Előre, 1957. október (11. évfolyam, 3090-3116. szám)

1957-10-01 / 3090. szám

4" A visszavágón ez már elég lenne... Román —Jugoszláv SZIKIK 1­­ 1 (0 : 0) — Augusztus 23 stadion — Eszményi labdarúgó idő — Százezer néző — Góllövők Mujics (52. perc), illetve Ene I. (78. perc). — Játékvezető Grill Fr. (Ausztria). — Partjelzők Alf. Habenfeldner és V. Chebat (Ausztria). — Román Népköztársaság: Voinescu, — Zavoda, Apolzan, Neacsu, — Cali­­noiu, Boné, — Éne I., Petschovszki, Éne II., Ozon, V. Anghel. Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság: Beara, — Belin, Zebec, Trnko­­vics, — Krisztics II., Boskov, — Rajkov, Milutinovics, Mitics, Mujics Pasics. ...3 óra 35 perckor Éne­s indította 90 perces útjára a labdát. Az első fakciónk a harmadik perc­ben alakult ki. Petschovszki Ozonnak továbbit azonban Krisztics II — aki szinte árnyékként követi csatárunkat, — elválasztja a labdától, s máris tá­madásba küldi a jugoszláv támadó­kat. Milutinovics lefutja védelmün­ket, lapos lövése azonban mellé megy. Mitics egészen hátulról hozza fel a labdát, Mujiccsal összejátszik, Zavo­da azonban szögletre szerel. Pasics jól íveli a szögletet Voinescu azonban résen van és kiöklözi a mezőnybe a labdát. Máris Petschovszkitól indul a mi ellentámadásunk. Meredeken kiug­ratja Ozont, azonban Beara kifut elé­be, s oda a jó helyzet... A 14-ik percben meginog védel­münk. Milutinovics kihasználja Apol­zan és Neacsu rossz helyezkedését s bombalövése a kapufa mellett zúg el . A jugoszlávok teljesen átveszik a já­ték irányítását. Máris óriási gólhely­zet alakul ki. Milutinovics Rajkovnak továbbit, az szépen Pasics elé teszi a labdát, a balszélső a 11-es pont tá­ján tiszta helyzetből a kapu mellé lő. Meleg helyzet volt! Fiaink igen ide­gesek. A csatárok könnyen elvesztik a labdát, s így védelmünk nagy mun­kában van a meg-megújuló jugoszláv támadásokkal szemben. A második félidő elején sem talál magára csapatunk. Rajkov tetszés­­szerint játssza át Neacsut, s már az első percben veszélyes helyzetet te­remt kapunk előtt. Feljönnek a jugoszlávok, s az 52-ik percben megszületik az első gól­. Raj­kov kicselezi Neacsut, szépen bead, Milutinovics átlépi a labdát, s Mu­jics tíz méterről jól irányzott lövés­sel megszerzi a vezetést. 1:0. Ez a gól nem csüggeszti el fiainkat. Sőt szinte szárnyakat ad nekik. Egymás után gördülnek a szép támadások. A 60-ik percben pedig Éne I, — aki a második félidő nagyobb részében jobb­szélsőt játszott, — bead: a labda át­száll a védők fején, éppen a 6-os pont előtt álló Ozon elé. Az kis idő múlva Petschovszkihoz továbbit, aki Éne II- nek adja a labdát s a fiatal csatár lövése nyomán a jugoszláv hálóban zörren a labda. Grill játékvezető a­­zonban nem a középpontra mutat, ha­nem azt jelzi, hogy szabálytalanság történt, s így egyenlítő gólunk nem érvényes. Nagy az elkeseredés a né­zőtéren. A fiúk magukra találnak, s nehéz munka elé állítják Zebecéket, Ene beadását a kitűnően játszó Zebec szerzi meg, fejjel hazatovábbítja, a­­zonban Beara kiejti a labdát. Ozon ott terem, viszont nem tudja értékesí­teni a jugoszláv védelem megingását. A 78-ik percben idegölő küzdelemben megszületik a kiegyenlítő gól: Cali­nd­u hozza fel a labdát, s a jól he­lyezkedő Petschovszki elé adja. Az néhány lépést tesz vele, szépen bead, s Ene­s a meglepődött jugoszláv vé­dők mellett nagyszerű csukafejessel a hálóba juttatja a labdát. 1:1. Nemsokára vége is a mérkőzésnek. Bukarestben nem dőlt el, melyik csa­pat játékosainak állítsák ki a svéd­országi útlevelet. A döntetlen eredmény értékét nö­veli, hogy labdarúgóink akkor, azok­ban a pillanatokban érték el, amikor a jugoszláv csapat jó játék után 1:0-ra vezetett. Ezen a mérkőzésen is bebizonyosodott — bár csapatunk közepes teljesítményt nyújtott —, egyenlő eséllyel indulunk a belgrádi visszavágón... A VÁLOGATÁSRÓL Sokan elmarasztalják a válogató bizottságot, hogy nem a legjobb for­mában levő játékosokat állította be erre a nagyfontosságú mérkőzésre. Ez nem való. Labdarúgóink azt nyúj­tották, amit az öt bajnoki forduló alatt: gyenge, közepes teljesítményt. A válogatáshoz annyi hozzáfűzni va­lónk van, hogy talán Mészáros II-nek és Alexandrescunak is helye lehet a csapatban. Voinescu, a gólnál nem hibázott. Zavoda biztos, jól romboló hátvédnek bizonyult. Apolzan jó játékát számos hiba tarkította. Neacsu gyenge volt. Calinoiu mindkét félidőben jó telje­sítményt nyújtott. Boné a második félidőben mutatta meg igazi tudását. Ene II nem tudott megbirkózni Trnko­­viccsal. Petschovszki mindkét félidő­ben jól épített, kitűnően játszott lö­véssel azonban keveset próbálkozott. ENE­Z-et teljesen kikapcsolta a játék­ból Zebec. Ózon nagy hibaszázalék­kal játszott, s nem láttunk tőle ez al­­kalommal szellemes húzásokat, ötletes leadásokat. V. Anghel gyengén ját­szott s abba a hibába esett, hogy ál­landóan a középre tömörítette a játé­kot. Beara nem volt meggyőző formá­ban. Belin szinte semlegesítette V. Anghelt. Zebec nagyszerű volt. Szinte áttörhetetlennek bizonyult ezen a mérkőzésen. Trnkovics jól játszott, a­­zonban hajlamos a könnyelműségre. Krisztics iI jól látta el feladatát. Si­került kikapcsolnia a játékból Ozont. Boskovnak jutott ereje a támadások elindítására is. Rajkov közepes telje­sítményt nyújtott. A gól az ő érdeme. Milutinovicson látszik,­ hogy klasszis labdarúgó. Ez alkalommal azonban keveset mutatott be tudásából. A ve­terán Mitics volt a jugoszláv csapat legfrissebb tagja. Hibátlanul játszott. Mujics hasznos játékos. Pasics nem tudott megbirkózni Zavodával. E két játékos még nem érte el a többi ju­goszláv labdarúgó színvonalát. Grill játékvezető sokat hibázott. KINCSES JÓZSEF A második félidőben nyolc emberrel védekezett a jugoszláv csapat Nagy küzdelemben kapott ki B-válogatottunk KNK B—Jugoszláv B 2:1 (0:0) Szkopljében rekordszámú közönség előtt tartották meg a román—jugoszláv labdarúgó B. válogatottak találkozó­ját. Az első félidőben változatos játék alakult ki. A második félidő elején Mészáros II szép gólt lőtt. (1:0). To­vábbra is támad csapatunk, azonban Sztojanovics a jugoszlávok kapuvédője nagyszerű formában van. A 67-ik perc­ben Veszelinovics nagy lövéssel kie­gyenlít. A 75-ik percben Zsolt magyar játékvezető könnyen megad ellenünk egy 11-est, és Veszelinovics megszerzi a győztes gólt. Nem adjuk fel a küzdel­met. Állandóan támadunk, s Vasile A­­lexandru bombalövése a kapufán csat­tan. Az utolsó percekben is mi irá­nyít­juk a játékot, azonban nem sike­rül kiegyenlíteni. I­E­G­Y A LELÁTÓN Két óra szép futballról, egy meg­­nem adott gólról és egy virágcso­korról szeretnék szólni. Tévedés ne essék. Amikor a szép futballról beszélek, egy pillanatig sem gondolok a „nagy” meccsre. Mert az minden volt csak szép nem Lehet bajnoki küzdelemnek, idegek csatájának, fejet fájdító, torkot szo­rongató kedélyeket felborzoló, drá­mai játéknak nevezni, — csak látvá­nyosnak nem, de más volt az ,,in­k” találkozója ! Szemet gyönyörködtető, lelket megnyugtató, igazi játék. Sport. A­ maga legnemesebb értelmé­ben. A kidolgozott emberi test és szellem gyönyörű játéka. Az emberi ügyesség, leleményesség, ősi küzde­­nivágyás harmonikus találkozása. Néztem a fiatalokat, csodáltam já­tékukat örültem a góloknak, örül­tem a szépnek, örültem a futballnak. Az emberek az ilyen napsütéses, szép két órákért találták ki a spor­tot. Oh ! Miért nem találták ki, hogy a „nagy" mérkőzések is ilyenek legye­nek ? Igen, gól volt ! Százezer szempár látta. A megbámult, meghurcolt ke­rek labda átrepült a fehér vonalon megrezegtette a hálót és megnyu­godva megpihent a sarokban. Az óra mutatója a 20-as számon, bille­gett, az időmérők jegyezték: „a mér­kőzés 60. percében román gól „szü­letett". Százezer torokból tört fel a góóóóóól! ! !. Gratuláltak egymásnak az emberek, a játékosok pedig át­­ölelkezve futottak a közép felé. Igen, gól volt és mégsem volt gól. Grill játékvezető egy századmásod­perccel a nevezetes és befejezett tény előtt belefújt a sípjába , szabályta­lanságot látott. Ozon állítólag a sza­bályosnál több tizedmásodpercig tar­totta térde között a labdát, mint a­­hogy az a nagykönyvben meg van ír­va. Az árva sípszó elveszett az őrült hangzavarban és mégis a rövid fütty döntőbb volt az ezután következő­ soha nem hallott egetszaggató fütty­koncertnél. Mert a pályán a korlát­­lan úr, a megfellebbezhetetlen pa­rancsnok a játékvezető, a nyurga, nyugodt osztrák Grill. Nincs apelláta, ő igy látta, igy van. Labda ki ! ! ! Be kár, hogy igy látta, de kár, hogy döntött! Talán nem is tudja hány remény­nek hány álomnak, hány gyönyörű tervnek volt gyászindulója a rövid sípszó. A virágcsokrot a román csapat ve­­teránja „Csala" az örök fiatal Pe­­csovszki adta át kézszorítás és tisz­­ta szívből jövő köszöntés kíséreté­­ben Boskovnak a jugoszláv váloga­tott balfedezetének. A huszonhatéves noviszádi egyetemista ugyanis ezen a mérkőzésen öltötte magára ötvened­szer a nemzeti mezt és állt ki a zöld gyepre küzdeni a jugoszláv színe­kért. A jókötésű, jókedélyű labdaművész 1951-ben került először a válogatott­ba. A noviszádi Vojvodina nevelte s most amikor visszaér ötszázadikszor lép pályára a Vojvodina győzelméért. Szép sport-pályafutás. Nem minden­kinek adatik meg. De most mégis a szerény virágcso­korról szeretnék szólni. Az őszi ró­zsákról, amelyek egy hazai játékos, kezéből az ellenfél csapatának játé­kosához vándoroltak. Mert itt nem csupán udvariasságról volt szó és nem csak egy sporttárs megbecsülé­séről. Pecsovszki virágai barátnak szóltak és egy kicsit a sportnak, amelyik összehozza a fiatalokat, ne­mes versengésre ösztönzi őket és — ha bánatot is okoz egyszer-egyszer — mégis csak a jókedvért, az örö­mért született. Ezért gondoltam jószivel, szenve­délyes hangulatú mérkőzés után a tíz szál őszirózsára. D. M. ♦ Kitűnő játék, ragyogó román győzelem a fiatalok találkozóján Román NK ifjúsági—Jugoszláv SZNK ifjúsági 5:1 (3:0) A jugoszláv fiatalok híre hamarabb jutott el hozzánk, mint ők maguk. Hi­szen nemrég öt-egyre verték meg a Spanyolországban bajnokságot nyert osztrák ifiket. Nagy volt tehát az iz­galom. Az eredmény azonban mást mutatott... Fiataljaink gyors, meredek passzokkal közeledtek az ellenfél kapujához és szép lövéseket eresztettek meg. Csak­hogy a játék elején elég rosszul mű­ködött a csatárok irányzéka. A lövések jóval a kapu fölött vagy mellette süví­tettek el. Közben a jugoszlávok is magukhoz tértek. Lábról-lábra adogatták a labdát, tetszetősen szövögették a támadásokat. A huszadik percben a balszélsőjük, Kiss, hatalmas lövéssel ijesztett rá ka­pusunkra. Egy román gól volt rá a fe­lelet kapuskidobás után. Benye kapta a labdát. Villámgyors lefutás, pontos beadás. Mateianu biztos lövése is a hálóban táncolt a labda. 1:0! Egy jó negyedóráig ismét meddő mezőnyjáték folyt a pályán, de aztán a román csa­pat újabb góllal terhelte meg a jugo­szláv kaput. Benye lövése védhetetlenü­l vágódott Radunovics hálójába, majd Dumitrescu állította be a félidő ered­ményét. Újrakezdés után tizenegyesből szépí­tettek a szerb fiúk. Hálásak lehettünk nekik, mert ezután játékosaink való­ságos ostrom alá vették Radunovics ka­puját. Szemet gyönyörködtető játékot produkáltak a román ifik. És lőttek, lőttek minden kínálkozó helyzetből. Nem pepecseltek a labdával, minden megmozdulásukon látszott, hogy állan­dóan a kaput keresik. A 70. illetve a 78. percben Ivansuc és Raab egy-egy gólja rezegtette még meg a hálót. Az S:1-es eredményen már az utolsó másodpercekben meg­ítélt tizenegyessel sem tudtak változtat­ni a jugoszlávok. Nincs mit tagadni, fiatal játékosa­ink éretten, nagyvonalúan játszottak. A kapu előtt kitűnően feltalálták magu­kat, de a mezőnyben sem vallottak szé­gyent. Jó lehet a csapat szelleme is. Tehetséges játékosokból áll az együt­tes. Renye klasszis játékosnak ígérke­zik. Reméljük, hogy néhány év múlva megoldódik vele a nagy válogatott bal­szélső kérdése. Erőteljesen tör a ka­pura, beadásai pontosak és mindig legjobb, az ellenfél számára a legmeg­lepőbb megoldásokat alkalmazza. Cse­lezései színesek, változatosak. Sok min­dent tud, de még nem tökéletesen. Ha nem bízza el magát, még sokat hallunk róla. Mateianu is hasonlóan nagy ígé­ret , csak legyen szerényebb. Vasár­nap Motroc és Ivansuc is kitűnően ját­szott. De minek a szót szaporítani: jó volt az egész csapat. Sz. L., Szerkesztőség és kiadóhivatal, Bukarest, Piata Scintell ni I Telefon:?.42.29. — Előfizetések ■ postahivataloknál, levélhordóknál és a vállalatok önkéntes lapterjesztőinél. — Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteli „I. V. Stalin" _ STAS —3452 —52 |j|sj ELŐRE Fogadás Pek­ingben a Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából PEKING (Az Új Kína hírügynök­ség jelenti): Csu En-laj, a Kínai NK Államta­nácsának elnöke nagy fogadást adott a Kínai NK nemzeti ünnepe alkalmá­ból a világ minden részéről Peking­­be érkezett vendégek tiszteletére. A fogadáson csaknem háromezer kí­nai és külföldi vendég vett részt, köztük a magyar kormányküldöttség, élén Kádár János miniszterelnökkel, a bolgár kormányküldöttség, Anton Ju­­gov miniszterelnök vezetésével. Hátrá volt indonéziai alelnök, a Szovjetunió Legfelső Szovjetjének küldöttsége, é­­lén Arisztov elvtárssal, a csehszlovák parlamenti küldöttség, Z. Fierlinger vezetésével, a jugoszláv parlamenti küldöttség, élén P. Sztamboliccsel, a a burmai küldöttség, élén U­rgint Thein-nel, a burmai legfelső bíróság elnökével. A fogadáson részt vett még számos politikai és közéleti személyiség, a hadsereg képviselői és mások. Csu En-laj a fogadáson mondott be­szédében kifejtette, hogy e nagyszámú külföldi vendég részvétele Kína nem­zeti ünnepén meggyőző válasz arra az Egyesült Államok által sugalmazott határozatra, hogy Kínát ismét meg­akadályozzák az ENSZ-be való fel­vételtől. „A népek közötti békés együttélés és baráti kapcsolat nem csak lehetséges, hanem az egész világ népeinek mély­séges óhaja is" — mondotta a minisz­terelnök. „Új, népi korszak kezdődött — foly­tatta Csu En-laj. — Se korszak egyik jellegzetessége a népi diplomácia, a gazdasági és kulturális kapcsolatok je­lentős fejlődése mindazon népek kö­zött, amelyek nem várják meg a for-megte­maguk mális diplomáciai kapcsolatok remtését, hanem gyakran ők egyengetik e kapcsolatok útját". Csu En-laj kijelentette, hogy a kí­nai nép továbbra is minden tőle telhe­tőt elkövet a különböző népek közötti baráti kapcsolatok fejlesztése érdeké­ben. „A kínai nép az utóbbi nyolc eszten­dőben, a Kínai Kommunista Párt ve­zetésével nagy erőfeszítéseket tett. Az országban alapvető átalakulások men­tek végbe s az idén túlteljesítjük első ötéves tervünket. A kínai nép azon­ban nem elégszik meg ezekkel az e­­redményekkel, hiszen további, még na­gyobb feladatok állanak előttünk" — mondotta végül a miniszterelnök. Összeü­lt az ENSZ leszerelési bizottsága NEW YORK (Agerpres)­­ Hétfőn összeült az ENSZ 12 tagú leszerelési bizottsága, hogy megkezdje a Lon­donban lefolyt leszerelési albizottság jelentésének vitáját. A leszerelési bizottság első ülésén beszédet mondott A. Szoboljev, a Szovjetunió állandó ENSZ-megbizott­­ja. Az Egyesült Államok részéről Hen­ry Cabot Lodge, Franciaország részé­ről pedig Georges Picot szólalt fel. A bizottság délután folytatta az ülést. A Szovjetunió technikai fölényben van az Egyesült Államokkal szemben — írja a Scotsman LONDON (Agerpres) A Scotsman című lap egyik szerkesztőségi cikké­ben felhívja a figyelmet arra, hogy az USA immár másodszor is ered­ménytelenül kísérelte meg az „Atlas“ típusú ballisztikai rakéta kilövését. A lap ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy ez idő szerint a Szovjetunió ka­tegorikus technikai fölényben van az Egyesült Államokkal­ szemben. „Az elmúlt hét egyáltalán nem kedvezett az amerikai tekintélynek — írja a lap. A Little Rock-i események­kel kapcsolatban elszenvedett erköl­csi kudarcot most egy technikai ku­darc követte nyomon — az „Atlas" típusú rakéta második sikertelen ki­próbálása.’* „Amerika a múlt hónapban ámuldoz­va értesült Oroszországnak arról a bejelentéséről, hogy ott sikeresen ki­próbálták a ballisztikai rakétát, s hogy azt eljuttathatják a földkerekség bár­mely részére. Oroszország nyilvánvaló fölénye — írja végül a lap — újabb fényt vet e két ország technikai képességére. A nyugati politika mégis továbbra is csökönyösen azt állítja, hogy az ame­rikai technika különb. Átadták rendeltetésének Európa legkorszerűbb alagútját HAGA (Agerpres). — Hollandiában szeptember 28-án át­adták rendeltetésének az 1952-ben meg­­kezdett Felsen-alagutat. Az alagút áthalad az amszterdami kikötő és az Északi-tenger közti csatorna alatt és összeköti Észak Hollandiát az ország többi részével. Az alagútban egyszerre kétirányú vasúti és autóforgalmat bo­nyolítanak le. Palmiro Togliatti Fokozottabb mértékben kell harcolni az olasz kormány káros politikája ellen Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülése RÓMA. (Agerpres.) — TASZSZ: Az Olasz Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának plenáris ülésén folytatták a Luigi Longo és Giorgio Amendola által előterjesztett jelentések vitáját. SPANO, az OKP vezetőségének tag­ja, a Longo-jelentés vitája során ki­fejtette, hogy még jobban el kell mé­lyíteni a párt kapcsolatait a többi kommunista- és munkáspárttal. Hang­súlyozta, milyen nagy fontossága van e kapcsolatoknak azon országok testvér­pártjaival, amelyek — mint például Algéria, Tunisz, Marokkó, Szíria, E­­gyiptom — országuk nemzeti felszaba­dításáért küzdenek. Több beszéd elhangzása után LUIGI LONGO vitazáró beszédet mondott. Ki­emelte, hogy az SZKP és a szovjet kor­mány legújabb határozatai a bürokra­tikus maradványok felszámolására irá­nyulnak, az a céljuk, hogy az egész demokratikus szovjet élet számára biz­tosítsák a korlátlan fejlődés lehetősé­geit. GIAN CARLO PAJETTA, a titkár­­ság tagja, a választások előkészítésére vonatkozó Amendola-jelentéssel kap­csolatban kiemelte, hogy a tények min­denben igazolták az OKP Vik­. kon­gresszusának véleményét arról, hogy megvan a lehetőség egy igen eredmé­nyes ellenzéki politika folytatására. RÓMA. (Agerpres.) —■ Az Amendola által előterjesztett je­lentés vitájában PALMIRO TOGLI ATTI, az OKP főtitkára is felszólalt Kiemelte, hogy az utóbbi időben lezaj­lott belpolitikai és nemzetközi esemé­nyek mindenben igazolták az OKP VIII. kongresszusának megállapítása­it a helyzettel és a fejleményekkel kapcsolatban. Az ország belső hely­zetéről szólva Togliatti megállapítot­­ta, hogy a dolgozók helyzete tovább romlott. A kormány külpolitikájára térve megállapította, hogy Olaszországnak a legjelentősebb kérdésekben nem volt és most sincsen önálló politikája. Kü­lönösen érvényes ez a megállapítás a gazdasági életre, az iparfejlesztésre és a kulturális kapcsolatokra vonatko­zólag s még súlyosabban érezteti ha­tását a béke megvédéséért és a nem­zetközi feszültség enyhüléséért folyó harcban és a leszerelés kérdésében. A kormány — hangsúlyozta Toglii­atti — mindezekben a kérdésekben szolgai módon követi az Egyesült Ál­lamok parancsait. Nincs Olaszországnak álláspontja a leszerelés és az atomfegyver eltiltása kérdésében sem, a kormánynak nincs elég bátorsága ahhoz, hogy felvegye Kínával a politikai és gazdasági kap­csolatokat. Togliatti hangsúlyozta, hogy fokozottabb mértékben kell harc­colni e káros politika ellen. Az OKP és a Szovjetunió kapcsola­tairól beszélve kijelentette, hogy ezek a kapcsolatok fölötte állnak annak a vitának, amelyet ezzel kapcsolatban folytatni akartunk és amelyet mindig is folytattunk azokkal az eszközökkel kapcsolatban, amelyek egyes kérdések — köztük a helyes és helytelen bírá­­­atra vonatkozó kérdések — megoldá­sára szolgálnak. Beszéde végén Togliatti kijelentet­­te, hogy harcolni kell a párt általános vonalának érvényesüléséért, a párt­­egységért. Az angol gyarmati csapatok szörnyű kegyetlenkedései Ománban DELHI (Agerpres) A Blitz című lap híradása szerint az­ ománi angol büntető osztagok több helységet telje­sen eltüntettek a föld színéről. Az angol csapatok és a maszkati szultánnak angol parancsnokság alatt álló fegyveres erői kegyetlenül kínoz­zák a hadifoglyokat, a sebesülteket és a túszokat — írja a lap. A lap idézi a következő eseteket: egy omani faluban az angol megszál­lók összegyűjtöttek több sebesült hadi­foglyot és egy egész napon át éllen és szomjan tartották őket a legna­gyobb hőségben. Természetesen vala­mennyien elpusztultak. Iszki helységben, amely mintegy 20 mérföldnyire fekszik Nizvától délke­­­etre, az angolok agyonlőttek több mint 100 túszt. Karsa faluban, Nizvától 11 mérföldnyire délre, az angolok aláaki­názták a forrásokhoz vezető utakat, Szemailban megtorlásként lemészárolt­­ák az összes férfiakat. Japán soha ne váljék az USA atomtámaszpontjává!­ ­ Nagygyűlés Tokióban TOKIÓ (Agerpres) — Több japán haladószellemű szervezet kezdemé­nyezésére szeptember 28-án tiltakozó nagygyűlést tartottak Tokióban. A nagygyűlés 15.000 részvevője tiltako­zott az ellen, hogy Japánt a USA atomtámaszpontjává tegyék meg és erélyesen követelte, számolják fel az amerikai katonai támaszpontokat Japán területén és bocsássák szabadon az okinawai amerikai támaszpont ki­bővítése ellen fellépő nemrégiben le­tartóztatott hazafiakat A szakszervezetek főtanácsának, a szocialista pártnak és a kommunista pártnak, valamint a diákszervezetek országos szövetségének képviselői a nagygyűlésen mondott beszédeikben hangsúlyozták, hogy a Kiss-kormány az utóbbi időben fokozta megtorló in­tézkedéseit a munkásosztály és az összes japán népi erők ellen, mivel ezek elszántan küzdenek az USA-val való együttműködési politika és az atomháborús készülődések ellen, az ellen, hogy Japánból amerikai katonai hídfőt csináljanak. A jelenlegi japán kormány — mon­dotta a többi között Sziga, a Japán Kommunista Párt KB tagja — üldözi mindazokat, akik a nukleáris fegyver eltiltásáért, az amerikai katonai tá­maszpontok kibővítése és az új hábo­rús készülődés ellen harcolnak. A japán munkásosztály — mondotta Haraguei, a szakszervezetek főtaná­csának elnöke — rendületlenül foly­tatja harcát a Kisi-kormány jelenlegi politikája ellen. Kábítószerek használatával soroznak be az algériai idegenlégióba belga ifjakat A belga sajtó leleplező cikkei BRÜSSZEL (Agerpres).­­ Az utóbbi időben a belga sajtóban számos cikk jelent meg arról, hogy belga ifjakat csalárd eszközökkel, még kábítószerek használatával is, besoroz­nak az algériai idegenlégióba. A Le Soir egy svevegemi (Nyugat- Flandria) ifjú nyilatkozatát közli, aki beszámol arról, hogy szeptember 21-én a francia határ közelében levő Menen városkában belépett egy kávéházba, ott egy ismeretlen francia szóba elegyedett vele, majd meghívta egy pohár italra egy francia területen levő kávéházba. Együtt lépték át a határt, inni kezdtek és a belga fiatalember rövid idő múl­va mély álomba esett. Amikor magához tért, egy Lille-i kaszárnyában találta magát. Ott tudta meg, hogy „saját jószántából“ nyilatkozatot írt alá az idegenlégióba való belépéséről. A belga ifjúnak sikerült megszöknie a kaszár­nyából és visszatért Belgiumba. Hasonló nyilatkozatot közöl a Dra­­peau Rouge is. egy másik belga ifjútól. A belga közvéleményt mélységesen felháborították ezek az esetek. Néhány sorban • Szeptember 28-án jugoszláv kor­mányküldöttség érkezett Kalkuttába az indiai kormány meghívására. A küldöttséget S. Vukmanovics, a szövetségi végrehajtó tanács alelnöke vezeti. ■ Nigériában szeptember 29-én kisik­lott a Lagosz és Kano között közlekedő vonat. Kétszáz ember meghalt, ötvenen megsebesültek. • Az egyiptomi újságírók szakszerve­zeti tanácsa táviratot intézett az ENSZ főtitkárához, arra kérve, hogy a közgyű­lés tegyen lépéseket a nukleáris kísérle­tek megszüntetésére. 19S7. október I, kedd A Szovjetunióban Kiadják a Nagy Honvédő Háború történetét MOSZKVA (Agerpres). — TASZSZ: A szeptember 29-i szovjet sajtó közli: az SZKP Központi Bizottsága el­határozta, hogy 1957 és 1960 között öt kötetben kiadják az 1941—1945-ös Nagy Honvédő Háború történetét. A háborús időszak kérdéseivel foglalkozó tudományos káderek támogat­­ására ezenkívül egy öt kötetes műben a háború történetére vonatkozó doku­mentum gyűjteményt fognak kiadni. Ezek az anyagok megvilágítják a párt és a szovjet kormány háború alatti kül- és belpolitikáját, a Szovjetunió hadi gazdálkodásának fejlődését, az ellen­séges arcvonal mögött lefolyt parti­­zánháború megszervezését és több más kérdést.­­A fenti két művön kívül a nagyközönség számára egy kötetben is kiadt­­ák a Nagy Honvédő Háború történetét. Az ötkötetes dokumentumgyűj­e­mény és az egykötetes háborús történet kiadásával az SZKP KB mellett működő Marx-Lenin Intézetet­ bízták meg, amelynek keretében külön osztályt szerveznek a Nagy Honvédő Háború tör­ténetének tanulmányozására. A műveket egy bizottság gondozásában fogják megjelentetni, amelynek elnöke Pjotr Poszpelov. Ceyloni parlamenti küldöttség érkezett Moszkvába MOSZKVA (Agerpres) A TASZSZ jelenti: Az Interparlamentáris Unió szovjet parlamenti csoportjának meghívására szeptember 28-án Moszkvába érkezett a ceyloni parlament több tagja, köz­tük Gunevardene, Herat és más kép­viselők. A vnukovoi repülőtéren a Szovjet­­unió Legfelső Szovjetje Elnökségé­nek főtisztviselői fogadták a vendégei­ket. A ceyloni parlamenti küldöttség két hétig marad a Szovjetunióban. Miért környékezi a dollár a Tana-tó vidékét? Nixon, az Egyesült Államok alel­nöke, a tavasszal Afrikában járt. Sötét terveket vitt a fekete Afriká­ba. A tervek sorsa eddig titokban maradt, de az egyik, a Tana-tóval kapcsolatos, most kipattant. Ameri­ka a Tana-tó vízmennyisége fel­­használását illetően „önzetlen se­gítséget’" ajánlott fel Etiópia (A­­besszinia) császárának. Tőkét kínált a Tana-tóból eredő Kék-Nílus vizei­nek szelidítésére. A pénzből duz­zasztó gátakat, öntöző csatornák hálózatát, villamos erőműveket fog­nak építeni, hogy az abesszin föl­dek egy kis része, két millió hektár, bőségesebben teremjen, hogy az etópiai arany és platina bányák feltárhatóak legyenek. Akad-e valaki is, aki elhiszi, hogy az Egyesült Államok finánckapita­lizmusa ,,önzetlenül” befektet dol­­lár-milliárdokat — mert milliárd dollárokat nyel el ez a munka — az­ abesszin földek feljavításába ? Amerika nem adja fel a „legkisebb befektetés és legnagyobb profit“ el­vét, a tőkebehatolás szent tízparan­csolatát. Hibás nyomon halad ma azonban az, aki az ,,önzetlenség" okát csak egyszerűen ezen az uton keresné. A Kék-Nílus folyási iránya kézen­fekvőbb felvilágosítást ad. A Kék- Nílus átvág szudáni területekre és Karthumnál egyesül a Fehér-Nílus­­sal. Ez a két Nílus együtt hömpö­lyög tovább az egyiptomi, és öntö­zés nélkül terméketlen homok­­völgyben. A Nílus 85 milliárd köb­méter vizet ad az egyiptomi gyapot, rizs, cukorrépa kultúráknak, ame­lyeket 25 ezer kilométer hosszú ön­tözőhálózat segítségével táplálnak. Ha van a Nílusban víz, Egyiptom 24 milliós lakossága megél, ha a Nílus nem­ ad elég vizet, éhen pusz­tul. A számítás most már egyszerű: ha Etiópia elhasználja a Tana tó­ból a Kék-Níluson át lefolyó víz legnagyobb részét, kicsi lesz az Egyiptomba beérkező Nílus és térd­re kényszerül Nasszer. Ugyanis­ nem a Fehér-, hanem a Kék-Nílus a lelke az Egyiptomot öntöző Nílus­nak. A 85 milliárd köbméter vízből ötvenmilliárdot a Kék-Nílus ad. Használjon el tehát minél több vi­zet Etiópia, hogy minél kevesebb maradjon Egyiptomnak. Minden köbméter elorozott víz — így szól az amerikai imperializmus számí­tása — közelebb juttatja az Egye­sült Államokat Egyiptom uralásá­hoz, a Szuezi csatornához, s egy­ben a közelkeleti petróleum fölötti uralom biztosításához. Igen, így már értelme van az etiópiai „önzetlen megsegítésnek“. Ez a cél megér pár száz millió, sőt pár milliárd dollárt is. Nixon, Dul­les s a mögöttük álló monopoltőke nem hagyja ki a zsarolás egyetlen lehetőségét sem. Ez alkalommal nem atombombával, hanem vízzel zsarolnak. Ezekbe a számításokba azonban rendszerint valahol hiba csúszik. Szíria nem ijedt meg az atombombától. Egyiptom sem ret­ten meg a vízhiánytól. Az arab né­pek egysége és szolidaritása min­den bizonnyal e kérdésben is erő­sebb lesz egyes urak dollár-éhségé­nél. Abesszínia népe nem felejtette még el az olasz-abesszin háborúk szörnyűségeit, az olasz imperializ­mus etiópiai uralmát. S meg fogja akadályozni, hogy olasz cseberből amerikai vederbe essék az annyi háborút és elnyomatást szenvedett Abesszínia. (h. s.)

Next