Előre, 1958. július (12. évfolyam, 3322-3348. szám)

1958-07-01 / 3322. szám

4 Megkezdődött a gyógyszerészek országos értekezlete Vasárnap délelőtt megkezdte mun­kálatait a gyógyszerészek országos ér­tekezlete. A megnyitó ülésen részt vett dr. Voinea Marinescu professzor egészség­­ügyi és népjóléti miniszter, dr. dr. Mihcu professzor, akadémikus, az Aka­démia első titkára, dr. Marius Nasta professzor, akadémikus, az Orvostudo­mányi Társaság elnöke, dr. Sf. S. Ni­­colau professzor, akadémikus, az Aka­démia Orvostudományi Osztályának elnöke, dr. N. Gh. Lupu professzor, akadémikus, az Akadémia Gyógyászati Intézetének igazgatója, továbbá aka­démikusok, az ország orvostudományi és gyógyszerészeti főiskoláinak taná­rai, gyógyszerészeti tudományos ku­tatók, a fővárosi néptanács képviselői, az Egészségügyi Dolgozók Szakszer­vezete KB képviselői és több mint 1000 gyógyszerész és orvos az ország min­em részéről. Részt vesz továbbá 60-nál több szakember a Bolgár Népköztársaság­ból, Belgiumból, a Csehszlovák Köz­társaságból, a Kínai Népköztársaság­ból, Franciaországból,­ a Német Demo­­kratikus Köztársaságból, Görögország­ból, a Lengyel Népköztársaságból, az Amerikai Egyesült Államokból, a Szov­jetunióból és a Magyar Népköztársa­ságból. Az értekezletet A. Ionescu-Matiu pro­fesszor, a bukaresti gyógyszerészeti fakultás tanára nyitotta meg. Az Egészségügyi és Népjóléti Mi­nisztérium nevében dr. Voinea Mari­­nescu professzor szólalt fel. Kidom­borította a gyógyszerészeti szektor és a gyógyszerészek szerepét a nép egész­ségének megvédésében, valamint népi demokratikus államunk gondoskodását a gyógyszerészet és a gyógyszeripar gyors fejlődéséről. Megemlítette, hogy az utóbbi tíz évben orvosaink száma 11.000-ről töb­b mint 21.000-re, gyógy­szerészeink száma 2800-ról több mint 4000-re növekedett. Az egészségügyi egységek számbeli gyarapodását sokoldalú fejlődés kísér­te a gyógyszerellátás terén is: 570 új gyógyszertár és több mint 5000 gyógy­szerellátási pont létesült országunk­ban. A gyógyszerárak többszöri le­szállításával államunk hozzáférhetővé tette a gyógyszereket a tömegek szá­mára. A forgalomba hozott gyógysze­rek mennyisége több mint 360 száza­lékkal meghaladja a 8—10 évvel ez­előtti színvonalat s az idén csaknem 300 százalékkal több gyógyszert ter­melünk, mint 1950-ben. Az értekezleten kialakuló vélemény, és tapasztalatcse­rétől az Egészségügyi­ és Népjóléti Minisztérium elvárja, hogy új utakat jelöljön ki a gyógyszerek szintézise és kivonása, a gyógyszerkészítmények korszerű tartósítása, a gyógynövények hatékonyabb és ésszerűbb hasznosítá­sa, a gyógyszerek minőségének rend­szeres ellenőrzése, a farmakodinami­­kai és mikrobiológiai kutatások végre­hajtása, valamint a gyógyszerészeti szektor megszervezése terén. Dr. N. Nas­a professzor, akadémikus az Orvostudományi Társaság vezető tanácsa nevében mondott üdvözlő be­szédet. Dr. Agripa Ionescu az Egészség­­ügyi Dolgozók Szakszervezete Köz­ponti Bizottságának nevében üdvözöl­te az értekezletet. Üdvözlő beszédet mondott még: R. Ruyssen, a Nemzetközi Gyógyszerész Szövetség alelnöke, Marcel B­atevron (Franciaország), A. M. Szteciuk (Szovjetunió), A. Boutkinov (Bolgár NK), D. E. Wurster (USA), J. Kissel­­la (Csehszlovák K.), Taj Jen-laj (Kí­nai NK), H. Bukowescki (Lengyel NK), Kovács László (Magyar NK), J. Richter (Német DK) és Konst. Makrisz (Görögország). Dr. N. Ioanid egyetemi tanár, a bu­karesti Gyógyszerészeti­ Fakultás dé­kánja ezután előterjesztette „A román gyógyszerészet hozzájárulása az e­­gészségügyi ellátás megjavításához“ című beszámolóját. A beszámoló rámutat arra, hogy az utóbbi tíz évben, az egészségügyi egy­­ségek és a gyógyszertárak hálózatá­nak kiszélesedésével párhuzamosan lefektettük a hazai gyógyszeripar alap­­jait. Átszerveztük a gyógyszerészeti oktatást, kifejlesztettük a gyógysze­részeti tudományos kutatásokat. Az utóbbi nyolc­ évben jelentős si­kereket értünk el a gyógyszeripar fej­lesztése terén. A régebben külföldről behozott nyersanyagoknak több mint 50 százalékát ma az országban állít­­juk elő. Románia ma jelentős mennyi­ségű gyógyszert exportál. A termelés fokozása lehetővé tette, hogy az utób­bi hat év folyamán négy ízben csök­kentsük a gyógyszerek eladási árát. A dr. I. Cantacuzino-intézetben új szérumokat és oltóanyagokat gyár­tunk s a bukaresti hematológiai köz­pont különböző vérkészítményeket és vérpótlókat gyárt. Az utóbbi években több mint 40 állategészségügyi ké­szítmény gyártását vezettük be. Az értekezlet részvevői vasárnap délután gyógyszerészet tárgyú film­­bemutatón vettek részt. Hétfőn az értekezlet részvevői szak­osztályok szerint folytatták munkála­taikat. A gyógyszervegyészet terén 12 értekezést és közlést, a gyógyszeripari technológia terén­­ kilencet, a gyógy­növények felhasználásával kapcsolat­ban 12-öt, a farmakodinamika és a mikrobiológia terén pedig 13 érteke­zést és közlést terjesztettek elő. Ugyancsak hétfőn A. N. Kutumova (Szovjetunió) és J. Melichar professzor (Csehszlovákia) is felolvasták érteke­zéseiket. Az értekezlet folytatja munkálatait. D­e Wurster amerikai professzor, Marius Nasta professzor, akadémikus (RNK), Kovács László (MNK) és Stefan Milcu professzor akadémikus (RNK) az értekezlet szünetében. A gramofonlemez feltalálása bizo­nyos mértékig a film jelentőségét jut­tatja eszünkbe. Bár kettőjük között nagy és lényeges különbség van, mert m­íg az­ előbbi eredeti formájában őriz meg egy műalkotást, addig az utóbbi önálló művészetté fejlődött, amelynek megvannak a maga sajátos törvényei. Mégis van sok közös vonásuk is. Egyik is, másik megsokszoroz, időtállóvá és közkinccsé tesz, tér és idő megkötött­sége alól felszabadít olyan művészi megnyilvánulásokat, amelyeket külön­ben csak néhányszor vagy csak egyszer és csak egyesek láthatnának, hallhatná­nak. S hogy továbbra is megmaradjunk a lemez és a film közti párhuzamnál : a mikrobarázdás lemez feltalálása olyan korszakalkotó tényező a lemez történetében, mint a hangosfilm meg­születése a film fejlődésében. Az alig néhány esztendős mikrolemez, a nagy zenei események hű krónikása, külön­ben feledésre ítélt nagyszerű művészi hagyatékok megőrzője, valóságos virág­kort ért meg napjainkban. Miben áll ez a fejlődés, mely ezer meg ezer új barátot szerez a zenének? Első­sorban in egészen egyszerű, gyakorlati dolgokban : a mikrobarázdás lemez rém törik, sokkal több lejátszást bír el, mint a régi, könnyebb s ami a leg­fontosabb, „életkorai", lényegesen hosz­­szabb. A régi 6-­8 perc helyett, ma már egy óráig forgatható lemez is van. Ezzel viszont lényeges minőségi válto­zások járnak együtt : egyetlen lemezen egész operát, színdarabot, szimfóniát, koncertet hallgathatunk végig, anélkül ,hogy minduntalan fárasztó cserélgetés szakítaná meg a varázst, nem beszélve a tiszta, zörejtelen hangról, az átfogó, gazdag színskáláról, az eredetit szinte teljesen visszaadó hanghatásról, amit a régi géphangok helyett kaptunk. A lemezgyártás általános­­fejlődésé­vel együtt, szocialista rendszerünk jó­voltából a mi Electrecord vállalatunk is hamar­ kinőtt a gyermekcipőből és szin­te egyik napról a másikra számottevő zenei intézménnyé vált. Jelen sorok írójának nem célja itt a hazai hangle­mez fejlődéstörténetét még vázolni sem, csak azok véleményét megerősíteni, akik leszögezik, hogy az utóbb­i hóna­pok termése már nemzetközi mércével mérhető, s a kritika igen aktuálissá vált adósságát rója le, amikor ezekről az eredményekről a zenebarátokat rendszeresen kívánja tájékoztatni. Ragadjunk ki ez alkalommal kettőt, a szaküzletekben és könyvesboltokban nemrég megjelent lemezek közül : az első George Enescu két Román Rap­szódiáját (ECD 33), a második nép­szerű operaáriákat­ (ECD 23) tartal­maz (az utóbbiak egy része norm­ál­­lemezen is megjelenik). A választás nem tudományos szempontból esett rá­juk ; a két lemez ismertetése koránt­sem tükrözi az Electrecord lemez­­gyártás jelenlegi stádiumának általános szintjét. Erre a célra m­ás lemezek elemzése, mint például a Ion Dumitres­­cu Vonósnégyese vagy az Enescu Dix­­tuorja sokkal alkalmasabb lett volna Egyszerűen azért választottuk kezdet­nek a fenti lemezeket, mert felvett ze­nedarabok nagy népszerűségüknél fog­va a legszélesebb körű érdeklődésre tarthatnak számot. Enescu Román Rapszódiáinak (op. 11) egyetlen mikrobarázdás lemezen való megörökítése régi vágya lemezgyűj­­tőinknek. Szerte a nagyvilágban szám­talan változatuk kering a legnevesebb zenekarok és karmesterek tol­nácsolásá­­­­ban, a legnagyobb hanglemezgyártó cégek márkáival. Ez az új, hazai pél­dány, több zenei és technikai tényező szerencsés megválogatása és összetalál­kozása folytán, vetélkedik a legjobbak­­kal. Olyan kiváló zenekar, mint a prágai Filharmónia és olyan magával ragadó temperamentumú, zseniális kar­mester, mint Constantin Silvestri közös teljesítménye, természetes, hogy zenei élményszám­ba megy. Különösen az első Rapszódia élénken csillogó színei, rob­banó erejű hanghatásai elbűvölőek. A második egy árnyalattal tompább, de ha nem adódna alkalom az összehason­lításra, ez talán fel sem tűnnék. A második lemez még nagyobb nép­szerűségre számíthat. A legismertebb és legdallamosabb áriák egész csokrát nyújtja át az operabarátoknak. Kár, hogy mind tematikailag, mind pedig a felvételek minősége szempontjából ke­vésbé egységes, mint az előző. Az első oldalon lévő két ária közül (mindket­tőt Mendi Rodan vezényli a Rádiózene­kar élén) Verdi Rigolettója („Cortigia­­ni“, II. felvonás) lényegesen sikerültebb Delibes Lakméjánál (Csengettyű-ária). Amíg az első felvétel híven adja vissza Dan Iordachescu remek baritonját igazi drámai hévvel teli interpretálá­sát, a másodiknál (különösen a magas fekvésű hangoknál), a mikrofon túlter­heltségéből származó zörejek zavarják Magda Ianculescu koloratúr-szopránjá­­nak tisztaságát. A második oldalon Mi­hail Arnautu baritonista két áriát éne­kel: Renato áriáját Verdi Álarcosbál című operájának II. felvonásából és Leoncavallo trajazzók című operájának Prológusát, mindkettőt Emanoil Ele­­nescu vezényletével. Ezek hangfelvételi szempontból általában sikerült leme­zek. Zeneileg azonban a szólista és a karmester részéről valamivel több poé­­zis, a zenekar részéről pedig még na­gyobb precizitás kellett volna ahhoz, ezek a népszerű dallamok kifo­gástalan előadásban kerülhessenek az operarajongók kezébe. A második le­mezoldal, a Bajazzók egy második áriá­jával zárul. Nedda áriáját (I. felvonás) Arta Florescu énekli. Kitűnő szoprán­énekesnőnk ezüstös tisztaságú hangjával, muzikalitásával és könnyedségével ez­úttal is sok örömet okoz hallgatóinak. 11a osztályozni akarnák tehát a két lemezt, az elsőnek „kitűnőt“, a máso­diknak „jót“ adnánk. A közönség nagy örömmel fogadja mindkettőt, percek alatt szétkapkodja az üzletekben talál­ható példányokat. Ezért hát mindkét lemez további és jóval nagyobb pél­dányszámú újragyártása szükséges. LÁZÁR JUDIT kiállításon Az argentínai Állami Kőolajkiter­melési Társaság (Yacimientos Petroli­­feros Fiscales) a Comorado Rivadaria vidéki petróleum-lelőhelyek felfedezé­sének 50. évfordulója alkalmából 1957 december 25 — 1958 április 15 között nemzetközi kőolajipari kiállítást ren­dezett Buenos Airesben, ahol hazánk is szép sikerrel szerepelt. A kiállítás vezetősége a román kőolajipar kiállí­tását díszoklevéllel tüntette ki. ELŐRE A fővárosi szakszervezeti aktíva gyűlése A fővárosi szakszervezeti aktíva és a dolgozók képviselői hétfőn délután nagygyűlést tartottak az SZKT Szín­házában, hogy megtárgyalják az eu­rópai szakszervezetek és dolgozók jú­­nius 20—22 között Berlinben megtar­tott értekezletének eredményeit. A nagygyűlés elnökségében helyet foglaltak a következő elvtársak : Gheorghe Apostol, a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, Anton Moisescu, az SZKT alelnöke, Mihai Marin, Nicolae Pascu, Ion Dobre, az SZKT titkárai, Ion Mitarca, a buka­resti helyi szakszervezeti tanács elnö­ke, Eugen Macovschi akadémikus, Ni­colae Martalogu mérnök, az Atomfi­zikai Intézet munkatársa, Ana Lupan, a „Gh. Gheorghiu-Dej" ruhagyár üze­mi bizottságának elnöke, Hie Cretu, a „Tudor Vladimirescu“ fémipari üzem esztergályos élmunkása, Donca Zida­­ru, a „Brenner Béla“ kötöttárugyár és­ munkásnője. A nagygyűlésen Anton Moisescu elvtárs beszámolt az európai szak­­szervezetek és dolgozók berlini érte­­kezletének munkájáról és ismertette az értekezleten elfogadott dokumentu­mokat és határozatokat. A nagygyűlés részvevői több felszó­lalás elhangzása után befejezésül táv­iratot intéztek a Szakszervezeti Vi­lágszövetséghez, amely hangsúlyozza, hogy a fővárosi szakszervezeti aktíva és dolgozók teljes mértékben egyet­értenek a berlini értekezlet határoza­taival és dokumentumaival. Véget ért a malária-ellenes értekezlet A délkelet-európai országok III. ma­lária-ellenes értekezlete hétfőn befejez­te munkálatait. Az utolsó ülésen felolvasták és meg­vitatták a munkabizottságok jelenté­­sét a malária-em­ter­es küzdelem jelen­legi helyzetéről a délkelet-európai or­szágokban. A román asztalitenisz-sport újabb sikere Minden egyes számban győzedelmeskedtek sportolóink Falkenbergben A svédországi Falkenberg városában rendezték meg az idei nem hivatalos ifjúsági asztalitenisz Európa­­bajnokságot, amelyen fiataljaink átütő sikert arattak. Megnyertek mind a csapat, mind pedig az egyéni baj­nokság összes versenyszámait, ha tekintetbe vesz­­szük, hogy Falkenbergben versenyzett a svéd Alser, az osztrák Zankl és Hirsch, valamint a magyar Jan­­csó, akik a felnőttek között is nem egyszer megállják a helyüket, még értékesebbnek tűnik sportolóink tel­­jesítménye. Valamennyien, Barasch Atari­ana, Maria Golopenta, Gheorghe Cobirzan, Kovács Tibor és Radu Negulescu megérdemlik azokat a dicsérő jelzőket, amelyekkel a svéd lapok írnak játékukról, de megér­­demlik a hazai közönség dicséretét és elismerését is. A fiúk 5:1 arányban győzték le a döntőben az osz­trák csapatot, a lányok pedig 3:0-ra verték a svéd együttest. Az egyéni bajnokságok döntőiben Cobirzan a svéd Alser ellen ért el 2:0-ás győzelmet. Női ver­senyzőink egymás között döntötték el az elsőséget, Go­opent a 2:0-ra nyert Barasch ellen. A párosokat Golopenta—Barasch, Cobirzan—Negulescu és Golo­­penta—Cobirzan összetételű kettőseink nyerték meg. A siker az alapos felkészülésnek, sportolóink tech­­nikai fölényének, nagy küzdeni tudásának köszönhető. De magán a jelenlegi sikeren túlmenően nagyon ör­vendetes az, hogy legjobbjaink mellé rövidesen felnő a fiatalabb korosztály, amely képes lesz majd folytat­­ni Rozeanu és Zeller sikereit, méltóan képviselni szí­neinket az Európa- és világbajnokságokon. A labdarúgás világbajnoka: BRAZÍLIA Harmincöt nehéz mérkőzés, három­hetes küzdelem után véget ért 1958 nagy sporteseménye, a labdarúgó világ­bajnokság. A torna döntőjét a brazil csapat nyerte meg, az ő tulajdonába ke­rült a füles Rimet aranyserleg. Június 29-én, a brazil-svéd döntő mérkőzésre — először az idei VB során — zsúfolásig megtelt a Kasunda sta­dion. A hazai közönség már az első perctől kezdve fergetegesen biztat­ta csapatát. A svédet szerezték meg az nlső gólt, Liedholm­ összekötő révén. Alig telt el 3 perc azonban és Vava egyenlített. Ugyancsak Vava volt az, aki a 32. percben megszerezte a brazíliaiak vezető gólját. Szünet után méginkább kidomborodott a brazilok technikai és taktikai fölénye, amely Pelle és Zagallo góljaiban fejeződött ki- Tíz perccel a befejezés előtt Hamrin 4:2-re szépített. Már-már úgy nézett ki, hogy így marad a találkozó végeredmé­nye, de az utolsó másodpercekben Pello ismét hálóba talált. A brazilok győzelme még ebben az arányban is megérdemelt. A svéd vé­delem — amely a hazai válogatott fő­erőssége volt a VB során — nem igen tudott ellenállni a hatalmas iramot dik­táló, a labdarúgás szinte minden szép­ségét felvonultató brazil csatársorral szemben. A most végetért VI. világbajnokságon a brazil csapat magasan kiemelkedett a mezőnyből, egyedüli volt, amely a já­­tékfelfogás tekintetében is újat hozott. Hat mérkőzést játszott,­ egyetlen egyet sem veszített el Mindennél jobban be­szél a brazil labdarúgók fölényéről az, hogy az elődöntőben a franciáknak, a döntőben pedig a svédeknek egyfor­mán 5—5 gólt lőttek. Nem érdektelen még egyszer azt­ is megemlíteni, hogy a brazil válogatott a legnehezebb csoport­ból jutott tovább veretlenül, egyetlen kapott gól nélkül. Brazilia az egyedüli ország, amely Vasárnap reggel ünnepélyes keretek között nyitottak meg a Bukarest mel­letti Tunari lőtéren a Román Népköz­­társaság V. nemzetközi sportlövő baj­nokságát. Az első napon a szeles, esős idő ellenére a kisöbű sportpuska kombi­nált számában és az agyaggalam­b-lövés­­ben jó eredmények születtek. Harminc lövés után a kisöbű sportpuskában a csehszlovák Horinek (297 pont), a ma­gyar Holup és Sirbu (296 pont) és Herscovici (295 pont) állt az élen. Nagy érdeklődés előzte meg a verseny második részét, amelyen 30 lövést ad­tak le 100 méterről. Végül is Herscovici, Sirbu és Horinek egyformán 590 pontot összesített, de Herscovici lett a győztes, mind a hat világbajnokság döntő torná­jában részt vett és egyszer már a döntő­be is került (1950-ben, amikor 1:0-ra vezetett és végül 2:1-re vesztett Uru­guay válogatottjával szemben). Djalmar és Nilton Santos, valamint Didi, az idő­sebbek közül, Pelle, Vava, Zagallo a fiatalabb labdarúgó nemzedék képvise­letében egyaránt a labdarúgás magas­iskoláját mutatták be ezen a világbaj­nokságon, játékukkal a szakemberek és a nézők egyöntetű elismerését váltották ki, amennyiben a verseny második, nehe­zebb részében neki volt a legjobb talá­lataránya. Pisztolylövésben Borisz Krihelj „pó­tolni tudta“ honfitársa, a kiváló szov­jet céllövő, Umnarov hiányát, és a cseh­szlovák Kudm­a előtt 550 ponttal meg­nyerte ezt a versenyszámot. E versenyszámban képviselőink a várt­nál sokkal gyengébben szerepeltek. Piepten 544 pontot ért el, Klaus viszont csak 529-et. Agyaggalamb-lövésben a versenynek még csak az első harmada zárult be, eddig a szovjet Zimenko (96 pont), a magyar Szomjas és Váry, va­lamint Florescu és Vasiliu szerepelt jól (egyenként 93 ponttal). Az V. Nemzetközi Sportlövő Bajnokság első napján Herscovics (RNK) és Krihelj (Szovjetunió) szerzett bajnoki címet A Bukaresti Haladás és a Temasvári Tudomány jutott a labdarúgó M-kupa döntőjébe Vasárnap Bukarestben és Sztálinvá­­rosban bonyolították le a nagy népsze­rűségnek örvendő labdarúgó RNK-ku­­pa elődöntőit. Majdnem egy éve, hogy többszáz együttes részvételével megkez­dődtek a kupaküzdelmek. A döntőt jú­lius 6-án játsszák le a fővárosban. A két elődöntő eredménye nem keltett meglepetést, ha csak a Haladás kategó­­rikus, 4:0-ás győzelmét nem számítjuk annak a kupaküzdelmekben rendsze­rint magára találó váradi együttessel szemben. Temesvári Tudomány—Sztálinvárosi Vörös Zászló 3:2 (2:0) A bukaresti köztársasági stadionban mintegy 25 ezernyi néző tekintette meg a két csapat találkozóját. A temesvári diákcsapat alig három nappal az emlé­kezetes 7:0-ás kudarc után még tarta­lékosan is (Ciosescu, Girleanu és Brin­­zei nélkül) valamelyest rehabilitálta magát. Egyszerűt gólratörő futballt ját­szott, amelynek eredményeként Cada­riu háromszor talált a sztálinvárosi ka­pus, Ghita hálójába. A sztálinvárosiak sem játszottak gyengén, sőt a találkozó nagy részében ők támadtak. Csatáraik s különösen Hasolt és Dávid azonban körülményesen játszottak, fölöslegesen cseleztek. Két góljukat egyébként Szi­geti és Dávid lőtte. Bukaresti Haladás-Nagyváradi SE 4:0 (1:0) A sztálinvárosi traktorgyári stadion­­ban 6000 néző előtt a Haladás ez alka­lommal is bebizonyította, hogy játéko­sai jó formában vannak s az erőnléttel sincsenek bajok­. A váradiak csak az első félidőben tudtak ellenállni, ami­kor is Ferenczi révén néhányszor ve­­---------­szélyeztették Mindru kapuját. A Hala­­dás első gólját Oaida lőtte, fordulás után pedig mindjárt az első percben Ozon kettőre emelte a gólok számát. Ezután összeroppant a váradi csapat, annál is inkább, mert az 50. perctől 10 emberrel játszott, Niculescu ugyanis le­sérült és elhagyta a pályát. A Haladás fölénye a továbbiakban Mateianu két góljában jutott kifejezésre. R­ÖVIDEN : Még csak egy forduló van hátra a B-ligás labdarúgó-bajnokságban.Va­sárnap, az utolsóelőtti fordulóban az esélyes Kolozsvári Tudomány Nagy­szebenben nehéz küzdelemben 3:2-es győzelmet harcolt ki és így a vajda­­hunyadiak győzelme ellenére is tartja egypontos előnyét. A második csoport­ban a konstancaiak döntetlent értek el Iasiban, továbbra is két ponttal vezet­nek a Bákói Dinamo előtt.­­ Az ifjúsági labdarúgó bajnokság döntőjében, az Aradi UT együttese a Bukaresti Dinamo ellenében 1:0-ás győzelmet ért el. A Bukarestben leját­szott találkozón mindkét együttes tét­­sietős, színvonalas játékot mutatott. Az aradiak egyetlen gólját Gavrilovics, a kapus rúgta 11-esből. © A zágrábi nemzetközi atlétikai versenyen Grecescu 8 p 20,2 mp-es idejével megnyerte a 3000 méteres sík­futást. © A labdarúgó Duna-Kupa döntőjébe a Brnoi Ruda Hvezda és a Belgrádi Crvena Zvezda jutott. KI FELEL ÉRTE? A híres nagykárolyi kastély, a Károlyi grófok egykori lovagvára ma történelmi műemlék, a nép tulajdona és a közművelődés szolgálatában áll. Ebben a kastélyban néhány száz kötetet kitevő, talán éppen komoly értékkel bíró, esetleg másutt már fel sem lelhető szattyánba, vagy kutyabélibe kö­tött könyv van, amely mint szemétdombra vetett ócska lim­lom ott poroso­dik a kastély padlásán, egérnek, molynak martalékául. Tizenhatodik, tizen, hetedik századbeli bölcsészeti, orvostudományi, nyelvtudományi, földrajztu­­dományi művek. Vajon az RNK Tudományos Akadémiája, az Egyetemek Könyvtára, múzeumok nem vehetnék-e hasznát ezeknek a műveknek ? A ká­rolyiak szerint nincs aki foglalkozzék ezek kiválogatásával, rendszerezésével. Nagykárolynak több középiskolája, nagylétszámú tantestülete van. A néptanács miért nem veszi igénybe szaktudásukat? Bizonyára akadna köztük néhány történész, filológus, aki gondozásába vehetné ezeket az ebek harmin­­cadjára hagyott könyveket. Igaz, akadt egy tanár — sajnos a nevét nem tud­juk —, aki egyszer munkához látott, ki is válogatott néhány kötetet, amit az egyik , talán múzeumnak szánt szobában helyezett el, régészeti tár­gyak és elszáradt búzakalászok társaságában. Azonban az egerek itt is megtették a magukét, bizonyítják ezt a könyvek lerágott lapjai és a földön szerteszét rá ható papírfoszlányok. De miért lankadt el ez a dicséretreméltó nekibuzdulás? Úgy véljük, az illetékeseknek nem lehet közömbös e művek sorsa. GÁTI ERZSÉBET KÜLFÖLDI TURISTÁK újabb cso­portjait várja hazánkba a Carpati Tu­­ristahivatal. Július elsején egy 35 tagú csehszlovák csoport érkezik saját társasgépkocsijával Nagyváradra, in­nen Kolozsváron, Sztálinvároson át érkezik a fővárosba, ahonnan Hirso­­ván át a tengerpartra utazik. Július 2-án egy francia turistacsoport érke­zését várják Nagyvárad, Kolozsvár, Sztálinváros, Curtea de Arges, Pites­­ti felől. A francia turisták a főváros megtekintése után Temesváron keresz­tül Belgrád felé folytatják útjukat. A HUNYAD TARTOMÁNYI népta­nács képviselői megtartották második rendes ülésszakukat. Az ülésszakon megbeszélték az állatállomány fejlesz­tése és az állatok hozamának növelé­se terén hozott eddigi intézkedések eredményeit és a soron levő feladato­­kat. SZÉTSZEDHETŐ SPORTCSÓNAK sorozatgyártását kezdte meg a maros­­vásárhelyi ILEFPR faipari vállalat. A vízhatlan vászonból készült hajlé­kony favázú csónak hossza másfél méter, összecsomagolva azonban alig kézitáska nagyságú. Az új, szétszed­hető csónak nagy érdeklődésre tarthat számot a sporthalászok és a víziki­rándulás kedvelői körében. A SZTÁLIN TARTOMÁNYI les számú vegyipari kombinát ez év első felében 523 tonna nitrogénes műtrá­gyát szállított terven felül mezőgaz­daságunknak. A dicsőszentmártoni „Karl Marx“ vegyipari kombinát mun­­kaközössége 1609 tonna szuperfosz­­fáttal teljesítette túl első félévi ter­vét. A NYELVTUDOMÁNYI INTÉZET egyik munkaközössége nemrégen be­fejezte az új román nyelvszótár szer­­kesztését. A szótár jelenleg sajtó a­­latt áll. A „GEORGE ENESCU" ÁLLAMI FILHARMÓNIA szombaton és vasár­nap tartotta meg évadzáró hangver­senyét. Az évad utolsó hangversenyén Mihai Brediceanu tehetséges, fiatal karmester vezényelt. A műsoron sze­repelt: Alexandra Velehovschi „Szim­­fonietta“-ja első előadásban, majd J. S. Bach 5. Brandenburgi koncertje V. S. Jianu (fuvola), Valentin Gheorghiu (zongora) és Stefan Gheorghiu (he­gedű) szólóművészek közreműködésé­­vel, végül pedig Brahms II. szimfó­niája. A MINISZTERTANÁCS határozata nyomán július 1-én megalakul a boto­sán­ „Mihail Eminescu“ állami szín­ház. AZ AKADÉMIA Nyelvtudományi In­­tézetében összeállítják Mihail Emi­nescu költői nyelvének szótárát. A ké­szülő szótár idézetek segítségével szemlélteti a nagy költő stílusát, szó­­kincsét, szó­kapcsolatait, mondatfűzé­sét, felbecsülhetetlen hozzájárulását a román nyelv fejlesztéséhez és gazda­gításához. Az intézet fonetikai és nyelvjárástani osztályán Al. Rosetti akadémikus irányításával a román nyelv fonogrammtárának összeállítá­sán dolgoznak. A teljes fonogramm­­gyűjtemény összeállításához körülbe­lül öt évre lesz szükség. A ROMAN­OK AKADÉMIÁJÁNAK és a Küföldi Kultúrkapcsolatok Inté­zetének meghívására vasárnap Buka­restbe érkezett dr. Chandrasekhar Ven­­kat Raman, indiai fizikus, az Indiai Tudományos Akadémia elnöke, a nem­­­zetközi Lenin Béke-díj és a Nobel-díj kitüntetettje. _ A „CARPATI“ TURISTAIRODA Kolozsváron is kirendeltséget létesí­tett. Irodáját a volt Ánia színházi jegyügynökség Szabadság-téri helyi­ségében rendezte be. VASÁRNAP közel 4000 ember gyűlt össze az Islazi mezőn, hogy megem­lékezzék a 110 évvel ezelőtt itt nyil­vánosságra hozott „Isiazi kiáltvány­ról“. Az esemény jelentőségét Angel Bodirlau elvtárs, a tumu-magurelei pártbizottság első titkára méltatta. Az isiazi kultúrotthon épületén emléktáb­lát lepleztek le. Az ünnepség után kultúrcsoportok és népi fúvós zene­karok szép kultúrprogrammal szóra­koztatták az egybegyűlteket. A IASI ZSIDÓ TEMETŐBEN va­sárnap megemlékeztek az 1941. évi iasi pogrom 17. évfordulójáról. Anto­­nescu fasiszta bandáinak a iasi zsidó lakosság ellen 17 évvel ezelőtt rende­­zett pogromja során közel 11.000 ár­tatlan ember pusztult el a város utcá­in és a halálvonatokon. Az ünnepsé­gen felszólalt Octav Iliescu, a iasi vá­rosi néptanács elnöke, dr. Moses Ro­sen országos főrabbi, Izrael Bacal, a Román Népköztársaság zsidó hitköz­ségei szövetségének elnöke és Strul Gu­tman, iasi főrabbi. A városi ipar­­vállalatok és intézmények dolgozóinak küldöttei ezután megkoszorúzták a pogrom áldozatainak sírját. Ugyan,­csak vasárnap Podul Ilioaiei-n és Tg- Frumosban emléktáblákat lepleztek le, a pogrom áldozatainak emlékére. REKORDIDŐ ALATT készült el a ploestr­­­es számú kőolajfinomító új hókrakkoló berendezése. Az új beren­­dezést rövidesen átadják rendeltetésé­nek. A SUCEAVA RAJONI Sfintul Ilie községben Lazár Spataru 28 éves dol­­gozó paraszt­­súlyos szívbajban szen­vedett. A suceavai kórház orvosai megállapíották, hogy szívműtétet kell végrehajtani. A műtétet Vasile Andriu sebész végezte el. A műtét után a beteg szíve ismét rendesen működni kezdett. A beteg teljesen gyógyultan, munkaképes állapotban hagyta el a kórházat. A MEDGYESI „Vasil Vasilescu“ textilgyár most adott hírt félévi ter­vének sikeres teljesítéséről. Több mint 200.000 méter szövöttárut és 18.000 kiló fonalat gyártottak terven felül. A kiváló eredményt a gépek hatásfo­­kának növelésével és a munkások szakmai tudásának fejlesztésével ér­ték el. A KŐHALMI ÁLLAMI GAZDASÁG ebben az évben 20.000 darab Rhode- Izland fajtájú csirkét nevel. Baromfi, tenyésztése a következő félévben több mint 200.000 darab tojást szállít a vá­rosi piacokra. A KOLOZSVÁRI Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola végzős de li­gától diploma munkáikból kiállítást rendeztek a sétatéri Műcsarnokban. A kiállítás július 31-ig van nyitva. VASÁRNAP este visszaérkezett a fővárosba az a mezőgazdasági kül­döttség, amely Ion Cozma földműve­­lésügyi és erdészeti miniszter vezeté­­­ével részt vett a lipcsei mezőgazda­,­sági kiállítás megnyitásán. A KERESKEDELMI és Szövetkeze­ti Dolgozók Szakszervezetének egy küldöttsége Simeon Hirschnek, a szakszervezet központi bizottsága al­­elnökének vezetésével hétfőn tanul­­mány- és dokumentációs útra a Szov­jetunióba utazott. HÉTFŐN ELUTAZOTT a fővárosból a japán, nőküldöttség, amely Kim­ Szuzuki, a Japán Nőegyesületek Szö­vetsége elnökének vezetésével, az Or­szágos Nőtanács vendégeként látoga­­tást tett hazánkban. A NEHÉZ TESTI MUNKÁT igénylő műveletek gépesítése terén újabb sikert ért el a nagyszebeni „In­­dependenta“ üzem munkaközössége. Az üzem munkásai pneumatikus ka­lapácsot szerkesztettek az öntőformák homokjának leverésére. Az új gép se­­gítségével jelentősen nőtt az öntöde termelékenysége. A marosvásárhelyi „Szentgyörgyi István" színművészeti főiskola a napokban tartotta meg vizsgaelőadását, amelynek során Ibsen „Nóra“’ című drámája került színre. Képünkön: Balogh Éva és Tóth Tamás a „Nóra" harmadik felvonásában _ (Moskovics Jenő felvétele) Szerkesztőség és kiadóim alól . Bukarest, Piasa Scinteii nr. 1. Telefon: 7­42.20. — Előfizetések a postahivataloknál, levélhordóknál és a vállalatok önkéntes lapterjesztőinél. — Nyomda: Combinatul Puligrafie rasa Scinteii „I. V. Stalin" 1958. Július 1., kedd -----o — Időjárás A­­Meteorológiai­ Intézet közli június 30-án este . Általában hűvös idő várható. Válto­­­zó felhőzet, nappal jobbára felhős ég,­boltozat. Esők és záporok az ország minden részén. Elérne nyugati-észak­­nyugati szél. Némileg csökkenő hő­mérséklet, nappal 20 és 27 fok, éjjel 10 és 18 fok között. SIAS - 3152 - 520

Next