukat. A szavazók között volt Krasznai György kol­lektivista is. A párt útmutatását követve lé­pett be a kollektív gazdaságba, hogy meg­szabaduljon a nyomortól, a kulákkizsák­­mányolástól. Most bőség és boldogság köl­tözött házába. Gyalu községben az utóbbi években kultúrotthon épült, bevezették a vil­lanyvilágítást, rádiósító állomást szereltek fel. Borgóprund községben már hajnalban gyü­lekeztek az emberek a szavazókörzet előtt. Kö­zöttük volt a „Bernát Andor“ papírgyár sok munkása is. Elsők között szavaztak Dumitru Bab­an sztahanovista, Hirsch János, Martin Crus és Ion Pop élmunkások. A választások tiszteletére mindegyikük 75 százalékkal tel­jesítette túl normáját s a jövőben új munka­sikerekkel fogják megerősíteni szavazatukat. Lelkesen szavaznak Temesvár üzemeinek munkásai Temesvár tartomány üzemeiben, bányái­ban, az állami és kollektív gazdaságok szán­tóföldjein, a dolgozók mindenütt lelkese­n tel­jesítették a nagy nemzetgyűlési képviselővá­lasztások tiszteletére tett vállalásaikat. A tartomány 44 üzeme már teljesítette 1952 évi tervfeladatát. Közöttük van a lu­párdi és ruszkicai bányatelep, a „December 13“ és a „Dózsa György“-gyár, az oravicai fűrészgyár és más gyárak és üzemek. Tóth József, a „Sovromutilaj-petrolifer" sztahanovista esztergályosa, aki 1958 utolsó hónapjaira termel, a választások tiszteletére szervezett ünnepi műszakon csaknem 15 nor­mát teljesített. Ugyancsa­k jelentős munka­teljesítményekkel köszöntötte a választásokat a tartomány 270 sztahanovistája és 3000 él­munkása is. Ezekben a napokban Temesvár város és tartomány ünnepi díszbe öltözött. Jelszavak, feliratok, vörös és nemzeti szintű zászlók ez­rei mutatták, hogy dolgozó népünk szeretet­tel készül a nagy eseményre, a nagy nemzet­gyűlési választások napjára. A különböző nemzetiségű dolgozók — sztahanovisták, élmunkások, tudósok, művé­szek, írók, főiskolások és tanulók — a béke és a szocializmus jelöltjei iránti határtalan szeretettel szívükben indultak november 30. reggelén a szavazókörzetek felé. A Temesvár­ északi választókerület 9. sz. körzeténél az első szavazók között volt Ion Handi, a temesvári elektrotechnikai középiskola tanulója is. „Ma, amikor először szavazok életemben — mondotta —, fogadom, hogy szorgalmasabban, alaposabban fogok tanul­ni, hogy mint jól felkészült technikus, mun­kámmal hozzájárulhassak az ország villamo­sítása nagyszerű tervének megvalósításá­hoz." Ugyanebben a választókerületben, a 3. szá­mú szavazókörzetben Suli Gyula, a „Tech­­nometal“ sztahanovista technikusa és Szabó Péter, ugyanennek a gyárnak sztahanovista mestere, az elsők között adta le szavazatát. „Szeretettel szavazok a béke jelöltjeire, az NDF jelöltjeire — mondotta Szabó Péter sztahanovista. — Közel harminc éve dolgozom ebben a gyárban, de csak népi de­mokratikus rendszerünkben volt lehetőségem arra, hogy továbbképezzem magamat és el­nyerjem a mesteri képesítést. Újításaimért és észszerűsü­léseimért a megtisztelő sztaha­novista címmel tüntettek ki. A választások tiszteletére újítást vezettem be a fémszál­­szövő készülékek transzformátoránál. Ezzel igyekeztem kimutatni szeretetemet­ és háta­mat a párt és a kormány iránt." Ugyanebben a körzetben szavazott Felician Mi­isin elvtárs, a „Dózsa György“-gyár szerb nemzetiségű munkása is, aki a követ­kezőket mondotta: „Boldog vágyaik, hogy részt vehetek országunk szabad választásain. Tudom, hogy szavazatommal lesújtok a bel­grádi kémekre és gyilkosokra, valamint ame­rikai gazdáikra is." Ugyanígy érez Temesvár tartomány vala­mennyi szerb nemzetiségű dolgozója. Azokban a városokban és falvakban, ahol eddig munkagyőzelmekkel harcoltak a szo­cializmus építéséért , ma szavazatukkal já­rultak hozzá hazájuk, a Román Népköztár­saság megerősítéséhez. Tudják, hogy népi demokratikus rendszerünk megszilárdításával a Tito Jugoszláviájában szenvedő testvé­reik szabadságharcát is segítik. Szerbszent­­márton községben és számos más szavazó­körzetben a szerb nemzetiségű dolgozók több mint kilencven százaléka már reggel fél tíz óráig leszavazott.

Next