Előre, 1963. február (17. évfolyam, 4745-4768. szám)

1963-02-01 / 4745. szám

1963. február 1., péntek Román egyetemi küldöttség látogatása Olaszországban ROMA (Agerpres).­­ A román-olasz kulturális és tudományos csere­prog­ram keretében a iasi egyetem kül­döttsége, élén Ion Creanga egyetemi tanárral, az egyetem rektorával, el­látogatott a páduai egyetemre. A küldöttségben részt vesz Ion Sandru, a iasi egyetem prorektora és Gavril Istrate, a filológiai fakultás dékánja. A román vendégek január 28—30 között előadásokat tartottak a pá­duai egyetemen. Január 29-én a páduai egyetemen ünnepélyesen átnyújtották Guido Fer­ro rektornak a két egyetem sokol­dalú együttműködéséről szóló levelet. A román küldöttség megtekintette a páduai egyetem legnagyobb elő­adótermeit. Az egyik teremben őrzik Galileo Galilei katedráját, valamint különböző tárgyakat Constantin Can­­tacuzinotól, az egyetem volt diák­jától. Érkeznek a volgai csata hősei VOLGOGRAD (Agerpres), TASZSZ : Volgográdba egymás után érkeznek a volgai csata hősei, akik részt vesznek a szovjet csapatok győzelmének 20. év­fordulójának szentelt ünnepségeken. Közöttük van Rogyimcev vezérezredes, a Szovjetunió kétszeres hőse, a dicső­séges 13. gárdahadosztály parancsnoka és a hadosztály volt harcosainak egy csoportja. A Szovjet Hadsereg Központi Mú­zeuma az ünnepségekre Volgográdba küldte a Volga-parti csatában részt vett hadosztályok 15 harci zászlaját. Ünnepi gyűlés Havannában Jósé Marti szü­letésének 110.­­évfordu­lóját. — HAVANNA (Agerpres). — A kubai főváros közéleti képviselői a napokban ünnepi gyűlést tartottak Jósé Marti születésének­ 110.’lisfor­­dulója alkalmából. Carlos Rafael Rodrigues, a Kubai Egyesített Forradalmi Szervezetek Országos­­Vezetőségének tagja ez al­kalomból beszélt arról a harcról, amelyet José Martin folytatott az or­szág felszabadításáért, az amerikai imperializmus uralma ellet­ ,,és hangsúlyozta, hogy az 1959-es for­radalom valóra vállalta a kubai nép nemzeti hősének­ eszményeit.­­ A gyűlésen a baráti országok nagykövetségeinek vezetői is jelen voltak. A szovjet emberek békében és barátságban akarnak élni az egész német néppel N. Sz. Hruscsov válaszüzenete Rolf Eliasnak MOSZKVA (Agerpres). TASZSZ : Rolf Eliasnak, a nyugat-berlini Né­met—Szovjet Baráti Társaság veze­tősége elnökének üzenetére adott válaszában N. Sz. Hruscsov újból hangsúlyozta, hogy „az európai béke fenntartása és a nemzetközi feszült­ség enyhülése érdekében fel kell számolni a második világháború ma­radványait a német békeszerződés aláírása és a nyugat-berlini problé­mának ezen az alapon történő ren­dezése ut­án“. A szovjet kormányfő kiemelte : a Szovjetunió szükségesnek tartja, hogy „vessenek véget a jelenlegi nyugat-berlini rendezetlen helyzet­nek“ és „számolják fel a nyugat­berlini elavult megszállási rend­szert“. N. Sz Hruscsov kijelentette : „A szovjet emberek békében és barátságban akarnak élni a nyugat­berlini lakossággal, az egész német népnél. A nyugat-berlini cégekkel való széles körű kereskedelmi kap­csolatok mellett vagyunk, s azt óhajtjuk, hogy tudósaik, kulturális és művészeti dolgozóik gyakrabban látogassanak el a Szovjetunióba, a mieink pedig Nyugat-Berlinbe“. N. Sz. Hruscsov kifejezte remé­nyét, hogy „a nyugat-berlini szená­tus is reális módon fogja kezelni e problémák megoldását“. A KGST statisztikai állandó bizottságának ülése Moszkvában MOSZKVA (Agerpres). — TASZSZ : Január 22 és 25 között Moszkvában tartotta meg második ülését a KGST statisztikai állandó bizottsága. Az ülésen a Tanács tagállamainak — Bolgár NK, Oéiszlovák SZK, Lengyel NK, Mongol NK, Német DK, Román NK, Magyar NK, Szovjetunió küldött­ségei vettek részt. A bizottság számbavette az elmúlt időszakban a KGST-tagállamok statisz­tikai mutatóinak egységesítése terén ki­­fejtett tevékenységet, jóváhagyta a bi­zottság 1963. évi munkatervét és meg­vizsgált néhány szervezeti kérdést. A bizottság ülésén hangsúlyozták, hogy a KGST-tagállamok tevékenysé­get fejtettek ki, a Tanács 16. üléssza­kán hozott határozatok teljesítésére, a statisztikai számítások egységesítése és a statisztikai- és tervmutatók egysége­sítését célzó munkálatok meggyorsítása tekintetében. A bizottság konkrét intézkedéseket jelölt ki a munkaformák és munka­­módszerek további javítására a statisz­tikai és tervmutatók egységesítésének meggyorsítása céljából, amire a KGST- tagállamok népgazdasági,­­ terveinek egyeztetéséhez van szükség. A bizottság ülése a teljes egyetértés, barátság és testvéri együttműködés lég­körében folyt le. A faji megkülönböztetés ellen — NEW YORK (Agerpres). Amint a Reuter jelenti, a faji megkülön­böztetés kérdéseivel foglalkozó ENSZ-albizottság január 30-án nyi­latkozattervezetet fogadott el, amely­ben • „tudományos és erkölcsi szem­pontból hamisnak, társadalmi szem­pontból helytelennek és veszélyes­nek minősíti és elítéli a faji fel­sőbbrendűségről szóló koholmányo­kat“. A nyilatkozattervezet rámutat, hogy „a faji megkülönböztetés az ENSZ-alapokmány nyílt megszegé­se“. Felszólítja az ENSZ tagálla­mait, hogy haladéktalanul alkalmaz­zák a nyilatkozatot és tegyenek kitartó erőfeszítéseket a­ megkülön­böztetések elhárítására a politikai jogok, a vallás, az oktatás, a lakás­bérlés és a nyilvános helyiségek látogatása terén. A nassaui egyezményt vitatja az angol alsóház LONDON (Agerpres). — Január 30-án este Londonban megnyílt a nassaui egyezménnyel­ kapcsolatos alsóházi vita. Macmillan miniszter­­elnök ismertette az egyezmény elő­írásait, amelyek értelmében — mint ismeretes — az USA Polaris típusú nukleáris rakétákat szállít Angliá­nak tengeralattjárók számára. Macmillan kijelentette, hogy­­„az Egyesült Államok és Nagy-Britannia között, főleg nukleáris téren, külön­leges viszony áll fenn“. Azt állította, hogy„a nassaui. .egyezmény a két ország közötti­­rendkívüli nukleáris viszony újabb megerősítését jelenti. A miniszterelnök az úgynevezett brit „nukleáris függetlenség“ tézisét bizonygatta, s azt állította, hogy ezt a függetlenséget a nassaui egyez­ményben is megőrizték. Mindazon­által csak „reményét" fejezhette ki, hogy Anglia megőrizheti a független döntés jogát a nukleáris gyújtófejek felhasználása tekintetében. Mac­millan, hogy eleve elhárítsa a labu­­risták esetleges interpellációit e vitás kérdésről (a laburisták azt tartják, hogy a nassaui egyezménnyel Nagy- Britannia voltaképpen lemondott nukleáris függetlenségéről), kijelen­tette, hogy a nukleáris fegyverek­ről való lemondás semmivel sem csökkentené Anglia katonai kiadá­sait. Ezzel értésre adta, hogy az ez esetben fennmaradó összegeket min­denképpen elköltenék a hagyomá­nyos fegyveres erők gyarapítására. Macmillan beismerte, hogy Nagy- Britannia 1968 előtt nem rendelkez­het nukleáris meghajtású tenger­alattjárókkal és Polaris rakétákkal. A nyugatnémet hatóságok eljárása és a coblenzi per MOSZKVA (Ager­pres).­­ Január 30- án sajtóértekezletet tartottak Moszkvá­ban, s ennek során nyilatkozatot tettek azok a szovjet jogá­szok és tanúk, akik­nek a Német SZK kormánya nem tette lehetővé, hogy részt vegyenek a volt SS- ek coblenzi perén. Az újságíróknak leleplező anyagokat és dokumentumokat mutattak be, ame­lyek tanúsítják, hogy Heuser, Wilke, Schle­gel, Merbach és más vádlottak felelősek az emberiség ellen elkövetett gyűlöletes bűntettekért, s a má­sodik világháború idején Beloruszia te­rületén békés szovjet állampolgárokat gyil­koltak. Leonyid Zamja­­tyin, a Szovjetunió Külügyminisztériuma sa­jtóigazgatóságának vezetője kijelentette, hogy a Német SZK kormánya, amikor nem adott beutazási vízumot a szovjet tanúknak és jogá­szoknak, bebizonyít­­otta: „bizonyos nyu­­gat-németországi kö­rök minimalizálni próbálják a coblenzi per jelentőségét és megkönnyíteni az SS- bűnösök sorsát“. Ezzel kapcsolato­san elhatározták, hogy azokat az anya­gokat, amelyek le­leplezik a coblenzi vádlottakat és egyes magas állásokban le­vő gyámolítóikat a szovjet és a nemzet­közi közvélemény tu­domására hozzák. A sajtóértekezleten felolvasták a náci betolakodók bűntet­teinek megállapítá­sával és kivizsgálá­sával foglalkozó belo­rusz bizottság közle­ményét. A sajtóértekezlet után az újságírók megtekintették a do­kumentum-kiállítást, ahol a hitlerista csa­patok által megszállt Minszk börtöneiben használt kínzóeszkö­zök is láthatók. — Kolléga, remekül előkészítette a béke­­harcosok elleni legújabb pert! — Gyakorlat teszi a mestert! Már a har­mincas években is hasonló ügyekkel foglal­koztam .. (Bape rajza a Dikobrazban) EGY NYUGATNÉMET BÍRÓSÁGON „A KÖVETKEZŐ LÉPÉST AZ USÁ-NAK KELL MEGTENNIE“ OTTAWA (Agerpres) TASZSZ Most, hogy a Szovjetunió beleegyezett auto­mata felderítő berendezések felszere­lésébe és csökkentett számú nemzetközi felügyeletbe, a következő konkrét lé­pést az USA-nak kell megtennie — írta január 30-i számában a Globe and Mail kanadai lap. Reméljük —­ hangsúlyozza az újság —, hogy Kennedy elnök nem szorít­kozik puszta szólamokra a békéről és leszerelésről. A nyugati fővárosokban Tovább gyűrűznek a sikertelen brüsszeli alku hullámai LONDON (Agerpres). — A francia kormány tétovázás nélkül és elég durván függesztette fel az Anglia Közös Piachoz való csatlakozásával kapcsolatos tárgyalásokat — jelen­tette ki Macmillan miniszterelnök január 30-án mondott rádió- és te­­levízióbeszédében. Macmillan általá­ban a következő kérdést taglalta , miért hiúsultak meg a brüsszeli tár­gyalások és milyen akciókat kezde­ményez Anglia a kialakult helyzet­ben. „Ami tegnap, Brüsszelben tör­tént, állap­ította meg szomorúan Macmillan, rossz volt számunkra, de Európa az egész szabad, világ szá­mára is. (vagyis a kapitalista világ számára — szerk. megj.).“ Az angol miniszterelnök ismét kifejtette azo­kat a szempontokat, amelyeket Anglia figyelembe vett amikor be akart lépni a Közös Piacba. Macmil­lan kijelentette, hogy „Anglia fel akarta számolni Európa megosztott­ságát“, de az utóbbi hetek esemé­nyei lényegében szakadást idéztek elő a nyugat-európai országok kö­zött. Macmillan azzal vádolta a fran­cia kormányt, hogy a jövő helyett a múltba tekint s hogy uralkodni akar Európában.­­ " Macmillan véleménye szerint Franciaország azért hiúsította, meg a brüsszeli tárgyalásokat, mivel re­ális lehetőség volt sikeres befejezé­sükre. Amikor világossá vált, hogy a vitás kérdések gyorsan megoldha­tók — mondotta Macmillan —, a francia kormány habozás nélkül és meglehetősen durván megszakította a tárgyalásokat. A brit miniszterelnök a további­akban Anglia következő teendőivel foglalkozott. Elismerte, hogy a brüsszeli események kibontakozása meglepetésszerűen érte az angol kormányt és kijelentette, hogy ez idő szerint nem rendelkezik „kon­krét alternatíva tervvel“ Anglia le­endő lépéseit illetőleg. A miniszterelnök csupán „alkotó építő jellegű“ intézkedéseket helye­zett kilátásba. Hangsúlyozta, hogy Angliának továbbra is együtt kell működnie a világ más országaival, a Commonwealth tagjaival és az Egyesült Államokkal. Macmillan a továbbiakban kifej­tette, hogy a Commonwealth, Euró­pa, Amerika országainak és az eu­rópai szabadkereskedelmi övezet tagállamainak tárgyalásokat kellene kezdeniük a kereskedelmi tarifák csökkentéséről. Macmillan tagadta, hogy Anglia sötét kilátások elé néz. BRÜSSZEL (Agerpres). — A France Presse rámutat, hogy Angliának a Kö­­zös Piacba való belépésével kapcsola­tos tárgyalások kudarca voltaképpen az Euratomra vonatkozó tárgyalások végét jelenti. A hírügynökség az Euratom-bi­­zottság egyik brüsszeli közleményére utalva hangsúlyozza: a brüsszeli tár­gyalások megszakítása nyomán január 29-én előállt helyzet miatt lehetetlen Nagy-Britanniával folytatni az európai atomenergia közösséget illető tárgyalá­sokat. Ugyanakkor a hírügynökség hangoz­tatja, hogy erőfeszítéseket tesznek An­glia és a Közös Piac tárgyalásainak újr­afelvételére. A France Presse jól tájé­kozott brit hírforrásokra utalva kieme­li: várható, hogy Nagy-Britannia és a nyugat-európai gazdasági közösség tag­államainak képviselői a közel­jövőben Londonban találkoznak. Ezekből a ta­nácskozásokból — írja a France Presse — Franciaországot kirekesztik. + WASHINGTON (Agerpres). — „Az Egyesült Államok rendkívül sajná­latosnak tartja, hogy kudarcba ful­ladtak a tárgyalások Nagy-Britan­­niának az európai gazdasági közös­ségbe való belépésével kapcsolat­ban“ — jelentette ki január 30-án L. White, az USA külügyminiszté­riumának szóvivője. Az Egyesült Ál­lamok tovább erősíti az atlanti kö­zösséget, még­pedig a NATO meg­erősítésének, a soknemzeti nukleá­ris erők létrehozásának útján és az­zal, hogy elhárítja az akadályokat a nyugat-európai piacokon az ame­rikai áruk behatolása elől. Hangsúlyozta: az a körülmény, hogy Franciaország megtagadta An­glia bevonását a Közös Piacba, csak késlelteti Európa és az Egyesült Államok hatékony együttműködé­sét. * t­L­O­K ! Befejezte munkálatait az SZVSZ Végrehajtó Bizottságának 26. ülésszaka PRÁGA (Agerpres). Január 31- én Prágában befejezte munkálatait a Szakszervezeti Világszövetség Vég­rehajtó Bizottságának 26. ülésszaka. A kiadott közlemény hangoztatja, hogy a Végrehajtó Bizottság megvi­tatta Robert Henriotnak, az SZVSZ titkárának jelentését a „nemzetközi akcióegység terén és az SZVSZ te­vékenységnek fejlesztésében szerzett új tapasztalatokról“, Umberto Scag­­liának, az SZVSZ titkárának jelen­tését „a Szakszervezeti Világszövet­ség tevékenységéről“, Elena Teodo­rescunak, az SZVSZ titkárának je­lentését „a munkásnők kérdéseivel foglalkozó második nemzetközi szakszervezeti értekezlet előkészíté­séről“, valamint más problémákat. Az SZVSZ Végrehajtó Bizottsága határozatot terjesztett elő, amely­nek értelmében 1963 októberében Bukarestbe összehívják a dolgozó nők kérdéseivel foglalkozó II. nem­zetközi szakszervezeti értekezletet. A Chhilei Dolgozók Egységes Szakszervezeti Központjának nyilatkozata SANTIAGO DE CHILE (Agerpres) A chilei El Sigio közli a Chilei Dol­gozók Egységes Szakszervezeti Köz­pontjának nyilatkozatát, amely fel­hívja a chilei munkásokat, hogy har­coljanak az élet drágulása ellen és a fizetések emeléséért. Amint a nyilatkozat hangsúlyozza, az áremelkedésért a chilei kor­mányt terheli a felelősség, amely az úgynevezett „gazdasági“ stabili­zálási terv“ keresztülhajszolásával csak rontott az ország gazdasági helyzetén. Különféle statisztikák szerint az utóbbi években a megélhetés 117 százalékkal drágult, a chilei valuta értéke pedig 50 százalékkal esett. Dél-Vietnam­ : Az amerikai tábornokok a helyzet gyors „orvoslásáról“ tanakodnak SAIGON (Agerpres) Washington­ban és Saigonban komoly nyugtalansá­got keltettek a chemista és amerikai csapatok vereségei a dél-vietnami ha­zafiak elleni hadműveletekben. A kü­lönböző amerikai katonai személyisé­gek is azért látogattak el ilyen sürgő­sen Dél-Vietnamba, hogy intézkedje­nek a helyzet „orvoslásáról“. Wheeler tábornok, az amerikai szá­razföldi erők vezérkari főnöke aggo­dalmát és kétkedését fejezte ki a dél­vietnami helyzet orvoslásával kap­csolatban, mivel a dél-vietnami haza­fiak — a tábornok szavaival élve — „elszánt ellenfélnek“ bizonyultak. Felt tengernagy, a csendes-óceáni ame­rikai haderők főparancsnoka január 30-i sajtóértekezletén kénytelen volt be­ismerni, hogy Ngo Dinh Diem kormánya a dél-vietnami tartományoknak csu­pán, 51 százalékát ellenőrzi, a többi a hazafiak kezén van A január közepén le­zajlott katonai állam­csíny utáni napok­ban Togoban helyre­állt a rend. Az or­szágban nemzeti egy­ségkormány alakult Nicolas Grunitzky vezetésével, aki egy­ben a külügyi, bel­ügyi és honvédelmi miniszteri tárcákat is betölti. Képünkön: Nicolas Grunitzky a togoi új kormány el­nöke U Thant megbeszélése a Jemeni AK ENSZ-képviselőjével NEW YORK (Agerpres). — New Yorkban január 29-én megbeszélést tartott U Thant ENSZ-főtitkár és Al-Aini, a Jemeni Arab Köztársa­ság ENSZ-küldöttségének vezetője. U Thant és Al-Aini több javaslatot vitatott meg a Jemeni Arab Köztár­saság és a Szaud-Arábia közötti béke helyreállítását illetőleg. Al-Aini hangsúlyozta, hogy „a köztársasági kormány Jemen egész területét ellenőrzi és nem akar vi­szályokat egyetlen állammal sem“. Felkérte U Thant főtitkárt, vegye rá Szaud-Arábia kormányát, hogy űzze el területéről El-Badr volt imám csapatait. „Mindaddig nem szűnnek meg a zavargások, amíg ezek a csa­patok Szaúd-Arábia területén ma­radnak. Békében akarunk élni ez­zel az állammal“ — jelentette ki Al- Aini. Az EAK-tól kapott segítségről szólva Al-Aini rámutatott: „ezt a se­gítséget nem a köztársasági rendszer bevezetéséhez kértük, — ezt maga a jemeni nép hozta létre —, hanem hogy megvédjük azt bármilyen ide­gen beavatkozással szemben“. Al-Aini kifejezte azt a meggyőző­dését, hogy az ENSZ-főtitkár támo­gatni fogja a jemeni kormány erő­feszítéseit a Szaúd-Arábiával való kapcsolatok megjavítására. Ugyan­akkor sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Anglia nem ismeri el az új je­meni kormányt, és elítélte, amiért halogatja ezt. Európában született. Élete legjavát az őserdőben él­te le. A világ leghíresebb egyéniségei közé tartozik. Életének két pólusa : Európa és Afrika. Felső-Elzászban született és immár csaknem öt évtizede a gaboni Lambaréné állandó lak­helye. E néhány sornyi bevezető után nem nehéz rájönni, hogy Al­bert Schweitzerről íródnak ezek a sorok, Schweitzerről, aki január 14-én töltötte be születésének 88. évfordulóját. Albert Schweitzer lelép az egyete­mi katedráról és beül az aula széksoraiba a diáknak. Orvostan­hallgató lesz. A már képzett és művelt ember körültekintésével és tájékozódó képességével készül az orvosi dip­loma megszerzésére. Nem követeli tőle senki, de ő itt is a sokoldalú­ságra törekszik. Megismerkedik az orvostudomány számos ágával. Sebészkedik, belgyógyászattal fog­lalkozik, nem hanyagolja el a nő­­gyógyászatot, a szemészetet, a la­boratóriumi munkát. Nem pusztán 3­­- 0 -A Mr. Accardo portréja B­emutatjuk a tőkés világ egyik hő­sét: Anthony Joseph Accardo az illető, aki keménykötésű 56 éves „úriember“. A legdrágább, fehér in­geket viseli, elegáns szabású sötét öltö­nye a legjobb mesternek is a dicsére­tére válik.­ Accardo chicagói villájá­nak 22 szobája van és hatalmas park és úszómedence tartozik hoz­zá. Ónixból készült, aranyozott csapó fürdője alig tízezer dollárba ke­rült. A jeles gentleman Kanadába jár halászni, fácánra pedig Dakota ál­lamban vadászik. Elismert műértő, so­kat jár Európában, ahol múzeumok és régi templomok látogatásával tölti fö­lötte drága idejét... Ez a jelenlegi befolyásos üzletember hosszú éveken át tényleges vezetője volt az egyik nagy bűnszövetkezetnek, és ma még mindig — enyhén szólva — tiszteletbeli tagja és tanácsosa ugyan­annak a gengszterbandának. A szóbanforgó banda óramű pontos­ságával tevékenykedő alakulat, amely­ben szigorú fegyelem és a fő-, al- és középvezéri tisztségek pontosan kö­rülhatárolt hierarchiája uralkodik Ilyen körülmények között egészen természetes, hogy a banda teljes mo­nopolt harcolt ki magának működési területén , ellenőrzése alá vonta Chi­cagóban és Észak-Illinois legnagyobb részében az összes bűnözőket. Ezután kiterjesztette befolyási szféráját New Yorkra és Los Angeles­ is. Szerte az Egyesült Államokban „A bűn szakszer­vezete“ néven ismerték ezt a bandát, amelynek tagjai évenként sokmillió dolláros „hasznot“ zsebeltek be. Fő­ként a kártyabarlangok és más „titkos“ leirújok bizonyultak rendkívül jövedel­mezőknek. Accardo tiszteletet gerjesztő és m­eg­­m­tathatatlan nyugalma azonban vad­állati természetet takar . Többen is emlékeznek rá, hogy egy alkalommal az étteremben késsel támadt a piko­­lófiúra, amiért nem szolgálta ki elég gyorsan. Ez már a dolgok természetes velejárója, hogy a milliomos gengszter kihívóan viselkedik. Három egymást követő évben — 1954, 1955 és 1956- ban — a július 4-i nemzeti ünnep alkalmából Accardo fényes bankette­ket rendezett villája kertjében. Az egész város szeme láttára vonultak fel Illinois állam bűnszövetkezeteinek „illusztris“ tagjai ; a rendőrök és de­tektívek a kert elegáns vonalú rácsos­kerítése mögül szemlélték a gengszte­reket, akiket egyébként a rendőrségi nyilvántartó fototékájából jól ismertek. Accardo báljaira most is három állam­ból érkeznek gengszterek. A Saturday Evening Post című fo­lyóirat egyik nemrégi számában kö­zölte e jeles férfiú fényképét és élet­rajzi adatait. Anthony Accardo mozgalmas élete bővelkedik a valóban nem mindennapi eseményekben. Az említett folyóiratból mindenekelőtt megtudjuk, hogy gyil­kosság, emberrablás és a banditizmus fogalmát kimerítő más bűncselekmé­­nyek vádjával Accardot 23-szor tar­tóztatták le... ámde — „csodálatos“ módon — egyszer sem ítélték el. A bűnözést vizsgáló szenátusi bizott­ság 1950-ben első számú gengszternek nyilvánította Accardot és azt kutatta, hogy miként tudja biztosítani ez a bandita „sérthetetlenségét“ a törvé­nyekkel szemben. A bizottság jelentése az alábbi magyarázatát adja a dolgok­nak : hivatalos személyek megveszte­getése, zsarolás és presszió bizonyos politikusokkal szemben, végül pedig egyes üzletemberek és a gengszterektől gazdasági függőségbe került tekintélyes jogászok befolyásának felhasználása. 1958-ban a hírhedt Thony bejelen­tette, „hogy visszavonul az üzleti tevé­kenységtől“. De természetesen tovább­ra is szoros kapcsolatot tartott fenn a bandával, amelynek fő tanácsadója maradt a legfontosabb kérdésekben. Accardo allűrjei közé tartozik az is, hogy szeretne „tiszteletreméltó“ állam­polgárrá válni : ebből a célból arra kényszerítette a banditák karmaiba került üzletembereket, hogy vezessék őt be a chicagói „felsőtízezer“ klubjai­ba. Ugyanakkor fűt-fát megmozgatott, hogy gyermekeit befogadják az úgyne­vezett „jótársaság“-ba. És éppen ez volt az a bizonyos narancshéj, amelyen a kiszolgált bandavezér majdnem el­csúszott, illetve majdnem hűvösre ke­rült... először életében. A dolog ekképpen történt. Accardo adóvallomásában 65 000 dollár évi jöve­delmet jelentett be, amelyet — állítá­sa szerint — mint az egyik ismert chi­cagói sörgyár utazó üzletszerzője ért el. Csaknem három év múlva, egy adóel­lenőr kiderítette, hogy a 65 000 dollá­ros mese közönséges hazugság, így az­tán 1960-ban Accardo adócsalás miatt a vádlottak padjára került majd bör­tönbüntetésre ítélték. Nem kell azonban Accardot félteni : nem olyan fiú­t, hogy hamar meg­ijedjen. Ügyvédei azon nyomban meg­támadták az ítéletet, azzal érvelve, hogy a bíróság előítélettel viseltetett a vádlottal szemben, akiről­­az újságok mindenféle rosszat összeírtak, uram bocsá még azt is, hogy... gengszter. A táblabíróság, amelyet nyilván elbű­völt a jogi érvelésnek ez a csúcstelje­sítménye, elrendelte a per újrafelvé­­telét. Tavaly szeptemberben aztán az újabb tárgyaláson az ügyvédek addig ügyeskedtek, míg végül is kihúzták a csávából nem kevésbé ügyes ügyfelü­ket : Accardot felmentették. Peterson, a bűnözés ellen küzdő chicagói bizott­ság egyik vezetőségi tagja a tárgyalás után ekképpen vigasztalta a felhábo­rodott ügyészt : Accardonak és a vele egyívású ban­ditáknak oly nagy a hatalmuk, hogy a kormányszervek képtelenek elítéltetni őket. A jelek szerint Chicagóban a kormány elveszti a szervezett gonosz­tevők ellen viselt háborút... (A Novoje Vremja nyomán) Munkavédelmi törvényekért tüntető Uruguay-i dolgozók a montevideoi parlament előtt A Nagy Fehér Doktor Ha van filmre kívánkozó histó­ria, úgy a lambaréné-i orvos élet­­története igazán megérdemelné, hogy filmre vigyék. Schweitzerről írni megtisztelő, ám eléggé nehéz feladat. A ne­hézség abban rejlik, hogy szinte lehetetlen összefoglalni korunk e kiemelkedő személyiségének ese­ményekben oly gazdag életét. . Nem egy embert foglalkoztatott már a kérdés, hogyan sikerült Schweitzernek oly maradandó ér­tékeket alkotnia néhány évtized alatt, honnan gyűjtötte elfogyha­­tatlan életerejét, hogy nem rop­pant össze a nehéz munka, a meg­próbáltatások embertelen súlya alatt? Az emberek iránti önzetlen szeretet, az élet szinte áhitatos tisztelete és mindenkori elszánt védelme, az állandó munka, s az elfogyhatatlan tettvágy ötvözeté­ből kovácsolódott ki egyénisége, jelleme, életútja. Strassburgban, majd a párizsi Sorbonne-on tanul. Harmincéves korára már a filozófia dokto­ra, ismert író, ünnepelt orgo­naművész (Romain Rolland is írt róla), egyetemi tanár. Harminc éves korára elérte azt, amit a ki­vételes tehetségű emberek közül is csak kevesen értek el- S ekkor, a ragyogó pálya kezdetén olyat tesz, ami megrökönyödést vált ki környezetéből, szülei haragját, barátai rosszallását eredményezi, kedvtelésből teszi ezt. Tudato­san készül arra, hogy új munka­helyén, ahol csak saját magára lesz utalva, ne valljon szégyent. Mert a fiatal orgonaművész eltö­kélt szándéka, hogy orvosnak megy a fekete földrészre, Afriká­ba. Tervét meg is valósítja. Vá­lasztása a francia gyarmati rab­ságban sínylődő Gabonra esik. Lambaréné-ben építi fel első kórházát, önmagára volt utalva. Pénzzé tette mindenét s úgy szerez­te be a legszükségesebb felszere­lést, gyógyszereket. De az igazi megpróbáltatás csak ott kezdő­dött. Egyaránt küzdenie kellett a gyarmati hatóságok és az ősla­kók bizalmatlanságával. A tudatlanság, az álomkór, a lep­ra, a nyomor ezerszámra szedte áldozatait. Ám a „fehér doktor“ és hűséges élettársa nem hátráltak meg. Közben lezajlott két világ­háború, ezek vihara alaposan megtépázta az állandóan gyara­podó lambarénei kórházat, de Schweitzer doktor és a melléje szegődött európai és afrikai orvo­sok, ápolók magasra tartják a be­tegség és a gyarmati sötétség elle­ni harc fáklyáját. Az évek során a „fehér doktor“ elsajátított még egy mesterséget: tervező és épí­tész is lett. Maga tervezi kórháza új épületeit és irányítja a régi épületek renoválását, korszerűsí­tését. Mélységes fájdalommal mérte fel a gyarmatosítók uralma okoz­ta szenvedéseket. Kemény szavak­kal ostorozta a kolonialisták bűn­tetteit, a fajüldözést. Schweitzer professzor korunk egyik kiemelkedő békeharcosa. Felemeli szavát az atomfegyver­kezés ellen és elítéli az új világ­égés kirobbantásán mesterkedő reakciós erőket. 1957 áprilisában az Oslo-i rá­dióban fordult a világ népeihez. Beszédét öt nyelven sugározták. Követelte az atombomba kísérle­tek beszüntetését. Majd a párizsi Albin Michel kiadó megjelentette Béke vagy Atomháború ? című munkáját. Ebben a rá jellemző szé­les látókörrel elemzi a nemzetközi helyzetet és őszinte elismeréssel méltatta a Szovjetunió erőfeszíté­sét a béke megőrzése, az atom­fegyverek betiltása, az általános és teljes leszerelés érdekében. S ha ideje megengedi, úgy át­­rándul Európába és az élő szó erejével, előadásokkal egyengeti a béke ügyét. Ám nem sokat időzik Európában, siet vissza be­tegeihez, akik ragaszkodással ve­szik körül a „nagy fehér doktort“ Szeretik Schweitzert, mert nem csak gyógyítja, de tanítja is őket. Gyakori jelenség, hogy a messzi­ről hozott beteget nemcsak egy­két rokon de az egész család el­kíséri. Amíg a beteget a kórház­ban kezelik, a hozzátartozók Schweitzer doktor irányításával bővítik a lambaronei kórházat. A táplálkozás, a gyógykezelés, az orvosság ingyenes. Ezzel szemben a beteg rokonai, hozzátartozói se­gítenek az építkezéseknél. Mert Schweitzer doktor állandóan bő­víti, korszerűsíti intézményét. S közben megtanítja az embereket téglát égetni, építkezni, a nőket meg szabni és varrni, és Schweit­zer doktor nem a b­arosszékből irá­nyít, hanem megfogja ő is a ta­licskát, a dragicsot. S így igazán nem tekinthető riporteri túlzásnak a Bunte Illustrierte munkatársának állítása, hogy Gabonban a Nagy Fehér Doktor a legismertebb em­ber ... Európában született. Élete legjavát az afrikai dzsun­gelben élte le. A világ kiemelkedő egyéniségei közé tartozik. BALOGH JÓZSEF

Next