Előre, 1955. január (9. évfolyam, 2243-2266. szám)
1955-01-04 / 2243. szám
2 Az állóalap állandó növelése — a kollektív gazdaságok vezetőtanácsainak alapvető feladata Valamely kollektív gazdaság termelési tevékenységének eredményességét az állóalap (oszthatatlan alap) változásából tudjuk megállapítani a legkönnyebben. Az állóalap növekedéséből biztosan következtethetünk arra, hogy a gazdaság az év folyamán eredményesen dolgozott-e, betartotta-e az alapszabályzatot, növelte-e vagyonát, egyszóval szervezetileg és gazdaságilag megerősödött-e... A kollektív gazdaságok állóalapjainak növelése elsőrendű feladata kell legyen a kollektív gazdaságok minden tagjának. A II. pártkongresszus irányelvtervezete a következőket mondja a közös vagyon gyarapításával és az állóalap növelésével kapcsolatban: „Támogatni kell a kollektív gazdaságok vezetőségét a közösségi vagyon és az állóalap gyarapításában, a leltár beszerzésében, az építkezések elvégzésében, az összes termelési ágak kifejlesztésében és a pénzjövedelem növelésében“. A kollektív gazdaságok állóalapjainak a forrásai a következők lehetnek: — a gazdaság közösségi vagyonába a tagok által behozott állóeszközök értékének 25—50 százaléka — a beiratkozási díjak — az évi pénzjövedelem 10—15 százaléka — az állatállomány természetes szaporulatának és a növendékállatok súlygyarapodásának értéke —a gazdaság tagjai által az építkezéseknél és a gazdaság műhelyeiben készült gazdasági leltári tárgyak elkészítésénél teljesített munkálatainak értéke, — a gazdaságnak ajándékozott javak értéke. A kollektív gazdaságok eredményes működésének előfeltétele, hogy a tagok az alapszabályzat értelmében mindjárt a belépéskor közös vagyonként beadják a földjüket, igásállataikat, főbb gazdasági leltári tárgyaikat (ekék, boronák, vetőgépek, stb.) valamint a mezőgazdasági termékek feldolgozására szolgáló felszereléseiket. Ezenkívül be kell hozzák a beadott földterület bevetéséhez szükséges vetőmagot és az új termésig az állatok etetéséhez szükséges takarmányt. A tagok által behozott javak (a vetőmag és a takarmány kivételével) értékének 25—50 százaléka azállóalapot növeli. A fennmaradó 50—75 százalék értéke a szövetkezeti alapot képezi. Az állóalapot azért kellett különválasztani a szövetkezeti alaptól, mert amíg az állóalap a kollektív gazdaság örökös tulajdonát képezi és azt a tagoknak kilépés esetében sem térítik vissza, addig a kilépő tagok a szövetkezeti alaprészüket visszakapják. Az állóalap növekedésének fontos forrása a kollektív gazdaság pénzjövedelme. Az alapszabályzat előírja, hogy a pénzjövedelem 10— 15 százalékát tartalékolni kell és ezt az összeget az állóalap kiegészítésére kell fordítani. Ezt a pénzösszeget a kollektív gazdaság vezetősége csak beruházási célokra használhatja fel, vagyis állóeszközöket vásárolhat rajta. A pénzjövedelmet jelentősen lehet növelni, ha a gabonafélék termesztése mellett a gazdaság kifejleszti az állattenyésztést is. Az állatállomány termékeit pedig minden nap értékesítheti akár a szövetkezeteken keresztül, akár a szabadpiacon. Az állattenyésztésen kívül , azokban a kollektív gazdaságokban, ahol megvarnnak a szükséges feltételek, zöldségféléket kell termeszteni. A zöldségfélék eladása szintén tekintélyes pénzjövedelmet jelent a kollektív gazdaságoknak. A kollektív gazdaságok úgy is növelhetik pénzjövedelmüket és ezáltal állóalapjaikat, ha a termékeiket feldolgozva értékesítik. Ezért feldolgozó üzemeket kell létesíteni. Ezekben a kollektív gazdaság termékei kerülnek feldolgozásra, így be lehet állítani tejtermékeket feldolgozó üzemet, gyümölcsaszaló, kosárfonó üzemet és más háziipari cikkeket gyártó üzemeket. Az ilyen üzem létesítésének, azonkívül, hogy a gazdaságot jelentős pénzbevételhez juttatja, még megvan az az előnye, hogy a tagoknak akkor is biztosít munkaalkalmat, amikor a szántóföldeken nem lehet dolgozni (pl. télen). Szép példáját adta annak, hogy hogyan kell évről évre növelni a gazdaság állóalapjait, a szilágytői „Bábolna“ kollektív gazdaság (Szamosújvár rajon). Az állóalap itt 1950-hez viszonyítva 1951-ben 121 százalékra, 1952-ben 200 százalékra és 1953-ban 626 százalékra növekedett. Ugyanebben a gazdaságban 1951-ben 2.000 lejt, 1952-ben 29.000 lejt, 1953-ban pedig 98.000 lejt tartalékoltak az állóalap növelésére, tehát 1951-hez viszonyítva 1953-ban negyvenkilencszeresére növekedett az állóalapra fordított összeg. Az állatállomány értéke 1950-hez viszonyítva 1953-ban több mint az ötszörösére növekedett. Ezt a szép eredményt úgy tudta elérni a szilágytői kollektív gazdaság, hogy pénzjövedelmét a zöldségtermesztés kiszélesítésével állandóan fokozta, évről évre több és több árut termelt a piac számára. De a szilágytői kollektivisták állatállományukat is állandóan növelték. A helyi erőforrásokat felhasználva új épületeket is építettek. Nem dicsekedhetik ugyanilyen eredményekkel a kendilonai „Vörös Traktor“ kollektív gazdaság. Itt a gazdaság vezetőtanácsa nem tartotta be az alapszabályzatot, így 1953- ban semmit sem tartalékolt pénzjövedelméből az állóalap növelésére. Ugyanakkor a költségvetésben előirányzott 71.420 lej helyett 108.977 lejt osztott szét a tagok között, jóllehet a fennmaradó különbséget az állóalap kiegészítésére kellett volna fordítania. Mint láttuk, a kollektív gazdaságok állandó fejlődésének, szervezeti-gazdasági megerősödésének egyik legfontosabb feltétele az állóalap növelése. Azokban a kollektív gazdaságokban, ahol az állóalap növekedik, kibővül és sokoldalúbbá válik a termelés, növekszik a tagok közös vagyona és jóléte. Éppen ezért a kollektív gazdaságok vezetőtanácsai és tagjai az állóalap szüntelen gyarapítását tekintsék legfontosabb feladatuknak. Írta: Dr. BENKE SÁNDOR a kolozsvári Agrártudományi Intézet lektora Levelezőink írják A nagykárolyi állami gazdaság állattenyésztő brigádja tavaly jól végezte munkáját Govor Grigore tehenész, Mitráska János és Strucii János sertésgondozók érdeme, hogy mind mennyiségileg, mind minőségileg jelentős mértékben növekedett az állami gazdaság állatállománya. A fejőstehenek számát 180-ról 300-ra emelték. A gyenge tejelő teheneket pedig jó tejhozamunkkal cserélték ki, — írja Medve József levelezőnk. A kézdivásárhelyi gép és traktorállomás dolgozói azon dolgoznak, hogy új, korszerű épületekké alakítsák át a korábbi helyiségeket. A kovács, asztalos, bádogos és hegesztő műhelyeket kibővítik, hogy jobb körülmények között végezhessék el a reájuk bízott feladatokat. A GTA mérnökei technikusai, valamint a többi dolgozó önkéntes munkával segíti elő az építkezést. Ezáltal nagymenynyiségű pénzösszeget takarítanak meg — írja Kovács J. István levelezőnk. Néptanácsaink tevékenységéből A tömegművelődés — a szocializmus építésének nagyfontosságú kérdése A tél beálltával falvainkban megélénkül a kulturális tevékenység. Bár a tömegek művelődési fokának emeléséért folyó harc úgy a leghatékonyabb, ha folyamatos — legjobb kulturotthonaink példái igazolják ezt —, általában mégis a téli hónapokban nyílik a legtöbb lehetőség arra, hogy a falusi dolgozók legszélesebb rétegeit bevonják a kultúrotthonok sokirányú tevékenységébe Azt viszont ma már bizonygatni sem kell, hogy a műveltségért folyó harc szerves része a szocializmus építésének, hogy a kulturális színvonal jelentősen kihat a munkára és általában az élet minden területére. Ez a tény késztette a kolozsvár tartományi néptanácsot is arra, hogy a napokban megtartott negyedik rendes ülésszakának homlokterébe a tömegkultúra fejlesztésének kérdéseit helyezze. Az ülésszak időpontja csaknem egybeesett egy eredményekben és tapasztalatokban gazdag esztendő végével, ami alkalmat adott arra is, hogy a néptanács számbavegye egy év kulturális vívmányait és leszűrje a tanulságokat az elkövetett hibákból és mulasztásokból. Ne legyen főbb írástudatlan ! Kulcsár Ferenc elvtárs, a tartományi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke hangsúlyozta jelentésében, hogy a tömegek oktatását és nevelését alulról kellett kezdeni. A letűnt tőkés-földesúri rendszer gyászos hagyatéka még mindig éreztette hatásét. Erre nézve jellemző például hogy a felszabaduláskor a mai Kolozsvár tartományban több mint negyedmillió felnőtt ember nem tudott írni-olvasni, a tanköteles gyermekek tetemes része pedig egyáltalán nem járt iskolába. De nem kevésbbé jellemző — a megváltozott helyzetre —, hogy az Írástudatlanoknak több mint kilenctized része időközben megtanulta a betűvetést. Számos egykori analfabéta különféle iskolákban tovább képezte magát s ma már viszonylag jelentős munkaköröket lát el. Terv szerint az 1954—55. iskolai évben Kolozsvár tartomány területén teljesen felszámolják az írástudatlanságot. November 1-től betűvető tanfolyamok működnek tartományszerte, sokhelyt százszázalékos látogatottsággal. Nem egy néptanácsi képviselő — mint például Stamatiev Ioan, az aranyosgyéresi sodronyipar igazgatója, Gombos Dénes városi képviselő és mások — dicséretet érdemlően támogatják a múlt e sötét hagyatékának eltüntetését. A tanügyi káderek nagy része, különösen a hegyvidéken, áldozatos munkát fejt ki ezen a téren. Ezzel szemben helyenként, éppen a több adottsággal bíró helységekben, (mint például Kolozsváron az 5-ös számú betűvető központban, a sörgyárnál, a Carbochimnél, a városi közüzemeknél és a helyiipari vállalatnál), az írástudatlanok oktatása nem folyik kielégítő mértékben. Amint arra Jurca Petru képviselő rámutatott, része van ebben sok kolozsvári tanárnak is Az összeírások alkalmával például 146 kolozsvári tanerő vonta ki magát ez alól a munka alól, különféle ürügyekkel, bár Kolozsváron sokkal jobb kulturális és egyéb adottságok közepette tevékenykedhetnek, mint mondjuk a topánfalvi településeik között. Az ülésszakon elfogadott határozat ezzel a kérdéssel kapcsolatban kimondja, hogy a jövő év folyamán minden írástudatlant bevonnak az oktatás első ciklusába, az egykori írástudatlanokat pedig különféle művelődési formákba. Emellett február végéig ellenőrzik minden tantestületi tag tevékenységét s ahol az szükségesnek mutatkozik, kicserélik a tanerőket. Magasabb műveltség — jobb élet A kulturotthonok egyik központi feladata az új, tudományos mezőgazdasági eljárások terjesztése a dolgozók állandó tájékoztatása a párt és a kormány intézkedéseiről és a politika kérdéseiről, a nép szociális és egészségügyi nevelése, stb. Mindez ma már követelményként állítható fel, hiszen a felszabadulás előtti 18 kultúrotthon helyett a tartományban jelenleg 1227 kultúrotthon, olvasóház és vörös sarok szolgálja a tömegek látókörének szélesítését. Az 1954-es évben a legnagyobb súlyt természetszerűen a mezőgazdasági vonatkozású előadásokra helyezték. A harmadik negyedévben például több mint 9500 ilyen előadást tartottak a kultúrotthonokban. A jelentés és több hozzászólás számos gyakorlati példával érzékeltette, hogy mit jelent például a tudományos agrotechnika módszereinek széleskörű terjesztése. Álljanak itt az alábbi, kis példák: Iszlai János Teke községbeli dolgozó paraszt az agrotechnikai szabályoknak megfelelően művelte meg cukorrépa földjét, amiről annyi terményt takarított be, ami megfelel a hektáronkénti 686 mázsának Tizennégy ártér máséért egyebek között 3328 sejt és 77 kg cukrot kapott a gyártól. Moldovan ban, Mezősáty községben 59 ár földön termesztett hasonlóképpen cukorrépát és kiváló terméséért 10.430 lejt, 237 kg cukrot stb. kapott Világos, hogy az ilyenek általánosítása bőséget jelent mind az országnak, mind a dolgozó parasztoknak. A mezőgazdaság fejlesztését természetesen más módon is támogatják kulturotthonaink. Ludas és Szamosújvár rajonokban, például mintegy 50.000 falusi dolgozó vitatta meg a II. pártkongresszus irányelvtervezetét és sokan tettek megszívlelendő javaslatokat ipari növények közös termesztésére, elhanyagolt kaszálók feltörésére vagy beültetésére gyümölcsfa-csemetékkel, stb. Meg kell azonban jegyezni, hogy a mezőgazdasági propaganda nem mindig felel meg a kívánalmaknak. Sok tennivaló van például az előadások minősége tekintetében. Maga a művelődési minisztérium is gyakorta általánosító, száraz, érdektelen kész előadásokat küld, más esetekben a tartomány nem eléggé körültekintően válogatja meg az előadókat, s ezek a helyi viszonyoktól elszakadt, unalmas előadásokat tartanak, minden gyakorlati haszon nélkül. Számos olyan községi néptanács is van (mint például a harasztosi vagy bödöni), amely a kultúrmunkát valamilyen nyűgnek, vagy legjobb esetben haszontalan szórakozásnak tekinti, amire majd csak akkor kerülhet sor, ha ezzel vagy amazzal a kam,pánnyal végeztek. Az ilyen szűk prakticizmusból adódik, hogy a kultúrotthon sem anyagi sem erkölcsi tekintetben nem kap támogatást az illető néptanácstól, a kulturális tevékenység pedig ellanyhul. Sok könyv — helytelen eloszlás Kolozsvár tartomány könyvtárainak a száma még az 1948-as helyzethez viszonyítva is, megötszöröződött. Több mint 1200 könyvtárban 827.000 könyv van, nem számítva az iskolai, szakszervezeti és más szakkönyvtárakat. Az olvasók száma azonban távolról sem ilyen kielégítő. Vannak helyek, ahol több tucat könyvre egyetlen olvasó esik, másutt meg az olvasók nagy része értelmiségi dolgozókból áll, nem tesznek erőfeszítéseket az olvasótábor kiszélesítésére. Ennek oka részben a nem eléggé képzett, olvasott könyvtárosokban és kultúrotthon igazgatókban keresendő, másrészt a falusi könyvtárak ellátása is gyakorta gépiesen történik. Orbán Sándor tartományi képviselő elmondotta, hogy például Zsibóra nemrégen a helyi szervek megkérdezése nélkül s az igények figyelembe vétele nélkül küldtek könyveket, némelyik kötetből szükségtelenül sokat, másokból keveset vagy egyáltalán nem is küldtek Ez is hozzájárul ahhoz, hogy némely könyv a szekrényben porosodik. Pedig a falusi dolgozók tömegeiben megnőtt az írott betű iránti érdeklődés. Vannak Irodalmi és szakkönyvek, amelyek vissza sem kerülnek a polcra, mert kézről kézre vándorolnak, míg teljesen „szétolvassák“ őket. A téli hónapok jó alkalmul szolgálnak arra is, hogy a könyvtárosok, a tanügyi káderek segítségével még népszerűbbé tegyék a jó és hasznos könyveket. A művészi tevékenység Százával ,sőt ezrével számolják ma már Kolozsvár tartomány művészi alakulatait. A tánccsoportokban, énekkarokban, színjátszó csoportokban, népi zenekarokban s az újabban szép számmal alakult kultur-agitációs brigádokban dolgozó földművesek tízezrei tevékenykednek. A harmadik országos kulturverseny községek közötti szakaszán például 950 különféle alakulat vett részt. A műkedvelő művészi tevékenység igen hatékony eszköznek bizonyult a magasabb műveltségért folyó harcban, a román nép és a nemzeti kisebbségek testvériségének megszilárdításában. Számos helyen , mint például Dipsán, Hondán, Rettegen, Várfalván, Almáson Tordaturon, stb. stb., többnyelvű művészi alakulatok működnek. Ezzel szemben nem lehet eléggé elítélni a helyenkint megnyilvánuló kulturális elzárkózást, amely politikailag csak károkat okoz. Szászfenes községben például külön román és magyar kultúrotthon igazgató van és külön rendezvényeket tartanak, a néptanács elnéző bólogatása mellett. Több kárt mint hasznot hajt az olyan szüreti mulatság is, amilyent például a zilahi kultúrotthon rendezett „csak magyaroknak“ jeligével s mindezt a néptanács kulturosztályának jóváhagyásával. A művészi tevékenység komoly térhódítása ellenére nem lehet szemet hunyni afölött, hogy a műkedvelő alakulatok műsora nem mindig és nem mindenben felel meg a követelményeknek. Hiány van például rövidebb lélekzetű színdarabokban, megfelelő zeneművekben. Nem véletlen ez, hogy a régebbi, már hagyományokkal rendelkező műkedvelő színjátszók olyan darabok előadására vállalkoznak, mint például ,,A víg özvegy“ vagy „Figaro házassága“. Kulturális szempontból Kolozsvár tartomány szerencsés helyzetben van, tekintettel az itt működő színházakra, operáikra és számos művészeti és kulturális intézményre. A műkedvelők több izben részesültek tényleges támogatásban hivatásos művészek, mint például Teodor Jarda zeneszerző és karmester, Dombi Imre koreográfus és mások részéről. A kolozsvári színházak és operák művészei mintegy 40 alkalommal rendeztek előadásokat vidéken. Mindazonáltal sem a vidéki vendégjátékok száma, sem általában a művészi segítségnyújtás nem áll arányban Kolozsvár kiváló lehetőségeivel. Nagy Béla képviselő, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója az ülésszakon arra mutatott rá, hogy a színházak és operák annyit költenek a kiszállásokra útiköltség címén, hogy abból két autóbuszt lehetne venni. Egyben azt a megszívlelendő javaslatot tette a végrehajtó bizottságnak, hogy a jövőben biztosítsanak legalább egy utasszállító gépkocsit a négy intézmény számára, a vidéki vendégszereplések megkönnyítése céljából. ★ Az itt érintett problémák mellett az ülésszakon számos más kérdést tárgyaltak — közöttük a 66 falusi mozi, a 12 mozikaraván, a többszáz rádió működésének eredményeit és hibáit. Mindezekből az derült ki, hogy bár Kolozsvár tartományt országosan az élenjárók között tartják nyilván művelődési szempontból, a kulturális és művészi tevékenység terén mégis számos fogyatékosság és mulasztás vár jóvátételre. A képviselők maguk is számos kisebb nagyobb bajjal hozakodtak elő az ülésszakon, de amint az egyik felszólaló megjegyezte, helyes lenne, ha ezeket a bajokat tükörnek tekintenék a maguk számára. A tevékeny és lelkiismeretes végrehajtó bizottsági tagok, képviselők működésén múlott, hogy az 1954-es évben a tartományban 31 iskolaépületet, 2 internátust, 33 kultúrotthont és számos más épületet emeltek. De mit tükrözhet az olyan képviselők, mint például Groza Vasile, Hategan Maria, Fülöp Viktor, Faur Simion, Maier Traian és mások munkája, akik még szemébe sem igen néztek a választóiknak? Vajmi kevés segítséget kapott a végrehajtó bizottság a kulturális állandó bizottságtól is. A rajoni és községi néptanácsoknak jóval több gondot kell fordítaniuk mind anyagilag, mind erkölcsileg a kulturális tevékenységre. Tarthatatlan a kulturális kérdéseket lebecsülő magatartás, hogy például a szamosújvári és bánfihunyadi kulturaktivistákat rendszeresen más feladatkörökkel bízzák meg — holott tudott dolog, hogy sem a tartományi, sem a rajoni kulturosztályokon éppenséggel nem fölös számú aktivista dolgozik. A magasabb műveltségért folyó harc bagatellizálásával egyenértékű az is, hogy sok községi kulturotthon-igazgatót „emberbaráti“ vagy pusztán csak baráti szempontok szerint neveznek ki. Bonchidán például hosszú ideig a néptanács küldönce töltötte be a kulturotthon-igazgató tisztét. Hasonlóesetek adódtak elő Hidalmáson, Radnóton és egyebütt is. Hondán és Harasztoson 8 hónap leforgása alatt 3—3 igazgató váltogatta egymást. A tartományi és rajoni néptanácsok feladatkörébe tartozik, hogy rendszeresen ellenőrizzék és támogassák a magasabb műveltségért folyó harcot, felülvizsgálják az igazgatók és könyvtárosok tevékenységét és megfelelő elemeket juttassanak a falusi kulturotthonok élére. Meg kell érteni, hogy a kulturotthonigazgatói munkakör nemprémium, sem pedig szocialista juttatás, ezt az állást a kultúrforradalom szükségletei hozták létre és ugyanúgy rátermettséget igényel mint bármely más munkakör. A tömegművelődés pedig a szocializmus építésének egyik központi kérdése s mint ilyen, minden figyelmet megérdemel. ORBÁN LAJOS ELŐRE ION CREANGA ÖRÖKSÉGE — Halálának 65. évfordulójára — Ion Creanga, a román irodalom első nagy prózaírója 1837-ben, a moldovai Humulestiben született. Apai ágon erdélyi család sarja. Nagyapja, David Creanga erdélyi havasi pásztorok gyermeke. Szülőfalujában az emberek fuvarozással, fa- és gyapjúfeldolgozással foglalkoztak. Az író édesapját azonban az élet nehézségei rövidesen arra kényszerítették, hogy Iași környékén, a prigoreni birtokon robotos cselédnek szegődjék. Arra a birtokra, mely hajdanában a híres krónikás, Ion Neculce tulajdona volt. Ilyenformán Ion Creanga gyermekkori élményei két helységhez fűződnek szorosabban, de ő maga szülőfaluját érezte mindig, mindennél közelebb szívéhez. Szüllőföldje iránti szerzetére jellemző, ahogyan a „Gyermekkorom emlékei“ című művében ír: „Nem tudom, mások hogy vannak, de én, amikor a születési helyemre, Humulestire és a szülői házra gondolok, mintha ujongóbban dobogna a szívem .. Az író édesanyja, Smaranda Creanga roppant eleven, felvilágosult és törekvő asszony volt. Merészen szembeszállt az eléjük tornyosuló anyagi nehézségekkel, hogy fiát taníttathassa. Ion Creanga Humuestiben kezdi meg tanulmányait, és Tirgu-Neamton, Falticeniben, Socolán folytatja. lakiban tanítói oklevelet szerez. Eleinte kántortanítóként tevékenykedik, míg a klérus ki nem zárja soraiból, amiért levágatta szakállát, kalapot, világi öltözetet viselt, no meg, amiért rálőtt a torony tetején üldögélő varjakra. Bűnéül rótták fel az egyházi hatalmasságok azt is, hogy időnként ellátogatott a színházi előadásokra. De nemcsak a klérus sújtott le rá, hanem az akkori közoktatásügyi minisztérium is sietett minél távolabb látni őt a tanügytől, a fenti „erkölcstelenségek“ miatt. Ilyen körülmények között addig is anyagi gondoktól terhes élete még kilátástalanabbá vált. Keserű iróniával tréfálkozik tragikus a helyzetén: „Szegény, mint ebben az évben mint a múlt évben, mint mindig... nem voltam soha“. Szerencséjére a miniszterek akkor igen gyakran változtak, s így őt is visszaveszik a tanügybe. Anyagi helyzetén azonban ez sem sokat változtatott. Édesanyja vágya az volt, hogy könnyebb, boldogabb élete legyen a fiának, mint a más földjén robotoló parasztnak, de ez az álom nem teljesedett be. Nyomorgott élete végéig. Ion Creangának a száműzöttéhez hasonló, borús élete olyankor vált derűsebbé, amikor a legnagyobb román lírikust, a rokonsorsú dalnokot, Eminescut látta vendégül. Kettejük között igen szoros barátság alakult ki. S ezt a barátságot ugyanaz jellemezte, ami az Arany Jánosét és Petőfi Sándorét. Legfőbb táplálója a demokratikus érzelmekben, a népről és az irodalom szerepéről alkotott felfogásban való rokonság volt. S ez irodalmi munkásságukra is serkentőleg hatott. Abban a farkasordító télben, amikor Eminescut elmozdítják tanfelügyelői munkaköréből és hajléktalanná válik, Creanga osztja meg vele szegényes hajlékát. Nem egyszer dideregve, korgó gyomorral járták be a havas faki utcákat. De még a havas télnél is dermesztőbb volt az a közömbösség, amellyel a burzsoázia körülvette az ország két legnagyobb íróját. Creangát azonban az optimizmus sohasem hagyta cserben. A holdas, nagy téli éjszakában Eminescu komoran hallgatta barátjának sziporkázó gyermekkori emlékeit, csillogó meséit. A költő buzdította, sürgette barátját, hogy haladéktalanul lásson munkához és írja meg, amit estéről-estére elmesélt. „Honnan ismerné meg a nagyvilág ötven év, száz év múlva a román falusi gyermekek életét ?“ — tette fel a kérdést Eminescu. Így határozta el, magát Creanga az Írásra. Főműve a Gyermekkorom emlékei a korabeli román falvak életét mutatja be. Erőteljes realista vonások jellemzik ezt a gyökerében népi jellegű alkotást. Felvonultatott alakjai, a humulesti parasztok, mind megannyi típusa a korabeli román paraszti életnek s a műben felvetett problémák hű kifejezői a korabeli társadalmi viszonyoknak. Egy másik ismert könyve a Fehér szerecsen. Sok meséje közül ez egyike a leghíresebbeknek. Mint minden meséjében, ebben is erős szálakkal kapcsolódik a népi folklór termő talajéhoz: meseelemei, realizmusa, humora népi jellegű. A leleplezésben szókimondó, bátor, ügyel arra, hogy a mese kereteiben is tisztán, világosan fogalmazza meg a valóság egy-egy tényét. Íme hogyan ad képet ebben a meséjében egy falusi lakodalomról: „Csak akinek pénze van, ehetik és ihatik, akinek nincs, az nézi és tűr“... Persze nem mindenütt tűrnek és szemlélődnek a hősei. A Fehér szerecsen főhőse is küzd a gonosz hatalmasságok ellen. Népi hős lévén, diadalával a nép győzelmét példázza a társadalmi rossz felett. A nép erejébe és felemelkedésébe vetett hitét tükrözik továbbá „Az anyós és három menye“, az „Iván Turbinca“, stb. című meséi. Az utóbbiban különösen éles szemléletességgel ábrázolja a szegények és a bojárok közti ellentétet. Korának osztályviszonyait, a közélet egyes viszszásságait szatirikus élű írásokban támadja. Ilyen támadó élű, leleplező írása például a Ioan Roata és az egyesülés című, amelyben a demagóg, korrupt választási rendszert bélyegzi meg s kíméletlenül lerántja a leplet az állami terheket a parasztok nyakába sózó közigazgatásról. Ion Creanga meséinek és minden írásának eleven életize van. Bátran és művészien tárják fel a korabeli valóságot. Alkotó módszerére a nagyfokú műgond és a művészi igényesség jellemző. Számos példázatot és közmondást használ fel írásaiban. Nyelvében is realista : népi figuráit a nép élő nyelvén beszélteti; leírásai a legjellemzőbb szóhasználattal adják vissza egy-egy helyzet, kép hangulatát. Ion Creangä müveit a korabeli hivatalos irodalmi közvélemény meglehetősen ellenségesen fogadta. Realizmusát, írásainak népi jellegét művészietlen, „parasztos“ különcködésként kezelte. A román nép azonban Ion Creanga művét birtokába vette és őrzi mindvégig. Az RNK Akadémiája post mortem tiszteletbeli tagjává avatta. A suhanó idő hatvanöt tele hullatta már hótakaróját Ion Creanga sirjára, de az író életműve nem fakul : tovább él és virágzik a nép szivében. T. V. Az Állami Politikai Könyvkiadó kiadásában megjelent. A Román Munkáspárt Központi Vezetőségének és a Román Népköztársaság minisztertanácsának határozata a jegy- és fejadagrendszer megszüntetéséről. 20 old. • 20 báni A Román Munkáspárt lenini-sztálini nemzeti politikája. (Gyűjtemény): 56 old. 75 iráni 1955. január 4., kedd A FECSEGŐ DAILY MAIL A szenzációhajhászásban vetélkedő nyugati burzsoá lapok egyike, az angol DAILY MAIL az elmúlt napokban egy valóban „szenzációs“ fényképes riportban számolt be arról, hogy Angliában amerikai atombombázók állomásoznak és a hozzájuk szükséges atombomba-raktárak is léteznek — szintén Angliában. A tudósítás alapját egyrészt Stevenson tábornoknak, az Angliában állomásozó 49. amerikai légihadosztály parancsnokának nyilatkozata képezte, másrészt pedig az, hogy Clover amerikai ezredes — aki úgy látszik, nem akart alulmaradni a kérkedésben —megmutatta a lap tudósítójának a scuthorpei (Norfolk grófság) földalatti atombombaraktárakat. Noha az angol kormánykörök már megszokhatták, hogy az óceánontúli „szövetséges“ egyes felelős vagy kevésbbé felelős politikai és katonai tényezői — leküzdhetetlen szószátyárkodási hajlamuktól fűtve — kifecsegnek bizonyos, nem a „nagyvilág“ fülének való dolgokat, a Stevenson-nyilatkozat mégis szerfölött nagy riadalmat váltott ki a Churchill-kormányban. Arról van ugyanis szó, hogy a DAILY MAIL riportjában leírt dolgok — ezegyszer — megfelelnek a valóságnak. Ez pedig szöges ellentétben van az angol kormányférfiaknak azzal a hazug állításával, hogy Angliában nincsenek amerikai atombombázók és atombomba-raktárak; hogy az Angliában már évek óta állomásozó amerikai pilóták amolyan játékoskedvű, pajkos, de egyébként jólnevelt fiatalemberek, akik csupán egy hosszabbra nyúlt hétvégi kiránduláson vannak a brit szigeteken... Ezt a mesét persze az egyszerű britek többsége már régen nem hiszi. Stevenson amerikai tábornok nyilatkozata viszont egyre több becsületes angolnak nyitja fel a szemét és tudatosítja, hogy — hazája békéjének és biztonságának megvédése érdekében — az angol nép szervezetten és kitartóan kell hogy küzdjön az országban lévő amerikai atomtámaszpont megszüntetéséért. R. M. ★ CSATÁRI DÁNIEL irodalomtörténész, aki a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság közötti kulturegyezmény keretében tartózkodott hazánkban, a napokban utazott el Bukarestből. Csatári Dániel a Külföldi Kulturkapcsolatok Román Intézetének meghívására háromhónapos tanulmányutat tett országunkban. A FÓNAGY JÁNOS KÖTÖTTÁRUGYÁRBAN 1955-re 41 új mintadarab gyártását vették tervbe. Az új modellek kivitelezése sokkal szebb az eddig gyártottaknál. A VARSÓI POLSZKIJ színház bemutatja Corneille Cid-jét Sztaniszláv Raszpijamszkij fordításában. Ugyancsak tervbe vették Diderot, Montaigne, Flaubert, Hugo és más francia klasszikusok műveinek felújítását . AZ RNK SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMÁBAN megnyílt a „Hazánk kerámia művészete“ című kiállítás a Szépművészeti Múzeum, a Nemzeti Régészeti Múzeum és a Népművészeti Múzeum rendezésében. A kiállítás mintegy ezerötszáz kerámiai tárgyon keresztül mutatja be kerámia-művészetünk fejlődését. HETVENÖT ÚJ CIPŐMODELL gyártására kért engedélyt a temesvári Stefan Plavat cipőgyár vezetősége. Ezekből 8 modellt már gyártanak s januárban forgalomba is kerülnek. Az új modellek nemcsak tetszetősebbek, hanem olcsóbbak is lesznek. A FŐVÁROSI SZÍNHÁZAK az új esztendőre számos bemutatót vettek tervbe. Az I. L. Caragiale Nemzeti Színház tervében szerepel Horia Lovinescu „Citadela sfämmata“, („Szétzúzott erőd“) című új színműve, valamint B. Delavrancea „Napnyugta“ című darabja. Ezeken kívül bemutatásra kerül Shakespeare „Lear király“-a, Calderon de la Barca „Láthatatlan asszony“-a és A. Glova szovjet színműíró klasszikus kínai regény nyomán készült új darabja, a „Feldöntött serleg“. A Lear király próbái már megkezdődtek, a darab rendezője Sica Alexandrescu, a címszerepet G. Storin alakítja. A Municipal Színház B. P. Hasdeu „Rázván és Vidra“, Schiller „Don Carlos“ és Oscar Wilde „Eszményi férj“ című darabját mutatja be. A Hadsereg Színházában megkezdték Shakespeare ,„III. Richárd“, Beaumarchais „Figaro házassága“, A. N. Osztrovszkij „Késői szerelem“ és L. Leonov ,„Invázió“ című darabjainak próbáit. TIZENÖT ÚJ FALUSI ÁRUHÁZ nyílik meg 1955-ben Nagyvárad tartományban. PÁRIZS egyik mozijában szovjet rajzfilmekből a napokban filmfesztivált rendeztek. AZ 1955. ÉVI angliai kerékpáros ikerversenyt, a „Tour of Britain“-t, június 15—23 között bonyolítják le, a verseny 1500 kilométeres útvonala Anglián, Skócián és Wallesen vezet keresztül. A nagyszabású kerékpárversenyre a Szovjetunió legjobb 5 országúti kerékpárosát is meghívták. KÉT ÉS FÉL TONNÁS ,,Molotov“ tehergépkocsit kapott az érsemlyéni „Augusztus 23“ kollektív gazdaság. A SÁSKAJÁRÁS hatalmas károkat okozott Marokkóban, egyes városokban elpusztította csaknem az egész gabona, és takarmánytermást. A sáskák olyan sűrű rajokban támadtak, hogy a főváros felé vezető úton megbé-* nították az autóforgalmat. ---------- Személyes nyugdíj a tudomány és művészet terén kifejtett tevékenységért A minisztertanács elhatározta, hogy a tudomány, a közoktatás, az irodalom és a mű*vészet terén kifejtett hosszas tevékenységű, kért, 1954 december elsejétől, havi 2.000 lej személyes nyugdíjat kapnak: Jianu Amza, Iacobovici I. Melcon, N. Vasilescu-Karpen, Adrian Ostrogovici, Dimitrie Gusti, Antalfi Endre, Camil Negrea, Nicolae Gheorghiu, Nicolae Deleanu és Theodor Angheluta professzorok, továbbá Ion Agrrbiceanu, Mihail Sorbul, Alexandra Cazaban, Tompa László, George Bacovia, Mihail Codreanu, Tudor Arghezi és Hortensia Papadat Bengescu írók, Constanta Erbiceanu zenetanár,nő, valamint László Árpád és Delly Szabó Géza zeneszerzők, Grigore Niculescu-Buzau, Nicu Kaner, Ion Montaureanu színészeik és még mások. (Agerpres) Bővül Bukarest tartomány állami kereskedelmi hálózata Bukarest tartományban évről évre bővül az állami kereskedelmi hálózat. Tavaly a meglévő 322 üzlet mellett 7 élelmiszerüzletet, 6 textilüzletet, 3 vegyesáru üzletet, fűrészáru és építőanyagraktárt, több dohány, tőzsdét és élelmiszerbódét létesítettek. A tartomány állami kereskedelmi egységei 1954-ben a lakosságnak 7,8 százalékkal több élelmiszert, 5,4 százalékkal több iparcikket adtak el, mint 1953-ban. (Agerpres) ---------- TESTNEVELÉS ÉS SPORT Jégkorong-mérkőzések Csíkszeredán a „December 30 serleg“-ért kiírt jégkorong tornán a CCA 19:1, a Csíkszeredai „Avintul“ 17:2 arányban győzött a Csíkszeredai Progresul, illetve a Bukaresti Vointa ellen. A részvevő hat csapatot ezután két csoportra osztották. Az eddig győztes együttesek egymás ellen mérkőznek az elsőségért. Az első találkozó, a CCA—Kolozsvári Stiinta mérkőzés nagy küzdelem után a katonacsapat 3:0 (1:0, 1:0, 1:0) arányú győzelmével végződött. A másik két találkozót a kedvezőtlen időjárás miatt elhalasztották. A hastingsi nemzetközi sakkverseny A már hagyományossá vált hastingsi nemzetközi sakkversenyen most is számos közismert sakkozó vesz részt. A világelsőséget nyert szovjet sakkiskolát ■ Vaszilij Szmiszlov és Paul Kérész nemzetközi nagymesterek képviselik. Az eddig lejátszott négy fordulóban a következő eredmények születtek: 1. forduló: Federer (Jugoszlávia)—Fairhurst (Anglia) döntetlen, Unzicker (Nyugat- Németország)—Phillips (Anglia) 1:0, Donner (Hollandia)—Szabó László (Magyar NK) 0:1, Pachman (Csehszlovák K)—Alexander (Anglia) 1:0. II. forduló: Szabó László—Pachman döntetlen, Alexander- Phillips 1:0, Szmiszlov—Fuderer 1:0, Donner— Fairhurst 1:0. III. forduló: Kérész— Alexander 1:0, Szmiszlov—Donner döntetlen, Fuderer—Unzicker döntetlen, Szabó László— Fairhurst 1:0, Pachman—Phillips döntetlen. IV. forduló: Phillips—Kérész 1:0, Pachman— Fairhurst 1:0, Unzicker—Donner 1:0, Alexander—Federer döntetlen. Az első fordulóból a Kérész—Szmiszlov, a második fordulóból pedig az Unzicker—Kérész játszma Kérész nemzetközi nagymester betegsége miatt elmaradt. A negyedik fordulóból a Szmiszlov—Szabó László játszma félbeszakadt. ---------- Időjárás A Meteorológiai Intézet közli: Az ország minden részén ködös, hideg idő várható. Éjjel erős fagy, kezdetben mínusz 6 és mínusz 16 fok, később mínusz 6 és mínusz 20 fok között. A nappali hőmérséklet eleinte mínusz 6 és plusz 4 fok, később mínusz 2 és mínusz 10 fok között váltakozik. Havazás kezdetben délnyugaton, később az ország többi részén is. Mérsékelt, fokozatosan élénkülő keleti-délkeleti szél.