Előre, 1954. október (8. évfolyam, 2164-2190. szám)

1954-10-01 / 2164. szám

4 A szovjet emberek köszöntik a nagy kínai népet — N. Sz. Hruscsov elvtárs üdvözlő beszéde a pekingi repülőtéren — PEKING. (Agerpres.).­­ A TASZSZ je­lenti: Szeptember 29-én szovjet kormányküldött­ségi érkezett Pekingbe, hogy részt vegyen a Kínai Népköztársaság kikiáltása ötödik­ évfordulójának ünnepségein. A küldöttség tagjai: N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Legfelső Szovjetje Elnökségének tagja, a küldöttség vezetője; N. A. Bulgianyin, a Szov­jetunió minisztertanácsának első alelnöke; A. J. Mikoján, a Szovjetunió minisztertanácsá­nak alelnöke; N. M. Svernyik, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnö­ke; és más közéleti személyiségek. A Szovjetunió kormányküldöttségét a pe­kingi repülőtéren többek között a kínai kor­mány és a Kínai Kommunista Párti vezető személyiségei — köztük Liu Sao-ci, a párt KB titkára, Csu En-laj, a párt KB titkára és az államtanács elnöke —, továbbá a népi demokratikus országok Pekingbe érkezett kormányküldöttségei fogadták. N. Sz. Hruscsov, a szovjet kormányküldött­­ség vezetője a repülőtéren a következő be­szédet mondotta: Kedves barátaim! A Kínai Népköztársaság fennállása ötödik évfordulójának megünnep­lésére érkeztünk Pekingbe, nagy országuk ősrégi fővárosába. Küldöttségünk ebből az alkalomból a Szovjetunió népeinek szívélyes üdvözletét tolmácsolja a testvéri kínai nép­nek. Országaink népei között napról napra erő­södő testvéri szövetség és rendíthetetlen ba­rátság fejlődött ki. Népeink gyümölcsöző együttműködést folytatnak és kölcsönösen se­gítik egymást az új élet megteremtéséért, a béke ügyéért folyó harcban. A szovjet embe­rek élénk érdeklődéssel kísérik az Önök épí­­tőmunkáját és büszkén köszöntik azokat a jelentős sikereket, amelyeket a kínai dolgo­zók a Kommunista Párt és a népi kormány vezetésével elértek. A Kínai Népköztársaság alkotmánya, amelyet az Országos Kínai Nép­­képviseleti Gyűlés a napokban fogadott el és amely ünnepélyesen kimondja a szocialista társadalom építésének elveit Kínában, szen­tesíti a népi forradalom e történelmi vívmá­nyait. Szívből köszöntjük a kínai népet al­kotmánya megszavazása alkalmából és abból az alkalomból, hogy Mao Ce-tung elvtársat, a kínai nép nagy fiát és vezetőjét, a Kínai Népköztársaság elnökéül választotta. A népi forradalom győzelme Kirtában, a békés építésben elért nagy eredmények meg­mutatták a hat­százmilliós kínai nép valóban titáni erejét. A kínai nép saját kezébe vette sorsa irányítását és törhetetlen elhatározása, hogy nagy átalakulásokat hajt végre orszá­gában és valóra váltja kitűzött célját. A világ békeszerető népei a két nagyhata­lom — a Szovjetunió és a Kínai Népköztár­saság — megbonthatatlan barátságát a bé­ke hatalmas bástyájának, olyan legyőzhetet­len erőnek tekintik, amely az egész emberi­ség érdekében, egyre növekvő befolyást gya­korol az összes nemzetközi kérdések meg­oldására, a világbéke megszilárdítására. Éljen a Kínai Népköztársaság! Éljen a nagy kínai nép és dicsőséges Kom­munista Pártja! Éljen és eősödjék a Szovjetunió és a Kí­nai Népköztársaság népeinek örök barát­sága! Szovjet tudósok) munkások és művészek üdvözlete MOSZKVA. (Agerpres.). — A TASZSZ je­lenti: A PRAVDA szeptember 29-i száma egész oldalon szovjet emberek nyilatkozatait közli a kínai nép nagy ünnepe alkalmából.­­ I. Petrovszkij akadémikus, a moszkvai „Mihail Lomonoszov“ állami egyetem rektora a következőket írja: „öt esztendő nem hosszú idő, de a tehet­séges és szorgos kínai nép ezekben az évek­ben nagy átalakulásokat valósított meg ha­zájában. Mi, szovjet tudósok, különösen an­nak örvendünk, hogy a Kínai Népköztársa­ságban szemlátomást fejlődik a dolgozó tö­megek szolgálatába állított tudomány. A szovjet tudósok élénk­ figyelemmel kísé­rik kínai kartársaik munkásságát Kétségte­len — írja Petrovszkij —, hogy a Szovjet­unió és a Kínai Népköztársaság közti test­véri együttműködés — népeink boldogulásá­ra — minden téren egyre inkább fejlődik és erősödik." V. Szárov, szovjet, vasutas két évig dol­gozott együtt a kínai elvtársakkal egy nagy szovjet vasúti egységnél. V. Szárov a Pravda szeptember 29-i számában arról ír, hogy so­hasem fogja elfelejteni azt az időt, amelyet Kínában, a csancsuni vasútnál eltöltött ,,Már Kínában való tartózkodásunk első pillanataiban tapasztaltuk az irántunk meg­nyilvánuló szeretetteljes gondoskodást — folytatja Szárov. — Barátaink a legelőnyö­sebb munkakörülményeket biztosították ne­künk. Figyelmes, bátor, tetterős, állhatatos és tehetséges emberek — így maradtak meg mindannyiunk emlékezetében a kínaiak, igaz barátaink. Az első ötéves terv teljesítésében, az új élet megalkotásában elért hatalmas eredményeik ékesszólóan bizonyítják, hogy a kínai nép további, még nagyobb sikereket is arat majd szocialista társadalma felépítésé­ben. Mi, szovjet emberek, szívből kívánjuk ezt a kínai népnek!“ V. Csukarin, a Szovjetunió érdemes sport­mestere, az olimpiai játékok tornász-világ­bajnoka ezt írja: „Egy szovjet sportküldöttség tagjaként al­kalmam volt ellátogatni a népi Kínaiba. Az ott töltött 45 nap alatt mindegyikünk sok barátot szerzett. Most gyakran kapok levelet kínai elvtársaktól. A Csanszu-tartományi Csencsan városból például Liu Li-he és U Buj­u beszámolnak munkasikereikről és ezek­kel a szavakkal zárják soraikat: „Éljen a Szovjetunió és Kína népeinek megbonthatat­lan, nagy barátsága!“ Ezekben a napokban, amidőn a nagy kínai nép bensőségesen ün­nepli a Kínai Népköztársaság kikiáltásának ötödik évfordulóját — írja Csukarin —, vi­szonozni kívánóim kínai elvtársaimnak a kí­­nai-szovjet barátság köszöntésére küldött üd­vözletét, mert a népeink közötti barátság, or­szágaink ifjúságának barátsága nagy erőt képviselt“ Galina Ulanova, a Szovjetunió népművé­sze, aki két évvel ezelőtt járt Kínában, így ír: „Most, amikor a felszabadulása ötödik év­fordulóját és új alkotmányának Születését ünneplő kínai nép nagy örömében a világ egyszerű embereinek ezrei és milliói osztoz­nak, én is ki akarom fejezi szerény üdvözle­temet kínai barátainknak. Boldog volnék, ha üdvözletemről tudomást szereznének művé­szeti munkatársaim: Mej Lan-tan, Fan Zsuj­­csun és Fu Csuan-szian, a „Lian San-bo és Csu­an Táj“ című, csodálatosan szép opera szereplői, Li Sao-csun, a nagyszerű művész és többi — pekingi, sanghaji és kantoni — kollégáik. A Kínai Népköztársaság megteremtésének ötödik évfordulója, e felemelő ünnep a­ kai­méból — írja befejezésül Galina Ulanova —, én, a szovjet művésznő egész népemmel együtt további sikereket kívánok a kínai nép­nek az új élet építésében.L­ivan Kozsedub, a Szovjetunió háromszoros hőse is köszönti a kínai népet, a Kínai Nép­­köztársaság kikiáltásának ötödik évfordulója alkalmából. Ezen a történelmi napon, a Szov­jet Hadsereg katonáinak nevében testvéri üdvözletét küldi kínai fegyverba­ráta­inak és szíve mélyéből újabb jelentős sikereket kí­ván népük szolgálatában kifejtett nemes és önfeláldozó munkájukban. A lap közli még Olesz Goncsár ukrán író, Tamara Skurko b­eloru­sz egyetemi hallgató üzenetét és V. Kozsevnyikovnak, az ázsiai és a csendesóceáni békeharcosok összekötő bizottsága helyettes főtitkárának üdvözle­tét is. ­ Az ázsiai és a nyugati sajtó egyaránt Kína részvételét követeli a nemzetközi kérdések megoldásában MOSZKVA. (Agerpres.).­­ A világsajtó mind határozottabban követeli a Kínai Nép­­köztársaság felvételét az ENSZ-be. A HINDUSTAN című indiai lap arról ír, hogy az ENSZ közgyűlése, amikor elutasítot­ta a Kínai Népköztársaság részvételét az ENSZ-ben, óriási akadályokat gördített a nemzetközi feszültség enyhítésének útjába. Az az irányzat, amely regionális csoportok megalakítása útján akarja rendezni a nem­zetközi viszályokat, komoly csapást mér az ENSZ alapokmányának elveire. A SZÍN PO indonéziai lap a következőket írja: „Az USA és az amerikai tömb más orszá­gai semmiféle érvet sem tudtak felhozni, a­­mikor elutasították a Kínai­ Népköztársaság felvételét az ENSZ-be. Valamennyi nép tud­ja, hogy a Kínai Népköztársaság az egyik legfontosabb tényező a világbéke fenntartá­sában. A Kínai Népköztársaságnak fontos szerepe volt a genfi értekezleten, az indokínai béke helyreállításának kérdésében... A Kínai Népköztársaságot törvényesen megilleti a jog, hogy részt vegyen az ENSZ-ben és ezt a jogát haladéktalanul érvényesíteni kell. Egy másik indonéz lap, a HARJÁN RAK­­ZSAT kiemeli, hogy a népi Kína részvétele az ENSZ-ben „jelentékenyen csökkenti majd a nemzetközi feszültséget és lehetővé teszi az újabb háború elhárítását“. Több japán lap nyíltan megtagadja a kö­zösséget az amerikai szervek Kína-ellenes rá­­galomhadjáratával és követeli a Kínai Nép­köztársaság törvényes jogainak helyreállítá­sát az ENSZ-ben. A japán lapok egyben hangsúlyozzák a Kínai Népköztársaság nagy súlyát az ázsiai kérdések megoldásában. A HOKKAIDO SZIMBUN szerkesztőségi cik­kében szorgalmazza Kína felvételét az ENSZ-be és ezt írja: „A kommunista Kína ENSZ-beli részvételének kérdése megoldat­lan maradt, az ENSZ közgyűlés VI. üléssza­ka, vagyis 1951 óta. Azóta ezt a kérdést 150 esetben vitatták meg. Most azonban, ami­kor az új Kínának köszönhető, hogy megkö­tötték a fegyverszünetet Koreában és Indo­kínában, reális alapon kell megoldani Kína részvételét az ENSZ-ben, mert különben az ENSZ elveszti tekintélyét Ázsiá­ban. A európai sajtó szintén élesen bírálja az USA Kína elleni akcióit. Az AFTONTIDNINGEN svéd lap kidom­borítja. Éppen úgy, mint a múltban, az ame­rikaiaknak most is sikerült megszerezni a szavazattöbbséget a 600 milliós kínai nép képviselőjének ENSZ-beli részvétele ellen. A történelem tanulsága azt mutatja, hogy az ilyen megkülönböztetés káros következmé­nyekkel jár. A SCOTSMAN című angol lap washingto­ni tudósítója arról ad hírt, hogy noha ez USA szavazattöbbséget ért el a Csang Kaj­­sek-féle bábkormány ENSZ-tagságának meg­tartása mellett, sok küldött csupán a nagy nyomás következtében szavazott­ az amerikai javaslat mellett. A gyakorlatban a kínai kommunisták tá­volmaradása azt jelenti, hogy a legveszélye­sebb nemzetközi viszályok (a távolkeleti helyzetről van szó. A szerv megj.) kívül es­nek az ENSZ hatáskörén. Nehezen akadhat valaki, aki kétségbe vonná az angol küldött­nek azt a véleményét, hogy a Távol-Keleten csak akkor jöhetnek létre „békés és baráti“ kapcsolatok, ha Kína képviseletének kérdése rendeződik. A VJESZNYIK című jugoszláv lap vélemé­­nye szerint „az ENSZ közgyűlés IX. üléssza­kának első határozata nem tekinthető pozitív lépésnek“. „Az, hogy Kína ENSZ-beli rész­vételének kérdése lekerült a közgyűlés jelen­legi ülésszaka napirendjéről — írja a lap — még kevésbbé indokolt mint eddig, mert a legutóbbi két ülésszak között lefolyt esemé­nyek megmutatták: számot kell vetni a pe­kingi kormánnyal, ha pozitív eredményeket akarunk elérni az ázsiai politikai helyzetben. Legjobb bizonyíték vett erre a genfi értekez­let­. Jellemző, hogy Törökországban, ahol az amerikai ellenőrzés rendkívül erős, olyan hangok hallhatók, amelyek a józan megítélés alapján elutasítják az USA megkülönböztető politikáját. Esmer török újságí­ró a HALKCI lapban így ír: , Az ENSZ ma­ gyengébb, mint megalakításának időszakában, minthogy Kí­na, amely az ENSZ megalakulásakor tagja volt a szervezetnek, most e szervezeten kí­vül maradt. Az, hogy Formoza az ENSZ tag­ja „ teljesen lényegtelen“. Végül hangsúlyozni kell, hogy az amerikai kormány Kínával­ szembeni észszerűtlen po­litikája elégedetlenséget vált ki még az Egyesült Államokban is. A WASHINGTON POST című amerikai lp például azt köve­teli, hogy az USA ne ellenezze tovább a Kí­nai Népköztársaság felvételét az ENSZ-be. A lap azt írta, hogy az ENSZ közgyűlés ülés­szakán elfogadott határozat nem tükrözi a tagállamok igazi véleményét. A lap kiemeli, hogy a Kína ENSZ-beli részvétele elleni ál­lásfoglalás „negatív elmélet és a hosszú idő­re szóló pozitív politika hatástalan helyette­sítője“. A lap kiemeli, hogy az USA ilyen magatartása hozzájárul a nézeteltérések ál­landósításához. Az USA kétségbe akarja von­­ni azt a tagadhatatlan tényt, hogy a Kínai Népköztársaság ura saját országának. A nemzetközi közvélemény állásfoglalása az ENSZ közgyűlés Kínára vonatkozó hatá­rozatával kapcsolatosan ismét igazolta, hogy a Kínai Népköztársaság ENSZ-beli jogainak helyreállítás­a gyors megoldásra váró problé­ma. A népi Kína részvétele az ENSZ-szervek tevékenységében hozzájárulna ez ENSZ előtt álló feladatok sikeres megoldásához, kedve­zően befolyásolná a szervezet munkáját és növelné tekintélyét. Uiabb amerikai tervek Tajvan megkaparintasara PEKING (Agerpres). — Az UJ Kína je­lenti: A DAGUNBAO című napilap cikket kö­zöl, amelyben elítéli bizonyos nyugati sze­mélyiségeknek Tajvan kérdésében tett képte­len javaslatait. A Tajvan „semlegesítésére“vonatkozó ja­vaslattal kapcsolatban a lap*­ ezeket írja: „Tajvan a kínai terület szerves része és nem külön állam. A nemzetközi jog szem­szögéből nézve fel se lehet vetni a semle­gesítés kérdését. Tajvan „semlegesítése“ alapjában véve ezt jelentené, hogy nem ismerik el azt, hogy Tajvan szerves része a kínai területnek. A „semlegesítés“ igazolja Tajvan USA- megszállását, ez pedig azt a célt szolgálja, hogy az USA veszélyeztethesse Kína bizton­ságát. Minden ilyen javaslat ellenséges ja­vaslat Kínával szemben. Az az indítvány, hogy bízzák meg Tajvan kérdésével az ENSZ gyámsági bizottságát, a kairói és a potsdami nyilatkozat megszegé­sét jelenti — hangsúlyozza a DANGUNBAO. „Tajvant a második világháború után való­jában visszaadták Kínának. Tajvan helyzete semmiféle közös vonást sem mutat azokkal a területekkel, amelyeket az ENSZ alapok­mánya a gyámsági bizottság hatáskörébe utal. Tajvant az ENSZ gyámsága alá helyez­ni, annyit jelent, mint az USA gyámsága alá helyezni.“ Törvénytelen az a javaslat is, hogy Taj­vant egyes semleges országok mandátuma alá helyezzék. Vájjon van-e a világon olyan ország, amely hozzájárulna ahhoz, hogy sa­ját területét más országok „mandátuma“ alá helyezzék? — kérdi a lap. „Tajvan kínai te­rület és „mandátum“ alá helyezése egyet je­lent egy Kína ellen irányuló agresszív cse­lekedettel“. A lap teljes képtelenségeknek bélyegzi azokat a próbálkozásokat, hogy egy úgyneve­zett „független tajvani államot“ teremtsenek és azt a javaslatot, hogy „két kínai államot“ ismerjenek el. Az összes említett javaslatok — írja a továbbiakban a lap, — képtelenek és veszé­lyesek. Ürügyül szolgálnának az USA szá­mára arra, hogy örökre elfoglalja Tajvant. Ezek a javaslatok csak elmélyíthetik a nézet­eltéréseket Tajvan kérdésében és kiélezhetik a nemzetközi feszültséget is. Tajvan felsza­badítása Kína belügye, s ebbe nem szólhat bele egyetlen ország sem. A távolkeleti fe­szültséget csakis Tajvan amerikai megszál­lása és a Kína belügyeibe való amerikai beavatkozás idézte elő. A lap kijelenti: „Ezek a javaslatok az USA érdekeit szolgálják. Az a szerepük, hogy ösztönözzék az agressziót és a hábo­rút.“ ELŐRE A gyarmati politika vitája a laburista párt konferenciáján SCARBOROUGH. (Agerpres.). — A TASZSZ jelenti: A laburista párt konferenciájának szeptem­ber 29-i ülésén megkezdődött a vita Nagy­­britannia gyarmati politikájával kapcsolat­ban. A vitát Skeffington, a végrehajtó bi­zottság tagja nyitotta meg,­aki az értekezlet elé terjesztette a végrehajtó, bizottság nyilat­kozatát a gyarmati politikáról. A nyilatkozat szerint „a gyarmatokat illetően a laburista párt politikájának az a célja, hogy a gyar­matoknak lehetőséget nyújtson a demokrati­kus önrendelkezésre“. Ami azonban e cél megvalósítására irányuló gyakorlati intéz­kedéseket illeti, a nyilatkozat csupán arra a megjegyzésre szorítkozik, hogy „tárgyaláso­kat kell folytatni a kormány s minden egyes terület fel­elős vezetői között“, hogy megálla­pítsák az önkormányzati jog megadásának időpontját. A nyilatkozat szerint erre csak akkor kerülhet sor, amikor „az egyes terüle­tek fejlődési foka ezt lehetővé teszi“. A nyilatkozat beismeri, hogy ,­a gyarmato­kon nyomor és elmaradottság uralkodik“, de ezt „természeti okokkal“ próbálja magyaráz­ni. A nyilatkozat szerzői ugyanakkor azt is beismerik, hogy „Anglia óriási természeti kincseket kap ezekről a területekről“. Nyilatkozatának befejező részében a végre­hajtó bizottság hangsúlyozza: támogatja a malájföldi nemzeti felszabadító mozgalom el­fojtását az angol csapatok által, s „kommu­nista terrornak“ nevezi ezt a mozgalmat; he­lyesli az Aranypartnak és Nigériának nyújtott ál-önkormányzati jogot; helyesli az angol uralom fenntartását Kelet, és Közép-Afriká­­ban; támogatja az angol csapatok büntető akcióit a kányai nemzeti felszabadító moz­galom elnyomására. (A nyilatkozat „törvé­nyesnek“ minősíti ezeket az akciókat). Az értekezlet jóváhagyta a gyarmati poli­tikára vonatkozó nyilatkozat szövegét és rendkívüli határozati javaslatot fogadott el Ciprus kérdésében. Szerkesztéség és kiadóhivatal Bukarest , Pl­aza Scintell Nr. 1. Az RMP KV üdvözlő távirata az Ausztráliai Kommunista Párthoz Az Ausztráliai Kommunista Párt Központi Bizottságának SIDNEY Kedves Elvtársak! A Román Munkáspárt Központi Vezetősége szívből fakadó üdvözletét küldi az Ausztráliai Kommunistás Párt XVII. kongresszusának. Teljes sikert kívánunk az Ausztráliai Kommunista Pártnak az összes haladó erők mozgósításában arra a harcra, amelyet Ausztrália nemzeti függetlenségéért és a dol­gozóik jobb életéért vívnak a Délkelet-Ázsiában új háborús tűzfészket létesítő agresz­­szív imperialista körök ellen. Kívánjuk, hogy a kongresszus határozatai erősítsék meg az Ausztráliai Kommu­nista Párt sorait és a munkásosztály akcióegységét, fűzzék szorosabbra a párt tömeg­­kapcsolatait s fokozzák harci lendületét a demokratikus szabadságjogokért és a béke véde­séért. Éljen az Ausztráliai Kommunista Párt! A ROMÁN MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Meg kell oldani a német kérdést — Csehszlovák kormányjegyzék Franciaországhoz — PRÁGA­ (Agerpres) — A CETERA jelenti. A Csehszlovák Köztársaság külügyminisz­tériuma szeptember 28-án a csehszlovák kor­mány megbízásából jegyzéket juttatott el Franciaország prágai nagykövetségéhez. A jegyzék felhívja a francia kormány figyelmét a német militarizmus és revánsszellem fel­­támasztásával járó veszélyre és felszólítja Franciaországot, valamint azokat a Német­országgal szomszédos európai országokat, amelyek a hitlerista agresszió áldozatai vol­tak, hogy tegyék meg a kellő lépéseket a német kérdés békés megoldására, valamint az összeurópai kollektív biztonság megterem­­tésére. A csehszlovák kormány egyben kijelenti, hogy az európai országok politikai, gazda­sági és kulturális kapcsolatainak szorosabb­ra fűzése — függetlenül — társadalmi rend­szerüktől, nagymértékben előmozdítja a béke és az európai biztonság ügyét s fontos lépés lenne a német kérdés megoldása felé. A csehszlovák külügyminisztérium hasonló tartalmű jegyzékeket juttatott el Nagy-Bri­­tannia, Jugoszlávia, Belgium, Hollandia, Nor­végia és Dánia diplomáciai megbízottjaihoz. Tovább folynak a tárgyalások a Wehrmacht feltámasztásáról a londoni értekezleten A szeptember 29. ülés LONDON (Agerpres). — A londoni ki­­lenchatalmi értekezlet második napján — szeptember 29-én — Mendes-France francia miniszterelnök és Adenauer kancellár meg­beszéléseket folytattak. A FRANCE PRES­SE híradása szerint a két miniszter „gazda­sági jellegű kérdésekről“, s főképpen a Saar­­vidék kérdéséről tárgyalt. A londoni érte­kezlet megfigyelői úgy vélik, hogy a Saar­­vidékre vonatkozó francia követelések telje­sítése egyik szükséges feltétele annak, hogy Mendes-France beleegyezzék Nyugat-Né­­metország felfegyverzésébe. Mint a hírügynökségek jelentik, a kato­nai kérdésekkel és a brüsszeli szerződésben részvevő államok felfegyverzésére vonatkozó kérdésekkel —h így ez országok hadereje fö­lötti „utólagos ellenőrzés“ kérdésével is — egy katonai szakértő-bizottságot bíztak meg. Anthony Eden szeptember 29-én délután kijelentette: „Nagy-Britannia kötelezettséget vállal arra, hogy a brüsszeli szerződés kere­tében továbbra is a kontinensen tartja a je­lenleg is ott állomásozó angol csapatokat.“ Dulles kijelentette: támogatja Mendes-France tervét PÁRIZS (Agerpres). — Genevieve Ta­­bouis, a I­NFORMATION londoni tudósító­ja szerint Dulles­­hosszas megbeszélést foly­tatott a francia miniszterelnökkel, majd ki­jelentette, hogy támogatja a francia tervet. Az újságíró megjegyezte, hogy az új terv értelmében az amerikai csapatok továbbra is Európá­ban maradnak Ugyanúgy, mint ahogy Európában maradta­k volna akkor is,­ ha el­fogadják az „európai védelmi közösség“ ter­vét. A COMBAT a londoni értekezlet első napi munkáját összefoglalva ezeket írja: A fran­cia kormány nyíltan elfogadja, hogy Német­ország egyidejűleg csatlakozzék a brüsszeli paktumhoz és az északatlanti szövetséghez. Roger Massipe, a FIGARO londoni tudó­sítója arról ír, hogy a londoni értekezlet részvevői még nem jutottak túl „a tapogató­zás szakaszán” és még nagy nehézségekbe fognak ütközni. „A szeptember 28-i ülésen kifejtett tételek egybevetése azt mutatja, hogy nagy nehézségek állnak fenn, amelyek­nek a megoldásától függ bizonyos mérték­ben az összes többi kérdés rendezése“. A tudósító véleménye szerint a nehézség oka az, hogy eltérések mutatkoznak egyrészt a francia, másrészt pedig az amerikai és an­gol álláspont között a nyugatnémetorszá­gi felfegyverzés „ellenőrzése” körül. Pierre Courtade, a l’HUMANITÉ londoni különtudósítója rámutat arra, hogy Adenauer követelései lényegükben alig különböznek a Mendés-France-féle tervtől. A Mendés-Fran­ce által szabott feltételek édeskeveset zavar­­ják Adenauert, mert az ő számára Nyugat- Németország belépése a brüsszeli szövet­ségbe csak egy állomás.... Adenauer szá­mára az a legfontosabb, hogy ismerjék el­ a felfegyverz­és szükségességét és jogosságát, hozzák működésbe a hadigépezetet és ala­kítsák meg a hadosztályokat. A francia nép tiltakozik Nyugat-Németország felfegyverzésének bármilyen terve ellen PÁRIZS (Agerpres).­­ Mint a THUMA­­NITÉ és a LIBERATION jelenti, a francia dolgozók táviratokat és leveleket küldenek Mendes-Francenak Londonba és követelik, hogy utasítsa el Nyugat-Németország fel­fegyverzésének tervét s kövessen olyan po­litikát, amely a német kérdés tárgyalások útján való békés rendezését tartja szem előtt. A bányászok szakszervezeti szövetsége táviratában kijelenti: „A francia bányászok állást foglalnak Németország bármilyen for­mában történő felfegyverzése ellen és olyan akciókat követelnek öntől, amelyek a német kérdés békés rendezését és az összeurópai kollektív biztonsági szerződés megkötését szolgálják.“ Az utóbbi napokban a francia dolgozók számos küldöttsége kereste fel a külügymi­nisztériumot s határozati javaslatokban til­takoztak az „európai hadsereg“ megteremté­se és az ellen, hogy ismét fegyvert adjanak Franciaország tegnapi megszállóinak a ke­zébe. A német kérdés békés rendezéséért harcoló francia bizottság Párizsban nagy­gyűlést tartott. A gyűlésen számos közéleti személyiség szólalt fel. Hangsúlyozták, hogy fokozni kell a harcot Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. Nyugat-Németország felfegyverzése ellen nyilatkozott sok más francia politikai és tö­megszervezet is. A szajna megyei haladó republikánusok szövetségének párizsi nagygyűlésén a jelen­lévők helyeselték a szövetség álláspontját, azt, hogy hadat üzent a Nyugat-Németor­szág felfegyverzését szolgáló terveknek és a kérdés úgynevezett „más megoldásának“, amit a francia küldöttség javasolt a londoni kilencha­talmi értekezleten. Nyugatnémet politikusok felfegyverzés helyett Németország egyesítését követelik BERLIN (Agerpres).­­ Az ADN hírügy­nökség jelenti: A nyu­gatnéme­tor­szági tartományokban néhány nappal ezelőtt tartották meg a sza­bad demokrata párt üléseit. Dehler, a párt elnöke és Euler, a szabad demokrata párt Hessen tartományi szervezetének elnöke til­takoztak Adenauer egyoldalú, nyugati orien­tációja ellen, mert ez akadályozza Németor­szág békés egyesítését. Dehler követelte, hogy a londoni értekezleten egyetlen olyan határozatot se hozzanak, amely „akárcsak egy órával is késleltethetné egyesítésünket“. Az utóbbi években — mondotta Dehler — a bonni kormány makacsul kitartott az „euró­pai védelmi közösség“ mellett s ez rendkívül rossz következményekkel járt Németország egyesítésére. „Ezt a helytelen politikát nem szabad megismételni“. Dehler megtagadta a közösséget az újabb tengelyekkel, három­szögekkel, vagy bármily néven nevezendő újabb tervekkel, amelyeknek célja a Wehr­macht újjáélesztése. Euler, a szabad demokrata párt hesseni szervezetének elnöke elítélte von Brentano­­nak, a keresztény­demokrata parlamenti frakció elnökének nyilatkozatát, mert Bren­tano kijelentette, hogy Németország egyesí­tésének problémája „másodrendű kérdés“. Euler hangsúlyozta, hogy a szabad demokra­ta párt keményen tiltakozik „egyes felelős állásban levő politikusok felelőtlen nyilatko­zatai ellen­. A londoni konferencia margójára DULLES: Ne szomorkodjék, Herr Adenauer, az Atlanti Szövetség még ennél is szilárdabb. (A „Ludas Matyi“-ból) 1354., október 1., péntek. Szovjet-svéd egyezmény a hajótöröttek közös megmentésére * MOSZKVA. (Agerpres.). - A TASZSZ je­lenti.: A Szovjetunió és Svédország kormánya szeptember 29-én Moszkvában egyezményt írt alá a Balti tengeri hajótöröttek megmen­tésében való együttműködésről. A szovjet kormány nevében A. A.­ Frolov, a tengeri mentő­szolgálat vezetője, a svéd kormány nevében pedig R. Sulman, rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövet írták alá a szerződést. A szerződés aláírásakor jelen voltak a Szovjetunió külügyminisztériumának ma­­gasrangú tisztviselői, a tengeri mentőszolgá­lat több tisztviselője, továbbá a moszkvai svéd nagykövetség munkatársai. ----•— Lengyelország tiltakozik a lisziumanista provokációk ellen VARSÓ (Agerpres).­­ A PAP hírügynök­­ségt j öten li­­ A liszitim­anista kormány az utóbbi időben fokozta provokációit a koreai fegyverszüneti semleges felügyelő bizottság lengyel és cseh­szlovák tagjai ellen. Li Szín Man bábkormá­nya nemrég rágalmazó nyilatkozatot tett köz­zé, amelyben azzal, vádolta meg a felügyelő bizottság lengyel és csehszlovák tagjait, hogy kémtevékenységet végeznek. A Lengyel Sajtóügynökség ezzel kapcsolat­ban felhatalmazást kapott a következő nyilat­kozat megtételére. A koreai fegyverszüneti semleges felügyelő bizottság lengyel tagjai mint közismert — szigorúan­­alkalmazzák a fegyverszüneti egyezmény előírásait s erejü­ket nem kimélve igyekeznek megakadályozni, hogy megszegjék a fegyverszüneti egyez­ményt azok, akiknek érdeke a feszültség fenntartása. .­­, , ilyen körülmények között cáfolhatatlan, hogy a liszinmanista klikk fokozódó rágal­mai egyszerű koholmányok s az a céljuk, hogy eltereljék a figyelmet arról, hogy a li­­szinmanisták megszegik a fegyverszüneti egyezményt. Ezek a provokációk egy és ugyanazon politika megnyilvánulásai. Bizo­nyos amerikai imperialista körök folytatják ezt a politikát s a ,csatlgkajsekista hajótöröt­tekkel bűnös támadásokat hajtatnak végre a Kínai Népköztársaság partvidéke ellen. Ezek a körök a SEATO név alatt agressziós blok­kot kovácsoltak össze Délkelet-Ázsiában, hogy megakadályozzák a feszültség enyhülé­sét a Távol-Keleten. Lengyelország képviselői ezután is becsü­lettel teljesítik feladatukat a­­koreai vegyes fegyverszüneti felügyelő bizottságban és­ to­vábbra is szembeszállnak a fegyverszünet megszegésére irányuló kísérletekkel s ilyen­formán hozzájárulnak a koreai béke megszi­lárdításához és a nemzetközi feszültség to­vábbi enyhítéséhez- Az Egyesült Államokban,­ a törvényen k k­ívül helyezés ellenére növekszik a Kommunista Párt tekintélye NEW YORK. (Agerpres).­­ Mint a UNI­TED PRESS jelenti, Edgar Hoover, a szö­vetségi nyomozóiroda elnöke kijelentette: An­nak ellenére, hogy törvényen kívül helyezték az Amerikai Kommunista Pártot, „a párt be­folyást gyakorol a szellemi élet csaknem va­lamennyi terén. Az illegális kommunisták so­raiban ott vannak a munkásmozgalom veze­tői, vannak köztük tanárok, újságírók, orvo­sok, ügyvédek...“ Hoover kijelentésének további részéből ki­tűnik, hogy a Rosenberg házaspár elleni fa­siszta összeesküvés leleplezése folytán meg­növekedett a Kommunista Párt befolyása és tekintélye az amerikai tömegeik soraiban. Hoover kifejtette, hogy ma igen sok ameri­kai mártírnak tekinti a Rosenberg házaspárt. ---------­ A pakisztáni miniszterelnök Londonban LONDON. (Agerpres.).­­ A hírügynöksé­gek jelentése szerint Mohammed Ali, Pakisz­tán miniszterelnöke — útján Washington felé — szeptember 29-én Londonba érkezett. A­ nyugati sajtóügynökségek híradásaiból kitűnik, hogy a pakisztáni miniszterelnök az amerikai hivatalos közegekkel a közel- és középkeleti agresszív tömb megvala­sítására vonatkozó terveket fogja megbeszélni. --------­ Amerika kormányválságot akart előidézni Indonéziában DZSAKARTA­ (Agerpres). A HARIAN RAKZSAT, A BE­RITA INDO­NESIA és más újságok arról számolnak be, hogy a Masumi-párt és a szocialista párt jobboldali vezetői kormányválságot akartak előidézni. A HARIAN RAKZSAT szerint a Masumi­­párt és a szocialista párt tagjai idegen erők beavatkozásával szerették volna kiprovokálni a Szasztroamidzsozso kormány lemondását. A lap hangsúlyozza, hogy a „két párt kísér­letei szorosan összefüggnek az USA tervei­vel". NÉHÁNY SORBAN A kínai önkéntes egységek parancsnok­sága a koreai fegyverszüneti egyezmény ér­telmében szeptember 26 ig több mint négy hadosztályt vont vissza Koreából. A japán parlament felső házának halá­szati kérdésekkel foglalkozó bizottsága hatá­rozatot fogadott el, amely a tömegpusztító fegyverekkel való kísérletek beszüntetését követeli az amerikai kormánytól. A külföldi kapcsolatok kínai intézetének meghívására szeptember 29-én Pekingbe ér­kezett a japán képviselőház 25 tagú küldött­sége. Azok közül a személyek közül, akiket a francia gyarmati hatóságok Észak-Vietnamból erőszakkal Dél-Vietnamba telepítettek, sokan visszatértek otthonukba. Eddig több mint 10.009 ember tért vissza Namdinh és Fu­li északvietnami helységbe . A FRANCE PRESSE hírügynökség jelenti: A Szuezi csatornára vonatkozó angol-egyip­to­mi egyezmény alapján szeptember 28-án Ali Amer tábornokot, az egyiptomi hadsereg he­lyettes vezérkari főnök­ét a csatorna övezeté­nek egyiptomi főparancsnokává nevezték ki. Telefon 742 29 Előfizetések a postahivataloknál, a levélhordóknál és a vállalatok önkéntes lapterjesztőinél Nyomda Combinator Poligrafie Casa Scrilet! „I. V. Stalin”

Next