Előre, 1954. augusztus (8. évfolyam, 2113-2137. szám)

1954-08-03 / 2114. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! Kormányunk és népünk békét akar ! ..A román kormány és a román nép őszinte örömmel köszönti az indokinai béke helyreállítását... A román kormány és a román nép teljes sikert kíván a hős vietnami népnek hazája gyors újjáépítésé­hez s ahhoz, hogy békében fejleszthesse ■gazdasági és kulturális életét”. Népköz­­társaságunk kormánya nyilatkozatot tett közzé a genfi értekezlet eredményeiről. Nyilatkozatának minden szava népünk békeakaratát, kormányunk békepolitikáját tükrözi. A genfi értekezlet eredményei kivételes fontosságúak. Aligha akad csak vala­mennyire is tájékozott ember a világon, aki ne lenne ennek tudatában. A genfi értekezlet eredményeinek jelentőségét első perctől helyesen értékelte dolgozó népünk is. „A genfi eredmények kétségtelenül azt bizonyítják, hogy a vitás nemzetközi kér­déseket meg lehet tárgyalások útján ol­dani” — mondotta Victoria Vasile, az egyik fővárosi­ békeharcbizottság elnöke. „A fegyverszünet megkötése Indokínában a világ békeharcos százmillióinak olyan győzelme, amely újabb tömegeket von be a nemzetközi feszültség ellen küzdők tá­borába” — írta Bányai László, a kolozs­vári Bolyai Tudományegyetem rektora. Népünk azoknak a nagyszerű eszméknek a diadalát látja a genfi értekezlet eredmé­nyeiben, amelyeket a Szovjetunió honosí­tott meg a nemzetközi kapcsolatokban: a tárgyalások eszméjének, a békés együtt­élés eszméjének győzelmét. Életbevágó fontosságú elvek ezek az egész emberiség számára — szögezi le most újból kormá­nyunk nyilatkozata is. A Román Népköz­­társaság politikája szintén ezek után az elvek után igazodik. A Szovjetunió és a Kínai Népköztársa­ság küldöttségeinek erőfeszítései, nyomán a genfi értekezlet nagy horderejű határo­zatokat hozott. Az aláírt egyezmények vé­get vetettek annak a háborúnak, amelyben nyolc évig véreztek Indokina és Francia­­ország népei s amely a nemzetközi feszült­ség egyik okozója volt. Az egyezmények elismerték az indokinai népek hősies har­cát a szabadságért és a nemzeti függet­lenségért, megteremtették az előfeltétele­ket, hogy a vietnami nép törekvéseinek megfelelően lehessen megoldani az ország egyesítésének kérdését s ugyanakkor meg­akadályozták az Amerikai Egyesült Álla­mok agresszív köreinek terveit, akik más népekre és más országokra is ki akarták terjeszteni a háborút. Kormányunk s né­pünk lelkesen üdvözli a békéért, szabadsá­gért és nemzeti függetlenségért harcoló indokínai népek e nagy győzelmét, a világ összes békeszerető erőinek e győzelmét, amely egyben a háború erőinek komoly veresége. S köszönti nyilatkozatában kor­mányunk azt a tényt is, hogy a francia kormány elősegítette az értekezlet munká­latainak sikerét, állásfoglalásában Fran­ciaország nemzeti érdekeit tartotta szem előtt és hasonlóképpen tekintetbe vette az indokínai népek érdekeit. A genfi értekezlet azt bizonyítja, hogy fokozódott az Amerikai Egyesült Államok agresszív köreinek nemzetközi elszigetelő­dése. Ezek a körök a béke helyreállítása ellen mesterkedtek, alá akarták aknázni a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, Franciaország, Anglia és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság közös erőfeszíté­sét az indokínai vérontás megszüntetésé­re. Washington felől — mint évek óta mindig — a genfi értekezlet idején is ál­landóan azt hangoztatták, hogy a Szov­jetunióval, a demokratikus országokkal nem lehet megegyezni. Az egyezmény en­nek ellenére létrejött s az értekezlet záró­nyilatkozatát egyedül az Egyesült Államok képviselője nem írta alá. Az Egyesült Államok egyedül maradt, Indokina kérdé­sében szembefordultak vele saját legkö­zelebbi szövetségesei is. Még a tőkés or­szágok népei is mindinkább meggyőződtek róla, hogy a Szovjetunióval, a népi Kíná­val igenis lehet közös nevezőre jutni. Aki­vel nem lehet, az a valóságban az Egye­sült Államok külügyminisztériuma. Mert Valóban, amint azt a Román Népköztársa­ság kormánya is hangsúlyozza nyilatkoza­tában: a megkötött egyezmények arról ta­núskodnak, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok sikeresen megoldhatják felmerülő vitás kérdéseiket, ha a megértés szelleme hatja át őket, ha kölcsönös érde­keiket ténylegesen elismerik. A genfi értekezlet bebizonyította, hogy mennyire szükségszerű és hasznos lenne a Kínai Népköztársaság törvényes jogai­nak elismerése az Egyesült Nemzetek Szervezetében, bebizonyította, hogy milyen fontos szerepet tölt be a nagy kínai nép a nemzetközi kérdések megoldásában, a világ békéjének megszilárdításában. Az emberiség döntő többsége ma már el­ismerte a kínai nép e nagy szerepét. A genfi értekezlet után még nyilvánvalóbb lett, hogy az a politika, amelyet az Egye­sült Államok a nagy Kínai Népköztársa­sággal szemben folytat, a béke aláaknázá­­sára tor s ellentétes az emberiség alapvető érdekeivel. S az Egyesült Államok nem­csak a kínai néppel szemben folytat meg­különböztető politikát. „A genfi értekezlet eredményeinek tükrében még világosabbá válik — szögezi le kormányunk nyilatko­zata—, hogy ideje már véget vetni annak a megkülönböztetési politikának, amelyet az Egyesült Államok a nemzetközi kapcso­latok terén folytat és amely megakadá­lyozta azt, hogy jónéhány ország, köztük a Román Népköztársaság is­ tagja lehes­sen az Egyesült Nemzetek Szervezetének.” A genfi értekezlet sikerre vezetett. Ha­­zánk kormánya, mint minden békeszerető állam kormánya, mint minden békeszerető nép, hangsúlyozza, hogy a genfi értekezlet eredményei — amelyek előmozdították a nemzetközi feszültség enyhülését — új le­hetőségeket teremtettek a még megoldat­lan kérdések pozitív, kielégítő módon tör­ténő rendezésére. Meg kell oldani, mert meg lehet oldani a fegyverkezési hajsza csökkentését, a tömegpusztító, az atom- és hidrogénfegyverek eltiltását, a koreai és a német kérdést. Népköztársaságunk kormánya úgy véli — hangsúlyozza a nyi­latkozat —, hogy szükséges és lehetséges rendezni Korea békés egyesítésének kér­dését, amelyre a Szovjetunió, a Kínai Nép­­köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségei a genfi értekez­leten is törekedtek, de amelyet más kor­mányok, régióként pedig az Egyesült Ál­lamok kormánya elgáncsolt. Hazánk, egész dolgozó népünk leghőbb törekvéseinek ad hangot­ a kormány nyi­latkozata, amikor állást foglal az euró­pai kollektív biztonság megteremtése mel­lett. Hiszen most, a genfi értekezlet után méginkább megnövekedtek az európai kollektív biztonsági rendszer megteremté­sének és a német kérdés békés, demokra­tikus alapon történő megoldásának a lehe­tőségei. Kormányunk igen nagy jelentősé­gű lépésként üdvözli a Szovjetunió július 24-i jegyzékét Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányaihoz, amely­ben javasolta, hogy hívják össze értekez­letre az összes európai országokat és vi­tassák meg az európai kollektív biztonsá­­gi rendszer megteremtésének lehetőségeit. „A Román Népköztársaság kormánya ki­jelenti, hogy teljesen egyetért ezzel a ja­vaslattal, s meggyőződése, hogy megvaló­sítása újabb lépést jelenthet a világbéke megszilárdítása felé” — hangzik a nyilat­kozat. Nincs olyan becsületes, békét kívá­nó, békét akaró ember, aki ne üdvözölné valóban szívből e csatlakozást a javaslat­hoz, amelynek megvalósulása emberek milliói felől, az összes európai népek feje felől elháríthatja egy újabb háború veszé­lyét. A békéért, a béke megőrzéséért és meg­­szilárdításáért síkraszálló világméretű arc­vonal láncának hazánk az egyik elszakít­hatatlan szeme. Népünk békeszerető nép, kormányunk egész politikája a következe­tes békepolitika útján halad. A Román Népköztársaság kormánya nyilatkozatá­ban most újból kijelentette, hogy továbbra is biztos léptekkel halad a nemzetközi együttműködés útján s minden tőle telhe­tőt megtesz a nemzetközi feszültség eny­hítéséért, a kollektív biztonság megvalósí­tásáért, a béke megszilárdításáért. E nyi­latkozat szavait kormányunk nap mint nap tettekkel, megdönthetetlen tényekkel támasztja alá s éppen ezért minden egyes bekezdése, minden egyes mondata szilárd anyagi erőre támaszkodik. Kormányunk békepolitikáját az egész emberiség rokon­­szenve kíséri s munkával, harcos lendület­tel, békeakarattal támasztja alá egész dolgozó népünk. Fogadás a fővárosban a Kínai Felszabadító Néphadsereg napja alkalmából Tan Csu alezredes, a Kínai Népköztársaság bukaresti nagykövetségének helyettes ka­tonai attaséja, vasárnap este fogadást ren­dezett a fővárosi „Pescarius“-étteremben a Kínai Felszabadító Néphadsereg fennállásá­nak 27. évfordulója alkalmából. A fogadáson jelen voltak a következő elv­társak: dr. Petru Groza, I. Chisinevschi, Chivu Stoica, E. Bodnaras hadser­egtábornok, D. Coliu, N. Ceausescu, Al. Draghici altá­bornagy, L. Salajan altábornagy, dr. C. I. Parhon professzor, akadémikus, Muzsik Mi­hály, Ljuba Chisinevschi, I Murgulescu aka­démikus, a kormány és az RMP KV több tagja, Gr. Preoteasa, a külügyminiszter el­ső helyettese, Stelian Moraru, az SZKT el­nöke, M. Maca­vei, a Külföldi Kulturkapcso­­latok Intézetének tiszteletbeli elnöke, továb­bá a tömegszervezetek vezetői, tábornokok és magasrangú tisztek, a tudomány, a mű­vészet, valamint a külföldi és a román sajtó képviselői. , Részt vett továbbá a fogadáson Den Fu, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövete, Stoian Pavlov, a Bolgár Nép­­köztársaság nagykövete, Zev Argaman, Iz­rael ügyvivője, I. J. Horosilov, a Szovjet­unió ideiglenes ügyvivője, Szipka József, a A­agyar Népköztársaság ideiglenes ügyvivő­je, Iosef Vodhomurka, a Csehszlovák Köz­társaság ideiglenes ügyvivője, Zogi Agolli, az Albán Népköztársaság ideiglenes ügyvi­vője, Erich Siemens, a­ Német Demokratikus Köztársaság ideiglenes ügyvivője, Leon Modrzejewski, a Lengyel Népköztársaság ideiglenes ügyvivője, Michael Geizer, Svájc ideiglenes ügyvivője, Kaarlo Lassita, Finn­ország ideiglenes ügyvivője, A. C. K. Wright, a dán követség titkára és E. A. W. Bullock, Anglia követségének harmadik titkára. Jelen voltak még: D. I. Szmirnov altá­bornagy, szovjet katonai attasé, A. W. Ward ezredes, Anglia katonai attaséja és J. S. Kennedy kapitány, Anglia légügyi attaséja. Kínai részről megjelentek a fogadáson a kínai nagykövetség tagjai, Li En-csunak, a Kínai Népköztársaság bukaresti ideiglenes ügyvivőjének vezetésével. A fogadás meleg, baráti légkörben folyt le. (Agerpres.) VIII. évf., 2114. sz. 4 oldal, ára 20 báni 1954 augusztus 3., kedd ------------------------------­ Nőbizottságaink munkájából Városszépítési verseny a sztálinvárosi Vörös Zászló negyedben A Gáll-házaspár ezen az estén is apróléko­san megbeszélte az aznapi eseményeket, így volt ez elejétől fogva, sok éve már, amióta összefűzték életüket, hogy megosszák egymás­sal a mindennapok gondját-baját, örömét. Gáli József egyike azoknak a munkásoknak, akikre mindenki büszke a sztálinvárosi Vörös Zászló üzemben. És büszke rá Ilona is, a fe­lesége. Méltó segítőtársa , nem egyszer ad férjének jótanácsot, amikor valami fogas kér­dés megoldásán töpreng, s mindig mellette áll lelkesítő, buzdító szóval. A mai beszélgetés hosszabbra nyúlt, mint rendesen. Délután nagygyűlés volt az üzem­ben, szép, meleg hangulatú gyűlés, arról szá­molt be József az asszonynak. Ő is megtette a maga fogadalmát, s nem is akármilyen vál­lalással köszönti felszabadulásunk ünnepét. És lám, most mégis bosszankodik: miért is n­em merte bejelenteni a legfontosabbat, azt, hogy egy újításon is dolgozik?! — Arra gondoltam, hátha nem sikerül... s akkor szégyenben maradok. Hana derűs mosollyal néz rá. Ugyan, miért ne sikerülne? Ismeri ő Józsefet, nem egyszer győződött meg róla, hogy amibe­­belefog, azt véghez is viszi. Erre emlékezteti most Gállné a férjét, igyekszik eloszlatni aggodalmát, pil­lanatnyi kishitűségét. Persze, be kellett volna jelenteni, elmondani az elvtársaknak, mire készül. De ha már így történt, az se valami nagy hiba. Csak folytatni a dolgot, s a végén annál nagyobb lesz a meglepetés. Ilona sem olyan asszony ám, aki csak a háztartásával bíbelődik. Ő a 20-as választóke­rület felelőse — másodszor kapta ezt a tiszt­séget — és bizony sokat várnak tőle azok, akik ismerik. Miközben az üzemi gyűlésről beszéltek, hir­telen átvillant az agyán egy gondolat: mi lenne, ha augusztus huszonharmadikát ők, asszonyok is valami különösen szép munká­val köszöntenék? — Te József — tér vissza a gondolathoz az asszony —, mi lenne, ha versenyt indítanánk a kerületben? Gáli József felügyel. Tetszik neki az ötlet. Nagyon helyes, mutassák meg az asszonyok is, hogy — emberek a talpukon. — Hát jól van — fejezi be a tanácskozást Gáli Ilona. — Holnap megbeszélem a dolgot a nőküldöttekkel. JELSZÓ: A VÁROS LEGSZEBB UTCÁJA! Sztálinváros 20. választókerületében össze­gyűltek az asszonyok és alaposan meghány­­ták-vezették Gállné kezdeményezését. Mindjárt akadtak, akik élére álltak a mozgalomnak; vállalták, hogy jó példával, ösztönző szóval, tanáccsal segítik a többieket. Szép is lesz az, ha a kerület utcai ünnepi köntösben fogadják majd a nagy napot . . . így kezdődött meg a nemes versengés „a város legszebb utcája” cím elnyeréséért. Gáli Ilona és legközelebbi munkatársai, a nőküldöt­tek, azóta is naponta ellenőrzik az előkészüle­tek menetét. Sorra felkeresik a háziasszonyo­kat és azon iparkodnak, hogy valam­ennyiüket bevonják ebbe az akcióba. Tagadhatatlan, hogy egy-egy elmaradottabb nénike nem érti meg az első szóra, hogy egyetlen háznak sem szabad kimaradnia a szépségversenyből . . . A Bukarestről, a Marosról és a Körösről elne­vezett utcákon már meglátszik a szorgos ke­zek munkájának nyoma. Több ház homlok­zatát frissen meszelték, másutt rendbehozták a kerítéseket, az udvart, gondosabban ápol­ják a virágoskertet. Aki ma végigmegy ezeken az utcákon, nem egyszer láthatja, hogy a lakók nagy buzgalommal söprik a járdát, s ott, ahol a kemény tél mélyebb nyomokat ha­gyott, kővel meg kaviccsal egyengetik, simít­ják az utat. S ha belépünk egy-egy házba, friss festékszag csapja meg az orrunkat... ÚJ PIACTÉR Mint az üzemi versenyszerződésekben szo­kás ,úgy tartják nyilván Gállné és munkatár­sai a gyűlésen elhangzott vállalásokat és kö­vetik nyomon valamennyit, nehogy egy is kö­zülük üres szó maradjon. — Új élelmiszerpiacunk lesz! — örvendez­nek a Vörös Zászló negyed lakói. És többnyi­re hozzáteszik, hogy ezt is az asszonyok kez­deményezőkészsége, önkéntes munkája hozza majd létre. Gáli Ilona az akcióterv e pontjának megva­lósításához Pap Vilma, Winkler Mária, Szabó Sára és más nőküldöttektől kapta a legna­gyobb segítséget, ők mozgósították az asszo­nyokat s a lányokat önkéntes munkára s ők jártak elöl a legjobb példával. Augusztus 23-ig még elég sok idő van hátra, de a piactér már csaknem teljesen elkészült. Arról nem be­szélnek, mennyi nehézséget kellett leküzde­­niök, amikor hozzáfogtak a munkához. Gállné maga is ellátogatott csaknem minden házba. Fáradhatatlanul agitált, míg meggyőzte az asszonyokat, hogy minden munkaóra számít ott, ahol a közösség érdekéről van szó. Elein­te csak az asszonyok jöttek, később már sokan közülük elhozták férjüket, nagyobbacska gyer­mekeiket is. Hock Florica például nemcsak csete párját „szervezte be“, hanem a lányát is, aki nyári szünidőre érkezett haza. ...Gyermekjátszótér a Vörös Zászló ne­gyedben — így hangzik a munkavállalások egyik pontja. Ez is meglesz augusztus huszon­­harmadikára! Üdezöld pázsittal körülvett tér­ség, a kicsinyek örömére. Eggyel több alkalom arra, hogy jól töltsék a vakációt. Ez a játszó­tér szintén Gállné munkakészségének, szerve­zőképességének gyümölcse. Jól tudták az asz­szonyok, miért kardoskodtak amellett, hogy megint csak ő legyen a 20-as választókerület felelőse. VISZONTLÁTASRA MA ESTE, AZ OLVASÓ­KÖRBEN — Anna elvtársnő, ma este olvasókör, ok­vetlenül ott legyen. — Mária elvtársnő, magára is számítunk! így jár házról házra Vig Katalin, hogy ösz­szehívja az asszonyokat ma estére Gáll Iloná­hoz. Annyira megszokták már ezeket a kétheten­kénti összejöveteleket, hogy nehezen monda­nának le róluk. Ma is eljött mindenki, aki csak tehette. Villanyfény szűrődik ki a házból, s ha valaki megáll az ablakok alatt, könnyen meg­hallhatja, miről is folyik odabent a szó. A legújabb nemzetközi eseményekről, azokról a történelemformáló tanácskozásokról, amelyek a béke útját egyengetik. Románul olvas fel va­laki, majd más valaki magyarul. Utána össze­vegyülnek a hangok, csaknem mindenkinek van valami, hozzáfűzni valója, kérdése. Nagyon is élénken élnek még emlékezetükben azok az idők, amikor éjjelüket-nappalukat pokollá tette a háború. Nem felejtették még el a ka­pitalista urak pökhendiségét, a munka nélkül ődöngő férj szomorú tekintetét, az üres kam­rát, a sűtetlen lakást, az éhes gyermekek ki­sírt szemét. Nem árt néha felidézni ezt a múl­tat, hogy annál jobban örüljön az ember annak, ami van és szívvel-lélekkel küzdjön azért, hogy semmi se maradjon a múltból, hogy mind szebb legyen a munkásember élete. Ott ülnek Gáli Ilona szobájában a román és a magyar asszonyok és nyoma sincs már közöttük a békétlenségnek, a bizalmatlanság­nak. Testvérekként vitatják meg életük esemé­nyeit, közösen munkálkodnak a maguk és gyermekeik, népük és minden nép javára. Együtt készülnek felszabadulásunk tizedik év­fordulójának megünnep­lésére. H. S. LAPUNK TARTALMÁBÓL! *— Irányítsák szervezettebben a betakarí­tást a Magyar Autonóm Tartomány néptanácsai (2. oldal) *— A Román Népköztársaság tengerészei napjának megünneplése (3. oldal) •— A XII. Nyári Főiskolai­ Világbajnokság hírei (3. oldal) — A labdarúgóbajnokság A-osztályának őszi fordulója (3. oldal) — Megnyílt a moszkvai össz-szövetségi mezőgazdasági kiállítás (4. oldal) — Max Reimann nyilatkozata az európai kollektív biztonság megteremtésére irá­nyuló szovjet jegyzékről (4. oldal) — A lengyel kormány jegyzéke az USA kormányához (4­ oldal) — Az indokínai fegyverszüneti ellenőrző bizottság ülése (4- oldal) *— Eisenhower és Li Szin Man tárgyalá­sai (3. oldal) Köszöntsük kimagasló eredményekkel augusztus 23-át A kolozsvári művészek új alkotásai augusztus 23. tiszteletére A kolozsvári művészek és írók új alkotá­sokkal köszöntik hazánk felszabadulásának tizedik évfordulóját. Petre Abrudan festő­művész készülő festménye egy román falu felszabadulását ábrázolja. Ugyancsak a falu életéből merített alkotásokon dolgoznak Andrássy Zoltán, Kádár Tibor, Bene József és Feier Petru festőművészek. Miklóssy Gábor, az ismert állami díjas kolozsvári festőművész, a „Grivița 1933“ című értékes műve után most az 1907-es parasztlázadásokat felidéző képen dolgozik. Új műveket készítenek Abódi Nagy Béla, Lövith Egon, Ioan Sima és Erdős Tibor kép­zőművészek. Romulus Ladea szobrász „Ruszkafalvi Lá­zár “című művén, Koós András „Budai Nagy Antal“ szobron dolgozik. V. Fulicea új alko­tásának címe „Illegális nyomda“. Uj szobor­­műveken dolgoznak I. Irimescu, Vetro Artur stb. Uj művekkel jelentkeznek az írók is. Létay Lajos állami díjas költő versekben emléke­zik meg a nagy évfordulóról. Kiss Jenő há­­romfelvonásos színdarabjának tárgyát a fel­­szabadulás napjaiból merítette. A darabhoz, — amelyet a Kolozsvári Állami Magyar Színház fog szinte hozni — Markos Albert zeneszerző­ irt kísérőzenét. A. E. Baconsky augusztus 23-ról, Aurel Rau pedig a paraszt­ság új életéről ír elbeszélő költeményt. Augusztus 23. előtt jelenik meg az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó gondozásában Aurel Gurghianu fiatal kolozsvári költő első verseskötete. George Munteanu Irodalom­­kritikus­­ készülő művében azt elemzi, hogy mivel járulnak hozzá az erdélyi román, ma­gyar és német írók hazánk irodalmának fejlesztéséhez. A zeneszerzők közül Dorin Pop IV. radnai szvitjén, Eisikovits Mihály „Az öröm nyitánya“ című művén dolgozik. Demján Vilmos hege­dűversenyt, ír és dokumentációs anyagot gyűjt a román és magyar jobbágyok szabad­ságharcából merített operájához. Több más kolozsvári zeneszerző, köztük Junger Ervin, Zoltán Aladár é­s Sigismund Todusa is új műveken dolgozik. Elektrotechnikai mintaüzlet nyílt a fővárosban A fővárosi Magheru­ úton a napokban elek­trotechnikai minta­üzlet nyílt. A szépen be­rendezett üzletben a legkülönbözőbb villamos háztartási cikkeket lehet vásárolni, köztük „Pionierul“, „Bucuresti“ és „S 513 A“ tipusú hálózati és „Aliamta“ tipusú telepes rádióké­szülékeket, villa­mosvasalókat, vilamosmele­­gítőket, hajszárítókat, asztali ventilátorokat, s a legkülönbözőbb villamos háztartási felszere­léseket. Az eladásra kerülő cikkek mind hazánkban készültek. (Agerpres) Új munkáslakások Bucurestii Noi-ban vasárnap délelőtt ünne­pélyes keretek között avatták fel a posta- és távközlésügyi minisztérium dolgozóinak álla­mi hitelből épített, első egyéni munkáslaká­sait. Összesen 21 munkás épített ilyen házat, kö­zöttük Mátéi Constantin szerelő, Nicolae Do­bos művezető, Gáli Lajos autógépész, Dumitru Pelin asztalos, Török Minka telefonista és a PTT-Clabucet-műhely több élmunkása. A felavatási ünnepségen felszólalt Dumitru Simulescu elvtárs, posta- és távközlésügyi miniszter. További munkasikereket kívánt az új tulajdosoknak és sok boldogságot új ottho­nukban. Az új lakások építői nevében Mátéi Constan­tin szerelő köszönte meg a jókívánságokat. Ezután átadták a 21 munkásnak a tulajdon­jogra vonatkozó okmányokat. A munkások megköszönték a pártnak és a kormánynak az irántuk és családjuk iránt ta­núsított gondoskodást és megfogadták, hogy fokozott lendülettel dolgoznak tervfeladataik teljesítéséért. (Agerpres) Mind több tömegfogyasztási cikk A kolozsvár tartományi szövetkezeti Szövets­g „Victoria“ cipőfelsőrész készítő termelőegységének dolgozói kiváló eredményekkel köszöntik hazánk felszabadulásának 10. évfordulóját és a szövetkezetek II. országos kongresszusát. A termelőegység dol­gozói cselekvően bekapcsolódtak a közszükségleti cikkek gyártásának növeléséért folyó országos mozgalomba. _­­ Képünkön: a szövetkezeti termelőegység két élmunkásnője munka közben. Verseny a „Nicovala" gépgyárban (Tudósítónktól.)­­ A segesvári „Nicovala“ fémipari gyár azok közé az üzemek közé tartozik, amelyekben ál­landóan lendületes szocialista verseny folyik. Ez egyébként meglátszik az évi tervek rend­szeres túlteljesítésében is. Az üzem dolgo­zói a múlt évben például jó munkájukkal elnyerték a könnyűipari minisztérium ver­­senyzászlaját. Pedig a „Nicovala”-ban nem is olyan könnyű dolog a versenyszerve­zés. A legnagyobb akadály például az, hogy nemigen le­het sorozatban dolgozni, mivel az üzem sokfajta pótalkatrészt gyárt­­a köny­­nyűipari üzemek részére. Pár év óta olyan gépeket is gyártanak, amelyeket első ízben készített hazánk ipara. Itt készült a legelső hazai gumivulkanizáló és gyapotprés. S a „Nicovala“ dolgozói csinálták először az or­szágban az üveggyártáshoz szükséges fúvó és préselő készülé­keket is. Nincs az ország­ban egyetlen olyan textilipari géptípus, (le­gyen az hazai, vagy külföldi gyártmányú) amelynek jó működéséhez az üzem dolgozói ne járultak volna hozzá néhány darab pót­­alkatrésszel. Hazánk felszabadulásának tizedik évfordu­lója ebben az élenjáró üzemben is új lendü­letet adott a szocialista versenynek. Az egyes osztályok munkásai már hetek óta igyekeznek munkaidejük minden percét ki­használni és a gyártmányok önköltségét csökkenti. Július első felében az esztergályosok tel­jesítették legjobban ünnepi felajánlásukat Farkas Mihály élenjáró esztergályos ebben az időszakban minden nap 230—250 száza­lékra teljesítette tervét Stancel Áron napon­ta átlagosan 150 százalékot ért el. Ugyan­csak jól dolgozott Günter István marós is aki félhónapi tervét 160 százalékban valósí­totta meg. Az esztergályosok versenylendüle­tét július 15-ig 163 százalékos teljesítmény jelzi. De az üzem többi osztályán is kemé­nyen küzdenek az elsőségért. A szerelőosz­tályon dolgozók például naponta átlagosan 60 százalékkal szárnyalták túl a tervet. Bul­­garu Aurel IMSZ csoportja, Vorosin módsze­rével dolgozva 150 százalékot ért el a gumi­­vulkanizáló prések szerelésénél. A szerelő­­osztályon egyénileg Tifrea Emanoil, Sala­­i Béla és Lőrinczi Áron tűntek ki, akik naponta 70 illetve 40—40 százalékos túl­telj­esí­tést ér­tek el. Elismerést érdemelnek Negre Vince és Ta­kács József öntők is. Mindketten élenjárnak a termelésben mind a mennyiség, mind a minőség tekintetében. Egyre több díszműárut készítünk műbőrből Vegyiparunk fejlődése az utóbbi évek folyamán lehe­tővé tette, hogy olyan pót­­anyagokat állítsunk elő, a­­melyek alkalmasak bizonyos közszükségleti cikkek gyártá­sára és sikerrel helyettesítik az eddig használt természe­tes nyersanyagokat. Ezen a téren vegyiparunk egyik legjelentősebb eredmé­nye a bőrpótló anyagok gyártása. Ezekből a pótanya­gokból — jóllehet csak nem­régiben kezdtük el gyártani — nagyon sokféle közszük­ségleti cikket készítünk. A dermatinból például (vászon­ra dolgozott bőrpótló anyag) mind nagyobb mennyiségben készítünk iskolatáskákat és női táskákat. Augusztus 23 tiszteletére gazdag válasz­tékban készült dermatinből bőrdiszmóáru, bőröndök, is­kolatáskák, pénztárcák, úti­­készletek és egyebek. A der­­matin tartóssága, élénk színei és változatos mintái, a derma­­­­tűrből készült cikkek jutá­nyos ára igen keresetté teszi ezeket a cikkeket. Ugyanen­nek a technológiai folyamat­nak az alapján nemrégiben hozzá­láttunk különféle színű és mintájú viaszos vásznak gyártásához. Nemsokára bőr­kabátok készítésére, bútorok, vonat- és villamoskocsi ülé­sek kárpitozására és m­ás ha­sonló célokra is felhasznál­juk a bőrpótló anyagokat. A vegyipar még más plasz­tikus anyagokat is állít elő. Ezekből szintén közszükség­leti cikkek készülnek. Kidol­goztuk és már be is vezettük a poliklórvinil és a bakelit gyártásának technológiai fo­lyamatát. A préselt poliklór­­vinil-lapokból különféle női táskák készülnek, a bakelitből pedig borotvakészletet, úti­­poharakat tölcséreket, gom­bokat és más tárgyakat ál­lítunk elő. (Agerpres) Eredményesen működő kulturagitációs csoport A nagyváradi Puskin kultúrotthon ve­zetősége a cséplési munkálatok idejére 15 tagú kulturagitációs csoportot szer­vezett. Ez a csoport július 10-e óta járja a tartomány községeit és falvait. Na­ponta más-más helységbe látogat el és a szérűkön, valamint esténként a kultur­­otthonokban szolgáltatott szórakoztató, agitációs műsorral segíti elő a nyári me­zőgazdasági munkálatok lendületes me­netét. A csoport tagjai eddig Nagyvárad, Szé­­kelyhid, Szalonta és Élesd tájon különböz­­­ző helységeiben szerepeltek. A dolgozó­­ parasztok mindenütt a legnagyobb szere­­­­tettel fogadták őket. Kiemelkedő sikert arattak Szalontán és Élesden, ahol köz­kívánatra egy nappal meg is kellett tol­­­daniuk az eredetileg tervbe vett tartózko­dási idejüket. Milyen formán végzik a munkájukat? Érdemes néhány szóban erről is beszélni, mert a módszerük nagyon tanulságos. A csoport szervezője mindig egy nappal előbb megérkezik abba a községbe vagy faluba, ahol másnap szerepelnek. Még mielőtt a csoport többi tagja megérkez­nék, elvégzi a helyi pártalapszervezettel és a tömegszervezetekkel karöltve az esti előadással kapcsolatos szervező munkát, azonkívül pedig összegyűjti a szérűn ren­dezett félórás műsorokhoz szükséges „te­repanyag“ nagy részét. Így tehát a kol­lektíva tagjai előtt már az első percek­ben nagyjából ismeretessé válnak az ille­tő falu jellemző kérdései, a szérvmunká­­latok eredményei és hiányosságai, egyes emberek munkájának erényei és fogyaté­kosságai, stb. A hellyel való ilyenszerű megismerkedés után következik az össze­gyűjtött anyag rövid megbeszélése, fel­dolgozása és a műsorszámok bemutatása. Ez a szérűn történik. Az esti előadások műsora szintén szó­rakoztató és nevelő jellegű. Ebben is he­lyet kapnak időnként a helyi anyag alapján megszerkesztett számok, de a ge­rince mindig az útrakelés előtt előkészí­tett műsorszámokból épül fel. A kulturagitációs csoport tagjai közül mind az előadásokon való szereplésben, mind pedig azok előkészítésében eddig a legszebb egyéni teljesítményt Kiss János, Stela Marcusiu, Volosinszki Anna és Jámbor László (a csoport felelőse) nyúj­totta. Újabb gyermekegészségügyi intézmények Vajdahunyad rajonban Vajdahunyad rajcn­ban az utóbbi években sok szülészetet, szülőotthont, bölcsödét és napközi otthont létesítettek. A munkásanyákat díjmentesen utalják be a szülészetekre és szülőotthonokba és ingye­nes orvosi kezelésben részesítik őket. Az ipari központokban az idén 12 bölcsőde, a falvakon pedig 226 óvoda működik. Ezek­ben az intézményekben több mint 7.900 gyer­meket gondoztak. Az utóbbi időben Brádon és Hátszegen szülőotthont, Petrillán bölcsődét, Szászváros­­rajonban az algyógyi „Lenin alja“ kollektív gazdaságban pedig idénybölcsődék rendez­tek be. A városi kórházakban tíz gyermekosztály, a falvakon pedig gyermek kiskórházzal és gyermekosztállyal ellátott 10 beteggondozó biztosítja a gyermekek egészségvédelmét. Ezek az egységek több mint 400 ággyal van­nak felszerelve. A gyermekek megfelelő gon­dozása és a hathatós egészségügyi intézke­dések folytán, a tartományban, a múlt rend­szerhez viszonyítva, 50 százalékkal csök­kent a gyermekhalandóság.

Next