Előre, 1960. április (14. évfolyam, 3864-3889. szám)

1960-04-01 / 3864. szám

4 ­ Adenauer ♦„fontos kérdései"­­ 4 'T­­izenkét napig az USÁ-ban tar-1 ♦ tózkodott a nyugat-német kan Z 4 cellar, onnan Honoluluba, majd To­v ♦ kióba utazott. Amerika földjére lép- J ♦ ve Adenauernek ezek voltak az el- 4 4 ső szavai : „Nehéz időkben érkez-' ♦ tem az Egyesült Államokba néhány­­ fontos kérdés megtárgyalására“. 4 Mondanunk sem kell, hogy a bon- ^­4­ni kancellár a ,,nehéz idő“ alatt a­­ nemzetközi életben beálló enyhülést­­ értette. Számára „szép idők“ azok az­­ évek voltak, amikor még javában fújt a hidegháború szele.­n is, mi az a „néhány fontos kér­dés“, aminek megtárgyalására a bonni kancellár ilyen hosszú útra vállalkozott ? E „fontos kérdések” mögött félelem rejtőzik ... Mitől fél Adenauer? Elsősorban attól, hogy a közeli csúcsértekezleten va­lamilyen megállapodásra juthatnak a Németországgal kötendő békeszerző­dés, valamint a berlini kérdésben. Éppen ezért az USA-től biztosítékot szeretett volna kapni arra, hogy a csúcstalálkozón Berlin és a német békeszerződés kérdése még csak szó­ba se kerüljön ... Nyugati újságíró körökben úgy kommentálták Adenauer amerikai látogatását, mint amelynek célja akadályokat gördíteni a megegyezés elé „Adenauer azért jött Washing­tonba — írta a NEW YORK TIMES —, hogy vétót emeljen az amerikai politikának a berlini és a német kér­désben történő esetleges irányvál­toztatása ellen.” A bonni kancellár Tokióba is „meghatározott politikai céllal“ uta­zott. A SZF­ HAI SZINHO című japán folyóirat szerint Adenauer válaszlátogatását egy Washingtonból kiinduló, Tokióig és Bonnig terjedő tengely megszilárdítására irányuló szándéknak lehet tekinteni“ . . . A France Presse hírügynökség sze­rint Adenauer Tokióban Japán és Nyugat-Németország politikai együttműködésének elmélyítéséről, valamint a két ország „nemzetközi szerepének kidomborításáról“ tár­gyalt. Ez gyakorlatilag azt jelenti — írja a France Presse —, hogy a tár­gyaló felek „növelni akarják az el­lenállást a nemzetközi kommuniz­mussal szemben“. A France Presse megjegyzi, hogy Kiss teljesen egyet­ért Adenauerrel a két ország politi­kai és gazdasági kapcsolatainak meg­erősítése kérdésében és abban, hogy „szilárd álláspontra” helyezkedjenek a nemzetközi kérdésekben. A fenti tudósító megjegyzi, hogy az új japán-amerikai katonai szer­ződés ellen kibontakozott széleskörű mozgalom miatt Kisi nem mer nyil­vánosan előhozakodni a „Bonn—To­­kió-tengely“ létesítésére irányuló szándékaival. A szándék tekintetében senkinek nincsenek kételyei. A szándéktól a tet­tig azonban hosszú az út, melyen a népek ébersége és békeakarata le­küzdhetetlen akadályt állít a hideg­háború bonni megszállottja elé ... VARDAI FERENC A dél-afrikai helyzet vitája a Biztonsági Tanácsban NEW­W YORK (Agerpres). — TASZSZ: Márciust 30-án összeült a Biztonsági Tanács­­külön ülésszaka a Délafrikai Unióban kialakult helyzet megvizsgá­lására. /fcc első ülésen meghívottként részt vettt Ghána, Guinea, Libéria, India, Pakisztán, Etiópia és a Délafri­kai Unió képviselője. Az angol, francia és az ol­as­z küldöttek felszólalásaikban kétségbe vonták a Biztonsági Tanács­nak azt a jogát, hogy megvitassa a Délafrikai U Unió-beli helyzetet. Azt ál­lították, hogy ez az ENSZ beavatko­zását jelentené egy szuverén állam belügyeibe. A. A. SZOBOLJEV szovjet küldött rámutatott ennek az érvelésnek a tart­hatatlanságára.­ Amint mondotta, sem­milyen kétség­­nem állhat fenn az ag­gasztó délafrik­­i helyzet megvitatásá­nak szükségessége tekintetében, hiszen ebben a kérdésben 29 ázsiai és afrikai ország kérte a Biztonsági Tanács ösz­­szehívását. A Biztonsági Tanács egyéb­ként is hosszú, évek óta napirenden tartja ezt a kérdést, a közgyűlés pedig többször is javasolta a Délafrikai Unió kormányának, hogy vessen véget a faji megkülönböztető politikának. A legutóbbi események arról tanús­kodnak — folytatta Szoboljev —, hogy a 29 állam helyesen járt el, amikor a Biztonsági Tanács összehívását szor­galmazta, amikor felhívta a világköz­vélemény figyelmét arra, hogy a dél­­afrikai hatóságok politikája nemcsak az emberi jogok megsértéséhez vezet, hanem az afrikai földrész békéjét és biztonságát is veszélyezteti. H. CABOT LODGE, az USA képvi­selője egyetértett azzal, hogy a Biz­tonsági Tanács tűzze napirendre a Dél­afrikai Unió-beli helyzet kérdését. A Délafrikai Unió képviselője iga­zolni próbálta kormánya akcióit, azt állítván, hogy a fegyvertelen lakosság elleni embertelen megtorlásokért a fele­lősség a... békés tüntetések részvevőit terheli. A délafrikai küldött a gyűlölet hangján beszélt országa bennszülött lakosairól, majd tüntető módon kivo­nult az ülésteremből. Ezután MONGI­SZLIM tunéziai kül­dött szólalt fel, hangsúlyozván, hogy a délafrikai tragikus események újból az ottani kormány fajüldöző politikájá­nak tarthatatlanságát bizonyítják. Az ENSZ állandóan megbél­yegzi ezt a po­litikát, amely komolyan veszélyezteti a békét és a biztonságot. Mongi Szlim ezután a hitlerista rendszer alatti né­metországi zsidóüldözéshez hasonlítot­ta a Délafrikai Unió kormányának po­litikáját s hangsúlyozta, h­ogy a mai nemzedék még nem felejtette el a ná­­cisták politikájának gyászos következ­ményeit. A délutáni ülésen elnöklő ceyloni küldött rámutatott arra, hogy a napi­renden szereplő kérdés nem csupán gyilkosságok problémája. Gyilkosságok és zavargások bárhol előfordulnak. A délafrikai események azonban az ottani kormány által folytatott politika köz­vetlen következményei. A délafrikai kormány hosszú évek óta fáji megkü­lönböztető politikát folytat és az egyet­len kormány a világon, amely hivata­los politikájának tekinti a fajüldözést. Ezután India, Etiópia, Pakisztán és Libéria képviselői szólaltak fel. Meg­bélyegezték a délafrikai kormány bar­bár vérengzését a békés tüntetők ellen. * LONDON (Agerpres): — A Délafri­kai Unióban továbbra is feszült a hely­zet. Capetownban szerdán több mint 30.000 főnyi afrikai tüntetett, követel­vén, hogy bocsássák szabadon az aznap reggel letartóztatott 150 haladó szelle­mű bennszülöttet. A hatóságok a vá­ros egész rendőrségi állományát moz­gósították a tüntetés elfojtására. Az új olasz kormány támogatására számíthat __AZ AGERPRES RÓMAI TUDÓSÍTÓJÁTÓL — Az új olasz kormány letette az es­küt Giovanni Gionchi köztársasági el­nök előtt. Mint ismeretes, a Fernando Tambroni vezette kormány kizárólag a kereszténydemokrat­a párt képviselői­ből áll. Politikai hírmagyarázók véle­ménye szerint a Tambreni kabinet megalakulásával nem oldották meg biztosan a kormányválságot, tekintet­tel arra, hogy az új kormányt a parla­ment még nem hagyta jóvá. Nagy a bizalmatlanság és az elégedetlenség a kormány külpolitikai szándékaival szemben. Antonio Segni, az új külügy­miniszter, amidőn átvette elődjének és Giuseppe Pellának funkcióit, kijelen-­ tette: azt szeretné, hogy az olasz­ külpolitika a jövőben „ugyanolyan le­­­gyen, akárcsak a múltban", s megfelel­jen azoknak a „kötelezettségeknek, amelyeket Olaszország az Északatlanti Szervezet keretében vállalt magára. A baloldali és a centrista pártok ki­jelentették, hogy a Tambroni kormány ellen fognak szavazni. „Ilyen körülmé­nyek között — írja az Unira — az új kormány csak a jobboldali pártok, vagyis a monarchisták és az újfasisz­ták szavazatára számíthat.• Az új miniszterelnök közben igyek­szik meggyőzni egyes politikusokat, hogy jelen pillanatban az olasz politi­kai életnek „fegyverszünetre“ van szüksége és hogy programjának, — amelyet „a köz megmentése“ program­jának nevez — „elvben idegennek kell lennie a politikától“. Eddigi hírek szerint a parlament április 4-én, hétfőn kezdi meg a vitát az új kormányprogramról. Eisenhower em­ört sajtóértekezlete WASHINGTON (Agerpres),TASZSZ: A március 30-i sajtóértekezleten az új­ságírók számos kérdést tettek fel Eisen­hower elnöknek a nukleáris kísérletek, betiltásával és a Macmillan angol mi­niszterelnökkel folytatott tárgyalások­kal kapcsolatban. Eisenhower elnök, egyebek között kijelentette, hogy meg­győződése szerint a Szovjetunió őszintén, óhajtja a leszerelési egyezményt és a­ nukleáris fegyverkísérletek eltiltására­ vonatkozó szerződés megkötését. Az el­nök hozzátette: a Szovjetunió őszinte­ségéről tanúskodnak azok az engedmé­nyek, amelyeket a nyugati hatalmaknak k­ tett a nukleáris kísérletek eltiltására vo­natkozó legutóbbi javaslataiban. Arra a kérdésre, hogy a legutóbbi an­gol-amerikai közös közleményben javas­­lolt moratórium kötelező lesz-e az USA­ új elnöke számára is. Eisenhower ki­jelentené, hogy véleménye szerint az Egyesült Államok bármelyik elnökének módjában áll saját megítélése szerint el­járni a moratórium kérdésében. Hang­súlyozta, hogy a Fehér Házból való tá­vozása után a nukleáris fegyverkísérle­tekre vonatkozó moratórium csak akkor őrzi meg érvényességét, ha az új elnök is megerősíti. Az egyik újságíró azt állította, hogy az 1956. évi választások idején az el­nök állást foglalt a nukleáris fegyver­­kísérletek bármilyen eltiltása ellen. Ei­senhower határozottan visszautasította az újságíró állítását s hangsúlyozta, hogy ő annak idején csak az olyan eltiltás el­len volt, amely nincs egybekapcsolva megfelelő ellenőrző rendszerrel. Amikor az elnök erről a kérdésről beszélt, „ellenőrző rendszer“ helyett tévedésből „kémkedési rendszert” mon­dott, ami élénk derültséget keltett a je­lenlevő újságírók körében. Eisenhower elnök kifejezte reményét, hogy a májusi csúcsértekezleten sikerül megoldani a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésével kapcsolatos számos kér­dést. Egyben kijelentette, hogy véle­ménye szerint szükségtelen még egy magasszíntű értekezletet tartani az ő el­nöksége idején, ha csak nem következik be a nemzetközi helyzet rendkívüli kom­­plikálódása. Eisenhower határozottan megcáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek sze­rint Nixon alelnök látogatást szándék­szik tenni a Kínai Népköztársaságban. Manolisz Glezosz szabadságáért A görög közvélemény erélyesen til­takozik a Legfelső Törvényszék már­cius 26-i döntése ellen, amellyel, mint ismeretes, elutasította Manói­sz Glezosz és a többi hazafi fellebbezését. Az egész országban újabb és újabb személyek csatlakoznak a görög haza­fiak kiszabadításáért folyó tiltakozó mozgalomhoz. Glezosz kiszabadításá­ért síkraszállt Kalomirisz, az egyik legnagyobb görög zeneszerző, Kalk­u­­nakisz ismert görög tudós. Skasszisz, a Görög Tudományos Akadémia tagja kijelentette, hogy az athéni katonai törvényszék Glezosz ellen kimondott ítélete igazságtalan volt. Varvutisz volt miniszter hangsúlyozta, hogy vélemé­nye szerint jogosak a Glezosz szaba­don bocsátására irányuló követelések. Még Mihasz, a kormányon levő Nemzeti Radikális Unió parlamenti képviselője is elismerte, hogy Glezosz Görögország nemzeti hőse. Bármilyen veszett dühvel tiport is a fekete kétségbeesés és őrlő gondok lazító szörnyetege az emberek életére, a szívek pislákoló lángocs­káit nem olthatta ki. A vagyonos szép özvegy hírét elvitte a szél hegyen-völgy­ön át, falu határain túl. Akár da­razsak a méz édes illatára, repültek feléje a férfiak és körüldongták hízelgő szavakkal, ma­gukat kelletén vasárnapi gúnyába kiöltözve, szárnyakat bontogató reménységeket melengetve szívükben. Leginkább meglepte Katit annak a hegyesre pödört szőke bajuszával szinte kérkedő idegen férfinek a merészsége, aki két szép ló gyeplőjét feszesen tartva, hangos füttyögtetéssel torpan­­totta meg a tüzes paripákat a kapu előtt, majd huszáros fürgeséggel leugrott az ülésről, s a korbács nyelét a játszik alá dugva, olyan ott­honosan került be az udvarra, nyitotta ki a nagykaput és vezette be a lovakat, mintha már­is ő volna a gazda a háznál. Kóstot dobott az állatok elé s — mivel ezidő alatt senki sem sza­ladt a fogadására, — elszánt léptekkel vágott neki a kőlépcsőnek, bekopogott és szélesre derült piros arcán ártatlan mosollyal, beajánlotta magát. — Vásárolni szeretnék s ide igazítottak — nézett szét a szobában. Alaposan szemügyre vett mindent, főleg a menyecskét. S ahogy szemlélődését folytatta, az elégedett, öntelt mo­soly mind fényesebbre nyílott kerek, kövér ar­cán. Bajuszán is pödörhiteni akart, de hirtelen elkapta a kezét, nehogy elrontsa amit a reg­gel olyan nagybuzgón csinosított magán. Kati székkel kínálta. A vendég csak később ült le. Feszült rajta a fehér ünnepi harisnya. Csak rá kellett pillantani s azonnal látni le­hetett: a vásár csupán ürügyül szolgál a beto­lakodásra. Más szándék hozta ide az idegent, ki tudja hányadik községből• — Nagy baj az, ha a férfira marad minden gond —— kezdte a bevezetőt. — Hát az bizony baj — mondta utána Kóti S ő is nézegette a látogatót, így ismerkedtek. — Az én asszonyom ugyanis örökre elhagyott engem •.. . — örökre ! Nagy szó az — sajnálta Kati. , — Hátat fordított végleg a világnak... — Tán meghalt ? — gyűlt ki Kati szemében a részvét. — Meg. S azóta azt sem tudom, hol a fejem. — Az bizony baj. Különösen, ha gyermekek is maradtak... — Az csak egy maradt. De az is elég. A férfi szemében lángolt a reménység. Ha már a gyermekek száma felől érdeklődik a ven­déglátó, akkor a szív ajtaja nincsen bezárva. Csak meg kell billenteni egy kicsit, hátha ki­nyrik. Kinyílik annyira, hogy be lehessen lesni rajta. Be a szemek fénye mögött titokban rejtőző gondolatok és szándékok sűrűjébe, ahol a jövendő búrkél. — Asszony kéne nálam is a házhoz — só­­hajtotta félszájjal, de nyomban el is kapta a tekintetét Katiról. De a menyecske, mintha­ nem értené a szót, rá­tért a kérdésre: — Osztán mit akar vásárolni, hogy ilyen messzire szekerezett? — Eladó bort keresnék — hazudta a másik. — Bort ? — Sze ezen a vidéken sohasem termeltek sző­lőt! — nevetett, mint aki átlát a férfi szándé­kán. — Neem ! — lepődött meg a vendég. — Soha ! — Pedig engem ide igazítottak. — Bolondját járatták magával. , — Allehet. Az is megeshetik. f — Rossz helyt­­ár. — Kár vóna — pislogott az asszonyra s nehe­zen tudta levenni róla a szemét. — De így van. Ha kár, ha nem kár. S amilyen magabiztosan, hetykén és vigyorog­va állított be imént a messzi faluból idevető­­dött asszonynéző, épp oly lehorgadt orral, el­szontyolodva és zavartan csukta be maga mö­gött az ajtót. Ha legalább utána pillantott volna Galambos­­né s a lovairól ejtett volna egy dicsérő szót. Semm­ elismerés. Ez pedig tör­ dös a férfi ön­érzetébe. A lovak alig haraptak a szénából, nem volt rá idő. A vendég felölelte a maradékot s vissza­gyúrta a bőrülés alá. Később, amikor Jancsi­­kának össze kellett sepergetnie a szánaszálakat, amelyek beleragadtak a sárba, az öreg méltat­lankodva prü­sszögött az orra alatt. Többször is kérdezte Katit, miféle látogató „tette tisztele­tét“? —­ de nem kapott választ Pár nap múlva újra szerencséltette a me­nyecskét az érdeklődő. Ez alkalommal bátortala­nabb volt, merészsége alábbhagyott, újabb aján­lattal állt elő. (5) — Szénát keresnek megvételre — talált ürü­gyet a látogatásra. Kati most is leültette, de azt felelte: — Rossz volt idén a szénatermés. Az eső el­kapta egyrészit s mind odarothadt. Erre a válaszra ismét elborította a szomorú­ság a férfit. Nagyokat sóhajtott s akkor eszébe jutott, hogy mekkora ég felé duvadozó szalma­kazlakat látott a csűr mögött a kertben. Csak úgy fél szóval megkérdezte: — De szalma, látom, az van bőven. — Szalmát, azt tényleg adhatok. Kati olyan harsányan kacagott föl, hogy az idegen összerendülve kapta feléje a fejét, merőn megnézte s elgondolkozott. Most már megértet­te a választ. — De szalma nekem nem kell ! — mondta. — Széna nincs, de szalma van — nevetett ’még mindig az asszony. — Köszönöm szépen . .. Akkor én mennék is — forgatta kezében vadonatúj báránybőrkucs­­máját, amelyen még érzett a szűcsműhely fa­nyar, savanykás szaga, mely betöltötte a szobát. A szoknya körül sü­ndörgő megfordította az udvaron a szekeret, feldobta magát egy hirtelen mozdulattal az ülésre, nagyot suhintott korbá­csával a levegőbe s keserűen elkurjantotta magát: — Gyí ne, gyerünk ! Nincs mit sajnálni, leg­­fennebb a ganét, amit elhullattatok az udva­ron ! — kiáltotta jó hangosan, hogy a menyecs­ke is meghallhassa. De bizony Kati bezárkózott, mitsem törődött a távozóval. A ganét még a tavaszi olvadás is az udvaron találta, nem szedte össze senki. A messzi földről ideszekerező vásáros ember szemet szúrt Kálmánnak is. Nincsen valami rendjén a látogatás körül. Miért jött? Mit akart? Farkas lopakodik a kertben ! Kálmán pedzette néhányszor a húgának, de csak azt a választ kapta, hogy vásárolni akart az illető, azonban nem tudtak egyezségre jutni. Puhato­lózott a faluban is. Senki sem ismerte a látoga­tót. Kálmánnak sok töprengést és még álmat­lan éjszakákat is okozott ez a titkolózás. Az is bosszantotta, hogy — ha már vásárolni akart — miért nem sózott rá Kati néhány véka búzát meg kukoricát? A váltók határideje lejáróban volt. Fizetni kell a banknak. Már egy Katinak címzett figyel­meztető levelet elfogott Kálmán. Esténként újra és újra elővette az írást, olvasgatta, törte a gondoktól szinte szétpattanó fejét, de nem ta­lált megoldást. Számolgatta a váltólejáratig hátralévő napokat. A Galambostól örökölt va­gyon körül matarászott a bank kapzsi keze. Sö­tét, félelmetes árnyékok ólálkodtak a földek és a ház körül, ami alaposan meg volt terhelve a telekkönyvben. A gazdasági válság hegyes körmei felkutatták a gazdasági élet minden kis rését, kaparásztak benne, feszítették. Egyik napon ellenőr jelent meg a helybeli szövetkezetben, leltározott, ro­­vancsolt s kiderült, hogy a boltkezelő vagy har­mincezer lejjel­ úszik. Sejtette ő kezdettől fogva, hogy a kinnlévő hitelt nem tudja beinkasszálni. "De ha nem adott hitelt, akkor nyakán maradt az áru, húsz lej forgalmat sem tudod lebonyo­lítani naponta. Most meg künn van a sok pénz, a központ követeli, a szövetkezetes nem tudja behajtani, ha vért izzad, akkor sőt Jancsika italkontója miatt Katit szorongatta. Apa és leá­nya közt napirenden voltak a veszekedések. Kati dühösen acsarkodott az öregre, leteremtette a sárga földig, nem hagyva rajta krajcárérő be­csületet- Az öreg látszólag elképedt a kitöré­seken s nem akarta elhinni, hogy az egykori szelíd szavú, jámbor leány ennyire megváltozott volna. ,,H­a az isten vagyont ad, úgy látszik, nyelvről is gondoskodik hozzá­­“ — beszélt ma­gában és fejét válla közé húzva lapitott, akár a macska, miután megitta lopva a tejet vagy föl­­falta az elrejtett húst. Minden nap nyilvánvalóbbá vált a falu régi, megszokott életének bomlása. A sáros utcák és az őszi nyirkos hidegben didergő magas süvegű házak fölött az éhség, az idegeket szüntelen fe­szültségben tartó bizonytalanság rémei lebegtek, szövetkezve bankárral, ügyvéddel, adóvégrehaj­tóval, csendőrrel, jegyzővel, aki készpénz lefize­tése nélkül akkor sem adott volna ki vásárra szóló marhalevelet, ha elötte akasztja föl magát valaki szorultságában. Porkolábné, az öreg Márisk­ónéné is azok kö­zé tartozott, akik a közelgő világvégét jósolgat­ták. Nagy titokban ezek a megszállottak a hetedik község határába is elvánszorogtak, gyülekezni, hogy együtt legyenek az örök idvességre kiválasz­tott szerencsétlen álmodozók, akik elfordították fejüket a földi élet nyomorúságaitól. Kifordult szemekkel csak az eget lesték, kába hittel a szí­vükben, hogy a tovaúszó gömbölyű felhők mögül egyszer csak megjelenik valami nagy fényesség és lángpallos sújt le a bűnös emberiségre. Ezen az őszön a derékszögbe görbült öregasz­­szony folytonosan panaszkodva a derekát tépő nyilall­ásokra, botjára támaszkodva gyakran meg­jelent Faggyaséknál, a ve­je házánál. Ahogy be­nyitott lassan, óvatosan, nyögődözése összefolyt az ajtó nyikorgásával. Rákezdte sirámait. Leülni nem igen szokott, mert ha nyugalmi helyzetbe ke­rült a teste, külön kínszenvedést okozott a fel­­cihelődés, amikor menni kellett tovább. ELŐRE Elutazott szakszervezeti küldöttségünk Milánóba Szerdán este Milanóba utazott a Román Népköztársaság Szakszerve­zetei Központi Tanácsának küldöttsé­­ge, hogy részt vegyen az Olasz Álta­lános Munkaszövetség április 2-án kezdődő V. kongresszusán. A küldött­séget Gh. Palos elvtárs, az SZKT titkára vezeti. A küldöttséget N. Pascu elvtárs, az SZKT titkára és több szakszervezeti aktivista kísérte ki az Északi-pálya­udvarra. A magyar zene hete a bukaresti rádióban A román rádió a magyar nép nagy nemzed ünnepe, Magyarország felsza­badulásának 15. évfordulója alkalmá­ból megrendezi a magyar­ zene hetét. Április 1 és 7 között számos adás so­rán ismerteti a szomszédos baráti or­szág szimfonikus, énekkari, kamara-, népi- és könnyűzene alkotásait. Az első hangverseny műsorán tömeg­dalok szerepelnek. Szombaton, április 2-án magyar zeneszerzők könnyű- és tánczenéjét közvetíti a rádió. A vasár­napi adásban népi témák zenei feldol­gozásai szerepelnek. Hétfőn, április 4-én a Bukarest I. adó Szokolay Sándor Márciusi tűz című oratóriumát közve­títi, Ady Endre versei nyomán; a ket­tes adó pedig a KISZ ének- és zene­karának hangversenyét közvetíti. A ked­di műsoron Kodály Zoltán énekkari al­kotásai szerepelnek, szerdán pedig szim­fonikus hangversenyen adják elő Laj­­tha László és Hidas Frigyes magyar ze­neszerzők egyes műveit. A következő napon kamara-zene hangverseny kerül bemutatásra Kadosa Pál, Farkas Fe­renc és Maros Rudolf munkáiból. A fenti időszakban filharmonikus ze­nekaraink műsorán is több magyar ze­neszerző műve szerepel. T­ávirat Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsához NEW YORK A Román Népköztársaság szakszervezetei és dolgozói mélységes felhá­borodással értesültek a Délafrikai Unió hatóságai által elkövetett véres mé­szárlásokról. Az afrikai lakosság legelemibb jogainak és szabadságjogainak durva eltiprását, a faji megkülönböztetési törvények hatálytalanítását követelő száz meg száz ártalan ember meggyilkolása és megsebesítése tetézte be. A Román Népköztársaság Szakszervezeteinek Központi Tanácsa hatá­rozottan elítéli a délafrikai kormány gyűlöletes faji megkülönböztető politi­káját és felhívja a Biztonsági Tanácsot, sürgősen tegyen meg minden szük­séges intézkedést, hogy a Délafrikai Unióban vessenek véget a megtorlá­soknak és az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának és az emberi jogokról szóló általános nyilatkozatnak megfelelően gyakorlatilag ismerjék el az afrikai lakosság demokratikus és emberi jogait. A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG SZAKSZERVEZETEINEK KÖZPONTI TANÁCSA 1960 március 31. (Hasonló tartalmú tiltakozó táviratot intéztek a Délafrikai Unió kor­mányának miniszterelnökéhez is. S­PORT Ma kezdődnek a „Köszöntjük május elsejét“ mezei futóverseny küzdelmei Országunk városaiban és falvaiban ma kezdődnek meg a „Köszöntjük má­­jus elsejét“­ hagyományos mezei futó­verseny küzdelmei. Mint eddig minden évben, úgy az idén is a munkások, pa­rasztok, tanulók százezrei vesznek részt e nagyszabású sportrendezvé­nyen. A verseny első szakaszára április 1­0 és 17 között (Bukarestben április 1 és 10 között) kerül sor a sportegyesületek keretében. A második szakasz április 24-én veszi kezdetét. A fővárosban ez a szakasz egyben városi döntő is lesz. A versenytávok a sportolók kategó­­riái szerint: 1. szakasz: lányok 400 m., fiúk 800 m (ifjúsági); nők 500 m., férfiak 1000 m. II. szakasz: lányok 500 m, fiúk 800 m (ifjúsági); nők 500 m, férfiak 1000 m. (Folytatása lapunk vasárnapi számában) 1960. április 1., péntek A MAROSVASARHELYI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES Versenyvizsgát hirdet­­ az alábbi állások betöltésére: 1. szoprán kórus énekes III. kategóriájú fizetési osztály alt „ ,, II . tenor „ „hm basszus ,, ,, ,, ,, A versenyvizsgára jelentkező korhatár a nőknél 18—35 évig férfiaknál 19—50 évig VERSENYFELTÉTELEK: egy-két népdal előadása, hangjegy­ismeret, zenei hallás, ritmusérzék. II­­I. kategóriájú korrepetitori állás. VERSENYFELTÉTEL: előre betanult zongoramű előadása, lapról olvasás, rögtönzési készség, kiváló technikai készség. III. Népi táncos állás. A versenyvizsgára jelentkezők korhatára a nőknél 17—22 év férfiaknál 17—25 év VERSENYFELTÉTEL: egy népi tánc előadása, ritmusérzék, zenei hallás, mimika, rugalmasság, rögtönzési készség. A versenyvizsgát Marosvásárhelyen, az ÁLLAMI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES, Primária utca 1 szám alatti székházában, 1960 áp­rilis 7-én — csütörtökön — tartják. A felvételi kéréseket az együttes címére 1960 április 5-ig lehet beküldeni. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM Szamárköhögés, száraz köhögés, a légzőszervek szá­raz hurutos meg­betegedései eseté­ben. KAPHATÓ a gyógyszertárak­ban, drogériákban és a falusi gyógy­­szerlerakatokban. A GALENICA gyógyszergyár ké­szítménye. Vásároljon R­ECORD I típusú kézi­ kötőgépet . Praktikus, könnyen kezelhető ! Gyártja a nagyváradi I ELECTRO-METAL szövetkezet ? Dr. Petru Groza utca 67. szám. Kapható az összes szaküzletekben ■1 v es V, S~e*ie»e»*e**e‘>e**e«e**e»*e»*e*>e>ae»>e”e** *e>*e*>e»«e"e*«e»»e>'e»f**f •••••e*«e*«e*«e**e**e’*e*»e**e ? BUKARESTBEN BÁRMILYEN SZÁLLÍTÁSNÁL VEGYE IGÉNYBE , AZ ITB BÉRKOCSIKAT CSOMAGOK ÉS NAGYOBB TÁRGYAK SZÁLLÍTÁSA ESETÉN HÍVJA FEL A 15.47.20 TELEFONSZÁMOT ITB TEHERSZÁLLÍTÓ GÉPKOCSIK A KÖVETKEZŐ HELYEKEN ÁLLOMÁSOZNAK: 1848 TÉR,FILARET-ÁLLOMAS,BUKAREST KELETI PÁLYAUDVAR,BUKAREST­­BASAPAR ÁLLOMAS ES BUKAREST ÉSZAKI PÁLYAUDVAR,GYORSÁRUFELADÓ ÁLLOMÁS TOOOOOOOOOOOOOOOOOOC©OO003000000000OOOÖOOOOCOor Alkalmazunk I építészmérnököket, elektromérnökö- I­ket, gépészmérnököket, szerelőmér­­­­nököket, szakképzett építőmestere­ket és szerelőmestereket.­­ Jelentkezéseket kérünk a következő­­ címre: Intreprinderea de Construct'd Siderurgice Hunedoara. tt .dűűBűCOQűCfiűaaafidCaBnnACuv:.v..w vnnraAMaeaeMis i A nagykárolyi I. C. FRIMU vállalat azonnal szállít a vásárló közönség részére bármilyen mennyiségű TÉGLÁT Kiutalás nem szükséges Szerkesztőség és kiadóhivatal 7 Bukarest, Piata Sdinteii nr. 1. — Telefont 18.03.02. Előfizetések a postahivataloknál, isvérhordóknál és­­ vállalatok Önkéntes lapterjesztőinél m Nyomdai Combinatul Poligrafic Casa Sointeii .1. V. STALIN-

Next