Előre, 1962. november (16. évfolyam, 4667-4692. szám)

1962-11-01 / 4667. szám

2 ------........... ....................................................1 Új műszaki könyvek Az esztergályos könyve*) A Műszaki Kiadó gyakorlatig kézikönyveinek sorozatában második kiadásban jelent meg Az esztergályos könyve. Előreláthatólag a második kiadás 10 OOD-es példányszáma is csak részben elégíti ki majd a nagyszámú érdeklődőt, hiszen nem csupán a szakmát most tanuló esztergályos, hanem a gépműhelyben, szerszámműhelyekben és javítóműhelyekben dolgozó gyakorlott szakmunkás is sokat tanulhat ebből a szakkönyvből. Az esztergapad ésszerű üzemeltetését, a munkamódszerek tökéletesítését, a termelékenység növelését segíti e kézikönyv rendszeres tanulmányozása. A szerző a könyv első hét fejezetében a mértani és háromszögtani alapismereteket tárgyalj majd a fogaskerék- és szíj áttételek rövid leírása után, az esztergapadon megmunkálásra kerülő különböző anyagok főbb tulajdonságait és azok technológiai ellenőrzésének módszereit taglalja. A megmunkálásnál *) V. Barbu: Cartea strungarului. Editura Tehnica 1962. használt tűrésekkel és illesztésekkel, az állami szabványokkal (STAS) is foglalkozik a könyv, majd részletesen tájékoztat a mérésekről és mérőeszközökről, továbbá a kések alakjáról, anyagáról, keresztmetszetükről és forgácsolási szögeikről. A kések adatainak meghatározására szolgáló táblázatok sok számítástól mentesítik a szakmunkást. Fontos része a könyvnek a részletes ismertetés a különböző esztergálási műveletekről, szerszámokról és munkamódszerekről. Az esztergapadon előadódó bonyolultabb munkák, mint a különleges szelvények esztergálása, kúpos esztergálás, menetvágás, úgyszintén a végmegmunkáló műveletek alapos tárgyalásával is segítséget ad a kézikönyv a műhelyekben előforduló bármilyen szakmai feladat gyors és minőségileg kifogástalan elvégzéséhez. Befejezésül tanácsot ad az esztergályosnak arra, hogyan dolgozhat ésszerűen, gazdaságosan. _ A különböző műveletek legkedvezőbb forgácsolási sebességeiről összeállított táblázatok megkönnyítik az esztergapad lehető legjobb kihasználását A köszörűs könyve*) Ez a gyakorlati kézikönyv is második kiadásban jelent meg, meglehetősen nagy. 4000-es példányszámban A gépipar fejlődésével egyre fokozódnak a gépalkatrészek pontosságával kapcsolatos igények. A korszerű, nagyteljesítményű gépek gyártása a munkadarabok felületeinek egyre pontosabb, finomabb megmunkálását követeli meg és így növekszik a köszörűgépek jelentősége a gépgyártásban. Szükséges ezért, hogy a köszörűgépeken dolgozó szakmunkások, valamint a mesterek, technikusok és technológusok alaposan ismerjék a köszörűgépeket, szerszámokat és készülékeket, úgyszintén a köszörülési műveletekkel kapcsolatos különböző kérdéseket. G. S. Georgescu könyve összefoglalja a lényeges tudnivalókat. Ismerteti a köszörülési műveleteket, leírja a gépeket és szerszámokat, tájékoztat a megmunkálás pontosságával és annak ellenőrzésével kapcsolatos kérdésekről. A bevezető rész a köszörülési művelet és főbb elemei, (famozgás, előtolás, forgecskeresztmetszet, erőszükséglet, melegedés és hűtés) rövid leírásét és számítási módjait tartalmazza. A köszörülési műveletekre és a különféle szerszámok éle *) G. S. Georgescu : Cartea rectificatorului. Editura Tehnica, 1962. résére tér ki a következő fejezet. A könyvben ismertetett különböző módszerek előnyeit és esetleges hátrányát mérlegelve, a közölt táblázatok és gyakorlati példák alapján könnyebben választhatja a munkás és technikus azt, amely számára az adott esetben a legelőnyösebb. A szerző a továbbiakban a köszörűgépek valamennyi fajtájáról — különös tekintettel a tömeggyártásban mindinkább elterjedő csúcsnélküli csiszológépekre — is igen alaposan tájékoztat, úgyszintén a megmunkáláshoz és a munkadarabok felfogásához használatos készülékekről. A köszörülést követő finommegmunkálási műveletekről — dörzscsiszolás, tükrösítés, fényesítés — és a megfelelő gépekről s készülékekről is minden gyakorlati ismeretet megszerezhet G. S. Georgescu szakkönyvéből az olvasó. S minthogy a köszörülésnél, a finommegmunkálásnál különösen fontosak a pontos mérőműszerek, a mikrométertől a műhelymikroszkópig minden mérőeszközzel megismerkedhetik a szakmunkás ebben a számára nélkülözhetetlen kézikönyvben. Sz. P. Tért hódít a távfűtés Hazánk több városában és munkásközpontjában mint például Bukarest, Onesti, Vajdahunyad, Arad, Temesvár, Resica stb. ,egyre jobban tért hódít a lakások távfűtési rendszere. Onestiben és Resicán például megkétszereződött a termofikálási hálózatba bekapcsolt lakások száma. Az elmúlt napokban Vulkán bányaközpontban is megkezdődtek a távfűtés bevezetésére irányuló munkálatok. Árkokat ásnak, vasbetont öntenek a lakások fűtéséhez szükséges vízvezetőcsövek elhelyezésére. Rövidesen a brádi bányászok is élvezhetik a távfűtés előnyeit. A lakások távfűtése nemcsak egészséges, hanem jelentős tielőanyagmegtakarítást is eredményez. Egészségügyi egységek a vállalatokban Szocialista iparunk állandó fejlődésével párhuzamosan javul a vállalatok és építőtelepek dolgozóinak egészségvédelme is. Nemrégiben egészségügyi egységek létesültek az argesi vízierőműi, a gilaci kohászati kombinát, a craiovai ipari komplexum építő telepein, a borczeszi vegyipari kombinátban, a nagyszebeni Independenta gyárban, valamint számos más vállalatnál és ipari építőtelepen. A betegségmegelőzési intézkedések fokozása érdekében számos más vállalatnál 15 szakmai orvosi szolgálat létesült. Ezeknek az egységeknek korszerű felszerelése lényegesen javította a szakorvosi vizsgálat minőségét. Különösen jó eredményeket ért el ilyen tekintetben a vajdahunyadi Kohászati Kombinát, a brassói Steagul Rosu üzem és a Traktorgyár, a nagyszebeni Independenta, a dicsőszentmártoni Vegyipari Kombinát és a konstancai kikötő. (Agerpres) Piacrendezés Nagyváradon (Tudósítónktól). — Már rég hírt adtunk a nagyváradi Augusztus 23 téri utolsó tömbház, átadásáról, az új lakónegyed építésének befejezéséről. Most újból vissza kell térnünk a negyed „ügyeihez“, hiszen ismét megindult a munka. A többemeletes tömbházak tőszomszédságában korszerű piac rendezését, építését kezdték meg. Valódi kereskedelmi komplexum képe kezd kibontakozni, amely biztosítja majd az új lakók százainak mindennapi szükségleteit. Falatozó, hús-, kenyér-, zöldséges gyümölcsüzletek kapnak itt helyet. A piacrendezőség is új épületbe költözik, ahol önkiszolgáló élelmiszerüzletet, textilneműeket és háztartási cikkeket árusító boltokat, mérlegkölcsönzőt és raktárhelyiségeket rendeznek be. ELŐRE 1962. november 1.- csütörtök Megtartják a zászlót Minden szonda fúrásánál a legkevesebb 65 000 lej megtakarítást! Ezt vállalták a Rimnicu Vilcea-i fúróvállalat szondamunkásai a fúrás meggyorsításáért és a takarékosságért folyó versenyben. Ezeknek a vállalásoknak az olyan munkabrigádok tettek eleget, amelyek maradéktalanul kihasználták a furóberendezések teljesítő képességét és kiterjesztették több fejlett munkamódszer alkalmazását, mint például a turbina- és a villamosfúrás. Ezáltal a legtöbb szondát több nappal a tervbe vett határidő előtt előkészítették a kitermelésre. A vállalat pedig idén csupán öt hónap alatt 5 814 000 többletmegtakarítást ért el, az idei felajánlásnál több mint 3 millióval nagyobb összeget. Arges tartományban más kőolajipari kollektívák is teljesítették az évi terven felüli megtakarításra vonatkozó vállalásukat. A dolgozók elhatározták, hogy tovább fejlesztik az eredményeket és ezután is megtartják egységükben az argesi kitermelési tröszt viszonylatában élenjáró szondát megillető Vörös Zászlót, amely már az év elejétől a vállalatnál van. Nemrég nyílt meg Temesváron, az Eroilor úton Bánát tartomány legnagyobb élelmiszeráruháza. Fényképünkön: Részlet az áruház földszinti önkiszolgáló részlegéről . (Petre Laihici felvétele) Sokoldalúság és széles látókör (Folytatás az 1. oldalról) gyűlt össze, a „Március 8“ kollektív gazdaságé nem kevesebb, mint 29- szer ! Ebben a kérdésben sem az a lényeg persze, hogy az előbbiek esetleg tarthattak volna több, az utóbbiak meg kevesebb gyűlést, hanem az: milyen gyakorlati haszonnal jártak ezek a gyűlések, mennyiben voltak valóban a kollektív vezetés érvényesítésének eszközei ? Nos, a mérleg itt a kevesebb javára billen. A csíkszentkirályi kollektíva vezetőtanácsa például, három gyűlésen is megtárgyalta a juhpásztorok alkalmazásának kérdését, és — mint a gyakorlat igazolja — mégsem találta meg a legcélravezetőbb megoldást. A sajt és ordahozam bevétele végülis alig fedezi a külső juhpásztorok javadalmazásához szükséges összeget. Hasonlóképpen, legalább nyolc gyűlésen felmerült így vagy úgy az építkezés kérdése és mégis jelen pillanatban is befejezetlen az istálló, mert a szükséges határozatok vagy nem születtek meg, vagy nem alapozódtak a reális lehetőségekre. A „Sarló és kalattács“ vezetőtanácsa bár jóval kevesebb gyűlést tartott (talán túl keveset), a megtárgyalt problémák súlya és az intézkedések eredményessége itt jóval nagyobb. Év elején például a radnóti kollektív gazdaság versenyfelhívása szerepelt napirenden. A válaszadás lehetőségeinek alapos vitája azt eredményezte, hogy a felhívásba foglalt 2500 literes tejhozam átlaggal szemben — az akkori állomány, hát.a- 3190 literes tehenenkénti átlag elérését vállalták, utólag érvényt szerezve ennek közgyűlésén is. S ami a legfontosabb: pontosan megállapították mit kell tenni a valóraváltásért. Vagy : az egyik vezetőtanács ülésen megtárgyalták az itt-ott észlelt elvtelen munkaelosztás jelenségeit s így már csírájában elejét vették annak, hogy egyes csoportvezetők (Bálint Ignác, Búzás Béla, Ballogh Jenő) rokonaikat bizonyos előnyben részesítsék. Szentkirályon s ezzel szemben például, bár komolyabb méretekben jelentkezett "ugyanez, a vezetőtanács elsiklott felette, sőt egyes tagjai maguk estek hasonló hibába. Persze, ahhoz, hogy ilyenszerű kérdések kerüljenek napirendre szükség lett volna arra, hogy a „Március 8“ vezetőtanácsának tagjai — egyebek mellett — egymással szemben is éljenek a bírálat fegyverével. Ők ehelyett hallgatólagosan a „ne bánts, mert én se bántalak“ cseppet sem elvszerű magatartást istápolták nem egyszer. A szentimreiek ezenkívül valószínű azért sem érezték szükségét anyagi gyűlés megtartásának, mert a vezetőtanács minden tagja konkrétan felel a gazdaság egy-egy szektoráért és ott — a határozatok végrehajtásában — bizonyos fokú önállósággal rendelkezik. Csíkszentkirályon viszont ez nem található meg. Tamás Dénes és Ferenc András például nem kaptak konkrét megbízatást mint vezető tanács tagok. A leglényegesebb tehát: míg Szentkirályon az elnök a brigádosok, a vezetőtanács tagok által nap mint nap megoldható, de halogatott kérdések tárgyalásába merültek el, emitt szélesebb érvényű munkaszervezési, munkafegyelmi, munkastílusbeli problémák képezték vita tárgyát, s mindez lehetővé tette, hogy a vezetőtanács — tagjai egyéni tennivalóinak és felelősségének csökkentése nélkül — sokkal inkább a kollektív vezetés szerve legyen. A kerítésen innen, s a kerítésen túl i közösséget tartani a legfőbb erőnek, a közösséget tisztelni és szolgálni cselekvő, gondolkodó emberként — olyan jellemvonás ez, amely nélkül nem birkózhat meg egyetlen szocialista nagygazdaság vezetője sem rendkívül felelősségteljes, sokrétű és bizony cseppet sem könnyű feladataival. Gáli Ignác 11 éve elnöke a csíkszentimrei kollektív gazdaságnak; őt választotta meg egyhangúlag a számos új taggal bővült nagy család az idén is. Ez már önmagában is sokat mond. Anélkül, hogy elnéznénk még létező gyengéi fölött (olykor túl hirtelen, kevés gondot fordít önképzésre, stb.) szükséges kihangsúlyozni munkájának néhány olyan jellemzőjét, amelynek igen fontos szerepe van a gazdaság eredményeiben. Gáli Ignác elvtárs megtanulta távlataiban látni és vezetni a gazdaságot, rengeteg napi teendője mellett is állandóan foglalkozik a gazdaság határain túlmutató problémákkal. Jónak találjuk például, hogy igyekszik tiszteletben tartani a munkamegosztásból adódó egyéni felelősséget s fő feladatának az ellenőrzést és nem a közvetlen beavatkozást tekinti. Nem intézkedik soha a brigádosok megkerülésével olyan kérdésekben, amelyek ezek felelőssége alá tartoznak. A brigádosokat igen helyesen a vezetés szerves részeseinek tekinti — hiszen azok is — és ellenőrző munkája, valamint a rendszeres megbeszélések elsődleges szerepének azok vezetői nevelését, felelősségtudatuk erősítését tartja. Ahogy maga mondja : „ha csupán egy fogatra van szükségem, azt is elkérem a brigádostól“. Sokoldalú elfoglaltsága ellenére az elnök gyakran szentel időt a kollektivistákkal való egyéni foglalkozásra. Jellemző például, hogy az utóbbi időben ellátogatott az öreg kollektivistákhoz (Szép Tamás Tímár Imre, id. Csorba János stb.) , érdeklődött életkörülményeik felől s ahol szükség volt ott nyomban segített. Figyelme kiterjedt például olyan aprónak és feladatain kívülinek látszó kérdésre is, mint Baló József gyermekeinek iskolába menetele. Az ország számos tapasztalt kollektív gazdasági elnökéhez hasonlóan Gáli Ignác sem rejti véka alá a maga és vezetőtanács-tag társai, az egész kollektíva jó módszereit, önként vállalta éppen a „Március 8“ kollektív gazdaság támogatását, mindenek előtt a vezetés- és munkaszervezésbeli tapasztalatok átadásában. A „Március 8“ elnöke, Bartis Ferenc elvtárs is természetesen igyekezett becsülettel eleget tenni feladatainak, sokat, talán túl sokat vállalt magára s ezért nem is jutott elegendő ideje a feladatok végrehajtásának rendszeres ellenőrzésére (és mindenek előtt erre !), a tagokkal való eleven munkára, bár erre még nagyobb szüksége volt a gazdaságnak — fiatal volta miatt — mint Csikszentimrén. Bartis elvtárs s a vezetőtanács azonban úgy tett olykor, mint aki nem akar túllátni a maga kerítésén. Ezzel magyarázható, hogy — járatlanságuk ellenére — vajmi keveset igyekeztek tanulni a szomszéd jó tatasztalataiból. Ebben a hibás gyakorlatban nagy része van Szőcs Károly néptanácsi elnöknek, aki — úgymond — tekintélyi kérdéssé tette a szentimreiek segítségének elfogadását. De csorbítja-e valakinek is a tekintélyét az, ha igyekszik minél többet tanulni szomszédaitól ? Ellenkezőleg, növeli azt, hiszen a tanulás jobb eredményekben mutatkozik meg. Nem vonja kétségbe senki, hogy a „Március 8“ szorgalmas tagjai „vannak olyan jó gazdák“ mint a szomszédok, s ezt egyes említett eredményeik igazolják is. Ám sok még a tennivalójuk ahhoz, hogy elérjék a szomszéd általános színvonalát, s következésképpen a hasonló felfogás érvényesülésének a közösség vallja kárát. Mindenek előtt meg kell tanulniok a magasabb fokú üzemszervezést, ami a tartós jó eredmények záloga. A szentimrei gazdaságban éppen a jó termések állandósításával érték el, hogy már évek óta 35 lejen felüli a munkaegység értéke. Csíkszentimrén csupán készpénz formájában 16 lejt folyósítanak munkaegységenként a tagságnak. Minden hónap 20-án „fizetési nap" van a gazdaságban. Eleddig 612 000 lejt osztottak így ki a tagoknak, beleértve az öregek segélyének havi folyósítását is. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy a magas részesedés mellett a gazdaság becsülettel eleget tett szerződési kötelezettségeinek és állóalapra, tehát beruházási célokra is jócskán fordított . Csupán az idén építettek például két, egyenként 100 férőhelyes szarvasmarha istállót, egy kocafiaztatót, baromfiólat és méhszínt, s jelenleg építenek — terven felül — egy növendék istállót és egy juhszarvánt, így állóalapjuk az év végéig eléri a 3,5 millió lejt.) Azt a bizonyos „kerítést“, ami ténylegesen nem is létezik a két gazdaság között. Csíkszentkirály felől is le kell dönteni az emberek tudatában, hogy szabadabb útja legyen minden előremutató termelési és szervezési eljárásnak. S ezen a téren a vezetőtanács mellett az elnökre nagyon sok hárul. Minden siker lelke A gazdasági eredmények, a vezetés és munkaszervezés sikerei a kollektivisták szorgalmának gyümölcsei. De munkájuk lelke, fő ösztönző ereje a kommunisták évente erősödő közössége , a párt alapszervezete. A pártalapszervezet vezető szerepének, a kommunisták példamutatásának állandó érvényesülése az, amely biztos alapul szolgál a vezetés nehéz művészetének elsajátításában is. Gergely Mátyás elvtárs, a csíkszentimrei kollektív gazdaság pártalapszervezetének titkára, az egyik mezei brigád vezetője, nagy tapasztalatú, megfontolt ember, aki több mint nyolc éves titkári munkájával alaposan hozzájárult a vezetésben és a mindennapi teendők végzésében elért sikerekhez. S ezt elmondják a kollektivisták valamenynyi kommunistáról. A vezetőtanács 9 tagja közül 6 párttag, vagy párttagjelölt. A hat brigádos közül 5 szintén az. A brigádok keretében dolgozó kommunisták aktív pártcsoportokat alkotnak, s legtöbbjük — Jakab Márton, Nagy Lajos, Pál József, György Józsefné, Bogyor János, Balló Gyula, Kurta Istvánná — felelősségtudatukkal, a közvagyon iránti gondoskodásukkal szorgalmukkal mindenki példaképes. A közgyűlések szerepének, a vezetőtanács-ülések eredményességének növekedésében a legnagyobb súlya van annak, hogy a pártalapszervezetben a kommunisták minden fontos kérdést megtárgyalnak előzőleg és a hozott határozatok szellemében a közgyűlésen, a vezetőtanácsülésen, a brigádokban maguk járnak a kezdeményezők élvonalában, lelkei az alkotó, okos, eredményes vitának , munkának. A kommunisták azok, akik számos hátráltató jelenséggel elsőkként veszik fel a harcot, így, a már említett munkaelosztásbeli elvtelenségen kívül, a pártalapszervezet foglalt állást először egyes, a brigádokban észlelt túlzott önállóskodási tendenciák ellen, amelyek a gazdaság általános érdekeinek szem elől tévesztéséből fakadtak. A kommunisták hasonló felelősségtudatéval találkozunk Csíkszentkirályon is, csakhogy míg a „Sarló és kalapács“ vezetőtanácsa és elnöke állandóan igényli is ezt a segítséget gondosan figyelmet a kommunisták minden javaslatéra, a „Március 8“ vezetőtanácsa tagjainak ezen a téren is vannak mulasztásai. Itt is felvetődött számos kérdés, amelynek megoldása sokat segített volna. Táncos István elvtárs — aki egyben az ellenőrző bizottság elnöke — és más kommunisták nem egyszer vetettek fel olyan problémákat, mint a munkában való késlekedés iránti bizonyos nemtörődömség a fogatok elégtelen kihasználása (s ehelyett külső segítség igénylése), a belső rendszabály egyes előírásainak figyelmen kívül hagyása stb.— de a vezetőtanács nem minden esetben vette figyelembe ezeket s főleg nem harcolt elég következetesen megoldásukért. A „Március 8“ vezetőtanácsa minden tagjának jól meg kell értenie : eredményeik csak úgy növekedhetnek a kívánt ütemben, ha a vezetés és munkaszervezés minden frontján elsődleges fontosságúvá teszik a politikai szervező, mozgósító nevelő munkát. A „Sarló és kalapács“ jó módszereinek ez a fő eleme ; a szomszédok sikereinek ez a lelke. És ez avathatja a legrövidebb időn belül — az eddiginél gyorsabb ütemben! — a mindennapok valóságává a „Március 8“ kollektív gazdaság nagyszerű lehetőségeit is. (Agerpres-felvétel) Nagy választékban gyártják a különféle köszörűköveket és elektródákat a kolozsvári Carbochim üzemben. Képünkön: Vasile Papadimitriu és Ion Subea munkások Épülő állatszállások A Máramaros tartományi kollektív gazdaságokban az idén 271 agrozootechnikai épületet emeltek 290 épületen a befejező munkát végzik. Az új épületek javarésze állatszállás. Az istállók összbefogadó képessége 37 000 fő szarvasmarha. Új iskolák Ebben az évben ezer és ezer gyermek kezdte új iskolában a tanévet. A fővárosban 11 új iskolát adtak át rendeltetésének, 220 tanteremmel. Dobrudzsa tartományban ebben az évben 14 millió lejjel többet fordítottak iskolaépítésre mint az elmúlt évben. Nemrégiben adták át az új iskolákat a Iasi tartományi Ipatele, Hirtoape, Bacani, Vladeni falvakban, valamint a Suceava tartományi Mesteacán, Burlesti, Crislea, Vârful Cimpului falvakban, továbbá az ország sok más falujában és községében. Ebben az évben országszerte több mint 2000 tantermet adtak át rendeltetésének, az év végéig pedig további 2000 építését befejezik. 1960—1961 években közel 7000 tanterem élült. (Agerpres) Gyulafehérvári bábosok Nagyváradon (Tudósítónktól) — Csúcsforgalom volt az elmúlt vasárnap a nagyváradi bábszínházban. Szinte egész nap sereglettek a gyermekek a Sas-palota bejáratához. A gyulafehérvári bábszínház nyolc hetes országos körútja során nagysikerű előadásokat tartott. A turnézó bábosok az Ezeregyéjszaka meséjének egyik gyöngyszemét az Aladin csodalámpáját, valamint Gica Jutes : Csodaparittya című bábjátékot mutatták be két-két előadáson, több mint 1100 gyereknek. Félévszázados énekkarok Lugos rajon falvai régi énekkari hagyományokra tekintenek vissza. A Ion Vidu rajoni kultúrház — művelődési aktivisták és a kórusok egyes veteránjainak segítségével — felkutatta több énekkari együttes „életkorát“. Megállapították, hogy a rajonban 22 kórus több mint 50 esztendeje létesült. A 100 éves kiszetői énekkar után a legrégibb karok Cesteia, Pánya, Silka, Kisfalu, Kőfalu és Bálinc községben működnek. Nagybánya és az iparmedence munkásközpontjainak téli ellátásáról SZERZŐDÉSEK A városi néptanács kereskedelmi osztályának és az Aprozárnak a kimutatásai arra vallanak, hogy néhány árufajtától eltekintve a város és a hozzá tartozó munkásközpontok téli ellátását mindenütt leszerződtek. A káposzta, a gumós zöldség és téli gyümölcsszükségletet teljes egészében a tartományból tudják fedezni, a Maros-Magyar Autonóm tartományból és Gáláéról hoznak hagymát, Krisána tartományból változatos zöldségfélét, Iasiból szárazbabot, nemes szőlőt Galac, Bacau és Constanta környékéről. A burgonya és hagyma kivételével a szerződésileg biztosított mennyiségek a teljes szükségletet fedezik. De az idén sem sikerült megoldani a lekötött mennyiségek ütemes szállítását, így gyakran szerepel hiánycikként a fehér- és vöröskáposzta, a húsospaprika és a gumós zöldség, holott a tartományban jó volt a termés és a szocialista termelő egységek kötelezték magukat, hogy határidőre szállítják a lekötött mennyiségeket. MIÉRT NEM ÉRKEZIK ÜTEMESEN AZ ÁRU? Ez részben a szállításon múlik. Az IRTA naponta 18 teherautó helyett rendszeresen csak 13—14-et ad, vagy annál is kevesebbet. A 4—5 kocsi kiesése 40—50 tormával csökkenti naponta a zöldség- és gyümölcsfelhozatalt. Súlyosbítja a szállítással kapcsolatos hiányosságokat az, hogy a kiküldött kocsik néha áru nélkül térnek vissza. Egyes kollektív gazdaságok nem tartják tiszteletben az előre meghatározott szállítási időpontokat. MÓDSZER, AMIT FEL KELLENE ÚJÍTANI Sokan érdeklődnek az iránt, hogy a házhoz szállítást az idén végzi-e az Aprozar, mert mint módszer nagyon népszerű volt. A kereskedelmi osztály válasza elutasító, elsősorban a szállítás nehézségeire, hivatkoznak. Valójában pedig itt se minden a szállításon múlik. Tavaly sok panaszra adott okot a házhoz szállítás és az IRTA egyre gyakrabban tagadta meg a kocsikat azzal indokolva, hogy az árut vissza kellett hoznia, mert nem volt aki átvegye. Rossz szervezésen múlott. A vásárlót nem értesítették a pontos időről, amikor a megrendelt áruval jelentkeznek, nemcsak az órát, de a napot sem határozták meg, így természetesen gyakran vissza kellett az áruval fordulni. Ha a tavaly előforduló szervezési hibák nem ismétlődnek meg, számíthatnak arra, hogy a házhoz szállítás kitűnően beválik. Az ország számos városa mutat erre példát. SZERV, AMELY A VÁROS ELLÁTÁSÁT VIZSGÁLJA A zöldségellátás egyike a legtöbbet vitatott kérdéseknek Nagybányán. Teljes megoldást a kollektív gazdaságok kertészeteinek megerősödése fog hozni, de addig is számos olyan kérdés van, mely sürgős orvoslásra vár. A társadalmi ellenőrök, az utcabizottságok és a vásárlók személyesen felvetett kérdéseinek azonnali megoldására alakult a városi parancsnokság, mely a Mezőgazdasági Tanács, a Szakszervezeti Tanács és a kereskedelmi szervek kiküldötteiből áll. Hetenként gyűlnek össze és tárgyalják a felvetődő kérdéseket, azonnali intézkedéseket hozva. Egy havi működésük máris érezhető. A jobb elosztás érdekében külön elárusító helyeket szerveztek. Nagybányán 6 burgonyaelosztó központ működik, mindegyik távoli munkásnegyedekben. Ezzel a módszerrel könnyítik meg a burgonya téli beszerzését, Felsőbányán, Miszbányán és Erzsébetbányán is. Gyorsabb ütemben folyik a tárolás is. Október 23-ig 700 tonna burgonyát, 200 tonna almát és 35 tonna zöldségfélét tároltak, javult a konzerválás ritmusa. A városi parancsnokság tevékenysége érezhetően járul hozzá a kérdések gyorsabb megoldásához. EGY ÚJ ÜZLET A kifogástalan áru forgalomba hozását célozza az az új üzlet is, mely a napokban nyílik a Piata Libertatii-in. A szakosított üzletek sorát növeli, kizáárólag első osztályú gyümölcsöt hozva forgalomba. Nagybánya híres almájáról, gesztenyéjéről, melyek most méltó keretben kerülnek a város fogyasztói elé. A város érdeklődéssel fogadja az üzletet és az elárusítással egybekötött kiállítások folytatóját látja benne, valóságos állandó kiállítást, ahol mindig a legjobbat és a legfrissebbet kapja. A gyümölcsbolt mintaszerű lesz kiszolgálásában is. A megnyitást megelőző várakozás kifejezi azt a reményt, hogy a jövőben a zöldségfélék is ilyen mintaszerű formában kerülnek a fogyasztó elé. BÁNYAI JUDIT Legfrissebb postánkból a gyimesközéploki dolgozók befejezték a mezei munkát, s ezekben a napokban igyekeznek, hogy teljesítsék vállalásukat, miszerint november elejére befejezik és átadják rendeltetésének az új kultúrotthont. Az 500 személyt befogadó épületet nagyobbrészt önkéntes munkával építették fel, s most már csak az utolsó simítások vannak hátra (ablakok üvegezése és kályhák beállítása). Az új kulturotthont november 7-én avatják fel — írja Szőke József levelezőnk. Az ünnepélyre nagy előkészületek folynak, száz tagú kórus tanulja az énekeket, tánccsoportok és színjátszók próbálnak. Ugyancsak pár nap múlva elkészül a szövetkezet hatalmas épülete, amelyben az üzlethelyiségeken kívül helyet kapnak a szövetkezet irodái is. Nyitrai Tünde írja Aranyosgyéresről, hogy a cserép- és téglagyár nőbizottsága tapasztalatcsere jellegű látogatást szervezett a dicsői Herkules téglagyárban. A látogatás célja volt megismerni az ottani nőbizottság munkáját, eredményeit , a gyár dolgozóinak a termelésben szerzett tapasztalatait. A „házigazdák“ lehetőséget is adtak erre, megmutatták vendégeiknek a gyárat, a klubot, stb., ismertették a termelésben elért eredményeket. Gyárunk küldöttei meghívták a vendéglátó nőbizottságot, látogassanak el ők is Aranyosgyéresre — írja befejezésül levelezőnk. Az elmúlt napokban a Kalántól nyolc kilométerre lévő Bosorod községben jártam — olvassuk Kraszka József levelében —, s nagyon sok jó munkaeredményt észleltem. A többi között elmondja, hogy a Bosorod községhez tartozó Tirsa falu kollektivistái 290 szál fenyőfát döngtöttek le és szállítottak a bosorodi és lunkányi kollektív gazdaságnak az építkezésekhez. Bosorodon tető alá húzták a harmadik száz férőhelyes istállót. Az építkezésnél kitűntek az ifjak. A két falu 81 fiatalja 250 munkaóra alatt 66 darab 13 méteres gerendát dolgozott ki és helyezett a tetőszerkezetre. A vasút- és autóbusz állomás téli előkészítéséről írt levelében Salló István Csíkszeredai levelezőnk. „Amint láttam — írja levelezőnk — az ajtókat, ablakokat megjavították. A várótermekben fűtenek. A fűtőanyagot is biztosították a téli idényekre. ★ Stana Olteanu, Silistea-Gumesti- kollektivisták gyermeke. Most a fővárosi Ciprian Porumbescu konzervatórium III. éves hallgatója (Agerpres-felvétel)