Előre, 1955. december (9. évfolyam, 2524-2551. szám)

1955-12-01 / 2524. szám

4 Két millió ember vett részt a szovjet államférfiak­­ tiszteletére rendezett kalkuttai nagygyűlésen KALKUTTA. (Agerpres.) — A TASZSZ jelenti: Kalkutta lakossága november 30-án nagygyűlést tartott N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov tiszteletére. Az óriási tér, ahol az ünnepség le­folyt, zsúfolásig megtelt. Kalkuttából és környékéről több mint 2 millió em­ber gyűlt össze. Jelen voltak Nyugat-Bengália állam miniszterei, a törvény­hozó gyűlés tagjai, a társadalmi és politikai szervezetek vezetői, a diplo­máciai testület tagjai és más hivatalos személyiségek. A gyűlés du. fél háromkor kezdő­dött. A lakosság melegen üdvözölte a szovjet vendégeket és Nehru minisz­terelnököt, aki a gyűlésen elnökölt. Nehru miniszterelnök megnyitó be­szédében hangsúlyozta, hogy Kalkut­tában még nem volt ilyen nagyszabá­sú gyűlés. Sz. C. Gos, a város polgármestere felolvasta Kalkutta város lakosságá­nak üdvözletét N. A. Bulganyinhoz és N. Sz. Hruscsovhoz. Kalkutta város lakosságának üdvözlete N. A. Bulganyin ur őexcellenciájá­nak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének és N. Sz. Hruscsov ur Őex­cellenciájának, a kiváló szovjet veze­tőnek hosszú életet kívánunk. Tiszteletreméltó, kedves vendégeink! Forrón köszöntjük önöket. Kelet e gyönyörű városa tárt karokkal, mély­séges hódolattal és tisztelettel üdvözli önöket. A mi kultúránk ebben a vá­rosban került először a Nyugat di­namikus civilizációjának befolyása alá Ekkor új fejezet kezdődött India tör­ténetében. Kapuit szélesre tárta a nyugati világ civilizációja előtt, önök most Nyugatról jöttek, mint egy új po­litikai rendszer hírnökei és mi köszönt­­jük önöket. Kívánjuk, hogy egy pil­lanatra sem lankadó kitartással való­sítsák meg céljaikat. India mély tisz­teletet érez önök iránt, egy új rend­szer megalkotói iránt. India hisz a legteljesebb egyéni sza­badságban, mert úgy véli, hogy csak ilyen módon lehetséges az egyén sok­oldalú fejlődése. India elismerését fe­jezi ki a szovjet nép rendkívüli erőfe­szítéseiért, amelyek célja az egyszerű ember jólétének előmozdítása. Azt kí­vánjuk, hogy az Önök erőfeszítését siker koronázza. Kedves barátaink, Pandit Dzsavaharlal Nehru, a mi nagy vezetőnk elhatározta, hogy el­fogadja a „panca silát“ — a békés együttlétezés elvét. Azt óhajtjuk, hogy az összes nemzetek élhessenek saját életmódjuk szerint és mások beavat­kozása nélkül irányíthassák sorsukat. India megelégedéssel látja, hogy a hatalmas Szovjetunió magáévá tette ezt az eszmét. Azt óhajtjuk, hogy India és a Szov­jetunió kapcsolatai elmélyüljenek, hogy közös erőfeszítésünk meghozza gyü­mölcsét a világbéke javára, hogy a világ megmeneküljön a teljes pusztu­lástól. Ezután felhangzott a Szovjetunió, majd India állami himnusza. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov kezéből, a tömeg viharos tapsa és lel­kes kiáltásai közepette, fehér galam­bok szálltak fel. A gyűlésen elnöklő Nehru megadta a szót N. Sz. Hruscsovnak. N. Sz. Hruscsov beszéde Az­ önök országában tett rövid lá­togatásunk során meggyőződtünk az indiai népnek arról az őszinte óhajá­ról, hogy megerősítse és továbbfej­lessze barátságát a Szovjetunió népei­vel." Ennek a barátságnak mély gyöke­rei vannak. (Taps.) Barátságunk alapja nemcsak az, hogy közös célokért, szabadságunkért és függetlenségünkért küzdöttünk a múltban, hanem az is, hogy jelenlegi és további célkitűzéseink szintén azo­nosak. India kivívta politikai szabadságát. Ezzel létrejöttek az önök nagy or­szága számára a fejlődés alapfeltéte­lei. Rendkívüli örömmel tölt el bennün­ket Ázsia népeinek szolidaritása. Ezek a népek döntő rohamra indultak a nemzetközi gyarmati rendszer ellen és óriási sikereket értek el. Közös barátunk és testvérünk, a nagy Kína népei történelmi győzelmet arattak. (Taps.) A nagy India kivívta politikai füg­­getlenségét. (laps.) Más ázsiai népek szintén lerázzák magukról a gyűlöletes gyarmati igát. De még vannak olyan országok, a­­melyek mint az élesdiek, belecs­ipasz­­kodnak az egészséges testbe. Utalok Portugáliára, amely nem akarja el­hagyni Goát, nem akarja kiengedni uralma alól ezt a jog szerint Indiát megillető területet. (Taps.) Előbb­­utóbb azonban ez úgyis megtörténik, Goa felszabadul az idegen uralom alól és az Indiai Köztársaság szerves ré­szévé válik. (Viharos taps.) Hazánk tapasztalataiból tudjuk, hogy milyen óriási erőt képvisel a nép, amikor nagy ügyért, hazája kiviveit függetlenségének megszilárdításáért küzd. Egész népünk munkájával ha­talmas ipart teremtettünk magunknak. Senki sem segített bennünket, sőt a kapitalista államok minden úton-mó­­don károkat okoztak nekünk. Mégis, összes belső tartalékaink fel­használásával felépítettük szilárd, szo­cialista államunkat. Most olyan hatalmas iparunk van, amely lehetővé teszi, hogy sikeresen továbbfejlesszük népgazdaságunkat. Őszintén és tiszta szívből kívánom, hogy Önök is sikeresen fejlesszék ki nemzeti iparukat, önöknek nagy lehetőségeik, gazdag nyersanyaglelőhelyeik, szorgalmas és tehetséges népük van hatalmas nem­zeti iparuk kiépítéséhez. De természe­tesen­ még kevés a tapasztalatuk. Mi készek vagyunk megosztani önökkel tapasztalatainkat és átadni műszaki is­mereteinket. (Taps.) Mi, szovjet emberek mindenkor az államok közti békés kapcsolatok hívei voltunk és ma is azok vagyunk, tekin­tet nélkül az illető országok politikai rendszerére. Mi, szovjet emberek a nagy és kis országok független fejlő­dése mellett, területi épségük tisztelet­­ben tartása mellett vagyunk s ellenez­zük, hogy egyes államok beavatkozza­nak más államok belügyeibe. Ezért tá­mogatjuk olyan melegen azt az öt el­vet, amelyet Nehru miniszterelnök úr és Csu En-láj elvtárs, a nagy kínai nép képviselője közös nyilatkozatukban kimondottak. (Taps.) Barátaim! Kétségtelen, hogy országaink népei­nek mindinkább erősödő barátsága, kölcsönös tapasztalatcserénk, gazdasá­gi és kulturális kapcsolataink kiszéle­sítése előmozdítja nemes célkitűzése­ink mielőbbi megvalósulását. Egyeseknek azonban nincsen ínyére India és a Szovjetunió népeinek barát­sága. Nem riadnának vissza attól, hogy megrontsák ezt a barátságot. Mi jól tudjuk, hogy egyes államok bizo­nyos körei miért tesznek ilyen irányú kísérleteket. Ezek a körök félnek a né­pek barátságától, mert ez elősegíti a világbéke megszilárdulását. Sohasem kényszerítettük és nem kényszerítjük rá más országokra esz­méinket, életmódunkat, mint ahogy ezt bizonyos országok kormányai teszik. Más országokkal való kapcsolataink­ban tiszteletben tartjuk az illető nép által választott életmódot és ezt el­várjuk mi is. Mi küzdünk a fegyverzet csökkenté­séért, az atom- és a hidrogénfegyver eltiltásáért. (Taps.) Feladatunknak tartjuk, hogy hatékony befolyást gya­koroljunk a reakció erőire, hogy kivív­juk az atomfegyver eltiltását. Hívei vagyunk a leszerelés ellenőrzésének, ha ez az ellenőrzés reális és nem csu­pán képzeletbeli. (Taps.) Látogatásunk az önök gyönyörű vá­rosában különleges öröm számunkra, mert Kalkutta India egyik legnagyobb ipari és kulturális központja. Azt óhajtjuk, hogy országaink kap­csolatai tovább fejlődjenek és megszi­lárduljanak, hogy országukból egyre sűrűbben érkezzenek hozzánk látoga­tók és mi mindenkor melegen, öröm­mel fogadjuk őket. (Taps.) Kedves barátaim, engedjék meg, hogy még egyszer köszönetet mondjak a meleg és rendkívül barátságos fo­gadtatásért, amelyben bennünket ré­szesítettek. ★ Ezután Dzsavaharlal Nehru szólalt fel. Nehru többek között a következő­ket mondotta: Meghalt Ikuo Oyama a kiváló japán békeharcos A japán rádióállomások közlése sze­rint november 30-án súlyos betegség után, 75 éves korában elhunyt Ikuo Oyama professzor, a kiváló békehar­cos ,a nemzetközi Sztálin békedíj ki­tüntetettje, a Béke Világtanács Iro­dájának tagja, a japán békevédelmi bizottság elnöke. -----•----­ - SÚLYOS GAZDASÁGI HELYZET MIATT Kormányválság­­ Törökországban ANKARA (Agerpres).­­ Mint a nyugati sajtóügynökségek jelentik, no­vember 29-én éjszaka a török kor­mánynak mind a 16 tagja benyújtot­ta lemondását Menderesz miniszterel­nöknek. A miniszterek lemondását az vál­totta ki, hogy a kormányon levő de­mokrata párt parlamenti csoportjá­nak egy viharos ülésén hevesen tá­madták a kormány gazdasági és pénz­ügyi politikáját. A török kormány fegyverkezési politikájának következ­tében ugyanis Törökország gazdasági helyzete az utóbbi hónapokban jelentő­sen súlyosbodott s ez nagy elégedet­lenséget váltott ki országszerte. Éles hangon bírálták emiatt a kormányt még a kormánypárt körében is. A FRANCE PRESSE hírügynökség jól értesült forrásokra hivatkozva hangsúlyozza, hogy a jelenlegi tö­rökországi politikai helyzet folytán Menderesz miniszterelnöknek le kell mondania. De Nehru beszéde Tizenkét nappal ezelőtt érkeztek Delhibe nagyrabecsült vendégeink és népünk melegen fogadta őket. Vendé­geink ezután ellátogattak India más vidékeire is, jártak néhány híres vá­rosunkban és mezőgazdasági vidékün­kön. Most egyik legnagyobb váro­sunkba érkeztek és Önök az eddigi leggrandiózusabb fogadtatásban része­sítették őket. Vendégeink mindenütt hangoztat­ták a „panca silát”, a békés együttléte­zés öt elvét és kijelentették, hogy egyetértenek ezekkel az elvekkel. Ezen az öt elven alapszanak a más országokkal fenntartott kapcsolataink és meggyőződésünk, hogy ezen az ala­pon egészséges, békés kapcsolatok bontakozhatnak ki, mégpedig az együttműködés szellemében, mert az ilyen viszony az egyenlőség, a köl­csönös tisztelet, a békés együttlétezés elvéből indul ki és kizárja az agresz­­sziót, valamint a mások belügyeibe való beavatkozást. India és a Szovjetunió politikai és gazdasági felépítése különbözik egy­mástól. Országaink mégis barátok és sok tekintetben együttműködünk, mert kölcsönösen tiszteletben tartjuk egymás szabadságát és életformáját, nem akarunk beavatkozni egymás ügyeibe. Ebből természetesen az következik, hogy távol kell tartanunk magunkat katonai vagy más, hasonló szövetsé­gektől és nem szabad csatlakoznunk a világon ma uralkodó nagyhatalmak egyik vagy másik csoportjához. Mi saját, független politikát folytatunk, anélkül, hogy elbizakodottak lennénk. Ha másként járnánk el, ez azt jelente­né, hogy megfeledkezünk mindazok­ról az elvekről, amelyekért India sík­ra szállt a múltban és amelyekért sík­ra száll ma is. Az a meleg fogadtatás, amelyben vendégeink Indiában részesültek, nyug­talanítja egyes más országokbeli ba­rátainkat, akik csak az egymással szembenálló táborok és a katonai szö­vetségek szemszögéből tudják megítél­ni a dolgokat. Gyakran kijelentettük, hogy nem szándékozunk csatlakozni egyik táborhoz vagy szövetséghez sem. Ez a mi alapvető politikánk. De mindenkivel együtt akarunk működni a béke, a biztonság érdekében, az em­beriség helyzetének megjavítása ér­dekében. Senkire sem tartozik az, hogy mások kivel tartanak fenn barátságot és kivel működnek együtt. Hasson át bennün­ket a szeretet érzése, kerüljük el a gyű­lölködést, az erőszakot és az ellensé­geskedést. Örömmel tölt el bennünket, hogy India és a Szovjetunió a szovjet ve­zetők mostani történelmi jelentőségű látogatása nyomán közelebb kerültek egymáshoz és gyümölcsöző együttmű­ködésre törekszünk a béke és az em­beriség jóléte érdekében. A franciaországi helyzet a kormány bukása után Faure fel akarja oszlatni a nemzetgyűlést PÁRIZS (Agerpres).­­ Minthogy a francia nemzetgyűlés nem szavazott bizalmat a Faure-kor­­mánynak, Franciaországban ismét kor­mányválság tört ki. A sajtóügynöksé­gek megemlítik, hogy Edgar Faure kormánya a 21-ik francia kormány a második világháború befejezése óta. A november 29-i szavazás megejté­­se után a minisztertanács összeült, hogy megvitassa a nemzetgyűlés felosz­latásának lehetőségét. Faure a FRAN­CE PRESSE hírügynökségnek tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a kormány az alkotmánynak arra a cik­kelyére támaszkodik, amely megengedi a nemzetgyűlés feloszlatását, ha ez 18 hónapon belül két ízben megvonja bi­zalmát a kormánytól. Mint ismeretes a legutóbbi francia kormányválság tíz hónappal ezelőtt állt be, amikor a nemzetgyűlés nem szavazott bizalmat Mendes-Francenak. Faure arra kérte a köztársaság el­nökét, hívjon össze sürgősen mi­nisztertanácsot, hogy megvitassák a nemzetgyűlés feloszlatásának kérdé­sét. Az EXPRESS című napilap ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a nemzetgyűlés feloszlatására irányuló igyekezetével Faurenak az a célja, hogy a választásokat egy olyan rendszer alapján szervezze meg, amelyet a francia nemzetgyűlés vitái során visz­­szautasított. A nemzetgyűlés feloszlatása esetén a választásokat valóban automatiku­san ama reakciós rendszer alapján tartanák meg, amely szerint az 1951 évi választások is lefolytak. Szovjet expedíció indult a Déli sarkra KALININGRAD (Agerpres). — A TASZSZ jelenti: A kalinyingrádi kereskedelmi kikö­tő munkaközössége november 29-én, jóval a megszabott időpont előtt be­fejezte a déli sarki expedíció felszere­lésének berakodását az „Obi“ Diesel­motoros vezérhajóra. A hajó előgyár­tott házakat, egy tudományos sarki kutatóállomás felépítéséhez szükséges anyagokat, traktorokat, villanytelepet, rádióleadóállomást, a tudományos megfigyelésekhez és kutatáshoz szük­séges készülékeket és más műszaki eszközöket, védőöltözeteket, élelmiszert, tüzelőanyagot, üzemanyagot és kenő­olajat visz magával. A hajó fedélzetén helyezték el a he­likoptereket, a motorcsónakokat és vontatókat is. A hajótest középső ré­szét lezárták, fölötte egy fémlemezt helyeztek el s ide rakták fel a Csere­­vicsinij sarki repülőkülöní­tmény repü­lőgépeit. A repülőgépeket egy hatalmas úszó emelődaru segítségével rakták fel a fémlemezre. A hajó november 30-án elindult ex­­pedíciós útjára. ELŐRE Ünnepség Moszkvában a Jugoszláv SZNK kikiáltásának 10. évfordulóján MOSZKVA (Agerpres). A TASZSZ jelenti: A szovjet emberek november 29-én megünnepelték a Jugoszláv Szövetsé­gi Népköztársaság kikiáltásának 10. évfordulóját. A szovjet közélet képvi­selői összegyűltek a moszkvai „P. I. Csajkovszkij“ konzervatórium nagy­termében, hogy megünnepeljék a test­véri jugoszláv nép nemzeti ünnepét. Az ülésen részt vettek a társadalmi szervezetek képviselői, a tudományos és kulturális élet kiválóságai, a gyá­rak és üzemek képviselői, egyetemi hallgatók és a szovjet hadsereg szá­mos katonája. A. P. Volkov a Szovjetunió Legfel­ső Szovjetje Szövetségi Szovjetjének elnöke beszédet mondott, amelyben méltatta a Jugoszláv Szövetségi Nép­­köztársaság kikiáltásának 10. évfordu­lóját. A szónok beszédes tények felsorakoz­tatásával ismertette a Jugoszláviai Kom­munista Párt vezette jugoszláv nép­nek a hitleri leigázók és a belső ellen­ség ellen vívott elszánt harcát, amely­nek füzében megszületett a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság. A gyöke­res forradalmi átalakulások megvalósí­tásával a fiatal köztársaság rövid idő alatt begyógyította a háború és a fa­siszta megszállás folytán elszenvedett súlyos sebeit. Jugoszlávia minden időkre megszüntette a kapitalista el­nyomást és megindult a szocialista fejlődés útján. A szovjet nép — mondotta A­ P. Volkov — szívből örvend a testvéri jugoszláv nép sikereinek és a leg­őszintébb baráti érzelmekkel viselte­tik iránta. A szovjet és a jugoszláv népek testvéri kapcsolatai dicsőséges múltra tekintenek vissza. A Szovjetunió és a Jugoszláv SZNK küldöttségeinek belgrádi tárgyalásai óta­ eltelt hat hónap alatt számos olyan esemény történt, amely azt bizonyítja, hogy mindkét nép őszintén törekszik baráti kapcsolatainak fejlesztésére. Erről tanúskodik a többi között a par­lamenti küldöttségcsere is. A szónok kiemelte, hogy a Szovjet­unió és Jugoszlávia gazdasági, tudo­mányos és kulturális kapcsolatai si­kerrel fejlődnek, majd ezeket mon­dotta: Engedjék meg, hogy a körünkben levő Vidics elvtárshoz, a Jugoszláv SZNK rendkívüli és meghatalmazott nagykövetéhez fordulva kérjem: a szovjet közvélemény nevében tolmá­csolja Jugoszlávia népeinek szívélyes üdvözletünket és legjobb kívánságain­kat. A. P. Volkov beszédének utolsó sza­vaira a jelenlevők viharos, hosszas tapssal juttatták kifejezésre egyetérté­süket. A közönség melegen fogadta a szó­székre lépő D. Vid­icset, Jugoszlávia moszkvai rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetét, aki megköszönte a hazája iránt kifejezésre juttatott ba­ráti érzelmeket. A nagykövet ezután ismertette a Jugoszláv SZNK fejlődé­sének történetét. D. Vidics végül tények felsorolásá­val ismertette azt a módot, ahogyan Jugoszlávia gazdaságát és kultúráj­át építi, majd arról beszélt, hogy a ju­goszláv nép békére és az összes né­pekkel való szoros együttműködésre törekszik. Az ünnepi ülést díszhangverseny kö­vette, amelyen a szovjet főváros leg­kiválóbb művészei működtek közre. Tüntetés Karacsiban Kasmír miatt Kasmír miniszterelnöke, a hercegség India szerves része KARACSI (Agerpres).­­ Mint a nyugati sajtóügynökségek híradásaiból kitűnik, a pakisztáni hatóságok no­vember 29-én tüntetést rendeztek Ka­racsiban, Pakisztán fővárosában. A tüntetők azt követelték, hogy Kasmír hercegséget vonják ki India jogható­sága alól és helyezzék Pakisztán fenn­hatósága alá. A tüntetés azon a napon zajlott le, amikor Karacsiban meg­kezdődött a pakisztáni politikai pár­tok kongresszusa. A kormány ugyanis azt a célt tűzte maga elé, hogy a kon­gresszuson „megoldja“ Kasmir jövő­jének kérdését. Az United Press hírügynökség sze­rint a karacsi tüntetés India-ellenes tüntetéssé fajult és háborús uszítássá Kasmir „felszabadításáért“. Mint ismeretes, Kasmir jelenleg In­diához tartozik. Az 1949. évi indiai­­pakisztáni fegyverszünet után elhatá­rozták, hogy Kasmír állam sorsát majd egy ENSZ-kirendeltség fogja el­dönteni — az USA képviselőjének ve­zetésével. India kormánya azonban elutasította e kirendeltség „békéltető közvetítését“, mert úgy vélekedett, hogy egy olyan kirendeltség, amely­nek élén egy USA-megbízott áll, nem tekinthető semlegesnek ebben a vitá­ban, hiszen az USA katonai paktumot kötött Pakisztánnal. Az ind­iai távirati iroda híradása szerint Gulem Mohammed, Kasmir miniszterelnöke a napokban Anannag­­ban egy na­gygyűlésen kijelentette : „a pakiszta, a kormány hiába hívta össze a politikai pártok kongresszu­sát, ezzel nem terelheti el a nép fi­gyelmét az ország igazi kérdéseiről. Kasmir visszavonhatatlanul Indiához tartozik és­­ semmi sem változtathat azon a tén­yen, hogy Kasmir lakossá­ga India lakosságának szerves ré­sze." 1958. december 1., csütörtök A nyugati sajtót élénken foglalkoztatja a Szovjetunióban lezajlott hidrogénbomba-robbantási kísérlet Párizs Mint a Libération jelenti, a francia atomenergia-biztosság és a Puy-de- Dôme megyei szakmegfigyelő megcá­folta egyes jobboldali lapoknak azt a rosszszándékú híresztelését, mely sze­rint a Szovjetunióban termonukleáris fegyverekkel végzett legutóbbi kísér­letek­ folytán Párizs fölött fokozódott volna a levegő radioaktivitása. A lap a többi között ezeket írja: „Francia tudományos körökben azt hiszik, hogy a Szovjetunió területén, a légkör fel­sőbb rétegeiben történt atomrobba­násnak semmi köze nincs ahhoz a rob­banáshoz, amelynek nyomán a Japán tenger egy kis szigete megsemmisült és radioaktív korallporból egy halált­­hozó porfelhő keletkezett. E robbanás­nak számos japán tengerész esett ál­dozatául a Japán tengerben. A nagy magasságban történt robbanás alkal­mával ilyen jelenségek nem mutatkoz­tak s az effajta robbanásból nem szár­maznak olyan elemi­anyag-részecskék, amelyek radioaktívvá válhatnának... S végül is, a szovjet tudósok bizonyára tartózkodtak volna attól, hogy saját területükön ilyen kísérletet végezze­nek, ha az akárcsak a legkisebb mér­tékben is veszéllyel járt volna. Vajon szükséges-e megemlítenünk, hogy az amerikaiak, számotvetve azzal, hogy milyen veszéllyel jár a kis magasság­ban végzett nukleáris robbanás, in­kább a Japán tenger környékén haj­tották végre kísérletüket ?“ A THumanité emlékeztet arra, hogy a­ francia jobboldali sajtó, beleértve a France Soir című lapot is, annak idején egyáltalán nem aggódott az amerikai hidrogénbomba-robbantás folytán el­pusztult japán halászok miatt. S ezek a lapok most minden úton-módon az úgynevezett „hidegháború“ propagálá­sának céljára igyekeznek felhasználni a Szovjetunióban végrehajtott hidro­génbomba-robbantási kísérletet. London A londoni rádió sajtószemléjében felvonultatja azokat a cikkeket, ame­lyeket az angol lapok a nukleáris fegy­verrel való legutóbbi szovjet kísérle­tekről írtak. Mint a rádió híradásából kitűnik, a Daily Mail-t nagyon bosszantja azok­nak az álláspontja, — s itt főképpen az indiai­ véleményekre utal — akik támogatják az, atom- és a hidrogén­­fegyver eltiltására vonatkozó szovjet javaslatokat. A lap alaptalanul s min­den logika nélkül elégedetlenségét fe­jezi ki amiatt, hogy „senki sem tilta­kozott Oroszországnál a termonukleá­ris fegyverrel való kísérletek ellen“. A Daily Mirror azt akarja elhitetni, hogy a Szovjetunió nem őszinte, ami­kor a fegyverzet csökkentését és a tö­megpusztító fegyverek eltiltását köve* * teli. A lap szerint „még messze van az a nap, amikor majd meg lehet sem-* misíteni az atombombákat“. Bonn A nyugatberlini és nyugatnémetor­szági lapok a következő címek alatt közlik a TASZSZ közleményét a ter­monukleáris fegyver legutóbbi kipró­bálásáról a Szovjetunióban: „Moszkva — a leghatalmasabb bombarobbanás" (Der Kurier); „Moszkva igazolja a hidrogénbombával való kísérleteket" (Süddeutsche Zeitung); „Moszkva igaza­zolja a hidrogénbomba-robbanást Hruscsov óva int egy újabb atom­­fegyverkezési hajszától“ (Frankfurter Rundschau). A Frankfurter Allgemeine, a Süd­­deutsche Zeitung és a Der Kurier szó­ szerint közlik a TASZSZ­ hírügynökség közleményének azt a részét, amely a legújabb típusú termonukleáris fegy­verek kipróbálásáról szól. Kiemelik to­vábbá azt a kijelentést, hogy a Szov­­jetunió akárcsak eddig, ezután is a­­mellett foglal állást, hogy hatékony nemzetközi ellenőrzést létesítsenek s lehetőséget biztosítsanak az atomerő békés célokra való felhasználásának. A lapok ismertetik N. Sz. Hruscsov indiai nyilatkozatát a termonukleáris fegyverek legutóbbi kipróbálásáról a Szovjetunióban. Olaszországban a lakosság legszélesebb rétegei meg akarják változtatni a jelenlegi helyzetet — mondotta Togliatti elvtárs az OKP KB plenáris ülésén ROMA (Agerpres). — A TASZSZ közli: November 28-án megkezdődött az Olasz Kommunista Párt Központi Bi­zottságának­ plenáris ülése. ,,A kom­munisták a munkásosztály és a nép élén harcolnak a szabadságért, a dol­gozók jólétéért, a nemzetközi és a belső feszültség enyhüléséért és a bé­kéért“ címmel Palmaro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára tar­tott beszámolót. Togliatti kijelentette, hogy ,,a reak­ciós Scelba—Saragat-kormány bukása után előállt helyzetet a politikai zűr­zavar jellemezte. Ez a zűrzavar az utóbbi időben valóságos káosszá vált s komolyan veszélyezteti az állam de­mokratikus rendjét.“ A Segni-kormány megalakulása után — mondotta Togliatti —, az ország­ban új légkör alakult ki főleg azért, mert a hatóságok kezdték sokkal in­kább tiszteletben tartani az alkotmá­nyos szabadságjogokat és mert bebi­zonyosodott, hogy egyáltalán nem szükséges Olaszországban bevezetni a maccarthyzmust s lépten-nyomon meg­szegni az alkotmányt. Szükséges lett volna azonban következetes tettekkel igazolni, hogy a kormány és a kor­mányt támogató pártok új politikát követnek. Ilyen tettekre azonban nem került sor. Ennek következményeként — mon­dotta Togliatti — a reakciós erők újabb felélénkülése észlelhető az or­szágban. Céljuk, hogy támadásba lendüljenek a demokrácia ellen és megkülönböztető bánásmódot érvénye­sítsenek a haladó elemekkel szemben. Togliatti ezután Olaszország gaz­dasági helyzetével foglalkozott. Rá­mutatott arra, hogy a pénzügyi hely­zet rosszabbodásának egyik fő oka az egész kapitalista világban növekvő infláció. Ezt a folyamatot mind jobban élesedő versengés kíséri a nemzetközi piacokon, valamint a katonai költsé­gek növekedése, amelyek mértéken fe­lül nehezednek még az Olaszországnál gazdagabb tőkésországok költségve­téseire is. Amint Togliatti kiemelte, a kormány nem volt hajlandó fizetésemelést en­gedélyezni egyes köztisztviselő-kategó­riáknak és újabb adókat vetett ki a közszükségleti cikkekre. Ezek az adók súlyosan érintik a középrétegeket és a dolgozó tömegeket. A városokon és falvakon mind súlyosabb a nyomor. A közszükségleti cikkek árai emelkednek­ A munkanélküliek száma nem hogy csökkenne, hanem ellenkezőleg, emel­kedik, mert a nagy iparvállalatok, a­­melyek fokozzák a munkások kizsák­mányolását, tömeges munkáselbocsá­­tásokat hajtanak végre. A munkálta­tók nyeresége viszont óriási mérték­ben növekszik. Az osztályellentétek mind jobban kiéleződnek, amit az is bizonyít, hogy a munkáltatók táma­dást indítottak a dolgozók szakszerve­zeti és politikai jogai ellen. Togliatti ezután rámutatott, hogy a kormány lemondott a földreformról és olyan falusi politikát folytat, amely végeredményben a földesurak profit­jainak növekedését mozdítja elő. Mindez — mondotta Togliatti — hozzájárul ahhoz, hogy városon és falun növekszik a széles tömegek elé­gedetlensége. Togliatti kimutatta, hogy az olasz kormány nem folytat igazi nemzeti politikát, majd elemezte a külügymi­niszterek genfi értekezletének az ered­ményeit. Miután rámutatott arra, hogy feltét­lenül alkalmazni kell az alkotmány gazdasági és társadalmi elveit, Tog­liatti hangsúlyozta, hogy meg kell ja­vítani a dolgozók és az egész vagyon­talan lakosság gazdasági helyzetét. A továbbiakban Togliatti ezeket mondotta: Minden feltétel megvan ahhoz, hogy széles frontot alakítsunk a reakció offenzívája ellen. Nemcsak a haladó pártok tagjai érzékelik a veszélyt, és készülnek harcra; a lakos­ság legszélesebb rétegeiben is észlel­hető az a törekvés, hogy megváltoz­tassák a helyzetet. Ilyen körülmények között — jelentette ki Togliatti — az a feladatunk, hogy mindenkinek meg­magyarázzuk a dolgok állását és megmutassuk, újabb, széleskörű le­hetőségek vannak egy olyan népi mozgalom elindítására, amely elhárít­hatja az országot fenyegető veszélyt megszilárdíthatja a demokráciát és a békét s jobb életszínvonalat biztosít­hat mindenki számára. Beszámolója végén Togliatti hang­súlyozta, milyen nagy jelentősége van a tagkönyvcseréért és az új párttagok bevonásáért folyó kampánynak. A népi demokratikus országok vívmányaiból A Csehszlovák Köztársaságban a Vág folyón épült vízierőmű. Az erő­művet 1954-ben helyezték üzembe. • Az indiai New Age „A román nép most jobban él” című cikkében beszá­mol a Román Népköztársaság új éle­téről s hangsúlyozza, hogy az RNK jelentős sikereket ért el a gazdasági és kulturális fejlődésben­■ Szaudi-Arábia királya, aki jelen­leg Indiában tartózkodik, egy delhi fo­gadáson kijelentette, hogy Szaúdi-Ará­bia és India együtt küzdenek a világ­­béke ügyéért. Kifejtette, hogy mindkét ország egyetért az ázsiai és afrikai országok bandungi értekezletén kimon­dott elvekkel. ■ A La Nouvelle Critique című fran­­cia folyóirat novemberi számában kö­zölte Gh. Oprisan akadémikus cikkét „A XIX. és XX. századbeli román mű­vészet rövid története” címmel. • Mint a Reuter hírügynökség je­lenti, november 29-én kivégeztek 30 szudáni hazafit, akik ez év augusztu­­sában részt vettek a szudáni kormány elleni felkelésben. Knox Holm, Szudán brit kormányzója jóváhagyta további 54 hazafi halálos ítéletét. A szudáni legfelső törvényszék eddig 168 halálos ítéletet hozott. ■ A Német Szövetségi Köztársaság kormánya megtiltotta a nyugatnémet közvéleménykutató intézet által ren­dezett népszavazás eredményének köz­zétételét. A megkérdezett lakosság 85 százaléka ugyanis tagadó választ adott arra a kérdésre, hogy óhajtja-e, hogy férfi hozzátartozóját besorozzák katonának.­­ Az olaszországi San Nicandro megyében a földnélküli parasztok el­foglaltak 500 hektárnyi területet a földbirtokosok földjéből.­­ A Bolgár Népköztársaság Minisz­tertanácsa elhatározta, hogy ezután minden évben megtartják a plovdivi nemzetközi vásárt.­­ Leningrád moszkvai pályaudva­rától északkeletre megkezdték a föld­alatti vasút egy újabb szakaszának építését. Az új útvonal hossza mint­egy 3 és fél kilométer lesz. • Moshe Sharett, Izrael külügymi­nisztere december 1-én Ottawába ér­kezik, ahol Saint Laurent kanadai mi­niszterelnökkel és Pearson külügymi­niszterrel tárgyal. Sharett mostanáig az Egyesült Államokban tett látoga­tást. • Két év alatt Kazahsztán területén mintegy 18 millió hektárnyi szűzföldet, vagyis az állami előirányzatnál sok­kal nagyobb területet törtek fel. ■ Mint az United Press hírügynök­ség jelenti, Ben Juszef marokkói szul­tán kedden nyilatkozatot adott s ebben ajánlotta, hogy a muzulmán nemzetek kössenek védelmi paktumot. Nyilatko­zata sejtetni engedi, hogy hajlandó tá­mogatni a Közép-Keletet a nyugati szövetségekhez fűző agresszív bagdadi paktumot. A tudósítás szerint ez a nyilatkozat arra vall, hogy a függet­len Marokkó inkább csatlakozna a Nyugat felé orientálódó bagdadi egyez­­ményhez, mint az Egyiptom vezette pápaarab nemzetek szövetségéhez.­­ Mint a France Presse jelenti, a ciprusi helyzet súlyosbodása miatt a görög kormány az ENSZ elé szándé­kozik terjeszteni a ciprusi kérdést. A görög kormány az ENSZ közgyűlés szabályzatának arra a szakaszára akar hivatkozni, amely előirányozza, hogy a közgyűlés napirendjére fel kell venni a „súlyos és sürgős" kérdéseket_____ A szovjet műépítészek II. össz-szövetségi kongresszusa — november 29-i ülés — MOSZKVA (Agerpres). A TASZSZ jelenti: A szovjet műépítészek II- össz-szö­­vetségii kongresszusának november 29-i ülésén Vaszilij Szvetlicsnyij, az állami építkezési bizottság alelnöke beszámolót tartott az építkezések meg­szervezéséről és iparosításáról. A jelenlévők ezután nagy érdeklő­déssel hallgatták meg Vlagyimir Miszljinnek, a „Promsztrojprojekt“ vezető műépítészének beszámolóját az ipari építkezésekre vonatkozó típus­­tervezésről. A következő felszólaló Mihail Osz­­molovszkij, a mezőgazdasági építke­zések tudományos kutatóintézetének igazgatója, beszámolójában adatokat közölt a mezőgazdasági építkezésekről. Azokon a vidékeken, ahol már meg­kezdődött a szűz- és parlagföldek hasznosítása 400 új gabona-szovház központi épülete épül. A kolhozokban és szovházokban pedig több mint 150.000 istálló készül. Gyors ütemben haladnak a lakásépítkezések is. A november 29-i délutáni ülésen Nyikoláj Baranov műépítész arról be­szélt, hogy miképpen folyik a műépí­­tészkáderképzés a Szovjetunió 19 fel­sőfokú építészeti tanintézetében. A szövetség alapszabályzatának mó­dosítására vonatkozó jelentés elhang­zása után megkezdődött a beszámolók vitája. A felszólalót moszkvai, leningrádi, sztálingrádi és bakui műépítészek is­mertették alkotási terveiket. Vala­mennyien helyeselték a kommunista párt és a szovjet kormány határozatát, amely kijelöli az építkezések megjaví­tásához vezető utat. A kongresszus november 30-án foly­tatta munkálatait. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bukarest, Piata Scintell Nr. I. — Telefon 7.43.29. — Előfizetések a postahivataloknál, levélhordóknál és a vállalatok önkéntes lapterjesztőinél. — Nyomda: Combinatul Pedigrafic Casa Scintell „I. V. Stalin’* STAS _ 3452 — 52

Next