Előre, 1958. január (12. évfolyam, 3170-3194. szám)

1958-01-04 / 3171. szám

Vilás proletárjai egyesüljetek. A ROMAN NEPKOZTARSASAG NEPTANACSAINAK LAPDA XII. évfolyam 3171. szám 4 oldalára 20 báni 1958 január 4., szombat A szolidaritás jegyében Szolidaritás! — az ember és ember közötti kapcsolat egyik legnemesebb megnyilvánulása. Ennek jegyében hívták össze Kairóba az ázsiai és afrikai népek értekezletét, ennek jegyében vitatták meg a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseit és az őket különlegesen érdeklő problémákat. Csaknem félszáz ország népeinek képviselői — a föld lakosságának több mint fele nevében — emeltek itt szót a béke és a nemzetek közötti igazságos kapcsolatok érdekében. Néhány évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna egy ilyen értekezlet. S ha mégis létrejön — ez a sorsüldözött népek találkozása lett volna. A gyarmati, vagy félgyarmati rabságban sínylődő népeké, akiknek szava nem hallatszik messzire, csupán jajszó lett volna, mely azonban legfeljebb a gyarmati uralmat fenntartó szuronyok hegyéig s a szupraprofitot „igazgató“ kárpitozott irodák küszöbéig jutott volna el. Most is voltak gyarmati sorban élő népek Kairóban. De hangjuknak erőt adott az, hogy mellettük — és szolidaritásban velük — ott volt Ázsia szocialista kolosszusa, a népi Kína, ott volt a független India, Burma, Indonézia s ott voltak Ázsia első igazán szabad népei, Szovjet-Ázsia szocialista nemzetei ; ott volt Egyiptom, Szudán, Ghana — a gyarmati rendszer bomlásának legújabb tanúbizonyságai. Ott voltak és tanusítják, hogy Bandung és Kairó után már Kenyával és Kamerunnal, Szomálifölddel és Ománnal sem bánhatnak el kényük-kedvük szerint az elmaradottság vámszedői. Ott voltak és tanusítják, hogy Ázsia és Afrika népei előléptek a történelem homályából és évről évre mind fontosabb tényezőivé válnak a nemzetközi életnek. Hogy végleg letűntek azok az idők, amikor nyugati kalmárok döntöttek sorsuk fölött — róluk, de nélkülük. Nem, most ők döntenek a maguk sorsa fölött — az imperialisták nélkül. Másfél milliárd ember nevében mondta ki ítéletét a gyarmati rendszer fölött India küldötte, dr. Anap Szing, a kairói tanácskozásokat bevezető beszédében, a nemzetközi helyzetről szóló jelentésében: „Népeink nem akarják, hogy nem látoző veszélyre és hamis vádakra hivatkozva becsapják őket. Nem akarnak sakkfigurákká válni az erőpolitika sakktábláján. Nem hajlandók tovább tétlenül eltűrni, hogy mások döntsenek sorsuk felöl saját önző céljaiknak megfelelően. Ma, népeink saját maguk akarnak határozni sorsuk felöl és a maguk megszabta után akarnak haladni“. Ezen az utón indult el Bandung és ennek az útnak újabb fontos állomása Kairó, a bandungi szellem hatókörének kiterjesztésében és gyakorlati megvalósításában. Bandungban csak 29 ország vett részt, mert ez kormányképviselők értekezlete volt s igy ott csak a saját kormánnyal rendelkező — többé vagy kevésbé független — ázsiai és afrikai államok képviseltethették magukat. Kairó már csak azért is Bandung továbbfejlesztése, mert itt 45 ország népei voltak képviselve, Ázsia és Afrika túlnyomó többsége. Milyen nevetségesen hat egyes imperialista köröknek az a törekvése, hogy kisebbítsék Kairó jelentőségét, mondván: nem volt ennek semmi hivatalos jellege, mert egyes országok képviselőinek nem volt kormányfelhatalmazása. Mily hiábavaló erőlködés! A balgák szeretnék önmagukkal is feledtetni, mekkorát fordult a világ, hogy a nép ma már több is lehet, mint a kormány. S Kairóban minden ország részéről — kormányjóváhagyással vagy anélkül — az illető népek igazi, hivatott képviselői tanácskoztak. És híven, a leghívebben képviselték népeik érdekeit — ezt bizonyítják a hozott határozatok . Az első, amely a leghatározottabban elítéli az imperializmust, ennek minden megnyilvánulási formáját, a békét veszélyeztető katonai és politikai paktumokat s általában síkra száll a békés együttlétezésnek a bandungi határozatokban kiegészített alapelvei mellett. S az a másik határozat, amely a békés együttlétezés szellemében szorgalmazza a gazdasági és technikai együttműködést, azt, hogy Ázsia és Afrika népei létesítsenek szoros gazdasági kapcsolatot egymással és fejlesszék ki kereskedelmüket minden megkülönböztetés nélkül, gazdasági és társadalmi rendszerre való tekintet nélkül, a teljes jogegyenlőség alapján, minden országgal. India, Egyiptom, Indonézia és sok más ország példája mutatja immár, hogy amikor véget ér, győzelmesen, a politikai függetlenségért vívott harc, újabb s nem kevésbé nehéz küzdelem következik a felszabadult országok részére: a gazdasági függetlenség kivívása, a gyarmati uralom átkos örökségének felszámolása, a saját, önálló nemzetgazdaság megteremtése s elsősorban ennek alapjának, a nemzeti iparnak a kiépítése. Az ázsiai és afrikai országok szoros együttműködése igen fontos tényező lehet e tekintetben. De a felszabadult országok nincsenek kizárólag önmagukra utalva s főképp nincsenek e tekintetben kiszolgáltatva az imperialista hatalmaknak. A kairói értekezlet gazdasági vonatkozású határozatainak szilárd támaszt nyújt az a történelmi tény is, hogy: „A felszerelések és gépek szállítása, hitelek nyújtása, valamint műszaki és tudományos tapasztalataik átadása ma már nem a tőkés országok kizárólagos monopóliuma. A szocialista országok ma már sokoldalú gazdasági, pénzügyi és műszaki segítséget képesek nyújtani a gyengén fejlett országoknak" (A. A. Arzumanjan szovjet küldött előterjesztéséből.) Kairó nemcsak az ázsiai és afrikai országok népeinek egymásközti szolidaritását jelképezte, hanem azt is, hogy elmaradottságuk felszámolásában hatalmas erő áll mellettük, önzetlenül, a népek jóléte és a béke érdekében: a szocialista országok. Igen, a béke érdekében is. Mert Kairóban a föld lakossága nagyobbik felének nevében törtek lándzsát a leszerelés, az atomfegyver betiltása, a nukleáris kísérletek azonnali beszüntetése mellett. A kairói értekezlet, az ott kiadott zárónyilatkozat és a hozott határozatok jelentősége nem szorítkozik csupán Ázsiára és Afrikára, túlterjed e földrészek határain, mert a népek közötti igazságos kapcsolatokon alapuló békét hirdetik, mert a békeövezet kiterjesztését és megszilárdítását jelentik. A világ összes békeszerető népei egyetértenek ezekkel a határozatokkal, szolidárisak Ázsia és Afrika népeinek e dokumentumokban kifejezett törekvéseivel. S szolidárisak azért is, mert kétségtelen, hogy Kairó újabb fontos határkő a gyarmati rendszernek — az emberiség e szégyenének — megszüntetéséért vívott küzdelemben. Az erdőszentgyörgyi „Vörös Csillag“ hőerőműnél AZ ÖTÖDIK TURBOGENERÁTOR ÜZEMBEHELYEZÉSE ELŐTT Az erdőszentgyörgyi „Vörös Csillag“ hőerőműnél megkezdték az előkészületeket az ötödik turbogenerátor üzembehelyezésére. A technológiai próbák során az 50.000 kilowattos új gépcsoport már december 31-én elérte az előírt 3000-es percenkénti fordulatszámot. Ezt a szovjet gyártmányú turbogenerátort az erdőszentgyörgyi „Electromontaj“ építőtelep munkaközössége szovjet szakemberek segítségével három hónappal rövidebb idő alatt szerelte be, mint más hasonló gépcsoportokat. Az új turbogenerátor üzembehelyezése révén az erdőszentgyörgyi hőerőmű 150 ezer kilowattos teljesítményével az ország legnagyobb energiafejlesztő egysége lesz. A görög műszaki kamara balkánközi műszaki értekezlet összehívását javasolja Alg. Roussopoulos, az athéni országos műszaki egyetem professzora, a görög műszaki kamara nevében december 28-án felhívással fordult Románia, Albánia, Jugoszlávia, Bulgária és Törökország műszaki csúcsszervezeteihez a balkáni országok műszaki-tudományos értekezletének összehívása érdekében. Roussopoulos professzor kifejti a különböző országok technikusai közt létrehozandó együttműködés fontosságát és javasolja, hogy az értekezlet előkészítése érdekében a meghívott országok két-két küldötte márciusban találkozzék egymással, az értekezletetpedig 1958 júniusában tartsák meg Athénban. Bolgár kulturális küldöttség érkezett hazánkba Pénteken bolgár kulturális küldöttség érkezett Bukarestbe, hogy megbeszélje és aláírja a román-bolgár kulturális egyezmény alkalmazásával kapcsolatos idei munkatervet. A küldöttség tagjai: Szaval Ganovszki akadémikus, a bolgár Tudományos Akadémia alelnöke, a küldöttség vezetője, Sztepan Todorov Sztanev professzor, az Oktatás- és Művelődésügyi Minisztérium vezérigazgatója és Sara Szászon Garti, a külföldi kulturális és baráti kapcsolatok bizottságának igazgatója. Ugyanakkor érkezett meg Bukarestbe a bolgár Tudományos Akadémia Elnökségének küldöttsége, ugyancsak Szava Ganovszki akadémikus vezetésével. Ez a küldöttség fogja kilálrni a két ország akadémiái közötti együttműködési egyezményt és az együttműködés megvalósítására vonatkozó 1958. évi tervezetet. A bolgár vendégeket az Északi-pályaudvaron Iorgu Iordan akadémikus, az Akadémia Elnökségének tagja, a „C. I. Parhon" Egyetem rektora, Oktav Livezeanu, a Külföldi Kulturkapcsolatok Intézetének alelnöke, Amilcar Vasiliu professzor, az Akadémia tudományos titkára, dr. Gheorghe Lupascu és Alexandru Priadcenco professzorok, az Akadémia levelező tagjai, valamint a Külügyminisztérium, s az Oktatás- és Művelődésügyi Minisztérium képviselői fogadták. Jelen volt Anghel Hubenov, a Bolgár NK ideiglenes bukaresti ügyvivője. ____ (Agerpres) Wilhelm Pieck elvtárs 82 éves BERLIN (Agerpres). — Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke, január 3-án töltötte be 82. életévéit. Az elnök ez alkalomból számos üdvözlő s táviratot kapott, amelyekben az NSZEP Központi Bizottsága, a Népi Kamara, a Minisztertanács, valamint a Német DK demokratikus pártjai és tömegszervezetei köszöntik az elnököt. Előkészületek a néptanácsi képviselőválasztásokra Nagyvárad A Nagyvárad tartományi néptanácsok végrehajtó bizottságai a napokban megkezdték a néptanácsi képviselőválasztások előkészítését. Kijelöltek 585 rajoni, 229 rajoni alárendeltségű városi és 6412 községi választókerületet, Nagyvárad városában 200 választókerületet jelöltek ki. Kinyomtatták a választói névjegyzék-formulárokat és január 3-tól megkezdték a névjegyzékek kitöltését. Temesvár A temesvári szakszervezeti tanács termében pénteken gyűlést tartottak a Népi Demokrácia Frontja tartományi tanácsának megalakítása céljából. Ion Gluvacov, a tartományi pártbizottság titkára ismertette a néptanácsi képviselőválasztások nagy fontosságát, majd a jelenlévők megválasztották az NDF tartományi tanácsának tagjait. Többek között a következőket választották meg: Isac Martin, a tartományi pártbizottság első titkára, Vasile Mocea, a resicai fémipari kombinát elolvasztája, Ioan Beldean, a tartományi néptanács elnöke, Viorel Uibaru, a lenauheimi kollektív gazdaság elnöke, Gheorghe Micota, az IMSZ tartományi bizottságának első titkára, Ion Szekler, az állami német színház igazgatója, Juliana Serb, a németszentpéteri néptanács elnöke, Alexandru Curici, a ,,Pravda“ főszerkesztője, Kovács István, az „Electromotor“ gyár élesztergályosa és kiváló újítója, Marin Radói, a műegyetem rektora. Elnöknek Isac Martin elvtársat, titkárnak Vasile Daju-t, a tartomámányi pártbizottság titkárát választották meg. Déva A dévai tartományi néptanács dísztermében pénteken honpolgári gyűlést tartottak, amelyen megalakították a Népi Demokrácia Frontjának tartományi tanácsát. A gyűlésen részt vett a vállalatok és intézmények számos dolgozója, továbbá a párt- és tömegszervezeteknek, valamint az államhatalom helyi szerveinek képviselői. Ilie Weider elvtárs, az RMP tartományi bizottságának első titkára ismertette a március 2-i választások jelentőségét. Ezután megválasztották az NDF tartományi tanácsát, amelyben többek között a következő elvtársak vesznek részt: Hie Verdet, a tartományi pártbizottság első titkára, Nicolae Catana, a vajdahunyadi fémipari kombinát vezérigazgatója, Ioan Adam élbányász, Dumitru Dejeu, a tartományi néptanács elnöke, Zsolt László, a dévai „Petőfi Sándor“ kollektív gazdaság brigádosa, Szabó Károly, az IMSZ tartományi bizottságának első titkára, Eleonora Bodea, dr. loan Moza professzor, a dévai kórház igazgatója, loan Moraru, a szentandrási „Szocializmus útja“ mezőgazdasági társulás elnöke. Ezután Ilie Verdet elvtársat a tanács elnökévé, Petre Dumitrescu elvtársat, a tartományi pártbizottság titkárát pedig a tanács titkáráválasztották. va. A tordai vegyipari üzemek folyékony klór osztályán Nagy József ellenőrzi az egyik tartály nyomását ÚJÉV ELSŐ MUNKANAPJÁN NAGYBÁNYÁN (Tudósítónktól). Korán, frissen, jó kedvvel jöttek be másodikán reggel a nagybányai központi műhelyekbe az elsőváltásbeliek. Pedig szilveszter éjszakáján és tegnap ugyancsak csengtek a poharak, igazából mulattak öntők, esztergályosok, lakatosok, szerelők. Csupa János csoportja is reggel hat órakor munkába állt. Éppen egy bányamozdonyt javítanak. Gondosan széjjelszedték a motort, vizsgálgatják, teszik-veszik az alkatrészeket. Boldog új évvel köszöntöm, a szerelőket s azután érdeklődöm, hogyan szilvesztereztek. — Nagyon jól, kitűnően — hangzik az egyöntetű válasz. Csupa János viszi a szót. — Amikor dolgozni kell dolgozunk, de amikor az ideje — szórakozunk. Most pedig a munka ideje, mert az új esztendőben is ki akarunk rukkolni. Tavaly 25 százalékkal szárnyaltuk túl a tervünket. Az idén sem adjuk alább. Lázár János és Szabó Jóskáék egy-egy bólintással erősítik ezt meg. Végül azt mondja el a szerelők vezetője, hogy az új esztendőben levakolja, teljesen rendbehozza Zazar melletti két szobás konyhás új házát, melyet állami kölcsönből tavaly húzott tető alá. Jó kedvű esztergályosok forgatják, válogatták a fémet a motorosztályon. Egyik esztergapad védőjén nagybetűs írás: boldog új évet. Fiatal szőke férfi dolgozik ennél a padnál. Strébai István figyelmesen esztergályoz egy kompresszor-hengert a városi villanytelepnek. Holnapra Wagner István társával el akarnak készülni vele. Előkerül Nagy Ferdinánd mérnök is, a géposztály vezetője. Ismerősként üdvözöljük egymást. Tőle tudom meg, hogy mind a 38 esztergályos késés nélkül bejött a reggel. — Hogy milyen tervekkel vágunk az új évnek? — Kis gondolkozás után válaszol. — Mindenek előtt a bánya fúrógépek alkatrészeinek minőségét javítjuk meg. Jó munkafeltételeket teremtünk a termelékenység növelésére. Most próbáljuk ki a két új „ranghetet". Kedélyes, jó a hangulat az öntödében is. Sajtos János csoportjában vagy tizen készítik elő az öntést. Köztük Dobránszky Vince is. S a csoport nevében elmondja, hogy a legnagyobb gondot az új évben a selejtszázalék leszorítására fordítják. A Duna-delta vázlatos térképe a falon, nagy betűkkel berajzolva Maliuc, Rusca, meg a gépesített nádaratás többi kísérleti állomása. Mellette egész falat beborító ábra. A vegyipar hazai nyersanyagai: kősó, pirít, szén az egyik végén, a másikon kőolaj, szondagáz, földgáz. A vegyi feldolgozás útját jelző vonalak, mellettük a legfontosabb termékek neve. Keresztezik egymást, egyesülnek, szétágaznak ezek a vonalak ; késó félgyártmányok vegyülnek kőolaj félgyártmányokkal és igy tovább... Százféle új, fontos termék — belföldi szükségletre, exportra. A kiállításra belépve, ezek a képek késztettek először megállásra, szemlélődésre. Többet, sokkal többet nyújt „A kőolaj- és vegyipar tíz évi eredményei“ című fővárosi kiállítás, mint amennyit a látogatónak ígér. Megismertet a népköztársaságunk kikiáltása óta eltelt tíz esztendő alatt kőolaj- és vegyiparunkban elért nagyarányú fejlődésen kívül a további előrehaladás irányával is. Egyetlen nagy teremben, a Kőolaj- és Vegyipari Minisztérium dokumentációs központja Nicolae Balcescu körút 18. szám alatti székhelyének csarnokában helyezték el ezt az érdekes kiállítást. Más iparágnak sokkal tágasabb kiállítási csarnokra lenne szüksége hasonló célra, de a vegyipar mintái elférnek kis üvegben, lombikban, még ha a terméket százezer tonnás mennyiségekben is gyártják. Fényképek, ábrák, minták, grafikonok... Csak a bennfentes, a szakember s esetleg az országjáró riporter számára árulják el mélyebb tartalmukat. Ezek a nevek például a delta térképén... Számomra megelevenítik a nyáron a Szulina-ág mentén hajóutam alkalmával látottakat. Makuc szigetén az érdekes kísérleti állomást, a nádat arató, megszállító potrohos uj gépeket, a végeláthatatlan nádas zsombékja fölött elhúzódó drótkötélpályát , új településeket a víz és nád örök birodalmában. Deltái poézist, deltái realitást. És kutatóinkat laboratóriumaikban, kísérletező mérnököket, uj gépek tökéletesítésén fáradozó szakmunkásokat. Emitt ez a néhány minta: szufit építőlemez, papírgyártásra alkalmas cellulózé, finom papír- és kartonfajták, textilszálak, műgyapjú, takarmányélesztő, brikett — mindez nádból. Laboratóriumi kísérletek és félipari gyártás eredményei. Bucuresti — Tulcea — Bráila... Emitt, kis műtét előtt néhány szó ismerteti a négy népi demokratikus ország közreműködésével épülő bráilai nádkombinát rendeltetését. Kezdetben csaknem fantasztikusnak látszó tervek — a megvalósulás útján. A vegyipar manapság nem ismer lehetetlent . Szerényen sorakoznak egymás mellett a kőolajfinomítók termékeinek mintái: sokféle minőségű benzin, kenőolaj, parafin, kátrány és egyebek. Csak aki járt már finomítóinkban, ismeri az előállításukra szükséges hatalmas arányú berendezéseket. A szódatermékek is hamupipőkének hatnak a kiállításon, holott fontos szerepük van exportmérlegünkben. Izőolajvegyészetünk csodálatos birodalmában is jártam: erdélyi üzemekben, az új moldvai kombinátban, Ploestin, fővárosi kutatóintézeteinkben és kísérleti állomásainkon. A legsikerültebb fényképek is csak nehezen érzékeltethetik a tényleges arányokat, a hatalmas új üzemeket, építőtelepeket. Kutatásunk, tervezésünk fellendülését szemléltető grafikon ragadja meg a figyelmemet: 1951-ben 581 terv készült el, 1957-ben hatszor annyi. Sokatmondó számok. Még többet jelenthet egy rövid látogatás kutatóintézetünkben, ahol a nagyközönség számára még ismeretlen olyan műanyagokat sikerült elővarázsolni, mint a teron, vagy a rolán. Lágy tapintású, akár a legfinomabb gyapjú az új poliészter-fonal — a teron, göndör, bolyhos a polinitrilacril-műanyag — a rolan. Ezen a kiállításon ismertetik először a mintáit, nemsokára belőlük gyártott ruhát, takarót és sok egyebet vásárolhatunk. Az olyan új műanyaggyártmányok, mint a kiállítás padlóját fedő csinos, fűtös, futószőnyeg, meg a legfinomabb bőrdiamitárukkal vetélkedő kofferek, táskák, vagy a porcelánt és üveget helyettesítő tányérok, csészék, vedrek, mosdótálak, vagy akár az esőkabátok, játékáruk, sőt még a maroszfonattal bevont karosszék sem számít már különleges érdekességnek. A kísérletezők elvégezték munkájukat , megkezdődik a tömeggyártás. Néhány év múlva megszokottá válik számunkra, hogy műanyagból készül lakásunk berendezésének, ruházatunknak nagy része. Meglepetten állok meg azonban két nagy üveg előtt. Alkoholban tartósítva: cukordinnye nagyságú paradicsom az egyikben, óriásalma a másikban. Mellettük fajrokonaik szégyenkeznek, nem tudtak akkorára megnőni, nem táplálták őket a növést serkentő új vegyszerekkel. A jókora kukoricacsövek mellett eltörpülnek a szokásos módszerrel termesztett testvéreik. Az új, csodálatos hatású vegyszerek mintái mellettük: különleges rendeltetésű az egyik, csakis bizonyos gyümölcsfajták számára; a másik kerti veteményt késztet szokatlan növésre; a harmadik a virágkertészek öröme. És aztán: rovarirtók, műtrágyafajták hosszú sora. Csodálatos hatalmuk van napjainkban a vegyészeknek! Nekik köszönheti maholnap földműves, kertész a rekordtermést: esőt pótol, a talaj tápanyagát kiegészíti. Néhány év — és alma, paradicsom, szőlő, kukorica, meg ki tudná felsorolni, hányféle más növény szemünk láttára átalakul. A grafikonok már nagyszabású terveink fokozatos megvalósulásáról beszélnek. Elárulják, mennyire fejlődött a műtrágya és rovarirtók termelése tíz év alatt és termelésükre milyen nagykapacitású új vegyi üzemeket építünk. Román gyógyszerek hosszú sora következik: penicillin, aureomicin, meg százféle más kiváló új hazai gyártmányú gyógyszer.Teljességre nem törekedhetett a kiállítás , de felvillantja az országban szerteágazó építőmunka jellegzetes mozzanatait: a százéves román kőolajipar és az új román vegyipar eredményeit, távlatait. Nagyszerű eredményeket, hatalmas távlatokat.V SÁNDOR ÁGNES SZÁMADÁS ÉS TÁVLAT Kiváló új hazai gyógyszerek A műgumi, bakelit, TVC sokféle felhasználása T 4 1 MAI SZÁMUNKBAN: 1 • - 1 • ? ! Marosi Barna: Hétköznapi csodák* ? (Békési vázlatok.) * I (2. és 3. oldal) ! TEREPSZEMLÉN KÉZDIVÁSÁRHELY RAJONBAN Az elmúlt két-három évben Kézdivásárhely rajon kollektív gazdaságainak zömében jól haladt a munka, a tagság jövedelme fokozatosan emelkedett. Hogy csak egy példát mondjunk: 256 kollektivista épített új házat. Pár kollektív gazdaság,, de méginkább a mezőgazdasági társulások egy része azonban nem gyakorolt kellő vonzóerőt az egyénileg dolgozó parasztokra, mert bizony, megesett,hogy hiba csúszott a mindennapi munkába. Elég volt az átlagosnál gyengébb termés — a föld gyenge megművelése miatt —, néhány vagon tönkrement takarmány, gazba fulladt kapásnövény, hogy az egyénileg gazdálkodók csak ezt lássák meg és távol tartsák magukat a szövetkezeti szektortól. 1957-ben azonban nagyot változott a helyzet: a kollektív gazdaságokban nagyobb odaadással és szakszerűbben művelték a földet, jobban vigyáztak a munka megszervezésére és a fegyelem betartására. A társulások többségében is inkább súlyt helyeznek már a közös munka meghonosítására. Ennek tulajdonítható, hogy a 14 kollektív gazdaság búzából átlag 1685 kilót, árpából 2270 kilót, zabból 1695 kilót takarított be hektáronként. A torjai és kovásznai kollektív gazdaságok pedig rekordterméseket értek el. A gyakorlati eredmények, a valóság a legjobb meggyőző erőnek bizonyult. A rajoni és helyi politikai szervek pedig megkezdték széles körben népszerűsíteni az eredményeket. Ennek következtében mind több család határozza el, hogy a közös gazdálkodás útjára lép. Nagy jelentősége van annak, hogy egyes falvakban maguk a legjobb középparasztok álltak a kezdeményezés élére. Páván például két középgazda egyszerre határozta el, hogy társulást szervez s egész földjével lép be. Bélafalván a 66 tagból felnél több középparaszt. ERŐSEBB GAZDASÁGI ALAPOT Egyes esetekben az új belépések nem jelentenek gazdasági megerősödést, a bevitt földterület kicsiny, így Almáson 23 tag 12 hektárral lépett be. Szűrésén 18-an 8,57 hektárral, Martonoson 15-en 9 hektárral. Felvetődik a kérdés: nem lett volna célszerűbb a hegyvidéki, kevés szántófölddel rendelkező falvakban inkább állattenyésztési társulásokat szervezni ? A rajonnak jó pár olyan faluja van, ahol jobban megfelelt volna az adottságoknak az állattenyésztési társulás. * Tél közepén járunk, a gazdaságban nem sok a tennivaló. Az embereknek inkább van idejük szót érteni egymással. És természetes, hogy az elmúlt gazdasági év eredményei nyomán Kézdivásárhely vajon falvaiban is mindinkább teret hódít a közös gazdaság gondolata. F. I. Kitüntetések a Román Népköztársaság 10. évfordulója alkalmából A Nagy Nemzetgyűlés Elnökségén péntek este ünnepélyes keretek közt átadták egyes elvtársaknak a Román NK érdemrendjeit, amelyeket a Nagy Nemzetgyűlés Elnöksége, a Román NK 10. évfordulója alkalmából adományozott, a Román Munkáspárt által kitűzött feladatok teljesítése terén szerzett kiváló érdemeikért, továbbá az államépítés, a gazdasági, szociális, kulturális és társadalmi építés terén végzett kiváló munkájukért. Az ünnepségen megjelentek a következő elvtársak: Chivu Stoica, Emil Bodnaras, Alexandru Draghici vezérezredes, Anton Moisescu, a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének alelnöke, Leontin Salajan vezérezredes, Fazekas János, Vladimir Gheorghiu, Gh. Stoica, a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének titkára és a Nagy Nemzetgyűlés több tagja. ..A Román Népköztársaság Csillagai érdemrenddel a következő elvtársakat tüntették ki: I. fokozat — Alexandru Draghici vezérezredes, Leontin Salajan vezérezredes, Mihail Florescu mérnök és Szenkovics Sándor; II. fokozat — Aurél Málnásán, Manólé Bodnáros, Dumitru Damáceanu tartalékos altábornagy, Ion Vidrascu, Constantin Prisnea, Petre Belle és Nicolae Colan Erdély metropolitája; 111. fokozat — Gherasim Popa mérnök, Mihai Suder, Ionel Diaconescu, Gh. D. Safer, Antim Angelescu, Chezarie Paunescu, Iosif Gafton, Andrei Mager, Antim Nica és Arday Aladár püspökök; Alexandru Ionescu lelkész és Nicolae Mladin professzor, lelkész; IV. fokozat — Stefan Cruceru, Marcu Witzman, dr. Octavian Belea, Marin Stancu, Ion Velea, Bujor Almáson; V. fokozat — Ion Cozma, az RMP Bukarest tartományi bizottságának osztályvezetője, Constantin Popescu, Stoian Petrescu. A „Haza védelme“ érdemrenddel a következő elvtársakat tüntették ki: II. fokozat — Fazekas János, A. Moisescu, M. Gavriliuc, I. Gh. Maurer és C. Smirnov altábornagy; III. fokozat — Muzsik Mihály, Stelian Staicu vezérőrnagy, Al. Mureseanu vezérőrnagy, Radu D. Rusescu tartalékos altábornagy, Titus Lupescu altábornagy, Petre Dumitrescu vezérőrnagy. „Munkaérdemrenddel“ a következő elvtársakat tüntették ki: I. fokozat — Gh. Gaston Marin, Atanase Jója akadémikus, Vasile Dumitrescu, M. Raica akadémikus, C. Teodoru, Carol Loncear, Zaharia Stancu akadémikus, Bányai László, Vasile Malinschi akadémikus; b. fokozat — Ion Cozma földművelésügyi és erdészeti miniszter, Florian Danalache, Vladimir Gheorghiu, P. Niculescu-Mizil, Pavel Tugui, Vasile Bene, Petre Niculescu, Voinca Marinescu, Ion Tutoveanu altábornagy, Mircea Haupt altábornagy, Gogu Radulescu, Ion Bernachi, Emil Stanciu, Iosif Ardeleanu, Melita Apostol, Cioroiu Raducanu, Octavian Berlogea, D. Simulescu, Mihail Novicov, Vasile Ionescu, Andrei Pacuraru; ill. fokozat — Anton Breitenhoffer, Elena Lascu-Iordachescu, Cristache Vasile, Elena Livezeanu, Elena Vilcoci, Aichail Ghelmegeanu, Gh. Diaconescu, Aurel Vijoli, Mihai Levente, Gh. Bucsan vezérőrnagy, Al. Paraschiv altábornagy, D. Praporgescu, Horia Lovinescu, Vicu Mindra, Francisc Munteanu és Petre Dragoescu. Antrmn Molt cary .. . A Nemzetgyűlés Elnöksége nevében melegen üdvözölte a kitüntetetteket és ez alkalommal rámutatott arra, hogy országunk szorgalmas és tehetséges népe a Román Munkáspárt és a kormány hozzáértő vezetése alatt jelentős sikereket ért el az elmúlt tíz év folyamán a szocializmus építésében, az összes dolgozók szabad és boldog új életének kialakításában. A kitüntetettek nevében Alexandru Draghici vezérezredes, Nicolae Colan, Erdély metropolitája és Zaharia Stancu akadémikus, író mondott köszönetet. A Román Népköztársaság kikiáltásának 10. évfordulója alkalmából a Nagy Nemzetgyűlés Elnöksége érdemrendekkel és érmekkel tüntetett ki számos más párt- és állami aktivistát, munkást, dolgozó parasztot, katonát, technikust, mérnököt, tanítót, profeszszort, tudományos és művészeti dolgozót — munkájukban szerzett kivételes érdemeikért.