Előre, 1960. július (14. évfolyam, 3941-3967. szám)

1960-07-01 / 3941. szám

A szakember felelősségével Most, miután áttanulmányoztuk a Román Munkáspárt III. kongresszusának dokumentumait, teljes nagyszerűségében kirajzolódik előttünk népgazdaságunk fejlődésének jövője. Agrármérnök vagyok, s ezért a Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs által előterjesztett kongresszusi jelentésből egy tétel különösen megragadta a figyelmemet, így hangzik: „A növekvő szükségleteknek megfelelően 1960—1965 között népgazdaságunkban több mint 100.000 új műszaki középkáder kezdi meg munkáját. A felsőoktatási intézetekben hozzávetőlegesen 54.000-en fejezik be tanulmányaikat." Jómagam idestova 14 esztendeje dolgozom közvetlenül a mezőgazdasági termelésben. Gyakorlati tevékenységemben fel lehet osztani ezt az időt jól elhatárolt szakaszokra. Ha visszagondolok, a szűk kis parcellák között kínlódó magángazdák hogyan fogadták annak idején a szakember jóindulatú tanácsát, segíteni akarását s azt az időszakot összehasonlítom a jelennel, amikor egy összeforrott közösség 1400 hektáros nagybirtokán szolgálhatom a szakszerű, tudományos mezőgazdálkodás ügyét, — magam előtt látom pártvezette parasztságunk fejlődésének egész útját. Magas szint ez, ahova feljutottunk, de a hatéves terv, a pártkongresszus célkitűzései most újabb, sokkal tágabb horizontot mutatnak. A kongresszusi célkitűzések valóraváltása eltökélt szándékunk. A feladatok, tudjuk, nem könnyűek, feltételezek és igénylik a sokoldalú tervszerűsítést, a kollektivisták szakmai színvonalának ívelő emelkedését. S ebben mindenekelőtt ránk, a mezőgazdaságban közvetlenül dolgozó szakemberekre hárul rendkívül fontos, felelősségteljes feladat. Mondhatnám: felelősek vagyunk pártunk, kormányunk, a kollektíva egész tagsága előtt azért, hogy a hatéves terv nagyszerű célkitűzéseiből, azokban a szocialista gazdasági egységekben, ahol dolgozunk, mielőbb valóra váltsuk a ránk eső részt. Hiszen a szakember lényegében az illető szocialista nagy gazdaságtechnikai irányítója, elsősorban tőle függ tehát, milyen mértékben alkalmazzák a fejlett agrotechnikai és állattenyésztési módszereket, a nagyobb hozam elérésének kulcstényezőit. Ami az immár tízéves köröspataki kollektívát illeti, az utóbbi két év alatt végbement ugrásszerű fejlődés mindenben igazolja a fentieket. Bár 1958-ban — amikor odakerültem — a kollektíva viszonylag szép eredményekkel, két millión felüli állóalappal rendelkezett, az egyes évek eredményei nagy eltéréseket mutattak. Hullámzások voltak a házamban, az esetlegesség, az időjárás befolyása nagyon is megmutatkozott még itt. Azóta az egységesebb ívelés, a sokoldalúbb fejlődés jellemzi ezt a gazdaságot, amit korántsem tulajdonítok saját érdememnek, hiszen csupán kötelességemet igyekeztem teljesíteni. De igenis tulajdoníthatja — és tulajdonítja is — az egész tagság ezeket az eredményeket a mezőgazdasági szakember — agrármérnök s később egy zootechnikus mérnök — állandó jelenlétének. Az állóalapot például 3 és félmillióra sikerült azóta növelni, a bevételt az 1958-as 800.000 lejről 2.300.000-re sikerül emelni az idén: a szarvasmarha állomány létszámát az 1958-as 89-ről 365 re, a tejhozamot az azelőtti legmagasabb 1800—1900 literes szintről tavaly már 2600, idén pedig minden jel arra mutat, hogy hiánytalanul meglesz a tehenenként 2800 literes átlag. Nem akarom számszerűi felsorolni az állattenyésztés egyéb ágainak fejlődését, csupán annyit: nemcsak a kollektíva tagságára, de reánk, szakemberekre is igen-igen megtisztelő, hogy idén a tartományi néptanács a köröspataki kollektívát immár állattenyésztő mintagazdasággá nyilváníthatta. A szakemberek és a kollektivisták együttes munkájának, erőfeszítéseinek, a tudományos állattenyésztési módszerek bevezetésének, általánosításának, a pontos egyedi nyilvántartásnak, a kiválogatásnak együttes eredménye ez. Ha nem is ilyen szembeszökően, de legalább is a távlati lehetőségeket illetően, ugyanez áll a növénytermesztésre is. Tavaly 2100 kilós átlaghozamot értünk el búzából. Idénre már nagyobb hozamot irányozhattunk elő, mert közben felismerhettük, hol a teendő. Bevált tavaly a silókukorica is. 27 hektáron átlagban 25.000 kilót értünk el. Idén már 45 hektárra növelhettük a silókukoricaterületet, a hozamot pedig éppen kétszeresére , hektáronként 50.000 kilóra terveztük. Rendkívül fontosnak, a kongresszus dokumentumainak mezőgazdasági vonatkozású célkitűzései valóra váltásában szinte elengedhetetlen követelménynek tartom azt, hogy minden olyan kollektívában,ahol agrármérnök van, létesítsenek bemutató mintaparcellákat s alkalmazzák ott a ma ismert legfejlettebb agrotechnikai módszereket. Nálunk, a köröspataki kollektívában idén már csaknem minden növényféleségnél bevezettük a mintaparcellát, amelyek ilyenformán összesen 40 hektárt foglalnak el a gazdaság területéből.. Három hektáron például öntözzük a cukorrépát, illetve a silókukoricát. Meggyőződésem, hogy éppen ez a módszer, vagyis a bemutató parcellán történő öntözés segít majd hozzá, hogy az elkövetkező évben 360 hektárra növelhessük — természetes vízeséssel — a gazdaság öntözéses kerületét. Amennyiben tagságunk idén a kísérleti parcellán meggyőződik az öntözéses termesztés helyességéről, jövőre hozzálát, hogy gyakorlatba ültesse ezt a gazdaságunk méreteihez viszonyítva óriásinak nevezhető tervet. (Csak zárójelben akarom megjegyezni, az öntözés ,,mellékágaként“ a tárolótavakban pisztrángtenyészetet létesíthetünk, a kollektíva tehát ezáltal újabb jövedelmi forrásra lel. Az eddigi bemutató parcellákon elért eredménynek köszönhetően, a múlt év őszén már nemcsak a mélyszántást sikerült egészében elvégeznünk, de 60 hektáron a mélyített, vagyis 35 cm-es szántást, amit talajunkon különösen a gyökérnövények igényelnek. Idén még nagyobb területre kiterjesztjük a mélyített szántást, mivel termésfokozó hatása immár vitán felül áll a kollektivisták előtt. Lehet-e szebb, magasztosabb hivatása a mezőgazdaságban dolgozó szakembernek, mint az, hogy lépésről lépésre elvezesse a kollektivistákat a merőben, új tudományos eljárások megismeréséhez és alkalmazásához? Az a szakember, aki mindig odaadóan igyekezett szolgálni a mezőgazdaság fejlődésének ügyét, a pártkongresszus dokumentumaiban, hatéves tervünk célkitűzéseiben legmerészebb álmait látja megvalósulni. BOROS TIHAMÉR, a köröspataki új barázda kollektív gazdaság agrármérnöke Portré vázlatok Is héltlapi vegyészek Nagy vita kerekedett a vasúti kocsiban. Frissen élt még az emlékezetben a sztálinvárosi traktorgyár képe, s beszélgetés közben az esztergályozásra terelődött a szó. Kálló Zoltán, „az esztergályos“ sokat és élvezettel tud mesélni erről a szakmáról. Ám Paskucz László, „a cipész“, csak legyintett. — Ugyan, hát az is komoly szakma? Két hónap alatt megtanulnám — Ne beszélj. Van neked fogalmad akár a késekről is? Vagy a befogásról? Művészet az, fiú. — Befogás, kifogás. . Ellesel egy-két fogást, s megy, mint a karikacsapás. Egy jó gép nélküled is megteszi. .. — Meg ám. Látszik hogy halvány sejtelmed sincs az egészről. Oldalról Csiszér József a „villanyszerelő“ élesztgette a vitát, egyegy közbeszúrt megjegyzéssel. Nemrégen ébredtek meg, a hálószobává alakított vasúti fülkében. Két kocsi nyújtott szállást, két hétre, a Babes-Bolyai Tudományegyetem körúton levő végzős vegyészhallgatóinak Suceava. Bakó. Savinesti. Onesti. Borzesti, Békás. Konstanca . .. két-háromezer kilométert futottak be, s a holnapi vegyészekben gyáróriások, puszta telken nőtt új városok, építőtelepek, emberek emléke zsongott. Az ország jelene és jövője. Meg a maguk jövője. — Ha mind ide jönnétek, ahányan csak végeztek országszerte a vegyészeten, az sem lenne sok — mondotta Onestia, valamelyik kísérőjük De hogy is kerültek a kiránduló vegyészek közé más szakmabeliek? Sima, hétköznapi módon — s a történetnek épp ez a szokványossága a legmegragadóbb, legfelemelőbb, így megy ez hát nálunk. A munkapad mellől iskolába kerül az ember, ha rátermett a főiskolára is, utána diplomásként kerül vissza az országépítés lüktető vérkeringésébe. így történt hármukkal is. Maguk mesélték el röviden, a kolozsvári diákszálláson, ahol vaskos könyvek, keményfedelű államvizsgái dolgozatok, s a diákos csendélet közepette életükről, elképzeléseikről beszélgettünk. — Úgy elrepült ez az öt év, hogy észre sem vettük, mondta Csiszér József, az egykori villanyszerelő. — Bizony, mintha csak a tegnap lettünk volna gólyák — bólintott rá öreges melankóliával Kálló Zoltán, az egykori esztergályos. Paskucz László, az egykori cipész semmit sem mondott. Egy ideig szendergett az ágyon, mert előző este búcsúösszejövetelt tartottak a végzősök, de ő még dolgozott utána, éjszaka, valami sürgős rajzokon. Egy idő múlva aztán felkelt, frissen, dudorászva öltözködött, hóna alá csapott egy halom irományt s szabadkozva elment. Hiába, első a kötelesség Egyébként — mondotta — a barátai, akikkel együtt lakik, mindent tudnak róla. Elmondhatják ők is Mintha csak tegnap lett volna Fiatalka, szőke gyerek jelentkezett egy nagyváradi gyárban, akkor végezte a szakmai iskolát. Tibi bácsihoz utasították, a műhelybe. Az idős mester homlokát ráncolva mérte végig a sovány alig-embert, majd egy könnyű esztergapadhoz vezette. Kezdtek köréje szállingózni az esztergályosok — vajon mit tud ez a tejfelesszájú újonc? A fogantyú elkészült, s a fiú dobogó szívvel vitte a mesterhez. Tibi bácsi hümmgetve nézegette, közbenközben kétkedő pillantásokat vetett a gyerekre. — Egyedül csináltad ? ... Hát csináld, meg újból fiam, a szemem láttára. Megcsinálta még egyszer. — Na, téged felvettünk. Itt maradsz nálunk . , Mégsem maradt, csak egy ideig. Kitűnt, hogy további iskoláztatásra is rátermett. Elvégezte a munkásfakultást, érettségizett, s bekerült az egyetemre. S Kálló Zoltán, az örökké mosolygó, magas, nyúlánk fiatalember ezekben a napokban államvizsgázik. Az ötödév végi vizsgaeredménye tiszta tízes. Majdnem kész vegyész, huszonhárom éves fejjel. Elkészült az államvizsga dolgozata is (fél évet szentelt rá), rejtélyes címe van, melyben legfontosabb szerepet a furfurol szó játszik. Próbálok behatolni az értelmébe, mert ez már az újdonsült vegyész közeli terveivel függ össze. Szóval, ezt a furfurolt az olajütőkben visszamaradó napraforgóhéjból állítják elő, hulladékból, melyet töméntelen mennyiségben égettünk el kályhákban. Használatos pedig a furfurol a kőolaj-finomításban, alapanyagát képezi műanyagoknak. Van jelenleg egy gyárunk, mely előállítja, a fővárosban, s most indul be egy másik a Kálló Zoltán szűkebb pátriájában, Nagyváradon. S még a furfurol gyártásnak is van hulladéka, egész hegyek kerülnek ki a fővárosi gyárból is, abból meg aktív szenet lehet gyártani. Ezeket a kérdéseket öleli fel a Kálló Zoltán szakdolgozata. Az ötletet az épülő váradi gyárban kapta, s szinte magától értetődő, hogy oda szeretne kerülni, tovább kísérletezni, felhasználni a gyakorlatban is a gazdag anyagot, melyet fél év alatt összegyűjtött, s melynek bibliográfiáját két oldalon keresztül sorolja fel államvizsgái dolgozatában. Nagyon fiatal ember, volt azonban egy igen bölcs mondása, melyet ide kell iktatnom, a vázlatos portréhoz, már azért is, mert a felszabadult ember igen jellemző tulajdonságával függ össze: - Mindenféle munka, az egyébként változatos ipari munka is egyhangú lehet, ha az ember nem kutat, nem kísérletezik. Nem próbál valami jobbat, tökéletesebbet csinálni . .. Az ő munkája bizonyára változatos lesz. Amiről az államvizsgadolgozat tanúskodik Csiszér József és Paskucz László már hét éve vannak együtt — még középiskolás korukból. Ők idősebbek, valamivel. Csiszér a .,legöregebb", huszonkét éves, társa, egy évvel fiatalabb. Egyikük szikár, vékony arcú, csendes szavú, szerény modorú, a másik zömök, izmos fiatalember. A végzősök közül négy vegyészhallgatónak van köztársasági ösztöndíja, ez pedig több mint havi 800 lej. Paskucz ezek közé tartozik. Csiszér József államvizsgái dolgozatába is beleböngészek. Laikus számára kicsit ijesztő a címe is — így hangzik: ,,Akril latexek elegyíthetősége pigment szuszpenziókkal, s bőripari alkalmazásuk.“ Belekapaszkodom a legközérthetőbb részébe, vagyis az alkalmazásba. Az egykori villanyszerelő felvillanyozódva, nagy szakértelemmel, s meg kell adni, bizonyos pedagógiai érzékkel fog hozzá a bonyolult szakkérdés népszerű magyarázatához. Arról van szó, hogy a cipőiparban a színhibás bőröket be kell vonni bizonyos fedőanyagokkal, melyek révén a felsőrész, eredetileg is kifogástalan tartóssága mellett, megkapja a sim,a, hibátlan, fényes felszínt. Leegyszerűsítve a dolgot, a bevonó anyagok lennének azok a bizonyos latexek. Előállításuk persze cseppet sem egyszerű. Csiszér József fél éve gyűjti és rendszerezi az ezzel kapcsolatos különféle eredetű és nyelvű dokumentációt, s ezen túlmenően, hosszú idő óta kísérletezik, egyetemi és üzemi vegyes munkaközösséggel együtt, a Herbák János cipőgyárban. Amint mondja, kidolgozták már a hazai latex előállítási eljárását. A fővárosban megejtett próba, vegyelemzés és ellenőrzés után azt közölték, hogy ez legalább ugyanolyan jó, ha nem jobb, mint a külföldről importált anyag. Értesülések szerint, a Herbák cipőgyárban, az üzemfejlesztés során, külön osztály gyártja majd ezt is. Talán nem is kell külön kitérni a tudományos kutatómunka s az ipari termelés szerves kapcsolatára a holnapi vegyészet viszonylatában. Említsük meg ehelyett, hogy a Babes- Bolyai Tudományegyetemről mintegy kilencven végzett vegyész kerül ki a közeli hetekben. Együtt nőnek, együtt érik majd meg a férfikort, fiatal vegyiparunkkal. — Mi volt életük legnagyobb élménye? Kis csend követi a kérdést. Csakugyan, hát mi is lehet a legnagyobb élményük olyan fiatalembereknek, akiknek az élete zökkenésmentesen, hétköznapian folyt le? Legnagyobb talán mégis az, hogy bekerültek az egyetemre. S napnap utáni élmények sora, melyet úgy összegeztek, hogy megálltuk helyünket“. Mert voltak bizony olyanok is, akik kihullottak a rostán az évek során. Nagy élmény volt ez a legutóbbi országjárás is. Sokat hall, sokat olvas, sokat tud az ember a gigantikus léptekkel fejlődő hazáról. De látni is, közelről és belülről, épp a legjellegzetesebb pontjait, a legmaibb tájait, ebben nem mindenkinek volt része. Lezajlik az államvizsga, s közvetlen részesei lesznek ennek a tájat, országot és embert alakító építésnek. A legnagyobb élmény hátra van még. ORBÁN LAJOS Az aradi Vörös Trikó gyár egyik legjobb körkötője Rotaru Magdalena a kongresszusi versenyben 107 kg. kötszövött árut adott terven felül és 1685 kötőtűt takarított meg. (Kelen Ferenc felvétele) A Szovjetunió földművelésügyi minisztere hazánkban tölti szabadságát A Földművelésügyi Minisztérium meghívására csütörtökön délben családjával együtt Bukarestbe érkezett V. V. Mackevics, a Szovjetunió földművelésügyi minisztere. A szovjet vendégek országunkban töltik nyári szabadságukat. A baneasai repülőtéren Ion Cozma földművelésügyi miniszter, Bucur Schiopu miniszterhelyettes és a Földművelésügyi Minisztérium több főtisztviselője fogadta a vendégeket. Jelen volt A. A. Jepisev, a Szovjetunió bukaresti nagykövete. (Agerpres) Országszerte megünnepelték a Tanítók Napját A fővárosban és az egész országban radononként rendezett ünnepi gyűléseken méltatták azokat a szép eredményeket, amelyeket a tanárok és tanítók az ifjú nemzedék oktatásában és nevelésében, az új típusú honpolgár, a szocializmus és kommunizmus építése kialakításában elértek. Az ünnepi gyűlések ugyanakkor alkalmat nyújtottak a tanügyi dolgozóknak, hogy kifejezzék hálájukat a párt és a kormány iránt azért a gondoskodásért, amellyel életszínvonaluk állandó emelését és kedvező munkafeltételeik megteremtését biztosítja. Jó alkalom volt ez arra is, hogy a tanárok és tanítók lelkes vállalásokat tegyenek azoknak a nagyszerű feladatoknak a valóraváltására, amelyeket a III pártkongresszus az oktatás és kultúra fejlesztése terén kijelölt számukra. (Agerpres) Tudományos ülésszak Marosvásárhelyen (Tudósítónktól). Szerdán, június 29-én, ünnepélyes keretek között megnyílt a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet III. tudományos ülésszaka. Az ünnepségen jelen voltak: Jakab István, a tartományi pártbizottság titkára, Vargancsik István, a városi pártbizottság első titkára, dr Voinea Marinescu professzor, egészségügyi miniszter, a néptanács képviselői valamint a testvérintézetek küldöttei. A megjelenteket Andrásoffszky Tibor professzor, az intézet rektora üdvözölte, majd az oktatók tudományos kutatási feladatait ismertette részletesen a Román Munkáspárt III kongresszusa dokumentumainak fényében. A tartományi néptanács végrehajtó bizottságának nevében Szilágyi Margit alelnök kívánt sok sikert az ülésszak munkálataihoz, majd a testvérintézetek küldöttei szólaltak fel. Dr. Voinea Marinescu professzor, egészségügyi miniszter a III pártkongresszus nagy jelentőségének méltatása után részletesen ismertette az ország gyors ütemű egészségügyi fejlődését. ELŐRE A hatéves terv az egész dolgozó nép munkaprogramja (Folytatás az 1. oldalról) hászati, gépgyártó, a vegyipari, a könnyű- és élelmiszeripari üzemeket maximális teljesítőképességig fejleszszük. Gazdasági életünk fellendülésének arányában méginkább megváltozik az ipari munka jellege. A nehéz fizikai munka fokozatos megszüntetése és az egészségi szempontból káros munkák kiküszöbölése céljából, valamint a termelés és a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése és a termékek minőségének javítása érdekében a 111. pártkongresszus olyan feltételek megteremtését irányozza elő, amelyek lehetővé teszik az automatizálás bevezetését, majd egyre szélesebb körű kiterjesztését valamennyi iparágban. A hazai tudományos kutatómunka eredményeit felhasználva és a szocialista tábor országai közötti sokoldalú műszaki-tudományos együttműködés eredményeként 1965-ben a nyersvastermelés 83 százalékát, az acéltermelés 98 százalékát, az ammóniáktermelés 95 százalékát, a cukortermelés 90 százalékát, a finomított olaj termelésének 86 százalékát olyan ipari berendezésekkel állítjuk elő, amelyeknek fő műveletei automatizálva vannak. A gépgyártó és fémfeldolgozó iparban pedig elektronikus berendezéseket, univerzális marógépeket, programvezérlésű gépeket állítunk be az alacsony termelékenységű közönséges szerszámgépek helyett.. A korszerű gépi felszerelés azonban csak egyik oldalát képezi a műszaki fejlesztésnek. Az üzemekben és gyárakban mindinkább tömegjelleget ölt az újítómozgalom, amely munkásosztályunk, és műszaki értelmiségünk kiapadhatatlan alkotókészségének és magasfokú gazdálkodási szellemének nagyszerű bizonyítéka. Sokszáz millió lej terven felüli jövedelmet, a munkatermelékenység számottevő növekedését és az önköltség csökkentését eredményezte újítóink és ésszerűsítőink egyre gazdagabban kibontakozó tevékenysége. Az ipar állandó gyorsütemű fejlődése az új technika alkalmazása nemcsak számbelileg több, hanem szakmailag magasabb képzettségű munkásokat is igényel Az elmúlt években felnőtt a fiatal szakmunkások nemzedéke, akik már a szocialista iskolákban és vállalatokban sajátították el a szakmai ismereteket, akik az idősebb, tapasztaltabb szakmunkások mellett eredményeikkel ma már egyre inkább hallatnak magukról. Az elkövetkezendő időszakban méginkább kibővül és színvonalasabbá válik a műszaki oktatás s 1965-ig több mint 350.000 szakmunkás és technikus kerül ki a műszaki iskolák padjaiból. Az élet azonban azt igazolta, hogy nem elégedhetünk meg ennyivel. Napról napra hatalmas léptekkel fejlődik a technika s ezzel a fejlődéssel csak úgy tarthatunk lépést, ha szüntelenül gondot fordítunk valamennyi munkás szakmai és általános rűveltségének gyarapítására A szocialista gazdaság sikerei, a munka termelékenységének emelkedése és az önköltség csökkentése lehetőséget nyújt arra, hogy egyre szebbé, gondtalanabbá tegyük a dolgozók életét. Munkásaink, mérnökeink és technikusaink tudatában vannak annak, hogy a gazdasági hatékonyságra való törekvésnek, a termelési költségek csökkentésének, s a minőségért folyó harcnak nagy jelentősége van az életkörülmények megjavításában. Ezért köszöntötte valamennyi üzem és vállalat munkaközössége kimagasló termelési eredményekkel pártunk III. kongresszusát s a kongresszus lelkesítő célkitűzéseinek nyomán vállalta, hogy nemcsak teljesíti, hanem túl is szárnyalja a hatéves terv első évének előirányzatait. ..Biztosítjuk a kongresszust, hogy mi a célöntők nem kíméljük erőnket a párt által kitűzött feladatok teljesítéséért, a párt bölcs politikájának valóraváltásáért“ — mondotta Stefan Tripsa elvtárs a Szocialista Munka Hőse a párt III. kongresszusán s szavai nemcsak a vajdahunyadi olvasztárok, hanem egész munkásosztályunk odaadását és Szilárd elhatározását tükrözték. Történelmi jelentőségű sikereink s jövőnk teljes nagyszerűségében kitárulkozó képe lelkes, alkotó munkára ösztönzi szocialista iparunk dolgozóit, egész népünket, amely a párt vezetésével biztos és szilárd léptekkel halad a szocialista országok nagy családjában, a szocializmus kiteljesítésének útján. Új művészi albumok A „Meridiane“ kiadó gondozásában új albumok jelentek meg ,,Romániai képek“ és ,,Az egyetemes festészet mesterei a romániai múzeumokban“ címmel. Az első, 240 oldalas album, fekete-fehér és színes képei a nagyüzemekben és az építőtelepeken folyó munkát, városaink és falvaink életét ábrázolják. A másik album a múzeumainkban kiállított mesterművek 120 színes reprodukcióját tartalmazza. A reprodukciókat Gh. Oprescu akadémikus magyarázó szövege kíséri. Mindkét albumot orosz, angol, francia és német nyelven is kiadták. texas Államban, Jusa) a Mexikói-öböl partján a felhőszakadás hatalmas áradást okozott. Az árvíz következtében nyolc ember életét vesztette, két személy nyomtalanul eltűnt. AZ .If. L. CARAGIALE“ Nemzeti Színház Comedia termében kedden este bemutatták az idei évad tizenegyedike és egyúttal utolsó premierjét, Lev Tolsztoj világhírű regényének, a Feltámadásnak színpadi változatát. A darab főbb szerepeit Marcela Rusu, Geo Barton, Gh. Cozorici, Irina Rachiteanu- Sirianu, Elvira Godeanu, Natasa Alexandra alakították. GEORGE ENESCU halálának 5. évfordulója alkalmából, a sztálinvárosi filharmonikus zenekar kedden este ünnepi hangversenyt rendezett Dinu Niculescu érdemes művész vezényletével. KEDDEN ELUTAZOTT Bukarestből Anton Strand, a svédországi Békevédelmi Bizottság titkára, aki a Román NK Országos Békevédelmi Bizottságának meghívására ellátogatott országunkba. AZ ORSZÁG KÜLÖNBÖZŐ vidékeiről több mint 5000 dolgozó, pionír és iskolás érkezett meg e napokban a hegyvidéki üdülőhelyekre és nyári táborokba. A nyaralók ellátásáról, gyógykezeléséről és szórakoztatásáról meszszemenő gondoskodás történt. TANÁCSKOZÁST TARTOTTAK a sztálinvárosi fémipari vállalatok élmunkásai. A helyi szakszervezeti tanács kezdeményezésére megrendezett tanácskozáson az élmunkás olvasztárok és esztergályosok beszámoltak arról hogyan sikerült megszüntetniük munkájukban a selejtet, egyúttal felajánlották, hogy támogatni fogják csoportjuk minden tagját a selejt teljes vagy részleges felszámolásában, munkájuk tovább javításában A CARPATI TURISTA hivatal két kirándulást rendez a Csehszlovák Köztársaságba a brnoi nemzetközi vásár alkalmából. Az első kirándulásra szeptember 10—19., a másodikra szeptember 13—22. között kerül sor. SZOKATLANUL HIDEG az idő Uruguayban. Montevideoban június 27-én a hőmérséklet mínusz három fok volt, Sarandiban pedig elérte a mínusz öt fokot. NAGYTÁVOLSÁGÚ POSTAGALAMB versenyt rendez Bukarest-Prága között az RNK Galambbarátainak Szövetsége, a Csehszlovák Köztársaság Galambbarátainak Központi Szervezetével karöltve. Pénteken, júliusén mintegy 10.000 postagalamb érkezik Csehszlovákiából Bukarestbe, ahonnan szombat reggel 5 órakor, a baneasai állomás közeléből indítják útnak őket. BEFEJEZŐDÖTT a nuceti (Ploesti tartomány) haltenyésztő kísérteti állomáson tartott haltenyésztési tanfolyam, amelyen Bukarest, Suceava és Iasi tartományi kollektivisták vettek részt. Július folyamán még két ilyen haltenyésztő tanfolyamot létesítenek az országban. VERDI OTHELLOJÁT mutatta be temesvári vendégszereplése során a kolozsvári Állami Opera együttese. Bemutatásra kerül még „A négy faragatlan“ című zenés komédia és a ,,Bohémélet“ is. AZ ORSZÁG VASÚTI FORGALMISTÁI közötti verseny célkitűzése csökkenteni a tolatási időt, ésszerűbben kihasználni a vagonokat. A szállítmányok megfelelő összpontosításával csupán az utóbbi három hónap során az egész vasúthálózat viszonylatában több mint 700.000 perccel sikerült csökkenteni a tolatási időt. A versenyben élen járnak a pitesti, cimpulungi, kolozsvári, petrozsényi, konstancai és más forgalmi szabályozók. A FŐVÁROSI KÖZTÁRSASÁG TÉRI új park létesítése során egy XVIII. századbeli ház padlója alatt vászonba varrt érmeket fedeztek fel. A kincs különböző eredetű ezüst- és aranypénzekből áll. Az érméket a bukaresti Várostörténeti Múzeumban megtisztították és megállapították, hogy a lelet 315 török ezüst tallért, 2 Mária Terézia korabeli osztrák ezüst pénzt, két orosz rubelt, 18 különböző veretű török aranypénzt, és hat 1808—1809 között vert hollandi arany dukátot tartalmaz. A VASÚTI ÉS GÉPKOCSISZÁLLÍTÁSI egységekben javában folyik az új termés elszállításához szükséges szállítóeszközök előkészítése. A vasúti vagonellenőrző és javítóműhelyek külön tömítőcsoportokat alakítottak, amelyek 20 nap leforgása alatt megjavították és gabonaszállításra alkalmassá tették a szükséges vasúti kocsik 60 százalékát. KORSZERŰ, paradicsompaszta-készítő gépsorokat szerelnek fel a Bukarest tartományi „Valea Rosie“ és az aradi „Refacerea“ konzervgyárban. A berendezések már az idén megkezdik a termelést. „ CSUPÁN ÖT NAP alatt 45 darab KD 35 típusú fecskendő-szivattyút gyártott terven felül Vasile Cazan brigádja a szinajai I. C. Frimu gyárban. Ennek és a többi brigád jó munkájának köszönhetően június 20. és 29. között 150 ilyen szivattyú készült az üzemben terven felül. Az utóbbi időben foganatosított technikai-szervezési intézkedések eredményeként a tavalyihoz viszonyítva több mint 100 lejjel csökkent minden egyes fecskendő-szivattyú előállítási ára. A KÖZELMÚLTBAN vezették be, igen jó eredménnyel a fővárosi 1. számú Comaliment élelmiszeráruházban a telefonmegrendeléseket. Az árukiszolgálásnak ez a praktikus formája olyan jól bevált, hogy a módszert még két Comaliment áruházban vezették be. KÖZPONTI BETONKEVERŐ ÁLLOMÁST helyeztek üzembe Bakóban, a lakásépítkezések költségének csökkentése érdekében. Az egész gyártási eljárást (a homok kitermelése, osztályozása, a betonkeverőgépbe való töltése stb.) gépesítették. A város röviden építőtelepét ellátó betonkeverő központ üzembehelyezésével , köbméterenként 15 lejjel csökkent a beton önköltsége. NEMRÉG AVATTÁK FEL a bukaresti Falumúzeum 50. házát — egy Husi rajonbeli paraszthajlékot. A ház egyik téglájába bevésve ott az építési év 1844. A házban és a ház udvarán megtalálhatók az egykori paraszti élet kellékei, amelyek közül nem hiányzik a kukorica- és búzadaráló sem TÖBB MINT 300 TONNA folyékony acélt termeltek terven felül a sztálinvárosi Vörös Zászló üzem acélöntői mostanáig s ezzel egész évi terven felüli vállalásukat teljesítették. Az acéltermelés növekedésével egyidejűleg elérték az acélöntöde történetében eddig előforduló legalacsonyabb selejtet, 8,54 százalékot az 1959. évi 11,80 nal szemben. ÉV ELEJÉTŐL mostanáig 23.000 darab hajlított bútort gyártott terven felül a pankotai Rásáritul bútorgyár. BULGÁRIA FŐVÁROSÁNAK nem sokára kikötője lesz. Szófiát 17 km hosszú, 30—50 méter széles csatorna köti majd össze a Pancsearova melletti mesterséges tóval. ÖNKISZOLGÁLÓ ÜZLET nyílt a gyergyószentmiklósi fogyasztási szövetkezet keretében. Ez az első önkiszolgáló élelmiszerüzlet a Magyar Autonóm Tartományban. HAZAFIAS MUNKANAPOT tartottak a napokban a ploesti Május 1 üzemben. Ez alkalommal az üzem dolgozói több mint 12.000 önkéntes munkaórát végeztek. HARMINC NAPPAL határidő előtt kezdték meg az egeresi drótkötélpálya próbabejáratását. Ezen a 3 kilométernél hosszabb pályán szállítják a Kaolint a bányából az egeresi állomásra. VALDIVIÁBÓL (Chile) ismét földrengést jelentettek. A város lakosai már annyira megszokták a több mint egy hónapja tartó sorozatos földrengéseket, hogy csak akkor menekülnek a szabadba, ha már repedeznek a házak falai. NAPONTA EZER PÁR gumicipőt gyártott terven felül június 20. óta a fővárosi Uzinele Chimice Romíno üzem munkaközössége. A CEC nyereménykötvények húzása Június 30-án tartották meg a fővárosban CEC nyereménykötvények rendes havi, valamint rendkívüli húzását, amelyen pénz- és tárgynyeremények kerültek kisorsolásra. A rendkívüli húzás 100.000 tejes főnyereménye a 32.999 sorozatú, 47. számú nyereménykötvénynek jutott. 75.000 lejt nyert a 04548 sorozatú, 48. számú nyereménykötvény. 50.000 lejt nyertek az 05025 sorozatú, 01 számú, valamint a 27.567 sorozatú, 08 számú nyereménykötvények. A havi húzáson 1238 nyereményt, a rendkívüli húzáson pedig 745 nyereményt osztottak ki A két húzás nyereményeinek értéke összesen 2.815.000 lej. A pénznyereményeken kívül tárgynyereményeket, valamint külföldi kirándulásokat nyertek a következő nyereménykötvények : 01908 sorozat 19 szám; 02357 sorozat 43 szám ; 06450 sorozat 31 szám; 14116 sorozat 21 szám; 18870 sorozat 04 szám ; 19132 sorozat 13 szám ; 22142 sorozat 12 szám ; 33682 sorozat 12 szám. A nyereményes CEC-betétkönyvek húzása A CEC nyereményes betétkönyvek, június 30-i negyedévi húzásán az alábbi végződésű betétkönyvek számait húzták ki : 824 — 250 százalékkal ; 143 — 200 százalékkal ; 727 és 884 - 100 százalékkal ; 069, 191, 456, 495, 572, 633, 679 és 919 — 50 százalékkal; 065, 228, 234, 331, 399, 548, 786 és 939 — 25 százalékkal. Az összes nyereményeket a nyertes betétkönyvek negyedévi átlagegyenlege után számítják. 1960. július L, péntek Nyári délután a Cismigiuban '(Agerpres felvétel?