Előre, 1954. szeptember (8. évfolyam, 2138-2163. szám)
1954-09-02 / 2139. szám
Közös munkával .Az alkotó hazafiság megragadó tényei születnek nap, mint nap dolgozó népünk szocialista építő munkája nyomán. Munkások, dolgozó parasztok és haladó értelmiségiek közös erőfeszítéssel fejlesztik népgazdaságunkat, valósítják meg a párt és a kormány gazdasági programmját, amelynek központjában a dolgozók életszínvonalának szüntelen növelése, az emberről való gondoskodás áll. Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs mondotta, hogy „hazánk földje mindent megad, amivel gazdaggá és boldoggá tehetjük az ember életét. Termékeny szántóföldjeink termését megtízszerezhetjük. Hazánk földjének belsejében kőolaj, vas, szén és más még fel nem fedezett kincsek rejlenek.“ Ösztönzés ez arra, hogy alkotó munkával járuljunk hozzá e nagy gazdagság kiaknázásához, s tegyük bőségesebbé életünket. A román nép oldalán a nemzeti kisebbségk dolgozói is lendületes munkával fejezik hűségüket és szereteteket hazánk, a Román Népköztársaság iránt. A román munkások, parasztok és értelmiségiek mellett, a különböző nemzetiségű munkások, parasztok és értelmiségiek is egyenjogú urai az ország javainak, egyenjogú fiai a hazának. Közösen vívtuk ki az eredményeket, közösen őrizzük a vívmányokat s teljesített munkánk alapján részesülünk a termelt javakban. Hadat üzentünk az írástudatlanságnak, mert felvilágosult, öntudatos emberekkel építhetjük fel csak szocialista hazánkat. Kifejlesztjük minden nemzetiségnek formájában nemzeti, tartalmában szocialista kultúráját, amely értékes hozzájárulást biztosít dolgozó népünk közös művelődési kincsestárához. Közösen őrködünk országunk biztonságán és békéjén, mert egyformán forró szeretet fűz bennünket hazánkhoz. Dolgozóinknak hazafias együttműködése az ország felvirágoztatásában nem jelenti azonban azt, hogy körülöttünk teljesen szertefoszlott volna anacionalista gyűlöletszítás. A marxizmus-leninizmus tanítása arra figyelmeztet, hogy akizsákmányoló osztályok legszívósabb ideológiai hagyatéka a nacionalizmus, amely nem adja fel önként hadállásait ,még akkor sem, ha már objektíve reménytelenné válik helyzete. A kapitalizmusról a szocializmusra való átmenet időszakában szenvedélyes erővel lép fel a tőkés elemek nacionalista izgatása. Görcsös kísérleteket tesznek, hogy bizalmatlanságot keltsenek a különböző nemzetiségű dolgozók között, hogy gyengítsék a dolgozók osztályszolidaritását. Mi magyarázza ezt meg? Az, hogy a tőkés elemeket korlátozó politikánk és a szocializmus építésének kérlelhetetlen következményeként egyre szőkébb térre szorul, egyre korlátozottabbak kizsákmányolási lehetőségeik. A burzsoázia a nacionalista konkolyhintéssel saját osztálylétét védelmezi, kizsákmányolási lehetőségeit akarja tágítani és meghosszabbítani. Amilyen mértékben mélyül a román nép és a nemzeti kisebbségek barátsága a szocializmus építésének előrehaladása során, olyan mértékben növekszik a kizsákmányolásban korlátozott burzsoázia osztálydühe sikereink és győzelmeink ellen. A soviniszta és nacionalista izgatás az élesedő osztályharc velejárója és egyik kifejezője. Ezért a nacionalizmus és sovinizmus elleni harcot egyetlen pillanatra sem szabad felfüggeszteni. A kapitalizmus maradványai az emberek tudatában a nemzeti kérdés terén sokkal ellenállóbbak, mint bármely más téren. Elsősorban azért,mert lehetőségük van arra, hogy „nemzeti“ köntösben jelentkezzenek és ezzel a megtévesztéssel kártékony befolyásra tegyenek szert. Nem véletlen, hogy a nemzetközi helyzetben fellépő bizonyos enyhülés, a békeerők sikerei a nacionalista osztályellenség dühét újra felkavarja és álhirek terjesztésével próbálja csökkenteni a béke híveinek lelkesedését. Megkísérel zavart kelteni s beveti a harcba soviniszta ütegeit. A nacionalisták már ezt is sikernek könyvelik el, ha álhireikkel, bár átmenetileg is megtéveszthetik a befolyásuk alá kerülő embereket. A párt és az állam helyes nemzeti politikája dolgozóink között meghonosította a proletárnemzetköziség szellemét. Ez a politika sorozatos győzelmeket arat és egyik csapást a másik után méri az ellenségre. A vereségek azonban nem szerelik le a nacionalistákat, sőt egyre elszántabban, merészebben fejtik ki aknamunkájukat. Olyanok, mint a megrögzött hazárdjátékosok, akiket a veszteség nem tántorít el a biztos romlásukat hozó kártyaasztaltól, sőt a sorozatos kudarcok még jobban odaláncolják őket. Kettőzött éberségre van tehát szükség, hogy felismerjük és leszereljük a sovinizmus és nacionalizmus képviselőinek mindenfajta nyílt és rejtett manőverét. A nacionalisták kedvelt módszerei közé tartozik az elszigetelődés, a kulturális elkülönülés hirdetése. E nemzetieskedő lepel mögött könnyen felfedezhető népi demokratikus rendszerünk gyűlölete. Az elkülönülési politikával a nacionalisták megkísérlik gyengíteni a román és a magyar dolgozók közös erőfeszítését a közös népi ügy fejlesztéséért. Igyekeznek távolmaradni vagy távoltartani másokat a közügyektől, a politikai, munkától, a társadalmi megmozdulásokban való aktív részvételtől. „Éljünk csak önmagunknak és önmag a közös ügyért münk között" — mondogatják, hogy eltérítsék a magyar dolgozókat osztálytársaiktól, a román dolgozóktól. Ezt kívánja szolgálni az úgynevezett „nemzeti egység", a „magyar egység“ hazug elméletének terjesztése. Ámde Lenin arra tanít, hogy az a munkás, aki saját burzsoáziájával való egységet fölébe helyezi a munkásosztály egységének, az összes nemzetek munkásaival való teljes egységnek, az saját érdekei ellen cselekszik. Nincs és nem lehet „egység“, „érdekközösség“, „sorsközösség“, „kulturközösség“ a tőkés elemek és a dolgozók között. Kibékíthetetlen osztályellentét állítja szembe őket egymással. Amint a tűz nem békülhet meg sohasem a vízzel s a farkas a báránynyal, úgy nem lehet béke a dolgozó, alkotó emberek és a kizsákmányoló herék között. A társadalmi élet megdönthetetlen törvénye ez, amely alól nem volt sohasem kivétel s nem is lehet. Sajátos vonása a nacionalisták módszereinek, hogy a magyar és a román vagy más nemzetiségű nacionalisták — bár egymás ellen uszítanak — mégis közös erőfeszítéssel arra törekszenek, hogy meggátolják a különböző nemzetiségű dolgozók baráti együttműködését. A magyar, román, zsidó, német, stb. nacionalisták érdekszövetségének alapja az a gyűlölet, amelyet a néphatalom vívmányaival szemben éreznek. Tudatában kell lennünk annak is, hogy a sovinizmus és nacionalizmus nem föltétlenül és nem kizárólag csak a tőkés elemek soraiban fedezhető fel. Amíg hat a burzsoázia ideológiája addig ez az ideológia megérinti a dolgozók egyes elmaradott rétegeit is. Márpedig a burzsoázia osztályideológiája nálunk még nem vesztette el teljesen befolyását, hiszen a burzsoáziának országunkban még gazdasági alapja is van. Egyik legfontosabb feladatunk küzdeni a burzsoá ideológia nyomása ellen. A burzsoá ideológia érvényesülésének ma már igen korlátozottak a lehetőségei. Ámde még élnek a hagyományok, még hat a megszokás ereje, még felüti fejét a beidegződöttség, hatnak az évtizedes előítéletek. Nem szabad hát lebecsülnünk a nacionalizmus elleni küzdelmet, meg kell erősítenünk ellene a harcot. A nacionalizmus elleni harc lebecsülésének egyik tényezője az a meggyőződés, hogy miután a nemzeti kérdés megoldásában valóban történelmi győzelmeket értünk el, ezzel teljesen kihúztuk a talajt a sovinizmus elől. Azok, akik ebben a tévhitben ringatóznak, azt hiszik, hogy fölösleges figyelmet fordítanunk a sovinizmus egyes jelenségeire, hiszen eredményeink maguktól is leleplezik az álnemzeti igék terjesztőit. Népi demokratikus rendszerünk biztosítja az anyanyelv szabad használatát, anyanyelvű iskoláink vannak az oktatás minden fokozatán, az államigazgatás minden szervében ott vannak a nemzetiségekhez tartozó dolgozók. Teljesen egyenlő jogaink vannak a román dolgozókkal. A Magyar Autonóm Tartomány megteremtésével magasabb fokra emeltük a nemzeti kérdés demokratikus megoldását. Vájjon mindez nem elegendő a sovinizmus megsemmisítésére? Vájjon mindezekkel a tényekkel szemben hitelt kaphatnak-e a nacionalisták álhitei és rágalmai? Igaz, a tények meggyőző ereje erőteljesebb a soviniszták suttogásánál és elszigetelő törekvéseinél. De a tényeket ki kell egészítenünk tevékeny politikai agitációval, ki kell egészítenünk a burzsoá ideológia elleni aktív harccal s tudatos tömegnevelő munkával, így érhetjük el a szükséges és a kívánatos eredményeket. A hazafiság és a hazaszeretet mindaddig nem foglalhatja el méltó helyét az emberek öntudatában, amíg a burzsoáziának és nacionalista ideológiájának hatása van rájuk. Ápolnunk kell a proletárnemzetköziség szellemét el kell sajátítanunk Pártunk tanításait, a marxizmus-leninizmus ideológiáját. Az emberek öntudatában nincs légüres tér. A burzsoá ideológia olyan mértékben hódít sért, amilyen mértékben hiányzik a szocialista öntudat. Ezt jól meg kell jegyeznünk és le kell vonnunk a szükséges tanulságokat. A szocialista hazafiság szellemétől áthatott dolgozók leleplezik és lesújtanak a nacionalista mesterkedésekre, a „nemzeti egység“ nacionalista uszítóira, a faji gyűlölet hirdetőire, az antiszemita izgatókira. Nem szeretheti igazán népét és hazáját az, aki nem gyűlöli a nép és haza ellenségeit, a nacionalista kannibálokat. Minden erővel szilárdítsuk e román nép és a nemzeti kisebbségek baráti együttműködését, amelynek alapja a teljes jogegyenlőség. Pártunk és államunk őrködik azon, hogy ezt a baráti együttműködést ne zavarhassák meg ellenséges erők. Az RMP módosított szabályzatának tervezete állapítja meg: „A Román Munkáspárt szüntelenül erősíti a román nép és a nemzeti kisebbségek barátságát és testvériségét a haza felvirágoztatásáért, a nép anyagi és kulturális életszínvonalának szüntelen emeléséért, a szocializmus építéséért folyó közös munkában és harcban." Ezt a közös munkát és közös harcot kell fejlesztenünk a szocialista hazafiság és a proletárnemzetköziség szellemében. Ezzel szolgáljuk népünket, ezzel gazdagítjuk hazánkat, ezzel erősítjük mindannyiunk legféltettebb kincsét, a békét TÁVIRATOK HO SI MIN elvtársnak, a Vietnámi Demokratikus Köztársaság elnökének A Vietnámi Demokratikus Köztársaság függetlensége kikiáltásának 9. évfordulója alkalmából engedje meg, elnök elvtárs, hogy a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének nevében a legőszintébb szerencsekívánatainkat tolmácsoljam. A román nép teljes sikert kíván a vietnámi népnek békés, boldog élete felépítéséhez. Dr. PETRU GROZA a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének elnöke HO SI MIN elvtársnak, a Vietnámi Demokratikus Köztársaság elnökének A román nép és a Román Népköztársaság kormánya nevében testvéri üdvözletünket és legőszintébb jókiválásainkat küldjük a vietnámi népnek, a Vietnámi Demokratikus Köztársaság kormányának és önnek személyesen, elnök elvtárs, abból az alkalomból, hogy kilenc évvel ezelőtt kiáltották ki a Vietnámi Demokratikus Köztársaság függetlenségét. A román nép teljes sikert kíván a hős vietnámi népnek hazája újjáépítéséhez, s népgazdaságának és nemzeti kultúrájának kifejlesztéséért végzett munkásságához GHEORGHE GHEORGHIU-DEJ a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Vilég próbatérrel egyesüljelek ! VIII. évf., 2139. sz. 4 oldal, ára 20 báni 1954 szeptember 2. csütörtök LAPUNK TARTALMÁBÓL: DOMOKOS GÉZA: „Vergődő lelkek”. — Olasz filmbemutató a fővárosban (2. oldal) BALOGH JÓZSEF: Látszat és valóság Alsórákoson. (2. oldal) DÁNOS MIKLÓS: Magyarországi , uti, jegyzetek. Csepelen — Muszka Imrénél • (3. oldal) “A vietnámi nép nagy ünnepe (3. oldal) MATHÉ ANDRÁS: Az augusztusi versenyszervezés eredményei két nagyszebeni üzemben (3. oldal) Az „európai védelmi közösség’‘szerződés visszautasításának nemzetközi sajtóvisszhangja (4. oldal) A finn-szovjet barátság jegyében __ ünnepelték a Finn Kommunista Párt 36. évfordulóját (4. oldal) „őszinte rokonszenvvel figyeljük a kínzó nép erőfeszítéseit” — Morgan Philips laburista képviselő nyilatkozata (4. oldal) KONSZA JUDIT: Amerika: tervek Japánban. — A Japán felett aratott győzelem évfordulójára (4. oldal) Az Egyesült Államok tárgyalásai Csang Kaj-sekkel (4. oldal) A mezőgazdasági munka fellendítéséért Mindnyájunk boldog jövőjéért A II. Pártkongresszus irányelveinek tervezete a mezőgazdaság fejlesztéséről újabb bizonyítéka annak, hogy pártunk minden kezdeményezésének végső célja a dolgozók életszínvonalának emelése. Már a múlt évi augusztusi párthatározatok megszabták a mezőgazdaság fejlesztésének általános irányát. A kongresszusi irányelvek tervezete megmutatja annak a lehetőségét, hogy két-három év alatt, tehát viszonylag rövid időn belül, mezőgazdaságunk — a magánszektort is beleértve —, el tudja látni a szükséges termékekkel fejlődő iparunkat és megjavítja a dolgozó nép élelmiszerrel való ellátását Ezért nagyjelentőségű életszínvonalunk javulása szempontjából a tervezet, amely tovább erősíti a munkás-paraszt szövet-séget, továbbfejleszti, kibővíti mezőgazdaságunk tudományos alapjait és lehetővé teszi a legmodernebb agrotechnika alkalmazását. A tervezet szerint a mezőgazdasági szakoktatás továbbfejlesztésével és a szakembereknek az adminisztratív munkából a termelőmunka felé való irányításával sok JOT felkészült szakidőjért bocsátanak a mezőgazdaság rendelkezésére. •Az irányelvek tervezete nemcsak elméleti síkon mutatja meg a fejlődés útjait, de kijelöli a megvalósítás gyakorlati eszközeit is. Igen nagy jelentőségű ebből a szempontból az új mezőgazdasági területeik bevonása a termelésbe, mezőgazdasági gépiparunk fejlesztése, a műtrágyatermelés növelése, stb. Ezek megvalósítása lehetővé teszi, hogy behozzuk mezőgazdaságunk lemaradását fejlődő iparunkkal szemben. Mindezek eléréséhez természetesen szükséges, hogy mindenki magáévá tegye az irányelvek célkitűzéseit, becsületesen dolgozzon megvalósításukon annak a tudatában, hogy önmagának, amaga és családja szebb és boldogabb jövőjének biztosításáért teszi. KIRÁLY ERNŐ - *s a Kolozsvári Agrártudományi Intézet tanára A II. pártkongresszus Irányelvtervezete a mezőgazdaság fejlesztésére a következő 2—3 évben előírja, hogy 1956. végére a tinón gyapjas és félfinomgyapjas juhállományt 4 millió 900 ezer darabra kell növelni Jobb munkával háláljuk meg Amikor a II. Pártkongresszus Irányelveinek tervezetét elolvastam az újságban, mindjárt arra gondoltam, a mi kollektív gazdaságunk is milyen nagyot lép majd előre a következő években. Az a sokezer mezőgazdasági gép és traktor, amelyet a kollektív gazdaságok rendelkezésére bocsátanak, lehetővé teszi, hogy könnyebb munkával sokkal többet termeljünk. Kollektív gazdaságunk most augusztusban volt négyéves. Több mint kétezer hektáron 374 család dolgozik. Sokat beszélgettünk kollektív gazdaságunkban a 16. Pártkongresszus irányelveinek tervezetéről. Nagy örömünkre szolgál, hogy az állam gondoskodik az építkezés megkönnyítéséről. Mi az idén négy új istállót építünk. A falakat már felhúztuk, de a faanyag még hiányzik. Most már bizonyos, hogy rövid időn belül befejezhetjük az istállók építését Úgyszintén minden lehetőségünk megvan arra is, hogy az elkövetkező években megvalósítsuk tervünket és felépítsük száz koca számára a riadztatót, fürdőt és nyolc gépszínt. A földjeinket az idén tavasszal tagosítottuk. Mind szántóföld. A termőfelületet nem tudjuk már növelni, de a termelékenységet nagymértékben fokozhatjuk. Ebben nagy segítségünkre van a hozzánk beosztott mérnök elvtárs is. Az idén még csak 40 hektáron vetettük négyzetesen a kukoricát, de jövőre már legalább 100 hektáron vetünk így. Ebben az évben nem sikerült géppel kínálni ,mert a kukoricasorokat csak 70 centiméterre vetettük és így traktorral nem kapálhattuk. Jövőre 80 centiméter sortávolságot hagyunk és akkor már nálunk is gépekkel kapáljuk a kukoricát Az idén alkalmaztuk először a mesterséges pótbeporzást, 25 hektár napraforgón és 5 hektár hibrid kukoricán. Mind a kettő szép termést ígér. Kertészetünkben 115.000 tápcserepet készítettünk és a korai káposztából átlag 40.000 kiló termést takarítottunk be. Mindent egybevetve, még rengeteg lehetőségünk van, hogy növeljük földünk termelékenységét. Mi, zsombolyai kollektivisták ígérjük, hogy jó munkával, az agrotechnikai szabályok alkalmazásával harcolunk a bőséges termésért, mert ezzel a jövedelmünket is növeljük és nagyobb mértékben járulunk hozzá a szocializmus építéséhez. SIMONCA TRAIAN :*, a zsombolyai (Temesvár rajon)' Micsurin '/ kollektív gazdaság elnöke AZ ÚJ TANÉV ELSŐ NAPJA BUKARESTBEN Ezen a koraőszi szép napsugaras reggelen országunk összes iskolásaihoz hasonlóan, a fővárosi magyar tannyelvű iskola növendékei is siető léptekkel igyekeznek az iskolaépület felé, nehogy egy percet is elveszítsenek az első tanítási nap sokféle színes élményéből. A nyári pihenés alatt teltebbé vált arcokon ott piroslik a boldog izgalom, amint csillogó szemmel egymást túlbeszélni igyekezve számolnak be a nyár ezer eseményéről. A megnyitó ünnepély kezdete mintha kettévágta volna a lármát. Ettől a perctől kezdve már valamennyien komoly munkára kész, fegyelmezett iskolások, akik figyelmesen hallgatják igazgatónőjük üdvözlő szavait, határozott tekintetükből pedig azt lehet kiolvasni, hogy minden erejükkel igyekeznek majd az új tanévben többet, jobban dolgozni. Az addig kíváncsian és félszegen jobbra-balra tekintgető elsőosztályosok arcocskáján is felcsillan a mosoly, mikor a pionírok nevében Breckner Waller üdvözli őket és segítséget, támogatást ígér nekik, a tudás várának bevételéért folytatott első rohamban. Nem érzik már egyedül magukat és eszükbe sem jut sírni a szüleik után, hisz látják, hogy itt újból családba kerültek, az ifjúság népes családjába, ahol a nagyobb testvérek, a pionírok sorfalat állanak, míg ők apró lépteikkel osztályuk felé igyekezve elindulnak azon a nagy utón, mely töretlen vonalban vezeti az ifjakat gyönyörű feladatokkal teli élet felé. Vígan énekelnek, mintha máris tudnák, mennyi örömben lesz részük az iskolaévek folyamán, mennyi szép új dolgot ismernek majd meg, amiről addig még soha sem hallottak. A hatodik oszályban osztályvezetői órával kezdődik az új tanév. Körültekintő gondossággal látnak hozzá az osztályfelelős és a többi felelős munkát betöltők megválasztásához. A javaslatokat alátámasztó véleményeiket magabiztosan mondják el, tényekkel támasztják alá és bizony nem egy jelölt személye körül élénk vita alakul ki. Mindegyik felszólalásban benne cseng az aggódás és felelősségérzet az osztály sorsa iránt. Éppen ezért nagyon jól megnézik, kiknek a kezére bízzák a vezetést. A szép, tiszta, újonnan festett tantérmák új fekete tábláin még alig száradt meg a festék. Nagyító üveggel sem lehetne sehol sem egy porszemet találni. Sokat dolgozott az iskola tanári kara a szülői bizottsággal együttesen azért, hogy semmi se zavarja a jó munka menetét. Az első tanítási nap gondos előkészítése és szép lefolyása arra enged következtetni, hogy tanár és diák. Itt ebben az iskolában egyformán ismeri feladatait és együttesen, komoly munkával, sok szép eredményt mutat majd fel ebben az évben. CSÍKSZEREDÁN A reggeli órákban az utca újból az iskolások vidám seregével népesedett be. Kicsinyek és nagyok arcukon ünnepélyes kifejezéssel siettek az iskolák felé. A Csíkszeredai pedagógiai iskola kapuit a tanulók százai lépték át ezen a reggelen. A legtöbben régi ismerősként jöttek az iskolába s kitörő örömmel üdvözölték réglátott osztálytársaikat, barátaikat. Megkezdődtek a beszélgetések, a nyári vakáció élményeinek felelevenítése. A legkisebbek, az elsőosztályosok megilletődve léptek be az iskola hatalmas kapuján. Hamar felbátorodtak azonban, mert barátságos, biztató arcok fogadták őket. A negyedéves tanulóknak, valamint az első osztályosok tanítónőjének Györke Margitnak mindegyikükhöz volt néhány bátorító, kedves szava. Félénkségük még jobban eloszlott, amikor a megnyitó ünnepségen Nagy Domokos, az iskola igazgatója, a pionírok küldöttsége és az IMSZ vezetői külön üdvözölték, világokkal ajándékozták meg őket. Az ünnepi megnyitás percei gyorsan elteltek, és élesen megkondult az órák kezdetét jelző harangszó. A hónapokig néptelen tantermek újból benépesedtek. Az újonnan festett, szépen feldiszített osztálytermekben újból megkezdődött a munka. Az elsőosztályosok virágokkal feldiszített tanterme szintén egyik fele annak a szeretetnek, amellyel őket az iskola minden tanerője, tanulója várja. Az első osztályban az első napon az ismerkedés, az elhelyezkedés, folyik. A tanulók nagyság szerint helyezkednek el a padokba és azután sorba bemutatkoznak tanítónőjüknek. Imre Veronikát ismerősként üdvözli tanítónője, hiszen ő már az ötödik gyermek a családból, aki ebbe az iskolába jár. Addig, amíg az első osztályban az ismerkedés folyik, a többi osztályokban már megis kezdődött a komoly munka. Az ötödik osztályosok ellenőrző dolgozatot írnak magyar nyelvből, a harmadik és negyedik évfolyamos képzősök pedig különböző osztályokban vesznek részt az első tanítási napon, hogy az elkövetkező évben, amikor már ők is mint tanítók kezdik meg a tanévet, már az első oktatási nap minden percét fel tudják használni. A fővárosi 3. számú elemi iskolában CSSXSESSSSSEn Levelezőink írják HELYI STUDIO VÖRÖSACELON A Vörösacél községi rádiósitási állomás három év óta a központtól távol eső alkalmatlan helyiségben működött A helyi állami és pártszervek gondoskodása révén a rádiósitási állomást a központban lévő, új épületbe költöztették. Azáltal, hogy a rádiósítási állomást átköltöztették, lehetővé vált, hogy Bisztere faluban is hangszórókat szereljenek fel. A Vörösacél-üzem munkásainak legnagyobb része itt lakik. Az új rádiósítási központ nagyon alkalmasnak bizonyult arra, hogy benne egy stúdiót is felszereljenek, amelynek már régóta nagy hiányát érzik. Vörösacél-üzem, a závolyi IFIL, a vörösacéli Munka szabószövetkezet, az IRCLT építőtelepe, a kohászati szakmai iskola, a rajoni postahivatal és az Ilie Pintilie fogyasztási szövetkezet értékes segítséget nyújtott a stúdió felszereléséhez. A stúdiót augusztus 10-re, vagyis a vállalt határidőnél 13 nappal hamarabb felszerelték. Az említett vállalatok anyagi segítsége és a dolgozók önkéntes munkája révén 4500 lejt takarítottak meg. A vörösacéli ipari központ rádiósítási állomása keretében felszerelt studio szép vívmány, amely becsületére válik a rádiósítási állomás technikai kollektívájának. BODNÁR SÁNDOR levelező ★ BEFEJEZTÉK A CSÉPLÉST AZ ARANYOSMEGGYESI KOLLEKTIVISTÁK Az aranyosmeggyesi (Szatmár rajon) kollektív gazdaság aratóbrigádjai és csoportjai hét nap alatt 70 hektár búzát, 25 hektár rozsot és 10 hektár őszi árpát arattak le — írja PETRUT VASILE levelezőnk. — A következő néhány nap alatt a cséplést is befejezték és gabonakvótájukat is mind beadták államunknak. Közben pedig hat mázsa szénát takarítottak be és raktároztak el. Az aratásban mindvégig a második brigád tagjai vezettek. Munkájukat három nappal hamarább fejezték be, mint az első brigád tagjai. Egyéni teljesítményével idős Bojtor György és Zima Dumitru tűnt ki. Zima Dumitru nap nap után 40- 50 százalékkal, Bojtor György pedig 30 százalékkal teljesítette túl normáját ★ EGÉSZSÉGÜGYI ELŐADÁSSOROZAT Az érdeklődők sokasága tölti meg keddi napokon a nagyváradi poliklinika nagytermét. Közérdekű problémákról, különböző betegségek kórokozóiról, valamint a betegségek leküzdéséről tartanak itt előadást a poliklinika orvosai. Az előadássorozat keretében igen nagy érdeklődés mellett dr. Szentmiklósi Endre főorvos az ekcéma keletkezéséről beszélt Ugyancsak nagyszámú hallgatóság vett részt dr. Deutsch Elemér, valamint dr. Salamon Pál a sárgaság, illetve a magas vérnyomás okairól és gyógymódjáról tartott előadásain. BLAHA KATALIN levelező