Előre, 1957. március (11. évfolyam, 2910-2936. szám)

1957-03-02 / 2911. szám

Május 1 köszöntésére Biztosítsuk mindenütt a vállalások teljesítésének feltételeit! A­z idén május elseje korábban jutott az emberek eszébe. Február első meleg napjain már el is hangzottak a május 1-i munkafelajánlások. Elsőnek Resica, az acél városa szólalt meg: 5000 tonna acélt ajánlott fel május el­sejére , és versenyre hívta Vajda­­hunyadot. Néhány nap múlva már a rádió hullámain szállt Resicára a hunyadi olvasztárok üzenete: elfo­gadjuk a kihívást, 2000 tonna acélt adunk terven felül és 1.618.500 lej értéket takarítunk meg. Azóta egy­mást követték a vállalások. Egyet­len számottevő iparvállalat kollektí­vája se akar kimaradni a munkás­­osztály nemzetközi nagy ünnepé­nek köszöntésére indult verseny­mozgalomból. Egyszerű ennek a versenyszel­lemnek a magyarázata. A párt de­cemberi határozata még jobban ösztönzi népünk kiapadhatatlan kezdeményező készségét, amit mos­tanáig sok helyütt fékezett a túl­zott központosítás támasztotta bü­rokrácia. Ma a munkások, mérnö­kök és technikusok érzik, hogy a párt és a kormány az ő személyes ötleteikre, javaslataikra és bíráló észrevételeikre is igényt tart. Ez a tudat pedig nagy mozgósító erővel bír. A szakszervezeti csoportokba tömörült dolgozók együttesen vizs­gálják meg, hogyan lehetne műhe­lyeikben könnyebbé, gyorsabbá, ol­csóbbá tenni a munkát. Vörösacé­lon így került sor arra, hogy tar­­tósabb acélszerszámokkal cseréljék ki az öntöde felszerelését, hogy na­gyobb teljesítményű nyersolajszi­­vattyút szereljenek a kemencékhez. Az öntöde munkásai javasolták azt is, hogy gazdálkodjanak jobban a tűzállótéglával és használják fel azt egymásután többször is. Az így megteremtett jobb munkakörülmé­nyek tették lehetővé, hogy május 1-re 1400 tonna terven felül öntött acélt ajánlhasson fel a vállalat. Nagy lendületet adott a május 1-i versenyszakasznak a szinajai I. C. Frimu alkatrészgyár kezdemé­nyezése is, ahol komplex mozgal­mat hirdettek valamennyi termékük önköltségének csökkentésére. S mi­vel Sztálinváros nincs messze tő­lük, ott is hamar csatlakoztak a mozgalomhoz: az Esztergom évek 350.000, az Electroprecizia pedig 500­ 000 lejnyi érték megtakarítását vállalta, amit elsősorban terméke­ik önköltségének csökkentésével a­­karnak elérni. Sztálinváros azon­ban még nem az egész ország, márpedig a szinajaiak kezdeménye­zése megérdemelné, hogy vala­mennyi iparvállalat átvegye. Hi­szen a milliós értékek megtakarítá­sával nemcsak az általános nemze­ti jövedelmet növelik, hanem ma­guk is közvetlen hasznát látják en­nek. Jól igazolja ezt az aranyos­gyéresi Sodronyipar példája, ahol évente átlag másfél millióra rúgott a megtakarítások összege s ennek megfelelően jóval többet fordíthat­tak a kollektíva szociális-kulturális céljaira is. Ily módon az idén is öt tömbház épül Aranyos gyéresen, összesen hatvan lakrésszel. Kezdeményező szellemben tehát nincs hiba. Ez azonban egymagá­ban még nem elég a verseny sike­réhez. Mind a vállalati vezetősé­geknek, mind az üzembizottságok­nak sürgősen gondoskodniok kell arról, hogy minden vállalatban megteremtsék a verseny alapvető műszaki-szervezési feltételeit. Enél­kül a leglelkesebb munkavállalás is üres szó marad. An­nósza bányá­szai például még év elején azt vállalták, hogy az idén 4000 tonna szenet fejtenek terven felül Ma pe­dig még a tervüket is alig-alig tudják teljesíteni. Miért? Azért mert sem a szakszervezet, sem a vállalatvezetőség nem figyelt fel arra, hogy nincs karbantartva a csillepark, hogy nem jók a­ lám­pák, hogy nem jó a szellőztetés. De nem csak hogy maguk nem vet­ték ezt észre, hanem még a bányá­szoknak a termelési értekezleten el­hangzott bírálatait, javaslatait is figyelmen kívül hagyták. Ilyen s ehhez hasonló „jelentéktelen­“ dol­gok sok helyen fékezik meg a mun­kások versenylendületét .Pedig a legtöbb helyen minden különösebb fáradság nélkül rendbe lehetne hoz­ni a dolgokat. Az Electroprecizió­­ban is el-elmaradtak a gépjavítás­sal. Az üzembizottság úgy oldot­ta meg a dolgot, hogy versenyt szervezett a karbantartó csoportok között, a javítások idejének 10 szá­zalékos csökkentését tűzte ki célul. Az eredmény: azóta a gyár leg­több gépe fennakadás nélkül dolgo­­zik. Olyan dolog ez, ami elég is­merős volt minden gyárban első ötéves tervünk kezdetén, de elég sok helyen eltűntek az utóbbi évek formális „versenyszervezésében“­. A párt decemberi határozata most már lehetővé teszi, hogy felhasz­náljuk és továbbfejlesszük azokat a helyes módszereket, amelyek a szo­cialista verseny során itt, meg a­­mott kialakultak. A szocialista építés éveiben szer­zett tapasztalataink azt mutatják, hogy egy-egy sikeres versenysza­kasz az egész évi terv teljesítését döntő módon elősegítheti. Ezt iga­zolják kezdeményező nagyüzeme­ink első sikerei is. A hunyadi mar­­tinmű olvasztárai már a verseny másodnapján 158 tonnát törlesztet­tek abból a­ kétezerből, amit május­­ köszöntésére felajánlottak. Meg­érdemlik a dicséretet." És május 1-ig­ bizonyára minden tartománynak, minden vállalatnak meglesznek a hasonló eredményei. Száz támad, ahol egy áll, ezreket szülnek százak Egyetlen szikra kell csak és a parasztság lázad Kukoricások mélyén, górék alatt, cserésben Tüzes förgeteg lappang magasba törni készen. A történelmi feljegyzések szerint Flaminziben lobbant fel ez a szikra. Itt, a helyszínen pontosabban fogal­­maznak: Urifiban (a mai Balcescu­­ban), Flaminzi tőszomszédságában. Ott lakik ma is egy őszülő paraszt­asszony, Trifan Roman Grosu leánya. Kicsi házának tiszta szobájában főhe­lyen függ egy régi fénykép, a század elején dívott sárgás-barna színben. Nemcsak azért tartja olyan becsben ezt a képet, mert az édesapja. Jól em­lékszik, habár pöttömnyi leányka volt csupán, hogy úgy két évvel a felkelés után, édesanyja odavezette e jóságos, de mégis dacos tekintetű ember halá­los ágyához akit a csendőrök élete tel­jében küldtek a sírba s rámutatott a haldokló jobbjára: — Soha se felejtsd el leányom, ez a kéz mert először hozzáérni a faluban egy úrhoz s az egész úri világhoz. Annak a kéznek a gazdáját az egész falu haragja sütötte. Itt, Urtt­ban ka­vargott fel legelébb a vihar, ha még csak az egyszerű paraszti gúnyák a­­latt is, a szív tájékán. Román és ukrán munkásokat hozott ide egykor Sturdza herceg valamel­yik őse Az ukrán munkások közül soknak rokona, ismerőse maradt túl a Pruton, Oroszországban. S máskülönben is kö­zel ide a határ, átszállnak rajta a hí­rek, miként az énekes madarak a nagy óceánt is átszelik, ha eljött az idő s hirdetni kell a tavaszt• Szálltak a hí­rek már 1906 elején vagy még hama­rább, hogy nagy Oroszországban fel­kelt a nép az ottani szolgaság ellen. Pétervár munkásai kimentek az utcá­­ra s ha gyilkos sortűzzel el is próbál­ta némítani őket a hatalom, a forra­dalom zsarátnokát csak annál jobban felszította vele. Urlfiben esténként, különösen 1906 telén, amikor inkább volt rá idő s nem voltak olyan elcsigázottak, mint nyári dologidőben, egyre határozot­tabb hangsúllyal mondogatták egy­másnak az emberek: — íme hát ezt is lehet ! Fel is le­(Tudor Arghezi: „1907“’) hét kelni a szolgaság ellen, ha torkun­kig ér a kés I Az orosz munkások megmutatták I S karácsonykor már senki sem a­­kart adományt vinni a bojárnak. Mert bizony a bérlet árán kívül, „ajándé­kot" is kellett vinni a kastélyba: kará­csonykor sertéssonkát és nyelvet, új­évkor pulykát, h­úsvétkor süldő bá­rányt, esküvőkor, keresztelőkor meg szárnyast, tojást és miegymást. Írat­lan törvény volt ez már, de az írott­nál is jobban betartották a bojár bel­ső emberei. Karácsonykor, újévkor azonban már csak veréssel gyűlt be az ajándék" Urifiben, meg Flaminziben is. Az e­­gész környéken. Hogy a moldvai em­ber szavajárását használjuk, nagyon kiszáradt a lázadás taplója. Egyetlen szikra kellett csak, hogy lobbanjon a láng. Ez a szikra volt az 1907- évi tava­szi bérleti szerződések megkötése. És itt forduljunk megint Dumitru Simionescu tanító feljegyzéseihez. I­­gen érdekes dolgokat tudhatunk meg belőle. Az irkalapok vallomása szerint 1906-ban a konzervatív kormány úgy gondolta, hogy egy kis­­kedveskedés­sel’’ adja vissza a bojárok meg a nagybérlők kedvét a gazdálkodáshoz. A sok-sok haszonélvező bojár, bérlő s más egyéb mihaszna kezén ugyanis felaprózódott a paraszti munka ered­ménye s a bérlők kezdtek elégedetlen­kedni a haszonnal. 1906-ig a „Legea invoielilor agricole" szabályozta a bérbeadás módját, 16 lejben állapította meg egy falesen haszonbérét s ugyan­akkor megszabta az uradalomnak vég­zett munka diját is. A felkelés előtti esztendőben a kormány egyszerűen megkétszerezte a haszonbért, 32 lejre emelte, de a paraszt munkadija ma­­radt a régiben. Ez a régi nyomoru­ság megkétszereződését jelentette a falusi dolgozók számára. A flaminzi uradalomban a kedélyek felkorbácsolásához hozzájárult az is, hogy Sturdza herceg 1907-re egyszer­re két nagybérlőnek adta ki a birtokot. A régi bérlő, Mochi­ur felbiztatta az embereket, kergessék el az újat s jutalmul fűt-fát ígért nekik. Az em­berek kapva-kaptak az alkalmon s megszalasztották a herceg uj bérlőjét A két bérlő össze is perlekedett, bíró­ság elé vitték az ügyet. De hát milye­nek az urak? Egy-kettőre kibékülnek, ha közösen kaphatnak a koncból. El­­osztották­ egymás között a bérletet. Flaminzi környéke Mochi urnak maradt. S alig jött haza a tárgyalásról, ezzel küldte el a saját ígéretére figyelmez­tető falusiakat. — Sajnálom, de nincs már szüksé­gem reátok. Kibékültem a másik bér­lővel, semmi dolgom többé veletek. Menjetek a községházára és írjátok alá az uj szerződést. Ebben a szerződésben nem több és nem kevesebb állt, mint az, hogy a parasztok­ 80 lejért veszik bérbe a föld fariskáját. Hiszen a hirtelen keblére ölelt másik bérlőnek járó kártérítést is a parasztokkal szerette volna megfi­zettetni. Morajlott a falu, morajlottak a fal­vak, mint vihar előtt a tenger ... — ötszörösére emeli az árendát s a kapálás, kaszálás dija marad a ré­­giben, így még puliszka se jut majd az asztalunkra. — Úgy kell nekünk, ha hagyjuk ma­gunkat! Flaminziben Constantin Maxim taní­tó esténként a házába gyűjtötte össze az embereket: — Ne írjátok alá a szerződést! Vagy felemeli a kaszálás, kapálás árát is, vagy ti sem adtok többet a törvényes­nél. — Még annyit semi — zúgták az emberek. — 25 lejnél nagyobb árendát nem tudunk fizetni, ha megszaka­dunk se. Huszonöt lejt egy falcseáér­t. Napok múltán az egész környéken ez volt a jelszó. A parasztság körében valósá­gos harci programmá vált egyhamar. A községi elöljárók, bírók, a falu mó­dosai ijedten szaladtak az udvarházak­ba, a nagybérlőkhöz: — Uram, mit tegyünk, háborog a tenger... — Majd lecsillapodik magától. A hulám hullámként vész bele a semmi­be. Ki kell várni a végét. Várni tehát, hisz február dereka van (Folytatás a­ 5. oldalon) Dumitru Gogescu veterán felkelő unokájának mesél azokról a nagyidőkről. Rajta az a mellény, amelyben „Constantinescu urat megszorongatták" egy kicsit. (Antal Béla felvétele.) Világ proletárjai egyesül­­et elel XI. EVE. 2911 SZ. * 6 OLDAL ÁRA 20 BAM­­ ★ 1957 MÁRCIUS 2. SZOMBAT Újabb részleges eredmények az indiai választásokról NEW DELHI (Agerpres) — Az in­diai választásokról szóló sajtóhírek­ből kitűnik, hogy az eddigi eredmé­nyek szerint az Indiai Kongresszus Párt kapta a legtöbb szavazatot. Feb­ruár 28-án estig a Népi Kamara 500 helyéből 127 hely sorsa dőlt el. Eb­ből az Indiai Kongresszus Párt 108 helyet, a szocialisták 7, a kommunis­ták 2, a függetlenek 9, a Dzsan Szangh szélső­jobboldali párt jelölt­jei pedig egy helyet szereztek. Jordánia maga akarja adminisztrálni az amerikai segélyt AMMAN (Agerpres) Az Al Massaa című egyiptomi lap ammani tudósító­­jának híradása szerint a jordániai kormány felszólította az Egyesült Ál­lamok kormányát, hogy vizsgálja felül a két ország közt érvényben levő szer­ződést, amely a Truman-terv 4. pontja alapján Jordániában létesített amerikai adminisztráció működését szabályozza. A jordániai kormány azt kívánja, hogy szüntessék meg ennek az adminisztrá­ciónak a függetlenségét, és helyezzék költségvetését és személyzetét a jordá­niai kormány közvetlen fennhatósága alá. Norvégia Kommunista Pártjának IX. kongresszusa OSZLO (Agerpres) — A TASZSZ jelenti: Március 1-én megnyílt Oszlóban Norvégia Kommunista Pártjának IX. kongresszusa. A kongresszuson mint­egy 240 küldött és meghívott vesz részt, beleértve a svédországi, dániai, finnországi, franciaországi, csehszlo­vákiai- lengyelországi és ausztriai test­véri kommunista és munkáspártok kép­viselőit is. A kongresszusra bolgár és albán meghívottak érkezését is várják. Miután megválasztották a kongresz­­szus szerveit, Emil Levb­en, a párt el­nöke jelentést terjesztett elő , „Nor­végia Kommunista Pártja harcban a békéért, demokráciáért és nemzeti füg­getlenségért“’ címmel. Levk­en jelentésében annak a re­ményének adott kifejezést, hogy Nor­végia Kommunista Pártjának kong­resszusa jelentős mértékben hozzájárul a szocializmus és kommunizmus esz­ményeiért vívott harchoz, s megveti az alapját a békéért, szabadságért, a haladásért és szocializmusért küzdő norvég dolgozók egységének. A jelentést vita követte. A kongresszuson felolvasták az SZKP KB üdvözlő táviratát, amely a többi között a következőképpen hang­zik: Meg vagyunk győződve róla, hogy Norvégia Kommunista Pártja — a nor­vég munkásmozgalom legnemesebb ha­­gyományait követve — újabb sikere­ket fog elérni a munkásosztály akció,­egységének megteremtésében a béké­ért, demokráciáért és szocializmusért folytatott harcban. Üdvözlő táviratot küldött a Kínai Kommunista Párt, Nagy-Britannia Kommunista Pártja és a Holland Kom­munista Párt is. A kongresszuson részvevő testvéri kommunista pártok képviselői üdvözöl­ték a kongresszust. A kongresszus folytatja munkáját. Megbeszélések a Finn KP és az SZKP között MOSZKVA. (Agerpres.) A TASZSZ jelenti: Finnország Kommunista Pártjának Moszkvában tartózkodó képviselői február 27-én megbeszélésen voltak az SZKP Központi Bizottságánál. A megbeszélésen részt vettek a kö­vetkező elvtársak: M. A. Szuszlov, az SZKP KB Elnökségének tagja, az SZKP KB titkára, D. T. Sepilov, az SZKP KB Elnökségének póttagja, az SZKP KB titkára és B. N. Ponomar­­jov, az SZKP KB tagja, valamint Finnország Kommunista Pártjának képviselői, név szerint A. Aaltonen, az FKP elnöke, V. Pessi, az FKP főtit­kára és M. Ryoemae, az FKP KB Po­­litbürójálnak tagja. A megbeszélések a szívélyes barát­ság légkörében folytak le. A két kom­munista párt képviselői eszmecserét folytattak a nemzetközi munkásmoz­galom egyes kérdéseiről és megbeszél­ték a két párt baráti kapcsolatainak továbbfejlesztését érintő kérdéseket. A két párt képviselői megállapították, hogy nézeteik tökéletesen megegyez­nek a felmerült kérdések tekintetében. Plenáris ülést tartott Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága PRÁGA (Agerpres). — A CETERA jelenti: Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága február 27-én­ és 28-án plenáris ülést tartott. Antonin Novotny jelentést terjesz­tett elő azokról a tárgyalásokról, ame­lyeket az utóbbi hónapok során Csehszlovákia Kommunista, Pártja a Szovjetunió Kommunista Pártjával, valamint más testvéri kommunista és munkáspártokkal folytatott. Novotny elvtárs beszámolója után a Központi Bizottság az ország népgaz­daságának fejlesztéséhez fűződő kér­déseket vitatta meg. Ezzel kapcsolatban Jaromir Do­­ansky terjesztett elő je­lentést. A Központi Bizottság meg­­felelő határozatokat hozott. Igen nagy sikert aratott a stockholmi román kerámia-kiállítás. Képünkön: a látogatók nagy érdeklődéssel szemlélik a romániai agyagművesek remekeit. Új lakónegyed Marosvásárhelyen Marosvásárhelyen új lakónegyed épül. Kezdetként 13 tömbházat építe­nek 300 lakással. A tömbházak a város különböző vállalatainak hozzájárulá­sával épülnek fel. Az építőtelep­ kije­lölése után megkezdődött az építő­anyagok szállítása. Eddig 628 köbmé­ter kavicsot, 78.000 téglát­ és más anyagokat szállítottak a telepre. A talaj egyengetése után megkez­dődött a két első egyenként 27 laká­sos tömbház alapjának kiásása. Az épí­tők két váltásban dolgoznak, hogy mi­nél rövidebb időn belül felépítsék a tömbházat. (Agerpres) Megalakult a Román Népköztársaság Könyvtárosainak Egyesülete Nemrégiben megalakult a „Román Népköztársaság Könyvtárosainak Egyesülete", a könyvtárosok és bib­liográfusok tudományos és szakmai szervezete. Az egyesület a könyvter­jesztés megjavítása érdekében együtt fog működni a különböző állami intéz­­ményekkel, intézkedéseket fog java­solni e célkitűzés valóraváltására és támogatni fog minden olyan akciót amely ezt a célt szolgálhatja! Az egyesület keretében vitákat, elő­adásokat és értekezleteket rendeznek a hazai és külföldi könyvtárosok bevált tapasztalatának népszerűsítésére. Az egyesület első ülésén beszámolókat tartanak a szakmai oktatásról, egy szakmai előadássorozat megszervezé­séről, tudományos vonatkozású bel­földi és külföldi kirándulások meg­szervezéséről, az egyesület folyó­iratának kiadásáról és más kérdések­ről. A Nők Napjára készülnek a nagyváradi csipkegyárban Nézzünk szét ebben a gyárban, ahol a „csipkeverést" már szinte a művészetig fokozták. E­gy nagy és világos teremben a szövőgépekhez hasonló, köralakú gépek állanak, illetve fülrepesztő dörgéssel, zaka­­tolással dolgoznak. A munkásnők fürgén jönnek-men­­nek a gépek között, hallásból fel­­ismerik a bajt s biztos kézzel nyúl­­nak a sokszáz orsó közé, ha vala­hol szakad a szál. Így van ezzel Kocsis Margit élmunkásnő is, aki már annyira ismeri gépe működé­sét, a számtalan darabból álló szerkezet csinját-binját, hogy szin­te behunyt szemmel is vállalkozna kezelésére. Tizenegy gép kezelésére vállalkozott, örökös riválisa, Nagy Rozália, ugyancsak 11 gép irányí­tását vette át s bizony érdemes versenytársa lett a csipkeszövésben Kocsis Margitnak! Egyébként a gyár valamennyi osztályán színte ünnepi hangulat uralkodik most. Versenyeznek a fes­tődében, élre akarnak törni az or­­sózóban. S ez a versenyláz érthető is, hiszen nők dolgoznak itt több­ségben, akik március 8 tiszteletire mérik össze erejüket. Megfogadták, hogy e nap tiszteletére két újabb csipkefüggöny-mintával örvendez­­tetik meg nőtársaikat. NAGY ROZÁLIA az újmintájú csipkék készítésén dolgozik. KOCSIS MARGIT élmunkásnő, szövőnő gépét őrzi. KOLLÁTH IRMA a keresztorsózó gépen 150 százalékos norma, teljesítménnyel biz­tosítja a fogadalmak teljesítését. Munkára készen A Kolozsvár tartományi Sármáson mintegy két évvel ezelőtt új gép- és traktorállomást létesítettek. A sármá­­si GTA azóta a szocialista mezőgazda­ság erős támaszává fejlődött. A GTA dolgozóinak jó munkáját dicsérik, a ta­­vaszi kampány előkészítésében elért eddigi eredmények is. A GTA munka­­közössége már csaknem két héttel ez­előtt elkészült 49 traktor, 50 eke, 10 vetőgép, 13 tárcsáskorona és egyéb felszerelés kijavításával és felülvizs­gálásával. ..­­ A GTA vezetői több szervezési in­tézkedést is hoztak a munka megja­vítására, így például a tavalyi 9 brigád helyett az idén 12 brigádot ala­kítottak és első ízben alakítottak meg két állandó brigádot. Új traktorosok képzése érdekében egy kilenc hónapos tanfolyamot szer­e­veztek. Mindez pedig azt példázza, hogy a sármási GTA kellően felkészült a­­tavaszi mezőgazdasági munkákra. üzemben a negyedik­­ mészégető kemence Tordán, a „Szocializmus győzelme’” gyárban a napokban helyezték üzembe a negyedik mészégető kemencét. A harmadik­­kemencét tavaly adták át rendeltetésének! Az új mészégető, amelynek napi tel­jesítőképessége mintegy 60 tonna, jelentősen növelni,fogja a termelést. A kemencét egy villamos meghajtású billenő­vagon segítségével gépesített úton töltik meg. Az új mészégető ke­mencét két héttel a kitűzött határidő előtt helyezték üzembe. KÖZLEMÉNY a szovjet-román műszaki-tudományos együttműködési bizottság VIII. ülésszakáról Február második felében Bukarest­ben befejeződött a szovjet-romá­n mű­szaki-tudományos együttműködési bi­zottság rendes ülésszaka. A kölcsönös megértés és barátság légkörében lefolyt ülésszakon a két ország műszaki-tudományos együttmű­ködésének további fellendítését cél­zó határozatokat fogadtak el. Az ülésszakon véleménycserét foly­tattak arról, hogy a felek miként tel­jesítették előzetesen vállalt kötelezett­ségeiket s megvizsgálták a Szovjet­unió és a Román Népköztársaság együttműködésének időszerű kérdéseit­ A bizottság megelégedéssel állapí­totta meg, hogy a VII. ülésszak óta eltelt időszakban sikeresen megvalósí­tották a két ország tudományos és műszaki vívmányainak cseréjét. 1956 utolsó hat hónapjában nagyszámú ro­mán tudós, mérnök, technikus és or­vos látogatott el a Szovjetunióba, a­­hol részletesen tájékozódtak az ipar különböző ágaiban, a mezőgazdaság­ban, szállításban és az egészségvéde­lem terén elért eredményeikről. U­­gyanebben az időszakban különböző román szervezetek vendégül láttak szovjet szakembereket és ismertették előttük műszaki-tudományos vívmá­nyaikat és termelési tapasztalataikat. A bizottság VIII. ülésszakának ha­tározatai alapján a Szovjetunió 1957 első felében műszaki dokumentációt ad át a Román Népköztársaságnak a következő tevékenységi területekre vo­natkozólag: géptervezés, a benzin ka­talitikus feldolgozására szolgáló be­rendezések, a kőolaj-üledékek kok­­szosításához szükséges felszerelések, szintetikus etilalkohol gyártásához felhasználandó, kőolaj-gázokból szár­mazó nyersanyagok előállítására szol­gáló berendezések, mezőgazdasági gé­pek tervei és más dokumentációs­­anyag. A Szovjetunió lehetővé teszi román szakemberek számára, hogy tanulmá­nyozzák kőolajipari, kohászati, vegy­ipari, stb. műszaki-tudományos ered­ményeit és termelési tapasztalatait. A Román Népköztársaság a maga részéről műszaki-tervezési dokumentá­ciót bocsát a Szovjetunió rendelkezé­sére előregyá­rtott vasbetonelemeknek ipari építkezéseknél történő felhaszná­lását illetően, továbbá műszaki doku­mentációt a kőolaj sótartalmának elek­tromos után történő kivonására, a mélyfuratú kőolajkutak csöveinek au­tomatikus tisztítására vonatkozólag, ezenkívül vendégül lát szovjet szak­embereket s ismerteti előttük az élel­miszeripar és orvostudomány megva­lósításait. A bizottság VIII. ülésszaka rendkí­vül nagy figyelmet fordított a mező­­gazdaság terén való együttműködés kiszélesítés­ére , elfogadta a két or­szág földművelésügyi minisztériumai­nak 1957. évi tudomán­yos-műszaki együttműködésére vonatkozó tervet. Előirányozták több tudományos és termelési kérdés közös megvitatását, így például: nagy terraéshozamú új kukoricafajták termelése, szőlő és zöldségfélék termesztése, a mezőgazda­sági kártevőknek és mezőgazdasági növények betegségeinek minél hatéko­nyabb leküzdése az állatok hozamá­nak növelése, valamint a rádióaktív izotópok felhasználása a mezőgazda­ságban. A terv — a mezőgazdasági­­tudo-­ mány és technika vívmányaival való megismerkedés céljából — előirányoz­za mezőgazdasági szakemberek köl­csönös cseréjét, továbbá széleskörű termelési tapasztalatcserét, növényter­mesztési, állattenyésztési, selyemher­nyó-tenyésztési kérdésekben, valamint a nehéz mezőgazdasági munkák gé­pesítése és villamosítása tekintetében, vetőmag, biopreparátumok, fajállat­ok, legújabb típusú mezőgazdasági gép- és szerszám­modellek cseréjének, vala­mint mezőgazdasági építkezésekre vo­­natkozó műszaki dokumentáció cseré­jének kérdésében. A szovjet küldöttség itteni tartózko­dása alkalmával ellátogatott számos iparvállalatba, tudományos és kultt­­ráns intézménybe.

Next