Előre, 1954. március (8. évfolyam, 1983-2008. szám)

1954-03-03 / 1984. szám

| A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA | 1 •- IMi> WMI X.HW■ II mUWMUJ.iL 11 «aMBLBÜ Öt év a mezőgazdaság szocialista átalakításának útján , öt évvel ezelőtt jelent meg, pártunk Köz­­pnti Vezetőségeinek történelmi jelentőségű­atározata a mezőgazdaság szocialista át­alakításáról. A szocialista ipar fejlesztése so­rán, népi demokratikus államunk megterem­tése és megerősítése során elért sikereink le­hetővé é­s egyben múlhatatlanul szükségessé tették, hogy ne csak városon építsük a szocia­lizmust, hanem a falun is. Szükségessé és időszerűvé vált, hogy a szocialista ipar fej­lődésével párhuzamosam, fokozatosan a szo­cialista fejlődés útjára tereljük mezőgazda­ságunkat is. Ha most az évforduló alkalmá­val visszatekintünk a megtett útra, megálla­­píthatju­k, hogy az eltelt öt esztendő jelentős sikereket hozott, hogy ma már nemcsak szo­cialista iparral, de számottevő szocialista mezőgazdasági szektorral is rendelkezünk, hogy éppen ennek következtében népi demo­kratikus rendszerünk nagy mértékben meg­erősödött. Ma már 280 ezer dolgozó paraszt­­család tömörült több mint 4000 kollektív gazdaságba és mezőgazdasági társulásba s lépett rá a nagyüzemi szocialista gazdálko­dás útjára, a bőséig és a jólét útjára. Az or­szág területét ma már nem csupán nedrág­­szíjnyi egyéni parcellák barázdálják, hanem 1 millió hektáron nagy földterületeket látha­tunk, amelyeken a korszerű agrotechnika sza­bályai szerint művelik a földet. S ez a hatal­mas vagyon, ezeknek a földterületeknek egyre nagyobb kincseket ígérő gazdagsága, mind mind a kollektivisták és a társult dolgozó parasztok közös tulajdona. Ma már hazánk­ban nemcsak olyan dolgozó parasztok élnek, akiknek gondjuk-bajuk földecskéjük megmű­velésére terjed ki, hanem olyan kollektivis­ták is, akiknek vigyázó tekintete a közös va­gyon fellendítését kutatja. A szocializmus építése során nemcsak városon, hanem fa­lun is létrejött az új, szocialista ember tí­pusa, akit a párt ügye iránti szeretet és ha­tártalan odaadás jellemez. Az elmúlt öt év sikereinek titka az, hogy pártunk hűségesen követte a mezőgazdaság szocialista átalakítására vonatkozó lenini ta­nításokat, iránymutatónak ismerte el a maga számára a Szovjetunió példáját. Pártunk ab­ból a lenini tanításból indult ki, hogy a kis­gazdaság nem képes a dolgozó parasztságot végérvényesen megszabadítani a nyomorú­ságtól, nem képes számára jómódú életet biz­tosítani. A sötétség és a nélkülözés végleges elűzését csak a szocializmus felépítése biz­tosíthatja, csak a tudomány és a technika korszerű eredményeit hasznosító nagyüzemi szocia­l­ista mezőgazdaság. A Román Munkáspárt Központi Vezetősé­gének 1949 március 3—5-i határozata félre­érthetetlenül leszögezte, hogy a párt falusi politikájának alappillére a lenini hármas jelszó: „A szegényparasztságra támaszko­dunk, szorosra fűzzük szövetségünket a kö­zépparasztsággal és szüntelen harcot folyta­tunk a kulákság ellen". Az elmúlt öt év so­rán bebizonyosodott, hogy hazánk munkás­­osztálya, élen a párttal, jó vezetője a mező­gazdaság szocialista átalakításának. Minden egyes kollektív gazdaságért és mezőgazdasá­gi társulásért folytatott harc a munkásosz­tály és a dolgozó parasztság megannyi kö­zös ütközetét jelentette s a harcok tüzében mindannyiszor keményebbé kovácsolódott a munkás-paraszt szövetség. A több mint 4000 kollektiv gazdaság és mezőgazdasági társu­lás ugyanannyi győzelmet jelentett a kizsák­mányoló kulákság ellen vívott harcban. A Román Munkáspárt szilárd elvhűséggel harcolt a párt politikájának helyes alkalma­zásáért, a párt irányvonalától való bármi­nemű elhajlás ellen. Az RMP Központi Ve­zetőségének 1951 szeptemberében hozott ha­tározata jelentős lépés volt a kollektív gazda­ságok megerősítése és fellendítése érdekében. Ez a határozat félreérthetetlen világosság­gal újra leszögezte, hogy a kollektív gazda­ságokat és a mezőgazdasági társulásokat csakis a dolgozó parasztok közös akarata alapján lehet létrehozni, hogy szervezésük­nél a legszigorúbban tiszteletben kell tartani az önkéntesség elvét. A párt megbélyegezte és elítélte azokat, akik a szocializmus épí­tésétől idegen, erőszakos módszereket alkal­maztak a dolgozó parasztokkal szemben megbélyegezte azokat is, akik a kulákság korlátozásának politikája helyett — az egész népgazdaság és az adott fejlettségi fok kö­vetelményeinek figyelmen kívül hagyásával — rátértek a kulákság felszámolására és azo­kat­ is, akik megengedték a kulákságnak, hogy befurakodjék a kollektív gazdaságokba és ott aknamunkát fejtsen ki A munkásosztály és népi demokratikus államunk nagy­­sze­retettel támogatta, ápolta és fejlesztette a mezőgazdaság szocialista egységeit. Ez a segítség sokoldalú és min­denre kiterjedő. A munkásosztály és népi de­mokratikus államunk traktorokkal, kombáj­nokkal, mindenfajta gépi felszereléssel látta el a dolgozó parasztságot és különösen a me­zőgazdaság szocialista szektorát. Ennek ered­­ményeként a hektárhozam jelentősen emel­kedett. Ma már országunkban 218 gép- és traktorállomás és körülbelül 10.000 traktor áll a szocialista mezőgazdaság és a dolgozó parasztság rendelkezésére. S hogy ez a gépi segítség, amely egyre inkább mentesíti a dolgozó parasztságot a legnehezebb munkák­tól, évről évre növekedik, arra az a legjobb bizonyíték, hogy­­1953 folyamán a gép- és traktorállomások 60 százalékkal végeztek több munkát a kollektív gazdaságok, társu­lások és a magángazdálkodók földjein, mint 1952-ben. Népi demokratikus államunknak ezt a se­gítségét nemcsak a mezőgazdaság szocialista egységei, hanem az egyénileg dolgozó pa­rasztok is igénybe veszik. Munkásosztályunk igen sok jó és olcsó ipari cikkel látja el a falvak dolgozó népét. Az eltelt évek során a szövetkezetek áruellá­tása egyre bőségesebbé vált, nagyobb lett a választék, javult a minőség. Népi demokratikus államunk és a munkás­­osztály segítsége azonban ezzel még koránt sem merült ki. A dolgozó parasztok és­ kü­lönösen a kollektív gazdaságok és mezőgaz­dasági társulások tagjai az elmúlt évek so­rán számos adókedvezményben és más pénz­ügyi kedvezményben részesültek. A külön­böző szerződéses állathizlalási, gyógy- és iparinövény­termesztési intézkedések renge­teg kedvezményt biztosítanak a dolgozó pa­rasztságnak. Pártunk és kormányunk lehe­tővé teszi mindenki sz­ám­ára, hogy ilyen szerződést kössön, de természetesen külön­leges előnyben részesíti a kollektív gazdasá­gokat és a mezőgazdasági társulásokat. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy népi demokratikus államunk egy­re több olyan szakemberrel segíti mezőgaz­daságunk szocialista fejlődését, aki alkal­mazni tudja a tudomány és a technika leg­újabb vívmánya­it, a szovjet mezőgazdaság eredményeit, aki képes tudományosan meg­szervezni a munkát. Csupán az, elmúlt év folyamán 6.200 új közép, és felsőfokú képe­sítést nyert szakember és 3.750 traktorista kapcsolódott be a mezőgazdasági munkák­ba. Ezzel párhuzamosan növekszik azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik külön­­böző szaktanfolyamokat végeznek s azután visszatérnek gazdaságukba, hogy ott hasz­nosítsák ismereteiket. Népi demokratikus államunk sokoldalú tá­mogatásának eredményeként a dolgozó pa­rasztság életszínvonala és művelődési szín­vonala egyre emelkedik. A dolgozó parasz­tok jobban táplálkoznak, ruházkodnak, ösz­­szehasonlíthatatlanul jobban élnek ma, mint a felszabadulás előtt. Ennek egyik bizony­­­sága az is, hogy a dolgozó parasztság önfo­gyasztása ma 50 százalékkal nagyobb, mint régen. A mezőgazdaság szocialista átalakítása nem az egyéni gazdaságok tönkretételén alapszik, hanem épp ellenkezőleg, az egyre jobb sorban élő dolgozó parasztok önkéntes egyesülésén. Mert az a dolgozó paraszt, aki megismerte a mezőgazdálkodás korszerű vívmányait, aki tapasztalatból tudja, milyen mérhetetlen előnyöket, mennyivel könnyebb és jobb életet biztosít a gépesítés, az agro­technika és a zootechnika szabályainál!. Al­kalmazása, hamarabb belátja a szocialista mezőgazdaság felsőbbrendűségét. Népi demokratikus államunk és a munkás­­osztály sokoldalú segítségének eredménye­ként kollektív gazdaságaink és mezőgazda­­­sági társulásaink nagyot fejlődtek az elmúlt évek folyamán, gazdasági-szervezeti szem­pontból megerősödtek. Ma már minden kol­lektív gazdaságban állandó brigádok és cso­portok léteznek, pontos nyilvántartást vezet­nek és alkalmazzák a munka szerinti java­dalmazás szocialista elvét, lényegesen meg­növekedett a tagok egyéni felelősségérzete. Igen sok kollektív gazdaságunk fejlett, sok­oldalú gazdasággá vált. Ezek a kollektív gazdaságok és mezőgazdasági társulások si­kerrel töltik be azt a szerepet, amit a párt rájuk bízott: vonzási központok, amelyek a dolgozó parasztság figyelmét a­ szocialista mezőgazdaság felé irányítják. Ma már or­szágunkban nem egy olyan kollektív gazda­ság van, mint a„ közösje:«jenő: rajomban (Arad tartomány) lévő „Új élet”, ahol a ku­korica négyzetes fészkes vetésének alkalma­zásával, az agrominim­um­ szabályainak pon­tos betartásával hektáronként 40 mázsás ter­mést értek el. A­ kollektív gazdaságok tava­lyi jó terméseredményei, az egyéni gazda­ságokét jóval felülmúló hektáronkénti ter­méshozamok mindennél beszédesebben iga­zolják a szocialista mezőgazdaság nagy le­hetőségeit a termelés növelésében. Pártunk Központi Vezetőségének augusz­tus 19—20-i bővített plenáris ülése megálla­pította, hogy a városi és falusi dolgozók életszínvonalának gyorsütemű emelése ér­dekében figyelmünk középpontjába a mező­­gazdaság fejlesztését kell állítanunk. A kol­lektív gazdaságok és a mezőgazdasági tár­sulások minden eredménye ellenére a mező­­gazdaság egészében lemaradt. Ennek kikü­szöbölésére államunk 1953, 1954 és 1955 fo­lyamán 6 milliárd lejt fordít, ami több, mint kétszerese az előző három év folyamán esz­közölt befektetéseknek. Ebből az összegből kollektív gazdaságaink 1954 folyamán 100 millió lejnyi kölcsönt kapnak gazdaságuk fejlesztésére, építkezésre és különösen állat­állományuk fejlesztésére. A munkásosztály még nagyobb mértékben segíti a dolgozó parasztságot. A mezőgazdasági gépgyártás jelentős mértékben növekedni fog. Pártunk és kormányunk legutóbbi határozatai a zöld­ségtermesztés, az ipari növények termeszté­sének fejlesztéséről, a szerződéses állathiz­lal­ási rendszer megjavításáról stb. rámu­tatnak arra az útra­, amelyen haladva fellen­díthetjük mezőgazdaságunkat és állatte­nyésztésünket. A dolgozó parasztság becsületbeli köteles­sége tettekkel, a hektá­rhozam növelésével viszonozni népi demokratikus államunk és a munkásosztály különleges gondoskodását. Figyelmük középpontjába­ kell helyezniük az árugabona kérdése mellett a burgonya, cu­korrépa, a zöldség és ipari növénytermesz­tés kérdését, az állattenyésztés sokoldalú fejlesztését. Kollektív gazdaságaink és me­zőgazdasági társulásaink mutassanak példát valamennyi dolgozó parasztnak a fejlett szovjet mezőgazdaság tapasztalatainak al­kalmazásában, az agrotechnikai és zootech­­nikai szabályok betartásában, legyenek kohói a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége megacélosodá­sának. Így járulhat­­na­k hozzá a március 3—5-i határozat való­­raváltásához. Így segíthetik elő mezőgazda­ságunk szocialista átalakításának nagy ügyét. Megérkezett Bukarestbe a Német Demokratikus Köztársaság nagykövete Március 1-én a fővárosba érkezett Werner Eggerath, a Német Demokratikus Köztársa­ság rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­te a Román Népköztársaságban. Az Északi Pályaudvaron az érkező nagykö­vetet Teodor Rudenco, külügyminiszterhelyet­­tes,­ Dionisie Ionescu, a külügyminisztérium protokollfőnöke, Ionel Crisan, a külügymi­nisztérium ideiglenes igazgatója, a Német Demokratikus Köztársaság nagykövetségé­nek diplomáciai személyzete, élén Kurt Streich ideiglenes ügyvivővel üdvözölték. . (Agerpres.) Vili. évf., 1984. sz. 4 oldal, ára 20 bán, 1954 március 3. szerda Diécs község végrehajtó bizottságának munkájából Diécs község (Gu­rahonc rajon — Arad tartomány) a hozzátartozó három faluval együttesen 35 néptanácsi képviselőt vá­lasztott. Van közöttük olyan is, aki már 1950 óta képviselő. Jó munkájuk, a néphez hű magatartásuk révén Lupsa Alexandru, Gulea Marita, Blaj Ioan és Olariu Marin elvtársakat újból megválasztottuk. Értékes javaslataikkal továbbra is segítséget nyúj­tanak végrehajtó bizottságunknak közsé­günk belső erőforrásainak feltárásában, azoknak minél észszerűbb felhasználásá­ban, így például a községi legelőkön levő szálfákat felhasználjuk hidak, kutak és is­kolák kerítéseinek megjavítására. Községünk lakosai elhatározták, hogy ebben az évben önmegadóztatásból kultúrotthont építenek. Végrehajtó bizott­ságunk fáradhatatlan munkája eredmé­nyeképpen már eddig beszerezték az ala­pozáshoz szükséges terméskövet, 30.000 téglát és­ 6.550 cserepet. A községünkhöz tartozó Borosrózsa falu lakossága önmegadóztatás útján kikövez­te a falu sárosabb utcáit. A köveket a bo­­rosrózsai kőbányából bányászták. Községünk dolgozó népe szeretettel és bizalommal fordul néptanácsunk vezetői­hez, mert tudja, hogy megértésre és se­gítségre talál ügyes-bajos dolgai elintézé­sében. SZABÓ JÓZSEF levelező Zöldségfélék, gyümölcs és csemegeszőlő termesztésére kötöttek szerződést Torda rajon községeiben és falvaiban is nagy érdeklődéssel fogadták a zöldségfélékre, zöldségvető magvakra, a gyümölcsre és a cse­megeszőlőre vonatkozó szerződéskötési rend­,­szer megjavításáról szóló minisztertanácsi határozatot. Számos egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt és kollektív gazdaság szer­ződött főzelék és gyümölcsfélék átadására az állami és szövetkezeti szervezetekkel. A mezőből kollektív gazdaság az „Apro­­zar“-ral kötött szerződés alapján 15 hektár területen, a­ boldvai kollektív gazdaság pe­dig 10 hektár területen termeszt korai főze­lékfélét. Hasonló szerződéseket kötöttek a nagycsányi, detrecentelepi és más kollektív gazdaságok­. Pólyán és Kövend községekben is sok szerződéskötés történt. Szerződést kötöttek például Bajla Béla, Haller János és Nagy János polyáni dolgozó parasztok. MÁRCIUS 8 TISZTELETÉRE Levelezőink a kollektív gazdaságok tavaszi előkészületeiről RUGONFALVA A rugonfalvi (Udvarhely rajon) „Vörös Csillag" kollektív gazdaság tagjai lelkesen készülődnek a tavaszi mezőgazdasági kam­pányra. A kerekes- és kovácsműhely­ dolgozói szorgalmasan javítják a gazdaság szekereit és a mezőgazdasági szerszámokat. A brigá­dok pedig már jóelőre gondoskodtak arról, hogy a tavaszi hóolvadás a trágyát a szántó­földön találja. A rugonfalvi kollektivistáik a téli időszakot arra is használják, hogy fejlesszék mezőgaz­dasági ismereteiket és tudományosan is meg­alapozzák azokat. A gazdaság keretében mű­ködő agrotechnikai kört ,25-en látogatják. Minden péntek este nyolc órakor összegyűl­nek a kör tagjai, hogy meghallgassák Imreh Dénesnek, a rajon­i mezőgazdasági osztály technikusának előadásait. Az ott hallottakat a gyakorlatban hasznosítják, így az agrotech­nikai körön tanultak alapján készítik elő a búza jarovizálását és tisztítják a vetőmago­kat. MÉSZÁROS ANTAL akt­­­a, PÁVA A pávai­­Kézdivásárhely rajong „Győze­lem útja“ kollektív gazdaság tervszerűen ké­szül a tavaszi kampányra. Három hónapos munkaterv alapján — amelynek teljesítését a közgyűlésen vállalták — szervezik meg mun­kájukat. A munkaterv alapján már kihordtak a föl­dekre 120 tonna trágyát, kijavítottak 6 boro­nát, 3 vetőgépet, 2 pár hámot, ezenkívül tisz­títják a vetőmagokat is. Az elmúlt évben jól bevált a burgonya jarovizálása, azért az idén 1 hektáron vetnek jarovizált burgonyát. Igen fontosnak tartják az igásállatok gon­dozását, takarmányozását is, hogy majd ta­vasszal jól bírják a munkát. A szarvasmarhák, juhok okozott takar­mányt esznek. Az állatok gondozásában külö­nös érdeme van György Béla fejőstehén gon­dozónak valamint Hadnagy Mihály juhgon­­dozónak. LENGYEL KÁROLY ‘"’is ★ ,­ UDVARFALVA . Az udvarfalvi (Marosvásárhely rajón) „Vörös Partizán“ kollektív gazdaság tagjai nemcsak a nyári időszakban vették ki részü­ket a különféle munkából, hanem a tél folya­mán is igyekeznek az időt gazdaságosan ki­használni. Eddig 5 darab vetőgép, 12 darab eke javí­tását végezték el. Az agrotechnikai körben tanultak alapján csíráztatják­ a vetőmagokat. A kerekesműhely is hangos a munka zajá­tól. Eddig elkészült 1000 darab kerék­­oldal, 25 darab szekérrúd és 21 darab szeker­es kocsitengely, 20 darab szekeret is kijaví­tottak. Ezenkívül befejezés előtti áll 22 darab új szekérkerék, valamint 9 darab ikenablak­­ráma és 4 darab ajtó. A kollektív gazdaságban nagy gondot for­dítanak a tagok, valamint a község dolgozói politikai és kulturszínvonalának emelésé­re is. Az esti tanfolyambnak 30 hallgatója van, az IMSZ keretén belül működő politikai kör­nek pedig 35 hallgatója. A politikai kör ve­zetője György Rozália tanítónő, aki lelkiis­meretesen végzi feladatát. György Rozália, mint községi néptanácsi képviselő is, nagy odaadással tevékenykedik. A községben sikeresen működik két orosz- és romám nyelvű tanfolyam. A hallgatók rendszeresen és felkészülten látogatják a tan­folyamokat. Az agrotechnikai körön 45—50-en vesznek részt. A kollektivisták örvendenek, hogy részletesen megismerkedhetnek a szov­jet kolhozok életével, eredményeivel és mun­kamódszereivel. Ugyanakkor megismerked­nek azzal is, hogyan uralkodhat az ember a természeten és a gépek hogyan helyettesítik az emberi munkaerőt. DÓSA FERENC Az elektrotechnikai vállalatok munka­közösségei különös figyelmet fordítanak a dolgozó lakosságnak szükséges tömegfogyasztási cikkek termelésének fokozására. A fővárosi ,,Electroaparataj” vállalat munkásai és munkásnői új sikereket érnek el a villamos-resók és, villanyvasalók termelésének növelésében s ugyanakkor arra is törekednek, hogy­ biztosítsák a termékek fő minőségét. Képünkön: Constanta Radelu és Anica Grigore, a szerelőosztály élmunkásai, akik villamos-resók és villany­vasalók összeszerelésénél 56—68 százalékos túlteljesítést érnek el. .. .. Idejében kijavítják a mezőgazdasági gépeket A gottlobi GTA traktoristái a szocialista verseny keretében lelkesen dolgoznak, hogy a tervnek megfelelően fejezzék be a javításokat. A javító brigádokat már kez­dettől fogva úgy állították össze, hogy al­kalmazhassák a géprészek és alkatrész­csoportok szerinti javítási módszert. A lelkiismeretes munka eredményei meg is mutatkoztak: kijavítottak 18 KD traktort, 25 IAR traktort, 65 koronát és más szer­számokat. A kisőszi traktoros ifjak elhatá­rozták, hogy idejében kijavítják a gépál­lományt és jó minőségű munkát végeznek. Sipos Ferenc IMSZ-tag, brigádjával együtt nemrégiben elnyerte az arad tarto­­mányi IMSZ bizottság ésbrigád zászlaját. Sipos Ferenc a traktorok javításánál is keményen dolgozott és a­ javítási kam­pányban az­ élenjáró traktoristák közé küz­dötte fel magát. Mellette még sok ifjú harcol azért, hogy idejében befejezzék a javításokat. Ilyenek Pop Victor, Petreanu Andrei, Martin Ioan és más ifjúmunkás traktoristák, akik állandóan a szocialista verseny élén haladtak. LAPUNK TARTALMÁBÓL: Kisgépesítéssel, műszaki-szervezési intézkedésekkel; növeltük a termelé­kenységet (2. oldal) Akik tollal harcolnak Vietnám sza­badságáért (2. oldal) A dolgozók képviselője (2. oldal) Mezőgazdaságunk felvirágzásáért (3. oldal) A Bolgár Kommunista Párt VI. kon­gresszusának munkálatai (4. oldal) Az Angol Kommunista Párt nyílt le­vele az időszerű politikai kérdések­ről (4. oldal) Az ukrán nép hálával fogadja Krízil áthelyezését az Ukrán SZSZK kö­telékébe (4. oldal) Az Osztrák Kommunista Párt az Anschluss veszélyéről (4. oldal) William Z. Foster az USA fasizálá­­sáról­­ (4. oldal) A Nemzetközi Nőnap tiszteletére A segesvári néptanács végrehajtó bizottsá­ga mellett működő­­nőbizottság Chisujdea Síl­­via vezetésével mind több asszonyt és leányt mozgósít az építő munkáira.. Legutóbb pél­dául a társadalmi­ munka fellendítése érde­kében­­ a háziasszonyokból bizottságot szer­vezett az iskolák,­­kórházak, napköziotthonok támogatására. A háziasszonyokból szervezett önkéntes ellenőrök jelentős segítséget nyújta­nak az üzemi étkezdék és üzletek alkalmazot­tainak.­Számos nő tevékenykedik a városi népta­nács különböző állandó bizottságai mellett létesített honpolgári aktívákban is. A hóvi­har napjaiban a I­őbizottság tagjai­ többna­pos szolgálatot teljesítettek az állomáson, ahol a megrekedt vonatokban lévő anyáknak és gyermekeknek élelmet osztottak ki.. A segesvári háziasszonyok március 8. a Nemzetközi Nőnap méltó fogadására készül­ve, a város 40 körzetében olvasóköröket szer­­veztek. Ezekben az olvasókörökben közel 400 román­, magyar és német háziasszony gaz­dagítja politikai ismereteit. Ugyancsak már­cius 8 tiszteletére a főbizottság széleskörű s­ajtóterjesztési kampányt indított a háziasz­­szonyok között. Ebben a munkában jó pél­dát mutatott Chrisldea Silvia, a nőbizottság felelőse, aki februárban egymaga közel 100 előfizetőt szervezett be a Femeia, Lateanca, illetve a Dolgozó Nő című folyóiratokra. Drá­gán Florea nép­tan­ácsi képviselő a harmadik körzet felelőse, a város peremén lakó pa­­rasztasszonyok köréből tizenkilenc előfizetőt szervezett a Sateanca című lapra. A nőbizott­ság munkájában kitűntek még Radó Ilona, városi néptanácsi képviselő, Sípos Olga, Ra­­duly Julianna, Walter Préri és több nőbizott­sági tag. A fővárosi nők támogatják a néptanács munkáját A fővárosi leninvátoni­­néptanács nőbizott­­sága szép­ eredményeket mutat fel. Több mint 120 nő szabad idejében közreműködik a néptanács állandó bizottságainak a munká­­jában. Különösen hagy figyelmet , fordíta­nak­­az egészségügyi szolgálatra és az anya- és gyermekvédelemre. A rajon mind a 22 egészségügyi,­­körzetében­ tíztagú női kollek­tívákat létesítettek,­ amelyek a szakorvosok­kal együtt otthonaikban látogatják meg a lakosokat és jelentik a megbetegedéseket. Az asszonyok a kórházakban, bölcsődékben, gyer­­mekotthonokban és szülészeteken önkéntes mimikával fehérneműt varrnak. A városnegyed 4 gyermekotthona részére például ingeket és más ruhadarabokat készítettek­. Marta Gheor­­ghe, Maria Petrache, Maria Iliescu és még sokan­ mások mindig szívesen tesznek eleget a néptanács egészségügyi osztálya álltal ki­jelölt feladatoknak. A rajon asszonyai a kereskedelmi állandó bizottság munkáját is hathatósan támogat­ják. Több mint 70 háziasszony csoportokat alkotva ellenőrzi azt, hogy a rajon kereske­delmi egységeiben az egészségügyi követel­ményeknek megfelelően tárolják-e a külön­böző árukat, és azt, hogyan szolgálják ki a vevőket. A Lentit- rajon, asszonyai derekasan kivet­ték részüket a hóvihar következményei el­hárításának munkájából is. A hóeltakarítási munkában több mint 15.600 nő vett részt. A hóvihar idején tíz női csoportot szerveztek, amelyek rendszeresen szánokkal szállították a kenyeret a „Steagul Rosu­” gyártól a kü­lönböző elárusító központokba. DARAGOSÉK HÁZAT ÉPÍTENEK 1953 februárjának egyik napján Daragos János, a Strudgul-gyár fiatal sztahanovista esztergályosa, nagy örömmel érkezett ha­za a munkából. Amint az ajtón belépett, fe­lesége azonnal észrevette örömét. I­lluska... hallgass csak ide... Nagy dol­got akarok mondani neked... — közötte von­tatottan. Felesége nagy szemeket meresztett rája. — Az úgy volt, hogy éppen egy tengely esztergályozással voltam elfoglalva, amikor egyszer csak ott áll mellettem Tímár Berci, az üzembizottság elnöke. Köszöntünk egy­másnak. Én aztán tovább folytattam a munkámat. Már jóideje állott mögöttem, amikor egyszer csak megszólalt: — Hogy megy a munka, János? — Nincs hiba — feleltem én. — Aztán a kereset milyen? — kérdezte újból. — Meg vagyok elégedve vele. — Azt elhiszem — felelte. — Az egyik legjobb munkás vagy az esztergályosmű­­h­elyben, kell is hogy jól keressél. Mikor új fogásra készültem beállítani a kést, azt mondja: valami beszéde van ve­lem.. Aztán folytatni kezdte a kérdezőskö­­dést. Apróra mindenre megfeleltem neki, hogy tavaly esküdtünk, fiatal házasok va­gyunk, hogy te is dolgozol. Nem tudtam, hova akar kilyukadni a kérdéseivel, hiszen jól ismer, amit kérdezett, azt úgy is mind jól tudta. — Hát idehallgass, János — mondta s ke­zét a vállamra tette. Tudod, ez a szokása. — Hallottál te már arról a kormányhatározat­ról, amelynek alpján a dolgozók ingyen tel­ket és pénzkölcsönt kaphatnak családiház építésére? A kérdésre meglepődtem. Valamire em­lékeztem homályosan, mert olvastam, az új­ságban, de bővebbet nem tudtam róla. Ezt meg is, mondtam. Erre ő elmagyarázta rö­­viden az egészet. Aztán így szólt: — Nahát fiam, a mi gyárunk is kapott négy ilyen , házépítési kiutalást. Három épít­kezésre már akadt gazda. A negyediket nem akarnád-e te vállalni? — Első megle­petésemben nem is tudtam mit válaszolni, olyan váratlanul ért ez a kérdés. Csak a vállálnál, vonogattam. Nem tudtam, mit vá­laszoljak, hiszen eddig házépítésre még nem gondoltunk. Az öreg pedig­ tovább foly­tatta, hogy a telek, amire a ház kerül, azt a város adja. Az államtól kölcsönt kapunk. Meg hogy az építkezésnél a gyár is minden­ben a segítségünkre lesz. — És... és te mit válaszoltál? — kérdezte Darugasné elfogadott hangon. — Elfogadtam az ajánlatot. Mindjárt be­mentem az irodába és ott is bejelentettem, hogy" a negyedik ház gazdája akarok lenni. Holnapra már elkészítik a szerződést, amit azonnal alá is­­ írok "." akkor már kezdhet­jük az építkezést. Daragoséknál ezen az estén sokáig égett a lán­pa. Egész este a házépítésről beszél­tek.­­ Attól a naptól, hogy Daragos János a gyárban aláírta a házépítési szerződést, vál­tozás állott be az életükben Terveikben és örö­mükben az egész család osztozott. — Segí­tünk az építkezésnél, kalákában — ígérgették. — És Daragosék már alig várták a tavaszt, hogy ó, hó ellaksk­ódjon a lerekről, ame­lyen házuk fog felépülni. Égtek a vágytól, hogy már valaminek neki foghassanak, ami a ház dolgát előbbre viszi. De addig is, amíg a hideg és a hó akadályozta a kinti munkát, akadt elég más tennivaló. Néhány este, a gyárból kapott típusházak katalógu­sát tanulmányozták. Ki is választották be­­lőlé a 7-es mintájú házat. Ekkorra megjött már az államkölcsön első részlete is. Tég­lát, cementet, meszet, deszkát és más épít­kezési anyagokat kezdtek beszerezni, hogy meglegyen minden idejére. Egy április elej­i napon aztán végre elér­kezett a várva-várt pillanat. A pontosan megjelölt, időben a városi mérnöki hivatalból kiszállott a bizottság, hogy m­egadja az engedélyt az építkezésre. Ezen a napon — amely vágyuk beteljesülé­sének kezdetét jelentette — mindketten ott voltak a ház alapjának jóváhagyásánál. Mert hiszen nagy dolog ez, ünnepnapnak számít az ilyesmi az emberek életében. A bizottságnak nem sok dolga akadt. Daragos János pontos ember A tervrajz szerint kijelölte deszkákkal a ház alapját Jóvá is hagyták azonnyomban. S akkor kéz­be kerültek az odakészitett ásók, lapátok. A bizottság még el sem ment és Daragos Já­nos ásójáról máris lefordult az első föl­d­­rög, amit az alap helyéről emelt ki. Dél­utánra megjött a rokonság is, ki ásóval, ki lapáttal. Az örömmel végzett munkának es­tére volt is látszata. — Na János, ez hamar ment, igyekezzél az anyagbeszerzéssel, mert az építkezésnél is segíteni akarunk — biztatta felesége bátyja. És ment az anyagbeszerzés is. A kiásott alap mellé egyre nagyobb rakás tégla ke­­rült. Gyűlt a homok is, mert a gyári teher­gépkocsik serényen dolgoztak. Mikor az anyag jórésze már egybe volt, kőművest hívtak. Az egyik szeptember eleji nap aztán újabb örömöt hozott Daragoséknak. A tető­­zetre ezen a napon került fel a piros tető­­fedőcserép s ezzel a ház megkapta külső formáját. Amikor az utolsó cserép is felke­rült a tetőre, ők ott állottak egymás mel­lett és szótlanul, de szívükben kimondhatat­lan jóérzéssel nézték a házat, az ő házukat. Daragosné az urához simult. Megszólalt: — János, soha nem gondoltam volna, hogy valaha is házunk legyen. Lám, ma teljesült. Olyan nagy dolog ez, hogy ki sem mondhatom. Nem tudom, hogy fogjuk ezt megköszönni.. És Daragos János megtalálta a módját a köszönetnek. Mint az esztergályosmű­hely egyik legjobb munkása, normáját állandóan ISON 200 százalékkal teljesíti túl Amióta hozzáfogott a házépítéshez, a mű­helyben is nagyobb lendülettel dolgozik. Több újítást vezetett be és néhány olyan szerszámot­ ké­szített, amellyel jelentős időmegtakarítást lehet elérni.. A legjelentősebb közülük az a felfogókészülék, amelyet a kőolajkutató gé­pek excentrikus tengelyének esztergályozá­­sához készített. A készülék segítségével, a megmunkálásra előirányzott időből 60—65 százalékot takarít meg tengelyenként. A Strungul-gyárban ő volt az első, aki Kole­­szov nagyelőtolású módszerét az eszterga­padon alkalmazta. Daragosék rövidesen beköltöznek a Fo­­porasului­ utcai új házukba. ÖRDÖGH SÁNDOR

Next