Előre, 1959. október (13. évfolyam, 3709-3735. szám)

1959-10-01 / 3709. szám

4 a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 10. évfordulója alkalmából Stefan Voitec elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) Jadott, félfeudális, félgyarmati állam, a külföldi imperialisták és belföldi ki­­zsákmányolók prédája volt, és a mai ri­ípi Kína, amely egy szabad nép ha­zája. A szabaddá vált kínai­ nép min­den tehetségével, szorgalmával és óriási munkaerejével gigászi méretű mű kiteljesítésén dolgozik. A népköztársaság kikiáltása óta el­telt idő olyan mélyreható változásokat hozott a kínai nép életében, amelyek elképzelhetetlenek voltak a régi rendszer sötét éveiben­. Annak a hősi munkának a nyomán, amelyet a kínai nép kommunista pártja vezetésével folytatott az új Kínában nagy vonalakban megvalósult a szocia­lista átalakulás a gazdasági és társa­dalmi élet minden területén. A népi Kínában ma hatalmas fel­lendülésnek indul a gazdaság és a nemzeti kultúra.Tíz év alatt körülbelül 10-szeresére növekedett az ipari terme­lés, a mezőgazdasági termelés pedig két és félszeresére. A szónok számos adatot sorolt fel, amelyek a Kínai Népköztársaság gaz­daságának és kultúrájának rohamos fej­­lődését szemléltetik. A 650 milliós kínai nép nagy vívmá­nyai annak köszönhetők, hogy az ál­lam és a nép élén a nagyszerű marxi­ leniai tanítástól vezérelt kipróbált kom­munista párt áll. A kommunista párt felhívta a kínai népet, hogy harcoljon a második öté­ves terv határidő előtti teljesítéséért, ki­jelölte azt a feladatot, hogy Kína az elkövetkező néhány év folyamán utolér­jen gazdasági szempontból erősen fej­lett kapitalista országokat. Az egész kí­nai nép bizalommal követi a forradalmi küzdelmekben megedzett dicsőséges pártját. A kínai nép, a népi Kína mér­hetetlen területén élő összes nemzeti­ségek, kelettől nyugatig, északtól egé­szen a történelme során most első íz­ben szabad életre keltett Tibetig, lelke­sen követi a párt és a kormány felhívá­sait az új sikerekért, a párt által kije­lölt nagy célok eléréséért folytatott harc­ban. Amint Mao Ce-tung elvtárs mon­dotta, a Kínai Kommunista Párt „lett az a központ, amely a szocialista építő­­munkában maga köré tömörítette az egész népet“. Szilárdan küzdve az opportunizmus megnyilvánulásai és a párt általános vonalától való bármilyen elhajlás ellen, a Kínai Kommunista Párt állan­dóan őrköd­ik egysége és összeforrott­­ssága fölött, a marxi-lenini tanítások tisztasága fölött és kipróbált vezetősé­ge köré tömöríti sorait. A nagy győzelmei révén hatalmas Kínai Népköztársaság a béke és hala­dás óriási ereje, korunk egyik nagy­hatalma, amely méltán kivívta az összes ázsiai népeknek,­ a világ összes népeinek nagyrabecsülését és szerete­­tét. A Kínai Népköztársaság szilárdan és következetesen harcol a békés együttlétezés elveinek alkalmazásáért, a különböző társadalmi rendszerű álla­mok kapcsolataiban, a vitás kérdések tárgyalások útján való megoldásáért, a széleskörű nemzetközi gazdasági és kul­turális együttműködésért. Ismeretes a rém­ Kína szerepe az indokínai kon­fliktus rendezésében, aktív részvétele az ázsiai és afrikai országok bandungi értekezletén, és számottevő hozzájáru­lása — Ázsia többi békeszerető erői mellett — a csendes-óceáni övezet békéjének megóvásához. Története folyamán először Kína nagy nemzetközi tekintélynek örvend. S maga az élet is megköveteli, hogy a Kínai Népköztársaság elfoglalja az öt jog szerint megillető helyét az Egye­sült Nemzetek Szervezetében. Mindaddig amíg a régi Kína csupán a kolonialista érdekeknek alárendelt ország volt egyetértettek jelenlétével a nemzetközi szervezetekben, mert nem kellett figyelembe venni érdekeit. Attól a pillanattól kezdve azonban, amely­ben a kínai forradalom biztosította Kína számára a nemzeti függetlensé­get, és nagy, hatalmas és fejlett állam­má változtatta az országot, amely képes arra, hogy a nemzetközi életben jelentőségének megfelelő szerepet tölt­sön be jelenléte zavarólag hatott bi­zonyos imperialista körökre. Meg va­gyunk győződve arról hogy a nemzet­közi enyhülés ellenségeinek, a népek önrendelkezési joga ellenzőinek mes­terkedései kudarcot fognak vallani. Ma a világpolitikában nem lehet figyelmen kívül hagyni a népi Kínának, a szocia­lista új Kínának, a világ egyik nagy­hatalmának létezését. A Szovjetunióval, az összes szocia­­lista országokkal és az ENSZ más tagállamaival együtt a Román Nép­­köztársaság mindig szilárdan síkra­­szállt a Kínai Népköztársaság törvé­­nyes jogáért, hogy elfoglalhassa az őt megillető helyet ebben a nemzetközi szervezetben. A román nép és a Román Népköz­­társaság kormánya hasonlóképpen ki­nyilvánította szolidaritását a kínai nép igazságos harcával az ellen, hogy ide­­gen katonai erők megszállva tartsák Tajvant és a környező szigeteket. A kínai nép békepolitikája óriási mértékben előmozdítja a Szovjetunió­val az élen haladó nagy szocialista tá­bor küzdelmét a világbéke diadaláért. A szocialista országoknak, amelyek sikeresen fejlesztik gazdaságukat és kultúrájukat létérdekük a tartós világ­­béke biztosítása. E politika ragyogó kifejezője volt N. Sz. Hruscsov nem­régi amerikai látogatása. Az egész vi­lág dolgozói csodálattal adóztak an­­nak a fáradhatatlan energiának, amellyel a szovjet kormány vezetője síkra szállt a békés együttlétezés el­veinek elfogadásáért. Hruscsov elvtárs látogatása az Egyesült Államokban, beszélgetései Dwight Eisenhower elnökkel, a szov­jet-amerikai közös közlemény kétség­telenül jelentős hozzájárulás a nem­­zetközi feszültség enyhítéséhez, az ál­lamok közti bizalom légkörének kiala­kításához. Örömmel köszöntjük azt a tényt, hogy e látogatást újabb tárgya­­lások és megbeszélések követik a nem­zetközi kérdések békés úton való meg­oldása érdekében. Rendkívüli jelentőséggel bírnak a Szovjetuniónak az általános és teljes leszerelésre vonatkozó történelmi ja­vaslatai, amelyeket a szovjet kormány nevében Hruscsov elvtárs terjesztett elő az ENSZ-ben. Az a kedvező vissz­hang, amelyet e javaslatok világszerte keltettek, arról tanúskodik, hogy meg­vannak az előfeltételei konkrét meg­tárgyalásuknak és annak, hogy elszi­geteljék a béke megátalkodott ellensé­geit, felszámolják a hidegháborús po­­litikát és kezdetét vegye a hasznos nemzetközi együttműködés korszaka. Az országunk felszabadulása és a Kínai Népköztársaság kikiáltása óta eltelt évek folyamán tartós baráti és sokoldalú együttműködési kapcsolatok jöttek létre és fejlődtek ki a Román Népköztársaság és a népi Kína között. Amint Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs a Kínai Kommunista Párt Vill. kong­resszusán mondott üdvözlő beszédében kijelentette: ,,A két nép, a román és a kínai nép barátságának alapja párt­jaink törekvéseinek és célkitűzéseinek közössége, társadalmi rendszerünk kö­­zössége s az a szilárd elhatározásunk, hogy tovább erősítjük a szocialista rendszer országainak megbonthatatlan nemzetközi egységét, tovább szilárdít­juk a népek közti békét. Az ilyen ba­rátság valóban megbonthatatlan.“ Az országaink közti testvéri és ba­­ráti politikai kapcsolatokat kiegészítik a szakadatlanul fejlődő gazdasági kap­­csolatok. Az 1952-ben megkötött első kereskedelmi egyezmény óta évről évre növekszik az árucsere volumene s 1958-ban már kétszerese volt az 1957. évinek. Az 1959—1962-re kötött hosz­­szúlejáratú kereskedelmi egyezmény pedig még nagyobb arányú növekedést irányoz elő. Hasonlóképpen az 1953— 1958-as évek folyamán a Román Nép­­köztársaság és a Kínai Népköztársa­ság között széleskörű műszaki-tudomá­­nyos kapcsolatok jöttek létre, amelyek keretében több mint 200 műszaki jel­legű dokumentumot cseréltek ki. Az országunk és a Kínai Népköztár­­saság közötti testvéri együttműködés egyik megnyilvánulása volt, hogy a Gensu tartományi ju­meni hőerőműnek a Kínai-Román Barátság nevet adták. A Kínai Népköztársaság kikiáltása óta eltelt tíz esztendő alatt népünknek alkalma volt megismerni és megszeret­ni a csodás kínai kultúrát és művésze­­tét és örvendünk, hogy a mi kultú­ránk és művészetünk szintén megtalál­ta az utat a kínai nép szívéhez-Népünk nagy érdeklődéssel és ro­­konszenvvel kíséri a népi Kína hatal­­mas sikereit, a szorgalmas és tehetsé­­ges kínai nép nagyszerű munkáját. Országunk dolgozói melegen köszöntik a kínai elvtársaknak a szocializmus útján elért minden sikerét, amelyet sa­ját győzelmének, nagy szocialista csa­ládunk közös győzelmének tekint. Testvéri üdvözletünket küldjük e szónoki emelvényről a kínai népnek, a Kínai Kommunista Pártnak s újabb győzelmeket kívánunk abban a küzde­­lemben, amelyet közös ügyünkért, a szocializmus és béke ügyéért vívnak. Éljen a román és a kínai nép meg­bonthatatlan barátsága! Éljen a Kínai Kommunista Párt és Központi Bizottsága, élén Mao Ce­­tung elvtárssal! Éljen a Kínai Népköztársaság! Éljen a Kínai Népköztársaság kor­mánya! Éljen a hatalmas szocialista tábor megbonthatatlan egysége, élén a Szov­­jetunióval! Éljen a világbéke és a népek közti együttműködés! Liu Gien-guo nagykövet beszéde (Folytatás az 1. oldalról) nemrég megtartott 8. plenáris ülése egész pártunk és egész népünk számára a következő harci feladatot jelölte ki: tovább folytatni a kampányt a terme­lés növelésére és tiszteletben tartani­­a takarékossági rendszert, hogy az idén határidő előtt teljesítsük az­ 1958 —1962. évi második ötéves terv legfőbb mutatószámait. Ugyanakkor, figyelem­­be véve a tavalyi mezőgazdasági ter­­melésre vonatkozó ellenőrzött adato­kat, az idei első félévi népgazdasági terv teljesítését és a nemrég bekövet­kezett elemi csapásokat, a plenáris ülés tervezetet javasolt az acél-, szén-, gabona- és gyapottermelés négy leg­­főbb mutatószámainak átdolgozására. Ezek: acéltermelés (nem számítva az egyszerű helyi módszerekkel gyár­­tott acélt) 12 millió tonna (50 száza­lékkal több, mint a tavaly korszerű berendezéssel elért 8 millió tonnás ter­melés); szén 335 millió tonna (24 szá­zalékkal több, mint a tavalyi 270 mil­­lió tonnás széntermelés); gabona mint­egy 10 százalékkal több, mint az 500 milliárd évnt (250 millió tonnát) kite­vő, ellenőrzött tavalyi termelés; gya­pot mintegy 10 százalékkal több, mint a 42 millió dánt (2,1 millió tonnát) kitevő ellenőrzött tavalyi termelés. Nyilvánvaló, hogy az átdolgozott nép­gazdasági terv még mindig az előre­­ugrás folytatásának terve marad, hogy túlszárnyalható és ezért annál inkább serkentheti a dolgozók kezdeményező készségét. Lehetővé válik — mondotta a nagy­követ —, hogy körülbelül tíz év alatt 1958-tól kezdve valóra vált­suk a jelszót: „Érjük utol Angliát 15 év alatt a legfontosabb iparcikkek ter­melése tekintetében." Úgyszintén lehe­tővé válik, hogy jóval határidő előtt túlszárnyaljuk a mezőgazdasági fej­­lesztés 12 éves programját (1956— 1967). Népünk jelenleg nagy lelkese­déssel válaszol a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának felhívá­sára és országszerte erőteljesen küzd a termelés növeléséért és a takarékos­­sági rendszer tiszteletben tartásáért, odaadóan harcol a népgazdaság továb­bi előreugrása idei tervének teljesíté­séért és túlszárnyalásáért. Nemcsak 1958-ban valósítottuk meg a nagy ugrást, hanem 1959-ben s a második ötéves terv egész folyamán is valóra váltjuk a további előreug­­rást. Az átdolgozott népgazdasági terv alapján, országunk globális ipari ter­melése az idén 25,6 százalékkal növek­szik 1958-hoz — a rendkívüli nagy ug­­rás évéhez — viszonyítva, a mezőgaz­dasági termelés pedig 10 százalékkal. Ilyen növekedési ütem nincs és nem is lesz soha a kapitalista országokban. A népgazdaság 1958-ban végrehaj­tott nagy ugrással egyidejűleg fal­­vainkban mindenütt népi kommunák alakultak. A népi kommunák megala­kulása kifejezésre juttatta a parasztok százmillióinak óhaját. A parasztság széles tömegeit már nem elégítették ki a felsőfokú szövetkezeti formák s a szegénység és elmaradottság mielőbbi hatékony felszámolása érdekelten kér­­ték a nagyobb arányú és szélesebb­­körű tevékenységet kifejtő népi kom­munák megalakítását. Minthogy a népi kommunák megalakítása a parasztság túlnyomó többségének akaratát fejezte ki, már kezdettől fogva meleg támo­gatásban részesült az ország összes tartományainak parasztsága részéről. Alig néhány hónap alatt az ország minden tartományában népi kommu­nák alakultak. Ez korszakalkotó ese­mény országunk történetében. Ezeknek a nagyméretű népi kommunáknak — amelyek összehangolják az ipart, a mezőgazdaságot, kereskedelmet, okta­tást és katonai tevékenységet, és ame­lyekben egybefonódik a kormányzati közigazgatás a kommuna vezetéssel — nagy szerepük van a társadalom termelőerőinek felszabadításában és további fejlesztésében és már az ala­kulásuk kezdetén bebizonyították élet­revalóságukat. Pártunk Központi Bi­zottsága és Mao Ce-tung elvtárs ismé­­telt útbaigazításainak megfelelően az utóbbi néhány hónap folyamán végre­hajtottuk a falusi népi kommunák ren­dezésének munkáját és elindultunk megerősítésük és egészséges fejleszté­­sük útján. A párt általános irányvonala, a nagy előreugrás és a népi kommuna megannyi nagyszerű megtestesítője az országunkban élő 650 millió szorgal­mas és bátor ember eltökéltségének és nagy bölcsességének eredménye, a marxizmus-leninizmus egyetemes érvé­nyű igazságai és a kínai tényleges helyzet alkotó egybehangolásának. Ez az egybehangolás Mao Ce-tung elv­társnak, pártunk és az országunkban élő összes népek vezetőjének műve. A tavaly és az idei év első felében ki­vívott nagy sikereinket éppen annak köszönhetjük, hogy a szocializmust építve megerősítettük a párt vezető szerepét szilárdan követve az ,,első a politika" elvet, hogy a tömegek irány­vonalának munkamódszerét alkalmaz­tuk és az új győzelmekért folytatott küzdelem nagyszerű útján haladva magasra emeltük az általános irány­vonal, a nagy ugrás és a népi kom­­piána dicsőséges zászlaját, új, nagy­szerű győzelmekért küzdve, ezentúl is bátran haladunk előre ezen a dicsősé­ges és diadalmas úton. Mély, testvéri barátság fűzi egy­máshoz a kínai és a román népet. Or­szágaink tagjai a szocialista tábor nagy családjának, amelynek élén a Szovjetunió halad. A marxizmus-leni­­nizmus szorosan egybekapcsolta or­szágainkat az összes többi szocialista országgal. Az elmúlt tíz év folyamán, az országainkban folyó szocialista építőmunka gyors fejlődésével egyide­jűleg szüntelenül erősödtek az orszá­gaink baráti és együttműködési kap­csolatai is. A kínai nép nagy öröm­mel szemléli azokat a ragyogó sike­reket, amelyeket a hős és szorgalmas román nép a Román Munkáspárt he­lyes vezetésével, élen Gh. Gheorghiu- Dej elvtárssal a felszabadulás óta el­telt 15 év alatt ért el a szocialista forradalomban és a szocializmus épí­tésében. Románia felszámolta a fel­­szabadulás előtti gazdasági elmara­dottságot és magas ipari színvonalú szocialista ipari-agrár országgá ala­kult át. A népgazdaság egyre növekvő fellendülésével szüntelenül emelkedett a dolgozók életszínvonala is. A kínai nép mindig saját eredményeinek te­kintette az­ önök eredményeit, saját sikereinek az önök sikereit. Szívből örvendünk és lelkesedünk a testvéri román nép ragyogó sikereinek. Befejezésül Liu Gien-guo nagykövet ezeket mondotta: Amikor népünk dicsőséges napjának megünneplésekor népünk tíz év alatt elért nagyszerű sikereiről beszélünk, hangsúlyoznunk kell, hogy mindazok az eredmények, amelyeket a szocializ­mus építésében kivívtunk, elválaszt­hatatlanul egybekapcsolódnak a Szov­jetuniótól és a többi szocialista or­szágtól kapott segítséggel és támoga­tással. A testvéri román nép szorgos munkával létrehozott gépekkel, gyár­­berendezésekkel és kőolajipari termé­kekkel mozdította elő országunk szo­cialista építését és jól felkészült szak­embereket küldött hozzánk, hogy se­gítségünkre legyenek az építőmunká­­lara. A román nép erőteljesen támo­gatta népünk igazságos harcát a hoz­zátartozó Tajvan és a parti szigetek megvédéséért. Népünk szívből jövő köszönetet mond a román népnek a testvéri támogatásért és forrón üdvözli a testvéri román népet. Éljen a kínai nép és a román nép megbonthatatlan testvéri barátsága ! Éljen a szocialista tábor nagy egy­sége, élen a Szovjetunióval ! Éljen a világbéke!­ ­ « *. .* p. $ . i • ■ sí t • .. .j t, s ' ; ? ’ *. » ' ’ . ■. 1 ft ? ..s­­i ». ... « J . - k * ) i­l . i » ELŐRE Csen I elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa alelnökének, a Kínai Népköztársaság külügyminiszterének A­ Kínai Népköztársaság kikiáltásának 10. évfordulója alkalmából, ké­rem, miniszter elvtárs, fogadja legmelegebb jókívánságaimat.. A román nép nagyon értékesnek tekinti azt a barátságot, amely a kínai néppel összefűzi, és őszinte testvéri érzelmekké­ fogadja azokat a sikereket, amelyeket a kínai nép a Kínai Népköztársaság kikiáltása óta eltelt tíz év alatt elért a szocializmus építésében. A kínai népnek, és önnek személy szerint, miniszter elvtárs, újabb sike­reket kívánok a nemzetközi együttműködés előmozdítására irányuló politi­kájuk alkalmazásában, a népek közötti béke megvédésében. AVRAM BUNACIU a Román Népköztársaság külügyminisztere PEKING Megnyílt Bukarestben „A Kínai Népköztársaság nagy eredményeinek évtizede" című kiállítás Az Oktatási és Művelődésügyi Mi­nisztérium rendezésében szerdán délben a Dailes-teremben­ megnyílt „A Kínai Népköztársaság nagy eredményeinek évtizede“ című kiállítás­ A megnyitáson jelen volt Vasile Du­­mitrescu helyettes külügyminiszter, az Oktatás- és Művelődésügyi Miniszté­rium és a Külügyminisztérium főtiszt­­viselői, a Külföldi Kultúrkapcsol­atok Intézetének és a Képzőművészek Szö­vetségének képviselői, művészek, kul­turális dolgozók. Jelen volt Sziu Gien-guo, a Kínai NK bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a nagykövetség más tag­jai, valamint több Bukarestben akkre­ditált diplomáciai kirendeltség vezetője. Octav Livezeanu, a Külföldi Kultúr­­kapcsolatok Intézetének alelnöke meg­nyitó beszédében rövid visszapillantást vetett azokra a hatalmas sikerekre, amelyeket a kínai nép szabad életének eme évtizede alatt elért hazája szocia­lista építésében. A jelenlevők ezután megtekintették a kiállítást, amelyet öt részre osztottak fel. Az első az ország festői szépségű tájait és a lendületes építő munkát, a második az utóbbi évek fő építkezéseit és a legjelentősebb gazdasági vívmá­nyokat ábrázolja. A kiállítás bemutat­­ja a Kínai NK eredményeit az oktatás, a tudomány és az egészségügy terén­ A kínai nép életének mozzanatait szem­léltető hatalmas táblák a nagy Kína dolgozóinak szüntelenül emelkedő élet­­színvonaláról tanúskodnak, míg a „né­pek barátsága“ elnevezésű kiállítási részleg a kínai nép és a többi szocia­lista ország — elsősorban a Szovjetunió népeivel való szoros barátságot tükrözi­­( Agerpres) -poo-Kínai könyvkiállítás a fővárosban Kínai könyvkiállítás nyílt meg szer­dán a fővárosi Központi Könyvesbolt­ban, a Kínai Népköztársaság kikiáltá­sának 10. évfordulója alkalmából. A kiállítás megnyitásán részt vettek az Oktatás- és Művelődésügyi Miniszté­rium, az írószövetség, a Kereskedelmi Kamara és több fővárosi könyvkiadó vállalat képviselői, művészeti és kultu­rális dolgozók. Jelen voltak a Kínai Népköztársaság bukaresti nagykövetségének képviselői. A megnyitó beszédet Aurel Mihale elvtárs, a kiadóvállalatok vezérigazga­tója tartotta. A Német Demokratikus Köztársa­ság kikiáltásának 10. évfordulója alkalmából, a román rádióban meg­rendezik „A német zene hetét“. A megnyitó hangverseny október 1-én lesz s a műsoron Haendel, Ottmar Gerster és Johann Dilensek művei szerepelnek. Pénteken rész­leteket hallhatunk Haendel „Ario­­dante" című operájából. Szombaton Mihai Beniuc akadémikus, az írószö­vetség főtitkára beszédet mondott, amelyben a klasszikus és jelenkori kínai irodalom művészi értékét méltatta és hangsúlyozta, hogy országunkban nagy népszerűségnek örvendenek ezek a mű­vek. A részvevők ezután megtekintették a kiállítást, amely a klasszikus és jelen­kori kínai irodalomnak az utolsó tíz év­ben kiadott vers- és regényköteteit, po­litikai és tudományos munkákat, mű­vészi albumokat mutat be. A kiállításon a Pekingben kiadott klasszikus és je­lenkori román irodalmi művek­ is lát­hatók (Agerpres) Ernst Hermann Mayer műveket, va­sárnap könnyűzenét, hétfőn kamara zenét, kedden népi zenét, szerdán pedig tömegdalokat és szimfonikus hangversenyt iktattak műsorukba rádióállomásaink. A rádióhallgatók ez alkalomból egész sor irodalmi előadást is meghallgathatnak. (Agerpres) „A német zene hete" a román rádióban Ismét ellátogat országunkba a moszkvai „Mosszovjet“ színház együttese A Román—Szovjet Barátság Hónap­ja keretében, október második felében ismét ellátogat országunkba a moszkvai „Mosszovjet“ színház együttese. A vi­lághírű együttes ezúttal két modern és két klasszikus darabot mutat be a ro­mániai színházközönségnek. Az együttes Galina Nyikolajeva és Nyikolaj Virta egy-egy nagysikerű szín­darabját, Shakespeare „Windsor! víg A Székelyudvarhelyi Egészségügyi Technikum Igazgatósága közli, hogy GYERMEKGYÓGYÁSZATI ÉS ÁLTALÁNOS ORVOSI TECH­NIKUS SZAKOKRA jelentkezhetnek elméleti érettsé­givel rendelkező 17—25 év kö­zötti lányok. A pótfelvételi vizs­ga október 5-én kezdődik. Bő­vebb felvilágosítást az iskola tit­kársága ad. Székelyudvarhely, Lenin u. 2 sz. Telefon 277. Igazgatóság A szaküzletekben bő választékban találhatók a kolozsvári „PORTE­­LANUL" gyár termékei: ebédlő, készletek, tea-, kávé­, torta, és konyhakészletek nők” és Lermontov „Álarcosbál“ című színművé­t tűzte műsorára. A hetven tagú együttessel jön el is­mét hozzánk Zsurij Zavadszkij ren­dező, Vera Marevkája, Nyikolaj Mord­­vinov, Rosztiszlav Platt és más neves művészek. A­­ „Mosszovjet" színház két hetes ro­­mániai vendégszereplése során Buka­restben, Kolozsváron és Iasiban tart előadásokat. (Agerpres) A marosvásárhelyi VASAS szövetkezet vállal : kopott gyermekkocsi, hűtőszekrény,­ mosógép, motorkerékpár, kerékpár­­festést. Műhely: Vágóhíd-u. 7 szám. ; Motorkerékpárjavítás: Csokonai-u. 6 ! A fémbegyűjtő vállalat megbízottai és a falusi fogyasztási szövetkezetek átvesznek bármilyen hulladék fémet az alábbi árakon: 1 tonna ócskavas 300 lej 1 tonna öntvény 1 kiló vörösréz 1 kiló sárgaréz 1 kiló bronz 1 kiló aluminium 1 kiló ólom 400 „ 3.80— 7,60 lej 1.80— 4,50 „ 1.00- 6,70 „ 1.00- 2,40 „ 1.90-5 „ Dr. KARL SALLER német antropo­lógus, a müncheni antropológiai intézet vezetője, a „Deutsche Kulturtag“ nevű nyugat-németországi szervezet elnöke a Külföldi Kulturkapcsolatok Intézetének meghívására Bukarestbe érkezett. Dr. Saller látogatásának célja, hogy megis­merje kulturális és tudományos életün­ket és felvegye a kapcsolatot a román antropológusokkal. Német vendégünk több szakelőadást is fog tartani. A KERESKEDELMI MINISZTÉRIUM és a Kőolaj, és Vegyipari Minisztéri­um meghívására Bukarestbe érkezett K. F. Landegger a Parsons és Whitte­­more cég elnöke az Egyesült Államok­ból, J. Atchison, a Parsons és Whitte­­more cég alelnöke és F. Madsen a Black Clawson amerikai cég londoni fiókjának műszaki igazgatója. Az amerikai nagyiparosok tárgyalá­sokat folytatnak papír- és cellulóze­­ipari berendezések szállításáról. NEMRÉG LEPLEZTÉK LE a fran­cia Riviérán Pablo Picasso „Háború és Béke“ című új freskóját. A 125 négyzetméternyi falfestmény egyes je­lenetei megrázó színekben mutatják a háború borzalmait és élénk képek­ben ábrázolják a boldog békés életet. RÉGI MESTEREK eddig ismeretlen festményeit fedezték fel a szovjet mú­zeumokban. Az öt kép közül kettő Frans Hals tizenhetedik századbeli holland festő műve, egy Correggio ti­zenhatodik századi olasz mester al­kotása, egy Francisco de Zurbaran spanyol udvari festő munkája és egy Jan van Skore­ holland mestertől származik, aki Rafael és a velencei iskola követője és mint a tájak és fé­­nyek finom ábrázolója ismeretes vi­lágszerte. RÖVIDESEN HÁROM Új tömbház építését fejezi be a marosvásárhelyi építkezési tröszt. A Sztálin téren nem­rég megkezdett négyemeletes tömb­házban helyet kap egy 800 férőhelyes, szélesvásznú mozi és több áruház is. TURNU SEVERINBEN mezőgazda­­sági kiállítást rendezett a rajoni nép­tanács. A kiállításon az állami és kol­lektív gazdaságok kiváló termékei lát­hatók. 7194 TONNA ÓCSKAVASAT gyűj­töttek év eleje óta a Ploesti tartomá­nyi kőolajipari vállalatok fiataljai. Csupán augusztusban 2374 tonnát szál­lítottak el a nagyolvasztókhoz. 410 ÚJ LAKÁST adtak át rendelte­tésének Onestin. Nemrég fejezték be az új középiskola építését is, amely az 1. számú városnegyed legszebb épüle­tei közé tartozik. GOBELIN KÉPEK, KERÁMIÁS DÍSZTÁRGYAK ÉS EGYÉB NÉPMŰVÉSZETI CIKKEK megrendelhetők a marosvásárhelyi Népművészet szövetkezetnél Kossuth Lajos u. 20. Telefon : 3698, 4253 MÉNESEN TARTOTTA meg leg­utóbbi értekezletét az MTTE Temes­vár tartományi fiókja. Az értekezlet az ország délnyugati részében fekvő sző­lő­vidékek kiterjesztésének kérdésével foglalkozott. A tartományból számos szakember, tanár, mérnök és technikus vett részt az értekezleten. AZ AMERIKAI ELEMI ISKOLÁK­BAN új tantárgyat vezettek be: a nö­­vendékeket megtanítják az adóívek ki­töltésére. A Szovjetunióban néhány év múlva már a felnőttek is elfelejtik majd ezt a nem túl népszerű admi­nisztrációs munkát. DÉVÁN, AZ AVRAM JANCU UT­CÁBAN 12, egyenként hat lakásos tömbház épül. A napokban már hár­mat átadtak­ rendeltetésének. FÉL ESZTENDŐ ALATT IMMÁR kétszer nyerte el az iparág országos versertyzászlóját a temesvári Fónagy János gyár. Az élüzem munkaközös­sége az év első hat hónapjában 278 ezer lejt takarított meg (ma már 413 ezer lejnél tartanak), hét százalékkal növelte a munka termelékenységét s nem kevesebb mint 1.200.000 darab kötöttárut készített el terven felül. HARMINC SZÁZALÉKKAL sikerült csökkenteni az önköltséget a nagybá­nyai Olga Bande vállalatban, a meg­takarításokra való következetes törek­­vés eredményeként, 43.196 KÖBMÉTER FÖLDET hord­tak önkéntes munkával Avas rajon dol­gozói az útjavító munkálatok munka­­telepeire. Ugyanakkor 223 kilométer hosszúságban javították ki a tarto­mányi, rajoni és községi utakat. NEMRÉG 250 FÉRŐHELYES új mozit avattak Torockón (Torda rajon). A mozit a község lakosainak önkén­tes hozzájárulásával és önkéntes mun­kájával építették fel. KÖRÖSÚJLAKON IS kigyúltak a villanykörték. A villanyhálózat szere­lését, a falusiak önkéntes hozzájárulá­sával, 40 nappal a határidő előtt fejez­ték be. 15 ÉV ALATT több mint nyolc és félszeresére emelkedett a nagybányai Gheorghe Gheorghiu-Dej üzem össz­termelése. Ugyanannyi idő alatt a dol­gozók jövedelme megháromszorozódott. AUGUSZTUS 15 ÉS SZEPTEMBER 15 között 1.400.000 lejjel több árut ad­tak el mint az előbbi 30 nap alatt a dicsőszentmártoni állami kereskedelmi egységekben. A dolgozók különösen kerékpárokat és bútorokat vásároltak részletfizetésre. (Tóth Harsányi Sán­dor, levelező). ÚJABB 12 LAKÁSOS TÖMBHÁZAT adtak át a sztálinvárosi traktorgyár dolgozóinak. Ez immár a 37. tömbház a gyár közelében épült városnegyedben, amely a 600 lakásos tömbházakon kí­vül tizenegy osztályos középiskolával, kórházzal, boltokkal, sportstadionnal és parkkal rendelkezik. G. COSBUC NEVÉT VISELŐ új kollektív gazdaság alakult a Sebes ra­joni Rehó községben. Az új gazdaság­ban 115 dolgozó parasztcsalád művel meg közösen 300 hektár földet. A STILPENI (MUSCEL) szakszer­vezeti mozi­klubja rendszeres filmve­títéseket rendez a távol eső erdőkiter­­melésekben dolgozó munkások szá­mára. 1959. október 1­, csütörtök Az avasfelsőfalui ú­j kórház műtőjében dr. Alexandra Christache sebész utasí­tásokat ad Podut Maria műtősnővérnek egy operáció előkészítéséhez (Botco Traian felvétele) Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bukarest, Piata Scnteil nr. 1. — Telefon: 18.03.02. — Előfizetések ■ postahivataloknál, levélhord­óknál és­­ vállalatok önkéntes lapterjesztőinél. — Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteil „I. V. St A1 M­*.

Next