Előre, 1953. május (7. évfolyam, 1730-1754. szám)

1953-05-03 / 1730. szám

[ Marti 3, vasárnap 3 Resicán Még a­lig derengett a hajnal, de Resica utcáin már a dolgozók ezrei gyülekeztek, me­netoszlopokat alkotva igyekeztek a szépen feldíszített Köztársasági­ tér felé. A végtelen­nek tűnő emberáradat felett a dolgozó em­beriség nagy tanítómestereinek, a Szovjet­unió Kommunista Pártja vezetőinek, vala­mint pártunk vezetőinek fenyőágakkal és pi­ros vászonnal szegélyezett arcképeit vitték a felvonulók. A május elsejei ünnepi nagygyűlést Kiss János, az RMP rajoni bizottságának első titkára nyitotta meg. Ünnepi beszédet mon­dott Dumitru Simulescu elvtárs, posta- és távközlésügyi miniszter. A szónok hangsú­lyozta, hogy az idei május elsejei ünnepsé­gek még jobban megerősítik a világ dolgo­zóiban a béke ügyének győzelmébe vetett hitet. ... Vérpezsdítő trombitaharsogás, dob­pergés közepette lépnek el elsőkként a dísz­tribün előtt a pionírok. Utánuk végtelen ára­datban vonulnak acélerődünk — Resica — hős munkásai, megbecsült dolgozói. Verse­ket, dalokat és regényeket írtak róluk, szob­rok és festmények örökítették meg a resicai acélöntők hősiességét. S most, május else­jére, újabb hősköltemények újabb emlékmű­vek születtek Resicán. A munka, az ötéves terv négy év alatti teljesítéséért vívott harc hőskölteményei, emlékművei, normatülszár­­nyalások, a terv túlteljesítése, szovjet mód­szer szerinti gyorscsapolások. Minél több acélt a hazának! — ez a jelszó A tavasz legszebb napjának május elsejére ünnepi díszt öltött Kolozsvár is A kolozs­vári dolgozók nemcsak kiemelkedő munka­­eredmények­kel, normatülszárnyalásokkal, ter­melési győzelmekkel igyekeztek méltókép fo­gadni a dolgozók szolidaritásának nagy ün­nepét, hanem a város díszítésével is. Az épületeket nagy feliratok, jelszavas táblák, vörös és nemzetiszínű lobogók, Marx, Engels, Lenin, Sztálin arcképei, pártunk és kormá­nyunk vezetőinek arcképei ékesítették. A legszebben mégis a Marinovszki-tér volt feldíszítve. Itt zajlott le a kolozsvári dolgo­zók május elsejei nagy ünnepsége. A vörös­be vont dísztribün hátterében a Román Mun­káspárt Központi Vezetősége Politbürója tagjainak arcképeit helyezték el. A dísztribünön helyet foglaltak: Leonte Rântu elvtárs, az RMP KV tagja, az RMP tartományi és a városi bizottságának tagjai, az államhatalom helyi szerveinek képviselői, a hadsereg képviselői, sztahanovisták és él­munkások, tudósok, művészek és írók. Miután Ion Gavris elvtárs az RMP tarto­mányi bizottságának első titkára megnyitot­ta a nagygyükort, Scot­tz Rautu elvtárs mondott ünnepi beszédet. A szónok hangja­ösztönözte a resicai acélöntőket, a haza iránti forró szeretet sarkalta őket jobb mun­kára, több termelésre. Az ünnepi felvonuláson büszkén emelték magasba az ország legjobb acélöntőinek kijáró versenyzászlót. Április folyamán 51 gyorscsapol­ást végeztek és áp­rilis 30-án már május 4-re termeltek. A hen­gerészek pedig ugyanaznap május 5-re dol­goztak. Ion Mechet, Ion Luca, Nicolae Iorga sztahanovisták, akik ott meneteltek a felvo­nulókkal, igen nagy érdemeket szereztek a sikerek eléréséért vívott harcban. Szovjet gépek és szovjet módszerek se­gítségével a „Sovrom-utilaj petrolifer“-m­ű­­vek villamosmotor-gyárának dolgozói április­ban 10,6 százalékkal teljesítették túl a ter­vet, terven felül 2 motort készítettek a 30 köbméteres kompresszor számára. Olyan emberek munkája tette ezt lehetővé, mint a felvonuló Hronicsek Károly, állami díjas fő­mester és Bauman Lázár esztergályos, aki sikerrel alkalmazza a Ko­leszov-módszert. Resica derék munkásai után a dománi és a seculi bányászok, a „Garas“ fapároló üzem, a „Sovromconstructie“ és más vállalatok dol­gozói léptek el a tribün előtt. Május elsején, a tavasz ünnepén az acél­öntők, bányászok mellett felvonultak a ra­jon dolgozó parasztjai, a kollektivisták is, akik jó és gyors tavaszi munkával köszön­tötték a nagy ünnepet. Hagyományos szokás szerint, a május el­sejei díszfelvonulást a sportolók színpompás menetoszlopai zárták be. Iyozta május elseje nagy jelentőségét és rámutatott arra, hogy az idén ezt a nagy napot a béke ügyének győzelméért vívott világméretű harc jegyében ünnepeljük. Ma­gyarul Balogh Sándor elvtárs az RMP tar­tományi bizottságának titkára beszélt. A nagygyűlés részvevői táviratot küldtek Gheorghiu-Dej elvtársnak, amelyben Kolozs­vár város és tartomány dolgozói vállalják, hogy minden erejük és tehetségük latbaveté­­sével harcolnak az ötéves terv négy év alatti teljesítéséért. Kolozsvár és környéke dolgozóinak felvo­nulása annak a szilárd egységnek, testvéri barátságnak a megnyilvánulása volt, amely egybeforrasztja a román, magyar és más nem­­zetiségű dolgozókat. Ez a felvonulás is ékes bizonyítéka volt a sztálini nemzeti po­litika helyességének és életrevalóságának. Pártunk következetesen váltja valóra ezt a politikát népi demokratikus rendszerünk szüntelen erősítéséért. A felvonulók forró szeretetöket fejeztek ki a párt iránt, Gheorghiu-Dej elvtárs iránt, a nagy Szovjetunió iránt. Ezen a napon még forróbban izzott a dicsőséges szovjet nép iránti hála és szeretet érzése. Kolozsváron ELŐRE Hazánk dolgozó népe óriási béketüntetéssel ünnepelte május elsejét Marosvásárhelyen Május elsején Marosvásárhely utcái már a kora reggeli órákban rendkívül élénkekké vál­tak. Sok dolgozó feleségével és gyermekeivel együtt sietett munkahelyére, hogy családjával együtt vegyen részt az ünnepi felvonuláson. Milyen szép volt a város ünnepi díszében! Vörös és nemzetiszinű zászlók, román és magyar nyelvű jelszavak Marx, Engels, Lenin és Sztálin arcképei mellett. A házak falain a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága Elnöksége tagjainak fényképei. Min­denütt ott láthatjuk Gheorghiu-Dej elvtárs arcképét, s körülötte az RMP Központi Ve­zetősége Politikai büzósia tagjainak képeit. A Szovjet Hősök Tere felé igyekvő dolgozók büszkén szemlélik az utcákat. Dolgos kezük nyoma meglátszik mindenütt. Hány lakóházat és középületet tataroztak ki ezen a tavaszon. Mennyi Uj fát ültettek s hány virágágyat — valóságos virágoskert ma Marosvásárhely. Milyen felemelő látvány az uj közkert a Sztálin-téren, közepén a szökőkúttal. Az üzletek kirakataiban nagy a választék. Ott díszeleg a Simó Géza bútorgyár legújabb gyártmánya, az MP 6 típusú új népbútor és ez a bútor — ezt mindenki megelégedéssel állapítja meg — szebb és jobb minőségű, mint az eddigi típusbútor. Évről évre nagyobb tömeg gyűl össze Ma­rosvásárhelyen a május elsejei nagygyűlésen. Természetes is ez, hiszen mind több munkás dolgozik a város gyáraiban és a falvakból egyre több fiatal jár be a marosvásárhelyi gyárakba. A munkanélküliség már csak a múlt keserű emléke. Harmincezernél több dolgozó vonult fel Marosvásárhelyen ezen a május elsején, hogy jelentést tegyen pártunknak s kormányunk­nak a május elsejei verseny során kivívott sikerekről. A nagygyűlést Csupor Lajos elvtárs, az RMP Magyar Autonóm Tartománybeli bizott­ságának első titkára nyitotta meg. A dolgozók határtalan lelkesedéssel fogadták bejelentését, hogy megjelent a gyűlésen Miron Constanti­­nescu elvtárs, az RMP KV titkára, az Állami Tervbizottság elnöke. Miron Constantinescu elvtárs beszédében hangsúlyozta, milyen figyelemre méltó ered­ményeket értek el a Magyar Autonóm Tarto­mány dolgozói az ötéves terv négy év alatti teljesítéséért vívott harcukban. A marosvásár­helyi Autójavító Műhelyek dolgozói már 1954 júniusára dolgoznak. A Magyar Autonóm Tar­­tomány dolgozóinak 86,80 százaléka kapcsoló­dott be a május elsejei szocialista versenybe s termelési harcuk eredményeként a tartomány ipari termelési tervét 101,5 százalékra telje­sítette. A mezőgazdasági dolgozók sem ma­­radtak el az ipari dolgozók mögött. A vetési tervet május elsejére nemcsak teljesítették, hanem sok tekintetben túl is haladták. A tar­tomány 168 kollektív gazdasága és mezőgaz­dasági társulása több mint 12.000 családot foglal magában. Miron Constantinescu elvtárs beszédében részletesen kitért arra, hogy a párt és a kor­mány gondoskodása milyen nagy mértékben terjed ki a tartomány fejlődési távlataira. Az Erdőszentgyörgyön épülő hőerőmű első rész­legét még ebben az évben üzembe helyezik. A beszéd után megkezdődött a dolgozók ünnepi felvonulása. Vörösnyakkendős pionírok nyitották meg a menetet. A pionírinduló üte­mére boldogan léptek el a tribün előtt. Ezután az Autójavító Műhelyek dolgozói következtek. Rászolgáltak az elsőségre, hi­szen áprilisi tervüket 157,3 százalékra teljesí­­tették. Az első sorokban haladtak a sztahano­visták és élmunkások , románok, magyarok, szászok, zsidók. Ion Turcu, Vendel Arnold, Jakobovics József, Soós Sándor és mások ha­ladnak az élen; a műhelyek soknemzetiségű dolgozói testvéri egyetértésben, vállvetve har­colnak a szocializmus építéséért. A „Bernét Andor” cukorgyár dolgozói kö­vetkeznek. Magasra emelik a Termelés Vörös Zászlaját, amelyet immár másodszor nyertek el. Az őket követő vasúti dolgozók nagy táb­lát visznek, amelyen a szovjet munkamódsze­rek segítségével kivívott sikereiket tüntették fel. A május elsejei verseny során ismét meg­növekedett a marosvásárhelyi fütőház ötszá­­­­zas mozdonyvezetőinek száma. 380 tonna sze­net takarítottak meg a fütőház dolgozói. Ezt a szép s­ikert elsősorban Vajnar István és Wagner Mihály mozdonyvezetők, valamint Bereczi Miklós és Kacsó Lajos fűtők kiváló eredményeinek köszönhetik. A vasúti műhe­lyek munkásai büszkén jelentik pártunknak, hogy áprilisi tervüket 112 százalékra teljesí­tették. Lelkes taps köszönti a Simó Géza-gyár munkásait is. Áprilisban ismét 85.000 lej ér­tékű anyagot takarítottak meg és ezzel idei megtakarításaikat 250.000 lejre kerekítet­ték ki. Majd sorra felvonulnak a magyar tannyelvű Orvosi-Gyógyszerészeti Intézet tanárai és diákjai, a szakmai iskolák tanulói Festői népviseletbe öltözött tánccsoportok csárdást és szirbát járnak a tribün előtt. Utá­nuk a sportolók következnek: sportöltözetben, ütemes léptekkel menetelnek. Háziasszonyok, gyermekek és a közeli falvakból bejött dolgo­zó parasztok csoportjai zárják le a menetet A felvonulók tízezrei a békeharc jelszavait kiáltották. Ez a május elsejei felvonulás a román nép és a nemzeti kisebbségek soraiba tartozó dolgozók megbonthatatlan barátságá­nak és harci egységének újabb megnyilvánu­lása volt. A „Herbák János“, a „Carbochim“, a vasúti műhelyek és más vállalatok dolgozói, a román és magyar diákok, a román és ma­gyar állami opera művészei, Kolozsvár ösz­­szes dolgozói kiemelkedő sikereinek sereg­szemléje volt ez a felvonulás. Kolozsvár rajon dolgozó parasztjai is nagy lelkesedéssel vettek részt az ünnepségen. Az apahidai és gyalui kollektivistáik, a szászfe­­nesi társulás tagjai és más községek és fal­vak dolgozó parasztjai lóháton, zenekarok A nagy csatorna építői az új városban, Poarta Albán ünnepelték május elsejét. Az egykori mocsaras, lakatlan sztyeppen, ma büszkén emelkednek az új város fehér épüle­tei és fiatal akácok szegélyezik a szépen par­kírozott utakat. A régebben télen-nyáron szinte megállás nélkül fúvó szeleknek immár mind erőseb­ben útját állják az erdősített dombhátak. Már a nagy csatorna elkészülte előtt főzelék és zöldségféle terem a mélyfuratú kutak és a tengermenti édesvizű ghid­nak nevezett tavak vizével öntözött kertekben. Mind gyorsabb ütemben épül a Duna— Fekete-tenger csatorna. Nagyszerű munka­győzelmek boldog tudatával ünnepelte meg a proletárnemzetköziség nagy ünnepét a több mint 15.000 csatornaépítő munkás, tech­nikus és mérnök. Büszkén jelentették pár­tunknak, hogy a szocialista versenyben rész­vevő 780-nál több brigád és csoport sikerei révén idei első negyedévi tervüket 4 száza­lékkal túlteljesítették. Az ünnepi díszbe öltözött új városban, Poarta Albán Anton Nitescu elvtárs, a Csa­torna pártbizottságának főtitkára a nagygyű­lésen beszámolt az utóbbi hetekben kivívott sikerekről. A nagy Szovjetunió baráti segít­ségével a csatornaépítési munkálatokat már 68,8 százalékban gépesítettük. Több mint 11,500 munkás nyert szakképesítést a csator­na munkatelepein. Dobrodgea erdősítése orvi­sított fitetuson folyik , ebben az évben hatszor annyi fát ültetünk, mint 1950-ben. Az ünnepi felvonulást az élenjáró 11 -es szikla­részleg építői, a termelés vörös zász­kíséretében vonultak fel. A kulturotthonok ének- és tánccsoportjai nemzeti viseletben, dalolva, táncolva haladtak el a dísztribün előtt. A sportolók szép felvonulását örömmel és lelkesedéssel fogadta mindenki. A kolozsvári ünnepi nagygyűlésen és a fel­vonuláson több mint 85 ezer dolgozó vett részt. Munkások, diákok, művészek és házi­asszonyok kitörő lelkesedéssel ünnepelték május elsejét. Az ünnepségekből újabb erőt mérhettek további győzelmek kivívására. salának birtokosai nyitották meg. A napbar­nította arcú, jókedvű fiatal munkások cso­portja nagy táblákat hordozott: az első ne­gyedévben 27 százalékkal haladták túl terv­feladataikat, a május elsejei verseny során, áprilisban pedig ismét 40 százalékkal többet teljesítettek. Nagy taps fogadta Ludovic Ro­­danciuc sztahanovistát, aki brigádjával 120 százalékos túlteljesítést ért el az ünnepi műszak alkalmával, és Niculae Nenchi szta­hanovistát, aki ugyanakkor 3 normát ért el Különös elismeréssel köszöntötték Gh. Uzum sztahanovistát is, hiszen brigádja már au­gusztusra termel. A cernavodai kikötő I. részlegének építői következtek ezután. Ők is kivételes teljesít­ményekkel szolgáltak rá a megtiszteltetésre. Április 18-án már május 18-ra termeltek. Az Energoconstructia és IREC munkásai is szép eredményeket jelenthettek pártunk­nak. Ők építették fel az Ovidiu I. és Ovidiu II. hőerőműveket, ők vezették el a villany­­hálózatot e vidék legtávolabbi részeibe. Ne­kik köszönhető, hogy kigyult­­ a villanyfény Dobrodgea falvaiban és városaiban. Órák hosszat tartott a felvonulás. Zászló­erdő ékesítette ezt a régebben oly kietlen tá­jat. S magasan szállt a csatorna építőinek győzelmi dala. A megbirkóztak a sivár termé­szettel és virágos kertté változtatják Észak- Dobrodgent. Két év múlva­ 1955 május else­jén vörös lobogós hajók szelik majd át a csatorna vizét és a csatornamenti városok lakosai hálásan gondolnak azokra az ifjakra, akik lelkes munkájukkal új otthont teremtet­tek számukra. A Duna—Fekete-tenger csatornán Sportolóink díszszemléje a fővárosban Büszkén vonulnak a fővárosi „Augusztus 23” üzem dolgozói az első­ hazai gyártmányú tehergépkocsival és egy hatalmas transzform­átorral Sztálinvárosban Május elsején már kora reggel ünnepi hangulatban gyülekeztek Sztálinváros dolgo­zói. Az ifjak vidám csoportjai, a sporto­­k tarkazászlós sorai hullámzottak az utcákon, hogy részt vegyenek a kilencedik szabad má­jus elseje méltó megünneplésén. Délelőtt tíz órára a felvonulásra készülődök tízezrei­töl­tették meg a Sztálin-körutat környező utcá­kat. A Sztálin-körúton felállított két díszemel­­vényen sorban elfoglalták helyüket a párt, az államhatalom helyi szervei, a tömegszer­vezetek képviselői, a meghívott sztahanovis­ták, élmunkások, valamint a város kulturális életének képviselői. Megjelent a tribünön Gheorghe Vidrascu elvtárs is, a Minisztertanács alelnöke és Florea elvtársi az RMP tartományi bizottsága első titkárának megnyitója után, ünnepi be­szédében a párt és a kormány üdvözletét tolmácsolta a tartomány és város dolgozói­nak. Ötéves tervünk négy év alatti teljesíté­séért folyó munkánk nagyszerű eredményei­ről beszélt és rámutatott a Szovjetunió ve­zette béketábor újabb nemzetközi sikereire. Figyelemmel hallgatták a jelenlévők a két táviratot, amelyet a város és a tartomány dolgozói intéztek a Szovjetunió dicsőséges Kommunista Pártjához és dolgozó népünk legkedvesebb fiához, Gh. Gheorghiu-Dej elv­­társhoz. Az óra negyedtizenkettőt mutatott, amikor a menet élén járó sztahanovisták és ifjúmun­kások brigádjai mögött haladó pionírok egy­szerre felemelték trombitájukat. Egy pilla­­natra kisütött a nap és sugarai beragyogták a fiatal arcokat. A pionírok magasra emelt tenyere tapsra csattant. Felettük gyors szár­nyalással emelkedtek magasba a béke hír­nökei, a fehér galambrajok. Utánuk vörös lobogók, nemzetiszinű zászlók, román-magyar■ és német jelszavas táblák alatt, béke jelsza­vaink messzehangzó ismétlése közben indul­tak Sztálinváros dolgozóinak tízezrei a két díszemelvény között a Sztálin szobor felé. A menetet a sztahanovisták és élmunkások nyi­tották meg, akiknek élén Hosszú Domokos, Deju A­ndrei és Bazala Gyula, a miniszterta­nács írásbeli kitüntetésével megjutalmazott Temelia cementgyár sztahanovistái haladtak. Zárt sorokban jöttek a vasutasok, akik má­jus 20—27-re dolgoznak. Aztán a postások, majd a Fónagy János gyár dolgozói, akik a gyár áprilisi tervfeladatait 106 százalékban teljesítették. Az ugyancsak írásbeli kitünte­téssel jutalmazott Traktorgyár után az 1954 február 11 -re dolgozó Vörös Partizán, aztán a Temelia cementgyár dolgozói, a főiskolák, középiskolák tanulói, majd nehéziparunk büszkeségei : a Vörös Lobogó, a Vasesztergo­­müvek, a Metrom, a Brenner Béla üzem, mel­lettük a megszámlálhatatlan többi kisebb üzem, a szövetkezetek dolgozói, az értelmi­ségiek és pompás sötétkék egyenruhájukban, fehér sapkájukban a munkaerőtartalékok szak­mai iskoláinak növendékei, hazánk munkás­­osztályának jövendő reménységei. Majdnem egy órára járt már az idő, ami­kor a labdarúgók, teniszezők, sízők, vívók tarka csoportjai után, a nézők tömegének tapsvihara közben, feltűntek a szentpéteri repülőiskol­a növendékeinek katonás oszta­gai. Az utolsó tánccsoport is befejezte táncát, az utolsó zászló is elhaladt már a dísztri­bün előtt, amikor felhangoztt az Internacio­­nálé ismert dallama, amelybe belekapcsoló­dott az egész hatalmas tömeg. A hangorkán betöltötte a széles körutat, a nagy teret, s hatalmas erővel sokáig visszhangzott még Sztálin fehér szobra körül az ünneplő város felett. Petrozsényben Gyönyörű reggelre virradtak a petrozsé­­nyiek ezen a napon. A Zsilvölgye bá­nyászvárosának utcáin ezernyi zászló úszott, lebegett a jón­latú tavaszi szélben. Vörös és nemzetiszínű lobogók, hatalmas portrék és jelszavas táblák díszítették az épületek homlokzatait. A világ dolgozói nagy tanítóinak, az SZKP Elnöksége tagjainak, pártunk és kormányunk vezetőinek arcképei­vel találkozott a szem, bármerre nézett. Kora reggeltől érkeztek Petrozsénybe a bányászok Petriláról, Lónyáról, Vulkánból, Lupényból és nagy szénmedencénk más hely­ségeiből, hogy részt vegyenek a május elsejei ünnepségeken. Délelőtt tíz órakor a bányász­­város szinte valamennyi utcája zsúfolásig telt A főtéren ekkor nyitotta meg a nagy­gyűlést Furdui Petru elvtárs, az RMP rajoni bizottságának titkára. A nagy ünnep Észlele­tére elért kiemelkedő sikerekért Viliam Suder elvtárs, az RMP KV tagja pártunk Központi Vezetősége és a minisztertanács nevében üdvözö­te Zsilvölgye dolgozóit. Hatalmas tapsvihar és éljenzés fogadta a felvonuló dolgozók első osztagát: több mint ezer dolgozót, akik vörös zászlókat tartva vonultak el a tribün előtt. Utánuk elsőknek az an­nószai bányászok vonultak fel, akik élenjárnak a szocialista versenyben. Az év első négy hónapjában több mint tízezer tonna szenet adtak nemzetgazdaságunknak ■ terven felül. Olyan derék bányászok érdeme ez, mint Nicolae Oprean, Both Béla, Bajkó András sztahanovisták, akik május elseje kö­szöntésére két és fél normát teljesítettek na­ponta. Olyanoké, mint a Benk József vezette sztahanovista bányász-brigád tagjaié, akik nemrég alkalmazni kezdték a Novgorodcev­­féle szovjet módszert. Ezzel a módszerrel kő­ben naponta 18 métert haladtak előre. Ez ná­lunk példátlanul álló teljesítmény. A vulkáni bányászok egy csoportja május elsején a Szovjetunióból kapott fejtőkala­­pácsokkal, légfúrókkal vonult fel. Szovjet módszerekkel, szovjet felszereléssel harcolnak a széntermelés növeléséért. Szovjet segítség­gel nyitották meg újra, állították helyre a vulkáni bányát, amely a tőkések idején 20 évig volt lezárva. Most ebben a bányában szovjet szénfejtő kombájn dolgozik. „Szénipari munkások és technikusok! Alkalmazzátok minél szélesebb körben a frontfejtéses módszert és a ciklusos grafikon szerinti munkát ! Adjatok egyre több szenet a hazának az ország villamosításához és szo­cialista iparosításához !” Pártunk eme felhí­vásának valóra váltásáért vívott kemény, hősi küzdelem eredményeinek seregszemléje volt a zsilvölgyi bányászok petrozsényi ünnep­sége. A lunényiak, lónyaiak, petrozsényiek büszkén jelenthették az egész dolgozó nép­nek , sikeresen váltják valóra pártunk felhí­vását, sorozatos győzelmeket aratnak az öt­éves terv négy év alatti teljesítéséért vívott harcban. A petrozsényi ünnepségek egyben kifeje­zésre juttatták bányászaink testvéri szoli­daritását a világ összes dolgozóival; kifeje­zésre juttatták Zsilvölgye dolgozóinak rendít­hetetlen elhatározását, hogy mindvégig meg­védik a béke ügyét . A koreai fegyverszüneti tárgyalások KAJSZUNG. (Agerpres.) — A koreai-kínai fegyverszüneti küldöttség április 30-án a következő közleményt bocsátotta ki: A két fél április 30-i ülésén Nam­ír tá­bornok, a koreai-kínai küldöttség vezetője rámutatott, hogy a koreai-kínai fél ismétel­ten engedményeket tett és építő javaslatokat terjesztett elő az egész hadifogolykérdés rendezése érdekében. „Mégis — mondotta — a kérdéseket nem lehet rendezni, ha csupán az egyik fél tesz erőfeszítést.“ Nam­er tá­bornok javasolta a másik félnek, hogy a ma­ga részéről tegyen építő javaslatot. Ennek ellenére, az április 30-i ülésen a má­sik fél nem jött semilyen pozitív javaslat­tal, hanem irreális kérdéseket vetett fel, a­­melyek nem vonatkoznak a vita tárgyára s akadályozzák a tárgyalások sikeres lefolyá­sát. Az április 30-i ülésen nem jutottak se­milyen eredményre. KAJSZUNG. (Agerpres.)­­ Az ÚJ KÍNA hírügynökség tudósítója a fegyverszüneti tárgyalásokon részvevő koreai és kínai kül­döttség részéről a következőket közölte a má­jus elsejei tárgyalásokkal kapcsolatban. A két fél küldöttei május elsején ismét ülést tartottak. Nam­ír tábornok, a koreai­kinál küldöttség vezetője világosan rámu­tatott, hogy az összes hadifoglyok hazai é­pítésével kapcsolatban felmerült nézetettés­sek észszerű megoldása az lenne, ha a kö­vetlenül nem repatriált hadifoglyokat a V­k fél által közösen kijelölt semleges országi küldenek. „Küldöttségünk rámutatott — mondot­tam­er tábornok —, hogy hajlandó megn­yerni egy ázsiai semleges országot. Ez nézve mindkét fél fegyverszüneti küldötts­gének tanácskoznia kell. Az a véleményű, hogy a semleges ország kijelölésére vona­tozó vita megkezdése előtt a két félnek me kell egyeznie arra nézve, hogy a közvetlent nem repatriált hadifoglyokat a közös meg­egyezéssel kijelölt semleges országba kük­jék.“ Az ülés keretében az ENSZ küldöttség­e további ellenvetései voltak azzal kapcsola­ban, hogy a közvetlenül nem repatriált had­foglyokat semleges államba küldjék. Az ame­rikai küldöttség ragaszkodott ahhoz is, hog mielőtt még erre nézve megegyeznének, vi­tassák meg, melyik semleges országot jelö­­k ki. A május elsejei ülésen éppen ezér nem mutatkozott semmiféle előrehaladás. Mindkét fél küldöttei elhatározták, hog­­y legközelebbi ülést május másodikén dél­előtt 11 órakor tartják. A beteg és sebesült hadifoglyok kicserélése KAJSZUNG. (Agerpres.) — Az ÚJ KÍNA hírügynökség közli. A koreai-kínai fegyverszüneti küldöttség május 9 én a következő közleményt adta ki: FENJAN. (Agerpres ) — A koreai néphad­sereg főparancsnokságának május 1-i közle­ménye jelenti, hogy a front különböző sza­„Április 30-án a másik fél 500, a koreai néphadsereghez tartozó beteg és sebesült ha­difoglyot telepített haza.“ Kaszain kisebb összetűzésekre került sor a felderítő osztagok között Május 1-én a néphadsereg légelhárító egy­ségei lelőttek három ellenséges repülőgépet Koreai hadihelyzet A Csehszlovák Köztársaság kormányának válasza a Népek Békevédelmi Kongresszusa Bizottságának levelére PRÁGA (Agerpres).­­ A CETEK­A hírügynökség közli: Vilem Siroky, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke a következő tartalmú táv­iratot küldte a Népek Békevédelmi Kongresszusa bizottságának: „A Csehszlovák Köztársaság mély megelégedéssel vette tudomásul levelüket, amelyben Önök bejelentik, hogy a Népek Békevédelmi Kongresszusának megbízásából felkérték az öt nagyhatalom kormányát, kössenek békepaktumot. Levelükben ugyanakkor felszólítanak, hogy támogassuk ezt az üzenetet. A Csehszlovák Köztársaság kormányának politikája, amely szilárdan védelmezi a békeszerető cs­­-­szlovák nép érdekeit , amely következetesen kitart a népek közötti demo­kratikus és békés együttműködés mellett, mindenben megfelel a békeharcosok világmoz­­galma követelményeinek. A csehszlovák kormány mindenben támogatja azt a javaslatot, hogy az öt nagyhatalom képviselői, akikre az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmánya szerint a fő felelősség hárul a béke megőrzéséért, találkozzanak és az érvényben lévő nemzetközi szerződések alapján és a nemzetközi jog, valamint az összes népek demokratikus szabadságjogai tiszte­­letben tartásának szellemében rendezzék a vitás nemzetközi kérdéseket. A csehszlovák kormány szilárd meggyőződése, hogy a békepaktum­ megkötése hathatós lépést jelent a világbéke megerősítése utján s ennélfogva gyakorlatilag megvalósítaná az egész békeszerető emberiség általános óhaját. VILEM SIROKY a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke" A bolgár nép csatlakozik a Népek Békevédelmi Kongresszusának felh­dásához SZÓFIA. (Agerpres.) — A Bolgár Távi­rati Iroda jelenti: A Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlé­sének Elnöksége, a Minisztertanács és a Ha­zafias Front Országos Tanácsának Állandó Bizottsága április 27-én együttes ülést tar­tott Szófiában. Az ülésen nyilatkozatot ad­tak ki a Népek Békevédelmi Kongresszusá­nak a bolgár kormányhoz intézett felhívásá­val kapcsolatban. A nyilatkozat kifejezésre juttatja a bolgár nép törekvését a béke megszilárdítására és a nemzetközi együttműködés fejlesztésére, majd rámutat: a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlésének Elnöksége, a Miniszter­­tanács és a Hazafias Front Országos Taná­csa úgy véli, hogy az öt nagyhatalom — az USA, a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége a Kínai Népköztársaság, Nagy-Britannia és Franciaország — közötti tárgyalások megkezdése és a békepaktum megkötése véget vetne a nemzetközi feszült­ségnek, felszámolná a nemzetközi kapcsola­tokban felmerült bizonytalanságot és bizal­matlanságot. A békepaktum megkötése — amitől a legnagyobb mértékben függ a vi­lágbéke megőrzése — hozzájárulna az olyan politikára való áttéréshez, amely békés tár­gyalások útján rendezné az összes vitás kérdéseket. Az öt nagyhatalom közötti békepaktum megkötésére vonatkozó javaslat mindenben­­ -folt a bolgár kormány politikájának,­­a­mely a béke politikája, a jogegyenlőségen, valamennyi ország nemzeti függetlenségé­nek és állami szuverenitásának tiszteletben­­tartásán alapuló politika, az összes népek­kel való barátság és együttműködés politi­kája kifejezésre juttatva a bolgár népnek azt az óhaját, hogy békében és barátságban él­jen minden néppel a Bolgár Népköztársa­ság Nagy Nemzetgyűlése és a Hazafias Front Országos Tanácsa 1953 február 6-i különleges nyilatkozatában támogatta a Né­pek Békevédelmi Kongresszusának határo­zatait, beleértve az öt nagyhatalom közötti békepaktum megkötésére vonatkozó üzenetét. Mintegy hatmillió bolgár honpolgár alá­írta a Béke Világtanács felhívását. 1951-ben a Nemzetgyűlés törvényt hozott a béke meg­védésére. „A béke megőrzésére irányuló törekvés — hangzik továbbá a nyilatkozat — a bolgár nép békés munkája biztosításának szüksé­gességéből fakad. Ez a szükségesség hatá­rozza meg a bolgár kormány békepolitiká­ját s azt a támogatást, amellyel egész Bul­gária népe hozzájárul a világbékéért folyó harchoz.“ Joszif Visszárionovics Sztálinról neveztek el egy berlini üzemet BERLIN (Agerpres).­­ A villamos készül abból az alkalomból, hogy az üzem ezentúl lékeket gyártó berlini Treptov-üzem április a nagy Joszif Visszárionovics Sztálin nevét 30-án felvette Joszif Visszárionovics Sztálin mogja viselni. Kijelentették, hogy ezentúl nevét. Az ü­zem munkásai és tisztviselői az még nagyobb lendülettel dolgoznak a haza ünnepi gyűlésen nagy örömüket fejezték ki javáért s a békéért. Angol bányászok a koreai háború megszüntetéséért LONDON (Agerpres). — A DAILY WOR­KER jelenti: Valleyfield angol városból a szénbánya munkásai táviratot küldtek Churchill mi­niszterelnöknek és felkérték, tegyen meg minden erőfeszítést a koreai háború megszün­tetése érdekében. A bányászok követelték az öt nagyhatalom közötti tárgyalások megkez­dését. A bányászok gyűlést szerveztek és ezen petíciót írtak alá, amelyben kifejezték szilárd békeakaratukat. Május elsején elindultak Bratislavából a nemzetközi kerékpáros „Békeverseny” részvevői Május elsején álltak rajthoz Bratislavában, Szlovákia fővárosában a hagyományos Bra­tislava — Prága — Berlin — Varsó kerék­páros .Békeverseny“ részvevői. A város zászló díszbe öltözött utcáin a dolgozók tízezrei áll­tak sorfalat. A nagyarányú május elsejei fel­vonulás élén a kerékpározók haladtak. A Csehszlovák Köztársaság, Lengyel Népköztár­saság, Német Demokratikus Köztársaság, Bolgár Népköztársaság, Román Népköztársa­ság, Magyar Népköztársaság, Franciaország, Finnország, Belgium, Svédország, Ausztria, Dánia, Anglia, Norvégia, Trieszt, valamint a franciaországi lengyelek kerékpáros csapatai a Sztálin téren a főtribün előtt sorakoztak, ahol Bernard Koenen, a Német Demokratikus Köztársaság prágai diplomáciai missziójának vezetője köszöntötte őket. Hangsúlyozta, hogy a „Békeverseny“ a békeszerető emberek nem­zetközi szolidaritását juttatja kifejezésre. A rajtszalag elvágása pillanatában a bratislavai pionírok 1.000 fehér galambot engedtek a magasba. Ezer meg ezer torokból hangzott fel különböző nyelveken a kiáltás: Békét! A kerékpározókat a verseny 170 kilométeres első szakaszán minden városban és falun, amelyen áthaladtak, lelkesen üdvözölte a la­kosság. Az első szakasz győztese a belga Albert Eloot volt, aki 4 óra 25 p 26 mp alatt tette meg a távot. A román csapatból N. Maxim, aki a 125. kilométerig az élbolyban haladt, keréktörés miatt visszaesett. Victor Geor­­gescu 4 perccel a győztes után érkezett a brnoi „Zbrozocka Sparta“ stalonban levő célhoz.

Next