Előre, 1960. július (14. évfolyam, 3941-3967. szám)

1960-07-01 / 3941. szám

A szakember felelősségével Most, miután áttanulmányoztuk a Román Munkáspárt III. kongresszusá­nak dokumentumait, teljes nagyszerű­­ségében kirajzolódik előttünk nép­gazdaságunk fejlődésének jövője. Ag­rármérnök vagyok, s ezért a Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs által előterjesz­tett kongresszusi jelentésből egy tétel különösen megragadta a figyelmemet, így hangzik: „A növekvő szükségletek­nek megfelelően 1960—1965 között népgazdaságunkban több mint 100.000 új műszaki középkáder kezdi meg munkáját. A felsőoktatási intézetekben hozzávetőlegesen 54.000-en fejezik be tanulmányaikat." Jómagam ide­s­tova 14 esztendeje dolgozom közvetlenül a mezőgazdasá­gi termelésben. Gyakorlati tevékenysé­gemben fel lehet osztani ezt az időt jól elhatárolt szakaszokra. Ha vissza­gondolok, a szűk kis parcellák között kínlódó magángazdák hogyan fogad­ták annak idején a szakember jóindula­tú tanácsát, segíteni akarását s azt az időszakot összehasonlítom a jelennel, amikor egy összeforrott közösség 1400 hektáros nagybirtokán szolgálha­tom a szakszerű, tudományos mező­gazdálkodás ügyét, — magam előtt látom pártvezette parasztságunk fej­lődésének egész útját. Magas szint ez, ahova feljutottunk, de a hatéves terv, a pártkongresszus célkitűzései most újabb, sokkal tágabb horizontot mutatnak. A kongresszusi célkitűzések valóra­­váltása eltökélt szándékunk. A felada­tok, tudjuk, nem könnyűek, feltételezek és igénylik a sokoldalú tervszerűsítést, a kollektivisták szakmai színvonalának ívelő emelkedését. S ebben mindenek­előtt ránk, a mezőgazdaságban közvet­lenül dolgozó szakemberekre hárul rendkívül fontos, felelősségteljes fela­dat. Mondhatnám: felelősek vagyunk pártunk, kormányunk, a kollektíva egész tagsága előtt azért, hogy a hatéves terv nagyszerű célkitűzéseiből, azokban a szocialista gazdasági egységekben, ahol dolgozunk, mielőbb valóra váltsuk a ránk eső részt. Hiszen a szakember lényegében az illető szocialista nagy gazdaság­technikai irányítója, első­sorban tőle függ tehát, milyen mérték­ben alkalmazzák a fejlett agrotechni­kai és állattenyésztési módszereket, a nagyobb hozam elérésének kulcsté­nyezőit. Ami az immár tízéves köröspataki kollektívát illeti, az utóbbi két év alatt végbement ugrásszerű fejlődés mindenben igazolja a fentieket. Bár 1958-ban — amikor odakerültem — a kollektíva viszonylag szép eredmények­kel, két millión felüli állóalappal ren­delkezett, az egyes évek eredményei nagy eltéréseket mutattak. Hullámzá­sok voltak a házamban, az esetleges­ség, az időjárás befolyása nagyon is megmutatkozott még itt. Azóta az egységesebb ívelés, a sokoldalúbb fej­lődés jellemzi ezt a gazdaságot, amit korántsem tulajdonítok saját érdemem­nek, hiszen csupán kötelességemet igyekeztem teljesíteni. De igenis tu­lajdoníthatja — és tulajdonítja is — az egész tagság ezeket az eredményeket a mezőgazdasági szakember — agrár­mérnök s később egy zootechnikus mérnök — állandó jelenlétének. Az állóalapot például 3 és félmillióra si­került azóta növelni, a bevételt az 1958-as 800.000 lejről 2.300.000-re si­kerül emelni az idén: a szarvasmarha állomány létszámát az 1958-as 89-ről 365 re, a tejhozamot az azelőtti leg­magasabb 1800—1900 literes szintről tavaly már 2600, idén pedig minden jel arra mutat, hogy hiánytalanul meg­­lesz a tehenenként­ 2800 literes átlag. Nem akarom számszerűi­ felsorolni az állattenyésztés egyéb ágainak fej­lődését, csupán annyit: nemcsak a kol­lektíva tagságára, de reánk, szakembe­rekre is igen-igen megtisztelő, hogy idén a tartományi néptanács a körös­pataki kollektívát immár állattenyésztő mintagazdasággá nyilváníthatta. A szakemberek és a kollektivisták együt­tes munkájának, erőfeszítéseinek, a tu­dományos állattenyésztési módszerek bevezetésének, általánosításának, a pontos egyedi nyilvántartásnak, a ki­válogatásnak együttes eredménye ez. Ha nem is ilyen szembeszökően, de legalább is a távlati lehetőségeket il­letően, ugyanez áll a növénytermesz­tésre is. Tavaly 2100 kilós átlaghoza­mot értünk el búzából. Idénre már na­gyobb hozamot irányozhattunk elő, mert közben felismerhettük, hol a teen­dő. Bevált tavaly a silókukorica is. 27 hektáron átlagban 25.000 kilót értünk el. Idén már 45 hektárra növelhettük a silókukoricaterületet, a hozamot pe­dig éppen kétszeresére , hektáronként 50.000 kilóra terveztük. Rendkívül fontosnak, a kongresszus dokumentumainak mezőgazdasági vo­natkozású célkitűzései valóra váltásá­­ban szinte elengedhetetlen követel­ménynek tartom azt, hogy minden olyan kollektívában,ahol agrármérnök van, lé­tesítsenek bemutató mintaparcellákat s alkalmazzák ott a ma ismert legfejlet­tebb agrotechnikai módszereket. Ná­lunk, a köröspataki kollektívában idén már csaknem minden növényféleség­­nél bevezettük a mintaparcellát, ame­lyek ilyenformán összesen 40 hektárt foglalnak el a gazdaság területéből.. Három hektáron például öntözzük a cukorrépát, illetve a silókukoricát. Meggyőződésem, hogy éppen ez a módszer, vagyis a bemutató parcellán történő öntözés segít majd hozzá, hogy az elkövetkező évben 360 hektárra nö­velhessük — természetes vízeséssel — a gazdaság öntözéses kerületét. Amennyiben tagságunk idén a kísér­leti parcellán meggyőződik az öntözé­ses termesztés helyességéről, jövőre hozzálát, hogy gyakorlatba ültesse ezt a gazdaságunk méreteihez viszonyítva óriásinak nevezhető tervet. (Csak záró­jelben akarom megjegyezni­, az öntö­zés ,,mellékágaként“ a tárolótavakban pisztrángtenyészetet létesíthetünk, a kollektíva tehát ezáltal újabb jövedel­mi forrásra lel.­ Az eddigi bemutató parcellákon elért eredménynek köszön­hetően, a múlt év őszén már nemcsak a mélyszántást sikerült egészében el­végeznünk, de 60 hektáron a mélyített, vagyis 35 cm-es szántást, amit tala­junkon különösen a gyökérnövények igényelnek. Idén még nagyobb terület­re kiterjesztjük a mélyített szántást, mivel termésfokozó hatása immár vi­tán felül áll a kollektivisták előtt. Lehet-e szebb, magasztosabb hiva­tása a mezőgazdaságban dolgozó szak­embernek, mint az, hogy lépésről lé­pésre elvezesse a kollektivistákat a me­rőben, új tudományos eljárások meg­ismeréséhez és alkalmazásához? Az a szakember, aki mindig odaadóan igye­kezett szolgálni a mezőgazdaság fejlő­désének ügyét, a pártkongresszus do­kumentumaiban, hatéves tervünk célki­tűzéseiben legmerészebb álmait látja megvalósulni. BOROS TIHAMÉR, a köröspataki új barázda kollektív gazdaság agrármérnöke Portré vázlatok Is héltlapi vegyészek Nagy vita kerekedett a vasúti ko­csiban. Frissen élt még az emlé­kezetben a sztálinvárosi traktor­gyár képe, s beszélgetés közben az esztergályozásra terelődött a szó. Kálló Zoltán, „az esztergályos“ so­kat és élvezettel tud mesélni erről a szakmáról. Ám Paskucz László, „a cipész“, csak­ legyintett. — Ugyan, hát az is komoly szak­ma? Két hónap alatt megtanul­nám — Ne beszélj. Van neked fogal­mad akár a késekről is? Vagy a be­fogásról? Művészet az, fiú. — Befogás, kifogás. . Ellesel egy-két fogást, s megy, mint a ka­rikacsapás. Egy jó gép nélküled is megteszi. .. — Meg ám. Látszik hogy halvány sejtelmed sincs az egészről. Oldalról Csiszér József a „vil­lanyszerelő“ élesztgette a vitát, egy­­egy közbeszúrt megjegyzéssel. Nemrégen ébredtek meg, a háló­szobává alakított vasúti fülkében. Két kocsi nyújtott szállást, két hét­re, a Babes-Bolyai Tudományegye­tem körúton levő végzős vegyész­­hallgatóinak Suceava. Bakó. Savi­­nesti. Onesti. Borzesti, Békás. Kons­­tanca . .. két-háromezer kilométert futottak be, s a holnapi vegyészek­ben gyáróriások, puszta telken nőtt új városok, építőtelepek, emberek emléke zsongott. Az ország jelene és jövője. Meg a maguk jövője. — Ha mind ide jönnétek, ahá­­nyan csak végeztek országszerte a vegyészeten, az sem lenne sok — mondotta Onestia, valamelyik kísé­rőjük De hogy is kerültek a kiránduló vegyészek közé más szakmabeliek? Sima, hétköznapi módon — s a tör­ténetnek épp ez a szokványossága a legmegragadóbb, legfelemelőbb, így megy ez hát nálunk. A munkapad mellől iskolába kerül az ember, ha rátermett a főiskolára is, utána diplomásként kerül vissza az ország­építés lüktető vérkeringésébe. így történt hármukkal is. Maguk mesélték el röviden, a ko­lozsvári diákszálláson, ahol vaskos könyvek, keményfedelű államvizsgái dolgozatok, s a diákos csendélet kö­zepette életükről, elképzeléseikről beszélgettünk. — Úgy elrepült ez az öt év, hogy észre sem vettük, mondta Csiszér József, az egykori villanyszerelő. — Bizony, mintha csak a tegnap lettünk volna gólyák — bólintott rá öreges melankóliával Kálló Zoltán, az egykori esztergályos. Paskucz László, az egykori cipész semmit sem mondott. Egy ideig szendergett az ágyon, mert előző este búcsúösszejövetelt tartottak a végzősök, de ő még dolgozott utána, éjszaka, valami sürgős rajzokon. Egy idő múlva aztán felkelt, frissen, dudorászva öltözködött, hóna alá csapott egy halom irományt s sza­badkozva elment. Hiába, első a kö­telesség Egyébként — mondotta — a barátai, akikkel együtt lakik, min­dent tudnak róla. Elmondhatják ők is Mintha csak tegnap lett volna Fiatalka, szőke gyerek jelentke­zett egy nagyváradi gyárban, akkor végezte a szakmai iskolát. Tibi bá­csihoz utasították, a műhelybe. Az idős m­ester homlokát ráncol­va mérte végig a sovány alig-em­­bert, majd egy könnyű esztergapad­hoz vezette. Kezdtek köréje szállingózni az esztergályosok — vajon mit tud ez a tejfelesszájú újonc? A fogantyú elkészült, s a fiú do­bogó szívvel vitte a mesterhez. Tibi bácsi hümmgetve nézegette, közben­közben kétkedő pillantásokat vetett a gyerekre. — Egyedül csináltad ? ... Hát csináld, meg újból fiam, a szemem láttára. Megcsinálta még egyszer. — Na, téged felvettünk. Itt ma­radsz nálunk . , Mégsem maradt, csak egy ideig. Kitűnt, hogy további iskoláztatásra is rátermett. Elvégezte a munkás­fakultást, érettségizett, s bekerült az egyetemre. S Kálló Zoltán, az örökké mosoly­gó, magas, nyúlánk fiatalember ezekben a napokban államvizsgázik. Az ötöd­év végi vizsgaeredménye tiszta tízes. Majdnem kész vegyész, huszonhárom éves fejjel. Elkészült az államvizsga dolgoza­ta is (fél évet szentelt rá), rejté­lyes címe van, melyben legfontosabb szerepet a furfurol szó játszik. Pró­bálok behatolni az értelmébe, mert ez már az újdonsült vegyész közeli terveivel függ össze. Szóval, ezt a furfurolt az olaj­­ütőkben visszamaradó napraforgó­héjból állítják elő, hulladékból, me­lyet töméntelen mennyiségben éget­tünk el kályhákban. Használatos pedig a furfurol a kőolaj-finomítás­ban, alapanyagát képezi műanya­goknak. Van jelenleg egy gyárunk, mely előállítja, a fővárosban, s most indul be egy másik a Kálló Zoltán szűkebb pátriájában, Nagyváradon. S még a furfurol gyártásnak is van hulladéka, egész hegyek kerülnek ki a fővárosi gyárból is, abból meg ak­tív szenet lehet gyártani. Ezeket a kérdéseket öleli fel a Kálló Zoltán szakdolgozata. Az öt­letet az épülő váradi gyárban kap­ta, s szinte magától értetődő, hogy oda szeretne kerülni, tovább kísér­letezni, felhasználni a gyakorlatban is a gazdag anyagot, melyet fél év alatt összegyűjtött, s melynek biblio­gráfiáját két oldalon keresztül sorol­ja fel államvizsgái dolgozatában. Nagyon fiatal ember, volt azon­ban egy igen bölcs mondása, melyet ide kell iktatnom, a vázlatos portré­hoz, már azért is, mert a felsza­badult ember igen jellemző tulaj­donságával függ össze: -­ Mindenféle munka, az egyéb­ként változatos ipari munka is egy­hangú lehet, ha az ember nem ku­tat, nem kísérletezik. Nem próbál valami jobbat, tökéletesebbet csi­nálni . .. Az ő munkája bizonyára változa­tos lesz. Amiről az államvizsga­dolgozat tanúskodik Csiszér József és Paskucz László már hét éve vannak együtt — még középiskolás korukból. Ők idősebbek, valamivel. Csiszér a .,legöregebb", huszonkét éves, társa, egy évvel fiatalabb. Egyikük szikár, vékony­ arcú, csendes szavú, szerény modorú, a másik zömök, izmos fia­talember. A végzősök közül négy ve­gyészhallgatónak van köztársasági ösztöndíja, ez pedig több mint havi 800 lej. Paskucz ezek közé tartozik. Csiszér József államvizsgái dolgo­zatába is beleböngészek. Laikus szá­mára kicsit ijesztő a címe is — így hangzik: ,,Akril latexek elegyíthető­­sége pigment szuszpenziókkal, s bőripari alkalmazásuk.“ Belekapaszkodom a legközérthe­tőbb részébe, vagyis az alkalmazásba. Az egykori villanyszerelő felvilla­­nyozódva, nagy szakértelemmel, s meg kell adni, bizonyos pedagógiai érzékkel fog hozzá a bonyolult szak­kérdés népszerű magyarázatához. Arról van szó, hogy a cipőiparban a színhibás bőröket be kell vonni bizonyos fedőanyagokkal, melyek révén a felsőrész, eredetileg is kifo­gástalan tartóssága mellett, megkap­ja a sim,a, hibátlan, fényes felszínt. Leegyszerűsítve a dolgot, a bevonó anyagok lennének azok a bizonyos latexek. Előállításuk persze cseppet sem egyszerű. Csiszér József fél éve gyűjti és rendszerezi az ezzel kap­csolatos különféle eredetű és nyelvű dokumentációt, s ezen túlmenően, hosszú idő óta kísérletezik, egyetemi és üzemi vegyes munkaközösséggel együtt, a Herbák János cipőgyárban. Amint mondja, kidolgozták már a hazai latex előállítási eljárását. A fővárosban megejtett próba, vegy­­elemzés és ellenőrzés után azt közöl­ték, hogy ez legalább ugyanolyan jó, ha nem jobb, mint a külföldről im­portált anyag. Értesülések szerint, a Herbák ci­pőgyárban, az üzem­fejlesztés során, külön osztály gyártja majd ezt is. Talán nem is kell külön kitérni a tudományos kutatómunka s az ipari termelés szerves kapcsolatára a hol­napi vegyészet viszonylatában. Em­lítsük meg ehelyett, hogy a Babes- Bolyai Tudományegyetemről mintegy kilencven végzett vegyész kerül ki a közeli hetekben. Együtt nőnek, együtt érik majd meg a férfikort, fiatal vegyiparunk­kal. — Mi volt életük legnagyobb él­ménye? Kis csend követi a kérdést. Csak­ugyan, hát mi is lehet a legnagyobb élményük olyan fiatalembereknek, akiknek az élete zökkenésmentesen, hétköznapian folyt le? Legnagyobb talán mégis az, hogy bekerültek az egyetemre. S nap­nap utáni élmények sora, melyet úgy összegeztek, hogy megálltuk he­lyünket“. Mert voltak bizony olya­nok is, akik kihullottak a rostán az évek során. Nagy élmény volt ez a legutóbbi országjárás is. Sokat hall, sokat ol­vas, sokat tud az ember a gigan­tikus léptekkel fejlődő hazáról. De látni is, közelről és belülről, épp a legjellegzetesebb pontjait, a leg­maibb tájait, ebben nem mindenki­nek volt része. Lezajlik az államvizsga, s közvet­len részesei lesznek ennek a tájat, országot és embert alakító építésnek. A legnagyobb élmény hátra van még. ORBÁN LAJOS Az aradi Vörös Trikó gyár egyik legjobb körkötője Rotaru Magda­lena a kongresszusi versenyben 107 kg. kötszövött árut adott terven fe­lül és 1685 kötőtűt takarított meg. (Kelen Ferenc felvétele) A Szovjetunió földművelésügyi minisztere hazánkban tölti szabadságát A Földművelésügyi Minisztérium meghívására csütörtökön délben csa­ládjával együtt Bukarestbe érkezett V. V. Mackevics, a Szovjetunió föld­művelésügyi minisztere. A szovjet ven­dégek országunkban töltik nyári sza­badságukat. A baneasai repülőtéren Ion Cozma földművelésügyi miniszter, Bucur Schiopu miniszterhelyettes és a Föld­művelésügyi Minisztérium több főtiszt­­viselője fogadta a vendégeket. Jelen volt A. A. Jepisev, a Szovjet­unió bukaresti nagykövete. (Agerpres) Országszerte megünnepelték a Tanítók Napját A fővárosban és az egész országban radononként rendezett ünnepi gyűlése­ken méltatták azokat a szép eredménye­ket, amelyeket a tanárok és tanítók az ifjú nemzedék oktatásában és nevelé­sében, az új típusú honpolgár, a szocia­lizmus és kommunizmus építése kiala­kításában elértek. Az ünnepi gyűlések ugyanakkor al­kalmat nyújtottak a tanügyi dolgozók­nak, hogy kifejezzék hálájukat a párt és a kormány iránt azért a gondoskodá­sért, amellyel életszínvonaluk állandó emelését és kedvező munkafeltételeik megteremtését biztosítja. Jó alkalom volt ez arra is, hogy a tanárok és ta­nítók lelkes vállalásokat tegyenek azok­nak a nagyszerű feladatoknak a valóra­­váltására, amelyeket a III pártkon­gresszus az oktatás és kultúra fejlesz­tése terén kijelölt számukra. (Agerpres) Tudományos ülésszak Marosvásárhelyen (Tudósítónktól).­­ Szerdán, június 29-én, ünnepélyes keretek között megnyílt a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet III. tudo­mányos ülésszaka. Az ünnepségen jelen voltak: Jakab István, a tartományi pártbizottság titkára, Vargancsik István, a városi pártbizottság első titkára, dr Voinea Marinescu professzor, egészségügyi miniszter, a néptanács kép­viselői valamint a testvérintézetek küldöttei. A megjelenteket Andrásoffszky Tibor professzor, az intézet rektora üd­vözölte, majd az oktatók tudományos kutatási feladatait ismertette részlete­sen a Román Munkáspárt III kongresszusa dokumentumainak fényében. A tartományi néptanács végrehajtó bizottságának nevében Szilágyi Margit alelnök kívánt sok sikert az ülésszak munkálataihoz, majd a test­vérintézetek küldöttei szólaltak fel. Dr. Voinea Marinescu professzor, egészségügyi miniszter a III pártkon­gresszus nagy jelentőségének méltatása után részletesen ismertette az ország gyors ütemű egészségügyi fejlődését. ELŐRE A hatéves terv az egész dolgozó nép munkaprogramja (Folytatás az 1. oldalról) hászati, gépgyártó, a vegyipari, a könnyű- és élelmiszeripari üzemeket maximális teljesítőképességig fejlesz­­szük. Gazdasági életünk fellendülésének arányában méginkább megváltozik az ipari munka jellege. A nehéz fizikai munka fokozatos megszüntetése és az egészségi szempontból káros munkák kiküszöbölése céljából, valamint a ter­melés és a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése és a termé­kek minőségének javítása érdekében a 111. pártkongresszus olyan feltételek megteremtését irányozza elő, amelyek lehetővé teszik az automatizálás beve­zetését, majd egyre szélesebb körű ki­­terjesztését valamennyi iparágban. A hazai tudományos kutatómunka ered­ményeit felhasználva és a szocialista tábor országai közötti sokoldalú mű­szaki-tudományos együttműködés ered­ményeként 1965-ben a nyersvasterme­­lés 83 százalékát, az acéltermelés 98 százalékát, az ammóniáktermelés 95 százalékát, a cukortermelés 90 száza­lékát, a finomított olaj termelésének 86 százalékát olyan ipari berendezé­sekkel állítjuk elő, amelyeknek fő mű­veletei automatizálva vannak. A gép­gyártó és fémfeldolgozó iparban pedig elektronikus berendezéseket, univerzá­lis marógépeket, programvezérlésű gé­peket állítunk be az alacsony termelé­kenységű közönséges szerszámgépek helyett.. A korszerű gépi felszerelés azonban csak egyik oldalát képezi a műszaki fejlesztésnek. Az üzemekben és gyárakban mindinkább tömegjelle­get ölt az újítómozgalom, amely mun­kásosztályunk, és műszaki értelmisé­günk kiapadhatatlan alkotó­készségé­nek és magasfokú gazdálkodási szel­lemének nagyszerű bizonyítéka. Sok­száz millió lej terven felüli jövedel­­met, a munkatermelékenység számot­tevő növekedését és az önköltség csök­kentését eredményezte újítóink és ésszerűsítőink egyre gazdagabban ki­bontakozó tevékenysége. Az ipar állandó gyorsütemű fejlődé­se az új technika alkalmazása nem­csak számbelileg több, hanem szak­mailag magasabb képzettségű munká­sokat is igényel Az elmúlt években felnőtt a fiatal szakmunkások nemze­déke, akik már a szocialista iskolák­ban és vállalatokban sajátították el a szakmai ismereteket, akik az idősebb, tapasztaltabb szakmunkások mellett eredményeikkel ma már egyre inkább hallatnak magukról. Az elkövetkezen­dő időszakban méginkább kibővül és színvonalasabbá válik a műszaki okta­tás s 1965-ig több mint 350.000 szak­munkás és technikus kerül ki a műsza­ki iskolák padjaiból. Az élet azonban azt igazolta, hogy nem elégedhetünk meg ennyivel. Napról napra hatalmas léptekkel fejlődik a technika s ezzel a fejlődéssel csak úgy tarthatunk lépést, ha szüntelenül gondot fordítunk vala­mennyi munkás szakmai és általános r­űveltségének gyarapítására A szocialista gazdaság sikerei, a munka termelékenységének emelkedése és az önköltség csökkentése lehetősé­get nyújt arra, hogy egyre szebbé, gondtalanabbá tegyük a dolgozók éle­tét. Munkásaink, mérnökeink és tech­nikusaink tudatában vannak annak, hogy a gazdasági hatékonyságra való törekvésnek, a termelési költségek csökkentésének, s a minőségért folyó harcnak nagy jelentősége van az élet­­körülmények megjavításában. Ezért köszöntötte valamennyi üzem és válla­lat munkaközössége kimagasló terme­lési eredményekkel pártunk III. kon­gresszusát s a kongresszus lelkesítő célkitűzéseinek nyomán vállalta, hogy nemcsak teljesíti, hanem túl is szárnyalja a hatéves terv első évének előirányzatait. ..Biztosítjuk a kon­gresszust, hogy mi a célöntők nem kí­méljük erőnket a párt által kitűzött feladatok teljesítéséért, a párt bölcs politikájának valóraváltásáért“ — mondotta Stefan Tripsa elvtárs a Szo­cialista Munka Hőse a párt III. kon­gresszusán s szavai nemcsak a vajda­hunyadi olvasztárok, hanem egész munkásosztályunk odaadását és Szi­lárd elhatározását tükrözték. Történelmi jelentőségű sikereink s jövőnk teljes nagyszerűségében kitá­rulkozó képe lelkes, alkotó munkára ösztönzi szocialista iparunk dolgozóit, egész népünket, amely a párt vezeté­sével biztos és szilárd léptekkel halad a szocialista országok nagy családjá­ban, a szocializmus kiteljesítésének út­ján. Új művészi albumok A „Meridiane“ kiadó gondozásában új albumok jelentek meg ,,Romániai képek“ és ,,Az egyetemes festészet mesterei a romániai múzeumokban“ címmel. Az első, 240 oldalas album, fekete-fehér és színes képei a nagy­üzemekben és az építőtelepeken folyó munkát, városaink és falvaink életét ábrázolják. A másik album a múzeu­mainkban kiállított mesterművek 120 színes reprodukcióját tartalmazza. A reprodukciókat Gh. Oprescu akadé­mikus magyarázó szövege kíséri. Mindkét albumot orosz, angol, francia és német nyelven is kiadták. texas Államban, Jusa) a Me­xikói-öböl partján a felhőszakadás ha­talmas áradást okozott. Az árvíz kö­vetkeztében nyolc ember életét vesz­tette, két személy nyomtalanul eltűnt. AZ .If. L. CARAGIALE“ Nemzeti Színház Comedia termében kedden este bemutatták az idei évad tizenegyedik­e és egyúttal utolsó premierjét, Lev Tolsztoj világhírű regényének, a Fel­támadásnak színpadi változatát. A da­rab főbb szerepeit Marcela Rusu, Geo Barton, Gh. Cozorici, Irina Rachiteanu- Sirianu, Elvira Godeanu, Natasa Ale­xandra alakították. GEORGE ENESCU halálának 5. év­fordulója alkalmából, a sztálinvárosi filharmonikus zenekar kedden este ün­nepi hangversenyt rendezett Dinu Ni­­culescu érdemes művész vezényletével. KEDDEN ELUTAZOTT Bukarestből Anton Strand, a svédországi Békevé­­delm­i Bizottság titkára, aki a Román NK Országos Békevédelmi Bizottságá­nak meghívására ellátogatott orszá­gunkba. AZ ORSZÁG KÜLÖNBÖZŐ vidékei­ről több mint 5000 dolgozó, pionír és iskolás érkezett meg e napokban a hegyvidéki üdülőhelyekre és nyári tá­borokba. A nyaralók ellátásáról, gyógy­kezeléséről és szórakoztatásáról mesz­­szemenő gondoskodás történt. TANÁCSKOZÁST TARTOTTAK a sztálinvárosi fémipari vállalatok él­munkásai. A helyi szakszervezeti ta­nács kezdeményezésére megrendezett tanácskozáson az élmunkás olvasztá­rok és esztergályosok beszámoltak ar­ról hogyan sikerült megszüntetniük munkájukban a selejtet, egyúttal fel­ajánlották, hogy támogatni fogják cso­portjuk minden tagját a selejt teljes vagy részleges felszámolásában, mun­kájuk tovább javításában A CARPATI TURISTA hivatal két kirándulást rendez a Csehszlovák Köz­társaságba a brnoi nemzetközi vásár alkalmából. Az első kirándulásra szep­tember 10—19., a másodikra szeptem­ber 13—22. között kerül sor. SZOKATLANUL HIDEG az idő Uru­­guayban. Montevideoban június 27-én a hőmérséklet mínusz három fok volt, Sarandiban pedig elérte a mínusz öt fokot. NAGYTÁVOLSÁGÚ POSTAGALAMB versenyt rendez Bukarest-Prága között az RNK Galambbarátainak Szövetsége, a Csehszlovák Köztársaság Galambba­­rátainak Központi Szervezetével karölt­ve. Pénteken, július­­­én mintegy 10.000 postagalamb érkezik Csehszlo­vákiából Bukarestbe, ahonnan szom­bat reggel 5 órakor, a baneasai állo­más közeléből indítják útnak őket. BEFEJEZŐDÖTT a nuceti (Ploesti tartomány) haltenyésztő kísérteti állo­máson tartott haltenyésztési tanfolyam, amelyen Bukarest, Suceava és Iasi tar­tományi kollektivisták vettek részt. Jú­lius folyamán még két ilyen halte­nyésztő tanfolyamot létesítenek az or­szágban. VERDI OTHELLOJÁT mutatta be te­mesvári vendégszereplése során a ko­lozsvári Állami Opera együttese. Be­mutatásra kerül még „A négy fara­gatlan“ című zenés komédia és a ,,Bo­hémélet“ is. AZ ORSZÁG VASÚTI FORGAL­MISTÁI közötti verseny célkitű­zése csökkenteni a tolatási időt, ésszerűbben kihasználni a vago­nokat. A szállítmányok megfelelő összpontosításával csupán az utób­bi három hónap során az egész vasúthálózat viszonylatában több mint 700.000 perccel sikerült csökkenteni a tolatási időt. A versenyben élen járnak a pitesti, cimpulungi, kolozsvári, pet­­rozsényi, konstancai és más forgalmi szabályozók. A FŐVÁROSI KÖZTÁRSASÁG TÉRI új park létesítése során egy XVIII. szá­zadbeli ház padlója alatt vászonba varrt érmeket fedeztek fel. A kincs kü­lönböző eredetű ezüst- és aranypénzek­ből áll. Az érméket a bukaresti Város­­történeti Múzeumban megtisztították és megállapították, hogy a lelet 315 tö­rök ezüst tallért, 2 Mária Terézia kora­beli osztrák ezüst pénzt, két orosz ru­belt, 18 különböző veretű török arany­pénzt, és hat 1808—1809 között vert hollandi arany dukátot tartalmaz. A VASÚTI ÉS GÉPKOCSISZÁLLÍ­­TÁSI egységekben javában folyik az új termés elszállításához szükséges szállítóeszközök előkészítése. A vasúti vagonellenőrző és javítóműhelyek kü­lön tömítőcsoportokat alakítottak, ame­lyek 20 nap leforgása alatt megjaví­tották és gabonaszállításra alkalmassá tették a szükséges vasúti kocsik 60 százalékát. KORSZERŰ, paradicsompaszta-ké­­szítő gépsorokat szerelnek fel a Buka­rest tartományi „Valea Rosie“ és az aradi „Refacerea“ konzervgyárban. A berendezések már az idén megkezdik a termelést. „ CSUPÁN ÖT NAP alatt 45 darab KD 35 típusú fecskendő-szivattyút gyártott terven felül Vasile Cazan bri­gádja a szinajai I. C. Frimu gyárban. Ennek és a többi brigád jó munkájá­nak köszönhetően június 20. és 29. kö­zött 150 ilyen szivattyú készült az üzemben terven felül. Az utóbbi időben foganatosított technikai-szervezési in­tézkedések eredményeként a tavalyihoz viszonyítva több mint 100 lejjel csök­kent minden egyes fecskendő-szivattyú előállítási ára. A KÖZELMÚLTBAN vezették be, igen jó eredménnyel a fővárosi 1. szá­mú Comaliment élelmiszeráruházban a telefonmegrendeléseket. Az árukiszol­gálásnak ez a praktikus formája olyan jól bevált, hogy a módszert még két Comaliment áruházban vezették be. KÖZPONTI BETONKEVERŐ ÁL­LOMÁST helyeztek üzembe Bakóban, a lakásépítkezések költségének csök­kentése érdekében. Az egész gyártási eljárást (a homok kitermelése, osztá­lyozása, a betonkeverőgépbe való töl­tése stb.) gépesítették. A város rövi­­den építőtelepét ellátó betonkeverő központ üzembehelyezésével , köbmé­terenként 15 lejjel csökkent a beton ön­költsége. NEMRÉG AVATTÁK FEL a buka­resti Falumúzeum 50. házát — egy Husi rajonbeli paraszthajlékot. A ház egyik téglájába bevésve ott az építési év 1844. A házban és a ház udvarán megtalálhatók az egykori paraszti élet kellékei, amelyek közül nem hiányzik a kukorica- és búzadaráló sem TÖBB MINT 300 TONNA folyé­kony acélt termeltek terven felül a sztálinvárosi Vörös Zászló üzem acél­öntői mostanáig s ezzel egész évi ter­­ven felüli vállalásukat teljesítették. Az acéltermelés növekedésével egyidejűleg elérték az acélöntöde történetében ed­dig előforduló legalacsonyabb selejtet, 8,54 százalékot az 1959. évi 11,80 nal szemben. ÉV ELEJÉTŐL mostanáig 23.000 darab hajlított bútort gyártott terven felül a pankotai Rásáritul bútorgyár. BULGÁRIA FŐVÁROSÁNAK nem sokára kikötője lesz. Szófiát 17 km hosszú, 30—50 méter széles csa­torna köti majd össze a Pancsearova melletti mesterséges tóval. ÖNKISZOLGÁLÓ ÜZLET nyílt a gyergyószentmiklósi fogyasztási szö­vetkezet keretében. Ez az első önki­szolgáló élelmiszerüzlet a Magyar Au­tonóm Tartományban. HAZAFIAS MUNKANAPOT tartot­tak a napokban a ploesti Május 1 üzemben. Ez alkalommal az üzem dol­gozói több mint 12.000 önkéntes mun­kaórát végeztek. HARMINC NAPPAL határidő előtt kezdték meg az egeresi drótkötélpálya próbabejáratását. Ezen a 3 kilométer­nél hosszabb pályán szállítják a Kao­lint a bányából az egeresi állomásra. VALDIVIÁBÓL (Chile) ismét föld­rengést jelentettek. A város lakosai már annyira megszokták a több mint egy hónapja tartó sorozatos földrengé­seket, hogy csak akkor menekülnek a szabadba, ha már repedeznek a házak falai. NAPONTA EZER PÁR gumicipőt gyártott terven felül június 20. óta a fővárosi Uzinele Chimice Romíno üzem munkaközössége. A CEC nyereménykötvények húzása Június 30-án tartották meg a fővá­rosban CEC nyereménykötvények rendes havi, valamint rendkívüli hú­zását, amelyen pénz- és tárgynyere­mények kerültek kisorsolásra. A rendkívüli húzás 100.000 tejes fő­nyereménye a 32.999 sorozatú, 47. szá­mú nyereménykötvénynek jutott. 75.000 lejt nyert a 04548 sorozatú, 48. számú nyereménykötvény. 50.000 lejt nyertek az 05025 sorozatú, 01 számú, valamint a 27.567 sorozatú, 08 számú nyere­ménykötvények. A havi húzáson 1238 nyereményt, a rendkívüli húzáson pedig 745 nyere­ményt osztottak ki A két húzás nye­reményeinek értéke összesen 2.815.000 lej. A pénznyereményeken kívül tárgy­nyereményeket, valamint külföldi ki­rándulásokat nyertek a következő nye­reménykötvények : 01908 sorozat 19 szám; 02357 sorozat 43 szám ; 06450 sorozat 31 szám; 14116 sorozat 21 szám; 18870 sorozat 04 szám ; 19132 sorozat 13 szám ; 22142 sorozat 12 szám ; 33682 sorozat 12 szám. A nyereményes CEC-betétkönyvek húzása A CEC nyereményes betétkönyvek, június 30-i negyedévi húzásán az aláb­bi végződésű betétkönyvek számait húzták ki : 824 — 250 százalékkal ; 143 — 200 százalékkal ; 727 és 884 - 100 százalékkal ; 069, 191, 456, 495, 572, 633, 679 és 919 — 50 százalékkal; 065, 228, 234, 331, 399, 548, 786 és 939 — 25 szá­zalékkal. Az összes nyereményeket a nyertes betétkönyvek negyedévi átlagegyenle­ge után számítják. 1960. július L, péntek Nyári délután a Cismigiuban '(Agerpres felvétel?

Next