Előre, 1958. október (12. évfolyam, 3401-3427. szám)

1958-10-01 / 3401. szám

A PEKING (Agerpres).— Az Új Kína jelenti: Csu En-laj, a Kínai NK Ál­lamtanácsának elnöke szeptember 30- án este fogadást rendezett a Kínai Népköztársaság megalakulásának 9. évfordulója alkalmából. Csu En-laj a fogadáson egyebek között a követke­zőket mondotta: Holnap nagy ünnep lesz — a Kínai Népköztársaság megalakulásának 9. évfordulóját ünnepeljük. Lelkesít ben­nünket és nagy megtiszteltetés szá­m­unkra az, hogy velünk együtt öröm­mel ülik meg az évfordulót a több mint 70 orszá­gból és tartományból ér­kezett barátaink. Mao Ce-tung elnök mondotta, hogy a kínai népnek az egész világon vannak barátai. A mai találkozó ismételten megerősíti ezt. Csu En-laj ezután kitért a párt ve­­zette naptömegek nagyszerű sikereire, majd ezeket mondotta. .. Mindez meggyőzően bizonyítja azt, hogy az a határidő, amelyen belül or­szágunk az ipari termelés tekintetében utoléri és túlszárnyalja a legfontosabb kapitalista országokat, sokkal rövidebb lesz, mint azt eddig hittük. A kínai nép hősies elhatározása, hogy akár hegyeket is kimozdít he­lyükből és ehhez kiapadhatatlan al­kotóerővel rendelkezik. A kínai nép — mondotta a továb­biakban Csu En-laj — mindig nemes, internacionalista feladatának tekin­tette a világbéke megvédését. Miközben a világ békeszerető or­szágai és népei egyre nagyobb erőfe­szítéseket tesznek a béke megóvására, az amerikai imperialisták makacsul kitartanak agresszív háborús politiká­juk mellett, állandóan feszültséget idéznek elő a világ különböző részein és komolyan veszélyeztetik az egyete­mes békét. A kínai nép harcol Cinmindao és Matszushan szigetek visszaszerzé­séért, s ez Kína kizárólagos bel­ügyi, amelybe az Amerikai Egye­sült Államoknak nincs joga be­avatkozni. Az Egyesült Államok a háború tüzével játszik s alaptala­nul azt követeli, hogy K­na szün­tesse be a tüzet. Ez nem egyéb cselszövésnél, amelyet népünk sem­miképpen sem fog eltűrni. Kína mindig állást foglalt amellett, hogy a közte és az USA között Taj­van térségében felmerült nézeteltérést békés tárgyalások útján rendezzék, az erőszakkal való fenyegetőzés vagy az erőszak kölcsönös használatának mel­lőzésével. Éppen ezen az alapon fog­laltunk állást amellett, hogy nagykö­veti szinten ismét megkezdődjenek a kínai-amerikai tárgyalások, s remé­nyeket fűztünk e tárgyalásokhoz. Az USA azonban következetesen arra használta fel a békés tárgyalásokat, hogy elkendőzze galád cselszövéseit, amelyeknek célja az agresszió kiter­jesztése volt. Az USA nemrég odáig ment, hogy felbújtatta a csangkajse­­kista lég haderőt: vessen be amerikai gyártmányú „Sidewinder“ távvezény­­lésű lövedékeket légihaderőink ellen. Mindez azt bizonyítja, hogy az USA nem veszi komolyan a tárgyalásokat, állandóan incidenseket provokál és kiterjeszti az országunk elleni agresz­­sziót. Ez a probléma most a lehető legvilágosabb. A kínai nép kétségtelenül megtorló csapásokkal fog lesújtani a csangkaj­­sekista klikkre az amerikai parancsra elkövetett bűntettekért. Ha az ameri­kai agresszorok nem veszik figyelem­be a kínai nép többrendbeli figyelmez­tetését, s folytatják katonai provoká­cióikat országunk ellen, ha kiterjesztik a Kína elleni agressziót, az a hurok, amit saját nyakukra tettek, egyre in­kább összeszorul, s többé nem szaba­dulnak ki belőle. Csu En-laj beszédének befejező ré­szében kifejezte a kínai nép háláját a világ békeszerető országai és népei iránt, különösképpen pedig a Szovjet­unió és a többi szocialista ország kor­mányai és népei iránt, azért a hatha­tós támogatásért, amelyet az ameri­kai agresszió elleni harcában nyújtot­tak számára. A kínai nép — mondotta Csu En-laj — erejét nem kímélve szi­lárdítja a szocialista tábor testvéri egységét, élen a nagy Szovjetunió­val. A kínai nép a békés egymás mellett élés öt elve alapján fej­leszti barátságát és együttműködé­sét Ázsia, Afrika, Latin-Amerika népeivel és a világ többi népével. Csu En-laj­ emelte poharát, az egye­temes béke és az emberiség haladásá­nak győzelmére, a világ összes népei­nek barátságára. A kínai nép mindig internacionalista feladatának tekintette a világbéke megvédését Csu En-laj elvtárs beszéde a pekingi ünnepi fogadáson Csangkajsekista kémeket tettek ártalmatlanná Kínában PEKING (Agerpres) Új Kína: A Guandun tartományi igazságügyi szer­vek nemrég hoztak ítéletet több csang­­kajsekista kémügynök bűnperében. A vádlottak különböző vidékeken szub­­verziós akciókat hajtottak végre. A bí­róság i1 személyt halálra ítélt. Az íté­letet végrehajtották. A vizsgálat során kiderült, hogy a le­leplezett ügynököket a hongkongi és aomini csangkaisekista klikk bízta meg azzal, hogy különféle bűncselekménye­ket kövessenek el, üzemi robbanásokat és tüzeket idézzenek elő, zavargásokat szítsanak. A vádlottaknál amerikai ere­detű robbanó­anyagokat találtak. Kína kormányának újabb figyelmeztetése PEKING (Agerpres) — Az Új Kína hírügynökség közli: Szeptember 29-én amerikai katonai repülőgépek öt ízben szálltak Kína területi vizei fölé a Fu­­tzian tartományi Amoy környékén, há­rom amerikai hadihajó pedig behatolt Kína területi vizeibe Futzian vidékén. A Kínai Népköztársaság külügymi­nisztériumának szóvivője felhatalma­zást kapott annak kijelentésére, hogy Kína kormánya a 17. figyelmeztetést küldi az USA-nak e súlyos katonai provokációkkal kapcsolatban. A kínai felszabadító néphadsereg egyik légelhárító egysége a futziani fronton az Amoy tartományi Csenhaj helység fölött hétfőn lelőtt egy csang­­kajsekista katonai szállító repülőgépet. Szeptember 30-án amerikai harci re­pülőgépek Cinmindao környékén (Fu­­csen tartomány) tizenháromszor re­pültek a kínai területi vizek feletti légitérbe, öt amerikai hadihajó pedig Fuden környékén behatolt a kínai te­rületi vizekre. NÉHÁNY SORBAN A HARMADIK SZOVJET MESTER­SÉGES HOLD október elsején reg­gel 6 óráig 1900-szor kerülte meg a földet. A COLUMBIAI szenátus egyhan­gúlag ratifikálta a képviselő kama­rának azt a határozatát, hogy helyez­zék vád alá a nép által elűzött és Spanyolországba menekült Rojas Pi­­nilla volt diktátort. A vádirat meg­szerkesztésére bizottság alakult. TIZENHAT KÍNAI tömegszervezet kezdeményezésére Pekingben szeptem­ber 29-én megalakult a Kínai-Iraki Baráti Társaság. A társaság elnöké­vé Liu Nin-it, a Kínai Szakszerveze­tek Szövetségének elnökét választották meg. AZ ALGÉRIAI MUNKÁSOK álta­lános szövetsége felhívást intézett a világ összes dolgozóihoz, amelyben kéri, hogy támogassák az Algériai Köztársaságnak a nép akaratából megalakult ideiglenes kormányát A HONDURASI hatóságok leleplez­­tek egy összeesküvést, amely Ramon Villeda Morales elnök kormánya el­len irányult Harminc személyt letar­tóztattak. Az ellenzéki pártvezérek lakásain házkutatást tartottak. A PÁRIZSI rendőrprefektúra közle­ményéből kitűnik, hogy a franciaor­szági muzulmán lakosok elleni meg­torló intézkedések nyomán szeptem­ber 22. és 29 között hét algériai mu­zulmánt meggyilkoltak, egyet megse­besítettek, 174-et pedig letartóztattak. Számos franciaországi muzulmán la­­kost kiutasítottak az országból, 3870-et pedig szigorú rendőri ellenőrzés alá helyeztek. LÍBIÁBAN szeptember 29-én hiva­­talos közleményt adtak ki arról, hogy egy francia katonai repülőgép gép­­fegyvertüzet nyitott a Fezzan tarto­mányi Aiszin falu lakóira. A líbiai kormány ezzel kapcsolatban tiltakozó jegyzéket adott át Franciaország ideiglenes líbiai ügyvivőjének. SZEPTEMBER 29-ÉN Kijevben be­fejeződött a szovjet és román szak­­emberek tanácskozása, amelyen tájé­koztatták egymást a nád felhasználá­sának problémáiról a cellulóz­- és pa­pírgyártásban Az értekezleten meg­hallgatták és megvitatták 12 szovjet és román szakember beszámolóját a nád sokoldalú felhasználásának mód­szereiről. ELŐRE Pekingben megalakult a Kínai-Román Baráti Egyesület PEKING (Agerpres).­­Pekingben szeptember 30-án meg­alakult a Kínai-Román Baráti Egye­sület. Ugyancsak megalakultak a Kí­nai-Albán, Kínai-Bolgár, Kínai-Cseh­szlovák, Kína és a Koreai NDK kö­zötti, Kína és a Német DK közötti, K­nai-Mongol, Kínai-Lengyel, Kína- Magyar és a Kína és a Vietnami DK közötti Baráti Egyesületek is. A ba­ráti egyesületek megalakítsa alkal­mából rendezett ünnepi gyűlésen részt vettek: Csu De, Den Sziao-pin, Dun Bi­ t, Pin Csi-zsen, He Lun, Csen I, a Kínai Kommunista Pártnak és a Kínai Népköztársaság kormányának vezetői, a kínai tömegszervezetek képviselői, tudósok, művészek, külföldi vendégek, a diplomáciai testület tagjai és szá­mos pekingi dolgozó. Felszólalt Pin Csi-zsen, a Kínai Kommunista Párt KB Politbürójának tagja, a KB titkára. Ezután felszólalt Balluku tábornok, az Albán NK Minisztertanácsának első alelnöke, a Kínában tartózkodó albán katonai küldöttség vezetője; Vlko Cservenkov, a Bolgár NK Mi­nisztertanácsának alelnöke, a Kínában tartózkodó bolgár parlamenti küldött­ség vezetője; Nógrádi Sándor, Ma­gyarország nagykövete; Nguyen Khan, Vietnam nagykövete; Paul Wandel német nagykövet; Liu Jun Ho koreai nagykövet; Szonomian Lubaan Mon­gólia nagykövete; Bürgin, a Lengyel- Kínai Baráti Egyesület küldöttségének vezetője; Anton Vasek, Csehszlovákia ideiglenes ügyvivője; E. T. Cseredni­­csenko, a szovjet-kínai baráti küldött­ség vezetője. Úgyszintén felszólalt T. Rudenko, a Román NK pekingi nagy­követe. A felszólalók üdvözölték a Kína és a testvéri országok közötti baráti egyesületek megalakulását és hangsúlyozták, hogy ez még jobban megszilárdítja a szocialista országok barátságát és megerősíti a hatalmas béketábort d­élen a Szovjetunióval. -ooo- A Kínai Népköztársaság honvédelmi minisztere vacsorát adott az RNK Fegyveres Erői küldöttsége tiszteletére PEKING (Agerpres). — Pen Teh­­huaj marsall, a Kínai NK honvédelmi minisztere szeptember 27-én vacsorát adott a Román NK Fegyveres Erői küldöttségének tiszteletére. Küldöttsé­günk Leontin Salájan vezérezredes vezetésével baráti látogatást tesz a Kínai Népköztársaságban. A vacsorán részt vettek: Ni Zsun­­csen marsall, Huan Ke-csen, Csau­ Szun-szun és Liu Ja-lu repülőtáborno­kok, Pen Szao-huj, Li Csu-kuej tábor­nokok, Liu Csi-csen és Sziao Zsun altábornagyok, valamint Lo Szun-csu ellentengernagy. Részt vettek továbbá: Csi Pen-pej, a Kínai NK helyettes kül­ügyminisztere, Theodor Rudenco, a Román NK pekingi nagykövete és számos ország Pekingben akkreditált katonai attaséja. Pen Teh-huaj marsall beszédet mon­dott, amelynek során kijelentette, hogy „a kínai nép és a kínai néphadsereg mindig szoros egységben lesz a szo­cialista országok testvéri fegyeres erőivel, hogy megvédjék a szocialista tábor biztonságát és az egyetemes békét. Leontin Salajan vezérezredes beszé­dében elítélte az imperialisták ellen­séges magatartását és agresszív ak­cióit a kínai néppel szemben. Kijelen­tette, hogy a román nép egyöntetűen szolidaritását fejezte ki, a kínált nép harcával, területeinek felszabadításá­ért. A Francia Kommunista Párt folytatja akcióit a szabadságjogok megvédéséért Az FKP KB Politbürójának nyilatkozata PÁRIZS. — Az Agerpres tudósítójá­tól. A Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának Politbürója hét­főn a következő nyilatkozatot adta ki: A tekintélyuralmi alkotmányt meg­szavazták. Ez az alkotmány a népkép­viseleti intézmények súlyos megcsor­bítását jelenti és nagy veszéllyel fe­nyegeti az állampolgári szabadságjo­­gokat. A köztársaság hívei politikai változásra törekedtek. Ezt a jogos tö­rekvést a személyi hatalom érdekében kifejtett propagandának sikerült ki­használnia, mert a baloldali erők meg­osztottak maradtak. A nemzet meg­kérdezésének­ népszavazási formája kedvezett a megtévesztésnek. Azzal fordultak a franciákhoz, hogy egy em­berre, nem pedig egy programra sza­vazzanak s így a konfúzió folytán lehetővé vált különféle, sőt ellentétes törekvéseket kifejező szavazatokat összegyűjteni az alkotmány mellett. Ezek a körülmények és a kormány ténykedései föltétlenül nyílt ellentétek kirobbanásához kell hogy vezessenek. Például az algériai kérdést nem lehet úgy megoldani, hogy az „integrálás" és a háború, illetve a tárgyalások és is a béke híveit egyaránt kielégítse. Azok a társadalmi erők, amelyek május 13-án de Gaulle-t uralomra juttatták, osztályérdekeik miatt nem folytathat­nak a nemzeti érdekeknek megfelelő politikát Nem lehet emelni a munká­sok életszínvonalát s ugyanakkor to­­vább folytatni a gyarmati háborút és favorizálni a tőkés profitokat. A saját tapasztalatukból okult és a Francia Kommunista Párt által fel­­világosított néptömegek csakúgy, mint pontosan 20 évvel ezelőtt a müncheni kapituláció alkalmával, rövidesen rá­ébrednek ennek a politikának az igazi jellegére és megtalálják a módját an­nak, hogy demokratikus eszközökkel érvényt szerezzenek törekvéseiknek. Pártunk, amely harcolt az alkotmány elfogadása ellen és éberen folytatja akcióját a szabadságjogok megvédésé­ért, segíteni fogja ebben a néptömege­ket. Az aktivisták szívóssága, odaadá­sa és erőfeszítése nem lesz hiábavaló. Az a 4.600.000 francia, aki NEM-mel szavazott, már most nagy erőt képvi­sel és ígéretet a republikánusok szük­ségszerű egyesülésére. Az FKP Polit­bürója melegen üdvözli azokat a hon­polgárokat, akik megőrizték tisztán­látásukat és bátran ellenálltak a nép­­szavazási propaganda-áradatnak és a sokrétű hivatalos nyomásnak. A Fran­cia Kommunista Pártnak teljes a bi­zalma a munkás és demokratikus erők ítélőképességében és akcióiban. Ezen erők maradéktalan egyesülése lehető­vé teszi majd a minden franciát fog­lalkoztató kérdések megoldását, még­pedig­ Franciaország és Algéria, vala­mint a többi tengerentúli ország kö­zötti új viszony kialakítása, szabad elhatározáson és jogegyenlőségen ala­puló tárgyalások útján; a béke bizto­sítása a nemzetközi feszültség enyhí­tése és a fegyverkezési hajsza meg­­szüntetése révén; a nép életszínvona­lának emelése; a tanügy, valamint a tudományos s technikai kutatások fej­lesztésére nemzeti szempontból szük­séges anyagi eszközök rendelkezésre bocsátása, hogy megnyissák a jövő útját az ifjúság előtt. A kommunisták­nak — akik a republikánus ellenzék alapvető erejének bizonyultak —, to­vábbá az összes többi demokratáknak most az a feladatuk, hogy szenvedélye­sen munkálkodjanak az összes népi erők kivétel nélküli tömörítéséért, az algériai béke kikényszerítéséért, a városi és a falusi munkások követeléseinek telje­sítéséért, a veszélyben forgó szabad­ságjogok megvédéséért és azért, hogy országunkban demokratikus és francia politikát folytassanak. Éljen a köztár­saság! Éljen Franciaország! A­ francia népszavazás után — a harc folyik tovább! L­ezajlott a francia népszavazás, ok­­­tóber 5-én formálisan is érvény­be lép az új alkotmány, amelyről a Der Spiegel című nyugatnémet polgári lap már előzetesen ezt írta: „Ezt az alkotmányt nem egy nép alkotta a maga számára, hanem egyetlen ember szabta a maga képére“. Ebből a meg­állapításból csak az első fele helytálló. Nem, ezt az alkotmányt nem a francia nép alkotta, s nem az ő érdekeit szol­gálja. De a nyugatnémet lap — nem minden ok és szándék nélkül — nem mondja ki a teljes igazságot. De Gaul­le nem csupán a maga képére szabta ezt az alkotmányt, hanem azokéra, akik mögötte állanak, az igazi értelmi szerző­kére, a hírhedt kétszázakéra, a gyar­mati kizsákmányolásban, a háborús po­litikában, a fegyverkezésben érdekelt monopoltőkések képére. Hogyan történhetett mégis, hogy a francia szavazók többsége igent mon­dott erre az alkotmányra ? Hogyan vált lehetségessé, hogy az a francia nép, a­­mely másfél évszázados harcban, négy forradalomban vívta ki és védelmezte meg demokratikus jogait — most fel­adta azt, ami a köztársaságot köztársa­sággá teszi, hogy a népnek — annyira amennyire ez kapitalista uralom alatt lehetséges — beleszólása legyen az or­szág ügyeinek, a maga sorsának intézé­sébe. De vajon feladta-e ? Erre a kérdésre nemleges a válasz. Az erőszaknak különböző, nyílt és ál­cázott válfajai vannak , ezek közé tar­tozik a megfélemlítés is. S ezt gátlás nélkül alkalmazták de Gaulle és hívei. No meg — a félrevezetést, a konfúziót. Nem hisszük, hogy az utolsó fél év­században a francia politikai élet is­mert volna annyi hamisságot, mint a­­mennyi de Gaulle uralomrahozatala kö­rül és azóta mind­máig elhangzott, azért, hogy megzavarja az egyszerű em­ber értelmét. Még felsorolni sem lehet valamennyit. Megkezdődött ez nyomban az algériai puccs után, azzal a hírve­réssel, hogy a tábornokon kívül nincs m­ás erő és ember az országban, amely vagy aki elháríthatná a polgárháborút. S folytatódott a szocialista párt és a ra­dikális párt jobboldali vezetőinek áru­lásával, akik nem győzték eleget hang­súlyozni, hogy de Gaulle lesz a köztár­saság megmentője. ő fogja leszerelni az algériai fasiszta ezredeseket, ő fogja megvédelmezni a köztársaságot, füg­getlen nemzeti politikájával ő fogja is­mét naggyá tenni Franciaországot, s legeslegfőképpen ő fog véget vetni a gyűlölt és átkozott algériai háborúnak. A fejekben keltett zűrzavarra mi i­s­sem jellemzőbb, mint hogy az igennel szavazók között éppúgy ott ta­láljuk Petain és Laval, Massu és Sátán híveit, fasisztákat és félfasisztákat, a reakció minden árnyalatát, mint ahogy kétségtelenül tömegesen akadnak kö­zöttük olyan jóhiszemű republikánu­sok, akik abban a tévhitben szavaztak az új alkotmány mellett, hogy éppen de Gaulle fogja megmenteni Francia­országot a szélsőséges reakció uralmá­tól, ő fogja útját állani a fasizmus elő­retörésének. A kormánypárti demagógia kihasz­nálta a francia nép óhaját a változás­ra, a megújhodásra. A tömegek évek óta látták, hogy ami van, az rosszul van, a dolgok nem jól mennek, s való­ban vágytak a változásra. És most: jó­hiszemű emberek nagy tömege össze­zavarodott. A kétszázak bőven ontot­ták a pénzt — jól tudták miért — a kormánypárti propagandára. A rádió, a televízió, az újságok tömkelege, a pro­paganda százféle más eszköze, s nem utolsó sorban a baloldalinak hitt pár­tok cseppet nem baloldali vezetői — mind de Gaulle rendelkezésére állot­tak. És az ő rendelkezésére állott az egész államapparátus, a karhatalom, a felfegyverzett félfasiszta bandák, ame­lyek minden eszközzel gátolták a kom­munisták és a többi republikánusok felvilágosító, a reális helyzetet a maga valóságában feltáró munkáját. Ezer és ezer jóhiszemű ember tévedt meg a kormánypártiak e nagy csinadrattájá­­ban, nem vette, nem vehette észre, hogy mindazok, akik az eddigi rosszat a fejükre hozták, mindazok a politiku­sok, pártvezetők, akik az­ utolsó évti­zedben Franciaországot kormányozták jórészt ott tolonganak de Gaulle kö­rül. Milyen változást, milyen megúju­lást hozhatnak ezek Franciaországra. De Gaulle lal, Soustelle-lel, Massu­val, Sátán­nal összeházasodva — csak rosz­­szabbat és semmi jót. A­z új alkotmány szinte korlátlan i­s hatalmat biztosít egyetlen sze­mélynek, és a történtek után aligha kétséges, hogy ez a személy de Gaulle lesz, aki a korlátlan hatalmat máris kezébe kaparintotta az alkotmány meg­szavazásának puszta tényével, azai fel­hatalmazza őt arra, hogy saját tetszése szerinti és a parlament által még utó­lagosan sem jóváhagyandó választói törvénnyel választassa meg a „leendő“ elnököt. S ha így van, kell e jobb bi­zonyíték arra, hogy a mostani szavazás eredménye a félelem és félrevezetés je­gyében fogant, mint az, hogy ugyanez a de Gaulle tíz év óta az összes vá­lasztásokon alig tudott összekaparni párthívei számára öt százalékot. Vagy, hogy Algériáról is szóljunk, mert eb­ben a vonatkozásban frappáns bizony!* MARIANNE ÉS AZ ÚJ ALKOTMÁNY tékot nyújt: van-e jellemzőbb valami, mint a 90 százalékos igen többség eb­ben az országban. Egy 120.000 főnyi, aránylag gyengén felszerelt hadsereg tudná-e állani a sarat évek óta a fél­milliónyi modernül felszerelt gyarmati hadsereggel szemben, ha nem állana mellette szívvel lélekkel a nép nagy többsége ? Franciaország kétségtelenül súlyos napok előtt áll. De a reakció összes ár­nyalatainak bírharsonái oktalanul zen­gik a nagy győzelmet. A matematika ezúttal nem fejezi ki sem a reális hely­zetet, sem a tényleges erőviszonyokat. A harc még távolról sem dőlt el. Az a közel ötmilliónyi szavazó, akit nem lehetett sem megtéveszteni, sem meg­félemlíteni, egészséges magot alkot a további küzdelemhez. S nem is kell sok idő ahhoz, hogy a megtévesztett és fél­revezetett milliók rájöjjenek minden hamisságra, minden csalásra és ráéb­redjenek arra, hogy ők nem ilyen vál­tozást akartak, nem ilyen változásra szavaztak. Ráébrednek arra, hogy a kommunistáknak — az évek óta rá­galmazott és minden eszközzel befeke­tített kommunistáknak — volt igazuk. S akkor, a francia nép árulói ellen ví­vott kitartó küzdelemben, kialakul az a demokratikus egység, amely 1934 ben már egyszer megmutatta erejét, és a­mely a hitleri megszállás alatt annyi dicsőséget szerzett a francia nemzet­nek. A demagóg szavak után most a tet­tek ideje következik de Gaulle, Guy Mollet és Vincent Auriol számára. Ha­marosan ki fog derülni, hogy nincs béke Algériában, hogy tovább csökken az életszínvonal, mert a hatalom bir­tokában a kétszázak még inkább a dol­gozó nép, a kisemberek vállaira akar­ják majd hárítani a fegyverkezés, a magasabb profit terheit. Kiderül, hogy de Gaulle nem szereli le a fasiszta tá­bornokokat, az ejtőernyős terroristákat, hanem ellenkezőleg, lovat ad alájuk. És kiderül, hogy de Gaulle — akinek „republikánus hűségéért“ Guy Mollet személyesen felelősséget vállalt — nem elhárítója, hanem szálláscsinálója a fa­sizmusnak... A ködösítés elveszti erejét, a köd szertefoszlik, a józan francia értelem felülkerekedik és akkor létrejön az a minden demokratát összefogó egység, amely útját fogja állani a fasizmusnak ,és megteremti, valóban megteremti azt a változást, amire a francia nép áhíto­zott és áhítozik. És addig ? Addig a harc folyik to­vább . BODOR TAMÁS (Nic. Nicolaescu rajza) A Vöröskereszt Központi Bizottságának plenáris ülése A Román NK Vöröskeresztjének KB kedden, szeptember 30-án bővített ple­náris ülést tartott. Az ülésen részt vet­tek a végrehajtó bizottság tagjai, a Vöröskereszt tartományi bizottságai­nak elnökei és titkárai, valamint a Vöröskereszt KB aktívája. Dr. Octavian Belea, a Vöröskereszt elnöke előterjesztette a végrehajtó bi­zottság jelentését, a Vöröskereszt 1956 júniusi kongresszusa határozatainak teljesítéséről. A plenáris ülés több határozatot ho­zott az ország Vöröskereszt szerveze­tei tevékenységének fejlesztésére és megjavítására vonatkozólag, mint például : a Vöröskereszt tagok száma­­nak növelése, évente legkevesebb 350 000 tag kiképzése, a falusi egész­ségügyi csoportok számának növelése stb. (Agerpres). A ZSOMBOLYAI Ceramica tégla- és cserépgyár dolgozói újabb műszaki­szervezési intézkedésekkel növelik a termelést és csökkentik az önköltsé­get. Nemrégen három új cserépprést, egy nagy teljesítőképességű égetőke­mencét helyeztek üzembe s bővítik a B részleg cserépszállítóját is. Az intéz­kedések eredményeképpen a zsombo­­lyaiak az ide­i terven felül több mint 4 millió cserepet és téglát gyártanak. TÖBB FŐVÁROSI textilgyár a ne­gyedik évnegyed során új berendezé­seket kap s ennek folytán növekedni fog a gyűrhetetlen selyemkern­ék gyártása. Az idén 200.000 négyzetmé­ter gyűrhetetlen selyemkelmével gyár­tunk többet, mint tavaly. HIVATALOS ADATOK SZERINT Mexico számos vidékén az utóbbi he­tekben az árvíz 50 halálos áldozatot követelt. 100.000 ember hajléktalan maradt, 150.000 hektár szántóföld víz alá került. A kárt 50 millió dollárra becsülik. Legsúlyosabb a helyzet Acambaro és Salamanca körzetében. VASÁRNAP TARTOTTÁK meg a kolozsvári Egyetemiek Házában a­­ helybeli állami filharmónia második­­ szimfonikus hangversenyét Gheorghe I*­­ Vintila karmester vezényletével. A i* hangversenyen közreműködött Jakov I Zak ismert szovjet zongoraművész. A­­ő­koncert nagy sikert aratott. A SZAMOS Suceava tartományi kol­­l­­ektív gazdaság megkezdte a halásza­tot az elmúlt években létesített halas­tavakban. A Mihalaseni községi kol­lektivisták négy nap alatt 4451 kiló halat fogtak. A halmennyiség egy ré­ti szét előlegképpen szétosztották a kol­lektivisták között, a fölösleget pedig a piacon értékesítették. AZ „AL­ SAHIA“ filmstúdió két diafilmet készített az első román pos­tabélyegek és az állami posta 100 éves jubileuma alkalmából. Az egyik film a posta és az első román postabélye­gek történetéből elevenít fel egyes mozzanatokat, a másik a bélyeggyűjtés nevelő szerepét tükrözi. A diafilmek a „Filatella“ boltokban és a nagyobb postahivatalokban kaphatók. MEDGYESEN vörösben felépült az­­ ország egyik legkorszerűbb húskon­zervgyára A gyár berendezése teljes egészében országunkban készült. PITESTIN népművészeti iskola lé­tesült. Az iskola zeneművészeti, tánc­­művészeti, színművészeti és képzőmű­vészeti tagozattal működik. KIJEVBEN végetért az influenza kérdéseivel foglalkozó tudományos ér­tekezlet, amelyen ezernél több szak­orvos vett részt a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, Romániából, Ma­gyarországról, Bulgáriából, Lengyel­­országból és a Német Demokratikus Köztársaságból. AZ OLOMOUC TARTOMÁNYI Novy Jicin városban (Csehszlovák Köztár­saság) szeptember 28-án bemutatták O. Sava és V. Stoenescu „Nota zero la purtare" (Magaviseletből elégtelen) című darabját. IASIBAN nemrégen megnyílt az „Al. I. Cuza“ egyetem új, 330 férőhe­lyes diákotthona. A iasi egyetemnek je­lenleg hat otthona van, amelyekben­­ mintegy 1500 diáknak nyújt kényelmes­­ szállást. AZ IZLANDI HATÓSÁGOK pert in­dítottak 180 angol halászhajó kapitá­nya ellen, mert megsértették az izlandi felségvizeket. A SZOVJET FILMSTÚDIÓK hat új filmet készítettek a Lenini Kom­­szomol 40. évfordulója tiszteletére. Az évfordulót október 29-én ünnepük meg a Szovjetunióban. Az ünnepsé­gek keretében a szovjetország minden részén filmfesztiválokat rendeznek, s ez alkalommal az új filmeken kívül több mint 70 játék- és dokumentum­filmet mutatnak be a szovjet ifjúság életéről. MEGKEZDTÉK A VICSEGDA fo­lyó partján (Szovjetunió), Kotlasz ki­kötőjétől 30 kilométerre épült legna­gyobb európai vegyi fafeldolgozó üzem gépi berendezésének szerelését. A kombinát évente sokezer tonna cel­lulózot, papírt, kartont, etilalkoholt, terpentint és m­ás értékes vegyi ter­­méket fog előállítani. MOSZKVÁBAN szeptember 29-én leleplezték Hja Repin, a nagy orosz festőművész emlékművét. Az emlék­művet, amely Manizer szovjet szob­rász alkotása, a Tretyakov Állami Képtár közelében állították fel. HAZAÉRKEZETT MARIN STANCU mérnök, a földművelésügyi és erdé­szeti miniszter helyettese, annak a ro­mán küldöttségnek a vezetője, amely szeptember 24-én és 26-án Szófiában részt vett a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa mellett működő, mező­­gazdasági és élelmiszeripari kérdések­kel foglalkozó gazdasági és technikai­­tudományos együttműködési állandó bizottság negyedik ülésszakán. K. M. BIKOV AKADÉMIKUS, a leningrádi „I. P. Pavlov“ fiziológiai intézet igazgatója, aki az Akadémia meghívására látogatást tett orszá­gunkban, elutazott a fővárosból. CIPŐGYÁRAINK a jövő év első fe­lére 800 új cipőmodellt készítettek. Az illetékes kereskedelmi szervet­kel kötött szerződések értelmében 1959 első felében a 890 modell közül 300 új modellű cipőt fognak gyártani. AZ ÉV ELSŐ 9 HÓNAPJÁBAN több mint 1.500.000 négyzetméter len- és kenderkelmével gyártottunk többet, mint 1957. megfelelő időszakában. A LIVEZI CUKORGYÁR közelében 160 méter hosszú, 11 méter magas zárógátat építenek a Prodila patakon, amelynek áradása sok kárt okoz. A STOCKHOLMI nemzetközi rönt­genfelvétel versenyen a Román Nép­köztársaság képviselői második he­lyezést értek el. NEMRÉG éjjeli szanatóriumot adtak át rendeltetésének Vulkánban. ANATOL VIERU ZENESZERZŐ a Magyar Népköztársaságba utazott, hogy részt vegyen a nemzetközi „Bartók Béla“ fesztiválon. A MOLDVAI SZSZK Komszomol­­ja KB küldöttsége, amely az OMSZ KB meghívására látogatott el hazánk­ba, kedden délelőtt Pitesti tartomány­ba érkezett. A ROMÁN­OK AKADÉMIÁJÁNAK küldöttsége a napokban Budapestre utazott, hogy részt vegyen a klasszi­kus filológiai kongresszuson. A ROMÁN—ALBÁN kulturális egyezmény alapján öt albán színész érkezett országunkba. Az albán mű­vészek a bukaresti esztrádszínház kollektívájának előadásain fognak fel­lépni. A KÜLFÖLDI KULTURKAPCSO­­LATOK Intézetének meghívására ked­den a fővárosba érkezett Juan Carlos Pedimonte uruguayi történész, író és újságíró, valamint Irma Rodriguez tanárnő, a montevideói bábszínház igazgatója. A KOLOZSVÁRI ÁLLAMI MA­GYAR OPERA versenyvizsgát hir­det a következő helyekre: II. hegedű — 1 hely­ brácsa — 1 hely nagybőgő — 1 hely 1 korrepetitor. A vizsgák az Állami Magyar Opera helyiségében 1958 október 20-án, 13 órakor kezdődnek. 1958. október 1., szerda. A segesvári piacon (Botco Traian felvétele) Szerkesztésig is kiadóhivatal: Buka­rest, Piata Scintell nr. 1. Telefon 17.42.29. — Előfizetések a postahivatalo­knál, levélhordóknál és a vállalatok önkéntes lapterjesztőinél. — Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteil ,1. V. Stalin" STAS — 3452—52

Next