Előre, 1959. november (13. évfolyam, 3736-3760. szám)

1959-11-01 / 3736. szám

4 Elvtársak ! Kongresszusunk az országunkban szép hagyománnyá vált Román-Szovjet Barátsági Hónap lelkes hangulatában ült össze. A kongresszus két emléke­zetes évfordulóval esik egybe, a Szov­jetunió Barátai Egyesület megalaku­lásának 25. évfordulójával és az AR­­I.IJS megalakulásának 15. évforduló­jával. Kongresszusunk egész népünknek a szomszédos nagy testvéri nép iránti mélységes baráti érzelmeit fejezi ki. E szónoki emelvényről küldjük forró jó­kívánságainkat a szovjet népnek, a­­mely néhány nap múlva ünnepli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom dicsőséges évfordulóját, kívánjuk, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetésével új, nagyszerű győzelmeket arasson a kommunizmus felépítéséért és a világbéke megvédéséért vívott küzdelmében. Dolgozóink kimondhatatlan lelkese­déssel üdvözölték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét, a munkások és parasztok első államának , a Szovjetuniónak megszületését. A romániai munkások már a szovjet ha­talom első napjaiban az egész dolgozó emberiség legfontosabb vívmányának tekintették a fiatal szocialista államot. Munkásosztályunk a forradalmi harc közepette alakította meg élcsapatát, a Kommunisták Romániai Pártját, amely harci zászlajára véste, hogy megingat­hatatlanul követi a Nagy Október út­ját. A párt következetesen és tántorít­­hatatlanul küzdött a szovjetellenes há­ború előkészítése ellen és azért, hogy a tömegek megismerjék a valóságot a Szovjetunióról. A szónok hangsúlyozta, hogy a Szovjetuniónak a szocializmus építése során elért sikereiről és a béke megvé­déséért folytatott nemes harcáról szóló hírek fellelkesítették munkástömegein­ket, az összes hazafias és fasisztaelle­nes erőket, bátorították őket harcuk­ban, megerősítették a jövőbe vetett hi­tükben. Abban az időben, negyed szá­zaddal ezelőtt a kommunisták kezde­ményezésére alakult meg országunk­ban a Szovjetunió Barátainak Egyesü­lete, amelyhez a legkülönbözőbb társa­dalmi kategóriájú és foglalkozású em­berek csatlakoztak, akik elhatározták, hogy lerántják a reakció által terjesz­tett hazugságok és rágalmak leplét és megismertetik népünkkel a Szovjetunió korszakalkotó vívmányait. Az egyesület magját munkások, ér­telmiségiek, a kulturális és tudomá­nyos élet élenjárói, felvilágosult embe­rek, kipróbált hazafiak képezték, köz­tük: C. I. Parhon egyetemi tanár, Ra­­du Cernatescu, valamint Alexandru Sahia, N. D. Cocea és George Ab­hail Zamfirescu írók, Scarlat Calimachi, C. Paraschivescu-Balaceanu ügyvéd és mások. A Szovjetunió Barátainak Egyesü­lete széleskörű tevékenységet folytatott, bár a burzsoá állam hatóságai lépten­­nyomon akadályokat gördítettek útjába. A szónok részletesen foglalkozott az egyesület tevékenységével, majd rámu­tatott, hogy a burzsoá­ földesúri kor­mány betiltotta a Szovjetunió Barátai­nak Egyesületét, de ez az intézkedés korántsem jelentette a Szovjetunióval való barátság szolgálatában kifejtett munka elfojtását. 1935-ben újabb szer­vezet létesült. A Románia és Szovjet­unió közötti kultúrkapcsolatokat ápoló Egyesület, amelynek tagjai sorában a munkások mellett ott voltak a román kultúra és tudomány élenjárói, ne­ves írók és művészek, mint a nagy George Enescu, Traian Savulescu, N. Tonitza, Tony Bulandra, V. Maximi­lian, Gheorghe Timica, Matéi Socor és mások. Bár a burzsoá­ földesúri szigu­­ranca szervei minden lépését figyelem­mel kísérték, az egyesületnek 1936-ig, majd más nevek alatt, kisebb csopor­tokban egészen 1937-1938-ig sikerült folytatnia tevékenységét. Még akkor is, amikor az áruló fasiszta kormány a gyűlöletes szovjetellenes háborúba ta­szította a román népet, a nép legel­szántabb fiai, élükön a kommunisták­kal, bátran szembeszállva a legvadabb terrorral tovább terjesztették a nép körében az igaz szót a Szovjetunióról. Nagyrabecsülésünket és elismerésün­ket fejezzük ki mindazoknak, akik a burzsoá­ földesúri rendszer nehéz kö­rülményei között elszántan harcoltak a Szovjetunióval való barátságért. A szónok ezután így folytatta : az 1944. augusztus 23. óta eltelt 15 év során új típusú kapcsolatok alakultak ki a Román Népköztársaság és a Szov­jetunió között. Ezek a kapcsolatok jel­lemzők a szocialista országokra, ame­lyek vállvetve haladnak előre egyazon győzelmes zászló­t a marxizmus-le­­ninizmus zászlaja alatt. E kapcsolatok forrása a Szovjetunió döntő szerepe a fasizmus leverésében, a felszabadító szovjet hadsereg hősies harca a hitleri elnyomók kiűzéséért. A Szovjetunió hozzásegítette népünket ahhoz, hogy felszabadítsa magát és sa­ját kezébe vegye sorsa irányítását. A haza földjének felszabadításáért, azután pedig a nyugati fronton egé­szen a Tátra hegységig vállvetve küz­dő vitéz szovjet és román katonák vére megpecsételte a román-szovjet fegyverbarátságot, a román és a szov­jet nép megbonthatatlan barátságának és szövetségének megtestesülését. A közös ellenség elleni harcban elesett román és szovjet hősök emléke mindig élni fog népünk szívében, örök hálát érzünk a felszabadító nagy szovjet nép iránt . A szónok hangsúlyozta, hogy a fel­­szabadulás után a Szovjetunió önzet­len és sokoldalú segítséggel járul hoz­zá egész népgazdaságunk fejlesztésé­hez, olyan új gazdasági ágak megte­remtéséhez, amelyek azelőtt nem lé­teztek országunkban. A szovjet embe­rek minden téren szélesre tárták előt­tünk gazdag tapasztalataik kincsestá­rát, dolgozóink tanulmányozzák és a gyakorlati ismeretek értékes forrásának tekintik ezeket a tapasztalatokat. A szocialista országok együttműkö­dése, kölcsönös, elvtársi segélynyújtá­sa, a proletár nemzetköziség elvének megtestesülése döntő módon hozzájá­rult minden egyes szocialista ország gazdasági és kulturális fellendüléséhez, az egész szocialista tábor megerősödé­séhez ; a szocialista országok népei, mint igazi elvtársak és testvérek köl­csönösen támogatják egymást, hogy együtt lépjenek be a kommunizmus vi­lágába. A szónok a továbbiakban az ARLUS tevékenységével foglalkozó, és így folytatta: Egyesületünk sorai fennállá­sának 15 esztendeje alatt évről évre növekedtek. A többi tömegszervezet és állami intézmény oldalán egyesületünk is kiveszi részét abból a munkából, a­­melyet a Román Munkáspárt sikerrel végez a dolgozóknak a szocialista ha­zafi­­ság, a proletár nemzetköziség, a Szovjetunió és a szocialista tábor ösz­­szes országai iránti ragaszkodás és ba­rátság szellemében való nevelése te­rén. A legutóbbi kongresszusunk óta el­telt négy év alatt az ARLUS-nak a párt állandó irányításával sikerült megjavítania munkáját. Jelenleg minden egyes szervezetünk mellett különböző szakmájú és foglal­kozású emberekből álló társadalmi aktíva működik. Ezek az emberek munkánk fő támaszai. Ebben az időszakban a Szovjetunió­ban a kommunizmus építése útján elért nagyszerű eredmények népszerűsítése, a tevékenység különböző terén szer­zett szovjet tapasztalatok terjesztése, a Szovjetunió és a többi szocialista or­szág békepolitikájának népszerűsítése volt az ARLUS kulturális-politikai tö­­megmunnkájának legfőbb célkitűzése. A szónok ezután felsorolta az AR­LUS főbb akcióit és működési for­máit. Több mint 300.000 munkás, techni­kus és mérnök vett részt „A szovjet tudomány és technika napjai“ kereté­ben szervezett 5000 rendezvényen. Nagyszabású akció volt a Szovjet Ag­rotechnika Hete. A Szovjetunióban a kozmikus rakéták terén elért eredmé­nyek népszerűsítésére az egész ország­ban 3000 előadást rendezett az AR­LUS. Megszervezte „Az atomenergia békés célú felhasználása a Szovjetunió­­­­ban* című kiállítást a fővárosban és 17 vidéki városban. Ezeket a kiállítá­sokat több mint fél millió dolgozó te­kintette meg. Kimagasló sikernek ör­vendett „A Szovjetunió a kommuniz­mus építésének útján“ című kiállítás Bukarestben, Kolozsváron, Temesvá­ron, Sztálinvárosban, Vajdahunyadon és Onestiben. Gazdasági, tudományos, kulturális és társadalmi életünk kie­melkedő személyiségei előadásokat tar­tottak­ a Szovjetunió hétéves tervének, a kommunizmus általánosan kibonta­kozó építésének célkitűzéseiről. Ismert szovjet újítókat, élmunkásokat, tudó­sokat, művészeket, értelmiségieket hív­tunk meg országunkba és változatos tárgyú tapasztalatcseréket szerveztünk. Az utóbbi időben egész sor új munka­formát alkalmaztunk, amelyek élénk visszhangra találtak tömegeink sorai­ban. Ilyenek voltak például a közsé­gekben, illetve tartományi viszonylat­ban megrendezett „Barátság ünnepei“. Az új formák közé tartoznak a „Mit tudunk a Szovjetunióról?“ címmel meg­rendezett népszerű versenypályázatok, amelyeknek jutalmai: turista utazások a Szovjetunióba. Az 1958-ban „A Ba­rátság Hajója” című versenypályá­zaton százezer, a „Május elseje Moszk­vában“ címmel rendezett pályázaton pedig csaknem 400.000 dolgozó vett részt. Az idén indított hat „Barátság vonatával" több mint 2000 román tu­rista , munkás, paraszt, mérnök, technikus értelmiségi stb. az ország minden részéről — tett látogatást a Szovjetunióban. Küldöttségcseréket szerveztünk a Román Népköztársaság és a Szovjetunió egyes városai között. A Román-Szovjet Barátság Hónapja az ebből az alkalomból rendezett vál­tozatos ünnepségek, valamint a lakos­ság tömeges részvétele folytán minden évben kifejezésre juttatja azt a mélysé­ges szeretetet és barátságot, amely egymáshoz fűzi népünket és a szovjet népet. Nagy mértékben elősegítették a szov­jet ország megismerését a szövetségi szovjet köztársaságoknak szentelt tíz napos ünnepek. A tömegek kulturális és politikai nevelésének jelentős köz­pontja a Román-Szovjet Barátság Há­za a fővárosban, Iasiban, Temesváron, Sztálinvárosban, Konstancán és Nagy­váradon. Gyümölcsöző tevékenységet fejt ki a „Veac Nou“ című folyóirat, az ARLUS központi könyvtára és a Román Népköztársaság Akadémiája mellett működő Román-Szovjet Intézet is. Jó eredményeket értünk el a nagy­számú érdeklődő számára rendezett népszerű orosz nyelvtanfolyamokkal. A felszabadulás óta eltelt 15 év alatt számos orosz és szovjet irodalmi mű jelent meg nagy példányszámban; ezek közül az Orosz Könyv az utóbbi négy év alatt 4200 könyvet adott ki. Néző­­közönségünk megkedvelte és szívébe zárta a szovjet színműírók alkotásait és a szovjet filmeket. A román közön­ség nagy jelentőségű kulturális ese­ménynek tekinti a szovjet művészet képviselőinek vendégszereplését és­ lá­togatását. A román-szovjet kulturális csere to­vábbi fokozásában jelentős szerepet tölt be az 1956 április 7-én megkötött román-szovjet kulturális együttműkö­dési egyezmény és az évente megálla­pított kulturális együttműködési terv. A szovjet népnek a román nép iránt táplált baráti érzelmei kifejezésre jut­nak abban az élénk érdeklődésben, amelyet a szovjet emberek a Román Népköztársaság dolgozóinak eredmé­nyei, a román kultúra és művészet iránt tanúsítanak. A s­zovjet társadal­mi szervezetek egyre átfogóbban tájé­koztatják a szovjet embereket a román nép életéről és sikereiről. A szónok utalt a Szovjetunióban szervezett számos román művészi ren­dezvényre továbbá az idén Moszkvá­ban megszervezett „Románia a szocia­lizmus útján” című kiállításra. Mind­ezek a szovjet emberek meleg rokon­­szenvének örvendettek. A szovjet közvéleménynek orszá­gunk és népünk iránt tanúsított ér­deklődését juttatják kifejezésre a ro­mán kultúra dekádjai és napjai, ame­lyeket az utóbbi években több szövet­ségi köztársaságban rendeztek. A szov­jet olvasók egyre élénkebben érdeklőd­nek a román irodalom iránt. Az utóbbi 12 év alatt a Szovjetunióban 149 ro­mán mű jelent meg, összesen 7.900.000 példányban. Mihail Sadoveanu műveit húsz nyelven olvassák a Szovjetunió népei. A szovjet embereket eredménye­sen tájékoztatja népünk életéről és vívmányairól a N­áradna­ja Rumínija, amelyet havonta 100.000 példányban terjesztenek a Szovjetunióban. Az egyre alaposabb kölcsönös meg­ismerést jelentősen elősegíti a román­szovjet turistacsere. A Szovjet-Román Baráti Társaság moszkvai központja és fiókjai eredményes tevékenységet folytatnak a Román Népköztársaság­ról szóló ismeretterjesztés terén. Gazdag tevékenységükért kongres­- szusunk nevében meleg köszönetünket fejezzük ki a Szovjet-Román Baráti Társaság minden tagjának és a Szov­jetunió más társadalmi szervezeteinek. Ugyanakkor meleg hálánkat tolmácsol­juk a­­ Külföldi Baráti és Kulturális Kapcsolatokat Ápoló Szovjet Egyesüle­tek Szövetségének is azért a támoga­tásért, amelyben egyesületünk tevé­kenységét részesítette. A szónok a továbbiakban elmondot­ta, hogy az­ ARLUS kongresszusát megelőzően a tartományi tanácsok tar­tottak gyűléseket, amelyeken kiérté­kelték az utóbbi időszakban kifejtett tevékenységüket. A szónok hangsú­lyozta, hogy az ARLUS munkájának legfőbb-­célja szüntelenül erősíteni a román és a szovjet nép barátságát, népszerűsíteni a szovjet nép minden téren elért sikereit, a nagyszerű hét­éves terv teljesítéséért folytatott küz­delmét, a világon kétségtelenül első helyen álló szovjet tudomány és tech­nika vívmányait, a Szovjetunió és a többi szocialista ország kezdeménye­zéseit a nemzetközi feszültség enyhí­téséért és a népek közti béke megerő­sítéséért. Nem fér hozzá kétség, hogy az ARLUS városi és falusi szervezeteinek sikerülni fog mind magasabb színvo­nalra emelni tevékenységüket. A szónok ezután rámutatott a Szov­jetunió hétéves tervének nagyszerű célkitűzéseire és hangsúlyozta, hogy a szovjet nép, a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja és annak lenini Központi Bizottsága vezetésével valóra váltja az SZKP XXI. kongresszusának hatá­rozatait, majd így folytatta: a Szovjet­unió példája meggyőzően bizonyítja, hogy a szocializmus gyökeresen meg­változtatja az ember sorsát, valóban szabaddá, saját sorsának urává teszi és egyre teljesebb mértékben biztosít­ja az anyagi és szellemi civilizáció magas színvonalának megfelelő igé­nyeinek kielégítését, a legszélesebb ta­nulási és pihenési lehetőséget, megte­remti az előfeltételeket egyéniségének és alkotó­készségének sokoldalú fej­lesztésére. A szónok hangsúlyozta­, hogy a Szovjetuniónak a kozmikus tér felku­tatásában elért korszakalkotó sikerei ragyogóan bizonyítják a szocialista rendszer felsőbbrendűségét, majd így folytatta: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom halhatatlan eszméi, a lángelméjű Lenin halhatatlan eszméi világítják be azokat a grandiózus for­radalmi átalakulásokat, amelyeket ma az emberiség átél. Ezen eszmék zász­laja alatt több európai és ázsiai or­szág népe, élén a munkásosztállyal, hősi harcok árán megdöntötte a ki­zsákmányolok uralmát, létrehozta a népi hatalmat. A Csendes-óceántól az Elbáig, a szocialista tábor nagy test­véri családjában a Szovjetunióval az élen, Marx, Engels és Lenin diadal­mas eszméinek zászlaja alatt csak­nem egymilliárd ember építi sikeresen az új rendszert. Kongresszusunk egy olyan időpont­ban zajlik le, amikor a Szovjetunió és az összes szocialista országok lanka­datlan harcának, a békéért folyó világ­mozgalomnak eredményeképpen a nem­zetközi enyhülés kezdetének jelei mu­tatkoznak és egyre nagyobb erővel ér­vényesülnek a­ békés egymás mellett élés elvei. A nemzetközi feszültség enyhülése, a béke megszilárdítása, a népek biztonságának megóvása szem­pontjából nagy jelentőségűek N.­­Sz. Hruscsov elv­társ amerikai látogatásá­nak eredményei, valamint az általános és teljes leszerelésre vonatkozó szov­jet javaslatok. A román nép, amely lendületesen munkálkodik a­ szocializmus építésén, cselekvően hozzájárul a tartós világ­béke megteremtéséhez. Nemes ügyünk magasztosságának tudatában szeretet­tel és lelkesedéssel fogunk dolgozni a Román Munkáspárt vezetésével, drága hazánk, a Román Népköztársaság fel­virágoztatásáért, a szocializmus győ­zelméért, a béke megvédéséért, a ro­mán-szovjet barátság további megerő­södéséért. Éljen a kommunizmust építő nagy szovjet nép ! Éljen a román nép, amely a szocia­lizmust építi drága hazánkban ! örökké éljen a román-szovjet ba­rátság ! Munkában az ARLUS V. kongresszusa (Agerpres felvétel) Újabb rendezvények országszerte a Román-Szovjet Barátság Hónapjának keretében ■ A fővárosban és országszerte szá­mos újabb rendezvényt tartottak a ha­gyományos Román-Szovjet Barátság Hóna­pjának megünneplésére­ A Szovjet-Román Baráti Egyesület küldöttségének tagjai szombaton este fővárosi dolgozókkal találkoztak a Ro­mán-Szovjet Barátsági Ház­ban. A szovjet vendégek ismertették a részve­vőkkel a szovjet emberek tevékenysé­gét a kommun­imus általánosan kibon­takozó építésében. A ta­álkozás az Opera- és Balett­színház, valamint az Operettszínház élvonalbeli szóló Stíinak művészi mű­sorával ért véget. • A Román Népköztársaság Akadé­miájának Történelemtudományi Intéze­tében szombaton este a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42.­ évforduló­jának szentelt szimpoziont tartottak. Cézár Petrescu akadémikus szombat este a fővárosi Egyetemiek Házában előadást tartott M. Solohov életéről és műveiről. ■ A kolozsvári kultúrpalotában lec­kehangversenyt rendeztek „Puskin Csajkovszkij alkotásaiban“ témakörrel. Ugyancsak ott előadás hangzott el ,,A szovjet és román gyermekirodalom képviselői" címmel. A kolozsvári diákok kultúrházá­ban irodalmi estet tartottak ,„A nagy Lenin alakja a szovjet irodalomban“ és a tordai rajoni könyvtárban pedig „A szovjet könyv — barátunk és neve­lőnk“ témával. A Moszszovjet együttese lafiben A Moszszovjet színház együttese nagysikerű vendégszereplés után út­ban hazafelé, szombaton Iasiba érke­zett. Az együttes tagjai a nap folya­mán megtekintették a város neveze­tességeit. Este a Vasile Alecsandr Nemzeti Színházban előadták az ,,Üt­közet menetközben” című színművet Az előadás nagy sikert aratott. (Agerpres) ★ S­PORT A Román Népköztársaság 181. Nemzetközi Vívó Bajnokságán A­ Maestri győzött párbajtőrben Hazai győzelem kardvívásban Nemzetközi vívó­bajnokságunk máso­dik napján a párbajtőrözők léptek pástra. Ebben a fegyvernemben is ki­domborodott vívóink nagyobb tudása, jobb felkészültsége, amit mi sem bi­zonyít jobban, mint az a tény, hogy a nyolcas döntőben 6 román vívó küz­­dött a győzelemért. A döntőben azon­ban a 34 esztendős, nagy nemzetközi tapasztalattal rendelkező olasz Angelo Maestri szerezte meg a végső győzelmet. Maestri veretlenül végzett az első he­lyen. Igen értékes az alig 17 éves Gu­­ráth második helyezése, aki 5 győze­lemmel maga mögé utasította a másik olasz versenyzőt, az ugyancsak rutinos G. Bredát. Haukler István, újdonsült országos bajnokunk szintén négy győze­lemmel a negyedik lett. További sor­rend : 5. Thalmanner 3 győzelem, 6. Teodorescu 3 győzelem, 7. Dobrescu 1 győzelem, 8. Stelian 1 győzelem. Meg­lepetést keltett, hogy a lengyel Glos, az olasz Albanese és Roschetto, vala­mint az NDK-beli Pechman még a ne­gyed- illetve az elődöntőből kiesett. A szatmári Csipler Attila tőrvívásban ki­harcolt elsősége után tehát az olasz Angelo Maestri szerezte meg a bajnoki címet. Szombaton a késő esti órákban feje­ződtek be a kardvívás küzdelmei. A ne­gyeddöntőbe 10 román, 5 bolgár, 2­1 magyar és lengyel és 1 olasz sportoló jutott be. A bajnoki címet a hazánk színeit képviselő Rohanyi László nyerte el 5 győzelemmel. A második helyen Du­­mitru Mustata (RNK), Roberto Ferrari (Olaszország), Perzsa Tibor (MNK) és Zub Richard (Lengyel NK) végzett, va­lamennyien győzelemmel. ELŐRE A George Enescu filharmónia hangversenye Szombaton este a fővárosi Athene­­um termében a George Enescu állami filharmónia szimfonikus zenekara hangversenyezett Fischer Annie, a ki­­váló magyar zongoraművésznő köz­reműködésével. A hangverseny műsorán szerepeltek: Glinka — Ruszlán és Ludmilla nyitá­nya; Sergiu Sarchizov Grimfoniette-je; Beethoven 4. zongoraversenye Fischer Annie tolmácsolásában és Ravel Wal­­zer­ című tárckölteménye. (Agerpres) Ünnepség a Politikai Kiadó 15. évfordulója alkalmából A Politikai Kiadó 15. évfordulója al­kalmából szombaton este ünnepséget tartottak a Scinteia Háza márvány­ter­mében. Walter Roman elvtárs, a kiadó igaz­gatója beszélt a kiadó 15 évi tevékeny­ségéről-Az ünnepség művészi műsorral ért véget.­­Agerpres Atanase Jója elvtárs látogatása Görögországban ATHÉN.­­ Atanase Jója akadémi­kusnak, a Román Népköztársaság Mi­nisztertanácsa alelnök­ének, oktatás- és művelődésügyi miniszterének görögor­szági látogatása előmozdítja a román és a görög nép baráti kapcsolatainak megszilárdulását. Az­­ athéni Tudományos Akadémia rend­kívüli ülésen meghallgatta Ata­­nase Jója akadémikus, „Arisztotelész a modern logikában” című előadását. Az ülést Spiros Melas, az Akadé­mia elnöke nyitotta meg. Miután be­mutatta a jelenlévőknek a jeles ro­mán vendéget, a többi között ezeket mondotta: Kiváló kartársunk szíveske­dett elfogadni Akadémiánk meghívá­sát, amely abból az óhajunkból fa­kadt, hogy fejlesszük a tudósok és művészek kultúrkapcsolatait tekintet nélkül a politikai rendszerek különbö­zőségére. Szilárd meggyőződésünk, hogy ez mindenben megfelel az em­beriség történelmi fordulatának, a­­melyet az óriási tudományos és technikai felfedezések jellemeznek. Nagy örömünkre szolgál, hogy körünk­ben üdvözölhetjük Őexcellenciáját, Ata­­nase Jója akadémikus urat. Örömünk annál is nagyobb, minthogy a román nép nagy tudósáról van szó. A román nép az évszázadok során nemcsak, hogy nem volt Görögország ellensége, hanem mindenkor legközelebbi bará­taihoz tartozott. Az Akadémia elnöke ezután meg­adta a szót Atanase Jója akadémikus­nak, aki megtartotta előadását. A jelenlévők hosszasan megtapsol­ták Atanase Jója akadémikus előadá­sát. Atanase Jója akadémikus szombaton délelőtt Ion Drinceanu, görögországi nagykövetünk kíséretében látogatást tett Constantin Tsasovnál, a görög kormány elnökségének miniszterénél. A látogatás során megbeszélés folyt a két országot érdeklő kulturális jel­legű kérdésekről. A megbeszélés szí­vélyes légkörben zajlott le. ★ Ion Drinceanu, a Román Népköztár­saság athéni nagykövete október 31.én összejövetelt rendezett az Astoria ét­teremben Atanase Jója elvtárs tiszte­letére. Az összejövetelen részt vettek: az athéni Akadémia szenátusának tagjai, élen­ Spiros Melas-szal, az Akadémia elnökével; Anastase Orlandes, az Aka­­démia főtitkára; Kornutis, az Oktatás­ügyi Minisztérium vezérigazgatója; Veinoglou, a Külügyminisztérium kul­turális igazgatóságának vezetője; Ma­­rieropulos, az athéni egyetem rekto­ra; Maria Rally írónő, az athéni ope­ra helyettes igazgatója; Kostas Varna,­lis, nemzetközi Lenin Béke-díjjal ki­tüntetett költő és mások. A szívélyes légkörben lezajlott ösz­­szejövetelen baráti megbeszélés folyt Románia és Görögország tudományos és kulturális kapcsolatairól. ■k Spiros Med­as, az athéni Tudomá­nyos Akadémia elnöke szombaton es­te vacsorát adott Atanase Jója akadé­­mikus tiszteletére. Jelen voltak: Kon­stantin Tsasos miniszter feleségével, az athéni Tudományos Akadémia sze­nátusának tagjai, Ion Drinceanu, a Román Népköztársaság görögországi nagykövete feleségével. Az estebéd folyamán Anastase Or­landos akadémikus, az Akadémia fő­titkár és Atanase Jója akadémikus beszédet mondottak. A SAJGON­ különleges katonai bí­róság október 2-án halálra ítélte Hoang Le-Khát, a Duong Min-csau tartományi ellenállási mozgalom bizottságának volt elnökét. A vietnami néphadsereg főparancsnoksága összekötő misszió­jának vezetője táviratban követelte, hogy a vietnami nemzetközi ellenőrző bizottság azonnal lépjen közbe a dél­vietnami hatóságoknál az ítélet meg­változtatása érdekében. (Agerpres). MUHAMMED DAUD, Afganisztán miniszterelnöke látogatást tett a kabuli kenyérgyártó kombinátnál, amelyet a Szovjetunió segítségével építettek. M. Daud megelégedését fejezte ki és kö­szönetet mondott az ott dolgozó szov­jet szakembereknek. (TASZSZ). NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN fo­kozódik a tiltakozó mozgalom a „ná­­cik által üldözött személyek nyugat­német szövetségének” betiltási terve ellen. Mint ismeretes, ez a szervezet az antifasiszta ellenállási mozgalom tag­jait tömöríti. H. Bade a „nácik által üldözött személyek egységes munkás­szövetségének“ , elnöke kijelentette, hogy a szövetséget azért akarják betil­tani Nyugat-Németország területén, hogy ily módon hallgattassák el a hit­­lerizmus elleni harc legkövetkezetesebb harcosait, akik jelenleg is követ­kezetesen küzdenek a fasizmus újra­élesztési kísérletei ellen Nyugat-Né­­metországban. H. Bade hangsúlyozta, ----------­hogy az összes demokratikus erők fel­adata harcolni a szövetség betiltása el­len. F. Sander, a Discution am Rhein und Ruhr című folyóirat kiadója hang­súlyozta, hogy a nácik által üldözött személyek szövetségének betiltása ar­­culcsapása volna az egész világ anti­fasiszta ellenállási mozgalmának. .AZ ENSZ GYÁMSÁGI bizottságában befejezéshez közeledik a délnyugat-afri­kai terület kérdésének megvitatása■ .A Dél-Afrikai Unió kormánya jogellenes módon visszautasítja azt, hogy ez a terület — az ENSZ gyámsága alatt ál­lott a többi gyarmati területhez hason­lóan — a függetlenség útjára léphes­sen. A 4. számú bizottság elé több ha­tározati javaslatot terjesztettek, amelyek elítélik a Dél-Afrikai Unió kormányai­nak annexiós politikáját és követelik az ENSZ Alapokmánya elveinek tisztelet­ben tartását■ Az első javaslatot, ame­lyet az október 29-i ülésen bocsátottak szavazás alá, 56 szavazattal 5 ellenében elfogadták- Csak a gyarmati hatalmak szavaztak ellene. MOSZKVA (Agerpres) — TASZSZ: Szovjet szakemberek most első ízben figyelték meg az energia koncentrá­ciójának mindeddig ismeretlen jelen­ségét. E rendkívüli jelenségre a moszk­vai Szantechnika Üzemben figyeltek fel, ahol egy félvezeték segítségével működő készüléket próbáltak ki, amely a lakások mikroklímájának szabályozá­sára szolgál. Amikor a készüléket be­kapcsolták az áramvezetékbe észre­vették, hogy csaknem kétszer annyi energiát szolgáltat, mint amennyit az áramvezetékből kap-A szovjet tudósok most igyekeznek felderíteni a többlet energia-termelés titkát. Feltételezik, hogy a hőenergia keletkezésének okát az elektronokban kell keresni, amelyek valószínűleg a villamos vezeték környezetéből szár­maznak. A megfigyelés igazolja a szovjet tudósoknak egy előbbi feltevé­sét a szétszórt energia koncentráció­jának lehetőségéről. Ha sikerül felderíteni az energia koncentrációjának törvényeit, az embe­riség új, kimeríthetetlen energiaforrás­sal gazdagodik majd. Gyűlés Kijevben a Román- Szovjet Barátság Hónapja alkalmából KIJEV (Agerpres) A TASZSZ köz!!: Október 30-án Kijevben gyűlést tartot­tak Ukrajna fővárosának közéleti kép­viselői, a Román—Szovjet Barátság Hónapja alkalmából. V. Golovan mér­­nök, a Narodnaja Rummlja folyóirat versenyének győztese és A. Zsukov, a Szovjet—Román Baráti Egyesület uk­rajnai fiókjának vezetőségi tagja, elő­­adást tartottak romániai látogatásuk­ról. Az összejövetel művészi műsorral zárult 1959. november 1., vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bukarest, Piața Scinteii nr. 1. — Telefon: 18.03.02. — Előfizetések a postahivataloknál, levélhordóknál és­­ vállalatok önkéntes lapterjesztőinél. — Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteii „I. V. STALIN"

Next