Előre, 1960. november (14. évfolyam, 4045-4070. szám)

1960-11-01 / 4045. szám

2 és a Mezőgazdasági Minisztérium nem gyakorol megfelelő ellenőrzést fölöttük. A talajjavítás terén az erőfeszítése­ket a megkezdett munkálatok befeje­zésére és a már előkészített területek ésszerű hasznosítására kell összponto­sítani. Biztosítani kell egyúttal valameny­­nyi öntözéses művelésre előkészített terület hasznosítását és az öntözött növényeknek megfelelő differenciált agrotechnika alkalmazását. Az öntözési és lecsapolási mun­kálatok megkezdését a felső szervek­nek pontos tervek és kellő műszaki­gazdasági tanulmányok alapján kell jóváhagyniuk; ezeknek a kidolgozá­sánál figyelembe kell venni a víz sok­oldalú és komplex hasznosítását — a vízrajzi medencék rendezésének az­Elvtársak ! Az 1961 évi pénzügyi terv olyan összegeket irányoz elő, amelyek a jö­vő évre teljes egészében biztosítják a népgazdaságfejlesztés feladatainak finanszírozását. A gazdaság szükségleteinek pénz­ügyi fedezésében a legfontosabb hoz­zájárulást azok a felhalmozások kép­viselik, amelyeket az állami szocialista vállalatok adnak, s amelyek az 1960 évi 48 százalékkal szemben az össz­jövedelemnek csaknem 51 százaléká­ra emelkednek 1961-ben és meghalad­ják a 38 milliárd lejt. A beruházások és államunk más gazdasági akcióinak szüntelen gya­rapodása megköveteli, hogy a párt és állami szervek nagy figyelmet fordítsanak a felhalmozások megva­lósítására és túlteljesítésére. Ezen a téren pozitív tényként hangsúlyozni kell, hogy a komoly gondoskodás s rendszeres erőfeszíté­sek nyomán megnövekedett a válla­latok jövedelmezősége. Az Erdő­­gazdasági Minisztérium egységei pél­dául az év első nyolc hónapjára elő­irányzott 180 millió lej értékű ön­költségcsökkentési feladatokkal szem­ben 241 millió lej értékű önköltség­csökkentést értek el, ami a nép­gazdaságunkban még létező nagy tartalékok bizonyítéka. Szükséges, hogy a minisztériumok és a vállalatok még alaposabban fog­lalkozzanak e tartalékok feltárásával és hasznosításával, a vállalatok jö­vedelmezőségének szüntelen növelé­sével. A normán felüli készletekben még haszontalanul lekötött anyagi értékek bekapcsolása a gazdasági körforgás­ba jelentős forrása a többletterme­lés és a nagyobb volumenű beruházá­sok megvalósításának. Hogy ez a feladat mennyire fontos, az kiderül abból a tényből, hogy 1960 közepén a normán felüli kész­letek értéke az egész népgazdaság­ban körülbelül hárommilliárd lejt tett ki. A létező normán felüli kész­letek értékesítése és ezek létrejöttét meghatározó okok kiküszöbölése ér­dekében, a minisztériumok és a vál­lalatok vezetőségeinek, a néptaná­csok végrehajtó bizottságainak hatá­rozott intézkedéseket kell tenniük, hogy biztosítsák az ellátás operatív egybehangolását a termelési felada­tokkal és csakis olyan termékeket gyártsanak, amelyek eladása bizto­sítva van, ugyanakkor nagyobb fele­lősségtudattal kell kiadni a megren­deléseket és fokozott mértékben kell ellenőrizni a termékek minőségét. Meg kell javítani a normán felüli készletek értékesítésének szabályo­zását, úgy, hogy ezek sokkal gyor­sabban kerüljenek vissza a gazda­sági körforgásba. A pénzügyminisz­térium, az Állami Bank, a Beruhá­zási Bank és a Mezőgazdasági Bank gyakoroljon hatékonyabb ellenőrzést a normán felüli készletek felfedése fogó terve keretében­­, a munkála­tok jóváhagyásánál pedig az legyen az alapvető szempont, hogy az ön­­tözetlen növénytermesztéshez viszo­nyítva nagyobb terméshozamot és alacsonyabb önköltséget kell elérni az öntözött területeken. El kell terjeszteni az öntözött nö­vénytermesztésben szerzett tapaszta­latokat, s megfelelő számú felső és középkádereket kell kiképezni, akik képesek arra, hogy a lehető legjob­ban hasznosítsák a talaj­javítási mun­kálatokat és értenek az öntözött nö­vénytermesztés agrotechnikájához. Elvtársak ! A népgazdaság fejlődése meghatá­rozza azt, hogy 1961-ben az általá­nosan használt áruszállítási eszközök forgalma több mint 8 százalékkal növekedjék az előzetes számítások sze­rinti 1960-as forgalomhoz viszonyítva, és értékesítése, valamint az újabb ilyen készletek létrejöttének meg­előzése érdekében. Az anyagi termelés ágainak gyors­­ütemű fejlődése kifejezésre jut a nem­zeti jövedelem növekedésében, amely az előirányzat szerint 1961-ben mint­egy 15 százalékkal lesz nagyobb az 1960. évinél. Ezáltal újabb lehetőség nyílik arra, hogy a termelés szüntelen bővítésé­vel párhuzamosan biztosítsuk a dol­gozók életszínvonalának rendszeres növelését. A munka termelékenységének növe­kedésével egyidejűleg a népgazdaság­ban foglalkoztatott dolgozók száma a jövő évben több mint 200 ezerrel emel­kedik. A dolgozók fizetésből szárma­zó pénzjövedelme csaknem 11 száza­lékkal lesz nagyobb mint 1960-ban. Előirányzat szerint a jövő évben több mint 1 milliárd lejjel növekszik a pa­rasztságnak az államnak eladott me­zőgazdasági terményekből származó pénzjövedelme. A dolgozók vásárlóerejének növe­kedésével összhangban, a szocialista kereskedelem csaknem 15 százalékkal több árut hoz forgalomba, mint 1960- ban; 10 százalékkal fog növekedni a lakosságnak nyújtott szolgáltatások volumene. Pártkongresszusunk hangsúlyozta a szakképzett káderek képzésének fontosságát min­den fokon, kiemelte az iskoláztatás kiterjesztésének és megjavításának szükségességét. A nappali tanfolyamok elsőéves hallga­tóinak száma több mint 7000-rel nö­vekszik a múlt évhez képest. Hogy jobb körülmények között biztosít­suk a főiskolai oktatást, a jövő év­ben újabb előadótermeket, labora­tóriumokat stb. adunk át a haszná­latnak, összesen több mint 36.000 négyzetméternyi területen; hozzá­kezdünk a bukaresti Politechnikai Intézet építéséhez. Újabb diákottho­nok épülnek csaknem 11.000 férő­hellyel és étkezdék, körülbelül 12.500 diák részére. A középiskolák befogadóképessége további 3200 tan­teremmel bővül s tovább bővítik a szakmai és műszaki iskolák befoga­dóképességét is. Az oktatás fejleszté­sének szükségleteire előirányzott be­ruházások volumene 1961-ben 429 millió lej lesz, ami 1960-hoz képest 42 százalékos növekedést jelent. Kibővül a kulturális tevékenység­hez szükséges műszaki-anyagi alap; újabb 22 filmszínházat nyitunk meg összesen 14.000 férőhellyel, a falva­kon újabb 640 mozi létesül, két új rádióállomást szerelünk fel és egy televíziós állomást építünk. A dolgozók egészségvédelmének megjavítása céljából 20 rajon­ és városi poliklinikát létesítünk és a különböző városokban és munkás­központokban növeljük a kórházak kapacitását. Községgazdálkodás céljaira — el­sősorban a városok vízellátására és csatornázására — 13 százalékkal na­A jövő évben folytatjuk a vonatok vontatásának korszerűsítését újabb 12 darab 2100 lóerős Diesel villanymoz­dony beállításával, és megkezdjük a Bukarest-Brassó vasútvonal villamosí­tását ; a vasút tehervagon parkja 3100 új, korszerű vagonnal bővül. A közszállítás gépkocsiparkja több mint 4100 tehergépkocsival gyarapszik. Folytatjuk az utak korszerűsíté­sét, az útépítő szervezeteknek to­vább kell csökkenteniük az önkölt­séget és javítaniuk a minőséget. Növekszik a kikötők kapacitása azáltal, hogy újabb darukkal és más, nagy termelékenységű gépi felszerelésekkel látjuk el őket. A tengeri flotta 8 új, összesen 46.000 tonnányi hajóval, a folyami flotta pedig 29, összesen 29.000 tonna ka­pacitású hajóval gyarapszik. gyobb alapokat irányozunk elő, mint 1960-ban, így 1961-ben még kb. 320 km víz­elosztó vezetéket fektetünk le és 140 km-rel kibővítjük a csatorna­háló­zatot. További erőfeszítéseket teszünk, hogy javítsuk a dolgozók lakáskö­rülményeit. 1961-ben felépítünk és használatba adunk 1,1 millió négyzet­­méter lakófelületet, ami kb. 37.000 la­kásnak felel meg és a folyó évi ered­ményekhez viszonyítva több mint 20 százalékos növekedést jelent. A kitűzött feladatok megvalósí­tása érdekében véget kell vessünk az 1960-ban megnyilvánult hiányos­ságoknak. Idejében kell meghatároz­ni az új építkezések elhelyezését és biztosítani a terveket,­­­felhasználva a legsikerültebb és leggazdaságo­sabb típusterveket. Az utóbbi években sok szép épü­letet emeltünk, ezeket gyors ütem­ben sikerült felépíteni és a dolgozók jogos elismerésének örvendenek. Mindazonáltal még vannak hiányos­ságok, főként a befejező munkálatok és a belső szerelések minősége te­kintetében. Határozottan hozzá kell látni a befejező és szerelési munká­latok minőségének lényeges megja­vításához, hogy tartós, szép és ké­nyelmes lakásokat építsünk. E fel­adat megvalósításáért a szereléshez és befejezéshez használt anyagokat és épületasztalos anyagokat termelő vállalatoknak sürgősen meg kell ja­vítaniuk a termékek minőségét és bővíteniük kell a választékot. Az építővállalatoknak kiképző iskolá­kat kell szervezniük a szerelési és a befejező munkák minden szakmá­jában dolgozó munkások és techni­kusok számára; ezeket az iskolákat a szakmai ismeretek elsajátítása érdekében saját műhelyekkel kell ellátni s ugyanakkor meg kell szer­vezni a tanulók építőtelepi gyakor­latát. Meg kell javítani a szerelő és befejező munkákat végző munká­sok fizetési rendszerét az építőtele­peken, hogy nagyobb mértékben te­gyék őket érdekeltté a kiváló minő­ségű munkák elvégzésében. A helyi pártszerveknek és a nép­tanácsok végrehajtó bizottságainak biztosítaniuk kell a lakásépítésre elő­irányzott alapok megfontolt felhasz­nálását, figyelemmel kell követniük az új lakások felépítését és határ­időn belüli átadását, meg kell adni­uk minden segítséget az építkezések minőségével kapcsolatos kérdések megoldásához, mindezt oly módon, hogy 1961-ben azonos eszközökkel, jobb, kényelmesebb lakások épülje­nek. Elvtársak, ezek az 1961. évi nép­gazdaságfejlesztési terv tervezetének alapvető előirányzatai. ★ Tervszerűsítési tevékenységünk pozitív eredményeként kell számon­­tartanunk, hogy a Politbüro irányel­veinek és határozatainak alapján az­­ Állami Tervbizottság, a minisztérium­­ok, a néptanácsok végrehajtó bi­zottságai és a vállalatok jobban és három hónappal az év megkezdése előtt készítették elő a terv tervezetét. Amikor a terveket elküldték a vállalatoknak, a tartományi pártbi­zottságok termelési áganként mun­kaüléseket tartottak, miniszterek, miniszterhelyettesek, főtitkárok, ve­zérigazgatók, igazgatók s az Állami Tervbizottság és a minisztériumok más kádereinek, a vállalatvezetősé­gek, a pártszervezetek, a szakszerve­zetek és az IMSZ-szervezetek rész­vételével. Ezeken az üléseken ele­mezték a terv teljesítését 1960 első 9 hónapjában s megvitatták az 1961 évi tervfeladatokat s rámutattak ar­ra, hogy milyen újabb tartalékok vannak a termelés és a munkater­melékenység növelésére, valamint a megtakarításokra. A vállalatokban jelenleg osztályok, részlegek és műhelyek szerint bont­ják fel a tervet, hogy majd a plená­ris ülés után mindegyik vállalat ter­vét megvitassák az összes munká­sokkal, mérnökökkel és technikusok­kal. A minisztériumoknak és vállalatok­nak, amelyek már három hónappal az év kezdete előtt ismerik az 1961-es tervfeladatokat teljes mértékben fel kell használniuk ezt a tényt az összes műszaki, szervezési és gazdasági in­tézkedések foganatosítására, amelyek­kel már az év első napjaiban biztosít­hatják a termelés egyenletes ütemét. Az egész népgazdaság tevékenységé­nek ütemes kibontakozását biztosítani kell azzal, hogy a vállalatok, osztá­lyok, részlegek és műhelyek feladatait pontosan meghatározzák, kidolgozzák a műszaki dokumentációs anyagokat, megkötik a gazdasági szerződéseket a vállalatok ellátására és a termékek el­adására, megállapítják a hazánkban gyártott és külföldről importált gépek és felszerelések jellegzetességeit, elké­szítik a grafikonokat a beruházás és főjavítási tervek kidolgozására, gon­doskodnak a szükséges káderekről és azok kiképzéséről. Részletesen össze kell állítani az egyes komplex termékek előállítá­sában együttműködő vállalatok kö­zötti kooperációs terveket, megálla­pítva minden egyes vállalat meny­­nyiségi és minőségi feladatait, va­lamint a szállítási grafikonokat. Az új év elejéig foganatosítandó szervezési intézkedéseknek biztosíta­niuk kell, hogy minden egyes vállalat pontosan ismerje feladatait, biztosíta­niuk kell az állami terv mutatóinak nagyobb stabilitását, elkerülve ezzel azt, hogy a tervfeladatokon időközben változtassanak és megzavarják a ter­melési tevékenység ütemes kibonta­kozását. A gazdasági egységek fő tevé­kenységére vonatkozó jövedelem­tervnek összhangban kell lennie a termelési tervvel és a termelési költségek csökkentésére vonatkozó tervvel. Ezért biztosítani kell, hogy minden gazdasági vállalat 1961 évi pénzügyi terve ez év vé­géig véglegesítve legyen. A Pénzügyminisztérium, a minisz­tériumok és a néptanácsok végre­hajtó bizottságai gondoskodjanak a jövedelmeknek az állami terv gazda­sági mutatóival való összeegyezteté­séről, majd pedig, a pénzügyi tervek jóváhagyása után, a tervteljesítés egész folyamatában kövessék figye­lemmel ennek betartását. Elvtársak! Az 1961 évi terv teljesítése meg­követeli, hogy a minisztériumok, központi gazdasági szervek, a népta­nácsok végrehajtó bizottságai, a vállalatok és az összes gazdasági egységek vezetőségei tovább javít­sák munkájukat. A pártszervek és pártszervezetek fejtsenek ki széleskörű politikai és szervező munkát, hogy mozgósítsák a dolgozókat a termelési tervek tel­jesítésére, a munkatermelékenység növelésére, az önköltség csökkenté­sére, a termékek minőségének meg­javítására, az építkezések határidő­ben való átadására és az új technika bevezetésére a termelésben. Vállalataink pártszervei és párt­­szervezetei gazdag tapasztalatra tet­tek szert a magasabb termelékeny­ségért, az önköltség szüntelen csök­kentéséért, a belső tartalékok feltá­rásáért és hasznosításáért folytatott harc irányításában. A dolgozók nagy­­jelentőségű felajánlásai és a végre­hajtásuk során elért eredmények vi­lágosan megmutatták az utóbbi években, hogy milyen hatalmas erőt jelent a dolgozók szocialista öntuda­tából fakadó kezdeményező­készség és gazdálkodási érzék. Az 1961 évi terv minél kedvezőbb végrehajtása érdekében általánosítani kell azokat a hasznos tapasztalatokat, amelye­ket a pártszervezetek a dolgozók al­kotó energiájának mozgósításában, az egyes munkahelyek konkrét lehe­tőségeinek alapos elemzésében sze­reztek. A párt-, a szakszervezeti, és az IMSZ-szervek, a vállalatok vezetősé­gei foglalkozzanak alaposabban és nagyobb figyelemmel a tervezés és a terv felbontásának kérdéseivel, a pénzügyi kérdésekkel, a vállalatok közti kooperációval, és tegyék meg az intézkedéseket a még fennálló hiányosságok kiküszöbölésére, a gaz­daság szakszerűbb irányításának biz­tosítása érdekében. Meggyőződésünk, hogy dolgozóink a párt vezetésével, — amely a jövő esztendőben üli meg fennállásának és a dolgozók boldogulásáért folytatott harcának 40. évfordulóját —, biztosít­ják az 1961. évi népgazdaságfejlesz­tési terv teljesítését, s újabb, jelentős sikereket érnek el a hazánk további felvirágoztatásáért folyó küzdelemben. Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs előterjesztése (Folytatás az 1. oldalról) A felhalmozások növeléséért, a dolgozók életszínvonalának szüntelen emeléséért ★ A beruházások volumenének növekedése A gazdaság megnövekedett felhal­mozásai lehetővé teszik azt, hogy 1961-ben az állami alapokból eszköz­­lendő beruházások összege 27,9 mil­liárd lejre növekedjék, ami 24 száza­lékos gyarapodást jelent az 1960. évi beruházásokkal szemben. Az 1961-es terv tervezetében elő­irányzott beruházások — mind ösz­­szegük, mind a különböző gazdasági ágak közötti elosztásuk tekintetében — biztosítják a népgazdaság ará­nyos fejlődésének szükségleteit. Az össz­beruházásokból 15,6 milliárd lej jut az iparra, 26 százalékkal több mint 1960-ban, s ennek majdnem egyharmada az energetikai és fűtőanyagiparra, több mint 24 százalék a fém- és gépiparra, 20 százalék a vegyiparra, cellulózé és papíriparra, 7,6 százalék az erdőkitermelésre és a fafeldolgo­­zó iparra. 1961-ben 26 új vállalat és 34 új üzemrészleg kezdi meg működését, 96 vállalatot és üzemrészleget pedig kibővítünk illetve új felszereléssel látunk el. Az állami alapokból eszközölt mező­gazdasági beruházások 20 százalékkal növekednek, a szállítások és a táv­közlés fejlesztésére és korszerűsítésé­re fordított beruházások 27 százalék­kal, társadalmi, kulturális és tudomá­nyos célokra szánt beruházási alapok pedig 18,6 százalékkal. A tervtervezet 1961-re 25,5 milli­árd lej összmennyiségű állóalapok működésbe állítását irányozza elő. Az objektumoknak a tervben megje­lölt időpontban történő üzembehlyezé­­se a beruházási terv legfontosabb mu­tatója. A minisztériumoknak ennek érdekében intézkedniük kell, hogy idejében gondoskodjanak a tervraj­zokról, az építőtelepeknek építő­anyagokkal és felszerelésekkel tör­ténő ellátásáról, az üzembehelyezés­hez szükséges gépek és berendezé­sek idejében történő beszerzéséről és az új vállalatokhoz szükséges személyzet kiképzéséről. Az építőtelepek munkájának za­vartalan menetét olykor a tervraj­zok hiánya hátráltatja: meg kell tenni a kellő intézkedéseket a ter­vezőintézetek munkájának megjaví­tására, a meglévő műszaki doku­mentáció jobb felhasználása, a terv­rajzok egyszerűsítése és kidolgozási idejének lerövidítése révén. A terv­rajzokat, mielőtt a felső szervek elé kerülnének jóváhagyás végett alapos elemzésnek kell alávetni, főleg a műszaki színvonal a terme­lőkapacitás, az építkezési megoldá­sok, a javasolt termelési gazdasá­gosság és az építkezés helyére vo­natkozó indítványok szempontjá­ból A beruházások és építkezések megnövekedett arányai szükségessé teszik a magas felkészültségű terve­zők ésszerűbb felhasználását oly mó­don, hogy tudásuk és tapasztalatuk teljes mértékben érvényesülhessen az alkotó és irányító munkában. A minisztériumok vezetőségeinek és a néptanácsok végrehajtó bizott­ságainak irányítaniuk kell a tervező intézetek és a műszaki-tudományos tanácsok tevékenységét, meg kell erősíteniük ezeket a szerveket, az il­lető ágakban legjobban felkészült káderekkel, hogy a tervrajzok elké­szítésénél a legésszerűbb műszaki és gazdasági megoldásokat alkalmaz­zák. A külkereskedelmi terv 1961-re elő­irányozza a kereskedelmi árucsere-for­galom mintegy 11 százalékos növeke­dését 1960-hoz viszonyítva. A jövő évi kivitelt a jobb össze­tétel jellemzi, ami lehetővé teszi ki­vitelre szánt termékeink magasabb­­fokú értékesítését. A gép és felsze­relés kivitel 31 százalékkal növek­szik, a vegyipari termékek kivitele 35, a faipari termékeké 13, az élel­miszeripari termékeké 7 százalékkal növekszik, főként a termékek feldol­gozott állapotban történő kivitele révén. Az iparunk új technikával való felszereléséhez szükséges magas tech­nikájú felszerelések, berendezések és gépek behozatala 11 százalékkal, a nyersanyagok és segédanyagok beho­zatala 10 százalékkal növekszik. A jelenlegi körülmények között, amikor országunk több és változato­sabb, nagyobb választékú és jobb minőségű exportcikkel rendelkezik, a Kereskedelemügyi Minisztérium­nak fokoznia kell a külföldi piacok tanulmányozását a kereskedelmi kapcsolatok kibővítése céljából. A termelő vállalatok műszaki sze­mélyzetének és a külkereskedelmi vállalatoknak egyaránt meg kell erő­síteniük a kivitelre szánt árucikkek minőségi és átvételi ellenőrzését. Ex­portcikkeinknek tükrözniük kell or­szágunk lehetőségeit és műszaki szín­vonalát. Nagyobb figyelmet kell fordítani az exportáruk jövedelmezőségének kérdésére. A külkereskedelmi műve­letekben előnyös gazdasági eredmé­nyek eléréséhez szükséges, hogy a minisztériumok és a vállalatok is­merjék és alaposan foglalkozzanak a termékek árának csökkentésével, hogy ily módon alacsonyabb árfolya­mon térüljön a kivitt áruk fejében kapott valuta és szüntelenül növe­kedjék az exportált áruk jövedelme­zősége. A külkereskedelem volumenének növekedése szükségessé teszi, hogy a Kereskedelemügyi Minisztérium hoz­záértő technikusokkal és közgazdá­szokkal erősítse meg külföldi gazda­sági kirendeltségeit és nagyobb gon­dot fordítson a külföldön dolgozó káderek oktatására és képzésére. fl! ! fl R­e 1960. november 1., kedd Befejeződtek az Al. I. Cuza Egyetem centenáriumi ünnepségei Iasiban vasárnap befejeződtek az Al. I. Cuza egyetem centenáriumi ün­nepségei. Az egyetem Mihail Eminescu dísz­termében megtartott záróünnepségen részt vett számos akadémikus, az Akadémia levelező tagjai, az Al. I. Cuza egyetem, a bukaresti C. I. Par­tion egyetem, a kolozsvári Babes- Bolyai egyetem és más főiskolai in­tézetek vezetőségi tagjai és tanügyi káderei, az Akadémia intézeteinek és fiókintézeteinek, valamint más tudo­mányos kutatóintézetek és központok munkatársai, 23 ország 37 egyetemé­nek képviselői, meghívott vendégeink egyetemi hallgatók. Ion Creanga professzor, az Al. I. Cuza egyetem rektora záróbeszédében hangsúlyozta : az Al. I. Cuza egyetem centenáriuma tiszteletére rendezett ün­nepség szép és nagyjelentőségű meg­nyilvánulása volt a iasi egyetem és országunk kultúrája iránti rokonszenv­­nek és nagyrabecsülésnek. Egyetemünk olyan időpontban érke­zett el fennállásának második évszá­zadához, amikor a Román Munkáspárt vezetésével egész népünk megsokszo­rozza erőfeszítéseit a szocializmus épí­tésének kiteljesítéséért hazánkban. A iasi egyetem hivatása hozzájárul­ni olyan jól képzett tanárok és tudo­mányos kutatók felneveléséhez, akik megállják helyüket korunk követelmé­nyeivel szemben is hogy becsülettel teljesítse minden kötelezettségét s lé­pést tartson a munkásosztály által elért teljesítményekkel. A szónok a továbbiakban az egye­tem jövőbeli fejlődésének távlataival foglalkozott. Az egyetem tudományos ülésszaká­ról szólva, Ion Creanga professzor ki­fejtette, hogy tematikája és az elhang­zott értékes közlések révén az ülésszak rendkívül magas színvonalú volt. A szónok köszönetet mondott a Ro­mán Munkáspártnak és a Román Nép­köztársaság kormányának az egyetem fejlődéséhez nyújtott segítségért, tevé­kenységük nagyrabecsüléséért, majd köszönetét fejezte ki az összes belföl­di és külföldi vendégeknek, amiért részt vettek az egyetem centenáriumá­nak megünneplésén. Befejezésül Ion Creanga professzor hangsúlyozta : egyetemünk tanári ka­ra, hallgatói és műszaki-adminisztra­­tív személyzete szüntelenül arra fog törekedni, hogy a iasi egyetem mind nagyobb tekintélyre tegyen szert nagy jelentőségű feladatai teljesítésében. ★ Iorj Creanga professzor, az Al. I. Cuza egyetem rektora vasárnap este az egyetem tanácstermében koktélpar­tit rendezett a centenáriumi ünnepsé­gen részt vett belföldi és külföldi ven­dégek tiszteletére. ★ Vasárnap befejeződtek az Al. I. Cuza egyetem jubiláris tudományos ülésszakának munkálatai. A háromna­pos ülésszakon közel 400 tudományos közlés hangzott el a következő tárgy­körökben : matematikai tudományok, mechanika-fizika, vegyi tudományok, biológiai és mezőgazdasági tudomá­nyok, földrajz- és geológiai tudomá­nyok, orvostudományok, filozófiai, gazdasági és jogtudományok, történe­­lem, nyelvészet, irodalom. A közléseket a iasi, bukaresti és kolozsvári egye­temek és más felsőfokú és tudományos intézetek káderei dolgozták ki. A külföldi vendégek 21 közlést ter­jesztettek elő, amelyeket a tanárok, diákok és vendégek nagy figyelemmel hallgattak végig. Ezzel az ülésszakkal egyidőben tar­tották meg azt az ülésszakot is, ame­lyen a iasi egyetemi hallgatók terjesz­tették elő irodalmi, matematikai, bio­lógiai, mezőgazdasági és orvostudomá­nyi közléseiket. A centenáriumi ünnepségeken részt vett külföldi vendégek vasárnap reg­gel ellátogattak az agronómiai intézet­be és az egyetem központi könyvtá­rába. Dr. Otto Schwartz professzor, a jénai egyetem rektora az „Eternitate" temetőben koszorút helyezett el a fa­sizmus elleni harcokban elesett román hősök emlékére. Vasárnap este az Al. I. Cuza egye­tem nagy előcsarnokában a iasi egye­temi központ tanügyi káderei és egye­temi hallgatói összejövetelen vettek részt. Ezer meg ezer ifjú vett részt a cen­tenárium bálján, amelyet a „30 De­­cembrie“ új diákétkezdében rendeztek. Hasonló összejövetelek zajlottak le a diák-kultúrházban és a iasi diákott­honokban. A iasi Kultúrpalotában vasárnap délután nagysikerű műsort adtak elő az Al. I. Cuza egyetem, az Agronómiai Intézet, az Ilie Pintilie vasúti­ műhe­lyek, a penicillingyár és a Iasi tarto­mányi vasútigazgatóság klubjának mű­vészegyüttesei, a Doina Moldovei népi zenekar, a iasi Filharmónia, a tanügyi dolgozók szakszervezetének kórusa s a Perieni községi kultúrotthon csimpo­­lyás csoportja. ★ A iasi egyetem centenáriumi ünnep­ségein részvevő külföldi vendégek hét­főn délelőtt kirándulásra indultak. A vendégek Ion Creanga professzor, az Al. I. Cuza egyetem rektora és Jean Livescu professzor, a C. I. Parhon egyetem rektora, valamint a iasi egye­tem több tanára kíséretében hétfőn megtekintették a romani csőhengermű­vet és a Gyilkostó körüli üdülőhelyet ★ •k ★ A Román-Szovjet Barátság Hónapjának eseményei A Román-Szovjet Barátság Hónap­ja alkalmából további kulturális ren­dezvényekre került sor a fővárosban és országszerte. A bukaresti Hadsereg Színházban vasárnap délelőtt D. Almas író elő­adást tartott „A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom a drámairodalom­ban“. Az előadást követően bemutat­ták M. Satrov „A forradalom nevé­ben“ című színművét. Ugyancsak vasárnap a fővárosban művészeti rendezvényekre került sor többek között az Állami Zsidószínház termében, ahol irodalmi estet rendez­tek. „Román és szovjet költők meg­­éneklik a békét és a barátságot" cím­mel, a Román-Szovjet Barátság Há­zában pedig román és szovjet köny­­nyűze­ne hangversenyt rendeztek. A fővárosi Agronómiai Kutatóintézet­ben hétfőn a Román-Szovjet Tanulmá­nyi Intézet és az Akadémia Agronó­miai Kutatóintézete tudományos ülés­szakot tartott a Román-Szovjet Ba­rátság Hónapja tiszteletére. A Román Szovjet Barátság Házában Ion Marinescu mérnök a Kőolaj- és Vegyipari Minisztérium műszaki igaz­gatója előadást tartott a román-szov­jet együttműködésről. Oltenitán román-szovjet barátsági fesztivált rendezi­ek a város nagy­számú lakosának részvételével. Ion Moraru, az Arlus Központi Tanácsá­nak titkára előadást tartott „A békés egymás mellett élés korunk létfontos­ságú szükséglete“ címmel. Al. Sahig­­hian és O. Pancu­lasi az iskolásoknak tartott előadást a román-szovjet ba­rátságról, dr. Florica Bagdazar, a Román Népköztársaság Vöröskereszt­je alelnöke pedig a város asszonyai­nak beszélt a szovjet állam gondosko­dásáról az anya és a gyermek egész­ségéről. ★ A Magyar Autonóm Tartományban többszáz előadást tartottak, szimpozio­nokat és irodalmi esteket rendeztek a szovjet gazdaság, tudomány, művészet és irodalom fejlődéséről. Szovjetunió­ban járt munkások és kollektivisták a nagy baráti országban szerzett élmé­nyeiket ismertették. A temesvári vasutas-klubban vasár­nap rendezvényt tartottak a szovjet irodalomról. Radu Boureanu költő Majakovszkij, Biok és Jeszenyin köl­tők életéről és művéről beszélt. Ugyan­csak vasárnap a helybeli Politechni­kai Intézet tudományos és tanügyi káderei szimpoziont rendeztek a szov­jet technikai és tudományos újdonsá­gokról. A vajdahunyadi Technikus Házban a kohászati kombinát sok munkása vett részt „A szovjet műszaki könyv — értékes segítség a munkában“ té­mával rendezett értekezleten. A ploesti Progresul moziban nagy­­számú közönség vett részt „A szov­jet emberek­ erkölcsi arculata az iro­dalom tükrében" című előadáson, ame­lyet Mihai Novicov egyetemi tanár tartott. Aliz­il, Pucioasa, Cimpina, Bu­­zau és Tirgoviste rajonokban felolvasó és szavaló fesztivált rendeztek a ro­mán-szovjet barátság tárgyköréből. — A méret jó. Pontosan dolgoztak az esztergályosok. — Ezt állapítja meg Rostás Jenő, a kolozsvári Unirea fémárugyár dolgozója, aki egy nagy dob belső átmérőjét ellenőrzi. (I. Dávid felvétele) | Kedves elvtársak!­­ Mielőtt hazautaznék­­ Bukarestből, úgy érzem,­­ meg kell írnom ezt a s pársoros levelet az új­­­­ságnak. Részt vettem a [ szakszervezetek negye­­­­dik kongresszusán, mint I küldött. [ Figyelmesen végig hall­­­­gattam a jelentéseket, a f felszólalásokat és most f­el akarok mondani két­­ dolgot, ami legjobban­­ megkapott engem ezen a­­ kongresszuson.Az is meg­­­ lehet, hogy nem az a­­ legfontosabb, amiről én­­ szeretnék beszélni, de f mégis kikívánkozik be­­­­lőlem.­­ A tavaszon részt vet­­t­tem pártunk harmadik­­ kongresszusán is. Akkor a kommunisták, a párt­­ tagjainak képviselői ül­­­­tek a Köztársasági Pa­­­­lota gyönyörű termében. ( Akkor hatéves tervün­­k két, az egész nép,az egész­­ ország még boldogabb, a még szebb holnapjához­­ vezető utat tárgyalták­­ meg nagy felelősségér­­­zettel a kommunisták ! Most, a szakszervezetek­­ kongresszusán sok pár­­­tonkívüli küldött is je­­­­len volt. És engem na­­­­gyon megragadott, hogy amikor közös, nagy ügyünkről,a szocializmus építéséről beszéltünk, to­­vábbá a szakszervezetek és az egész dolgozó nép nagy feladatairól a szo­cialista építésben, vala­mennyi küldött, párttag vagy pártonkívüli egy­forma lelkesedéssel, hoz­záértéssel és felelősség­tinni...mim....mi........................... érzettel beszélt. Újból egész közelről láthat­tam, hogy mit is jelent egy egész nép összefor­­rottsága, az összes dol­gozók, párttagok és pár­­tonkívüliek erős, nagy egysége, ha mindnyá­junk boldog életéről, a szocializmus ügyéről van szó. Ez az egyik legszebb nagy élmé­nyem, amivel hazauta­zom Petrillára, munka­helyemre, a bányába ... Volt ott a kongresz­szuson egy néger kül­dött, akit nem tudok el­felejteni. Szót kért ő is, beszélt az emelvényről. Valamelyik dél-afrikai országból jött el a mi kongresszusunkra és el­mondta nekünk, hogy mennyire szenved, mi­lyen mérhetetlen nyo­morúságban él otthon az ő népe. Hogy nem kapnak munkát, hogy alig van mit enniök, hogy szüntelenül üldö­zik, gyötrik őket a gyar­matosítók. Bizony én is és velem együtt min­denki ott a teremben, mélyen megrendülve hallgattuk ennek az em­bernek minden szavát. Én nagyon együttéreztem vele, nagyon jól megér­tettem. És nemcsak ön olyan emberekhez beszélt, a­­kiknek javarésze tudja, hogy mit jelent rabsor­ban élni, hisz a kapita­lista kizsákmányolást, az elnyomást hányan és hányán éreztük an­nak idején a saját bő­rünkön. Mikor a kon­gresszus végén az Inter­­nacionálét énekeltük, nem tudtam levenni a szemem erről az ember­ről. Nem tudom ponto­san, hogy ő mit gondolt ekkor, azt sem tudom, hogyan fogalmazta vol­na meg gondolatait, de egész arcáról, tekinteté­ről le lehetett olvasni: ez az ember nagyon erő­sen és boldogan érezte, hogy ő meg a testvérei nincsenek egyedül, ma­­gukra hagyatva ezen a világon, hogy a mun­kásosztály nemzetközi ereje, összefogása szün­telenül nő, erősödik és győzni fog. íme, ezeket akartam­­mondani az újság ol­vasóinak, azoknak, akik nem voltak ott a kong­resszuson. Elvtársi üdvözlettel: HAJDÚ GYULA, brigád vezető, a Szocialista Munka Hőse IIIIIIIIIIIIIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIUIIIIIIIlnllllllllllHIIIIIIIIUIinillUIIIIIIIHIIIIIIIIIH Levél a szerkesztőségnek A közönség jobb kiszolgálása érdekében Több cipőgyár saját mintaüzletet nyit A Kereskedelemügyi Minisztérium kezdeményezésére az ország több váro­sában bizonyos gyárak saját üzletet nyitnak. Az illető gyárak modelljeit ezekben az üzletekben mutatják be a vásárlóközönségnek. A cél egyben vé­leménykutatás is, amennyiben az ezek­ben az üzletekben legjobban keresett, népszerűségnek örvendő cikkeket az il­lető gyár sorozatban is gyártja majd. Ilyen üzlet eddig Kolozsváron volt, a Herbák János Művek mintaboltja. Most Bukarestben a Kirov gyár nyit ilyen üzletet a Victoriei úton, Temesváron a Nikosz Beloiannisz és Stefan Plavat, Nagyszebenben a Május 8 gyár, Nagy­váradon a Csordás János vállalat, de hasonló boltokat nyitnak Bákóban, Ia­siban és több más helyen is. Az említett cipőüzletek hozzájárulnak ahhoz, hogy gyáraink közelebbről meg­ismerjék és kielégítsék a közönség igé­nyeit.

Next