Előre, 1955. szeptember (9. évfolyam, 2446-2471. szám)
1955-09-02 / 2447. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! Tíz éves a Vietnámi Demokratikus Köztársaság 1945 szeptember másodikán Hanoi városában ünnepélyesen kikiáltották a Vietnámi Demokratikus Köztársaságot. A vietnámi nép — a japán imperialisták szétzúzásának eredményeként kialakult kedvező helyzetben, a kommunisták kezdeményezésére, 1941-ben megalakult Vietnámi Függetlenségi Liga (Vietminh) felhívására — 1945 augusztus 19-én harcra kelt. A népi felkelés néhány nap múlva fegyverletételre kényszerítette a japán területrablókat, akik a francia gyarmatosítókat váltották fel Indokínában. A felkelők elkergették a bábhatóságokat, sőt Bao Daj császárt is, így támadt fel a gyarmatosítók 75 évi uralma után a szabad, független és egységes Vietnám. Vietnám, a világ egyik leggazdagabb területe, Franciaország legfontosabb, legnépesebb gyarmata volt. A mezőgazdaság első terméke itt a rizs, a megművelt terület 87 százaléka rizsföld. A második világháború előtt Indokínában mintegy hétmillió tonna rizst termeltek, ebből a Vietnámi Demokratikus Köztársaság területe hatmillió tonnát adott. A rizs az ország exportjának 51 százalékát tette ki . így Indokina a világ harmadik rizsexportőre volt. Kukorica, tea, dohány, kávé, cukornád mellett még sok egyéb mezőgazdasági terméket is ad a gazdag föld. A nyersgumitermelés 1939-ben 80.000 tonnát tett ki. Ásványi kincsekben is bővelkedik az ország. Igen jó minőségű szén található itt: csak a Vietnámi Demokratikus Köztársaságban lévő Kvang En szénmedence készletét 20 milliárd tonnára becsülik s a gazdag szénrétegek egyes helyeken oly közel fekszenek a felszínhez, hogy nyílt fejtést is alkalmazhatnak. Gazdag színesfém- és vasérckészletek találhatók — nagy részt Tonkinban, a Vietnámi Demokratikus Köztársaság területén — feltártak továbbá ón, cink, mangán, réz, ezüst, arany foszfát, bauxit, wolfram, krémleőhelyeket. Könnyen érthető, hogy a vietnámi nép ellenségei, elsősorban azok, akik óriási profitot zsebeltek be az ország gyarmatosításából, nem akartak belenyugodni az ország függetlenségének helyreállításába. Vietnám déli részén már 1945 szeptember 23-án ismét lángra lobbantották a háborút. Durván megszegték azokat a szerződéseket, amelyeket kérytelen-kelletlen megkötöttek a demokratikus kormánnyal, nem is titkolták, hogy újra meg akarják kaparintani egész Vietnámot. Vietnám népe az 1946 novemberében történt hajfongi szörnyű bombázás, majd a Hanoi ellen előkészített hasonló decemberi hadművelet után megint fegyveres harcot kezdett hazája érdekeiért és puszta létéért. A honvédő háború körülbelül nyolc évig tartott. A vietnámi hazafiak a háború során csodálatos hősiességgel küzdöttek, s bebizonyították, hogy az igaz ügyért harcoló nép legyőzhetetlen. A lakosság egyemberként támogattaa demokratikus köztársaság kormányát, szívvel-lélekkel küzdött, s biztosította a győzelmet. Nem véletlen az a szeretet és tántoríthatatlan bizalom, amelyet valamennyi vietnámi érez a Ho Si Min vezette demokratikus kormány és a vietnámi Dolgozók Pártja iránt. A Vietnámi Demokratikus Köztársaság megalakulása lehetővé tette, hogy a korábban reménytelen nyomorra és teljes jogfosztottságra ítélt munkások és parasztok szabad és megbecsült emberek legyenek. A demokratikus kormány már működésének első napjaiban — Vietnám történetében először — lehetővé tette, hogy a nép szabadon megválassza szuverén nemzetgyűlését. A kormány közzétette és életbe léptette a munkaügyi kódexet, a munkabér emeléséről, a nyolcórás munkaidőről és a gyermekmunka eltiltásáról szólótörvényeket. Az ország képe a felszabadító háború éveiben lényeges változásokon ment át. A földreform megváltoztatta a parasztság körülményeit. A francia birtokokat, a gyarmatosítókkal együttműködő vietnámi földesurak birtokát, valamint az úgynevezett községi földeket felosztották a legszegényebb arasztok között. Huszonöt százalékkal csökentették a föld haszonbér-díját. A kormány még a legsúlyosabb években is segítette a parasztságot pénzzel, vetőmaggal, szerszámmal. Megszűnt az éhínség, amely ezelőtt évről évre visszatérő szomorú jelenség volt. Gigászi munkát végeztek, hogy a természet erőit megzabolázzák. A népet örökös rettegésben tartó árvízveszély ellen gátak és csatornák építésével védekeztek. Hét év folyamán 10 millió köbméter földet mozgattak meg. S ezek háborús évek voltak ! Még háború idején, az őserdők mélyén, megszületett a Vietnámi Demokratikus Köztársaság iparának alapja. A második világháború előtt az ipar viszonylag elég kicsi volt Vietnámban, mert a gyarmatosítók ügyeltek arra, hogy az ország ne tudja feldolgozni saját természeti kincseit. Az ipari munkások száma nem haladta meg a lakosság két százalékát. De a felszabadító háború során, különösen pedig az utóbbi években a Vietnami Demokratikus Köztársaság számos ipari üzemet létesített. Elsősorban természetesen a gépgyárak fejlődtek, mert az országnak fegyverre volt szüksége. Hatalmas eredményeket ért el a vegyipar is. A kormány nagy gondot fordít a könnyűipar,a nép életszínvonalát javító iparágak fejlesztésére. A textil- és élelmiszeripar például 1951- ben 1949-hez viszonyítva 200 százalékkal növelte termelését. A vietnámi ipar és technika gyors fejlődésére mutat az is, hogy ma már penicillint gyártanak, sebészeti műszereket készítenek, sőt újakat is találnak fel az országban. Igen jó eredménnyel folyik az írástudatlanság elleni harc is, noha a gyarmatosítók uralma idején a lakosság 90 százaléka analfabéta volt. És mindez még csak kezdeti eredmény, hiszen a Vietnami Demokratikus Köztársaság népe alig egy éve folytathatja békében építőmunkáját. Óriási lehetőségek állnak a vietnámi nép előtt most, hogy békében építheti gazdag hazáját. S megsokszorozza ezeket a lehetőségeket az az önzetlen segítség, amit a demokratikus köztársaság a Szovjetuniótól és a Kínai Népköztársaságtól kap. A vietnámiak nagyon jól tudják, mit jelent ez a segítség, s testvéri szeretettel ápolják a Szovjetunióval és a Kínai Népköztársasággal fennálló szoros baráti kapcsolatokat. S fejlesztik kapcsolataikat a népi demokratikus országok népeivel és minden békeszerető ország népével. A vietnámi belpolitikai és gazdasági élettel összefüggő kérdések megoldása azonban elválaszthatatlan a genfi határozatok végrehajtásától. Még mindig akadnak olyan erők, ahegyek meg akarják akadályozni a genfi egyezmények megvalósítását, hogy beavatkozhassanak Indokína belügyeibe. Ho Si Min elnök Pekingben nemrég kijelentette, hogy az effajta akciók komolyan veszélyeztetik Ázsia és az egész világ biztonságát. De — mondotta — a vietnámi nép mélységesen meg van győződve arról, hogy saját erőfeszítéseivel és azoknak a hatalmas erőknek a támogatásával, amelyek világszerte a békéért küzdenek, különösen pedig a Szovjetunió és Kína testvérnépeinek mélységes rokonszenvével és segítségével kétségtelenül siker fogja koronázni a vietnámi nép harcát a békéért, az egységért, a függetlenségért és a demokráciáért. A vietnamiak állandóan hangsúlyozzák: országuk egységes ország. Egyesítése szent joguk, ez kétségbevonhatatlan történelmi tény. S minthogy ezt a jogot a genfi egyezmények is elismerik, következésképpen jogi tény is. A vietnámi nép legfőbb politikai követelése a jelen pillanatban az, hogy hajtsák végre a választások előkészítésére és az ország egységének helyreállítására vonatkozó genfi határozatokat. Addig is azonban, ameddig az ország egyesítése nem oldódik meg a demokratikus köztársaság gazdasági és politikai helyzetének megszilárdítását tekinti legfőbb feladatának. Vietnám dolgozói nap nap után aratják a sikereket a békés építés frontján. A hazafias versenyekben kiemelkedő eredményeket érnek el, a nép buzgón, önfeláldozóan dolgozik. Nem leplezi maga előtt a nehézségeket, de nem is fél tőlük. Rendíthetetlenül bízik munkájának győzelmében, a maga erejében, a békére és nemzeti egységre való törekvésében, abban a hatékony támogatásban, amelyben az egész világ haladó erői részesítik. A vietnámi munkásosztály és a dolgozó parasztság szilárd és állandóan erősödő szövetsége, a hazafiak nemzeti egységfrontban megvalósított egysége eddig is leküzdött minden akadályt, és ezután is le fog küzdeni. Valamennyi vietnami hálával adózik a nemzeti egység állhatatos és kiváló szervezőjének, a nép győzelmei megteremtőjének, a Vietnami Dolgozók Pártjának, amely a kommunista párt dicső harci hagyományait ápolja, soraiban egyesíti a szabadságért, Vietnám egységéért és függetlenségéért küzdő hazafiak százezreit. Vietnám népe győzelmeire büszkén, jövőjébe vetett bizalommal, lelkesen üli meg nagy nemzeti ünnepét, a demokratikus köztársaság kikiáltásának 10. évfordulóját. E kiváló nép sokszázmillió barátjával együtt mi is szívünk mélyéből újabb nagy sikereket kívánunk Vietnám népének a békés építésben, a hazája egységének, szuverenitásának és függetlenségének teljes megvalósításához vezető úton. TÁVIRATOK HO SI MIN elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének és miniszterelnökének Engedje meg, elnök elvtárs, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság függetlensége kikiáltásának 10. évfordulója alkalmából a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének nevében és a magam nevében legőszintébb szerencsekívánataimat és jókívánságaimat fejezzem ki a vietnami népnek és Önnek személyesen. További sikereket kívánok a vietnami népnek, hazája nemzeti egységének megteremtéséért, felvirágoztatásáért és boldogságáért folyó békés harcában. Dr. PETRU GROZA a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének elnöke HO SI MIN elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének és miniszterelnökének A Román Népköztársaság kormánya és a magam nevében legmelegebb szerencsekivánataimat tolmácsolom Önnek abból az alkalomból, hogy 10 évvel ezelőtt kikiáltották a Vietnami Demokratikus Köztársaság függetlenségét. A román nép tiszta szívből kívánja a hős vietnami népnek, arasson teljes győzelmet gazdaságának helyreállításában és kultúrájának fejlesztésében, hazája nemzeti egységének békés uton történő megvalósításában. GHEORGHE GHEORGH1U-DEJ a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke FAM VAN DONO elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének A Vietnami Demokratikus Köztársaság függetlensége kikiáltásának 10. évfordulója alkalmából kérem önt, fogadja őszinte jókívánságaimat. A román nép teljes sikert kíván a vietnami nép harcához, hazája békés egyesítéséért, jólétéért és boldogságáért, a világbéke megóvásáért és megszilárdításáért. SIMION BUGHICI , a Román Népköztársaság külügyminisztere . IX. évf., 2447. szám 4 oldalára 20 báki* * 1953 szaptamber 2., pániek Dolgozó parasztok! Szervezzétek meg úgy a munkát, hogy egyetlen percig se álljanak a cséplőgépek! Teljesít** sétek öntudatosan az állam iránti kötelezettségeiteket! Hogyan lett kültagéból élenjáró az erdődi gépállomás Nagy szégyen volt az erdődi gép- és traktorállomás dolgozói számáraaz, hogy a tavaszi mezőgazdasági munka során lemaradtak. Először elkeseredtek emiatt, de aztán elhatározták, hogy kiköszörülik a csorbát s a nyáron mindent megtesznek, hogy elsők legyenek Szatmár rajonban. Ez a cél lelkesítette a gépállomás dolgozóit az aratás, cséplés és tarlóhántás idején. A GTA vezetősége és pártszervezete, hogy tanuljon a tavasszal elkövetett hibákból, alaposan kielemezte az elvégzett munkát s megkereste azokat a tényezőket, amelyek a lemaradást okozták. Az így nyert világos helyzetkép alapján tervszerűsítették feladatukat, nagy súlyt fektetve arra, hogy jó szervezéssel biztosítsák a folyamatos és zavartalan munkát. Ilyen előzmények után kezdte meg az erdődi gép- és traktorállomás tevékenységét a kenyércsata sikeréért. A jó szervezésnek meg is volt az eredménye. A 9 brigád között kibontakozott szocialista verseny következtében a brigádok tagjai szebbnél szebb eredményekről számolhatnak be, így a 4. számú, Szakasz határában dolgozó brigád, Musigiosif felelőssel az élen, augusztus 23-ig befejezte nyári tervfeladatait. Hasonló eredményt ért el az erdődi 3. számú brigád is. A traktoristák közül Weinlinger Elek 168, Vadas József 124, Salamon, Ornosin 152, míg But András 126 százalékkal szárnyalta túl tervét. A legszebb eredményt Festeinhensler Pál érte el, aki 34.500 kiló gabonát csépelve naponta, 233 százalékkal haladta túl normáját. Sneider József 26.000 kiló gabonát csépelt egy nap alatt. Azért, hogy a cséplőgépek és traktorok esetleges üzemhibáját rövid időn belül kijavítsák, a mozgóműhelyt állandóan készenlétben tartották, így minden holtidőt kihasználhattak s a traktorok és cséplőgépek megszakítás nélkül dolgozhattak. Abban az esetben, ha valamely traktor olyan géphibát szenvedett, amelynek javítása huzamosabb időt vett igénybe, azonnal más traktorral helyettesítették. A GTA dolgozói 12 villamosított szérűn két váltásban, éjjel-nappal dolgoztak. Mindezt természetesen a jó munkafeltételek megteremtése tette lehetővé. A cséplőgépnél dolgozók számára minden szérűn biztosították a napi háromszori meleg ételt, hűsítő italokat és egyéb fogyasztási cikkeket. Ezek a szép eredmények a pártalapszervezet áldandó szervező-irányító munkájafolytán születtek meg. Alaposan kivette a részét a feladatok valóraváltásából az IMSZ alapszervezet is, amely az ifjúmunkásokat gyors és jó munkára mozgósította. A pártalapszervezet figyelmét az sem kerülte el, hogy megszervezze a gépállomás dolgozóinak politikai tájékoztatását. Rendszeresen megvitatták a legfontosabb bel- és külpolitikai eseményeket. Hasonlóképpen a szerv-faliusság is a legidőszerűbb kérdéseket vetette fel. Jelentősen elősegítette a munkát a gépállomás párttag dolgozóinak egyéni példamutatása is. Az erdődi gépállomás dolgozói így valóra váltották elhatározásukat. A lelkiismeretes, határozott helytállás meghozta az eredményt. A sztálinvárosi „Ernst Thälmann" traktorgyár új részleggel bővült. Az új részleget — amely igen fontos láncszem az MTZ-2 típusú traktorok sorozatgyártási folyamatában— a legkorszerűbb szovjet gépekkel rendezték be. Képünkön: Marin Masat maros és Vasile Codrea mester egy új alkatrész megmunkálását beszélik meg. A Kőolajipari Minisztérium vállalatai teljesítették ötéves tervüket Népgazdaságunk újabb, jelentős sikerrel büszkélkedhetik: a Kőolajipari Minisztérium teljesítette az ötéves terv keretében reá háruló feladatokat, mégpedig mind az össztermelés értéke, mind a nyersolaj- és a földgáz-kitermelés tekintetében. A tőkés kizsákmányolás és a háború mérhetetlen károkat okozott kőolajiparunknak. Munkásaink, mérnökeink és technikusaink hősies munkája azonban s a Szovjetunió testvéri segítsége meghozta a várt eredményt. Az ötéves terv előtti évhez viszonyítva nyersolaj-termelésünk színvonala az idén 208 százalékot ér el. Több mint 10.500.000 tonnás idei termelésünk lényegesen felülmúlja a burzsoá földesúri rendszer idején elért legmagasabb termelési eredményeket is. Az új lelőhelyek felkutatását szolgáló feltárási fúrások nagy mértékben fokozódtak. Ma a fúrásoknak több mint fele — méterben számítva — feltárási célokat szolgál. Hazánk gazdasági térképén új kőolajvidékek tűntek fel az ötéves terv folyamán: Moldva, Pitesti, Olténia. Nagy mértékben hozzájárult a nyersolaj-kitermelés növekedéséhez az is, hogy a kitermelésben alkalmazott kapitalista rablógazdálkodás helyett most ésszerűen, a tudomány és a technika legújabb vívmányainak felhasználásával történik a kitermelés. A nyersolajkitermelés növekedésével párhuzamosan növeltük a finomítók és a krakkoló berendezések teljesítőképességét is. Ma 65 százalékkal több benzint, 88 százalékkal több fehér terméket gyártunk, mint az ötéves terv megkezdésekor. Népi demokratikus államunknak gondja volt a kőolajipari dolgozók életszínvonalának emelésére. Az ötéves terv folyamán 1150 lakás, mintegy 25.000 személy befogadására alkalmas otthonok, 60 klub, 60 orvosi rendelő, 14 üdülőház, stb. épült számukra. (Agerpres). AZ ELSŐ LECKE érzékét, mozgékonyságát, tánckészségét is. Csak ha mindez megvan a gyermekben akkor vehető fel az iskolába. Mint minden évben, most is akadnak született tehetségek a felvételizők között. Egy bájos szőke leányka, Bratu Ileana például mozdulatainak kecsességével már most elárulja a vérbeli táncost. Pedig számtanból ötöse van, akár mérnök is lehetne belőle, édesanyja mégis a tánc mellett döntött. Hasonló tehetség a kilenc esztendős Érsek Julia. A fiúk közül Major Sándor és Cioban Florin ígérnek legtöbbet, így gyűlnek évről évre az iskola falai közé azok, akik közül évek múltán talán többen is népköztársaságunk érdemes művészei lesznek. Séta a kolozsvári iskolákban (Tudósítónktól) Mint minden évben, az idén is augusztus utolsó napjaiban egyszerre megifjult Kolozsvár képe. Az állomás felöl poggyásszal, fonott kosárral vagy tömött hátizsákkal megindult az ifjúság áramlása. Az internátusok kapujában élénkarcú leánykák búcsúzkodnak szüleiktől, öreg diákok ismerkednek az újonnan jöttekkel, tapasztalatuk fölényével oktatják őket. Az ideiglenesen lerakott csomagok szinte hegyet alkotnak a Józsa Béla diákotthon udvarán. Közel háromszáz ösztöndíjas fiú és leány kap ellátást az otthon falai között. Glück László kantonvezető jogosan büszkélkedik az éléstárral, jól felkészültek a télre. Nemcsak büszkélkedik, hanem versenyre hívja ki az ország főiskoláinak étkezdéit. Ennek a versenynek a diákság lesz a nyertese. A Bolyai felvételi vizsgáin megint jelentősen emelkedett a sikeresen vizsgázónak készültségi színvonala. A hármas számú kolozsvári leánylíceum növendékei közül ketten kapták a legjobb minősítést : a vegyészetre felvételiző Fazekas Mária 4,66, a magyar nyelv- és irodalomszakra jelentkezett Jakab Anna 4,62 általános eredménnyel végzett. Nemcsak a felvételizők, de a hármas számú leánylíceum is jól vizsgázott. * Van Kolozsvárnak egy iskolája, amely különösen vonzza a gyermekeket. A Monostori út elején tekintélyes épületben működik a koreográfiai középiskola, hazánk második balettiskolája. Folyosóján izgatott szülök és gyermekek várják az eredményt. Az izgalom jogosult. Itt ugyanis az általános műveltség csak az egyik követelmény, ezenkívül orvos vizsgálja a gyermekek testalkatát, és szemügyre veszik ritmus-(Tudósítónktól). Soha sem olyan szembetűnő, mint szeptember elsejének reggelén, hogy Marosvásárhely iskolaváros. A nyári szünidő végeztével újból tanulók ezrei igyekeznek az iskolák felé. 12.000 gyermek és ifjú indult ma reggel Marosvásárhelyen az iskola felé, 12.000 gyermek és ifjú arcán csillog a vakáció ezernyi örömének visszfénye s váltakozik a kötelességtudás, a jövendő feladatok iránti felelősség komolyságával. Négy- és hétosztályos iskolák tanulói, szakmai iskolák és líceumok növendékei, egyetemi hallgatók számára egyaránt élmény az a pillanat, mikor az új tanév kezdetén belépnek az iskola kapuján. De legnagyobb élmény a kis elsőosztályosnak, akit édesanyja vezet kézenfogva a tudás csarnoka felé. Szívét büszkeség tölti be, hiszen most mindenki láthatja, gyönyörű iskolatáskájáról, hogy már „I. osztályos tanuló”. Ezt írta a füzetre neve alá az édesapja, hangosan szótagolva, hogy megismertesse vele első komoly rangját az életben. A Dózsa György utcai 2-es számú hétosztályos iskolába együtt érkeznek a szülők és az első osztályosok. Nagy László vasúti fűtőszabadsága leteltével ma délben indul először útra mozdonyával, de semmiért el nem mulasztotta volna elkísérni a kisfiát. Milyen öröm számára, amikor látja, hogy minden elsősnek virágokat nyújtanak át a kapuban a pionirok. Az udvar már hangos a nagyobbak zsivajától. Mintegy 1200 gyermek gyűlt össze. Ebben a nagy épületben van ugyanis a 2-es számú magyar iskola mellett az 1-es számú román tannyelvű hétosztályos iskola is. A pionírok büszkén újságolják a legifjabbaknak, hogy az iskola tanulói első díjat — egy gyönyörű rádiót — nyertek az országos ócskavas gyűjtési versenyben. „Majd ti is hallgathatjátok" —» biztatják barátságosan őket. Az évnyitó ünnepséget közösen tartja a román és magyar tannyelvű iskola. Ez már valóságos hagyománnyá vált. Végül az osztályfőnökök összegyűjtik tanítványaikat, megindulnak a kifestett, rendbeszedett tantermek felé. Minden ragyogóan tiszta. Sőt a lépcsőházban még falburkolat is készült a nyár folyamán a szülői közösség segítségével, így hát vonzó, kellemes környezetben kezdődik meg az új tanév. A marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézetben is ünnepélyesen nyitották meg az idei tanévet, mellyel az intézet a második évtized küszöbére lépett. A tanári kar, a hallgatók és a műszaki személyzet zsúfolásig megtöltötte a termet. Dr. Andrásofszky Tibor professzor, az intézet igazgatója beszédében vázolta az intézet eddigi működésének eredményeit, ismertette az induló tanév célkitűzéseit. — Intézetünk most újból megnyitja kapuit a középiskolákból kikerülő ifjak előtt — mondotta. — Szeretettel köszöntjük őket. Legfiatalabb hallgatóinknak tudniok kell, hogy az előttük álló pálya magasztos, de a hozzávezető út szilárd kitartást követel. Egész embert kíván, új, emelkedettebb erkölcsi felfogást. A szocialista társadalom orvosai és gyógyszerészei a dolgozók ügyét szolgálják a szellemi munka fegyverével. Ne feledkezzenek meg hát arról, hogy népi demokratikus rendszerünk, a dolgozók állama teszi lehetővé számukra a tanulást. És arról se, hogy tanulmányaikban a dolgozó nép együttérzése, de ugyanakkor szigorúan figyelő szeme kíséri őket és számonkéri tőlük működésüket. Az első nap Marosvásárhelyen Az első számtanfeladat az új tanévben, így kezdődött a munka a fővárosi 124. számú leányiskola VII. osztályában. Befejezték a cséplést Bukarest tartományban A bukarest tartományi dolgozó parasztok augusztus 31-én befejezték a gabona cséplését. Részük van ebben a pártszervezeteknek, a néptanácsoknak, az agrármérnököknek és a mezőgazdasági technikusoknak is, akik fokozott politikai és szervezőmunkát fejtettek ki a cséplés meggyorsítására. Mint az ország többi tartományában, Bukarest tartományban is a kollektív gazdaságok, a mezőgazdasági társulások és az állami gazdaságok jártak elől jó példával. A fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazása folytán a kollektív gazdaságok többsége jóval nagyobb termést ért el az egyéni gazdaságok átlagtermésénél. 34 Calarasi rajon: kollektív gazdaságban például 16 mázsa 89 kilós átlagos búzatermést értek el, csaknem 2 mázsával többet, mint amennyit a rajon egyénileg dolgozó parasztjai hektáronként elértek. A cacomeancai „Rascoala 1907” kollektív gazdaság tagjai 22 mázsás átlagos termést takarítottak be 186 hektáros búzaföldjükről. A tartományban az utóbbi napokban fokozott mértékben készülnek az őszi vetésre. Augusztus 29-ig 176.878 hektárt szántottak fel a tartományban. Egyes szocialista egységekben és néhány egyéni gazdaságban már hozzáláttak az őszi repce vetéséhez. Augusztus 31-ig 654 hektárt vetettek be ezzel a növénnyel. Megkezdték az őszi repce vetését Arad vajonban megkezdték az őszi repce vetését. A Féregyháza községi kollektivisták néhány nap alatt 20 hektárt, a temesfüzkúti kollektivisták pedig 30 hektárt vetettek be repcével. A féregyházi dolgozó parasztok összesen 80 hektáron vetettek őszi repcét. Arad tartományban ugyanakkor megkezdődött az őszi szántás is. Rövid idő alatt 18.394 hektárt szántottak fel. Eddig Arad, Borosjenő, Nagyszentmiklós és Kőrös rajonban szántották fel a legnagyobb területeket. Készülnek a kukorica elraktározására Az idei kukoricatermés Constanta tartományban is bőségesnek ígérkezik. A hozzávetőleges számítások szerint általában 22 mázsánál is több szemeskukoricát takarítanak majd be egy hektárról. Az egész tartományban megkezdődtek az előkészületek a termés elraktározására. Az állami gazdaságokban eddig 16 górét építettek, másik 19 pedig most van épülőfélben. A kollektív gazdaságokban a meglévő 429 górén kívül számos újat építenek sokszáz tonna kukorica befogadására. Az átvevő központokban szintén szorgalmasan építik a kukoricagórékat. Itt mintegy 15.000 tonna termést fognak elraktározni. A Constanta tartományi egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok ugyancsak építt nek górékat.