Előre, 1957. július (11. évfolyam, 3014-3039. szám)

1957-07-02 / 3014. szám

4 „Nem lehet igazi béke, amíg elfojtják a népek függetlenségi törekvéseit“ Beszámoltak a colombói ülésszak eredményeiről a BVT hazai küldöttei A Román Népköztársaság Békevé­delmi Bizottsága hétfőn délután a Li­­bertatis parkban népgyű­lést rende­zett, amelyen a Béke Világtanács co­­lombói ülésszakáról hazatért román küldöttség tagjai beszámoltak az ülésszak munkálatairól. A nagygyűlésen megjelent a fővá­ros üzemeinek és vállalatainak nagy­számú dolgozója, tudósok és kul­turális dolgozók, a vallásfelekezetek képviselői, katonák, háziasszonyok. Az elnökségben helyet foglalt: Mi­hail Ralea akadémikus, a Béke Világ­­tanács tagja, dr. V. Mirza akadémi­kus, Florica Mezincescu professzor, a Béke Világtanács tagja, Geo Bogza akadémikus, Gr. Geamanu professzor, Sanda Ranghet, Teoctist Botosanea­­nul püspök, Marcel Breslasu író, Csorvássy István Béke-aranyéremmel kitüntetett szobrászművész, Maria Mo­­raru, Stefan Lungu, a Szocialista Munka Hőse, C. Paraschivescu-Bala­­ceanu, Ilie Cratulescu tartalékos altá­bornagy, Jean Livescu egyetemi ta­nár, Robotos Imre és mások. A népgyűlést M. Ralea akadémikus, a Béke Világtanács tagja, az Orszá­gos Békevédelmi Bizottság alelnöke nyitotta meg. „Hetvennégy ország békeszerető erőinek 402 képviselője óriási távol­ságokat utazott be, hogy találkozzék a Béke-Világtanács colombói üléssza­kán; ez volt az első eset, hogy a vi­lágbéke mozgalom e nemzetközi fóru­ma Ázsiában tartotta meg ülésszakát ■— mondotta M. Ralea akadémikus. Az ülésszak részvevői felhívták a világ népeit, hogy lankadatlanul harcolja­nak napjaink legégetőbb problémájá­nak megoldásáért, az atomháború veszélyének elhárításáért, s e cél el­érése érdekében haladéktalanul köve­teljék az atom- és hidrogén kísérle­tek azonnali beszüntetését. Ezután dr Vasile Mirza akadémi­kus, az Országos Békevédelmi Bi­zottság tagja, colombói küldöttségünk vezetője emelkedett szólásra. Dr. Vasile Mirza a többi között kiemelte, hogy a Béke-Világtanács co­lombói­ ülésszaka az utóbbi évek egyik legreprezentatívebb és legfontosabb nemzetközi összejövetele volt a béke kérdésében és a nemzetközi feszültség enyhítésének szolgálatában. A co­lombói ülésszakon rendkívüli erővel nyilvánult meg a népek egysége a bé­kés egymás mellett élésért folyó harc­ban. Dr. V. Mirza akadémikus a továb­biakban utalt arra, hogy a colomboi ülésszakon megvitatott fontos problé­mák egyike a gyarmati rendszer elleni harc volt. A Béke Világtanács hang­súlyozta, hogy mindaddig nem lehet igazi béke, amíg elfojtják a népek függetlenségi törekvéseit A gyar­mati rendszer elleni harc kérdésében felszólaló küldöttek mind az új, mind a régi gyarmati rendszerrel kap­csolatban a bandungi értekezlet irány­elvei szellemében beszéltek és határo­zottan állást foglaltak az „Eisenhower­­doktrina“ ellen. Befejezésül V. Mirza akadémikus kidomborította küldöttségünk aktív részvételét a colomboi ülésszakon, mind a plenáris üléseken, mind pe­dig a különböző bizottságokban. Ezután Geo Bogza akadémikus, az Országos Békevédelmi Bizottság tag­ja szólalt fel, aki a ceyloni nép életé­ről és a békéért és a társadalmi ha­ladásért folytatott harcáról beszélt. Florica Mezincescu elvtársnő, az Országos Békevédelmi Bizottság al­elnöke felolvasta a főváros lakossá­gának üzenetét a Béke Világtanács­hoz. Marcel Breslasu író, az Országos Békevédelmi Bizottság tagja felolvas­ta a gyűlés részvevőinek az ENSZ leszerelési albizottságához intézett táviratát. A jelenlévők lelkesen éltették a bé­két és a népek közötti gyümölcsöző együttműködést, egyben pedig követel­ték a nukleáris fegyverek eltiltását és az atomfegyver-kísérletek beszün­tetését. Munkában az Usszkinai Népképviseleti Gyűlés PEKING (Agerpres). — Az összkinai Népképviseleti Gyűlés üléssza­kának részvevői július 1-én, pekingi időszámítás szerint 15 órakor újabb plenáris ülést tartottak — jelenti az Új Kína hírügynökség. A múlt évi népgazdasági terv teljesítésére vonatkozó eredményeket és az idei tervről szóló jelentést Bo I-bo, a Kínai NK Államtanácsának helyet­tes elnöke terjesztette elő. Milyen pénzből szervezik meg a VI. VIT-et? A Komszomolszkaja Pravda tu­dósítója interjút kért Maximo Car­rera Grosstól, a találkozó nemzet­közi előkészítő bizottságának ar­gentínai tagjától, és megkérdezte tőle, milyen pénzügyi alapokból szervezik meg a VI. Világifjúsági Találkozót ? Gross válaszában rámutatott ar­ra, hogy a fesztivál ellenségei, akik ki akarják kezdeni a feszti­vál alapelveit, éppen ezzel a kér­déssel bűvészkednek. A Világifjú­­sági Találkozó ellenségei azzal „érvelnek“, hogy a fesztivál kom­munista kongresszus és hogy azo­kat, akik részt óhajtanak venni a fesztiválon, vagy becsapják vagy pedig megvásárolja őket az útju­kat és eltartásukat pénzelő Szov­jetunió Gross a továbbiakban elmondot­ta a Komszomolszkaja Pravda tu­dósítójának, hogy a különböző világrészekből érkező ifjakat a fesz­tivál nemzetközi segélyalapjából támogatják. Ezt az alapot a külön­böző országok ifjúsága, külön­böző nemzeti és nemzetközi szer­vezetek adták össze. Eddig 213 ezer dollár folyt be erre az alap­ra. A befizetéseket a különböző országok szervezetei és if­jai, kül­dötteik létszámának arányában esz­közük, így Anglia 10 ezer, Olasz­ország 13 ezer, Franciaország 16 ezer, a Szovjetunió 18 ezer, Finn­ország 10 ezer, Kína 18 ezer dol­lárt fog befizetni. Egyetlen hivatalos szovjet szer­vezetnek sincsen kapcsolata a fesz­tivál nemzetközi pénzalapjával. A szovjet ifjúság pénz­ és tárgy sorsjátékából, valamint az ifjúság képviselőinek adományaiból te­remti meg azt az alapot, amellyel hozzájárul a fesztivál költségeihez. A hivatalos szervezetek nem tá­mogatják pénzügyileg ezt a tevé­kenységet. Világosan kitűnik ebből — mon­dotta végül Maximo Carrera Gross —, hogy azok, akik azt állítják, hogy ,,a fesztivált szovjet pénzzel szervezik“, vagy nem ismerik, vagy szándékosan elferdítik az igazsá­got Miként hamisítja meg a tényeket egy pártatlannak mondott bizottság... A magyar külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozata az úgynevezett magyar kérdésre vonatkozó ENSZ-jelentésről BUDAPEST. (Agerpres.) — A Magyar Távirati Iroda jelentése szerint a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériumának szóvivője nyi­latkozatot adott az úgynevezett magyar kérdésre vonat­kozó ENSZ-jelentésről. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a jelentésbe foglalt ada­tok legtöbbjét titokban gyűjtötték össze, mégpedig haza­árulóktól, Magyarországról kiszökött személyektől, ellen­­forradalmi elemektől és néhány megtévedt fiataltól. Az események időrendi sorrendjét szándékosan megváltoz­tatták a jelentésben, hogy ezáltal bizonyos tények jelle­gét is meghamisítsák. Ugyanakkor elhallgatnak egyes fontos mozzanatokat, amelyek ellentmondanak a jelentés megállapításainak. A jelentés a többi között például azt állítja, hogy miután a Nagy Imre-kormány kiadta a pa­rancsot a tűzszünetre, a harcok valóban végetértek. A valóságban azonban ez a rendelkezés csak az ellenforra­dalom ellen harcoló hadsereg hadműveleteinek befejezé­sét jelentette, nem pedig azt, hogy az ellenforradalmárok is beszüntették a fegyveres harcot. Ismeretes, hogy a tűz­szünetről szóló rendelet kiadását követő napon az ellen­forradalmárok megtámadták és bevették a Magyar Dol­gozók Pártja budapesti bizottságának székházát, s hogy ugyanakkor számos kommunistát meggyilkoltak. Az ENSZ-bizottságnak beszélnie kellett volna magukkal a terroristákkal is, akik gépfegyverekkel felfegyverkezve, te­herautókon cirkáltak a városban, hogy elhurcolják a lis­táikra előzőleg felírt mozgalmi embereket, munkásokat és munkásnőket. Az efféle tényekről azonban készakarva hallgat a jelentés. Valóban nevetséges, különösen az, hogy a Szabad Európa rádióállomás tevékenységéről se­hol sem esik szó. A jelentés hiábavaló erőfeszítéseket tesz abban az irányban, hogy a közönséges bűnözők által elkövetett gyilkosságokat és fosztogatásokat „nemzeti akcióként” tüntesse fel — mondotta a magyar Külügyminisztérium szóvivője. A bizottság úgy tesz, mintha nem ismerné a rendelkezésére álló dokumentumok tartalmát, amelyek pe­dig arról tanúskodnak, hogy az ifjúság jelentős része, a­­mely előzőleg jószándékkal tüntetett, október 23 után undorral hátat fordított a fasiszta terroristáknak, s utóbb tiltakozott a törvénytelen kivégzések miatt, majd közöl­ték Nagy Imrével, hogy készek fegyvert fogni a banditák ellen. Mint a magyar Külügyminisztérium szóvivője befejezé­sül rámutatott, nyilatkozatának az volt a célja, hogy leleplezze, milyen eszközökhöz folyamodik az ENSZ-bi­­zottság jelentése a való tények meghamisítása érdekében. Egy mozgalom, amelyet nem lehet feltartóztatni Tiltsák be az atomfegyver-kísérleteket! A követelés egyre hangosabb lesz az Egyesült Államokban is NEW YORK (Agerpres), TASZSZ. Az Amerikai Egyesült Államok la­kossága egyre hangosabban követeli a nukleáris kísérletek beszüntetését. A kvékerek chicagói békevédelmi szervezete aláírásokat gyűjt egy kérvényre, amelyben követelik, hogy az Egyesült Államok szün­tesse be az atomkísérleteket. A nyílt levél formájú kérvényben a kvékerek kérik Eisenhower elnö­köt, „jelentse ki, hogy Amerika hajlandó egyezményt kötni a kí­sérletek végleges megszüntetése tekintetében”. A kérvényt számos társadalmi akti­vista írta alá. Ezek között van Gor­man, a mészárosok és a vágóhídi mun­kások egyesült szakszervezetének tit­kár-pénztárosa, Rosenblum, a készru­haipari dolgozók egyesült szakszerve­zetének titkár-pénztárosa, Marciniak, az amerikai lapkiadók chicagói fiók­jának elnöke, Sparling, a „Roosevelt”­­egyetem elnöke, a „Roosevelt”­egye­­tem, a chicagói egyetem és az észak­keleti egyetem számos tanára és ta­nársegéde, William Davidsohn, a chi­cagói atomtudósok szövetségének el­nöke és mások. Amint a lapok közlik, Seattleben 2000 Washington állambeli főisko­lai hallgató írt alá egy kérvényt, amelyben kérik, hogy az USA kor­mánya szüntesse be haladéktala­nul a nukleáris fegyverrel való kí­sérleteket. Max Sevelie történelemtanár nyi­latkozatot tett közzé a University of Washington Daily című főisko­lai lapban, amelyben hangsúlyoz­za, hogy minden épeszű ember szerint a nukleáris energiát az emberiség javára kell felhasználni. A Connecticut állambeli egyházi ta­nácsok vezetőinek New Britain ipar­városban megtartott értekezletén elha­tározták, hogy megküldik az állam összes egyházainak az értekezlet ha­tározati javaslatát, amelyben követe­lik, hogy nemzetközi síkon szüntessék be az atom- és hidrogénbombával folytatott kísérleteket. Morse Oregon állambeli demokrata szenátor nemrég bejelentette a szená­tusban, hogy naponta nagyszámú le­velet kap, amelyeknek írói támogatják azt a javaslatát, hogy az Egyesült Államok elsőnek szüntesse be a nuk­leáris fegyverrel folytatott kísérlete­ket. Humphrey Minnesota állam demo­krata szenátora a Minneapolisban júniusban megtartott külpolitikai értekezleten kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak a nukleáris bomba kérdésében elfoglalt állás­pontja „elfogadhatatlanná” vált az egész világ számára. Freeman, Minnesota állam kormányzója ugyancsak követelte a nukleáris kísérletek betiltását. Számos amerikai lap és kiadvány bírálja az USA leszerelési politikáját. A Labour Daily például felszólította Eisenhowert, hogy a nevadai lőtér he­lyett, ahol az atomkísérletek folynak fordítsa figyelmét inkább a leszerelési tárgyalásokra. Lamax, a Los Angeles-i színesbőrű lakosság Tribune című lapjának szer­kesztője, nemrég egyik szerkesztőségi cikkében követelte, hogy szüntessék be a nukleáris fegyverrel végzett kí­sérleteket és vessenek véget az eszte­len nukleáris fegyverkezési hajszának. Mollet és Bourges-Maunoury politikája a jobboldal hatalomrajutását segíti elő Szakadás a francia „balközép“ pártjaiban A szocialista párt kongresszusán a vezetőség keresztülhajszolta a kormánypolitika jóváhagyását, az ellenzék viszont jelentősen megerősítette pozícióit . A radikális párt végrehajtó bizottsága elítélte Bourge L'Ham­oury politikáját és állást foglalt Mendes-France mellett PÁRIZS (Agerpret). — A Francia Szocialista Párt (SFSO) kongresszusának vasárnapi ülésén sza­vazás alá bocsátották az algériai kérdés­ben előterjesztett határozati javaslato­kat. Három határozati javaslatot ter­jesztettek a kongresszus elé. Az egyiket a Mollet-Lacoste-Commin csoport nyúj­totta be és az algériai háború folyta­tását és a kormány eddigi politikájának jóváhagyását indítványozta benne, a második javaslat (Gaston Defferre-é) tit­kos tárgyalások megindítását indítvá­nyozta az összes érdekelt felekkel, Ma­rokkóval és Tunisszal is. A harmadik javaslat elítéli a kormány algériai po­litikáját és békés tárgyalások megindí­tását követeli az algériai néppel. Ezt a javaslatot a Mayer-Depreux-Verdier csoport nyújtotta be. A France Presse közlése szerint a pártvezetőségnek csu­pán hatalmas erőfeszítések árán sike­rült kiverekednie a kormány politiká­ját jóváhagyó Mollet-Lacoste-Commin javaslat elfogadását. A határozat meg­szavazását viharos tárgyalások előzték meg. Számos felszólaló, köztük Daniel Mayer, Olivier Lapie, Robert Verdier és mások kimutatták, hogy az algériai háború folytatása árt az ország érde­keinek. A szavazás során a pártbeli el­lenzék megkapta a szavazatok egy har­madát, ami az United Press szerint „Mollet ellenfeleinek jelentős győzelmé­vel ér fel“, minthogy ezelőtt egy évvel, a lillei pártkongresszuson, Mollet ellen­zéke csupán a szavazatok egytizedét tudta megszerezni. A vasárnap délutáni ülésen a Francia Kommunista Párt be­tiltását indítványozó határozati javas­latot terjesztettek elő. Ezt a nyíltan fa­siszta szű javaslatot tanulmányozás vé­gett áttették a párt vezető bizottságá­hoz. Egy másik nyíltan antidemokrati­kus határozati javaslat azt követeli: mondják ki, hogy a szocialista párt tagjai nem lehetnek tagjai az Országos Szakszervezeti Szövetség (CGM) kereté­be tartozó szakszervezeteknek. Ezt a javaslatot a párt legközelebbi országos tanácsán fogják megvitatni. Franciaország legreakciósabb, kolo­­nialista körei kitörő örömmel fogadták a fenti javaslatok benyújtását és a Mol­let-Lacoste-Commin csoport határozati javaslatának megszavazását. A reakciós sajtó áradozó kommentárokat közöl a kongresszusról és elismeréssel adózik a szocialista párt vezetőinek. A VAurore és a Figaro gratulál a szocialista veze­tőknek az ország legreakciósabb körei­nek álláspontját képviselő Lacoste-féle javaslat elfogadásához. Számos más lapnak viszont az a vé­leménye, hogy Guy Mollet és Lacoste győzelme látszatgyőzelem, mert az ál­taluk elért szavazattöbbség nem elég jelentős, vagy legalábbis sokkal kevés­bé jelentős, mint a legutóbbi kongresz­­szuson elért szavazattöbbség. A Franc Tireur megjegyzi, hogy a párton belüli ellenzék nemcsak hogy megszerezte a szavazatok egyharmadát, hanem „ezen a kongresszuson ami még ennél is lényegesebb, az, hogy a párt­­aktivisták több mint egyharmada a je­lenlegi politika megváltoztatását köve­telik. A Combat szintén kiemeli az ellenzé­ki csoport térnyerését a Francia Szo­cialista Pártban és megállapítja, hogy a kongresszuson hozott határozat nem hozza közelebb az algériai kérdés meg­oldását. A lap hangsúlyozza, hogy a kongresszus határozata módot ad ugyan Mollet-nek és Lacoste-nak akciójuk foly­tatásához, de nem nyújt reményt a francia népnek az algériai dráma befe­jezésére. A demokrata sajtó általában azon a véleményen van, hogy a Francia Szo­cialista Párt jelenlegi kongresszusából az ellenzéki csoport megszilárdulva ke­rült ki. A Liberation hangsúlyozza, hogy Molletnek és Lacoste-nak igen rö­vid idő múlva figyelembe kell majd venniök azt a tényt, hogy az ellenzéki csoport mandátumai egyetlen év alatt a szavazatok egytizedéről azok egyhar­­madára emelkedtek. •11 A francia radikális párt végrehajtó bizottsága június 28-án értekezletet tar­tott. Az értekezleten kitűnt, hogy a párt helyi szervezeteinek legnagyobb része mélységesen elégedetlen a kor­mány politikájával, és azzal, hogy a párt részt vesz a kormányban. Az érte­kezleten­ a radikális párt 85 helyi szer­­vezetéből 72 képviseltette magát. Az ér­tekezletről távol maradtak a Bourges- Maunoury kormányt támogató 13 helyi szervezet küldöttei. A végrehajtó bizottság határozatilag elítélte azokat a pártvezetőket, akik támogatták a Mollet kormányt és akik részt vesznek Bourges-Maunoury kormá­nyában. A határozat szerint az értekez­let bizalmát fejezi ki Mendes-France iránt. A felszólalók többsége ragaszko­dott hozzá, hogy Mendes-France ma­radjon továbbra is a párt élén és ki­domborították, hogy az értekezleten képviselt szervezetek kétségtelenül tá­mogatják politikáját. Az értekezleten Mendes-France nagy­szabású beszédet mondott. Kijelentette, hogy a párt első alelnöki tisztségéről való lemondása megmásíthatatlan. Éle­sen bírálta a kormány politikáját és rávilágított az algériai politika kudar­cára. Megállapította, hogy a képviselői­ többsége a parlament folyosóján elis­meri e politika tarthatatlanságát, hiva­talosan azonban mégis e politika mel­lett foglal állást. Mendes-France a továbbiakban bírál­ta a kormány legutóbb hozott pénzügyi törvényeit, amelyek az adóterhek növe­lését irányozzák elő. Leszögezte: a kép­viselők tisztában vannak azzal, hogy ezek a pénzügyi intézkedések „nem menthetik meg a frankot“. Minthogy Mendes-France kitartott le­mondása mellett, a végrehajtó bizottság felhatalmazta Edouard Daladiert, hogy az októberben megtartandó pártkon­gresszusig vegye át a párt vezetését. A Liberation a radikális párt végre­hajtó bizottságának tevékenységét és a szocialista párt kongresszusát kommen­tálva megállapítja, hogy a baloldali erők közötti szakadás elősegíti a jobb­oldali erők hatalomra jutását. A szo­cialista párt és a radikális párt együtt­működése a jobboldali pártokkal ve­szélyezteti a békét és a demokráciát — hangsúlyozza a lap. Csak a baloldali erők összefogása — beleértve a kommu­nistákat is — hozhatja meg az algériai békét. A L'Humanité leszögezi, hogy a ra­dikális pártban szakadás állt be, s a párton borúlátás lett úrrá. Ennek oka elsősorban az, hogy lemondott az ösz­­szes baloldali erők összefogásáról, e nélkül pedig Franciaországot nem lehet megmenteni. ELŐRE Budapesten kiadták a Fehér Könyv harmadik kötetét BUDAPEST. (Agerpres.) — TASZSZ. Budapesten kiadták a „Fehér Könyv” (Az ellenforra­dalmi erők szerepe a magyarországi októberi esemé­nyekben­) III. kötetét A Fehér Könyv további adatokat közöl az első két kötetben megjelent anyagokkal kapcso­latban. Sok dokumentumot és adatot tartalmaz Nagy Imre és csoportja áruló szerepéről, továbbá a vidéken alakult úgynevezett „forradalmi bizottságok” tevékenysé­géről és a Magyarországon működő külföldi ügynökök aknamunkájáról. Külön fejezet ismerteti az októberi és novemberi események szemtanúinak feljegyzéseit az el­lenforradalmárok bestiális vérengzéseiről. Jordánia és Spanyolország újabb amerikai „segélyt“ kap WASHINGTON (Agerpres).­­ Az Egyesült Államok egyezményt kötött Jordániával, amelynek értelmé­­ben Jordánia újabb 10.000.000 dollá­ros katonai segélyt kap az USA-tól. Mint ismeretes, a Jordániában április­ban bekövetkezett reakciós állam­csíny után a kormány már kapott 10.000.000 dollár „segélyt“ az USA- tól. Az United Press hírügynökség jól értesült amerikai hírforrásokra hivat­kozva közli, hogy a frankista kormány 20 millió dollár „segítséget“ kap Eisenhower elnök 100 millió dolláros különleges alapjából. A hírügynökség ezt a „segítséget“ közvetlen össze­függésbe hozza a Spanyolország terü­letén lévő amerikai katonai légi és tengerészeti támaszpontok fennállá­sával „Kísérlet a lakosság félrevezetésére“ A szociáldemokraták leleplezik a bonni kormány kísérleteit a szovjet jegyzék eljelentéktelenítésére hogy a Német SZK kormányának ál­lásfoglalása a londoni tárgyalások eredményétől függ. „A kormány szóvivőjének fenti ki­jelentése nem felel meg a valóságnak — állapítja meg a közlöny. — Az igazság az, hogy a Bundeswehr fel­szerelése atomfegyverzettel műszaki okok miatt nem hajtható végre azon­­nal._ A politikai határozatot viszont — és ez a fontos — már meghozták és ez így hangzik: „a Bundeswehr fel kell szerelni atomfegyverrel“. A szociáldemokrata párt közlönye „a la­kosság félrevezetésére irányuló kí­sérletnek“ minősíti Eckardt nyilatkoza­­tát és emlékeztet Adenauer szövet­ségi kancellárnak a NATO tanács bonni ülésszakán május elején tett kijelentésére, amely szerint a Német SZK kormánya „teljes mértékben tel­jesíteni kívánja a NATO keretében ráháruló kötelezettségeit". Ez pedig — állapítja meg a közlöny — magá­ban foglalja az atomfegyverkezést is. A Social-Demokratischer Presse­dienst hangsúlyozza, hogy az atom­fegyverkezés súlyos következmények­kel járhat Németországra és veszé­lyeztetheti az újraegyesítés ügyét. A lap ebből az alábbi következtetése­ket vonja le a német politika szem­pontjából: 1. Támogatni kell minden olyan erő­feszítést, amely elősegítheti a londoni leszerelési értekezlet sikerét. 2. A legjobb szolgálatot azzal tehet­jük a leszerelés ügyének, ha a Szö­vetségi Köztársaságot nem szereljük fel atomfegyverrel. 3. A szövetségi kormánynak végül tervet kell kidolgoznia, amely éssze­rűen egybekapcsolja az európai bizton­­sági rendszert az újraegyesítés kér­­désével. BONN (Agerpres): A „Social-Demokratischer Presse­dienst“, a szociáldemokrata párt közlönye kommentálja a szovjet kor­mánynak a Német SZK kormányához intézett június 27-i jegyzékét A közlöny megcáfolja Eckardtnak, a szövetségi kormány sajtóosztálya főnökének azt a kijelentését, hogy a Bundeswehr atomfegyverrel való el­látásának kérdése „nem aktuális“ és Spaak Athénbe és Ankarába látogat ATHÉN (Agerpres). — Mint a Nea című lap jelenti, Spaak, a NATO főtitkára július folyamán ellátogat Athénbe és Ankarába. ANKARA (Agerpres). —■ Sémi Er­­gin, Törökország honvédelmi minisz­tere a parlamentben bejelentette, hogy Törökországban rövidesen 11 repülő­teret építenek a NATO haderők szá­mára. Ergin egyben törvény­tervezetet terjesztett elő azokkal a földterületek­kel kapcsolatban, amelyeket a repü­lőterek céljára az ország különböző részein majd kisajátítanak. 1957. július 2., kedd Bevégezte munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete országos értekezlete Június 29-én Ke-János záróbeszédet mondott a napig Ezután az értekezlet jóváhagyta a tározatokat. kapcsolatban — „A párt vezető szer­­— Somogyi Miklós, az MSZMP KB -n­megfelelő határozatot hozott és kiegé-ZMP KB titkára zárta be. BUDAPEST. (Agerpres.) — A Magyar Szocialista Munkáspárt végezte munkáját A viták elhangzása után Kádár a rend első két pontjával kapcsolatban, megvitatott jelentésekre vonatkozó ha A napirend harmadik pontjával rei­ek megerősítése és kiegészítése í­tézőbizottságának tagja szólalt fel. Az értekezlet erre vonatkozóan szetette a párt vezető szerveit. Az értekezletet Kállai Gyula, az MS ★ ★ ★ A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete elhatározta, hogy megerősíti és kiegészíti a párt vezető szerveit. A párt KB taglétszámát 53-ra emelték. A Központi Bizottságnak 10 póttagja van. A Központi Reví­ziós Bizottságba hét tagot választottak be. Az MSZMP újonnan megválasztott Központi Bizottságának ülése úgy döntött, hogy a KB Politikai Bizottsága (a KB volt ideiglenes intéző bizott­sága) tagjainak számát egy taggal és két póttaggal növeli. Az MSZMP Politikai Bizottságában részt vesznek: Apró Antal, Biszku Béla, Fehér La­jos, Fock Jenő, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Som­ogyi Miklós, továbbá Komócsin Zoltán és Nemes Dezső póttagok. Az MSZMP KB titkárságába beválasztották Kádár Jánost( a KB első titkárát), Fock Jenőt, Kállai Gyulát, Kiss Károlyt és Marosán Györgyöt. A Központi Ellenőrző Bizottság tagjainak számát 9-re emelték, elnökéül pedig Somogyi Gyulát választották meg. A Szovjetunió Légierőinek Napján Ünnepi ülés volt Moszkvában 10.000 részvevővel MOSZKVA (Agerpres)1. A TASZSZ jelenti: A Szovjetunió Légierőinek Napja alkalmából június 29-én a moszkvai Lenin stadion sportpalotájában ünnepi ülést rendeztek. Az ünnepségen több mint 10.000-ren vettek részt. Versinyin marsall, a szovjet légierők főparancsnoka megnyitó beszédében történelmi visszapillantá­st vetett a légierők múltjára s méltatta a légi flottának a haza szolgálatában szerzett érdemeit. A szónok hangsúlyozta, hogy a háborút követő években a szovjet légi haderő minden szempontból meg­szilárdult, s ma olyan technikai felsze­reléssel rendelkezik, hogy a szárazföl­di és tengeri haderőkkel együtt bizto­san meg tudja védeni az Októberi For­radalom vívmányait. Az ünnepség során a moszkvai tár­sadalmi szervezetek képviselői üdvö­zölték a szovjet légiflotta repülőit és a repülőgép-ipar nagyszámú dolgozó­ját. Tito elnök interjút adott a CBS amerikai televíziós­ társaságnak NEW YORK (Agerpres).­­ A „Columbia Broadcasting System“ június 30-án Tito elnök egy interjú­ját közvetítette televíziós állomásain. Tito Jugoszlávia bel- és külpoliti­kájával kapcsolatos kérdésekre vála­szolt az interjú során. Kijelentette, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia közös célt követ, a szocializmus és a kommunizmus felépítését, de a két ország különböző módszerekkel és utakon igyekszik megvalósítani cél­ját. Jugoszlávia elnöke állást foglalt a le­szerelés és a közel-keleti kérdés bé­kés rendezése mellett. A német kérdésről szólva Tito ki­jelentette, hogy véleménye szerint Né­metország két részének fel kell ven­nie egymással a kapcsolatot és együtt kell működnie. Hangsúlyozta, hogy Németország egyesítésének kérdését nem szabad függővé tenni a leszere­lés kérdésétől. A jelenlegi magyarországi helyzet­tel kapcsolatban Tito azt mondotta, hogy „a nép és a munkásosztály egyre fokozottabban támogatja“ a Kádár­­kormányt. Bővül a szovjet-jugoszláv műszaki együttműködés Szovjet veterán küldöttség utazott Belgrádba MOSZKVA. (Agerpres.) — TASZSZ. Június 29-én Moszkvában bevégezte munkáját a szovjet—jugoszláv műsza­ki-tudományos együttműködési bizott­ság 3. ülésszaka. A közzétett nyilatko­zat hangsúlyozza, hogy az ülésszak a barátság és a teljes megértés jegyében zajlott le. A nyilatkozat megemlíti, hogy a szovjet és jugoszláv szervezetek kicserélik műszaki és technológiai do­kumentációjukat a gépipar, vegyipar és mezőgazdaság területén. A Szovjet­unió ezenfelül elektrotechnikai doku­mentációt bocsát Jugoszlávia rendelke­zésére. A szovjet és a jugoszláv szer­vezetek kölcsönösen szakembereket lát­nak vendégül országaikban, akikkel számos ipari és mezőgazdasági ágban ismertetik eredményeiket és tapasztala­taikat. A szovjet szervezetek ezenkívül szakemberek kiküldésével műszaki se­­gítséget nyújtanak a jugoszláv iparnak és mezőgazdaságnak. ★ A jugoszláv nemzeti felszabadító há­borúban részt vett harcosok szövetség­­ének meghívása alapján a szovjet há­borús veteránok bizottsága június 30- án küldöttséget menesztett Belgrádba. A küldöttség vezetője Sz. A. Kovpak, akit kétszer is kitüntettek a Szovjet­unió Hőse címmel. A bonni demokrácia berkeiből törvényben szentesítették a hitlerista kitüntetések viselésének jogát BONN (Agerpres).­­ Mint a DPA nyugat-német hírügynökség közli, a bonni Bundestag június 28-án — a szociáldemokraták tiltakozása ellené­re — megszavazott egy törvényterve­zetet, amelynek értelmében megenge­di a régi kitüntetések viselését, bele­értve azokat is, amelyeket tulajdono­saik az agresszív hitleri háborúban szerzett „érdemeikért“ kaptak. Az is­mét viselhető kitüntetések listáján szerepel a „Hadi szolgálati kereszt“ is, amelyet a többi között az SS-gyil­kosoknak és a koncentrációs táborok parancsnokainak adományoztak. Amikor Schröder belügyminiszter szólásra emelkedett, hogy megvédje a törvénytervezeteit, a szociálldemokra­­ták padsoraiból ilyen közbekiáltások hallatszottak? „Szégyen!" „Náci!­" (Schröder ugyanis, mint köztudomású, az SA egyik vezetője volt.) Wilhelm Mell­es, a német szociáldemokrata párt alelnöke kijelentette hogy Schröder, „csúfot űz a nácik sok-sok ezer áldo­zatának emlékéből“. AZ ÉRDEM JUTALMA... Speidel hadseregtábornok lett. Előléptetése — micsoda véletlen (?) — egybeesett a nácik párizsi bevonulásának 17. évfordulójával. (Radu Dragán rajza) Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bukarest, Piata Sclnteii nr 1 — Telefon: 7 42 29. — Előfizetések a postahivataloknál, levélhordóknál és a vállalatok önkéntes lapterjesztőinél. — Nyomda: Combinatul Paligrafic Casa Sclnteii „I. V. Stalin" STAS —3458 —U

Next