Előre, 1956. június (10. évfolyam, 2679-2704. szám)

1956-06-01 / 2679. szám

1856. junius 1., péntek GYERMEKNAPI ÜNNEPSÉGEK­­­ MAROSVÁSÁRHELYEN - TUDÓSÍTÓNK telefonjelentése - Úgy cikáznak a gyer­mekek hajtányaikkal ke­­resztül-kasul Marosvásár­hely főterén, akár a fecs­kék a folyó felett. Egy 5 —6 év körüli kisfiú fel­borul. Sírásra görbül a szája. De feltipászkodik , „férfiasan” igyekszik beérni a többieket. A nemsokára kezdődő ver­senyre készülnek, ame­lyen több mint négyszá­zan vesznek részt haj­­tánnyal, kerékpárral. Pionírok vonulnak fel kürtszóval, dobpergéssel, végtelennek tetsző sorok­­ban. Vidám zsivaj veri fel a város megszokott csendjét, így ünnepüik a nemzetközi gyermekna­pot. És az IMSZ II. kon­gresszusa, valamint a gyermeknap tiszteletére sor kerül a pionírok és is­kolások kulturversenyé­­nek tartományi fordulójá­ra is. Az előbbi szakaszokban mintegy tizennyolcezren versengtek a továbbju­tásért. A döntőben mint­egy 2000 pionír és isko­lás vesz részt a tarto­mányból és Marosvásár­helyről. Három helyen folyik a verseny egyszerre, hogy gyorsabban lebonyolíthas­­sák. A kultúrpalota elő­csarnokában népművésze­ti kiállítást is rendeztek a gyermekek alkotásaiból. Népi motívumokkal díszí­tett kézimunkák, lámpa­­ernyők, kis faragott szé­kely kapuk. A dánfalvi pionírok pedig minden részletében tökéletes kis népviseletet készítettek. Bent a gyergyószent­­miklósi 2-es számú iskola 85 tagú énekkara, a ma­rosvásárhelyi 3-as számú leánylíceum kórusa és a többi énekkarok bizony­ságot adnak róla, hogy megérdemelten jutottak el a tartományi verseny­szakaszig. A csikmada­­rasi iskola táncosai a „kígyótekeredést” mutat­ják be, a régensek egy német népi táncot, a ma­rosfőiek a „caluser”-t. A csiktaplocaiak a „Kőmű­ves Kelemen”-t adják elő. Kőolajiparunkban szovjet támogatással alkalmazzuk a korszerű technikát Kőolajiparunk — mint sok más iparágunk — a Szovjetunió önzetlen támogatásával hatalmas fejlődést ért el a népi hatalom éveiben. Geológusaink az új, korszerű szov­jet készülékek és műszerek segítségé­vel széleskörű kutatómunkát végeznek és új kőolaj vidékeket tárnak fel. Mold­va ma egyike az ország legjelentősebb kőolajvidékeinek. Nagyhozamú kőolaj­lelőhelyeket tártunk fel Pitesti tar­tományban, Olténiában és az ország más vidékein. A régi kőolajtelepeken kutatóink mélyebben fekvő, új kőolaj­­rétegeket fedeztek fel a régi kutak alatt s ezek most az eddiginél jóval több kőolajat adnak. A szovjet petróleumszakértők ta­nácsai alapján szerveztük meg a geo­fizikai és geológiai kutatásokat. A feltárási munkálatokat a legkorsze­rűbb készülékek segítségével, tudomá­nyos alapon folytatjuk. GYORSFÚRÁS, TURBINAFÚRÁS, VIZESFÚRÁS Kivált a kutató fúrásnál észlelhető rendkívüli fejlődés. 1955-ben 142 szá­zalékkal meghaladták a fúrások az 1950. évi színvonalat. Ezt a fejlődést elsősorban az olyan korszerű techno­lógiai eljárások, mint a gyorsfúrás, a turbinafúrás, a vizesfúrás stb. tették lehetővé, minthogy a segítségükkel lé­nyegesen meggyorsíthattuk a fúrások ütemét. Az 1955-ben végzett kőolajfúrások 37,5 százalékánál alkalmaztunk gyors­­fúrási módszereket. Furóbrigádjaink­­nak több mint 40 százaléka ezzel a módszerrel dolgozik. A gyorsfúrási el­járások révén 1955-ben 4200 nappal megrövidítettük a fúrások tartamát, ami több mint 33 millió lej megtaka­rítást jelentett. A turbinafúrást a múlt év végén már a kutak 11 százalékánál alkal­maztuk. E módszerek révén több mint 100 százalékkal növeltük a fúrási se­bességet és csökkentettük a kemény kőzetben végzett fúrásoknál a fúrók törését, ami nagymértékben elősegí­tette a moldvai kőolajr­ét­egek feltárá­sát. A vizesfúrás módszerének megho­nosítása még jobban fokozta a fúrási sebességet, így jött létre Mirea Ion és Mirea Ion brigadissiflok csúcstel­jesítménye. Az előbbi a pitesti puha ta­lajon 7621, 42 m/s, az utóbbi a moi­­noszt kebleny kőzetben 1363 m-es havi fúrási eredménnyel az ország eddigi legjobb teljesítményét nyújtotta. A szovjet technológia alkalmazásá­val 1955-ben a kutató fúrásoknál 67 százalékkal, a kitermelési fúrásoknál pedig 44 százalékkal emelkedett a fúrás sebessége 1950-hez viszonyítva ÚJ KITERMELÉSI MÓDSZEREK A szovjet segítség szerepe a kiter­melésnél ugyanilyen döntő jelentősé­gű. A szovjet szakemberek szoros együttműködésben a román mérnökök­kel és technikusokkal tudományos ésszerű kitermelési módszereket ve­zettek be kőolajiparunkban. Ezek kö­zül igen fontosak azok a módszerek, amelyekkel a rétegnyomást fenntart­juk és a másodlagos kitermelés. E módszerek lehetővé teszik, hogy a kőolajrétegekből jóval több olajat ter­meljünk ki, meghosszabbítják a szon­dák erupciós szakaszét, növelik a ku­tak átlagos teljesítményét és csökken­tik a kitermelt nyersolaj önköltségét. A fenti módszerek révén 1955-ben elért nyersolaj többtermelés az évi össztermelés 11,8 százalékának felel meg. A KŐOLAJRÉTEGEK HIDRAULIKUS HASÍTÁSA 1955-ben a kőolajrétegek hidraulikus hasításának szovjet módszere is kitű­nő eredményekre vezetett. Ezzel a módszerrel kivált Moldvában 1,5 — 3-szorosára, sőt egyes esetekben öt­szörösére fokoztuk a kutak teljesítmé­nyét. Ugyancsak a hidraulikus hasítás al­kalmazásával egész sor kiapadtnak vélt szondát adtunk vissza a termelés­nek, egyes esetekben az előzőt megha­ladó teljesítménnyel. Egyes telepeken a kőol­ajkút­aknál a termelést csak a hidraulikus hasítás alkalmazása után kezdték meg. A kitermelési módszerek technikai fejlődése nyomán hatalmas mértékben megnőtt az olajterme­­sünk. Az 1955- ben kitermelt kőolaj 109 százalékkal felülmúlta az 1950. évi színvonalat KŐOLAJFINOMÍTÓINK TERMELŐ­­KAPACITÁSA KÉTSZERESÉRE NŐTT A nyersolaj feldolgozása terén is döntő szerepe volt a szovjet segítség­nek. Szovjet szakemberek működtek közre a kőola­jfinomítók és valamennyi n­yersolaj­fel­dolgozó berendezés há­­ború okozta rongálódásainak helyreál­lításánál. A Szovjetuniótól kapott új berendezések lényegesen növelték a finomítók, termelőképes­ségét. 1955-ben kőolajfinomítóink termelőkapacitása kétszer akkora volt,­­ mint 1950-ben. Új nyersolajlepárló és krakkoló beren­­dezéseket helyeztünk üzembe és meg­kezdtük két nagy, korszerű kőolajfi­­nomító építését KŐOLAJIPARI GÉPGYÁRTÁSUNK MEGTEREMTÉSE Szovjet dokumentáció, szovjet mér­nökök és technikusok segítségével fek­tettük le a kőolajipari berendezéseket gyártó iparunk alapjait. 1955-ben 102 százalékkal több kőolajipari berende­zést gyártottunk, mint 1950-ben. A kőolajiparunknak közvetlenül nyújtott támogatáson kívül a Szovjet­unió azzal is hozzájárul kőolajiparunk fejlesztéséhez, hogy a Szovjetunióban számos mérnökünk és technikusunk nyert szakmai továbbképzést. Második ötéves tervünk kezdetén kőolajipari munkásaink, technikusaink és mérnökeink a párt vezetésével még elnökösebben, még lendületesebben küzdenek azért, hogy valóra váltsák az eléjük tűzött nagy feladatokat és minél magasabb színvonalra emeljék hazánk e fontos iparát. IOAN DRAGOMIRESCU Rajthoz álltak a versenyzők a maros­vásárhelyi főtéren. A Donca Simo napközi otthon egyik lakója „fontos" napi teendője, virágöntözés közben. f­ehérzsindelyes, vadonatúj álló. •A másépület, előtte Diesel-mo­toros mozdony, mögötte három sze­mélykocsi. Egy mellékvágányon gőzmozdony, szintén három kocsi­val. Az épületen nagy, fekete be­tűkkel az állomás neve: „1 Mai”. Térképen, vagy menetrendben hiába is keresnek ennek az állo­másnak a nevét. Még egészen itt, május elsején helyezték üzembe, s noha neve később sem szerepel majd az államvasutak menetrendjé­ben, sokak számára mégis örökké emlékezetes marad. Craiován vagyunk, a nemrég épí­tett pionirvasút egyik „pályaudva­rán”. Ez a pionirvasút arról lett rövid fennállása óta nevezetes, hogy a forgalmat — egyelőre ter­mészetesen felnőtt szakemberek irá­nyításával — pionírok bonyolít­ják le. Kora délután, éppen vonatindulás előtt érkeztünk az I Mai állomásra. A pirosnyakkendős jegypénztá­­rosnő kiadta az utolsó jegyet, a pénztárt gondosan bezárta, s mi­után meggyőződött róla, hogy már senki sem várakozik a pénztárablak előtt, ő is kiment a peronra, ahol már csaknem száz főnyi pionír tü­­relmetlenül várt a beszállásra, s közben bíráló megjegyzésekkel kí­sérte a tolatószemélyzet munkáját. A peronon megjelenik az állo­másfőnök. Lehet úgy tizenhárom éves. — Beszállni — kiáltja, s a gyer­mekhad nyomban megrohanja a ko­csikat, éppen úgy, mint a felnőttek. Komolyképű pionír indul most ki­mért léptekkel a mozdony felé. Ma­rica Constantin ,,forgalmista” át­adja a menetlevelet Tudósé Ion mozdonyvezetőnek, majd indítóko­­rongját szabályszerűen felmutatva kiált: „Mehet!" S a zsúfolt vonat méltóságtelje­sen gördül ki a nyílt pályára. Nagy dolog a pionírvasút a cra­­iovai gyermekek számára. A legjobban tanuló, legfegyelmezet­­tebb pionírokat éri az a kitüntetés, hogy felváltva szolgálatot teljesít­hessenek a vasúton. Előzőleg ter­mészetesen megfelelő elméleti okta­tást nyernek, utána pedig felnőtt szakemberek útmutatásával és el­lenőrzésével maguk látják el az egész forgalmi szolgálatot. Felelősségérzettel dolgoznak va­lamennyien, kezdve az állomásfő­nöktől a váltókezelőig. A mozdonyt ugyan még nem ők vezetik, mert ezt nem lehet olyan gyorsan meg­­tanulni, de a mozdonyvezető — Tudósé­kon — csak akkor indíthat, ha a forgalmista megadja a jelt. Meglepően rövid idő, mindösz­­sze huszonöt nap alatt épült fel a craiovai pionírvasút. Nem keve­sebb mint 4000 IMSZ-tag és fel­nőtt 370.000 önkéntes munkaórával készítette el a két és fél kilométeres vonalat. Ezt rövidesen kétszeresére hosszabbítják meg. A két állomás­­épület, az I Mai és a Lunca Mofte­­nilor, a tartományi erdőigazgató­ság támogatásával, és anyagából került ki, a mozdonyokat, kocsikat a craiovai vasúti dolgozók készí­tették el. Ugyancsak ők gondoskod­nak a pionírok szakszerű kiképzé­séről is. Szebb ajándékot nem is kaphat­tak volna a craiovai gyermekek. TIBOLDI BÉLA Marka Constantin forgalmista átadja a menetlevelet a mozdonyvezetőnek „HAMIS TANÚ" — Harvey Matusow dokumentumkönyve — „Abban az irodalomban, amely a kémkedés sötét korszakával, politikai cselszövésekkel, antidemokratikus ösz­­szeesküvésekkel foglalkozik, nem isme­rek jelentősebb, említésreméltóbb mun­kát Harvey Matusow „Hamis tanú“ című könyveinél. Soha írói munkássá­gom folyamán nem találkoztam na­gyobb horderejű és fontosságú lelep­lezéssel, mint ez a könyv. Nemcsak szenzációs leleplezései miatt állítom ezt, hanem különösképpen azért, mert Matuson műve nagy humánus érté­kű dokumentum, korszakunk különöskép­pen tartalmas kommentára“. Albert E. Kahn, a neves amerikai haladószellemű író és publicista írta e sorokat a „Hamis tanú“ amerikai ki­adásának előszavában. A könyv az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó gondozásában, rövid idővel ezelőtt román nyelvein is napvilágot látott és kétségtelen, hogy országunkban ép­pen olyan nagy érdeklődésre tarthat számot, mint mindenütt, ahol eddig megjelent. Az úgynevezett „Matusov-ügy“ nem valami újdonság, még 1954 vége tá­ján robbant ki s hónapokon át a nem­zetközi közvélemény megkülönböztetett figyelmének tárgya volt. Ebben az időben egy Oxnam nevezetű ame­rikai püspök kijelentette, hogy H. Matusow, professzionista „tanú“ meg­tagadja a kommunisták, valamint más demokratikus és haladó amerikai ál­lampolgárok elleni perekben és kivizs­gálásokon tett tanúvallomásait és mindezeket hazugságoknak minősí­tette. A püspök szavai nagy port kavartak fel, annál is inkább, mivel Harvey Matusow igen nagy adunak számított az amerikai igazságszolgál­tatásban. Az utóbbi években sikerült jó „nevet“ szereznie magának a pro­fesszionista „tanuk““ között, akik ko­moly dollár-ellenszolgáltatás fejében hajlandók tücsköt-bogarat, a legsze­­menszedettebb hazugságokat összehor­dani az illetékes amerikai hatóságok számára a kommunistákról, a haladó, demokratikus gondolkodású ameri­kaiakról. Matuson előkelő helyet fog­lalt el azoknak a hamis tanuknak a sorában, akiket — mint Elisabeth Bent­ley, Louis Budenz, Matt Coeti­, Paul Crouch, Herbert Philbrick, Whittac­­ker Chambers, stb. az antikommunista hisztéria zavaros áradata dobott fel­­színre és az amerikai életforma „védelmezője”, valamint „nemze­ti hős” dicsfényével vett körül. Ma­tusov bejáratos volt a törvényszé­kekre és az Egyesült Államok kon­gresszusának legkülönbözőbb kivizsgá­­ló-bizottságaiba, ahol feljelentéseket és tanúvallomásokat tett a kommunis­ták ellen, és olyanok ellen, akikről csakk gyanították, hogy kommunista, vagy „kommunista kapcsolatai van­nak“. Rádió- és televíziós adásokban szerepelt, terjedelmes „vörösellenes“ cikkeket irt az amerikai sajtóban, „fe­kete-listákat“ állított össze az üzemeik­ben és intézményekben különböző szakszervezetbeli funkcionáriusokról, s mint a „kommunizmus elleni küzde­lem kiváló szakértőjét“ egyetemekre és iskolákba is meghívták, hogy tartson oktató előadást az ifjúságnak. Az 1952- es választási kampányban választási ügynöke McCarthy fasiszta Szenátor­nak és több más ultrareakciós ame­rikai politikusnak, akik a republiká­nus párt legszélsőségesebb, jobbszár­nyához tartoztak. Ilyen körülmények között az ameri­kai püspök kijelentése nemcsak­­Matu­son felfelé ívelő „karrierjére” sem ért súlyos­­ csapást, harlem legelsősorban az amerikai kommunisták és demokrati­­kus elemek elleni üldöző hadjárat mac­­carthista oszlopaira és szellemére. A csapás súlyát csak növelte az a tény, hogy­­ Matuson két nyilatkozatban is megerősítette : éveken át mint az ame­rikai hatóságok fizetett hamis tanú­ja dolgozott, sőt kinyilvánította azt a szándékát, hogy „jóvá akarja tenni azt a rosszat, amit elkövetett“ és könyv formájában óhajt beszámolni arról a szennyes tevékenységről, ame­lyet mint hamis tanú folytatott. Így született meg ez a könyv, és most az olvasók a „Hamis tanú" cí­mű önvallomásban lépésről lépésre követhetik a hivatásos hazudozó „szédületes” karrierjét. Kihasználva azt a tényt, hogy rövid ideig az Egyesült Államok Kommunista Párt­jának tagja, pályafutását „elvtársai­nak” feljelentője és árulójaként kezdi kapcsolatba lép az FBI-vel (Szövet­ségi Nyomozó Iroda) és ennek a hiva­talos intézménynek a besúgója, vagy­is — magyarán — fizetett spiclije lesz Mikor kizárják a kommunista pártból, hamis tanúként részt vesz a kongresz­­szus és a legkülönbözőbb kongresszu­si bizottságok által inszpenált politikai perekben és ankétokon. Nem kis „személyiségek” közvetlen munkatársa. Együtt dolgozik McCarthy első he­lyettesével, Roy Cohn-nal, ami gya­korlatilag azt jelenti, hogy Cohn se­gítségével és „útmutatásai“ nyo­mán terjedelmes tanúvallomást ír az amerikai kommunista párt 13 veze­tőjének peréhez, amelyről később köny­vében maga is beismeri, hogy egy sza­va sem felelt meg a valósiénak. Matusow, aki az amerikai állam­­gépezettől a haladó elemek és szerve­zetek „kinyitásának” szerepét kap­ta, egyidejűleg a legkülönbözőbb terü­leteken tevékenykedik: emberek szá­zainak sorsát pecsételi meg azzal, hogy eskü alatt amerikaellenes tevé­kenységgel vádol művészeket és taná­rokat, kereskedelmi társaságok és ipari vállalatok szakszervezeti tag­jait, sőt a diplomácia, a külügyminisz­térium és a hadsereg berkeibe is be­hatol. Érthető, hogy az illetékes amerikai hatóságok mindenféle módon igye­keztek megakadályozni Matusow könyvének megjelenését. Elképzelhe­tetlen, nyomást gyakoroltak mind Ma­­tusowra, mint pedig Albert Kaimra és Angus Cameronra, akik magukra vállalták a könyv kiadását. A „vörös­falók“ tervei azonban kudarcba fullad­tak. A könyv megjelent. A botrány pedig elemi erővel robbant ki, a nem­zetközi sajtó és közvélemény keményen elítélte és mély megvetéssel sújtotta az az „igazságszolgáltatást”, amely lefize­tett besúgóik hamis tanúvallomásain épül fel. Voltak olyanok, akik megpró­bálták tisztára sikálni az Egyesült Államok erkölcsi kátyúba jutott hiva­talos intézményeit s a könyv meg­jelenésekor úgy igyekeztek beállítani a dolgokat, mintha Matusow, a meg­rögzött hazudozó ezúttal ismét csak hazudna. A közvéleményt azonban nem tévesztették meg ezek a kisérle­tek. Még egy olyan amerikai burzsoá újságíró, mint Stewart Alsop is alá­húzza a könyv feltétlen szavahihető­ségét és egyebek között hangsúlyoz­za: „Ha szem előtt tartjuk Matuson valamennyi önvallomását, senki sem állíthatja, hogy túlzottan nagy lojali­tásról, vagy politikai bölcsességről tett bizonyságot. M£gis, sajnos tekin­tetbe kell vennünk, hogy , bámulatos vallomásainak legnagyobb részét hite­les okmányokkal támasztja alá. Már csak azért is lehetetlen nem hitelt ad­ni szavainak, mert Matusov vádjai tulajdonképpen legelsősorban saját maga ellen irányulnak“. Kétségtelen, hogy ennek a könyv­nek a megjelenése és a világ legelter­jedtebb nyelveire való lefordítása igen nagy jelentőségű. Nagy jelentőségű, mert hozzájárul a reakciós körök le­leplezéséhez és elszigeteléséhez. S hogy a könyv valóban igen nagy szolgála­tot tett a reakció leleplezésében, arra meggyőző bizonyíték van. Az a McCarthy, aki a hidegháború legéle­sebb időszakában az Egyesült Államok közéletének jelentős alakjává nőtte ki magát, jórészt éppen a könyv meg­jelenése következtében, szánalmas figurává törpült. A maccarthizmus csillagzatának lehanyatlása után be­állott helyzet természetesen nem je­lenti azt, hogy Matuson könyve meg­tisztította az amerikai igazságszolgál­tatást. De azt jelenti, hogy még egy jelentős dokumentummal gyarapodott azoknak a munkáiknak a száma, ame­lyek meggyőzik az emberiséget a hala­dással szembe szegülő reakció mély­ségesen erkölcstelen arculatáról. FEHÉR OSZKÁR ELŐRE Elkészült az ország új állattenyésztési térképének tervezeté­ nek a fajtának a tenyésztésére — a fajta tisztaságának fenntartásával — igen alkalmasak a helyi körülmények Temesvár, Nagyvárad, Kolozsvár, Sztálin tartományokban, a Magyar Autonóm Tartományban, valamint Nagybánya, Hunyad és Suceava tar­­tományok sík vidékein. A hegyvidéken és a Kárpátalján el­­terjedt borzderes fajtát tökéletesíteni fogják a tej- és húshozam növelése ér­dekében. Ezt a fajtát sikeresen el le­het terjeszteni a hegy- és dombvidé­ken, Nagybánya, Pitesti, Craiova, Plo­­esti, Bukarest, Dákó és Galac tarto­mányokban. A­­ kutatók megállapítása szerint a pinzgaui fajta tenyésztésé­re a hegyvidéki és kárpátaljai, a vö­rös lapálymarha tenyésztésére pedig különösen az ország délkeleti sztyep­pes rajonjai alkalmasak. A főként Moldvában elterjedt szürke sztyeppés fajta tej- és húshozamának növelése céljából ezeket az állatokat jobban kell gondozni és táplálni és megfelelő kiválasztás útján fel kell javítani. A durvagyapjas juhokat finom- és félfinom­ gyapjas kosokkal fogják ke­resztezni, mégpedig merinó, szpánka, cigája, karnabat, stb. fajtákkal az e­­gyes vidékek sajátosságai szerint. Egyes vidékeken, amelyeken bárány­bőröket kívánnak termelni, karakat és racka-keresztezést fognak végrehajta­ni. A kutatók megjelölték azokat a tartományokat, amelyek alkalmasak a merinó, cigája, karnabat, stb. fajták tenyésztésére. Racka fajtát csak azok­ban a tartományokban fognak te­nyészteni, amelyekben az éghajlat nedves, a takarmányozás pedig szű­kös. Az egész ország területén megálla­pították a legfőbb sertéstenyésztési övezeteket is. A lótenyésztés rajonálásának tér­képe szerint három nagy lótenyészté­si övezetbe osztották az országot. Az arab, angol-arab, a könnyű ügető hátaslovak és igavonók tenyésztésére az 1. számú övezetet jelölték ki, a­­mely magában foglalja a dombvidé­ket és a Kárpátok keleti és déli lejtő­it­ alatti sík vidéket. A 2 .számú öve­zet a kis testalkatú, valamint egyes helyi fajtájú hátaslovak és igavonók tenyésztésére alkalmas. Ezt az öveze­tet a hegyvidék határolja. A 3. számú övezet, amelyben félnehéz igáslovakat és mezőgazdasági munkákra alkalmas lovakat tenyésztenek, a bánáti és er­délyi síkvidéket foglalja magában. A baromfitenyésztés terén megálla­pították, hogy a nagyobb hozamú typ­kfajtáknak, különösen a Rhode- Island fajtának kell kitennie az állo­mány 90 százalékát. A vízi szárnya­sokat nagyobb arányban kell tenyész­teni a tavak és mocsarak vidékén, a Duna deltájában és árterületén, a pulyka tenyésztésére pedig különösen a Baragán, a dobrudzsai síkság és a délmoldvai tartományok alkalmasak. A Földművelésügyi Minisztérium és az Akadémia szakembereinek egyik munkaközössége nemrégiben elkészí­tette az ország álettenyésztési térké­pének tervezetét az állatfajták te­nyésztési­­ övezeteinek megállapítása céljából. Ezt az új tudományos munkát az állattenyésztési kísérleti intézmények és állomások kutatásai és több állami és kollektív gazdaság, valamint az élenjáró egyéni állattenyésztők által elért eredmények alapján dolgozták ki. A szarvasmarhatenyésztésben fon­tos szerepe van a szimentáli fajtának. A kutatók megállapították, hogy en­ 3 Folytatódik az Albán Munkapárt I­I. kongresszusa TIRANA (Agerpres). — Az ATA hír­ügynökség jelenti: Az Albán Munkapárt III. kongresz­­szusának május 30-i délutáni ülésén megkezdték a vitát Mehmet Shehu elvtársnak, az Albán NK Miniszterta­nácsa elnökének az első ötéves terv eredményeiről szóló beszámolójával kapcsolatban. Adil Csarcsani ipari és bányaipari miniszter felszólalásában elmondotta, hogy az ország ipara ma már 34 nap alatt ugyanannyit termel, mint 1938-ban egész évben. Az iparvállalatok 50 új termék gyártását kezdték meg az első ötéves terv ideje alatt. A szónok a továbbiakban kifejtette az albán dol­gozók feladatait a második ötéves terv folyamán. Hangsúlyozta, hogy a lehe­tő legnagyobb mértékben ki kell hasz­nálni a meglévő termelőkapacitásokat és szüntelenül javítani kell a termé­kek minőségét. Ezután Szíria, Libanon, Ausztria és más országok kommunista pártjainak képviselői üdvözölték a kongresszust Korea egyesítését idegen beavatkozás nélkül, csakis a koreai nép hajthatja végre Kim Ir Szen elvtárs válasza egy indiai újságíró kérdéseire A TASZSZ PHENJAN (Agerpres) jelenti: Kim Ir Szen marsall, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság miniszter­­elnöke interjút adott V. Praszad, in­diai újságírónak. Az újságírónak arra a kérdésére, hogy mi a véleménye Korea egyesítésének lehetőségeiről, Kim Ir Szen ezeket mondotta: Következetesen kitartunk amellett, hogy Korea egyesítésének idegen be­avatkozás nélkül, demokratikus alapon s a kölcsönös megértés alapján, tár­gyalások útján kell végbe mennie, s az egyesítést csakis a koreai nép hajthat­ja végre. Ez az egész koreai nép, min­den koreai hazafi egyöntetű óhaja. Ha a dél-koreai hatóságok a magukévá tennék a koreai népnek ezt a hó kíván­ságát, akkor rövidesen meg lehetne valósítani Korea egyesítését. A dél-koreai hatóságok azonban semmibe sem veszik a koreai népnek ezt a követelését és az országunk déli részét megszállva tartó idegen ál­­lamok parancsait követve helytelen álláspontra helyezkednek: erőszakkal akarják megvalósítani Korea egyesíté­sét — mondotta Kim Ir Szen. Ez az álláspont azonban nem reális, mert ellentétben áll nemzeti érdekeinkkel. A dél-koreai hatóságok akciói nem állhatják útját Korea békés egyesí­tésének — jelentette ki Kim Ir Szen. Meggyőződésem, hogy Korea békés egyesítése megvalósul, mert az egész koreai nép forrón óhajtja és a világ békeszerető népei követelik ezt. Korea egyesítésének előmozdítása érdekében elsősorban azt követeljük, hogy a koreai fegyverszüneteit változ­tassák át tartós békévé, vonják ki az összes idegen csapatokat mind Dél-, mind Észak-Koreából, követeljük to­vábbá az észak- és dél-koreai fegy­­veres erők létszámának csökkentését, a demokratikus szabadságjogok, s az összes politikai pártok és társa­dalmi szervezetek tevékenységének biz­tosítását Dél-Koreában, széleskörű gazdasági és kultúrkapcsolatok létesí­tését Észak- és Dél-Korea között, va­lamint egy állandó bizottság megala­­kítását Észak- és Dél-Korea képvise­lőiből, az ország egyesítésével kapcso­latos kérdések megvitatására. A jö­vőben is minden erőfeszítést megte­szünk, hogy hazánk békés egyesítése érdekében megvalósítsuk a nemzet összes erőinek összefogását, beleérve az összes politikai pártokat, társada­mi szervezeteket és az észak- és dél-ko­reai lakosság minden rétegének kép­­viselőit. Sajnálattal állapítom meg, hogy mi­vel bizonyos országok ellenzik Korea békés egyesítését, mindeddig nem hívták egybe az érdekelt távol-keleti országok értekezletét, az ázsiai or­szágok széleskörű részvételével. Egy ilyen értekezlet pozitív szerepet tölt­hetne be a koreai kérdés rendezésében. Augusztusban görög parlamenti küldöttség utazik a Szovjetunióba ATHÉN (Agerpres). — A TASZSZ jelenti: M. G. Szergejev, a Szovjetunió athé­ni nagykövete május 29-én megláto­gatta Rodopuloszt, a görög parlament elnökét, és átnyújtotta neki a Szovjet­unió Legfelső Szovjetjének arra vonat­kozó meghívását, hogy egy görög parlamenti küldöttség látogasson el Moszkvába. Lapjelentések szerint Rodopul­osz elvben elfogadta a meghívást és ki­jelentette, hogy még megbeszéli a kérdést a kormánnyal. Mint a lapokból kitűnik, a görög parlamenti küldöttség előreláthatólag augusztusban látogat el a Szovjetunió­ba. A küldöttségben, amelyet Rodopu­­losz fog vezetni, részt vesz a „Nemzeti Radikális Szövetség” nyolc képviselő­je és hét ellenzéki képviselő. Fogadás Moszkvában a dán parlamenti küldöttség tiszteletére MOSZKVA. (Agerpres.) A TASZSZ jelenti: A. Moerch, Dánia moszkvai rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövete, május 30-án fogadást adott a dán par­lamenti küldöttség látogatása alkal­mából. A Szovjetunió részéről megjelentek: M. Z. Szaburov, A. B. Arisztov, M. P. Taraszov, a Szovjetunió Legfelső Szovjetje Elnökségének alelnöke, az OSZSZSZK Legfelső Szovjetje Elnök­ségének elnöke, A. P. Volkov, a Szov­jetunió Legfelső Szovjetje Szövetségi Szovjetjének elnöke, M. A. Jasznov, az OSZSZSZK Minisztertanácsának elnöke, továbbá miniszterek, marsal­lok és tábornokok, a Szovjetunió és az OSZSZSZK Legfelső Szovjetjeinek képviselői, a társadalmi szervezetek képviselői, a Szovjetunió Legfelső Szovjetje Elnökségének több főtisztvi­­selője, valamint más hivatalos szemé­lyiségek, tudósok, művészek, dán és szovjet újságírók. A fogadáson részt vettek a Szovjet­unióban akkreditált több diplomáciai képviselet vezetői. Az amerikai légi erők vezérkari főnöke részt vesz a moszkvai légiparádén WASHINGTON. (Agerpres.) — Donald Quarles, az USA légi erői­nek minisztere, szerdán a következő közleményt hozta nyilvánosságra: „Eisenhower elnök beleegyezésével Nathan Twining tábornok, az ameri­kai légi erők vezérkari főnöke elfogad­ta a szovjet kormány meghívását s június 24-én részt vesz a moszkvai légiparádén. A külügyminiszter és a honvédelmi miniszter jóváhagyta a lá­togatást. Twining tábornokot több re­­pülőtiszt kiséri el útjára.” Az Associated Press jelentése sze­rint, „azok a körök, amelyek a meg­hívás elfogadása mellett foglaltak ál­lást, ezt azzal indokolták, hogy ha most kivonnák magukat, ez azt a vá­dat vonná maga után, hogy az Egye­sült Államok nem akar javítani a Szovjetunióval való viszonyán.” Nehru, India miniszterelnöke: A Szovjetunió magához ragadta a kezdeményezést számos nemzetközi fontosságú kérdésben DELHI (Agerpres).­­ Dzsavaharlal Nehru, India miniszterelnöke május 30-án beszédet mondott az indiai nemzeti kongresszus­ párt vezetőségé­nek ülésén. A miniszterelnök a töb­bi között hangsúlyozta, hogy „a szov­jet dip­omácia által mind belpolitikai mind külpolitikai téren indított akciók nagymértékben előmozdítják a nemzet­közi feszültség enyhülését”. Kiemel­te továbbá, hogy a jelenlegi nemzet­közi helyzetben a szovjet kormány ma­­gához ragadta a kezdeményezést szá­mos, nemzetközi fontosságú kérdésben. A Szovjetunió katonai állományának 1.200.000 fővel való újabb csökken­tésére utalva a miniszterelnök megál­lapította, hogy ez a lépés is csökkenti egy újabb háború veszélyét. Angol laburista képviselők követelik. Az angol kormány tettekkel válaszoljon a Szovjetunió leszerelési intézkedéseire LONDON (Agerpres). — A TASZSZ jelenti: "Az angol képviselőház tagjainak egy csoportja az alsóházban felvetet­te azt a problémát, hogy — válaszként a szovjet kormány leszerelési határo­zatára — Nagy-Britanniában csökken­teni kellene a fegyveres erők létszá­mát. Victor Yates laburista képviselő megkérdezte a honvédelmi minisztert, hogy „figyelembe veszi-e a szovjet kormánynak azt a nyilatkozatát, hogy 1.200.000 emberrel­­csökkenti fegyve­res erőit, s hogy hajlandó-e az angol kormány hasonló intézkedésekkel szin­tén hozzájárulni a nemzetközi feszült­ség további enyhítéséhez ?” Hasonló kérdéseket tettek fel Shin­­well és Denis Howell laburista kép­viselők is. Monckton honvédelmi miniszter azt válaszolta, hogy egyelőre nem mond­­hat semmi újat a kormány ene vonat­­kozó politikájáról. Shinwell képviselő ,„teljesen nega­­tív”-nak minősítette a miniszter vála­szát, majd kijelentette: „Kívánatos lenne, hogy a szovjet kormány hatá­rozatára hasonló intézkedésekkel vá­laszoljunk. Itt az ideje, hogy az egész világ előtt válaszoljunk erre az intéz­­kedésre”. Shinwell nyilatkozatát számos kép­viselő támogatta. Kinevezték Egyiptom pekingi nagykövetét KAIRO­ (Agerpres.) A Sajtóügy­nökségek jelentése szerint az egyip­tomi kormány Hasszán Raghab tábor­nokot nevezte ki Egyiptom pekingi nagykövetévé. Egyiptom első pekingi nagykövete eddig Egyiptom hadügyi államtitkára volt s egy kereskedelmi küldöttség élén a múlt év végén meglátogatott több népi demokratikus országot, köz­tük Romániát is.

Next