Előre, 1960. november (14. évfolyam, 4045-4070. szám)
1960-11-01 / 4045. szám
2 és a Mezőgazdasági Minisztérium nem gyakorol megfelelő ellenőrzést fölöttük. A talajjavítás terén az erőfeszítéseket a megkezdett munkálatok befejezésére és a már előkészített területek ésszerű hasznosítására kell összpontosítani. Biztosítani kell egyúttal valamenynyi öntözéses művelésre előkészített terület hasznosítását és az öntözött növényeknek megfelelő differenciált agrotechnika alkalmazását. Az öntözési és lecsapolási munkálatok megkezdését a felső szerveknek pontos tervek és kellő műszakigazdasági tanulmányok alapján kell jóváhagyniuk; ezeknek a kidolgozásánál figyelembe kell venni a víz sokoldalú és komplex hasznosítását — a vízrajzi medencék rendezésének azElvtársak ! Az 1961 évi pénzügyi terv olyan összegeket irányoz elő, amelyek a jövő évre teljes egészében biztosítják a népgazdaságfejlesztés feladatainak finanszírozását. A gazdaság szükségleteinek pénzügyi fedezésében a legfontosabb hozzájárulást azok a felhalmozások képviselik, amelyeket az állami szocialista vállalatok adnak, s amelyek az 1960 évi 48 százalékkal szemben az összjövedelemnek csaknem 51 százalékára emelkednek 1961-ben és meghaladják a 38 milliárd lejt. A beruházások és államunk más gazdasági akcióinak szüntelen gyarapodása megköveteli, hogy a párt és állami szervek nagy figyelmet fordítsanak a felhalmozások megvalósítására és túlteljesítésére. Ezen a téren pozitív tényként hangsúlyozni kell, hogy a komoly gondoskodás s rendszeres erőfeszítések nyomán megnövekedett a vállalatok jövedelmezősége. Az Erdőgazdasági Minisztérium egységei például az év első nyolc hónapjára előirányzott 180 millió lej értékű önköltségcsökkentési feladatokkal szemben 241 millió lej értékű önköltségcsökkentést értek el, ami a népgazdaságunkban még létező nagy tartalékok bizonyítéka. Szükséges, hogy a minisztériumok és a vállalatok még alaposabban foglalkozzanak e tartalékok feltárásával és hasznosításával, a vállalatok jövedelmezőségének szüntelen növelésével. A normán felüli készletekben még haszontalanul lekötött anyagi értékek bekapcsolása a gazdasági körforgásba jelentős forrása a többlettermelés és a nagyobb volumenű beruházások megvalósításának. Hogy ez a feladat mennyire fontos, az kiderül abból a tényből, hogy 1960 közepén a normán felüli készletek értéke az egész népgazdaságban körülbelül hárommilliárd lejt tett ki. A létező normán felüli készletek értékesítése és ezek létrejöttét meghatározó okok kiküszöbölése érdekében, a minisztériumok és a vállalatok vezetőségeinek, a néptanácsok végrehajtó bizottságainak határozott intézkedéseket kell tenniük, hogy biztosítsák az ellátás operatív egybehangolását a termelési feladatokkal és csakis olyan termékeket gyártsanak, amelyek eladása biztosítva van, ugyanakkor nagyobb felelősségtudattal kell kiadni a megrendeléseket és fokozott mértékben kell ellenőrizni a termékek minőségét. Meg kell javítani a normán felüli készletek értékesítésének szabályozását, úgy, hogy ezek sokkal gyorsabban kerüljenek vissza a gazdasági körforgásba. A pénzügyminisztérium, az Állami Bank, a Beruházási Bank és a Mezőgazdasági Bank gyakoroljon hatékonyabb ellenőrzést a normán felüli készletek felfedése fogó terve keretében, a munkálatok jóváhagyásánál pedig az legyen az alapvető szempont, hogy az öntözetlen növénytermesztéshez viszonyítva nagyobb terméshozamot és alacsonyabb önköltséget kell elérni az öntözött területeken. El kell terjeszteni az öntözött növénytermesztésben szerzett tapasztalatokat, s megfelelő számú felső és középkádereket kell kiképezni, akik képesek arra, hogy a lehető legjobban hasznosítsák a talajjavítási munkálatokat és értenek az öntözött növénytermesztés agrotechnikájához. Elvtársak ! A népgazdaság fejlődése meghatározza azt, hogy 1961-ben az általánosan használt áruszállítási eszközök forgalma több mint 8 százalékkal növekedjék az előzetes számítások szerinti 1960-as forgalomhoz viszonyítva, és értékesítése, valamint az újabb ilyen készletek létrejöttének megelőzése érdekében. Az anyagi termelés ágainak gyorsütemű fejlődése kifejezésre jut a nemzeti jövedelem növekedésében, amely az előirányzat szerint 1961-ben mintegy 15 százalékkal lesz nagyobb az 1960. évinél. Ezáltal újabb lehetőség nyílik arra, hogy a termelés szüntelen bővítésével párhuzamosan biztosítsuk a dolgozók életszínvonalának rendszeres növelését. A munka termelékenységének növekedésével egyidejűleg a népgazdaságban foglalkoztatott dolgozók száma a jövő évben több mint 200 ezerrel emelkedik. A dolgozók fizetésből származó pénzjövedelme csaknem 11 százalékkal lesz nagyobb mint 1960-ban. Előirányzat szerint a jövő évben több mint 1 milliárd lejjel növekszik a parasztságnak az államnak eladott mezőgazdasági terményekből származó pénzjövedelme. A dolgozók vásárlóerejének növekedésével összhangban, a szocialista kereskedelem csaknem 15 százalékkal több árut hoz forgalomba, mint 1960- ban; 10 százalékkal fog növekedni a lakosságnak nyújtott szolgáltatások volumene. Pártkongresszusunk hangsúlyozta a szakképzett káderek képzésének fontosságát minden fokon, kiemelte az iskoláztatás kiterjesztésének és megjavításának szükségességét. A nappali tanfolyamok elsőéves hallgatóinak száma több mint 7000-rel növekszik a múlt évhez képest. Hogy jobb körülmények között biztosítsuk a főiskolai oktatást, a jövő évben újabb előadótermeket, laboratóriumokat stb. adunk át a használatnak, összesen több mint 36.000 négyzetméternyi területen; hozzákezdünk a bukaresti Politechnikai Intézet építéséhez. Újabb diákotthonok épülnek csaknem 11.000 férőhellyel és étkezdék, körülbelül 12.500 diák részére. A középiskolák befogadóképessége további 3200 tanteremmel bővül s tovább bővítik a szakmai és műszaki iskolák befogadóképességét is. Az oktatás fejlesztésének szükségleteire előirányzott beruházások volumene 1961-ben 429 millió lej lesz, ami 1960-hoz képest 42 százalékos növekedést jelent. Kibővül a kulturális tevékenységhez szükséges műszaki-anyagi alap; újabb 22 filmszínházat nyitunk meg összesen 14.000 férőhellyel, a falvakon újabb 640 mozi létesül, két új rádióállomást szerelünk fel és egy televíziós állomást építünk. A dolgozók egészségvédelmének megjavítása céljából 20 rajon és városi poliklinikát létesítünk és a különböző városokban és munkásközpontokban növeljük a kórházak kapacitását. Községgazdálkodás céljaira — elsősorban a városok vízellátására és csatornázására — 13 százalékkal naA jövő évben folytatjuk a vonatok vontatásának korszerűsítését újabb 12 darab 2100 lóerős Diesel villanymozdony beállításával, és megkezdjük a Bukarest-Brassó vasútvonal villamosítását ; a vasút tehervagon parkja 3100 új, korszerű vagonnal bővül. A közszállítás gépkocsiparkja több mint 4100 tehergépkocsival gyarapszik. Folytatjuk az utak korszerűsítését, az útépítő szervezeteknek tovább kell csökkenteniük az önköltséget és javítaniuk a minőséget. Növekszik a kikötők kapacitása azáltal, hogy újabb darukkal és más, nagy termelékenységű gépi felszerelésekkel látjuk el őket. A tengeri flotta 8 új, összesen 46.000 tonnányi hajóval, a folyami flotta pedig 29, összesen 29.000 tonna kapacitású hajóval gyarapszik. gyobb alapokat irányozunk elő, mint 1960-ban, így 1961-ben még kb. 320 km vízelosztó vezetéket fektetünk le és 140 km-rel kibővítjük a csatornahálózatot. További erőfeszítéseket teszünk, hogy javítsuk a dolgozók lakáskörülményeit. 1961-ben felépítünk és használatba adunk 1,1 millió négyzetméter lakófelületet, ami kb. 37.000 lakásnak felel meg és a folyó évi eredményekhez viszonyítva több mint 20 százalékos növekedést jelent. A kitűzött feladatok megvalósítása érdekében véget kell vessünk az 1960-ban megnyilvánult hiányosságoknak. Idejében kell meghatározni az új építkezések elhelyezését és biztosítani a terveket,felhasználva a legsikerültebb és leggazdaságosabb típusterveket. Az utóbbi években sok szép épületet emeltünk, ezeket gyors ütemben sikerült felépíteni és a dolgozók jogos elismerésének örvendenek. Mindazonáltal még vannak hiányosságok, főként a befejező munkálatok és a belső szerelések minősége tekintetében. Határozottan hozzá kell látni a befejező és szerelési munkálatok minőségének lényeges megjavításához, hogy tartós, szép és kényelmes lakásokat építsünk. E feladat megvalósításáért a szereléshez és befejezéshez használt anyagokat és épületasztalos anyagokat termelő vállalatoknak sürgősen meg kell javítaniuk a termékek minőségét és bővíteniük kell a választékot. Az építővállalatoknak kiképző iskolákat kell szervezniük a szerelési és a befejező munkák minden szakmájában dolgozó munkások és technikusok számára; ezeket az iskolákat a szakmai ismeretek elsajátítása érdekében saját műhelyekkel kell ellátni s ugyanakkor meg kell szervezni a tanulók építőtelepi gyakorlatát. Meg kell javítani a szerelő és befejező munkákat végző munkások fizetési rendszerét az építőtelepeken, hogy nagyobb mértékben tegyék őket érdekeltté a kiváló minőségű munkák elvégzésében. A helyi pártszerveknek és a néptanácsok végrehajtó bizottságainak biztosítaniuk kell a lakásépítésre előirányzott alapok megfontolt felhasználását, figyelemmel kell követniük az új lakások felépítését és határidőn belüli átadását, meg kell adniuk minden segítséget az építkezések minőségével kapcsolatos kérdések megoldásához, mindezt oly módon, hogy 1961-ben azonos eszközökkel, jobb, kényelmesebb lakások épüljenek. Elvtársak, ezek az 1961. évi népgazdaságfejlesztési terv tervezetének alapvető előirányzatai. ★ Tervszerűsítési tevékenységünk pozitív eredményeként kell számontartanunk, hogy a Politbüro irányelveinek és határozatainak alapján az Állami Tervbizottság, a minisztériumok, a néptanácsok végrehajtó bizottságai és a vállalatok jobban és három hónappal az év megkezdése előtt készítették elő a terv tervezetét. Amikor a terveket elküldték a vállalatoknak, a tartományi pártbizottságok termelési áganként munkaüléseket tartottak, miniszterek, miniszterhelyettesek, főtitkárok, vezérigazgatók, igazgatók s az Állami Tervbizottság és a minisztériumok más kádereinek, a vállalatvezetőségek, a pártszervezetek, a szakszervezetek és az IMSZ-szervezetek részvételével. Ezeken az üléseken elemezték a terv teljesítését 1960 első 9 hónapjában s megvitatták az 1961 évi tervfeladatokat s rámutattak arra, hogy milyen újabb tartalékok vannak a termelés és a munkatermelékenység növelésére, valamint a megtakarításokra. A vállalatokban jelenleg osztályok, részlegek és műhelyek szerint bontják fel a tervet, hogy majd a plenáris ülés után mindegyik vállalat tervét megvitassák az összes munkásokkal, mérnökökkel és technikusokkal. A minisztériumoknak és vállalatoknak, amelyek már három hónappal az év kezdete előtt ismerik az 1961-es tervfeladatokat teljes mértékben fel kell használniuk ezt a tényt az összes műszaki, szervezési és gazdasági intézkedések foganatosítására, amelyekkel már az év első napjaiban biztosíthatják a termelés egyenletes ütemét. Az egész népgazdaság tevékenységének ütemes kibontakozását biztosítani kell azzal, hogy a vállalatok, osztályok, részlegek és műhelyek feladatait pontosan meghatározzák, kidolgozzák a műszaki dokumentációs anyagokat, megkötik a gazdasági szerződéseket a vállalatok ellátására és a termékek eladására, megállapítják a hazánkban gyártott és külföldről importált gépek és felszerelések jellegzetességeit, elkészítik a grafikonokat a beruházás és főjavítási tervek kidolgozására, gondoskodnak a szükséges káderekről és azok kiképzéséről. Részletesen össze kell állítani az egyes komplex termékek előállításában együttműködő vállalatok közötti kooperációs terveket, megállapítva minden egyes vállalat menynyiségi és minőségi feladatait, valamint a szállítási grafikonokat. Az új év elejéig foganatosítandó szervezési intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy minden egyes vállalat pontosan ismerje feladatait, biztosítaniuk kell az állami terv mutatóinak nagyobb stabilitását, elkerülve ezzel azt, hogy a tervfeladatokon időközben változtassanak és megzavarják a termelési tevékenység ütemes kibontakozását. A gazdasági egységek fő tevékenységére vonatkozó jövedelemtervnek összhangban kell lennie a termelési tervvel és a termelési költségek csökkentésére vonatkozó tervvel. Ezért biztosítani kell, hogy minden gazdasági vállalat 1961 évi pénzügyi terve ez év végéig véglegesítve legyen. A Pénzügyminisztérium, a minisztériumok és a néptanácsok végrehajtó bizottságai gondoskodjanak a jövedelmeknek az állami terv gazdasági mutatóival való összeegyeztetéséről, majd pedig, a pénzügyi tervek jóváhagyása után, a tervteljesítés egész folyamatában kövessék figyelemmel ennek betartását. Elvtársak! Az 1961 évi terv teljesítése megköveteli, hogy a minisztériumok, központi gazdasági szervek, a néptanácsok végrehajtó bizottságai, a vállalatok és az összes gazdasági egységek vezetőségei tovább javítsák munkájukat. A pártszervek és pártszervezetek fejtsenek ki széleskörű politikai és szervező munkát, hogy mozgósítsák a dolgozókat a termelési tervek teljesítésére, a munkatermelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére, a termékek minőségének megjavítására, az építkezések határidőben való átadására és az új technika bevezetésére a termelésben. Vállalataink pártszervei és pártszervezetei gazdag tapasztalatra tettek szert a magasabb termelékenységért, az önköltség szüntelen csökkentéséért, a belső tartalékok feltárásáért és hasznosításáért folytatott harc irányításában. A dolgozók nagyjelentőségű felajánlásai és a végrehajtásuk során elért eredmények világosan megmutatták az utóbbi években, hogy milyen hatalmas erőt jelent a dolgozók szocialista öntudatából fakadó kezdeményezőkészség és gazdálkodási érzék. Az 1961 évi terv minél kedvezőbb végrehajtása érdekében általánosítani kell azokat a hasznos tapasztalatokat, amelyeket a pártszervezetek a dolgozók alkotó energiájának mozgósításában, az egyes munkahelyek konkrét lehetőségeinek alapos elemzésében szereztek. A párt-, a szakszervezeti, és az IMSZ-szervek, a vállalatok vezetőségei foglalkozzanak alaposabban és nagyobb figyelemmel a tervezés és a terv felbontásának kérdéseivel, a pénzügyi kérdésekkel, a vállalatok közti kooperációval, és tegyék meg az intézkedéseket a még fennálló hiányosságok kiküszöbölésére, a gazdaság szakszerűbb irányításának biztosítása érdekében. Meggyőződésünk, hogy dolgozóink a párt vezetésével, — amely a jövő esztendőben üli meg fennállásának és a dolgozók boldogulásáért folytatott harcának 40. évfordulóját —, biztosítják az 1961. évi népgazdaságfejlesztési terv teljesítését, s újabb, jelentős sikereket érnek el a hazánk további felvirágoztatásáért folyó küzdelemben. Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs előterjesztése (Folytatás az 1. oldalról) A felhalmozások növeléséért, a dolgozók életszínvonalának szüntelen emeléséért ★ A beruházások volumenének növekedése A gazdaság megnövekedett felhalmozásai lehetővé teszik azt, hogy 1961-ben az állami alapokból eszközlendő beruházások összege 27,9 milliárd lejre növekedjék, ami 24 százalékos gyarapodást jelent az 1960. évi beruházásokkal szemben. Az 1961-es terv tervezetében előirányzott beruházások — mind öszszegük, mind a különböző gazdasági ágak közötti elosztásuk tekintetében — biztosítják a népgazdaság arányos fejlődésének szükségleteit. Az összberuházásokból 15,6 milliárd lej jut az iparra, 26 százalékkal több mint 1960-ban, s ennek majdnem egyharmada az energetikai és fűtőanyagiparra, több mint 24 százalék a fém- és gépiparra, 20 százalék a vegyiparra, cellulózé és papíriparra, 7,6 százalék az erdőkitermelésre és a fafeldolgozó iparra. 1961-ben 26 új vállalat és 34 új üzemrészleg kezdi meg működését, 96 vállalatot és üzemrészleget pedig kibővítünk illetve új felszereléssel látunk el. Az állami alapokból eszközölt mezőgazdasági beruházások 20 százalékkal növekednek, a szállítások és a távközlés fejlesztésére és korszerűsítésére fordított beruházások 27 százalékkal, társadalmi, kulturális és tudományos célokra szánt beruházási alapok pedig 18,6 százalékkal. A tervtervezet 1961-re 25,5 milliárd lej összmennyiségű állóalapok működésbe állítását irányozza elő. Az objektumoknak a tervben megjelölt időpontban történő üzembehlyezése a beruházási terv legfontosabb mutatója. A minisztériumoknak ennek érdekében intézkedniük kell, hogy idejében gondoskodjanak a tervrajzokról, az építőtelepeknek építőanyagokkal és felszerelésekkel történő ellátásáról, az üzembehelyezéshez szükséges gépek és berendezések idejében történő beszerzéséről és az új vállalatokhoz szükséges személyzet kiképzéséről. Az építőtelepek munkájának zavartalan menetét olykor a tervrajzok hiánya hátráltatja: meg kell tenni a kellő intézkedéseket a tervezőintézetek munkájának megjavítására, a meglévő műszaki dokumentáció jobb felhasználása, a tervrajzok egyszerűsítése és kidolgozási idejének lerövidítése révén. A tervrajzokat, mielőtt a felső szervek elé kerülnének jóváhagyás végett alapos elemzésnek kell alávetni, főleg a műszaki színvonal a termelőkapacitás, az építkezési megoldások, a javasolt termelési gazdaságosság és az építkezés helyére vonatkozó indítványok szempontjából A beruházások és építkezések megnövekedett arányai szükségessé teszik a magas felkészültségű tervezők ésszerűbb felhasználását oly módon, hogy tudásuk és tapasztalatuk teljes mértékben érvényesülhessen az alkotó és irányító munkában. A minisztériumok vezetőségeinek és a néptanácsok végrehajtó bizottságainak irányítaniuk kell a tervező intézetek és a műszaki-tudományos tanácsok tevékenységét, meg kell erősíteniük ezeket a szerveket, az illető ágakban legjobban felkészült káderekkel, hogy a tervrajzok elkészítésénél a legésszerűbb műszaki és gazdasági megoldásokat alkalmazzák. A külkereskedelmi terv 1961-re előirányozza a kereskedelmi árucsere-forgalom mintegy 11 százalékos növekedését 1960-hoz viszonyítva. A jövő évi kivitelt a jobb összetétel jellemzi, ami lehetővé teszi kivitelre szánt termékeink magasabbfokú értékesítését. A gép és felszerelés kivitel 31 százalékkal növekszik, a vegyipari termékek kivitele 35, a faipari termékeké 13, az élelmiszeripari termékeké 7 százalékkal növekszik, főként a termékek feldolgozott állapotban történő kivitele révén. Az iparunk új technikával való felszereléséhez szükséges magas technikájú felszerelések, berendezések és gépek behozatala 11 százalékkal, a nyersanyagok és segédanyagok behozatala 10 százalékkal növekszik. A jelenlegi körülmények között, amikor országunk több és változatosabb, nagyobb választékú és jobb minőségű exportcikkel rendelkezik, a Kereskedelemügyi Minisztériumnak fokoznia kell a külföldi piacok tanulmányozását a kereskedelmi kapcsolatok kibővítése céljából. A termelő vállalatok műszaki személyzetének és a külkereskedelmi vállalatoknak egyaránt meg kell erősíteniük a kivitelre szánt árucikkek minőségi és átvételi ellenőrzését. Exportcikkeinknek tükrözniük kell országunk lehetőségeit és műszaki színvonalát. Nagyobb figyelmet kell fordítani az exportáruk jövedelmezőségének kérdésére. A külkereskedelmi műveletekben előnyös gazdasági eredmények eléréséhez szükséges, hogy a minisztériumok és a vállalatok ismerjék és alaposan foglalkozzanak a termékek árának csökkentésével, hogy ily módon alacsonyabb árfolyamon térüljön a kivitt áruk fejében kapott valuta és szüntelenül növekedjék az exportált áruk jövedelmezősége. A külkereskedelem volumenének növekedése szükségessé teszi, hogy a Kereskedelemügyi Minisztérium hozzáértő technikusokkal és közgazdászokkal erősítse meg külföldi gazdasági kirendeltségeit és nagyobb gondot fordítson a külföldön dolgozó káderek oktatására és képzésére. fl! ! fl Re 1960. november 1., kedd Befejeződtek az Al. I. Cuza Egyetem centenáriumi ünnepségei Iasiban vasárnap befejeződtek az Al. I. Cuza egyetem centenáriumi ünnepségei. Az egyetem Mihail Eminescu dísztermében megtartott záróünnepségen részt vett számos akadémikus, az Akadémia levelező tagjai, az Al. I. Cuza egyetem, a bukaresti C. I. Partion egyetem, a kolozsvári Babes- Bolyai egyetem és más főiskolai intézetek vezetőségi tagjai és tanügyi káderei, az Akadémia intézeteinek és fiókintézeteinek, valamint más tudományos kutatóintézetek és központok munkatársai, 23 ország 37 egyetemének képviselői, meghívott vendégeink egyetemi hallgatók. Ion Creanga professzor, az Al. I. Cuza egyetem rektora záróbeszédében hangsúlyozta : az Al. I. Cuza egyetem centenáriuma tiszteletére rendezett ünnepség szép és nagyjelentőségű megnyilvánulása volt a iasi egyetem és országunk kultúrája iránti rokonszenvnek és nagyrabecsülésnek. Egyetemünk olyan időpontban érkezett el fennállásának második évszázadához, amikor a Román Munkáspárt vezetésével egész népünk megsokszorozza erőfeszítéseit a szocializmus építésének kiteljesítéséért hazánkban. A iasi egyetem hivatása hozzájárulni olyan jól képzett tanárok és tudományos kutatók felneveléséhez, akik megállják helyüket korunk követelményeivel szemben is hogy becsülettel teljesítse minden kötelezettségét s lépést tartson a munkásosztály által elért teljesítményekkel. A szónok a továbbiakban az egyetem jövőbeli fejlődésének távlataival foglalkozott. Az egyetem tudományos ülésszakáról szólva, Ion Creanga professzor kifejtette, hogy tematikája és az elhangzott értékes közlések révén az ülésszak rendkívül magas színvonalú volt. A szónok köszönetet mondott a Román Munkáspártnak és a Román Népköztársaság kormányának az egyetem fejlődéséhez nyújtott segítségért, tevékenységük nagyrabecsüléséért, majd köszönetét fejezte ki az összes belföldi és külföldi vendégeknek, amiért részt vettek az egyetem centenáriumának megünneplésén. Befejezésül Ion Creanga professzor hangsúlyozta : egyetemünk tanári kara, hallgatói és műszaki-adminisztratív személyzete szüntelenül arra fog törekedni, hogy a iasi egyetem mind nagyobb tekintélyre tegyen szert nagy jelentőségű feladatai teljesítésében. ★ Iorj Creanga professzor, az Al. I. Cuza egyetem rektora vasárnap este az egyetem tanácstermében koktélpartit rendezett a centenáriumi ünnepségen részt vett belföldi és külföldi vendégek tiszteletére. ★ Vasárnap befejeződtek az Al. I. Cuza egyetem jubiláris tudományos ülésszakának munkálatai. A háromnapos ülésszakon közel 400 tudományos közlés hangzott el a következő tárgykörökben : matematikai tudományok, mechanika-fizika, vegyi tudományok, biológiai és mezőgazdasági tudományok, földrajz- és geológiai tudományok, orvostudományok, filozófiai, gazdasági és jogtudományok, történelem, nyelvészet, irodalom. A közléseket a iasi, bukaresti és kolozsvári egyetemek és más felsőfokú és tudományos intézetek káderei dolgozták ki. A külföldi vendégek 21 közlést terjesztettek elő, amelyeket a tanárok, diákok és vendégek nagy figyelemmel hallgattak végig. Ezzel az ülésszakkal egyidőben tartották meg azt az ülésszakot is, amelyen a iasi egyetemi hallgatók terjesztették elő irodalmi, matematikai, biológiai, mezőgazdasági és orvostudományi közléseiket. A centenáriumi ünnepségeken részt vett külföldi vendégek vasárnap reggel ellátogattak az agronómiai intézetbe és az egyetem központi könyvtárába. Dr. Otto Schwartz professzor, a jénai egyetem rektora az „Eternitate" temetőben koszorút helyezett el a fasizmus elleni harcokban elesett román hősök emlékére. Vasárnap este az Al. I. Cuza egyetem nagy előcsarnokában a iasi egyetemi központ tanügyi káderei és egyetemi hallgatói összejövetelen vettek részt. Ezer meg ezer ifjú vett részt a centenárium bálján, amelyet a „30 Decembrie“ új diákétkezdében rendeztek. Hasonló összejövetelek zajlottak le a diák-kultúrházban és a iasi diákotthonokban. A iasi Kultúrpalotában vasárnap délután nagysikerű műsort adtak elő az Al. I. Cuza egyetem, az Agronómiai Intézet, az Ilie Pintilie vasúti műhelyek, a penicillingyár és a Iasi tartományi vasútigazgatóság klubjának művészegyüttesei, a Doina Moldovei népi zenekar, a iasi Filharmónia, a tanügyi dolgozók szakszervezetének kórusa s a Perieni községi kultúrotthon csimpolyás csoportja. ★ A iasi egyetem centenáriumi ünnepségein részvevő külföldi vendégek hétfőn délelőtt kirándulásra indultak. A vendégek Ion Creanga professzor, az Al. I. Cuza egyetem rektora és Jean Livescu professzor, a C. I. Parhon egyetem rektora, valamint a iasi egyetem több tanára kíséretében hétfőn megtekintették a romani csőhengerművet és a Gyilkostó körüli üdülőhelyet ★ •k ★ A Román-Szovjet Barátság Hónapjának eseményei A Román-Szovjet Barátság Hónapja alkalmából további kulturális rendezvényekre került sor a fővárosban és országszerte. A bukaresti Hadsereg Színházban vasárnap délelőtt D. Almas író előadást tartott „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a drámairodalomban“. Az előadást követően bemutatták M. Satrov „A forradalom nevében“ című színművét. Ugyancsak vasárnap a fővárosban művészeti rendezvényekre került sor többek között az Állami Zsidószínház termében, ahol irodalmi estet rendeztek. „Román és szovjet költők megéneklik a békét és a barátságot" címmel, a Román-Szovjet Barátság Házában pedig román és szovjet könynyűzene hangversenyt rendeztek. A fővárosi Agronómiai Kutatóintézetben hétfőn a Román-Szovjet Tanulmányi Intézet és az Akadémia Agronómiai Kutatóintézete tudományos ülésszakot tartott a Román-Szovjet Barátság Hónapja tiszteletére. A Román Szovjet Barátság Házában Ion Marinescu mérnök a Kőolaj- és Vegyipari Minisztérium műszaki igazgatója előadást tartott a román-szovjet együttműködésről. Oltenitán román-szovjet barátsági fesztivált rendeziek a város nagyszámú lakosának részvételével. Ion Moraru, az Arlus Központi Tanácsának titkára előadást tartott „A békés egymás mellett élés korunk létfontosságú szükséglete“ címmel. Al. Sahighian és O. Panculasi az iskolásoknak tartott előadást a román-szovjet barátságról, dr. Florica Bagdazar, a Román Népköztársaság Vöröskeresztje alelnöke pedig a város asszonyainak beszélt a szovjet állam gondoskodásáról az anya és a gyermek egészségéről. ★ A Magyar Autonóm Tartományban többszáz előadást tartottak, szimpozionokat és irodalmi esteket rendeztek a szovjet gazdaság, tudomány, művészet és irodalom fejlődéséről. Szovjetunióban járt munkások és kollektivisták a nagy baráti országban szerzett élményeiket ismertették. A temesvári vasutas-klubban vasárnap rendezvényt tartottak a szovjet irodalomról. Radu Boureanu költő Majakovszkij, Biok és Jeszenyin költők életéről és művéről beszélt. Ugyancsak vasárnap a helybeli Politechnikai Intézet tudományos és tanügyi káderei szimpoziont rendeztek a szovjet technikai és tudományos újdonságokról. A vajdahunyadi Technikus Házban a kohászati kombinát sok munkása vett részt „A szovjet műszaki könyv — értékes segítség a munkában“ témával rendezett értekezleten. A ploesti Progresul moziban nagyszámú közönség vett részt „A szovjet emberek erkölcsi arculata az irodalom tükrében" című előadáson, amelyet Mihai Novicov egyetemi tanár tartott. Alizil, Pucioasa, Cimpina, Buzau és Tirgoviste rajonokban felolvasó és szavaló fesztivált rendeztek a román-szovjet barátság tárgyköréből. — A méret jó. Pontosan dolgoztak az esztergályosok. — Ezt állapítja meg Rostás Jenő, a kolozsvári Unirea fémárugyár dolgozója, aki egy nagy dob belső átmérőjét ellenőrzi. (I. Dávid felvétele) | Kedves elvtársak! Mielőtt hazautaznék Bukarestből, úgy érzem, meg kell írnom ezt a s pársoros levelet az újságnak. Részt vettem a [ szakszervezetek negyedik kongresszusán, mint I küldött. [ Figyelmesen végig hallgattam a jelentéseket, a f felszólalásokat és most fel akarok mondani két dolgot, ami legjobban megkapott engem ezen a kongresszuson.Az is meg lehet, hogy nem az a legfontosabb, amiről én szeretnék beszélni, de f mégis kikívánkozik belőlem. A tavaszon részt vetttem pártunk harmadik kongresszusán is. Akkor a kommunisták, a párt tagjainak képviselői ültek a Köztársasági Palota gyönyörű termében. ( Akkor hatéves tervünk két, az egész nép,az egész ország még boldogabb, a még szebb holnapjához vezető utat tárgyalták meg nagy felelősségérzettel a kommunisták ! Most, a szakszervezetek kongresszusán sok pártonkívüli küldött is jelen volt. És engem nagyon megragadott, hogy amikor közös, nagy ügyünkről,a szocializmus építéséről beszéltünk, továbbá a szakszervezetek és az egész dolgozó nép nagy feladatairól a szocialista építésben, valamennyi küldött, párttag vagy pártonkívüli egyforma lelkesedéssel, hozzáértéssel és felelősségtinni...mim....mi........................... érzettel beszélt. Újból egész közelről láthattam, hogy mit is jelent egy egész nép összeforrottsága, az összes dolgozók, párttagok és pártonkívüliek erős, nagy egysége, ha mindnyájunk boldog életéről, a szocializmus ügyéről van szó. Ez az egyik legszebb nagy élményem, amivel hazautazom Petrillára, munkahelyemre, a bányába ... Volt ott a kongreszszuson egy néger küldött, akit nem tudok elfelejteni. Szót kért ő is, beszélt az emelvényről. Valamelyik dél-afrikai országból jött el a mi kongresszusunkra és elmondta nekünk, hogy mennyire szenved, milyen mérhetetlen nyomorúságban él otthon az ő népe. Hogy nem kapnak munkát, hogy alig van mit enniök, hogy szüntelenül üldözik, gyötrik őket a gyarmatosítók. Bizony én is és velem együtt mindenki ott a teremben, mélyen megrendülve hallgattuk ennek az embernek minden szavát. Én nagyon együttéreztem vele, nagyon jól megértettem. És nemcsak ön olyan emberekhez beszélt, akiknek javarésze tudja, hogy mit jelent rabsorban élni, hisz a kapitalista kizsákmányolást, az elnyomást hányan és hányán éreztük annak idején a saját bőrünkön. Mikor a kongresszus végén az Internacionálét énekeltük, nem tudtam levenni a szemem erről az emberről. Nem tudom pontosan, hogy ő mit gondolt ekkor, azt sem tudom, hogyan fogalmazta volna meg gondolatait, de egész arcáról, tekintetéről le lehetett olvasni: ez az ember nagyon erősen és boldogan érezte, hogy ő meg a testvérei nincsenek egyedül, magukra hagyatva ezen a világon, hogy a munkásosztály nemzetközi ereje, összefogása szüntelenül nő, erősödik és győzni fog. íme, ezeket akartammondani az újság olvasóinak, azoknak, akik nem voltak ott a kongresszuson. Elvtársi üdvözlettel: HAJDÚ GYULA, brigád vezető, a Szocialista Munka Hőse IIIIIIIIIIIIIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIUIIIIIIIlnllllllllllHIIIIIIIIUIinillUIIIIIIIHIIIIIIIIIH Levél a szerkesztőségnek A közönség jobb kiszolgálása érdekében Több cipőgyár saját mintaüzletet nyit A Kereskedelemügyi Minisztérium kezdeményezésére az ország több városában bizonyos gyárak saját üzletet nyitnak. Az illető gyárak modelljeit ezekben az üzletekben mutatják be a vásárlóközönségnek. A cél egyben véleménykutatás is, amennyiben az ezekben az üzletekben legjobban keresett, népszerűségnek örvendő cikkeket az illető gyár sorozatban is gyártja majd. Ilyen üzlet eddig Kolozsváron volt, a Herbák János Művek mintaboltja. Most Bukarestben a Kirov gyár nyit ilyen üzletet a Victoriei úton, Temesváron a Nikosz Beloiannisz és Stefan Plavat, Nagyszebenben a Május 8 gyár, Nagyváradon a Csordás János vállalat, de hasonló boltokat nyitnak Bákóban, Iasiban és több más helyen is. Az említett cipőüzletek hozzájárulnak ahhoz, hogy gyáraink közelebbről megismerjék és kielégítsék a közönség igényeit.