Előre, 1957. június (11. évfolyam, 2988-3013. szám)
1957-06-01 / 2988. szám
1957. juntas 1., szombat. Mit hozott a megjavított bérezés? — Beszélgetés a Vicrometan gyár dolgozóival — Szokatlanul nagy az élénkség a gyárban. Úgy tűnik, mintha könnyedebben pörögnének az üvegfúvó pipák és a csarnokokban napi körútjukat végző mestereket a szokottnál is gyakrabban állítják meg egy-két szóra a munkások. A megjavított bérezési rendszer keretében ugyanis hat óra lesz az üvegfúvók munkanapja. Érthető tehát a szokatlan élénkség: az első napok ezek, amikor két órával kevesebbet dolgoznak naponta a huta munkásai. De ezenkívül is nagy próba kezdődik most: a gyakorlatban mutatkozik meg a megjavított fizetési rendszer hozta minden változás. Ezekről beszélgetünk gyár járás közben munkásokkal, mesterekkel. KOVÁCS SÁNDOR hutamester maga is tagja volt a tökéletesített bérezés bevezetésével foglalkozó gyári főbizottságnak. Most szemmel láthatólag rendszerezni igyekszik azt a sok mindent, ami mind válasz arra a kérdésre, hogy mit is jelent részlegének a megjavított fizetési rendszer? — Kezdjük talán azzal, hogy az üvegfúvók keresetében nem igen hoz változást a tökéletesített rendszer — mondja. — Részben, mert az üvegiparban tavaly októberben már javították a fizetéseket, másrészt meg, ha most hat órai munkával ugyanannyit keresnek majd a munkások, mint azelőtt, már az is nagy dolog. Bizottságunk tevékenysége főleg ennek a biztosítására irányult. Valóban, a tökéletesített fizetési rendszer bevezetésének lényege az üvegrészlegen ennek a kérdésnek a helyes megoldása volt. Különösen a vezetőségnek volt felelősségteljes feladata abban, hogy az egész munkamenetet négy váltásra állítsák át. A kísérleti időszakot megelőző hónapokban gondoskodtak róla, hogy ehhez megfelelő szakembereket neveljenek. Az egész átszervezés és elsősorban a műszaki-szervezési intézkedések középpontjába az óránkénti munkatermelékenység emelésének biztosítását helyezték. — Ez volt a fő szempontja a normaváltoztatásoknak is — mondja Kovács Sándor. — Volt-e, ahol szigorításra volt szükség? — Akadt az is. Hogy egy példát is mondjak: a Paltinis elnevezésű poharaknál az egyik ékmunkás, Magyaró Szilveszter javasolt 15 százalék körüli szigorítást. De a fontosabb az volt, hogy a helytelenül kategorizált munkákat újra kategorizáltuk Például a penicillines üvegeket — amelyeknél különösen fontos a jó minőségű — magasabb kategóriába, a parfümös üvegekkel együvé soroltuk. Beszélgetés közben meg-megállunk, érdeklődünk a munkásoktól, hogy megy-e a hatórás munkabeosztás. Biztatók a válaszok. VERES KÁLMÁN ÜVEGFÚVÓ, a részlegen működő albizottság tagja is erősíti ezt. — Hiányzik még a tapasztalat — mondja —, de az, hogy minden munka normáját, kategorizálását felülvizsgáltuk és javítottuk, lehetővé tette, hogy már most jó legyen a hat órás munkanap eredménye. Persze azért van még megoldatlan kérdés elég, ami mind ránk, a bizottságra vár. — Most, a kísérleti szakasz megkezdése után, hogy működik az albizottságuk? — Hetente egyszer most is összeülünk, hogy megbeszéljük az időközben tapasztaltakat. Ha esetleg javaslatok érkeznek be, azokat is megtárgyaljuk. Búcsúzóul megkérdezzük, hogy neki magának mit jelent a két óra szabadidő-többlet? — Nekem azt, hogy többet megyek szabad levegőre. No, már úgy értem, hogy sportolni, futballozni. Mert az üzembizottság sportfelelőse is vagyok — teszi hozzá magyarázatképpen Persze, nem mindenki labdarúgásra használja fel a két órát. Mindenkinek mást jelent: egyiknek több alvást, másiknak több olvasást, tanulást, szórakozást. De nem is ez a fontos egyelőre, hanem az, hogy ma — a kísérleti időszakban —az üvegfúvók 70—80 százaléka (természetesen a legnehezebb munkahelyeken dolgozók) már részesülnek ebben és hogy érdem szerint értékelik is. — Még csak azt szerettem volna mondani — egészíti ki mindezeket Kovács Sándor —, hogy szép a mi mesterségünk és Medgyesen nagy múltja, hagyománya van. Az utóbbi időben mégis egyre kevesebb fiatal akarta megtanulni az üvegfúvást. Megnyílt az út a könnyebb pályák felé is, hát inkább azokhoz vonzódtak. Most meg máris kezdenek visszaszállingózni azok a fiatalok, akik, bár már üvegfúvók voltak, de a nehéz munkakörülmények miatt elhagyták a szakmát. Nagyon biztató ez-De hozott újat a megjavított bérezés az üveggyár többi osztályának, a többi munkásoknak is. Többek között Greiner Jánossal, a csiszolást, festést végző műhelyek egyik mesterével beszélgetünk erről. — Nálunk legalább 70—80 százalékos normatúlteljesítést kellett elérjen a munkás, hogy megfelelő fizetése legyen — mondja. — Már maga a tény, hogy ez a helyzet megszűnik, minőségjavítást eredményez. A normáik felülvizsgálásának ösztönző hatása máris meglátszik: a mieink javaslatára megbeszélést tartottunk, a huta munkásaival a minőség megjavításáért. Mert a csiszolók, festők selejtjeinek sokszor oka a rosszul fuvott üveg. A megbeszélés eredménnyel járt: azóta tíz százalékkal esett a törésszázalék. Megtudtuk, hogy a gyári főbizottság ezen az osztályon is helyes oldaláról fogta meg akérdést: egész sor műszaki szervezési intézkedés foganatosítását irányozták elő. A minőséget amúgy is ösztönző új normák mellett többek között ezek biztosítják majd a tervteljesítést, a termelékenység emelését. Nagyszerű példa erre a penicillines üvegeket égető új kemence felszerelése — mondja Greiner mester — Ezeket ugyanis eddig ugyanabban a kemencében égettük az aranyfestésű edényekkel, — egyiket délelőtt, másikat délután, — és a penicillines üvegekből felszálló klórsavgáz rontotta az aranyozás minőségét. A GYÁRRÁ ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰEN fontos volt sok helyen az akkordmunka megszüntetése. Erről Popa Simion a munkaszervezési osztály vezetője, a főbizottság egyik tagja, mondja, hogy például a nyersanyagot keverő munkások nem dolgoznak többet akkordra és megszűnt az üvegfúvók mellett dolgozó összes segédmunkások akkordírmunkája is. A termelés végső fokon eddig is az üvegfúvóktól függött, tehát a kisegítőmunkák akkordbérezése nem szolgálta a termelékenység emelkedését — magyarázza —. A megjavított rendszer nemcsak hogy a sietség megszüntetését hozza, hanem a technológiai folyamat pontosabb betartását is jelenti. Az új jutalmazási rendszer ugyanis a fizetés 40 százalékáig terjedő jutalmazást csak a mester és a mérnök javaslatára adja. Ezzel nő a mester tekintélye, útmutatásait jobban követik. Sokat jelent ez a gyárnak, mert feltétlenül hozzájárul a minőség javításához. Ugyanakkor a munkások sem járnak rosszul MÁTRAI ERZSÉBET A közeljövőben üzembe helyezik Medgyesen az új ablak-üveggyárat, melyet a legmodernebb gépekkel szerelnek fel. Képünkön: az épülő gyár A tartományi szövetkezeti szövetségek vezetőinek tapasztalatcseréje Marosvásárhelyen A fogyasztási szövetkezetek tartományi szövetségeinek vezetői nemrégiben Marosvásárhelyen országos tapasztalatcserét tartottak. Az értekezlet részvevői elemezték a fogyasztási szövetkezetekmunkáját. A tapasztalatcsere részvevői elismeréssel nyilatkoztak a Magyar Autonóm Tartomány szövetkezeti egységeinek jó munkamódszereiről. Az egyes tartományi szövetségek munkájában feltárt hiányosságok elemzése után tervet dolgoztak ki, amely ajánlja, hogy a falvak iparcikkekkel való ellátásának és a szövetkezetek pénzügyi helyzetének megjavítása céljából az ország összes szövetkezeti egységei alkalmazzák a Magyar Autonóm Tartomány szövetkezeteinek tapasztalatát. Kettős román-szovjet találkozó Jó játékot, tisztes eredményt várunk labdarúgóinktól Szombaton újabb nagy erőpróba előtt áll nemzeti válogatottunk. Ellenfele, a luzsnyiki V. I. Lenin stadionban, az olimpiai bajnok szovjet nagy válogatott. Nem csak nekünk, hanem a világ bármelyik labdarúgó-csapatának nehéz vizsga lenne a szovjet együttes elleni mérkőzés. A szovjet labdarúgók eredményeikkel, gyors, lendületes játékukkal nagy nemzetközi sikert, elismerést vívtak ki az utóbbi években. Fomin Alexandrescu Válogatottunknak azzal az elhatározással, óhajjal kell pályára lépnie Moszkvában, hogy jó játékot mutasson az igényes szovjet nézőknek s tisztes eredményt vívjon ki e találkozón. A szovjet labdarúgók befejezték készülődésüket. A már előre jelzett csapatban némi változás állt be. Basaskin ez a kiváló szovjet középhátvéd felépült sérüléséből s valószínüleg ő játszik Krizsevszkij helyett. A csatársorban is változott a szovjet együttes felállítása A moszkvai Szpartak csatára, Iszajev játszik jobbszélsőt. Moszkvai híradásból tudtuk meg, hogy a szovjet szakvezetők igen kemény, nehéz ellenfélnek tartják együttesünket, s azt hangoztatják, hogy bár jó formában van a szovjet „11”, mégis teljes tudása szükséges az RNK elleni találkozóra. ★ Ugyancsak szombaton az Augusztus 23 stadionban labdarúgó B válogatottunk a szovjet B-csapattal mérkőzik. Válogatottunk legutóbbi edzőmérkőzésein is bebizonyosodott, hogy helytelen volt a múltban egy csapat gerincére építeni a válogatottat. A felfrissített csapat már sokkal jobb együttes benyomását keltette. A csatársor játékába új szint vitt Alexandrescu, Suru és Zavoda játéka. B-válogatottunk szombaton valószínüleg a következő felállításban lép pályára: Dungu,— Zbircea, Brânzei, Ivanescu,— A. Vasile, Mihailescu,—P. Moldoveanu, Moldovan, Alexandrescu, Zavoda, Suru. (Tartalékok: Kozma, Soare, Karikás Hidisan). A szovjet csapat is befejezte készülődéseit. Legutóbbi edzőmérkőzésén különösen a csatárok mutattak jó formát. Az edzőpartner hálóját 10 remekbeszabott góllal terhelték meg a csatárok. Különösen Frodoszov volt elemében, egymaga öt gólt rúgott. A szovjet csapat felállítása a következő: Belajev, Krutikov, Kesarev, Jerohin,—Juszt, Beca,—Fomin, Fjodoszov, Mamedov, Babukin, Szabrov. A papírforma szerint mindkét mérkőzésen a szovjet csapat az esélyesebb. Reméljük, hogy labdarúgóink a kettős román-szovjet találkozón jól szerepelnek, tisztes eredményt vívnak ki. Úgy gondoljuk eredményes, jó játékkal meg lehet dönteni a papírformát. . . KINCSES JÓZSEF az Csütörtökön délelőtt megérkezett a szovjet B válogatott A. A. Szokolov, az össz-szövetségi labdarúgó bizottság alelnökének vezetésével. A szovjet labdarúgók remek erőnlétben és bizakodó hangulatban tekintenek a szombat délutáni mérkőzés elé. Kérésünkre az alábbi üdvözlő sorokat küldik Előre olvasóinak: A szovjet labdarúgók, akik a Szovjetunió B válogatottjának keretében érkeztek Bukarestbe, szívélyesen üdvözlik az Előre olvasóit. A Szovjetunió labdarúgó osztályának helyettes elnöke ALOPOLOV (A. SZOKOLOV) Az ökölvívó Európa-bajnokság elődöntői során újabb ragyogó román sikerek születtek. A félnehézsúlyban Gheorghe Negrea legyőzte a csehszlovák Cipret és bejutott a döntőbe, ahol a bolgár Spaszov lesz az ellenfele. Vasile Mariutan nehézsúlyú ökölvívó pontozással legyőzte Davidov jugoszláv bajnokot. Mariutan a döntőben Abramov szovjet bajnokkal kerül össze. ELŐRE Mostanában ismét sokat foglalkozik a világsajtó Speidel tábornokkal. A Daily Express újabb eredeti okmányokat tett közzé, amelyeket lord Russel, a hitlerista háborús bűnösök kérdésének egyik leghivatottabb, beavatott szakértője bocsátott a lap munkatársának rendelkezésére. Ezek az okmányok újabb kétségtelen bizonyítékai Speidel közvetlen személyes részvételének a franciaországi kivégzésekben és deportálásokban. Az angol lap ezzel kapcsolatosan idézi lord Russel kijelentését: Speidel kinevezése ,,sértés az élőkkel, gyalázat a holdakkal szemben". A Neues Deutschland pedig ugyancsak eredeti megcáfolhatatlan okmányok alapján leleplezi, hogy annak idején Speidel szervezte meg Sándor jugoszláv király és Banthou francia külügyminiszter meggyilkolását, akik útjában állottak a hitlerista terjeszkedésnek. Mindez csak aláhúzza az alábbi írás időszerűségét, annak ellenére, hogy az említett újabb leleplezések előtt íródott és a Speidel-ügy régebbi momentumaival foglalkozik. Úgy surrant be Párizsba, akár a tolvaj, vagy inkább akár a többszörös gyilkos, aki évek múlva kénytelen visszaszállingózni tettei színhelyére és ott minden percben attól fél, hogy valamelyik áldozatának hozzátartozója ujjal mutat rája. Még az őrizetére kirendelt hivatalos detektívvel sem akart találkozni. Ki tudja milyen ember lehet? Kívülről szolgálatkész, udvarias, franciásan kedves, belülről pedig talán engesztelhetetlen gyűlölet ég benne iránta, Speidel tábornok iránt. Elmehetett volna a régi előkelő szállodába, ahol 940-től 943-ig a német katonai parancsnokságon az ő hivatali szobája volt. Elnézhetett volna a régi, márványlapos, bordódiványos étterembe is. De egy ilyen terhes emlékkel teli városban jobb mindent egyszerűen csinálni és visszavonultan élni. Nagyon kicsike, nagyon jelentéktelen szállodában vett ki szobát. Előzőleg megvásárolta a párizsi lapokat, jobb és baloldaliakat és középpártiakat egyaránt. Arra volt kiváncsi, mit írnak róla. Hans Speidelről, az Észak-atlanti tömb kinevezett középeurópai parancsnokáról ne írnának valamit? A jobboldali és középpárti lapok udvariasan azt írták róla: kulturált ember. .. européer... a filozófia és a közgazdaságtudományok doktora. . . Franciaország régi barátja ... A szociáldemokrata Populaire azt írta róla, hogy Speidel idejövetelével tulajdonképpen Franciaország és Németország békül ki egymással... De az embert a rossz is vonzza. Ha már megvette az újságokat, azt is tudni akarta, hogy mit mondanak róla az egykori ellenállók, akikkel már 1941-ben is alig lehetett bírni. Vajon a Monde-nak, a l‘Humaniténak, a l’Humanité Dimanche-nak melyik száma került a kezébe? Az amelyben a fénykép Speidel tábornokot a párizsi Eiffel-torony tövében bizalmas kettesben Hitlerrel együtt ábrázolja? Vagy az a másik, ahol Von Stülpnagellel és a két francia kollaboráns miniszterrel együtt fotografálták le? Vagy ahol fakszimilében ő, Hans Speidel a német megszállócsapatok vezérkari főnöke szigorúan megrója a francia hatóságokat, hogy ezért és ezért a bűntényért miért csak három franciát végeztek ki? S követeli, hogy azonnal végezzenek ki három másik francia letartóztatottat! Hogy az emberről tizenhat év távlatából miket ki nem kaparásznak megint! Bármennyire is nyugalomra intette magát, bármennyire is kötélidegei voltak, aznap este Hans Speidel tábornok bizonyára altató segítségével aludt el. Hogy vajon álmában is üldözték a francia túszok, a párizsi és a vidéki kivégzettek, a marhavagonokba bezsúfolt egykori gyermek- öreg- és felnőttdeportál,tak erről sajnos olvasóimnak nem tudok beszámolni. Az biztos, hogy reggel korán ébredt és luxusautón — fekete Mercedes kocsin — folytatta útját tovább Fontainebleau felé. Itt mindjárt átöltözött és beiktatása már az új, a most alakult Bundeswehr vadonatúj tábornoki egyenruhájában történt. Az ünnepségnél először a Deutschland, Deutschland über allest játszották el és csak azután a francia himnuszt. Tisztelgett a díszszázad. A fényképészek kattogtatták a masinájukat. Kérem, fogjanak kezet — kiáltotta az egyik fényképész az egymás mellett álló német és francia tábor,nokok felé. — Kérem, én ezt nem látom szükségesnek ! — felelte szárazon, röviden Walluy francia hadseregtábor, nők. Sértés történt! Olyan sértés, amelyről talán a történelmi könyvek a kort ábrázoló szatirikus filmek, sőt talán a regények is megemlékeznek majd. Walluy tábornok egyszerűen NEM AKART kezet fogni Hans Speidellel! Nem akarta, hogy az utókor számára így örökítsék meg. És Hans Speidel tábornok tisztán reálpolitikai indokból lenyelte ezt a sértést! Úgy tett, mintha észre sem vette volna. Hogy vajon Hans Speidel tábornok a NATO középeurópai csapatainak most már beiktatott parancsnoka hol tért nyugalomra aznap éjjel, erről a kiváncsi francia riporterek a lapokban egy szót sem szólnak. Csak annyit mondanak róla, hogy „udvariassági“ látogatásokat tett mindenfelé. Elsősorban amerikai parancsnokánál. Tudjuk, hogy egy ilyen náci tábornoknak, aki hosszú és változatos pályafutása folyamán annyi színváltozást, komédiát, pálfordulást csinált végig, aki volt a Második Birodalom idejében demokrata kapitány, Hitler alatt párizsi katonai attasé és a „francia nép barátja", majd később kém, majd még később a francia nép ádáz és nyílt ellenséges szigorú hóhérja s Hitler legbizalmasabb barátja, majd azután — mikor már Hitler kapcára szorult — „antihitlerista összeesküvő", az utolsó hónapokban pedig „européer“ és a Nato csapatok középeurópai parancsnoka — egy ilyen embernek sok bőr nincsen a képén és az a kevés is, ami van, valószínüleg nagyon vastag. Ennek ellenére mégis elhiszem valamelyik francia lapnak azt a jelentését, hogy Norstadt tábornoknak bizalmasan bevallotta: mostani beosztását kissé kényelmetlennek érzi... Túl sok a tüntetés ellene ... A francia nép nem akar vagy nem tud megnyugodni. Hiszen amíg a beiktatás tartott, azalatt is tüntetett ellene a fontainebleaui nép . .. S ő inkább lemond... De végülis nem mondott le. Meggyőzték, hogy ez a lemondás az utca és a kommunista párt győzelmét jelentené és semmiesetre sem szabad bekövetkeznie. Mondom : sok bőr nincs egy ilyen náci tábornoknak a képén. De azért mégis túlságosan népesek a meggyilkoltak árnyai. Túlságosan sok kivégzett túsznak nőtt fel azóta a gyermeke. S bármilyen civilizált is legyen egy ilyen tábornok s bármilyen sok doktorátusa, kitüntetése, uniformisa is legyen, Párizs városában és Franciaország sok helységében túl sok keserűség fűződik a nevéhez. Mint a porosz szellem letéteményese és mint a német militarizmus exponense túl sok sebet osztogatott. És ezek a sebek sohasem gyógyulnak meg. Haynau tábornokot 1849 magyarországi hóhérát Londonban később felismerték és alaposan helybenhagyták. Speidelnek Párizsban nem hiszem hogy ez lesz a sorsa, ő már tanult Haynau példájából. De azért azon sem fogunk csodálkozni, ha egyszer mégiscsak lemond. SZILÁGYI ANDRÁS Hans Speidel, hitlerista tiszt Hitler Útikalauza volt 1940-ben Párizsban. A THumanité Dimanche több képet közölt ebből az időből. „Ugyanaz előtt a Speidel előtt kell most Fontainebleauban feszes vigyázzba állniok a francia tiszteknek. A „Deutschland über alles" elnyomja majd a Marseillaise akkordjait. ▼ ” Sikerülni fog-e Speidelnek a revans? ő szeretné biztosra venni. Azonban ezek a tekintetek, ez a fagyos ün-nepség, a falakon jelentkező feliratok nyugtalanítják: „FRANCIAORSZÁGNAK NEM KELL SPEIDEL Thuan Csen-din professzor ezután a világ mérnökei és technikusai közötti baráti kapcsolatok jelentőségéről beszélt Az RNK Mérnökeinek és Technikusainak Tudományos Egyesülete — mondotta befejezésül a felszólaló — Nagy örömömre szolgál, hogy a Tudósok Világszövetségének végrehajtó tanácsa, nevében üdvözölhetem az önök kongresszusát és eredményes munkát kívánhatok neki. A tavalyi pekingi találkozó alkalmából támogattam a Román Népköztársaság Mérnökei és Technikusai Tudományos Egyesületének a Világszövetséghez való csatlakozásra vonatkozó kérését. Biztos vagyok benne, hogy a Világszövetség 5. közgyűlése, amely szeptemberben ül össze Helsinkiben, ratifikálni fogja ezt a csatlakozást. E közgyűlés meleg fogadtatásban fogja részesíteni a román küldötteket. A Tudósok Világszövetségének tavalyi tevékenységéről szólva a szónok megemlítette, hogy a Világszövetség „Ellenőrizhetetlen veszélyek“ címmel brosúrát adott ki, amely ismerteti az atomsugárzások hatását. A brosúra megjelenését számos országban elismeréssel fogadták. A Világszövetség regionális értekezleteket tartott a tudósok tevékenységének gazdasági körülményeivel kapcsolatban. Az 1956 októberében Prágában megtartott első értekezlet a keleteurópai országokkal, a második, amelyre 1957 februárjában került sor (Folytatás az 1. oldalról) meghívásával alkalmat adott nekünk, hogy tanulhassunk a román mérnökök és tudósok értékes tapasztalataiból. Ez nagy megtiszteltetés az összkínai Tudományos Egyesületek Szövetsége számára. Párizsban, a nyugateurópai országokkal foglalkozott. Mindkét értekezlet értékes adatokat szolgáltatott, ame Mihai Marin mérnök, az SZKT titkára, a szakszervezetekbe tömörült 2 millió 400 ezer munkás, mérnök, technikus és tisztviselő nevében üdvözölte a kongresszust. Mihai Marin többek között a mérnököknek és technikusoknak műszakiszervezői szerepéről és a termelési értekezletek fontosságáról beszélt, majd rámutatott az MTTE-körök előtt e téren nyíló széles lehetőségekre. Szakszervezeteink tapasztalatai — mondotta a felszólaló — azt mutatják, hogy a terv teljesítésére és túlszárnyalására való mozgósítás leghatékonyabb formája a szocialista verseny. Meglyek nagyban elősegítik a szervezet tagjainak további tevékenységét. A felszólaló felkérte az MTTE-t: tájékoztassa tagjait a Tudósok Világszövetségének tevékenységéről. Csak ha a tudományos egyesületek összes tagjai megismerik célkitűzéseinket — mondotta befejezésül a felszólaló — remélhetjük, hogy a nemzetközi együttműködés terén megvalósíthatjuk szándékainkat és teljes egyetértést hozhatunk létre a világ tudósai között. győződésünk, hogy az MTTE tagjai ezután is fel fogják karolni a szocialista verseny során jelentkező kezdeményezéseket és tevékenyen előmozdítják a kezdeményezések általánosításának különböző formáit: a tapasztalatcseréket, tanfolyamokat és a fejlett tapasztalatok népszerűsítésének többi formáját. Me® Vagyunk győződve arról — mondatta az SZKT küldötte —, hogy a kongresszus munkálatai még nagyobb lendületet kölcsönöznek az MTTE-körök tevékenységének és a műszaki haladás valóságos gócpontjaivá változtatják őket. Dr. ing. W. S. Pringle, a Tudósok Világszövetsége képviselőjének üdvözlő beszéde A Mérnökök és Technikusok Tudományos Egyesületének II. kongresszusa Mihai Marin mérnöknek, az SZKT titkárának üdvözlő beszéde A PENZAI ÓRAGYÁR Az Előre számára írta: F. DVONJANOV Penzában épült a Szovjetunió egyik legkorszerűbb óragyára. Magas impozáns épülete már messziről feltűnik a látogatónak. Az egész épület nagy ablakaival, fásított, virágos udvarával szanatóriumra hasonlít. S ha ráadásul még be is néz az ember az egyik műhelybe, s látja a fehér köpenyes és fehér sapkás munkásokat, nem marad kétsége afelől, hogy valamilyen egészségügyi intézménybe került. De ez mégsem szanatórium, hanem az óragyár öszszeálllító műhelye. Ugyanilyen hamis benyomás keletkezhet az automata műhelyben is. Jobbról és balról, mint egy díszszemlén, sorakoznak a szerszámgépek. Fejünk felett a boltív, a hatalmas ablakok, a falak gyönge visszfénye, s a makulátlan tisztaság kiállítási pavilonra emlékeztet. De ez nem kiállítás, s még csak nem is laboratórium, bár százas nagyító vetítőkészülékkel, mikroszkóppal, pontos mérőkészülékkel dolgoznak benne. A több mint 300 automata csak sajátos ritmusával és tompa zúgásával árulja el azt, hogy ezek a gépek működnek, rendeltetésüknek megfelelően vágnak, gyalulnak, éleznek. Furcsának tűnik, hogy ilyen nagy műhelyben aránylag kevés ember dolgozik és a gépek magukra vannak hagyatva. Igen, ezek a gépek majdnem önállóan működnek. Az emberek lényegében csak ellenőrzik, olykor-olykor ellátják őket anyaggal, behangolják, stb. Az itteni gépkezelők munkája alig különbözik a technikus, vagy mérnök munkájától. A penzai óraüzem ezelőtt a „Zvezda“ márkájú karórákat gyártotta. Most azonban fokozatosan rátért új, finom típusú órák, mint például a „Zarea" és „Kometa” márkájú női karórák gyártására is. Az új órák átmérője 20 milliméter, súlyuk nem egészen 10 gramm, szerkezetük pedig alig három és fél grammot nyom. A legnagyobb pontossággal működnek és külsőleg is jól mutatnak. Az óragyártás fő sajátossága a pontosság. Ezzel pedig összefügg a technológiai folyamat nehézsége. Köznapi beszédünkben, mikor a tökéletes pontosságra hivatkozunk, azt szoktuk mondani: egy hajszálnyira sem tért el a szükséges mérettől. Az óramunkásoktól ilyen hasonlatot soha nem hallunk. Számukra egy hajszálnyi eltérés már durva selejtnek számít, így, már a gyártás jellege is megköveteli minden egyes dolgozótól azt, hogy jól ismerje munkáját, magas szakképzettsége legyen. S ebben nincs is hiány. Az utánpótlás a középiskolák és technikumok végzettjeiből kerül ki. A jó alapképzettséggel rendelkező fiúk és lányok gyorsan elsajátítják a kedvelt mesterséget. Szívesen tanítják őket az idősebb szakmunkások is, akiktől sok munkafogást, tapasztalatot szerezhetnek. A penzai óragyár dolgozóinak legnagyobb teljesítménye az órák összeállítására létrehozott lüktető futószalag. Ők kockáztatták meg az óragyártás történetében először, hogy az órák összeállítását futószalagon végezzék. S a próba sikerült : fellendült az öszszeállító dolgozók munkatermelékenysége, az évi megtakarítás pedig 5 millió rubelt tesz ki. A penzai óragyárat nemrég az angol óraipar képviselői látogatták meg. Miután megtekintették a gyárat kijelentették a Szovjetszkaja Rosszija tudósítójának: — Meglepett bennünket az óragyártás sikere önöknél, amit viszonylag rövid idő alatt értek el... Tudjuk, hogy az oroszok tehetséges emberek, de mi még csak nem is sejtettük, hogy ily rövid idő alatt képesek voltak ezen a téren is saját iparuk kifejlesztésére. Gratulálunk önöknek áruik kitűnő minőségéhez ... Az óragyár futószalag terme