Előre, 1954. november (8. évfolyam, 2191-2215. szám)

1954-11-02 / 2191. szám

1954., november 2., kedd. A „TITKOS“ IRATCSOMÓ A nagybányai néptanács kereskedelmi osztályának felelőse, Sámuel elvtárs, titok­zatos ember. Azonban félreértés ne essék, nem a személyét, hanem a munkamódszerét illetőleg titokzatos. Erről tanúskodik az az íróasztalába rejtett és hét lakat alatt őr­zött „titkos” iratcsomó, amelyet még közvetlen felettesének utasítására sem volt hajlan­dó megmutatni a sajtó­ képviselőjének, annak a teljesen indokolt feltevésnek az alap­­ján, hogy a szóbanforgó iratcsomó egy cikk megírására nyújtana lehetőséget. Ha a féltve őrzött „titkos” iratcsomó beszélni tudna, akkor a következőket mon­daná el gazdájáról. A kereskedelmi osztály felelőse egy szép napon hivatali súlyának teljes latbave­­tésével lefoglalta az Állami Termékbegyűjt­ő Bizottság nagybányai kirendeltségének há­rom raktárhelyiségét, azon az alapon, hogy az említett három raktárhelyiség néhány évvel ezelőtt a városi kereskedelmi osztály tulajdonához tartozott. A raktárhelyiségek foglalását egy minisztertanácsi határozatr­a való hivatkozással hajtotta végre­ ,a raktárhelyiségek lefoglalása nyomán megindult a harc. Egyfelől állt az Állami Termékbegyű­jtő, amelynek nem volt hova elraktároznia a begyűjtött észt mezőgazdasági terményeket, másfelől állt főnöki vértezetében Sámuel elvtárs, aki egy állítólagos mi­nisztertanácsi határozatra hivatkozva „védelmezte” az üresen és kihasználatlanul tá­tongó raktárakat az Állami Termékbegyüjtő „kapzsisága” ellen. Közben teltek a napok, a hetek, a Ter­mékbegyüjtő kontra kereskedelmi osztály­harc jegyzőkönyvei egyre vastagították a már említett „titokzatos” iratcsomót, de ered­mény még nem igen mutatkozott. Talán csak annyi, hogy a felelős elvtárs, közmondásos ulószívűségére­ való hivatkozással, elvei és tekintélye fenntartásával nagylelkűen áten­gedett egyet a három raktárhelyiségből. Igen ám, de a begyűjtött őszi termények el­raktározására nem egy, hanem három raktár sem elegendő, s így a gabona és egyéb terming a szabad ég alatt várja sorsa jobb­rafordulását. A jelek szerint, mindez hidegen hagyja a néptanács kereskedelmi osztálya felelő­sét és a nagybányatartományi néptanács egész végrehajtó bizottságát. Ez pedig komoly hiba. Mert a begyűjtés az egész nép országos ügye. Ezért hasznos volna, ha Sámuel elvtárs az elkövetkezendőkben nem a „titkos” irót­­csomó tartalmát szaporítaná, hanem a begyűjtéshez szükséges raktárak számát. Ez a titka a jó munkának.­­. F. NAGY SÉRTÉS HIZLALDÁT létesítettek Lippán. A korszerű alakban 3.000 sertést gondoznak — írja Sziamai Vilmos levele­zőnk. AZ OSZTRÁK FILMTUDOMÁNYI TÁR­SASÁG kimutatása szerint a Bécsben ez év első felében bemutatott 200 amerikai film közül 102 kalandor, 28 bűnügyi, há­rom pedig a háborús filmek csoportjába tartozott. ÜZEMI DOLGOZÓKBÓL ALAKULT „TÁRSADALMI ELLENŐRZŐ BRIGÁDOK“ végzik Nagyvárad szocialista kereskedelmé­nek ellenőrzését. A társadalmi ellenőrző bri­gádok működése hozzájárul a kiszolgálás megjavításához s a hibák megszüntetéséhez. II.­ VILLAMOS ÍRÓGÉPET állítanak elő a Német Demokratikus Köztársaságban. A billentyűk gyenge érintésére bekapcso­lódik az írógép parányi motorja. Ezen az írógépen a legnagyobb sebesség is elérhe­tő és húsz kifogástalan másolat készíthető. ELEGET TETTEK ÉVI BESZOLGÁLTA­­TÁSI KÖTELEZETTSÉGÜKNEK a csik­­szsnyimfei kollektivisták. A kollektív gaz­daság már beadta egész évre a gabona-, burgonya-, tej-, hús- és gyapjúkvótáját. NEGYVENEZER KILÓ különböző gyü­mölcs, hús és zöldségféle konzervet termel­tek terven felül az aradi „RefaCerea“ kon­­zervgyár, dolgozói. Ezzel eleget tettek no­vember 7-i vállalásuknak. A NEMZETKÖZI SÍSZÖVETSÉG legkö­zelebbi kongresszusa 1955 május 22 és 27 között lesz Montreux-ban. KORSZERŰSÍTETT GYORSFŰZŐT ké­szítettek a fővárosi ,,Progresul Metalurgic“ szövetkezet dolgozói. Az új főzőlámpa ke­vés petróleumot fogyaszt, ugyanakkor azon­ban gyorsabban főz az eddigieknél. A lám­pára alkalmazott szita-rendszer pedig meg­akadályozza a kellemetlen gázképződést A napokban megkezdték az új gyorsfűző so­rozatos gyártását magyar művészek érkeztek A FŐVÁROSBA. A külföldi Kulturkapcsola­­tok Román Intézetének meghívására szom­baton délben Bukarestbe érkezett Harango­zó Gyula táncművész, a Magyar Népköztár­saság művészetének érdemes mestere és felesége Homella Irén balettmester. A ma­gyar művészek részt vesznek Kenessei Je­­nő, a Magyar Népköztársaság Kossuth-díjas érdemes művésze „Reszkenő" című balett­jének színtehozásánál a kolozsvári Állami Magyar Operaházan. A baneasai repülőtéren a Külföldi Kulturkapcsolatok Román Intéze­tének, valamint a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövetségének képviselői fo­gadták a vendégeket. BARÁTSÁGOS ÖKÖLVÍVÓ MÉRKŐZÉST RENDEZETT a szalontai „Recolta“ és a ko­lozsvári „Herbák János“ üzem sportközös­sége. A Szak­­titán sorra került találkozót a helyi ökölvívók nyerték meg 10 : 6 arány­ban, — közli Molnár Sándor levelezőnk. FÉNYES ÉGITEST ÁTVONULÁSÁT FI­GYELTÉK MEG október 25-én reggel 6 óra tájban a Magyar Népköztársaság égboltján. A Csillagászok Véleménye szerint a több he­lyen megfigyelt jelenséget az okozta, hogy a légkörbe sebesen száguldó meteorikus fémdarab került, amely a légköri súrlódástól fehéren felizzott és így jött létre az égbolton megjelent tűzgömb. Biró­­János győr-sopron megyei tanítónak sikerült fényképfelvételt készítenie e jelen­ségről. A fényképen világosan ki lehet venni a gömb ragyogó fejét és uszályát. Az ESTI BUDAPEST szerint a fényképnek tudomá­nyos értéke van, mert ilyen jelenséget csak ritkán sikerül megörökíteni. A NÉGYSZÁZALÉKOS CEC NYERE­MÉNYKÖTVÉNYEK első sorsolását szom­baton délután tartották meg ünnepélyes külsőség között a Szakszervezetek Központi Tanácsa Maghero­ uti termében. 3400 nyere­ményt húztak ki 1.691.600 lej értékben. TARTOMÁNYI FELEKEZETKÖZI ÉRTE­KEZLETET tartottak a múlt napokban Nagybányán. Az értekezletet Gőg Dionisie ortodox esperes és dr. Kádár István refor­mátus lelkész nyitotta meg. A Román-Szovjet Barátság Hónapja alkalmából tartott érte­kezleten Valerian Zaharia nagyváradi orto­dox püspök és Buthi Sándor, a nagyváradi református egyházkerület tanácsosa mon­dott beszédet. A nagybányai tartományi értekezleten kívül még Szatmáron, Mára­­marosszigetért, Szilágycsehben és Avasújfa­­luban is voltak hasonló értekezletek MOSZKVA-VARSÓ-BERLIN KÖZÖTT MEGINDULT a közvetlen hálókocsi forga­lom. Eddig az utasoknak a Szovjetunió ha­tárán át kellett szállaniuk a szélesvágányú vasúti kocsikból. Most anélkül, hogy az utasok a vo­natot elhagynák, kicserélik a va­gonok alapvázát. NOVEMBER 1-TŐL KEZDŐDŐLEG minden postahivatal felvesz előfizetéseket az 1955-ben megjelenő Újságokra és fo­lyóiratokra. IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet közli: Keddre általában szép, derült idő várható. Északora némileg csökkenő, délen alig változó hőmérséklet, nappal 10 és 20 fok, éjjel­ mínusz 3 és plusz 7 fok között. Éjjel helyenkint dél, reggel köd. A következő két napra ködös idő, nyugatról kelet felé haladó fokozatos felhősödés vár­ható. ELŐRE MM—»Mg—1 —»»ngMmlllM Okos beszélgetés Nemrég Székelykeresz­túron jártam. Olyan, mint a legtöbb község a Magyar Autonóm Tartományban. Egy a sok közül. Már régen besötétedett. Ilyenkor már le­­nyugosznak faluhelyen az emberek. Egyik házból mégis világosság szűrődött ki. Kép­viselőjük hívására gyűltek össze tizenketten, hogy megvitassák az irányelvtervezetet. Az első szakasznál tartottak. Épp egy középter­metű férfi beszélt. Lassan, megfontoltan. — Ahogy mondottam, sokat gondolkoztam rajta. Úgy vélem, nálunk az egyik legfonto­sabb kérdés a legelők és kaszálók megjaví­tása. Magamból indulok ki. Van egy gyenge kaszálóm. Elhatároztam, hogy feltöröm. Ta­karmánynövényeket vetek oda, hogy több el­látót nevelhessek. Másoknak is igy kellene lenni. Mert amit a tervezet mond, az saját érdekünk. ... Feltöröm.. Mások is tegyenek igy... Sa­ját­ érdekünk.. Mennyi minden van ebben a pár szóban! Az, hogy Fodor Samu tisztába van vele, ha a párt szavát követi, jobb lesz az élete. De már nemcsak magára gondol. Azt akarja, hogy mások is boldoguljanak. Az egész dolgozó nép. S ehhez külön-külön mindnyájan hozzá kell járuljanak. Hisz egye­dül nem sokra megy senki. A közösség érdekével való törődés csendült ki Péter János hangjából is, amikor a máso­dik szakasz megvitatásánál elmondta, hogy milyen szép eredményt ért el a tengeri négy­zetes vetésével Megérezte ezt Fazakas Dénes. Saját mulasztásának példájával támasztotta alá Péter János szavát. — Én nem vetettem négyzetesen. A ma­gam kárán jöttem rá, hogy mit veszítettem. Egyik Szomszédom öt szekér tengerit vitt haza akkora a területről, amekkorán nekem csak három szekérrel termett. De jövőre én is négyzetesen vetek. Többen helyeslően bólintottak. Le lehetett olvasni az arcukról, maguk is úgy jártak. És hogy mégegyszer nem hibáznak. Újból Fodor Samu szólalt meg. Azt fejte­gette, hogy milyen szerepe van a műtrágyá­nak a terméshozam növelésében. Azzal zárta mondanivalóját: több műtrágya kéne. — Kaptunk eleget — válaszolta Derzsi Mózes —, csak nem gazdálkodtunk jól vele. A községi végrehajtó bizottság nem írta ösz­­sze idejében, kinek mennyi kell. Mikor meg­jött, sokan nem is tudtak róla, így aztán hó­napokig porladozott és sok tönkrement. — Milyen kár — így Patakfalvi János. — Az állam ideküldi a drága műtrágyát, meg a kártevő rovarokat irtó szert, hogy segítsen rajtunk és mi veszni hagyjuk. Azért teszi tönkre a pajzstetű is egyeseknél a fákat. — Nekem meg éppen a rovarirtószer tette tönkre a len termésemet — vetette közbe Va­laki. — Nekem nagyszerűen bevált. Tudok róla, hogy egyesek károsodtak, de miért? Mert nem értettek a használatához. Javasolom: a ra­jom vagy községi agrotechnikusok állítsanak össze részletes útmutatást a műtrágya és a rovarirtószerek helyes, használatáról. A gondolat tetszett mindenkinek. A kép­viselők még ki is bővítették azzal hogy rövid tanfolyamot és gyakorlati bemutatókat kellene szervezni. Akkor mindenki megtanulná. Elmondotta, hogy miután kerülete válasz­tói kisebb csoportokban megbeszélik az irány­elvtervezet anyagát, az összes választók köz­gyűlésen Újból megvitatják a legjobb javas­latokat. S akkor gondoskodik róla, hogy ez is a végrehajtó bizottsághoz jusson és meg­valósítsák. Sok mindenről beszélgettek még. Mindany­­nyian megegyeztek abban, hogy a mezőgazda­ság fellendítésében döntő szerepe van az idei őszi munkának. — Már most mutassuk meg — szólott Fa­zakas Dénes —, hogy nemcsak beszélünk az irányelvtervezetről, de meg is valósí­tjuk. Jó­magam például keresztsorosan vetem a bú­zát. — Én is... én is... — hangzott mindenfe­lől. Derzsi M­ózes képviselő megígérte, hogy beszél a mezőgazdasági elöljáróval: állítsa be nekik a vetőgépeit, hogy minél könnyeb­ben megcsinálhassák. ...Késő éjszaka volt már, de egy szé­kelyke­­resztúri házban még mindig égett a lámpa. Kis embercsoport a maga, az ország ügyét vitatta. Azt, hogy mit tehetnek jobbat, töb­bet­ a közös célért. Nem hangzottak el nagy szavak, fogadkozások. Mégis a párt iránti hűséget, szeretetet és ragaszkodást tükrözte ez a megbeszélés. Úgy tükrözte, mint egy csepp víz a tengert. ADRIÁN MIKLÓS Eredményes felvásárlás és szerződéskötés Husi rajonban az állami és szövetkezeti szervek szép eredménnyel végzik a felvá­sárlási és szerződéskötési munkát. A rajon egész területén október 20-ra tel­jesítették az 1934- évi zöldség- és gyümölcs­felvásárlási tervet. A husi Agevacoop egész havi tervét október 20-án már 113 százalékra teljesítette. Sok dolgozó paraszt túlteljesíti a szerző­déskötéskor vállalt kötelezettségét. Vetri­soai,a községben például Simion Jonascu dol­gozó paraszt 210 mázsával több zöldséget adott át az Agévacoopnak, mint amen­­nyire szerződött. Ugyanebben a községben Marin Claplan dolgozó paraszt 100 mázsával telje­sítette túl szerződéses vállalását. Szép eredményt ért el a husi Agevacoop a gyümölcsvelő és a különböző gyüm­ölcs­­szörpök előállítása terén is: október 20-ig 165 százalékra teljesítette egész évi tervét. Országszerte megemlékeznek Anton Pann halálának századik évfordulójáról A Román Népköztársaság írószövetsége november folyamán az Írók Házában ünnepi ülésen emlékezik meg Anton Pann halálá­nak 100. évfordulójáról. Ugyanakkor Buka­restben és az ország nagyobb városaiban elő­adásokat is tartanak Anton Pann életéről és munkásságáról. Az írószövetség újra kiadja Anton Pann műveit, ezenkívül megjelenik egy életrajz is munkásságáról és életéről. A költő bukaresti lakóházát emléktáblával jelölik meg. (Agerpres) A fővárosi „Victoria Socialista“ textilgyár dolgozói november 7 köszöntésére be­csülettel teljesítik tervfeladataikat. Képünkön: Popescu Ioana és Tase Eugénia a fel­vetőosztály munkásnői, akik 115 százalékos norm­a túlteljesítést értek el. Harc a munka termelékenységének növeléséért és az önköltség csökkentéséért a népi Romániában A népi hatalom ereje és a Román Mun­káspárt vezette dolgozók önfeláldozó mun­kája el­maradott agrárországból fejlett ipari­ agrárállammá változtatta Romániát. A Román Népköztársaság nehézipara — főleg gépipara — szüntelenül fejlődik. Ennek az iparnak a részaránya elérte már a szoci­alista ipar össztermelésének csaknem 57 szá­zalékát. A nehéziparral párhuzamosan­ fej­lődött (noha sokkal kisebb mértékben) a köz­szükségleti cikkeket gyártó ipar is. Az utóbbi évek során valamennyi ipar­ágban nagy beruházásokkal számos vállala­tot építettünk, a meglévők jó részét pedig új­jáépítettük és jelentősen kibővítettük. Sokat emelkedett az iparvállalatok műszaki felsze­relésének színvonala is. Ez év elején a fel­szerelés értéke az 1948. évinek 7,3-szerese volt a fémiparban, ötszöröse a kőolajiparban, négyszerese a széniparban, 12,6-szerese az elektrotechnikai és áramtermelő iparban, 1,2- szerese a szállítási részlegben, 1,4-szerese a textiliparban és 1,2-szerese az erdőiparban. A népgazdaság minden ágának korszerű technikával való további felszerelése tekin­tetében a Román Munkáspárt és a kö­vilá­g nagy feladatok elé állította a szocialista ipart. A korszerű technika lehetővé teszi majd a mezőgazdaság gépesítését és a mező­gazdasági termelés növelését, a közszük­ségleti cikkek gyártásának állandó növelé­sét. A nehézipar termelése az idén 5,4 száza­lékkal, a közszükségleti cikkeket gyártó ipar p­edig 11,8 százalékkal emelkedik a tavalyi­­oz viszonyítva. A jelenlegi időszakban ki­vételes figyelmet fordítunk a mezőgazdasá­gi felszerelések és gépek gyártására. Pártunk Központi Vezetősége figyelmébe ajánlja a dolgozóknak s a párt és a népgaz­daság vezető kádereinek, hogy az új beruhá­zásokkal, de főleg a munkatermelékenység növelésével fokozzák az ipari termelést. V­­I. Lenin A nagy kezdeményezés című híres munkájában rámutatott arra, hogy: „a munka termelékenysége, ez, végeredmény­ben, az új társadalmi rend győzelme szem­pontjából a legfontosabb, a legfőbb dolog. Írta: CHIVU STOICA a Román Munkáspárt KV Politbürójának tagja, a Román Népköztársaság Miniszterta­nácsának első alelnöke. A kapitalizmus a munka termelékenységének olyan fokát hozta létre, aminől a feudaliz­mus nem ismert. A kapitalizmust az győzhe­ti le véglegesen és az is fogja véglegesen legyőzni, hogy a szocializmus a munkának új, sokkal magasabb termelékenységét hozza létre.“ Szocialista iparvállalataink munkaközös­ségei — a lenini útmutatásokat és a párt fel­hívását követve — azért iparkodnak, hogy fokozzák a társadalmi munka termelékenysé­gét és rendszeresen csökkentsék az önkölt­séget, teljes egészében és észszerűen kihasz­nálják a termelési kapacitást s takarékoskod­­janak a munkaidővel. A különböző iparágak dolgozói mindinkább meggyőződnek arról, hogy a munkatermelékenység fokozódásától függ népgazdaságunk további fejlődése és jólétük növekedése. Munkásaink, technikusaink és mérnökeink mindenekelőtt az ipari felszerelés minél jobb műszaki kihasználására törekednek. S ez po­zitív eredményekkel jár. Ez év első felében, a gépek és a gépcsoportok jobb kihasználásá­val számos vállalat nagyobb teljesítményt ért el ugyanazzal a felszereléssel és ugyanazon a termelési felületen. A kőolajiparban pél­dául a talajfúró gépcsoportok kihasználásá­nak mutatószáma az év második felében 26 százalékkal volt nagyobb, mint 1953 azonos időszakában. A kohászatban a kohók napi hasznos térfogata a tavalyinál 11,6 százalék­kal nagyobb. Fokozódott a Siemens-Martin­­kemencék tűzterének négyzetméterenként szá­mított acéltermelése is. A gépgyártó iparban mind jobban terjednek a szovjet munkások nagy termelékenységet biztosító módszerei: a Bikov-Bortkevics-féle gyorsfémvágás, a Koleszov-féle erővágás, va­lamint hazai élmunkásaink — Nicolae Vasu és Constantin Vasilache módszere. Kettőjük kezdeményezésére vezettük be mi is a gépek komplex műszaki kihasználását. E módsze­rek meghonosítása nyomán­ lényegesen meg­növekedett a mu­tka termelékenysége. A gyorsfémvágási módszereket most há­romszor annyi munkásunk alkalmazza, mint 1954-ben. Iparvállalataink munkásai és tech­nikusai nagy érdeklődést tanúsítanak­­a kér­dés iránt, hogy fejlettebb technológiai eljárá­sokkal gyorsítsák a munkafolyamatokat s így azonos időegységben többet termeljenek. Különösen ki kell emelni a pitesti tartomá­­nyi kőolajipari munkások kezdeményezését. Ezek a munkások nagy gyorsaságot értek el a szondafúrásban. Mírea Ion brigádja pél­dául nem egészen öt nap alatt végzett egy szondafúrást. A fokozott munkatermelékeny­ségnek e példái erős mozgósító hatást gya­korolnak a többi kőolajipari munkásra is. A bukaresti –Novem­ber 7. textilüzemben Antoaneta Alexovici brigádja a gyűrűsforrók fordulatszámánaik növelésével Váltásonként naponta 12,5 kilóval több fonalat termel. A munkások műszaki újításainak és ész­­szerűsítéseinek gyakorlati megvalósítása szintért jelentősen emeli a munkatermelé­kenységet és csökkenti az önköltséget. Szocialista iparunkban mindinkább tömeg­jelleget ölt a termelési nyitók és észszerűsí­­tők mozgalma. Az észszerűsítési javaslatok alkalmazásával csupán 1953-ban 260.000.000 lejt takarítottunk meg a termelésben. Az ipari vezetőszervek azonban még min­dig nem küzdenek eléggé a termelésben élen­járók módszereinek elterjesztéséért s az ész­­szerűsítések és újítások mind szélesebb körű felhasználásáért. Egyes iparvállalatok vezetői megelégsze­nek néhány munkás nagy teljesítményével és nem gondoskodnak arról, hogy a széles tö­megek körében elterjedjenek a fejlett mun­kamódszerek. Egyik fontos tényezője iparunkban a ter­melékenység növelésének a nehéz és a nagy munkaigényes munkák gépesítése. A szén­ipari lán­g fejtésnél 80 százalékkal, a szállí­tásnál pedig 74,62 százalékkal növekedett a gépesítés foka. A kohászatban megszerveztük a kohók és a Siemens-Martin-kemencék töltésének gépe­sítését és a nyersvas gépi öntését. Ennek folytán egy önműködő töltésre és lecsapolás­­ra berendezett kohó kiszolgálásához 24 óra alatt 42 munkásra, 2 mérnökre és 3 műveze­tőre van­­szükség, míg a régi kohókat 960 munkás, 7 mérnök, 22 művezető és csoport­­vezető szolgálta ki. Az önműködő kohók ter­melékenysége jóval felülmúlja a régi kohó­két. Az új, automatikus kohó technikájának elsajátítása rövidesen lehetővé teszi majd, hogy a hasznos térfogat köbméterére számít­va napi egy tonna nyersvasat termeljünk. Mind nagyobb arányokban gépesítjük a bányaipart is. A vasbányákban például a földalatti szállítást teljesen, a felszíni szál­lítást­­pedig 89 százalékban gépesítettük. A csillék gépi megrakása jelentősen megköny­­nyíti a munkát, növeli a termelékenységet, kevesebb munkaerőt vesz igénybe s előmoz­dítja az önköltség csökkentését. Nagy fejlő­désnek indult a színesfém-bányák gépesíté­se is. A munka termelékenységének növeléséherz elért sikereink ellenére szocialista iparválla­latainkban még mindig nagy tartalékok he­vernek kihasználatlanul. Több iparágban a munkatermelékenység, nem tartott lépést a műszaki berendezések gyarapodásával. A gépgyártó iparban például 1953-ban, 1949-hez képest 96 százalékkal emelkedett a munka termelékenysége. Tekintetbe véve azonban azt, hogy a gépgyártó ipar technikai felsze­relése az utóbbi években nagy mértékben gyarapodott, meg kell állapítanunk, hogy ezek a mutatószámok nagyobbak is lehettek volna. Sok vállalatban nem fordítanak kellő gon­dot a munka komplex gépesítésére. Míg a termelés, alapfolyamatok­ jelentős mértékben gépesítették, addig a mellékfolyam­atokat — beleértve az olyan nagy munkaigényes folya­matokat is, mint az anyagok ki- és berakása — csak kis mértékben gépesítették. Gyakran elhanyagolják a kisgépesítést, pedig ez rend­kívül fontos tényező a munkatermelékenység növelése szempontjából. A technika elsajátítása és tökéletesítése, mint a munkatermelékenység növelésének elsőrendű feltétele, elsősorban a­ munkások, technikusok és üilér­hökök szakmai felkészülts­­égének színvonalától fügig. A Román Mun­káspárt az utóbbi években nagy figyelmet fordított a káderek képzésére. A különböző fokú iskolákban tíz- és tízezer munkás, tech­nikus és mérnök — a szocializmus tevékeny építője — nevelődött Éppen a szakképzett káderek ilyen nagymérvű gyarapodása tette lehetővé, hogy jól kihasználjuk a vállala­tainkban levő sok új gépet és emeljük a ter­melés vezetésének színvonalát. A termelékenység szüntelen emelésében ugyanilyen fontos tényező a mur­ka és a ter­melés szervezésének megjavítása. A szerve­zés megjavítása lehetővé teszi az észszerűbb m­unkát, s a holtidő megszüntetését, követ­kezésképpen munkaidő-megtakarításokat tesz lehetővé. Az utóbbi években a Román Nép­­köztársaság iparában ezen a téren is jelen­tős sikereket értünk el. Egyes vállalatokban megszervezték a grafikon szerinti termelést. Ezt a módszert vezették be a gép- és traktor­­­gyá­rtó iparban, a textiliparban, a bőripar­ban és a könnyűipar más ágaiban. A grafi­kon szerinti munkaszervezés lehetővé tette a hónap, vagy a negyedév elején észlelt lany­­haság és a tervtelj­esítés végső szakasza előtti hajrá megszüntetését, továbbá biztosí­totta a termelési terv ütemes teljesítését és túlszárnyalását. Más vállalatokban jelentős eredményeket értek el a szalag, vagy félsza­­lagrend­szerű termelés megszervezésével és a technológiai folyamatok folytonosságának megszervezésével. Mindezek jelentősen hoz­zájárultak a termelékenység növeléséhez. A munka termelékenységének emelése múlhatatlanul szükséges feltétel a termékek önköltségének szüntelen csökkentéséhez. A párt ezért tűzi az iparvállalatok elé azt a feladatot, hogy állandóan tartsák szem előtt az anyagok és nyersanyagok, a villamosener­­gia és üzemanyagok fajlagos fogyasztásának csökkentését, az idő­normák leszállítását, s hogy fejlett műszaki-gazdasági normákat vezessenek be a termelésbe. Az önköltség csökkentése szempontjából döntő jelentőségű a szocialista hozzászólet meghonosítása a vállalatokon belül (a gyár­tási osztályokon),, minthogy ennek bevezeté­sével biztosítani lehet az anyagok és a mun­­kaerők felhasználásának nyilvántartását és ellenőrzését. Iparvállalataink eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a munka termelékenységé­nek növelését döntő módon befolyásolja a szocialista verseny, a dolgozók sokoldalú gyümölcsöző kezdeményezése. Az általános tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a tö­megek kezdeményezései csak akkor vezetnek értékes eredményekhez, ha a pártszervek, a szakszervezetek és a vállalatok vezetőségei kellőképpen támogatják őket, ha ezek a kez­deményezések a termelés és a munkaterme­lékenység szakadatlan növelésének biztosítá­sára irányulnak A szocialista verseny helyes vezetésének és szervezésének köszönhető például, hogy a sztálínváro­si „Ernst Thälmann“ traktorgyár­ban — amelyben a munkások 97 százaléka v­ersenyzik és 57,4 százaléka fejlett szovjet munkamódszerekkel dolgozik — a mun­ka termelékenysége ez év első felében — a terv­­feladatokhoz viszonyítva — 11 százalékkal növekedett, a „Semanatoarea“ mezőgazda­­sági gépgyárban pedig ez az emelkedés 16,3 százalékot ért el A Román Munkáspárt Központi Vezetősé­ge feladatul tűzi az iparvállalatokban tevé­­kenykedő pártszervezeteknek, hogy széles körben fejlesztették tovább a szocialista ver­senyt és terjesszék el minél jobbárt a szov­*­jet nyitók nagy termelékenységet biztosító munkamódszereit. A kommunistáknak támo­­gatniok kell minden új és fejlett termelési vívmányt, erélyesen küzdeniök kell. a szo­cialista versennyel kapcsolatos minden főre­matizmus ellen, a tömegek alkotó kezdemé­nyezésének fékezésére irányuló kísérletek el­len, a technika felhasználásával és tökélete­­sítésével kapcsolatos maradiság és rutin el­­len, a termékek minősége és önköltsége iránt tanúsított nemtörődömség ellen­. Iparvállalataink munkásai, technikusai és mérnökei nagy lelkesedéssel fogadták a párt felhívását vállalataink összes termelési le­hetőségeinek teljes kihasználására. Ezekben a napokban, mikor az egész nép nagy ünne­pének — a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 37. évfordulójának — megünneplésére s a Román Munkáspárt II. kongresszusára készülődünk. Románia dolgozói az eddiginél is nagyobb arányokban bontakoztatják ki a szocialista versenyt a munka termelékenysé­gének további növelésére, hogy ezzel is biz­tosítsák a népgazdaság továbbfejlesztését és a népjólét növelését. (Megjelent a „Tartós békéért, népi dek­­okráciáért!“ 44. (312.) számában.) A Moldvai SZSZK állami táncegyüttesének vendégszereplései A Moldvai SZSZK állami népi táncegyüt­tese vasárnap Resicán vendégszerepelt. Az együttes tagjai a délelőtt folyamán meglátogatták a fémipari kombinát több üzemosztályát.­­ A Moldvai SZSZK állami népi táncegyütte­se hétfőn Temesvárra érkezett. Az állomáson a temesvári dolgozók nevében Radu Delfinos­­te elvtárs, a városi néptanács végrehajtó bi­zottságának elnöke üdvözölte a vendégeket. S. M. Stratulat, az együttes vezető­je az (Tudósítónktól) Marosvásárhelyen nagy érdeklődés közepette zajlanak le a Román- Szovjet Barátság Hónapjának eseményei. Október 28-án Hajdú Zoltán költő nagyszá­mú közönség előtt ismertette a Szovjetunió külpolitikáját és a nemzetközi helyzetet. Az előadást kultúrműsor követte. Nagy sikere van a szovjet film hetének is. November másodikén megkezdődik az orosz-szovjet zene hete. Este a kulturp­alota A bukaresti zenei elemi- és középiskola nö­vendékei hétfőn délután a Dallér-terembeli előadást tartottak R. M. Giler, a Sztálin­­díjas szovjet zeneszerző, a Szovjetunió nép­művésze tiszteletére A hangversenyen a két iskola legtehetsége­sebb növendékei szerepeltek, köztük Niculae Miutescu, Rodica Gheor­ghiu, Viorica Diaconu és Crimhilda Cristescu, a bukaresti VIT­A moldvai táncegyüttes vasárnap este mut­­tatta be műsorát a resicai munkások kultúr­­házában. A közönség a nagyszerű műsor minden egyes számát, lelkes tapssal jutal­­mazta. (Agerpres) ★ üdvözlő szavakra válaszolva megköszönte A meleg fogadtatást. A kiváló együttes este népi táncokból ösz­­szeállított műsort mutatott be a temesvári Állami Színházban. Az előadás nagy tet­szést aratott. (Agerpres), nagytermében a Muresul Állami Filharmoni­kus­ Zenekar Glinka, Prokofjev, Glazunov, Giter műveit adja elő. November 4-én kama­razene-hangverseny lesz orosz és szovjet szerzők műveiből. A Szovjet színház hetében november 3-tól Gorkij Kispolgárok, Gogoly Revizor, Lavre­­nyov Leszámolás című színműveit mutatja be az Állami Székely Színház. Ifjú szólista-versenyének kitüntetettjei. A mű­sor Utolsó számaként Paul Staicu, a IV. Vi­­lágifjúsági Találkozó nemzetközi versenyé­nek kitüntetettje előadta Glier kürtversenyé­nek első tételét. A zeneiskolai növendékek a műsor végezté­vel virágcsokrokat nyújtottak át Reinhold Gliernek. (Agerpres) Kulturális rendezvények Marosvásárhelyen Zenei­skoki növendékek hangversenye R. M. Glier tiszteletére A Szovjetunió ötéves tervének építőtelepein A mingecsauri vízierőműnél A mingecsauri Vizierőműnél már az ötödik turbina szerelését végzik. A szerelők, az energetikai és villamossági szakemberek s a vízierőmű építői egymás keze alá dolgoznak. A napi termelési gra­fikon törvény gyanánt irányítja munkájukat. Gyors ütemben folyik a távirányítású turbi­na precíziós készülékeinek szerelése is. A szerelők sikereit a betonozók eredmé­nyes munkája teszi lehetővé. Ezek már több nappal a kitűzött határidő előtt befejezték az 5-ös számú gépcsoport áramfejlesztőjének alapozását s ezzel kedvező munkalehetősége­ket teremtettek a szerelő munkásoknak. Fokozott ütemben folyik a turbina forgó- és állórészének összeszerelése. Éjjel-nap­pal zúg a munka a szerelőpadon. Olyan gyors a munkaütem, hogy a leningrádi ,,Elektroszila“-üzem, amely a kapcsolóbe­rendezésekhez szükséges anyagokat szállítja, csak nehezen tudja kielégíteni a szükségle­teket. A grafikonok előirányzatainak teljesítését az is elősegíti, hogy a szerelésnél új munka­módszert alkalmaznak: nagy alkatrészcso­portokat állítanak össze , ezeket jóelőre a szerelés helyére hozzák. A turbina-gépcso­port előre összeállított alkatrészeit a szere­lőtelepet körülvevő munkapadokon helyezik el. A 4-es szárító gépcsoport legfőbb szere­lési munkálatait e módszerrel 18 nap alatt végezték el s ezzel összszövetségi rekordot állítottak fel a turbina-gépcsoport szerelése terén. Az új módszert kitűnő eredménnyel alkalmazzák az ötödik gépcsoport szerelésé­nél is. A turbinaszerelők nemsokára befejezik ez ötödik elágazó cső, a nyomáskiegyensúlyo­­zó víztorony és az elzárócsap szerelését. Mindezeket rövidesen ki is próbálják. Az Utolsó, 6-os számú gépcsoport szerelé­se is éjjel-n­appal folyik. Az itt dolgozó mun­kások vállalták, hogy a szerelést november 7-ig befejezik. Ma már az acél váz szerelésén és hegesztésén, a zsaluzáson és a gép alap­jainak betonozásán dolgoznak. A mingecsauri vízierőmű építővállalatai­nak valamennyi részlegén fokozott ütemben halad a munka. A 4-es számú vezeték dolgo­zói nemsokára befejezik a Mingecsaur—Ba­ku közti magasfeszültségű vezeték második szakaszának szerelését. Befejezés előtt áll a világ legmagasabb földgátja is. Építéséhez naponta 18—20.000 köbméter követ használ­­nak. A gátépítésnél dolgozó vasutasok, föld­munkások, kotrógép és szivókotrógép keze­lők már az utolsó műveleteknél tartanak.Híresek a mingecsauri hidrotechnikusok: Korotkov komszomolista, Mahm­ed Mahme­­dov kommunista, építőtelepvezető, Abdulla­­jev és Dobrinyin kommunisták, a gát ülepí­tő­­­brigádjának vezetői és még sokan má­sok. Nemsokára megkezdődik az Evlah-tó fel­­töltése. Egymillió köbméter homokot hasz­nálnak fel erre a célra. Az óriási szívókotró­­gép már munkára készen áll. Most fektetik le a hatalmas csővezeték második kilométe­­rét, építik az összekötő szivattyú-állomást, felszerelik a szükséges kenőkészülékeket és tr­a­n­s­zf­o­rrhá­to­roka­t. Két évvel ezelőtt kezdődött meg a „Min gecsauri-tenger‘‘-nek vízzel való megtöltését Ma már 50 méter mély ez a hatalmas meden­­ce. Az új tengeren vontatóhajók közlekednek, amelyek különféle anyagokkal teli pontono­kat vontatnak az építőtelepekre. A fiatal tenger viharos is tud lenni. Ilyenkor két és fél méterre is felcsapnak a hullámai. Ezért a gát oldalainak felső ré­szét 90 tonna súlyú betonlemezekkel erősí­tik meg. Ennek a munkának több mint a felét már el is végezték. A mingecsauri vízierőmű építői és szere­lői Sokoldalú, Intenzív tevékenységet foly­­tatnak. Valamennyiüket egy gondolat, egy hazafias törekvés fűti — a kijelölt határidő előtt be akarják fejelni az építkezés máso­dik szakaszának valamennyi munkálatát. A mingecsánri viziérőmű kiváló építői becsület­tel eleget tesznek hazafias vállalásuknak. M. ROMANOV 3

Next