Előre, 1953. június (7. évfolyam, 1755-1779. szám)

1953-06-02 / 1755. szám

4 A Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának nyilatkozata BERLIN. (Agerpres.) — Az ADN hírügy­­­nökség jelenti. A Német Demokratikus Köztársaság mi­niszterelnöke mellett működő sajtóosztály közli: 1953 május 30-án a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa rendkívüli ülést tartott, amelyen Otto Grotewohl miniszter­­elnök javaslatára egyhangúlag elfogadták e következő nyilatkozatot: „A Szovjetunió minisztertanácsának a né­metországi szovjet ellenőrző bizottság meg­szüntetésére vonatkozó határozata teljesen megfelel a német nép nemzeti érdekeinek. A Német Demokratikus Köztársaság mi­nisztertanácsa az NDK lakossága és az összes német hazafik nevében kijelenti, hogy a rzert ketországi szovjet ellenőrző bizottság a potsdami határozatoknak megfelelően nagy segítséget nyújtott a német népnek a békés építésben. A szovjet kormánynak a németországi szovjet ellenőrző bizottság útján folytatott békés politikája eredményeképpen kifejlődött és elmélyült a barátság népeink között. Az, hogy létrehozták a Szovjetunió németországi főbiztosi tisztségét, amelynek székhelye — a főváros, Berlin — azt jelenti, hogy a Szov­jetunió következetesen tovább folytat­ja békés és barátsági politikáját Németor­szággal. A potsdami egyezménynek megfe­lelően ennek a politikának a célja az egysé­ges, független, demokratikus és békeszerető német állam létrehozása. A Szovjetunió mi­nisztertanácsának határozata újabb fontos lépés,az­ egység és a béke útján, azon az úton, amelyen a német nép határozottan ha­lad. A Szovjetunió minisztertanácsának határo­zata értelmében a Szovjetunió németországi főbiztosának feladata, hogy „képviselje a Szovjetunió érdekeit Németországban, fel­ügyeljen az államhatalmi szervek tevékenysé­gére a Német Demokratikus Köztársaságban abból a szempontból, hogy ezek a szervek teljesítsék a szövetséges hatalmak Német­országra vonatkozó, potsdami határozatából folyó kötelezettségeket“. E feladatok kijelölése azt jelenti, hogy a Szovjetunió következetesen tovább folytatja békepolitikáját Németországgal szemben. Ez a békepolitika kifejezésre jutott a német bé­keszerződés alapjaira vonatkozó szovjet ter­vezetben, amely előirányozza az egységes, független Németország békés kifejlődését és az összes megszálló csapatok visszavonását a békeszerződés megkötésétől számított egy éven belül. A német népnek felháborodással kell meg­állapítania, hogy a nyugati hatalmak bonni főbiztosainak tevékenysége Németország szét­tagol­ásának elmélyítését szolgálja és azt, hogy Nyugat-Németországra kényszerítsék a bonni és párisi militarista szerződést. Az a politika akadályozza a békeszerződés megkötését és célja meghatározatlan időre fenntartani Nyu­­gat-Németországban az idegen katonai ural­mat. A bonni és a párisi szerződés a fasizmus feltámasztásához vezet. Ezek a szerződések Nyug­at-Németországot a revansvágyó német militarizmus tűzfészkévé alakítják át. Ez el­lentétben áll mind a német nép, mind az összes békeszerető népek érdekeivel. A Német Demokratikus Köztársaság mi­nisztertanácsa a német nép számára a potsdami egyezményben előirányzott kötele­zettségekre és jogokra alapítja politikáját. Ennek megfelelően a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa és Népi Kama­rája ismételt javaslatokat tett a hazánk ke­leti és nyugati részében lakó németek köl­csönös megegyezésének megvalósítása érde­kében, Németország egyesítésének meggyor­sítására és a német békeszerződés megköté­sére. Ezek a javaslatok széleskörű vissz­hangra találtak a német nép körében, mert az összes német békeszerető férfiak és nők akaratát fejezik ki. A Német Demokratikus Köztársaság mi­nisztertanácsa a Szovjetunió minisztertaná­csának határozatában újabb bizonyítékát látja annak, hogy a Szovjetunió népei mé­lyen bíznak a német nép demokratikus erői­ben. A Német Demokratikus Köztársaság mi­nisztertanácsa úgy köszönti a szovjet kor­mány határozatát, mint amely fontos hozzá­járulás a német kérdés békés megoldásához és az európai béke megerősítéséhez. A Szovjetunió minisztertanácsának hatá­rozata lelkesíti egész Németországban az egységet, a demokráciát és a békét szolgáló hazafias mozgalmat. A Német Demokratikus Köztársaság mi­nisztertanácsa felszólít minden igaz német hazafit, emelje még magasabbra a nemzeti függetlenség zászlaját és vigye győzelemre­. A Zsenminzsibao a Pravda május 24-i vezércikkéről PEKING­ (Agerpres) — A ZSENMMINZSI­­BAO című kínai lap május 31-én a követke­ző címmel közölt vezércikket: „Az időszerű nemzetközi kérdések megoldása felé vezető egyetlen út.“ A lap arról ír, hogy a PRAVDA május 24-i számában közölt rendkívüli fontosságú vezércikk a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzet részletes elemzését tartalmazza. „A békéért és a nemzetközi együttműködésért har­coló­­ Szovjetunió szilárd álláspontja — írja a lap — nemcsak hogy következetes, békés külpolitikáján alapszik és megfelel a világ összes népei- béketörekvéseinek és alapvető érdekeinek, hanem egyszersmind az egyetlen út is- a jelenlegi nemzetközi kérdések meg­oldása, felé.“ A koreai kérdés fontosságáról szólva a lap hangsúlyozza, hogy az a mód, ahogyan most a koreai fegyverszüneti tárgyalások folynak, komoly próbakő annak a beigazolására, várjon az érdekelt országok őszintén óhajtják-e bé­kés úton megoldani a nemzetközi nézetelté­réseket. A koreai-kínai fél május 7-i javaslatát a nemzetközi közvélemény széles körben támo­gatta. Churchill angol miniszterelnök és Neh­ru, India miniszterelnöke szintén kijelentették, hogy a koreai-kínai fél javaslata alapul szol­gálhat a koreai fegyverszüneti egyezmény megkötéséhez. Ez tel­jes mértékben igazolja a koreai kínai fél őszinte törekvését az egyez­mény mielőbbi megkötésére és a koreai há­ború befejezésére. Minthogy a koreai-kínai fél erélyesen elutasította az amerikai fél „el­lenjavaslatát“ és mivel ez az „ellenjavaslat“ a nemzetközi közvélemény tiltakozását váltot­ta ki, az amerikai fél kénytelen volt ezt felül­vizsgálni és újabb tervezetet előterjeszteni. Komolyan fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy miután az amerikai fél előterjesz­tette új tervezetét, a K­szinman-klikk megszeg­te a tárgyalások titkosságára vonatkozó meg­állapodást és nyilvánosságra hozta az újabb amerikai javaslat tartalmát, valamint a zárt ülésen lefolyt vitát. A ZSENMINZSIBAO a továbbiakban a PRAVDA vezércikkének ama részével foglal­kozik, amely Churchillnek a négyhatalmi értekezlet összehívására vonatkozó nyilatko­zatáról szól. A PRAVDA hangsúlyozza — írja a lap —, hogy Churchill úgy látszik nem köti előzetes feltételekhez az egyik, vagy másik fél számá­ra az értekezlet összehívására vonatkozó ja­vaslatot és kiemeli, hogy Churchillnek ezt a magatartását az Egyesült Államokban hide­gen fogadták. A PRAVDA — folytatja a ZSENMINZSIBAO - támogatta Churchill javaslatát. Ez újra megerősíti azt, hogy a Szovjetunió következetesen és hajthatatlanul a béke megerősítésének és a nemzetközi együttműködésnek a politikáját folytatja. Ez azt is bizonyítja, hogy a szovjet kormány, amint ezt ismételten kijelentette, tárgyalások útján óhajtja rendezni a nemzetközi nézetel­téréseket. Miután idézi a PRAVDA nyilatkozatát a három hatalom Bermuda-szigeti értekezleté­ről —, amelynek célja, közös vonalat kidolgozni, sőt éppenséggel egybehangolt ál­láspontot elfoglalni a nagyhatalmak közötti tárgyalások esetére — és azt, hogy Churchill már meg is kezdte a visszavonulást „a legma­gasabb siku értekezlet“ összehívására vonat­kozó, javaslatának szellemétől, a ZSENMIN­ZSIBAO a következőket írja: — A következet­lenség, valamint a szavak és a tettek közötti eltérés nem vezethet valamely kérdés meg­oldásához. Taft szenátor legutóbbi beszédével kapcso­latban a ZSENMINZSIBAO hangsúlyozza, hogy az amerikai politika irányadó köreiben bizonyos nézeteltérések állnak fenn, és meg­jegyzi, hogy ez a kellő őszinteség hiányához vezet az amerikai kormány részéről, amikor a nemzetközi nézeteltérések megoldásáról van szó, ami lehetetlenné teszi a nemzetközi fe­szültség gyors enyhülését. A PRAVDA vezércikke — írja a ZSENMIN­ZSIBAO — újra kétségbevonhatatlanul bebi­zonyítja, hogy a Szovjetunió fáradhatatlanul minden erőfeszítést megtesz az általános bé­ke megvédésére. A szovjet kormány követ­kezetesen és szilárdan békés külpolitikát foly­tat, szavai pedig sohasem térnek el tetteitől. A szovjet kormány álláspontja őszinte tö­rekvését bizonyítja az általános békére. Ha a többi ország kormánya ugyanolyan őszintén fog törekedni a békére és a nemzetközi biz­tonságra, mint a Szovjetunió, kétségtelen, hogy az összes vitás nemzetközi kérdések megoldódnak. Palmiro Togliatti választási beszéde Alessandriában ROMA. (Agerpres.). — Az UNITA közli Togliatti elvtársnak az alessandriai választási nagygyűlésen elmondott beszédét, amelyet a rádió az egész tartományban közvetített. Togliatti beszédében hangsúlyozta: „A Ke­resztény-Demokrata Párt abbeli törekvésében, hogy törvénytelenül abszolút többséget sze­rezzen a parlamentben, főként két fegyvert használ: a hazugságot és a megfélemlítést. A Keresztény-Demokrata Párt nem lépett fel csak valamennyire is komoly választási pro­grammal. Hogy hatalmon tartsa magát, szö­vetkezett a szociáldemokratákkal, a liberálisok­kal, a republikánusokkal s a déltiroli német­barát párttal s azt akarja elhitetni a válasz­tókkal, hogy ez „központi“ blokk. A kereszténydemokratákat támogató szo­ciáldemokraták, liberálisok és republikánusok a maguk részéről azt akarják sugalmazni a választóknak, hogy akinek nincs bizalma a klerikális pártban, nyugodtan szavazhat az ezzel szövetkezett pártokra, mert ezek „vilá­gi „pártok“. Ez ugyancsak hazugság, mert azok, akik a szociáldemokratákra, a liberáli­sokra s a republikánusokra szavaznak, nem tesznek egyebet, minthogy hozzásegítik a Ke­resztény-Demokrata Pártot a szavazatok ab­szolút többségének elnyeréséhez. Számos vá­lasztó, aki öt évvel ezelőtt a keresztényde­mokratákra és cinkosaikra szavazott, számot­­vet ezzel a hazugsággal. A Keresztény-De­mokrata Párt újból kiszedte tokjából a régi fegyvert, a megfélemlítést, s azt állítja, ha az általa vezetett blokk nem biztosítja magá­nak az abszolút többségét, Olaszországban „káosz“ lesz. A klerikális párt vezetőinek hatalomszom­­ja határtalan, mert a mögöttük álló kivált­ságos csoportok, azt az illúziót táplálják ben­nük hogy hatalmuk örökké tartani fog. El kell oszlatni ezt az illúziót, mert Olaszország az összes olaszoké, elsősorban pedig azoké, akik saját munkájukból élnek. Ami a szo­ciáldemokratákat illeti, ezek azt állítják, hogy a kereszténydemokrata blokk győzelme azért szükséges, mert különben a monarchista és fasiszta reakció kerül hatalomra. Ez ugyan­csak hazugság, amellyel meg akarják félem­líteni a választókat. A fasiszták nem kerül­hetnek az ország vezetésére, mert a nép élén olyan pártok állnak, amelyek megakadályoz­hatják a fasiszták minden uralomrajutási kí­sérletét. A klerikális párt a dolgozók elleni nyí­tt reakciós rendszert szeretné meghonosí­tani. Ez rejti magában a fasizmus veszélyét. A monarchia s a fasizmus veszélye a kle­rikális párttól indul ki. A baloldali, a mun­kás- és demokratikus pártokra adott szava­zat az egyedüli út a veszély elhárítására. ROMA. (Agerpres.). — Mint az UNITA jelenti, Palmiro Togliatti, az Olasz Kommu­nista Párt főtitkára beszédet mondott Cugno város választási nagygyűlésén. Beszédében felszólította a lakosságot, bélyegezze meg a Liberális Párt jelenlegi vezetőinek politiká­ját. A Liberális Párt ugyanis szövetkezett a Keresztény-Demokrata Párttal, hogy további öt évre hatalomra juttassa. Togliatti hangsúlyozta: a Liberális Párt vezetői nem a dolgozók érdekeit szolgálják s nem képesek arra sem, hogy megvédjék Olaszország nemzeti függetlenségét. Befejezésül Togliatti felszólította Cugno lakosságát, szavazzon a Kommunista Pártra, amely a demokratikus szabadságjogok meg­védéséért, Olaszország függetlenségéért s a békéért harcol. ★ A Közép-Afrikai Föderáció A Churchill-kormány az alsóház elé ter­jesztette a „középafrikai föderáció“-ról szóló törvényt. S őfelsége ellenzéke, az Attlee ve­zette jobboldali szociáldemokrata vezérkar rámondta az áment. Néhány héttel ezelőtt az angol alsóház törvényt szavazott meg a Kö­zép-Afrikai Föderáció megalakításáról. Ré­gen kipróbált módszere ez az imperialisták­nak. Alkalmazták már Dél-Afrikában, Indiá­ban, Malájföldön és sok más gyarmatokon Hogy milyen következményekkel járt e föderális, azt láthatjuk Dél-Afrikában, ahol a legvadabb fasiszta terror és fajüldözés burjánzik. És láthatjuk Malájföldön is, ahol a szabadságharc lángjai perzselik az angol imperialisták „föderatív államrendjét“. A Churchill-kormány ezúttal új fogást tálalt az alsóház asztalára: Észak- és Dél-Rhodé­zia, valamint a Nyasszaföld föderálását, vagyis két protektorátusnak és egy „féldo­­mínium­“­ országnak, körülbelül 1.300.000 négyzet­kilométernyi területnek és hatmillió lakójának egy keretbe foglalását határozta el. A­­föderálásra ítélt három ország közül kettő nevében hordja múltját. Észak- és Dél- Rhodézia neve emlékeztet arra az időre, ami­kor — „188­6-ban — Dél-Afrikában felbukkant Cecil Rhodes, egy angol pénzcsoport megbí­zottja, hogy hatalmába kerítse a Transvaal­­ban­ felfedezett aranybányákat, a világ akkor leggazdagabb aranylelőhelyét. Az arany csillogása csalta Dél-Afrikába az angol fi­­nánctőkét és Rhodes ezer puskáért, ezer an­gol fontért és egy ócska folyamgőzösért gyarmatbirodalmat „vásárolt“ Lobengula né­ger királytól. Az ő diplomáciája vezetett az­ angol-búr háború kirobbantására, ahhoz a hosszú és véres gyarmati háborúhoz, amely, tél.Lenin,az imperializmus, a világ újrafel­osztásáért meginduló imperialista vetélkedés kezdetét számította. Hálából a londoni City Rhodesről nevez­te el"az­ ellopott arany birodalmát, azt­ a hó­dítást, amely az angol imperialisták szeme előtt ■ megcsillogtatta a Kairó—Fokföldi ten­gely, „megvalósításának lehetőségét. A tizenkilencedik század fordulóján még csak a német vetélytárssal volt dolguk a brit ' iftip'ér'lalistákna­k Dél-Afrikában és a franciák­kal Észak- és Közép-Afrikában. A fekete kontinens népei akkor még nem ébredtek ön­tudatra. Azóta azonban gyökeresen megvál­tozott a helyzet és legkevésbbé sem a Rh­o­­des-utódok javára A gyengébb vetélytársak helyére Afrikában is a legerősebb imperialista hatalom, az Egyesült Államok lépett. A má­sodik világháború után, amikor Ázsia földje már áttüzesedett a brit imperialisták talpa alatt, a City és a White Hall Afrika felé te­kintett, hogy a maximális profit ígéretének földjén építse fel a hanyatló brit gyarmatbi­rodalom utolsó bástyáját. Mire azonban az angol imperialisták hozzáfogtak „Afrika-fej­­lesztési" terveik végrehajtásához, a bástyán belül már jelentkezett az amerikai imperializ­mus is, hogy részt kérjen Afrika ásványi kincseiből, nyersanyagából, élelmiszereiből. De még ennél is nagyobb veszedelem fenye­gette Anglia gyarmatbirodalmát: Afrika né­pei felébredtek hosszú álmukból. A Kairó— Fokföldi tengely és a Kelet—Nyugat tengely mentén, az arab Észak-Afrikától a Fokföldig, az Aranyparttól a Mozam­bik-csatornáig har­cot hirdettek Afrika népei az imperialisták el­len, a szabadságért, a nemzeti függetlensé­gért. A Rhodes-utódok ezt a harcot akarják le­fegyverezni azzal, hogy nagy sietve „alkot­mányokat“ gyártanak és törzsfőnököket vá­sárolnak meg. A középafrikai föderáció terve és alkotmá­nya is lázas sietséggel készült el és került az angol alsóház elé. Az idő sürgette a brit imperialistákat, mert az amerikai finánctőke egyre fenyegetőbb versenytárssá vált. Már Közép-Afrikában is befúrta magát az ameri­kai finánctőke. Az amerikai óriáskígyó, a Roan Antelope Copper Mines Ltd., a Rho­­kona Corp és társaik már rátekereztek Észak- és Dél-Rhodézia ásványi kincseire, a rézre, a kobaltra, wo­­áramra, a City-mágnások nya­kára, legfőképpen pedig a három gyarmati ország népeinek testére A föderatív alkotmány — így remélik Londonban — védelmet nyújt­hat a dollár képviselőivel szemben és az ál­önkormányzat ígérete elterelheti a bennszü­lött lakosság figyelmét az igazi önkormány­zatról. Sürgős ez a megoldás, mert ha nem sietnek, darabjaira hullhat szét angol Közép- Afrika. A londoni imperialistáknak olyan fö­derációra valt szükségük, amely megőrzi a gyarmatok fehér burzsoáziájának politikáját, de gazdaságilag és politikailag egyesíti a három országot egy angol kormányzó és az angol monopóliumok uralma alatt. Más véleményen van a három ország hat­millió bennszülött lakója. Ők valódi önkor­mányzatot követelnek, nem pedig olyat, amely a szövetségi gyűlés 35 tagja közé mindössze három négert enged be és azokat is gondosan kiválasztja. „Ha az európaiak nem változtatják meg politikájukat — hangsúlyozta Nkomo, a dél­­rhodéziai néger nemzeti kongresszus elnöke — úgy az afrikaiak egy nap majd kihajítják őket“. „Az afrikai föderáció megteremtésének tervét azért dolgozták ki — hangzik Nagy- Britannia Kommunista Pártjának állásfogla­lása —, hogy megvédjék és fokozzák az el­nyomást és kizsákmányolást.“ Az angol alsóház megszavazhatta a fö­derációs alkotmány törvényét, de az ilyen föderáláshoz a három ország népe sohasem fog hozzájárulni. Nincsen olyan tenyér, amely eltakarhatná előlük a napot: a gyarmati né­pek szabadságának, az igazi önkormányzat­nak, a sztálini nemzeti politika diadalá­nak sugárzó napját. Az angol gyarmati ura­lom nem zárhatja el Észak- és Dél-Rhodézia, a Nyasszaföld népe elől a nagy Szovjetunió, a népi demokráciák, a Kínai Népköztársaság, a Vietnámi Demokratikus Köztársaság példá­ját. Nem zárhatja el a SZKP XIX. kongresszu­sának üzenetét. „A gyarmatok és függő orszá­gok népei — mondotta a kongresszuson Berja elvtárs — a mi példánkból látják azt az utat, amely az elnyomástól és a jogfosztott­­ságtól a szabadsághoz és függetlenséghez, a nemzetek közötti gyűlölködéstől és ellensé­geskedéstől a népek testvéri barátságához, az éhezéstől és a nyomortól a jómódú élethez, az írástudatlanságtól és a kulturális elmara­dottságtól a kultúra, a tudomány és a mű­vészet virágzásához vezet.“ Az afrikai földrész népei elindultak ezen az úton. SZ. L. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bucuresti, Plata Scanteil No. L — Telefon: 7.42.29 — Titkárság: 7.88.27 ELŐRE Megállapodás a Vaskapu-i hajózás ügyében ORSOVA. (Agerpres.) — A román kül­döttség és a jugoszláv küldöttség között le­folyt tárgyalások eredményeképpen, folyó év május 31-én Orsova és Tokija helységekben aláírták a Vaskapu folyami ügyvezetőségé­nek megalakítására vonatkozó megállapo­dásé. E szerv felállításáról az e folyamsza­­kaszi hajózás szabályozására vonatkozó Duna-egyezmény intézkedik. Ugyanakkor el­rendezték a Vaskapu szakasz­ hajózás bizto­sításával kapcsolatos többi kérdést is. A megállapodást a Román Népköztársaság részéről Grigore Preoteasa külügyminiszter­helyettes, a jugoszláv FN­K részéről Sztavol­­jub Petrovics meghatalmazott miniszter írták alá. Kínai békeharcosok ajándéka a japán népnek TOKIO­ (Agerpres). — Május 13-án egy ünnepi gyűlés keretében a Kínai Békevédelmi Bizottság részéről „Békezászlót“ nyújtottak át a Japán Békevédelmi Bizottságnak. A zászlón ez áll: „Kína és Japán népei! Cselekedjetek közösen, foglaljatok állást a háború ellen, védjétek meg a békét!“ Az ülés részvevői határozatot hoztak az öt­hatalmi békeegyezmény megkötéséért folyta­tott kampány fokozására és a Japán felfegy­verzése ellen vívott harc kiszélesítésére. Michael Rosenberg levele Eisenhower elnökhöz NEW YORK. (Agerpres.). — A Rosenberg­ házaspár megmentésére alakult bizottság le­velet tett közzé, amelyet a házaspár Michael nevű tízéves fia a maga és Robby nevű öccse nevében küldött Eisenhower elnöknek. E megható levél a többi között így hang­zik: „Apukám és Anyukám a newyorki börtön­be van zárva. Van egy hatéves öcsém. Robbynak hívják. Mindketten nagyon érezzük Apuka és Anyuka hiányát. Kérjük, engedje ki Apukánkat és Anyukánkat, hogy ne történ­jen semmi bajuk. Robby és én nagyon fogunk örvendeni, ha szüleink hazatérnek és nagyon meg fogjuk köszönni önnek.“ A francia hatóságok megtagadták André Stil ideiglenes szabad ábrahelyezését PARIS. (Agerpres.). — Andre Stil, Alain Le Léap, Lucien Molino, Du Colone, Paul Lorent és Louis Baillot, bebörtönzött haladó­­szellemű harcosok a napokban kérték ideig­lenes szabadonbocsátásukat. Kérésüket azzal indokolták, hogy ügyük kivizsgálása befeje­ződött s immár érvénytelen az a kifogás is, hogy fogvatartásuk szükséges lenne az „igaz­ság megállapításához.“ Mint a 1.HUMANITÉ írja, Michel él Duval­­vizsgá­lóbírók elutasították a kérést. „A bírósági hatóságok tehát már nem vesz­nek figyelembe semmit, még saját kifogásai­kat sem, amelyekkel eddig azért álltak elő, hogy fogvatartsák elvtársainkat“ — írja a 1‘HUMANITÉ. A francia nép a vietnámi szennyes háború ellen PARIS. (Agerpres.). — A francia nép mind szélesebb rétegei megbélyegzik a vietnámi szennyes háborút s követelik a hadműveletek azonnali megszüntetését, valamint a francia csapatok visszavonását Vietnám területéről. A 1‘HUMANITÉ rámutat, hogy az utóbbi napokban a francia honpolgárok ezrei tilta­koztak a vietnámi háború ellen, így például Marseilleben 45 közéleti vezető személyiség felhívást írt alá, amelyben a többi között ki­jelentik: „Minden francia honpolgár — tár­sadalmi állására, vallási vagy politikai meg­győződésére való tekintet nélkül — számot vet azzal, hogy ez a háború ellenkezik Franciaor­szág érdekeivel, Franciaország becsületével és tekintélyével. A francia nép túlnyomó több­sége felszólítja a kormányt, vessen véget az indokínai háborúnak, s kezdjen tárgyaláso­kat azokkal, akik ellen harcol.“ A felhívást aláírták: August Reynaud, volt szocialista képviselő, Elisée Agranier, az Emberi Jogo­kat Védelmező Liga elnöke, Cardonel lelkész, Christian Grisoli lelkész, Paul Cermolacce, kommunista képviselő s mások. A THUMANITÉ jelentése szerint, ország­szerte kampány kezdődött a felhívás aláírá­sára. Bolívia ifjúsága imperialistaellenes frontba tömörült BUENOS AIRES. (Agerpres.). — Bolíviá­ban megalakult az Ifjúság Imperialistaellenes Népfrontja. Az új ifjúsági szervezet felhívást intézett a latinamerikai országok valamennyi haza­fias érzelmű ifjához, s harcra szólította őket a nemzeti függetlenségért, az imperializmus ellen. Bolívia ifjúságának Imperialistaellenes Népfrontja követeli a vasutak államosítását, a szabad önkereskedelem helyreállítását, va­lamint más olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják az ország gazdasági függetlensé­gét. Egy Chaplinnek való filmtéma Donald Zee, a DAILY MIRROR című an­gol lap filmkritikusa felhívta Charlie Chap­lint, írjon egy filmet amelynek főhőse McCarthy, amerikai szenátor lenne. Az angol újságíró szatirikus filmre gondol, amely a „Diktátor“ című film mintájára ké­szülne. Mint ismeretes, Chaplin ebben a film­ben Hitlert gúnyolta ki­ Az angol újságíró azt írja, elérkezett az ideje, hogy McCarthy-t pellengérre állítsák. Az újságíró felteszi a kérdést: „Miért ne ál­lítsuk szégyenpadra egy film útján? Egész Európa olyan hahotába törne ki, hogy még Washingtonban is meghallanák.“ Ami a film témáját illeti, az angol újságíró azt állítja, hogy McCarthy pályafutása már önmagában véve is kitűnő tragikomédia. 1953. június 2., kedd A koreai események FENJÁN. (Agerpres). — A koreai néphad­sereg főparancsnokságának május 30-i jelen­tése közli, hogy a néphadsereg egységei és a kínai önkéntesek a nap folyamán kemény harcot vívtak két ellenséges zászlóalj ellen Kimszontól keletre és Koranpok­tól észak­nyugatra. Az ellenség több mint tízszer egy­másután megtámadta a néphadsereg állásait, de a néphadsereg egységei minden esetben visszaverték. Az ellenség súlyos veszteséget szenvedett. Május 29-ről 30-ra virradó éjtszaka az amerikai repülőgépek újból erősen bombáz­ták a ranami víztartály gátját. Május 30-án a néphadsereg légelhárító üte­gei öt ellenséges repülőgépet lelőttek, hár­mat megrongáltak. * FENJAN­ (Agerpres) —• A koreai néphad­sereg főparancsnokságának május 31-i jelen­tése közli, hogy a néphadsereg egységei és a kínai önkéntesek május 31-én Penoamdon vidékén kemény harcot vivtak az ellenséggel. Május 30-ról 31 -re virradó éjtszaka az amerikai légihaderő újból bombázta Szarivon város környékét. Május 31-én a néphadsereg légelhárító üte­gei két ellenséges repülőgépet lelőttek s to­vábbi kettőt megrongáltak. ★ PEKING. (Agerpres). — Május 31-én a koreai-kínai fegyverszüneti küldöttség a kö­vetkező közleményt adta ki: Május 31-én Nam Ir tábornok, a koreai­­kínai küldöttség vezetője a másik fél össze­kötőtisztje útján kérte, hogy a két fél küldött­ségeinek teljes üléseit halasszák el további három nappal s a legközelebbi ülést június 4-én délelőtt 11 órakor tartják meg. A má­sik fél küldöttségének vezetője hozzájárult a javaslathoz. Nyugat-Németország parasztsága Adenauer háborús előkészületei ellen BERLIN. (Agerpres). — Mint a lapok je­lentik Nyugat-Németország földművesei mind Határozottabban szembeszállnak Adenauer háborús előkészületeivel. Maifeld városkában a vidék parasztjai nemrégiben nagygyűlésen tiltakoztak az el­len, hogy Moselsürsch helységben amerikai repülőteret építsenek. A repülőtér építésére mintegy 500 hektár szántóföldet akarnak el­kobozni a környék parasztjaitól. A nagygyűlésen elhangzott beszédek rá­mutattak arra, hogy a nyugatnémet parasz­tok szilárd elhatározása harcolni a kormány háborús politikája ellen, a nép érdekeinek megvédéséért. A nagygyűlés részvevői üze­netet intéztek Rajna tartomány parlamentjé­hez s kimutatták, hogy az 500 hektár föld el­­kobozása számos parasztcsalád létét fenyegeti. Ingelheim és Mühlhofen parasztjainak föld­jét ugyancsak el akarják kobozni, hogy ott gyakorlóteret építsenek­ a harckocsik számá­ra. A vidék parasztjai a következő felhívás­sal fordultak a német néphez: „Mi, nyugatnémet parasztok elhatároztuk, hogy egy talpalatnyi földet sem adunk kato­nai célpontok építésére. Felszólítjuk az összes nyugatnémet parasztokat, m­inden eszközzel harcoljanak a kormány hasonló intézkedései ellen. Felszólítjuk az ország valamennyi munká­ját és értelmiségiét, támogassanak bennün­ket a jogainkért vívott harcban.“ Rajna tartomány lakosságának hatalmas tiltakozó mozgalma arra kényszerítette Alt­ma­iert, a tartomány miniszterelnökét, hogy tiltakozzék „a megszálló hatalmak e diktató­rikus intézkedései“ ellen. A francia gyarmati hatóságok tuniszi mesterkedései PARIS. (Agerpres). — Mint a lapok je­lentik, Guillaume tábornok, Marokkó fran­cia főkormányzója Párisban petíciót nyújtott be. A peticiót aláíró 270 marokkói magasran­­gú adminisztratív és bírósági tisztviselő a marokkói szultán trónfosztását követeli. A követelést támogatja El-Giaoui marraikechi pasa is, Marokkó egyik legnagyobb hűbérura, akit az „oszd meg és uralkodj“ elv alapján eljáró gyarmati hatóságok gyakran szembe­helyeznek a szultánnal, hogy nyomást gya­koroljanak rá. Egyes francia lapok a francia főkormányzó akcióját megfélemlítési kísérletnek tekintik, amelynek célja, hogy békülékenyebbé tegye a szultánt. A szultánt a többi között azzal vá­dolják, hogy támogatta a francia gyarmat­­tartók uralma ellen harcoló „Istiqlal“ bur­­zsoá nacionalista pártot. A FRANCE SOIR című lap híradása sze­rint, a francia hatóságok „Marokkó belső ügyeként“ akarják beállítani a magasrangú állami tisztviselők követelését. A COMBAT című burzsoá lap azonban hangsúlyozza: „ez a meglepő hír fényt derít azokra a módszerek­re, amelyeket Franciaország a Francia Unió­ban alkalmaz.“ A lap rámutat, hogy Franciaország marok­kói főkormányzója már régóta megszegi a protektorátusra vonatkozó egyezményt, amely a többi között előírja, hogy a magasrangú ál­lami tisztviselők kinevezése a szultán hatás­körébe tartozik. Francia demokratikus körökben hangsú­lyozzák. Nem ez az első eset, amikor a ma­rokkói francia hatóságok meg akarják fé­lemlíteni a szultánt, hogy feltétel nélküli en­gedelmességre kényszerítsék s főként arra, hogy ne támogassa tovább az „Istiqlal“ pártot. 16 londoni család az utcán A londoni „Daily Worker" május 21-i száma közli az alábbi hírt és a mellékelt fényképet: Tizenhat paddingtoni családot kidob­tak otthonukból s 21-re virradólag már a második hűvös éjjszakát töltötték nyo­morúságos módon a szabadban. A kila­­koltatottak között tizennégy gyermek van. A gyermekeket, amennyire csak tudták, kabátokba és takarókba bugyolálták s igy húzták meg magukat annak a két Herford- Road-i háznak a kerítése tövében, amely­ből kitették őket. A bírósági végrehajtók kilakoltatást végzést lobogtatva kezükben, rontottak rá a lakókra s közel 50 e­m­bert tettek szegé­nyes cókmókjukkal az utcára. Az utcán halomban hevernek a bútorok, a tűzifa, fazekak, lábosok, evőeszközök, matracok és kofferek. A kilakoltatott családok albérletben laktak, minden előzetes figyelmeztetés nélkül dobták ki őket otthonaikból. Nem volt hová menniök. A lakók a hiányosan bútorozott szo­bákért egy, egy és fél, két font hetibért fizettek a főbérlőknek, bizonyos Blake-né­­nek, Kirby-nének, Johnson-nének és Par­­ker-nének A háztulajdonos a Prudential biztosí­tó társaság Hugh Joyan-né, az egyik kilakoltatott, egy fűtő felesége, néhány nap múlva várja ötödik gyermekét A bírósági emberek nagy kegyként megengedték, hogy még két napig bent maradhasson a lakásban. Az egyik kilakoltatott férfinek heti négy és fél fontért — számára elérhetet­len áron — ajánlottak egy szobát. — Ki kell vennem a szobát egy hétre, amíg találunk valamit másutt — mon­dotta. A legtöbb kilakoltatott családban a férfi kisfizetésű dolgozó, aki a szó leg­szorosabb értelmében az utcán kell töltse gyermekeivel az éjtszakát, amíg új, ha nyomorúságos is, de olcsó lakást nem talál. Egyes családoknak felajánlották, hogy egy menhelyen elszállásolják őket, ez azonban azt jelentette volna, hogy a há­zastársakat elválasztják egymástól és gyermekeiktől Ebbe érthető módon nem egyeztek bele,­­ így maradtak tovább is az utcán. Steenson-né és Lenan-né elmondották, hogyan járták be a bírósági emberek rendőri segédlettel a házat s kiabálták: „Takarodjatok ki!" Még azt sem engedték meg, hogy teát főzzünk magunknak. Lezárták a gázt és a villanyt. William Dennehy elmondotta, hogyan töltötték az utcán az éjtszakát. ..A körútját végző rendőr is járt felénk Amikor meglátott bennünket, — nevelni kezdett. Bizonyára azt gondolta, hogy a koronázási menetet várjuk" — teszi hozzá öngúnnyal (Angliában most készülnek a koronázásra. — Szerk.) ..Bárcsak ma lenne a koronázás" — mondja Steenson­né „Minden bútoromat kiraknám az úttest közepére a Morbie Archnál (a Diadal-kapunál) és beülnék közéjük." dérné, Franjus Steenson munkás, 1938- tól 1946-ig volt katona Észak-Afrikában, Szicíliában és Olaszországban szolgált. Jobbjában megsebesült. „Bezzeg a háborúban szükségük volt ránk — mondotta. Most ez a fizetsé­günk !" Eddig tart a „Daily Worker" beszámo­lója A fenti fénykép, az utcán, szegényes motyóik mellett üldögélő férfiakkal és asszonyokkal, a kerítésen kuporgó gyer­mekekkel, magáért beszél. Kommentár fe­lesleges hozzá. Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scantelli. v. STALIN" --- _1—•L~=a

Next