Előre, 1960. január (14. évfolyam, 3788-3812. szám)
1960-01-03 / 3788. szám
9 IS&Sdaq, ll£ esztendat Tudósításaink a szilveszteri ünnepségekről A fővárosi fiatalok karneválján ... (Agerpres felvétel) Ifjúsági karnevál a Köztársasági Palotában 1959 utolsó éjszakáján vidámság énekszó és jókedv öztíntötte el a csodálatosan kivilágított és ünnepi díszben pompázó Köztársasági Palotát. A bukaresti üzemek több mint 2090 fiatal élmunkása, ifjú értelmiségije, román és külföldi főiskolai hallgatók, éltanulók, néphadseregünk fiatal katonái töltötték itt hagyományos szilveszteri karneváljukat, amelyet az IMSZ Bukarest városi bizottsága rendezett az IMSZ KB támogatásával. A karnevál sokoldalú, gazdag műsorában közreműködtek a bukaresti operett és esztrák színházak legjobb művészei, Ion Dacian, Virginica Romanovschi, Siti Popescu, Nae Roman, Mircea Crisan, a könnyű- és népi zene legjobb képviselői, közöttük Dorina Draghici, Maria Tänase, Rodica Bujor, Stefan Lazarescu, az Állami Cirkusz művészei, tánc- és népi zenekarok, műkedvelő együttesek. Az új esztendő beköszöntésekor, Virgil Trofin elvtárs, az IMSZ KB első titkára melegen üdvözölte az ifjakat, egészséget, boldogságot, egyre szebb és egyre nagyobb munkasikereket kívánt nekik. A palota udvarán ezután káprázatos tűzijáték következett, amelynek fényénél az ifjak táncra kerekedtek. A karnevál egészen a hajnali órákig tartott. Ugyancsak a Köztársasági Palotában tartották meg január 1 -én délután a bukaresti pionírok és iskolások karneválját. Az ünnepségen több mint 1500 gyermek — pionír és éttanuló vett részt. A gyermekeket N. Popescu elvtárs, a Bukarest városi IMSZ bizottság titkára üdvözölte az újév alkalmából. A kolozsvári Egyetemiek Házában (Tudósítónktól). — Sok, nagyszabású összejövetelt tartott a kolozsvári Egyetemiek háza- Meghitteket, vidámakat, zajosakat is, de olyan forróhangulatú mulatságot, mint amilyennel most az óesztendőt búcsúztatták és az újévet köszöntötték tágas, díszes termeiben, aligha élt meg a főiskoláknak ez az intézménye. A kolozsvári egyetemisták és tanárok közös szilvesztereinek immár hagyománnya kezd lenni, most azonban, amikor az új évvel egyben új évtizedet is írunk, a Babes-Bolyai Tudományegyetem első ízben köszöntötte az új esztendőt egységes egyetem keretében. A legnépesebb karok hallgatói, — filozófia-szakosok, történésziek, jogászok —, százszámra vagy talány ezerszámra lepték el az Egyetemiek Háza összes helyiségeit. Ülőhelyeket, büfét, táncparkettet. Körükben ünnepeltek tanáraik, valamint számos meghívott.. Amikor az óra mutatója éjfélre ugrott, megszakadt a tánc és a zsiborigás a tükörteremben, és szólásra emelkedett Duicoviciu Constantin elvtárs, az egyetem rektora, hogy poharatköszöntsön az egybegyűltekre, az egyetem diákságára és tantestületére, vendégeikre, az új évre. A rektor elvtárs román és magyar nyelven, közvetlen hangon méltatta a román és a magyar nemzetiségű, tanulóifjúság testvéri egységének megszilárdításában elért döntő sikert, a párt következetes nemzetiségi politikájának gyümölcsét,, s további jó munkát kívánt az egyetem egész közösségének. Szavait többször félbeszakította a hagyományos „Multi ani hálascá", hurrázás, az ifjúság rokonszenvsíületése pártunk és szocializmust építő hazánk iránt. Az újév első félórájában a szilveszterező egyetemiek körében megjelent Dúca Aurel elvtárs, a városi néptanács elnöke, hogy Kolozsvár közigazgatási vezetőinek és dolgozóinak jókívánságait tolmácsolja. Dúca elvtárs, nagy lelkesedés közepette, a város dédelgetett gyermekének nevezte az egyetemet, s bejelentette egyebek között, hogy néhány órával azelőtt utaltak ki új lakásokat a főiskola tanszemélyzetének. Később tanárokból és diákokból álló küldöttségek alakultak s felkeresték a munkásklubokban ünneplő dolgozókat tolmácsolva az egyetem és általában az értelmiség üdvözletét. Az Emil Racovita, Józsa Béla, Elena Pavel és más diákotthonok nagytermeiben hasonlóan meghitt, lelkes hangulatú ünnepet ültek a kolozsvári diákok. A fővárosi ruhagyárban Halkan zsong a művészi ízléssel díszített terem. Az emelvényen hófehér szmokingba öltözött zenészek, az asztaloknál estélyi ruhás nők, férfiak, nesztelenül surrannak a pincérek. Nem valamelyik fényűző lokálban vagyunk, hanem sokkal előkelőbb helyen : a fővárosi Gheeorghiu-Dej ruhagyár elegáns étkezőtermében, szilvesztert ünneplő munkások között. Csillogó ezüstlamé kisestélyi ruhában lép a mikrofon elé Marinescu Constanta, a gyár egyik munkásnője. Lágyan csengő, iskolázott hangja betölti a termet- Fergeteges tapsvihar jutalmazza énekszámát, akárcsak az utána következő Grebencea, Stere Maria, Popovici Rodica számait. Repítik az időt a jól sikerült műsorszámok. Éjféltájt Steinbach Iosif igazgató tartja meg a hagyományos ,,plugusor”-t, a vidám újévi beszámolót. Tréfás jókedvvel skandál Marin Constantin és Gantz Mauriciu újítókról, Pintitu Nicolae és Posega Nicolae élmunkásokról, Stoica Gheorghe szabász osztályvezetőt és a többieket emlegeti, akiknek lelkesedése, kitartó, példamutató munkája, ötletessége mind hozzájárult ahhoz, hogy ez a vállalat ne csak öregbítse régi jó hírnevét, hanem már december 21-én mzelőttjeleníteni tudja, hogy 1960-ra dolgozik ... Van hát ok és jogcím arra, hogy a bukaresti Gheorghiu-Dej ruhagyár munkaközössége vidáman, gondtalanul búcsúzzék az óévtől és derűlátással lépjen az új esztendőbe. A vállalat műkedvelőinek színes, tarka karneválja zárja be az óesztendei műsort, utána aztán a tánczenekaré a szó. Hajnaltájt még bekukkant néhány fővárosi művész is — köztük Maria Lazareu és Kónya László —, egy-egy dalra. Hol is találhatnának halasabb közönséget, mint azok között, akik a soksok hétköznap szorgalmas munkájával teszik évről évre könnyebbé, szebbé valamennyiük életét? Konstancán A konstancai kikötő számos tengerésze, rakodó és más munkása családjával együtt a Desrobirea klubban ünnepelte meg egy eredményekben gazdag esztendő utolsó napját. A tengeri szállítási terv határidő előtti teljesítése kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy kereskedelmi flottánk hajósai akárcsak a kikötő- és rakodómunkások becslégettel teljesítették feladataikat. Mihai Bratulescu, az Ardeal nevű hajó tengerésze Gh. Vrânceanu traktoros és Adrian Vartic, a hajózási utak osztályának alkalmazottja több más munkással együtt -a tengerészek és kikötőmunkások eddigi ég eljövendő sikereire, új boldog életére ürítették poharukat. •• ELŐRE A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése TÖRVÉNY az 1960. évi állami költségvetés jóváhagyásáról 1. SZAKASZ — Jóváhagyjuk az 1960 évi állami költségvetést 56.800 millió lej bevételi és 55.930 millió lej kiadási összeggel. A bevétel tehát 870 millió lejjel túlhaladja a kiadást. 2. SZAKASZ — Az állami és szövetkezeti gazdasági vállalatoktól és szervezetektől befolyó állami költségvetési bevételt az 1960. évre összesen 52.927,7 millió lejben állapítjuk meg. 3. SZAKASZ — A lakosság adóiból és illetékeiből befolyó állami költség 6. SZAKASZ — Jóváhagyjuk a közigazgatási apparátus, a bírósági szervek és az ügyészség fenntartására szolgáló 1960. évi állami költségvetési kiadást 1.571,1 millió lej összegben. 7. SZAKASZ—Jóváhagyjuk az 1960. évi állami költségvetés államvédelmi célokra szolgáló kiadását 3.505,0 millió lej összegben. 8. SZAKASZ — A költségvetési tartalékalapot 2.523,7 millió lejben állapítjuk meg. Ebből: — 2.423,7 millió lejt a köztársasági költségvetés keretében a Minisztertanács rendelkezésére és vetési bevételt az 1960. évre 3.872,3 millió lejben állapítjuk meg. 4. SZAKASZ — Jóhagyjuk az 1960. évi állami költségvetésnek a népgazdaság pénzellátására szolgáló kiadásait 33.562,7 millió lej összegben, amelyből 14.789,4 millió lej a főberuházások pénzellátására szükséges. 5. SZAKASZ — Jóváhagyjuk az 1960. évi állami költségvetésnek a társadalmi-kulturális akciók pénzellátására vonatkozó kiadását 13.436,8 millió lej összegben. Ebből: — 100,0 millió lejt a tartományi néptanácsok és a Bukarest és Konstanca városi néptanácsok költségvetéseinek keretében, az illető néptanácsok végrehajtó bizottságainak rendelkezésére, az állami költségvetés által jóváhagyott elosztásnak megfelelően. 9. SZAKASZ — Jóváhagyjuk a köztársasági költségvetést 47.663,2 millió lej bevételi és 46.793,2 millió lej kiadási összegben. A bevétel tehát 870,0 millió lejjel túlhaladja a kiadást. 10. SZAKASZ — A köztársasági költségvetés bevételének és kiadásának teljes összegén belül jóváhagyjuk az állami társadalombiztosító költségvetését 3.427,5 millió lej bevétellel és ugyanannyi kiadással 11. SZAKASZ. — Jóváhagyjuk a tartományi néptanácsok, valamint a Bukarest és Konstanca városi néptanácsok költségvetéseit, továbbá az állami A Iasi és Pitesti tartományi néptanácsok 1960. évi költségvetésének kiegyensúlyozására a köztársasági költségvetésből 67.132 ezer lej összegű hozzájárulást utalunk ki a Iasi tartományi néptanácsnak és 10.477 ezer lejt a Pitesti tartományi néptanácsnak, adókból és bevételekből ezeket megillető hányadokat és az átmeneti egyenlegeket, a következő összegekben : 12. SZAKASZ _ Az állami adókból és bevételekből 1960-ra a következő hányadokat állapítjuk meg a tartományi néptanácsok és a Bukarest és Konstanca városi néptanácsok költségvetései javára: a) az állami társadalombiztosító költségvetésében előirányzott akciók pénzellátására ............................................. 3.427,5 b) oktatási célokra ....................................... 3.327,8 c) tudományos és kulturális célokra ......... 985,4 d) egészségügyi, testnevelési és sportcélokra ...... 3.037,3 e) népjóléti célokra ...................................................................... 998,8 f) az állami gyermekpótlék és az állami családi segély kifizetésére 1,660,0 millió lejt ______________ — ezer lejekben — ___________ . BEVÉTELEK__ 3!*, §N_ •a-jS «5 -s "»«3 Tartomány vagy e gc| E - -Város ■ VS = £ ■- I MÍ | tfu! | I SÍI | . . u| ■ , JX________________________2________M Ja W________*__________ 1. Bakó 431.827 209.228 431-827 5.0002. Nagybánya 364.473 162-270 364.473 4.000 3. Bukarest 536.600 316.152 536.600 7.000 4. Kolozsvár 588.737 292.423 588.737 7.000 5. Konstanca 282.720 135.235 282.720 4.000 6. Craiova 562.203 327.091 562.203 7.000 7. Galac 496.193 235.399 496.193 6.000 8. Huniyad 336.459 162.409 336.459 4.000 9. Iasi 549.748 262,210 549.748 6.000 10. Nagyvárad 423.813 229.005 423.813 5.000 11. Pitesti 474.121 282.210 474.121 6.000 12. Ploesti 582.056 220.986 582.056 7.000 13. Sztálin 511.949 150.073 511.949 5.000 14. Suceava 426.864 246.460 426.864 5.000 15. Temesvár 644.098 178.811 644.098 7.000 16. Magyar Autonóm Tart. 419 427 187.219 419.427 5.000 17. Bukarest város 1.332.253 472.257 1.332.253 9.000 18. Konstanca város 173.287_______78.960 173.287 1.000 összesen: 9.136.828 4.148.398 9.136.828 IOOIQOO A vajdahunyadi dolgozók sikerei A december 26—27-én tartott vajdahunyadi városi pártkonferencia táviratot intézett az RMP Központi Vezetőségéhez, személyesen Gh. Gheorghiu- Dej elvtárshoz, az RMP KV első titkárához. ,,A vajdahunyadi munkaközösségek pártvezette lelkes munkája nyomán — hangzik a táviratban — ez évben terven felül 66.000 tonna fémipari kokszot, 30.000 tonna nyersvasat, 34.000 tonna dúsított ércet, 52.000 tonna acélt stb- sikerült előállítanunk.“ Megjavult továbbá a vajdahunyadi építők tevékenysége és munkájuk minősége. Jelentjük, hogy a városunk részéről vállalt 48.670.000 lejes tervenfelüli megtakarítás helyett 75.900.000 lejt takarítottunk meg. A haza fémtermelésének növelésében rájuk háruló szerep tudatában és az RMP KV 1959 december 3—5-i plenáris ülése célkitűzéseinek valóra váltása érdekében munkás, mérnök és technikus kollektíváink elhatározták, hogy növelik erőfeszítésüket a belső tartalékok még teljesebb hasznosításáért és ennek alapján terven felül 17.000 torma kokszot, 11.000 tonna nyersvasat, 40.000 tonna Martin és villamos acélt, 10.000 tonna acéltömböt, 15.000 tonna bugát és kész hengerelt árút állítanak elő — jelenti a városi pártkonferencia. A konferencia részvevői biztosítják a Központi Vezetőséget, hogy fordulat áll be az ipari építkezések terén is és jelentősen megrövidítik a kivitelezések időtartamát. A 4-es számú Martin-kemencét 1960 augusztus 23-ra befejezik (68 nappal a kitűzött idő előtt); a 4-es számú kokszolót 1960 december 1-ig (határidő előtt 30 nappal); a bluming két mélykemencéjét 15 nappal előbb adják használatba stb. A munka termelékenysége 1960-ban a vajdahunyadi kohóipari kombinátnál terven felül 3 százalékkal, a város más egységeinél 2 százalékkal növekedik. úgy véljük, ezek a vállalások reálisak, mozgósítók s ezek révén kívánunk hozzájárulni a népgazdaság fejlesztéséért a párt és a kormány által kitűzött nagyszerű feladatok valóraváltásához, életszínvonalunk szüntelen emeléséhez, a szocializmus építéséhez. Biztosítjuk az RMP KV-t, hogy a vajdahunyadi városi pártbizottság minden erejét és képességét arra fordítja, hogy a párthatározatokat megvalósítsa, sorait még szorosabbra fűzve a Központi Vezetőség köré, amelynek élén Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs áll- Ahol ezen az éjszakán sem aludt ki az olvasztókemencék lángja Miközben a resicai munkások ezrei a kultúrházban, a Szemetniken vagy a Crivaian töltötték a Szilvesztert, az éjszakai műszak munkásai azzal a szilárd elhatározással láttak munkához, hogy már ezen az éjszakai műszakon kivételes munkasikerekkel köszöntsék az új évet. Az 1. számú kohó olvasztási pontban éjfélkor végezték az új esztendő első csapolását. A két kohó kohászai az első újévi műszak folyamán hat csapolást végeztek. ★ Vörös Acél üzemben a szilveszteri éjjeli váltás acélolvasztásai a kemencék mellett töltötték az újév első éjszakáját, ahol a tűz nem alszik el soha. Az üzem acélöntői valójában már régebben átlépték az újesztendő küszöbét, mert Szilveszter estéig 15.100 tonna acélt termeltek terven felül. Éjfélkor Ion Cosmuta, a pártbizottság titkára, Maiorovics Frigyes igazgató és Takács Ottó mérnök az acélmű vezetője üdvözölték a szorgalmas acélöntőkét az újév beköszöntése alkalmából. Az újév első csapolását a 3. számú kemence öntői adták. A 4. számú kemence terven felül termelt ,30 tonna acélja azt bizonyítja, hogy a Vörös Acél üzem dolgozói az idén még a tavalyinál is nagyobb mértékben fognak hozzájárulni az ország acéltermelésének növeléséhez. Vidám üzemi Szilveszter-est VALAHOL MEGKONDULT egy óra , az utolsó ütésnél elsötétedett a terem. A zenekar tust húzott, egy hang beleharsogott a hirtelen támadt sötétségbe s mintha jeladás lett volna, az emberek — előbb még összefogózkodó táncoló párok, asztalnál éneklők és poharakat töltők — szinte egyszerre kiáltották az egymásnak, a maguknak és mindenkinek szánt kívánságot: — Boldog újesztendőt ! ... A villany felgyűlt, barátok, ismerősök, munkatársak összecsókolóztak, rázták egymás kezét s a szemük ragyogott. Boldog új évet . . . A marosvásárhelyi Augusztus 23 bútorgyár dolgozóinak vidám üzemi Szilveszter-estjén magasra emelkedett a hangulat. Valahol pezsgős üveg durrant, a zene halk keringőbe kezdett, s egy pillanat múlva hullámzani Látszott a feldíszített hatalmas terem. Konfettieső hullott a táncotokra, szerpentin színes szalagja hasította a levegőt s a magasban imbolyogtak a léggömbök. Az asztaloknál is csúcspontra hágott a jókedv. Balázs János, a fiatal mester volt a hangadó az asztalnál, ahol a gyár számos élmunkása köszöntötte együtt az új esztendőt. Ihajla, ezt a kislányt Nem az anyja nevelte. Ihajla, zöld erdőben A vadgalamb költötte ... S a zenekar is fáradhatatlanul húzta a talpaié valót. A percek, órák észrevétlenül repültek, de ki törődött az idővel? Az emberek táncoltak, daloltak s jókedvűen koccintották össze poharaikat. A zenekar ismét tust húzott s egyszerre elcsendesedett a terem. Bokor József, az üzemi pártbizottság titkára állt az emelvényen s mellette Kiss András, a vállalat igazgatója. — Elvtársak ! Az üzemi pártszervezet nevében kívánok erőt, egészséget, boldog új esztendőt gyárunk minden dolgozójának, sikereket a munkában, örömöt az életben ... — Sikert a munkában, elvtársak, s mindenkinek nagyon boldog új évet! • • . A párttitkár s az igazgató asztaltól asztalhoz lépett, kezet rázni a dolgozókkal, az új évet köszöntőkkel a koccintani a jövőre, a sokat követelő, de sokat is ígérő holnapra. AZ EGYIK NAGY ASZTALNÁL tizenketten ülnek. A gyár közismert munkásai valamennyien, férfiak és aszszonyok, házastársak, akik itt dolgoznak, itt ismerkedtek össze s itt kapcsolták össze az életüket. Csereiék —a férj kárpitos, az asszony fényezőnő — az énekkarról beszélgetnek, ahol Cserei Ferenc is énekel. Kovács Jenő az új lakásról, amelyet nemrég kapott a vállalattól. S mire gondolnak a csendes Balázsok? A kérdésre elmosolyodik a férj. — Nyolchónapos kislányomra gondoltam, aki otthon „szilveszterezik” a nagymamával... Itt van Novák Domokos kommunista asztalos is, aki augusztusban először alkalmazta a gyárban Militaru módszerét és átvette egy elmaradott brigád vezetését. Most ünnepli munkába állásának 25. évfordulóját. — Hogy volt az, mikor inasnak mentél, Domi? — kérdezi valaki, de a mester, akinek előbb még jókedvtől csillogott a tekintete, legyint. — Tizenkét éves voltam akkor. Rég volt. . — Mi a nótád, Domi? — kérdezi valaki, de az asztal túlsó végében már magasan elkezdték, hogy: „Kis kút, kerekes kút van az udvarunkba . . .“ A zenekar húzta s a táncosok — idősebbek és fiatalok — fáradhatatlanul járták. Kint már rég elkukorékolták ébresztőjüket a kakasok, mikor az első távozók kiléptek a csillagfényes éjszakába. S mikor a nap felbukkant a Somostető mögül, még mindig szólt a zene, a nóta s a szilaj csárdásozók talpa alatt dongott a padló, így léptek át az új évbe a marosvásárhelyi Augusztus 23 bútorgyár dolgozói. DEMÉNY J. JÁNOS A marosvásárhelyi Augusztus 23 bútorgyár szilveszterezői között... (Marx József felvétele) 1960 január 8., vasárnap Az állami adók és bevételek hányada százalékokban 13. SZAKASZ — A minisztériumoknak, a központi intézményeknek és a néptanácsok végrehajtó bizottságainak meg kell tenniük minden intézkedést, hogy a hatáskörükbe tartozó minden egyes vállalat és gazdasági szervezet — a jövedelmezőség növelése és az állami költségvetési bevételek kellő időben és teljes egészében való befizetésének biztosítása érdekében — a megállapított mennyiségben és választékban teljesítse termelési tervét, valamint a munka termelékenységének növelésére és az önköltség csökkentésére vonatkozó feladatait. A minisztériumok, központi intézmények és a néptanácsi végrehajtó bizottságok vezetői, valamint az összes gazdasági és költségvetési egységek vezetői kötelesek pontosan betartani a költségvetési eszközök ésszerű és gazdaságos felhasználására vonatkozó törvényes rendelkezéseket. 14. SZAKASZ — Jóváhagyjuk az 1958. évi állami költségvetés általános, végrehajtási számláját 47.005,8 millió lej bevételi és 44.688,9 millió lej kiadási összeggel. A bevételek tehát 2.316,9 millió lejjel túlhaladták a kiadásokat. i i tu „ rs 9 ._ v Tartomány vagy |®2 E város *§ | 3 ?-21 tő «-S N jf 'Se '® -i '£■ se 2 t-ie j= « £ ‚■« £ ›? ›i ›3® 1. Bakó 100 ' 100 50 21 2. Nagybánya 100 100 50 15 3. Bukarest 100 100 25 30 4. Kolozsvár 100 100 50 32 5. Konstanca 100 100 30 57 6. Craiovp 100 100 50 31 7. Galac 100 100 45 31 8. Hunyad 90 100 30 18 9. Iasi 100 100 100 100 10. Nagyvárad 100 100 45 66 11. Pitesti 100 100 100 100 12. Ploesti 55 100 45 5 13. Sztálin 30 100 45 11 14. Suceava 100 100 100 88 15. Temesvár 35 100 25 9 16. Magyar Autonóm Tartomány 100 100 50 21 17. Bukarest város 75 100 100 13 18. Konstanca város 100 100 90 A Román Népköztársaság kikiáltásának XII. évfordulója Ünnepi előadás az Opera- és Balettszínházban A Román Népköztársaság kikiáltásának XII. évfordulója tiszteletére december 30-án este ünnepi előadást tartottak a fővárosi Opera- és Balettszínházban. Az előadáson a következő elvtársak voltak jelen: Gheorghe Gheorghiu-Dej, Chivu Stoica, Gheorghe Apostol, Emil Bodnaras, Petre Borna, Nicolae Ceausescu, Alexandru Draghici, Mogyorós Sándor, Constantin Pirvulescu, Dumitru Coliu, Leonte Rautu, Leontin Salajan hadseregtábornok, Stefan Voitec, Ion Gheorghe Maurer, Fazekas János, Vladimir Gheorghiu, Popa Gherasan, az„RMP Központi Vezetőségének, a kormánynak, és a Nagy NemzetgyűlésElnöki Tanácsának számos tagja, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, fővárosi élmunkások, művészek, írók, párt- és szakszervezeti aktivisták, hazai és külföldi újságírók. Megjelentek továbbá a Bukarestben akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője és a diplomáciai testület más tagjai. A Román Népköztársaság állami himnuszának akkordjai után kezdetét vette a műsor. A rádió és a televízió énekkara és zenekara részleteket adott elő Sergiu Sarchizov Hősök emlékművére című oratóriumából. Ezután a Cioctrlia együttes énekelt több hazafias dalt. Közreműködött még az Opera- és Balettszínház és az Állami Operettszínház számos művésze. A műsor befejezéséül a Fegyveres Erők Minisztériuma ének- és táncegyüttesének tagjai tömegdalokat adtak elő, köztük Vasile Popovici A párt című szerzeményét, majd ugyancsak az együttes előadásában népi ének- és táncszámok következtek. Az ünnepi előadás nagy sikert aratott. A fővárosi és vidéki vállalatok dolgozói díszgyűléseket tartottak a Román Népköztársaság kikiáltásának 12. évfordulója alkalmából. A fővárosi Vörös Grivica vasúti műhelyekben rendezett gyűlésen Liviu Constantiniescu elvtárs, az RMP Vörös Grivica rajoni bizottságának első titkára méltatta az évforduló jelentőségét. A Kirov gyár dolgozói előtt Vasile Amzoiu elvtárs, a vállalat igazgatója tartott előadást. A Román Népköztársaság kikiáltásának 12. évfordulója alkalmából ünnepi gyűlést rendeztek a fővárosi Vasile Roaitu üzemben, a Tinava Garda, az Industria Bumbacului A vállalatokban és sok más fővárosi és vidéki gyárban, üzemben. „Népi demokratikus államunk a marxi-leniai párt vezette tömegek alkotása“ Mihail Ghelmegeanu egyetemi tanár előadása A Román Népköztársaság kikiáltásának 12. évfordulója alkalmából, Mihail Ghelmegeanu egyetemitanár, a Kultúra és Tudomány Terjesztő Társaság alelnöke szerdán a fővárosi Hadsereg Központi Házában előadást tartott „Népi demokratikus államunk a marxileniai párt vezette tömegek alkotása“ címen. Tizenkét éve, hogy kikiáltották a Román Népköztársaságot, a városi és falusi dolgozók államát — mondotta az előadó. — Az 1947 december 30-i történelmi aktus társadalmi és nemzeti felszabadulásáért küzdő népünk több évszázados harcának eredményes legnagyszerűbb törekvéseinek, létérdekének kifejezője. A Román Népköztársaság kikiáltása — az egész politikai hatalom kivívása a munkásosztály által szövetségben a dolgozó parasztsággal — lehetővé tette a román nép számára, hogy rátérjen a szocialista építés nagyszerű, történelmi művének valóraváltására. Az előadó a továbbiakban ezeket mondotta: A monarchia, amely Románia legreakciósabb erőinek élén állt, minden erejével kivette részét a román nép maradéktalan kizsákmányolásából, hozzájárult az ország gazdasági ki- szolgáltatásához az idegen tőke számára. A monarchia, a burzsoá pártok-kal és kormányokkal együttműködve, s a nemzeti függetlenség felszámolásá- nak politikáját támogatta, a fasiszta Németország oldalán, betaszította az országot a bűnös szovjetellenes háborúba- 1907-ban 11.000 parasztot gyilkoltak le, 1918-ban, 1929-ben, 1933-ban tömegesen állították puskagolyó elé a munkásokat, betiltották a Kommunista Pártot és a többi forradalmi és demokratikus munkásszervezeteket, mindez csak néhány példája a burzsoá földesúri pártok s az élükön álló monarchia népellenies politikájának. A román nép — folytatta előadását M. Ghelmegeanu — már beiktatásának első óráiban gyűlölettel viseltetett a monarchia iránt, amelyet az uralkddó osztályok , a román burzsoázia és a földesurak juttattak uralomra. Az előadó beszélt azokról a történelmi jelentőségű sikerekről, amelyeket népünk a párt vezetésével kivívott. 1947 decembere óta gyökeres átalakulások mentek végbe a Román Népköztársaság gazdasági és politikai életében, társadalmi szervezési formáiban, a kultúrában és ideológiában. A román nép a párt vezetésével erőteljes szocialista iparral, a szocializmus útján lendületesen haladó mezőgazdasággal és virágzó kultúrával rendelkező országgá változtatta Romániát Gazdasági és kulturális téren és az állami életben elért történelmi jelentőségű sikereink azt bizonyítják, hogy a népi demokratikus rendszer a tömegek lendületteljes harcából és munkájából, az új életet építő dolgozó emberek kiapadhatatlan munkaszomjából meríti erejét. Országunk dolgozói — mondotta be; s fejezetül M. Ghelmegeanu egyetemi tanár — azzal az elhatározással köszöntik december 30-át, köztársaságunk kikiáltásának napját hogy a szocializmus útján továbbhaladva, lelkesedéssel dolgoznak a népi hatalom szüntelen erősödéséért és drága hazánk felvirágoztatásáért.