Előre, 1963. április (17. évfolyam, 4796-4820. szám)

1963-04-02 / 4796. szám

2 A Román NK Mérnökei és Technikusai Országos Tanácsának plenáris ülése Hétfőn a fővárosban megnyílt a Ro­mán NK Mérnökei és Technikusai Or­­szágos Tanácsának plenáris ülése. A plenáris ülésen részt vett Isac Martin elvtárs, az SZKT elnöke, a Mérnökök és Technikusok Országos Tanácsának több tagja, számos meghí­vott. C. Dinculescu elvtárs, egyetemi ta­nár a tanács elnöke beszámolt a mérnökök és technikusok 1962 július 13. és 14-i országos értekezlete hatá­rozatainak teljesítéséről. A plenáris ülés folytatja munkáját. Múlt heti­g A múlt héten érkezett levelek zömét falusi levelezőink írták az időszerű tavaszi kampány menetéről, néhány levél a kultúrmunká­­ról és a műkedvelő együttesek VII. országos versenye körzeti szaka­szának eredményéről szól, több levél pedig üzemi híreket hozott a szerkesztőségbe. hektár területen befejezték a két­­három éves gyümölcsfák nyesését és 2900 darab csemetét készítettek elő egy 16 hektáros terület betelepí­tésére. • Tavaly mintegy másfél hektár területet készítettek elő szőlőtelepí­tésre a MEZŐMADARASI (Maros rajon) kollektivisták, s az idén újabb három hektár területet rigolíroztak. A régebb telepített szőlők karózásá­val egyidőben megkezdjük a szőlő­­telepítést is — olvassuk Nemes Sán­dor levelében. A továbbiakban meg­említi, hogy a kukoricának kijelölt területet — amelyet az őszön mélyen felszántottak — újra megszántották és ezzel egyidőben istállótrágyát is juttattak a földbe. • Czirják Ferenc GYERGYÓ­SZENTMIKLÓSI kollektivista leve­léből idézzük a következőket: Eb­ben az évben mi is megkezdjük a szárnyasállatok tenyésztését. A gazda­ság nő tagjai — akikkel a vezető tanács külön megbeszélte ezt a kér­dést — ISO darab tyúkot adományoz­nak a gazdaságnak, a tartományi keltető központtól pedig 4000 darab naposcsibét és 500 darab kislibát rendeltünk. • Huszár József, a Maros rajoni néptanács aktivistája írja, hogy a csíkfalvi néptanács végrehajtó bi­zottságának versenyfelhívására a SÓVÁRADI néptanács 200 000 lej értéket meghaladó hazafias munkát vállalt a falu dolgozóinak nevében. A vállalás szellemében láttak mun­kához a 8-as, 9-es és 10-es válasz­tókerület dolgozói, akik Farkas Ist­ván, Sántha Béla és Király Julián­na képviselőkkel az élen három ki­sebb hidat építettek. Ugyancsak a • A SZENKELYKERESZTÚRI kol­lektív gazdaságban 65 hektáron vé­geztek tavaszi szántást a traktorok, szántáskor pedig 1950 tonna istálló­trágyát juttattak a földbe – írja Telegdi Gyula kollektivista. A saját termésből kiválasztott kukoricán kívül 1500 kilogramm HD 101 ku­­koricát is beszereztek. Negyven képviselők mozgósítására a­ lakosok mintegy 400 köbméter kavicsot ter­meltek ki és terítettek el a község útjain. • A BRASSÓ­­ Hidromecanica üzemben 24 leckéből álló szakmai továbbképző tanfolyam kezdődött 382 részvevővel. Az új technika elmé­leti és gyakorlati kérdéseit által­á­­nos és szakmánkénti előadások is­mertetik. Kapitány András modell­­asztalos, aki a fentieket megírta, le­velében ismerteti az újítók tevé­kenységét is az év első két hónap­jában: a benyújtott 38 újítási ja­vaslat közül 28-at alkalmaztak, s ez csaknem 208 000 lej megtakarítást jelent az üzemnek. A jelentősebb újítások Stefan Mihai és Crăciun Florea mérnökök, Sztoklász Ferenc és Cucu Nicolae lakatosok, Moldo­van Silviu mester és Dusá I­an ka­zánkovács nevéhez fűződnek. • Ugyancsak az újításokról szól Papp Sándornak a NAGYVÁRADI Electrometal kisipari termelőszövet­kezet dolgozójának levele. Az eddig benyújtott 47 javaslat (amelyekből 24-et elfogadtak és 15-öt alkalmaz­tak), javarésze a kisgépesítéssel függ össze. Az újítók közül Gámenczi Jó­zsefet, Biró Lajost, Kincses Istvánt, Fritz Jánost, Ellenes Zoltánt és Zi­lahi Józsefet említi meg a levelező. • A községben folyó kulturális tevékenységről szóló levelében azt írja Jámbor József CSANÁDI kol­lektivista, hogy több mint 200 mű­kedvelő tagja van a kultúrotthon együtteseinek. A Csanádi műkedve­lők sikerrel szerepeltek a VII. or­szágos kultúrverseny első szakaszán s most a következőkre készülnek. Levelezőnk megemlíti, hogy a fiata­lok mellett az idősebbek is részt vesznek a kultúrmunkában. Az 56 éves Nedelcov Vichentie, a helybeli szövetkezet elnöke, a közel 60 esz­tendős Sirman Géza gyógyszerész, Nicoles Ioan, Pecican Iulian és Rusu Ana kollektivisták, ime egy páran az idősebb nemzedék képviselői kö­zül. Talajművelés - növényállomány - hibridek (Folytatás az 1. oldalról) kell mondanom, hogy a ritkítást mi kézzel végezzük. Ennek a munkának az elvégzésére külön csoportokat alakítottunk, s tevékenységüket szi­gorúan ellenőrizzük. A csoport min­den tagja egy 25—27 centiméter hosszú mérőléccel rendelkezik s csakis ennek segítségével ritkítják a kukoricát. A felesleges növényeket mint már említettem kézzel tépik ki. Hogy miért nem kapával? Azért, mert a kapával való ritkításnál óhatatlan, hogy meg ne sértsenek, ki ne­ vágjanak olyan növényt is, amely egyébként termesztésre alkal­mas. Megtörténik, hogy nem minden mag kel ki, tehát a növények közti távolság nagyobb lesz mint az előre meghatározott 25—27 centiméter. Hogy ennek ellenére is biztosíthas­suk a megfelelő növénysűrűséget mi a következő részekben egy he­lyett két szál növényt hagyunk. S végezetül hadd mondjam el, a tavaly 993 hektárról a tervezett 3110 kiló helyett, 5383 kiló szemeskukori­cát takarítottunk be átlagosan hek­tár­onként. S hogy ezt meg tudtuk valósítani a gyengébb minőségű ho­moki talajokon minden kétséget ki­záróan annak is köszönhetjük, hogy nagy figyelmet fordítottunk az egy­ségnyi területre jutó megfelelő nö­vénysűrűség biztosítására. CHIRVAI VASILE az érmihályfalvi állami gazdaság főmérnöke A legmegfelelőbb hibridek kiválasztásáról, gépesítésről .Az elmúlt években többfajta ket­tős hibriddel kísérleteztünk. Végül is a HD 306 és a HD 409-esnél álla­podtunk meg. Tudniillik ezek a faj­ták adták a mi podzolosodás felé hajló vörös­barna és folyómenti ka­vicsos talajunkon a legnagyobb ho­zamot : 210 hektárról átlagosan 6231 kiló szemestengerit takarítottunk be. A 10 hektár öntözéses kukori­cánk pedig hektáronként 10 250 ki­lós szemestermést biztosított. Tavaly a HD 306-os uralta a vetésterület nagy részét, az idén azonban átté­rünk a HD 409-es kettőshibrid ter­mesztésére. Elsősorban azért, mert sokkal bővebb termő. A mi viszonya­ink között hektáronként 300—500 kilóval adott nagyobb hozamot mint a 306-os. Igaz valamivel hosszabb a tenyészideje. Több éves kísérlete­ink azonban azt mutatják, hogy en­nek ellenére vidékünkön beérik mi­előtt még leesik az első hóharmat. Ezenkívül a szárazsággal szemben meglehetősen ellenálló, mert erős, m­élyrehatoló gyökérzetet fejleszt s így jól tenyészik a gyengébb szer­kezetű talajokon is. Gazdaságunk dolgozói igyekeznek minél szélesebb körben gépesíteni a kukoricatermesztést. Az elmúlt esztendőben például a talajelőkészí­tést, a szántást, vetést és a növény­­ápolást teljes egészében gépesítet­tük. Kézi munkát csupán a sorok­­közti kapálásnál és a betakarítás­nál alkalmaztunk. A géppel való művelés amellett, hogy jobb minő­ségű munkát eredményezett, na­gyobb hektárhozamot biztosított, je­lentős mértékben hozzájárult az ön­költség csökkentéséhez is, így pél­dául a tervezett 524 lej helyett 392 lejt fordítottunk egy tonna ku­korica előállítására az öntözött te­rületen pedig csak 280 lejbe került egy tonna kukorica önköltsége. Az idén a kukorica vetésterületé­nek kiszélesítésével (553 hektárra) párhuzamosan növeljük a munká­latok gépesítésének fokát is, 200 hektáron például kombájnnal fog­juk betakarítani a kukoricát. Ezen a területen már csak a sorok közti kapálásnál használunk kézierőt. A 200 hektár géppel való betakarítása újabb lehetőséget teremt a kukorica előállítási költségének csökkentésé­re. Ezt fogja szolgálni továbbá az is, hogy a tavalyi tíz hektárról az idén 104 hektárra terjesztjük ki az öntözéses művelést. Itt azonban meg szeretnék jegyezni egy igen lé­nyeges dolgot. Mégpedig azt, hogy nem helyes a túl gyakori öntözés. A kelleténél több víz ugyanis nem je­lent­ egyben nagyobb hozamot is, s a sűrű öntözés lényegesen megnö­veli az önköltséget. Mi tavaly, ami­kor elég aszályosak voltak a nyári hónapok, mindössze négyszer öntöz­tünk s hektáronként 350 köbméter vizet használtunk. Ezt a munkát mindig akkor kezdtük, amikor a ta­laj nedvességtartalma 19 százalék alá szállt. S mint már említettem ezen a területen 250 kilóval túlha­ladtuk az egyvagonos hektáronkénti szemtermést. STANA ALEXANDRU a váradesi állami gazdaság főmér­nöke Ünnepség Gheorghe Storin születésének 80. évfordulója alkalmából A fővárosi I. L. Caragiale Nemzeti Színház Comedia termében hétfőn este ünnepséget rendeztek Gheorghe Storin, a nép művésze 80. életévének betöltése és 60 éves színművészi tevé­kenysége alkalmából. Az ünnepség előtt részletet mutat­tak be Shakespeare Lear király című színművéből, az ünnepelttel a cím­szerepben. Beszédet mondtak Zaharia Stancu akadémikus, az I. L. Caragiale Nem­zeti Színház igazgatója, Sice Alexan­­drescu, a nép művésze, a színház fő­rendezője, Costache Antoniu, a nép művésze, az I. L. Caragiale Szín- és Filmművészeti Intézet rektora, Florin Piersic, a fiatal színészek nevében és Radu Beligan, a nép művésze, a Mű­velődés- és Művészetügyi Állami Bi­zottság Színházi Tanácsának elnöke. A szónokok meleg szavakkal méltat­ták az ünnepelt munkásságát, művé­szi és állampolgári érdemeit. Gh. Storin válaszában háláját fe­jezte ki a pártnak és a kormánynak művészi munkája értékeléséért és meg­becsüléséért, s köszönetet mondott az üdvözlő szavakért. JOBB MUNKASZERVEZÉS — JOBB MINŐSÉG Több mint egy éve — lapunk 1962 február 16-i számában — rámutat­tunk arra, hogy a gyergyószentmik­­lósi Erdőgazdálkodási Vállalat egy­ségeinél gyártott ajtók és ablakok minősége ellen igen sok jogos kifo­gás merült fel. Egyben feltártuk en­nek okait, gyökereit is. Ebben az évben a gyergyószent­­miklósi egység nem foglalkozik töb­bé e termékek előállításával. Ditró­­ban viszont — az évente gyártott 10 000­­garnitúra konyhabútor mel­lett — jóval nagyobb mennyiséget termelnek belőlük, mint ezidáig. Hozzávetőleg 4000 lakáshoz szállíta­nak az idén ajtókat, ablakokat. A termelés megszervezésében idő­közben végrehajtott változások be­mutatása, az­ említett írásból kiraga­dott jellemzőbb részletek és a jelen­legi helyzet szembeállítása rávilágít arra, mit tettek azóta a hibák fel­számolásáért és milyen eredményt értek el. A kéziműhelyben egy évvel ezelőtt még ...meghökkentő a kép. Egyesek konyhaszékeket készítenek, má­sok ablakkereteket állítanak ösz­­sze, odébb ajtókat. Nyoma sincs szervezett munkafolyamatnak... A brigádok mindegyike, de még az egyes emberek is ma ezt, hol­nap azt a munkát végzik.. Tel­jesen hiányzik a szakosítás... A zűrzavar azóta megszűnt. A múlt év közepe táján az ajtó és ab­lakgyártást elválasztották a bútor­­termeléstől, mindkettő más más mű­helyekben folyik. Nyilvánvaló, hogy ez egyben bizonyos fokú szakosítás­sal járt. A brigádok már csak egy­féle munkát végeznek, tagjaiknak tehát lehetőségük nyílt arra — s él­tek is vele,­­ hogy folyamatos, ál­landó jellegű tevékenységük követ­keztében speciális szakismereteiket elmélyítsék. Ebben segíti őket a nemrégen beindult szakmai tanfo­lyam is. Ugyanakkor a munkakörül­mények lényegesen javultak, nincs többé zsúfoltság, könnyebbé vált a termelési folyamat áttekintése és el­lenőrzése. Azonban ,­az ajtó és ablakgyártás elkü­lönítése a konyhabútoroktól ön­magában nem oldhatja meg tel­jesen a kérdést. Ezen belül is szükséges a lehető legtöbb mun­kaféleséget más más brigádok­kal, csoportokkal végeztetni, a főbb munkafázisokhoz a legal­kalmasabb embereket kijelölni... A brigádok közötti munkamegosz­tást nem sikerült ezidáig végrehaj­tani. Az átszervezés fő szempontja a rendelkezésre álló erők egyenle­tes szétosztása, a gyengébb brigádok megerősítése volt. Így jutott Tóth Ferenc állandóan kullogó és gyenge minőségű termékeket előállító bri­gádja olyan szakemberekhez, mint Portik Bálint és Korpos Imre. Az­óta nincs baj többé sem a tervtel­jesítéssel sem a minőséggel. Hason­lóképpen emelkedett az utolsók kö­zül az elsők közé Biró Béla brigád­ja. Nagymértékben hozzájárult eh­hez, hogy az összes brigádokban al­kalmazták az elvet: mindenkit a neki megfelelő helyre Tóth Fe­renc nyolctagú brigádjában például a kényesebb műveleteket — ősz- EGY ÉV UTÁN ISMÉT A DITRÓBAN GYÁRTOTT AJTÓK, ABLAKOK MINŐSÉGÉRŐL szeillesztést, enyvezést stb. — a bri­gádvezetőn kívül csak ketten vég­zik, a kettős üvegezésű ablakrámák összefogó zárának felszerelésében pedig Bartis András specializálta magát. Viszont a sarokvasak szerelé­sét és a pucolást kisebb gyakorlattal rendelkező munkásokra bízzák. ...A minőségi hibák forrása min­den esetben vagy a kéziműhely, vagy a gépterem... Annak idején a gépi berendezés nem volt elegendő ahhoz, hogy a gépteremben is elkülönítsék a két különböző termékhez szükséges da­rabok előállítását. A gépek felvált­va munkáltak meg ajtó-ablak, illetve bútoralkatrészeket, ami kapkodást zökkenőket s végső fokon minőségi hibákat idézett elő. Miután azonban —’ 1963 elején — Gyergyószentmik­­lóson megszüntették az ajtó-ablak­­gyártást s a feleslegessé vált gépe­ket átadták Ditrónak, részben ezen a téren is sikerült rendet teremteni. A gépterem kibővítésével egyidejű­leg az egész gépparkot átcsoportosí­tották, mégpedig úgy, hogy egyes maró, lánc-maró, csiszoló és fútógé­­­pek kizárólag az ajtó-ablakgyártást szolgálják, így aztán e gépeket nem kell minduntalan átállítani, meg­szűntek az ebből származó gyakori méretkülönbségek, növekedett ki­használásuk foka. A termelés helyes átszervezése természetesen korántsem csökkenti a minőség-ellenőrzés szerepét. Ezen a téren nehézségeket okozott, hogy ... az egység egyetlen minőség­ellenőre s a három váltásban dolgozó gépterem egyetlen mes­tere és három brigádvezetője nem vizsgálhat át minden dara­bot... Nincs egy félkészáru rak­tár, ahol egy jól felkészült szak­ember ebben nagy támogatást nyújthatna... Ma már a gépműhely minden vál­tásának van mestere s két minőség­­ellenőr működik az üzemben. Kö­zülük egyik — Gáli Károly — ki­zárólag az ajtó-ablakgyártással fog­lalkozik. A választás azért esett reá, mert kiváló asztalos, brigádjából soha nem került ki selejt s ezen túl­menően mindig nagy érdeklődést ta­núsított a minőség általános javítá­sának kérdése iránt is. Új beosztá­sában ötletes javaslataival, lelkiis­meretes munkájával néhány hónap alatt olyan megbecsülést szerzett a dolgozók körében, amely sokban hozzájárult ahhoz, hogy legutóbb a pártalapszervezet titkárává válasz­tották. Megteremtették az üzemben a fél­készáru raktárt is, amely hatékony minőségi szűrő a gépterem és kézi­műhelyek között. A raktár ugyan kicsi, vezetője átvizsgálás után nagy­részt közvetlenül irányítja tovább a kiszabott, előkészített darabokat. Tartalékai révén mégis jelentős sze­repet tölt be a munka folyamatos­ságának biztosításában is. A sokoldalú minőség-ellenőrzés folytán (ide tartozik egy bizottság is, amely rendszeres időközökben az egész termelési folyamatot felülvizs­gálja) a gépteremből egyre kevesebb olyan darab kerül ki, amelyet e mi­nőségi szűrőnek fel kell fognia. Ugyanis a hibákat — már a felhasz­nálandó anyagok kiválasztásától kezdve — igyekeznek megelőzni. Március 18-án például Köllő Ioa­­chim mester az anyagtérről kapott fenyőpallóból 3 köbmétert utasított vissza, mert konyhabútornak alkal­mas volt ugyan, de ajtóknak, abla­koknak nem felelt meg. A gépmun­kásokba is annyira beidegződött az a tudat, hogy csak megfelelő anyag­ból készülhet kifogástalan termék, hogy Müller Lajos meg társai már a legkisebb kétség esetén előre kikérik a mester vagy a minőségellenőr véleményét Ma már érvényét vesztette a régi­­ megállapítás, miszerint ...az ajtótokok összeillesztésénél például elég gyakori eset, hogy — hol a felületes szerelés, hol a pontatlan szabás miatt — 2—3 sőt néha 4—5 milliméteres héza­gok maradnak... Ilyen és hasonló hibák hónapok óta nem fordulnak elő. S hogy ez nem kivételes eset, azt egy korábbi — néhány hét előtti — szállítmány kapcsán megerősítette később a ma­rosvásárhelyi 2-es sz. építkezési vál­lalat illetékes szakembere is. Csu­pán annyi fenntartása volt, hogy a végső simítást még gondosabban kellene végezni Ditróban. Az elért minőségi ugrás értékét növeli, hogy az egység első kéthó­­napi árutermelési tervét 116,5 szá­zalékban teljesítette, ezen belül az ajtó-ablakgyártásnál 102,1 százalé­kot ért el s az összes főbb mutató­számok kedvezően alakultak. A munkatermelékenység előirányzatát például 119 százalékban teljesítette az üzem. • A további jó munka most már főleg a megfelelő, száraz nyers­anyagtól függ. A szárítók gazdaságos kihasználásához és helyes technoló­giai folyamatához viszont nélkülöz­hetetlen az előírás szerinti állandó nyersanyag készlet, ami bizony az utóbbi időben erősen lecsökkent s utánpótlásáról nem gondoskodott a gyergyószentmiklósi központ vezető­sége. Ebben az évben az egység Töl­gyesről kapta az ajtók, ablakok nyersanyagát, a fűrészárut. Azok az okok, amelyek év elején ezt az in­tézkedést indokolttá tették, már megszűntek, nincs tehát akadálya annak, hogy Ditróban állítsák elő ismét a fűrészárut is. Ha ez hama­rosan megtörténik , a gyergyószent­miklósi vezetőség más után is haté­konyan segíti a készlet gyors meg­teremtését, kétségtelen, hogy ennél az egységnél tovább javul a minő­ség. ADRIÁN MIKLÓS A petrozsényi Bányászati Főiskola 300 személy befogadására alkalmas, hallgatóinak új diákotthona, amely (V. Moldovan felvétele) ELŐRE1m­eprme uccut Román-olasz kereskedelmi tárgyalások A Külkereskedelmi Minisztériumban hétfőn tárgyalások kezdődtek egy olasz küldöttséggel azoknak az áruknak a listájáról, amelyek az 1965-ig érvényes hosszúlejáratú román-olasz kereske­delmi egyezmény keretében az idén leszállításra kerülnek. Az olasz küldöttséget Giovanni Luc­ciolli, az olasz külügyminisztérium meghatalmazott minisztere vezeti. (Agerpres) Vasárnap, március 31-én a fővá­­ros lakossága utolsó útjára kísérte Traian Sávulescut, a jeles tudóst és lánglelkű hazafit. Reggeltől kezdve további sok ezer bukaresti lakos járult a Román NK Atheneumának elocsánjogibari felravatalozott ko­­pes­sóiba, hogy lerója kegyeletét a nagy tudósnak, a biológiai tudomá­nyok kiváló hazai képviselőjének, a Iem­árr Népköztársaság jeles közé­­pü­leti személyiségének. Gyászindulók akkordjai közepette a ravatalnál akadémikusok, a tudo­mány, művészet és kultúra más mű­velői, munkások, diákok állnak őr­séget. Az utolsó őrségben részt vettek a következő elvtársak : Alexandru Birladeanu, a Minisztertanács alel­­nöke, Ilie Murgulescu akadémikus,­­ a Román NK Akadémiájának el­nöke, Constanta Craciun, a Művelő­dési és Művészetügyi Állami Bi­zottság elnöke, Stefan Balán okta­tásügyi miniszter, Athanase Jója, a Román NK Akadémiájának elnök­ségi tagja, Nicolae Giosan, a Mező­­gazdasági Főtanács első alelnöke. Tizenegy órakor akadémikusok s más tudományos és kulturális sze­mélyiségek vállukra emelve kiviszik Traian Savulescu koporsóját az Atheneum előcsarnokából és a gyászk­ocsira helyezik. Az Atheneum előtt gyászfátyolos zászló alatt felsorakozott díszszázad tiszteleg. A gyászinduló akkordjai mellett a gyászmenet elindul a Belu-temető fe­­lé. A menet élén a nagy román tudós Traian Savulescu akadémikus arcké­pét, bíborpárnákon érdemrendjeit és érdemérmeit viszik. A virágokkal bo­rított koporsót vivő gyászkocsi lassan megindul, mögötte az elhunyt csa­ládtagjai, meghitt barátai. A gyász­kocsi mögött az RMP KB és a kor­­mány számos tagja, központi intéz­mények és társadalmi szervezetek vezetői, akadémikusok, más tudomá­­nyos és kulturális személyiségek mennek, majd a díszszázad katonái a gyászfátyolos zászlóval. Azokon az utcákon, amelyeken a gyászmenet végighaladt a Belu-te­­metőig, sok ezer bukaresti lakos tar­tózkodott, hogy végső búcsút ve­gyen Traian Savulescutól. A Belu­ temetőben megtartott gyászgyűlésen a jelenlévők sokasága kegyelettel hallgatta végig a beszé­deket. lile Murgulescu akadémikus, a Román Népköztársaság Akadémiá­jának elnöke, méltatta Traian Sá­vulescu akadémikus több mint öt évtizedes sokoldalú tudományos munkásságát. Attól az elvtől vezé­relve, hogy a tudománynak a népet kell szolgálnia, a tudomány a nép érdekeinek van alárendelve. Traian Savulescu jelentős növénybiológiai kutatásokat végzett, főként a bota­nika, a lombatan és a növénykórtan terén, ő fektette le az alapjait a ha­zai mikológiai kutatásoknak és fej­lesztette tovább ezeket. Több mint százötven tudományos munkát kö­zölt ebben a kérdésben. A legfonto­sabb növénybetegséjtek kórokozóira vonatkozó alapvető tanulmányai Traian Savulescut a növénykórtan hazai iskolájának megteremtőjévé avatták, s világviszonylatban is egyike volt e tudományág legna­gyobb szakértőinek. Nagy tudomá­nyos érdemeinek elismeréseként megválasztották számos külföldi akadémia és tudományos egyesület tagjává, s ez egyben jelentősen nö­velte a hazai tudomány nemzetközi tekintélyét. Traian Savulescu nagyműveltségű tudós volt, akiben a különleges meg­figyel­őképesség kimagasló erkölcsi és szellemi tulajdonságokkal páro­sult. A különböző tudományágakban végzett kutatásai feltárták az újító gondolatokban gazdag, aktív tudós arculatát, a tudósét, aki lázas szen­vedéllyel hitt a nép érdekei szolgá­latába állított tudomány erejében. Fáradhatatlan munkásságának harcos jellegéről tanúskodik, hogy tág körű tudománynépszerűsítő akciót folytatott a dolgozó paraszt­ság körében. Számos előadást tar­tott, cikkeket és tanulmányokat írt, értekezések és monográfiák kiadását kezdeményezte. A világról és a társadalomról al­kotott marxista-leninista felfogás feltárta előtte azt az igazságot, hogy a tudós univerzuma nem lehet csupán a laboratórium, hogy az egész alkotó erőt és képességet a közjó, a társadalom szolgálatába kell állítani. Traian Sávulescu egyéniségét — mondotta a továbbiakban I. Murgu­lescu akadémikus — kiegészítik a politikai és társadalmi életben szer­zett érdemei. Traian Sávulescu, akit már ifjúságában haladó és de­mokratikus meggyőződés fűtött. Augusztus 23 után tagja lett a Ro­mán Munkáspártnak, s csatlakozott a munkásosztály és az egész nép harcához a szocialista rendszer fel­építéséért. A nagyműveltségű, igazi tudós érdemei révén kivívott magas erkölcsi tekintélyével szilárdan tá­mogatta pártunk és kormányunk po­litikáját a népek közötti együttmű­ködés és a béke meghonosításáért. Traian Sávulescu a jeles tudós és kommunista értelmiségi örök idők­re kiemelkedő alakja marad kultú­ránknak. Stefan Balán oktatásügyi minisz­ter beszédében rámutatott, hogy Traian Sávulescu halálával a hazai oktatás egy nagy professzort, külön­leges képességű tudóst veszít el, aki több mint négy évtizedet szen­telt felsőfokú oktatásunk haladásá­nak. Mint tanár Traian Sávulescu eleven példaképe volt a nagyfokú tudományos igényességnek, a lán­goló hazafiságnak, az iskola leg­haladóbb szellemű szolgálatának; szívesen osztotta meg gazdag isme­reteit az ifjú nemzedékkel, hogy az minél alaposabban felkészülhes­sen a dolgozó nép szolgálatára. Az élet jelenségeinek következetesen materialista értelmezésével tudomá­nyos, dialektikus-materialista gon­dolkodásra nevelt, előadásai ifjúsá­gunk kommunista nevelésének is­kolájává váltak. Traian Savulescu professzor fá­radhatatlan társadalmi aktivista is volt, aki következetesen harcolt a dolgozók jobb életét, a békét és a társadalmi haladást célzó pártpoli­tika érvényre juttatásáért. Traian Sávulescu az egyetemi ifjúság szá­mára ragyogó példája volt a nagy­­tekintélyű tudósnak és a magasfo­kú erkölcsi tulajdonságokkal ren­delkező honpolgárnak és hazafi­nak. Az Oktatásügyi Miniszté­rium Traian Sávulescu profesz­­szor személyében mindig kiváló tanácsadót és munkatársat ta­lált az ország felszabadulása után megoldásra várt számos bonyolult kérdésben, a hazai új iskola meg­teremtésének és megszilárdításának művében. Traian Savulescu profesz­­szor emléke örökké élni fog szívünk­ben — mondotta befejezésül Stefan Balán akadémikus. N. Giosan professzor a Mezőgaz­dasági Főtanács első alelnöke be­szédében többek között ezeket mon­dotta: Traian Savulescu, aki már fiatal korában a biológiai tudomá­nyoknak szentelte munkásságát, el­vetette a meddő tudományt, s a biológiai kutatásokat tudatosan az élet és a mezőgazdasági gyakorlat szolgálatába állította. Kutatói tevé­kenységének nagy részét a növény­betegségek és kártevők elleni harc­nak szentelte és kidolgozta a mező­­gazdasági növényvédelem egész rendszerét. A Mezőgazdasági Kuta­tóintézetben alapvető növénykórtani és növényvédelmi kutatásokat­ szer­vezett, s ezek kiváltották sok külföl­di tudós csodálatát. Felelősségteljes, magas tisztségei­ben Traian Savulescu szünet nélkül foglalkozott a mezőgazdaság­­ gya­korlati kérdéseinek megoldásával. Szervező munkájával értékesen hozzájárult azokhoz az átfogó ter­vekhez, amelyeket a párt kezdemé­nyezett a Duna-delta komplex és sokoldalú kiaknázására, az ország déli mezőségeinek öntözésére. Traian Savulescu a nemes lelki tulajdon­ságokkal rendelkező tudós és hon­polgár példájaként marad meg em­lékezetünkben, mint lánglelkű haza­fi, aki egész munkásságát a haza felvirágzásának, a nép jólétének szentelte. Nagyrabecsült, csodált professzo­runk halála gyászba borította szí­vünket — mondotta Ion Lazar, a Román NK Akadémiája Biológiai Intézetének tudományos kutatója. Reggeltől napestig fáradhatatlanul dolgozott a laboratóriumban, tele al­kotó elgondolásokkal. Jelenléte ösz­tönzően hatott ránk. Ismereteinkkel szemben támasztott igényessége el­mélkedésre serkentett bennünket, ami fölöttébb elősegítette tudomá­nyos gondolkodásunk kialakulását. Professzorunk nemcsak az ismeretek tökéletesítésében és kiegészítésében, hanem azoknak a dolgozó nép érde­kében történő felhasználásában is irányította lépteinket. Emléke iránti legértékesebb hódolatunk az az elha­tározás, hogy még nagyobb energiá­val fogunk munkálkodni a nép szol­gálatába állított tudományunk fel­virágoztatásáért, azért az eszmé­nyért, amelynek felejthetetlen pro­­­fesszorunk egész életét szentelte. Crezante Zaharia, a biológiai fa­kultás hallgatója rámutatott, hogy Traian Savulescu professzor előadá­sai a nagyszerű tanulságok kiapad­hatatlan forrásaként, az alkotó gon­dolkodás mintaképeként szolgáltak. A tanuló ifjúságot a fáradhatatlan munka és a tudomány iránti szenve­dély szellemében nevelte, arra tö­rekedve, hogy beléjük oltsa az új tí­pusú értelmiségnek a nép iránti fe­lelősségérzetét. Traian Savulescu professzor behatóan érdeklődött az iránt is, hogyan élnek a diákok a tanárok, laboratóriumi munkájuk befejeztével, kirándulásokat, szerve­zett, múzeumokat, kiállításokat, hangversenyeket látogatott velük. Ily módon közel álló barátjukká vált, a diákok pedig még jobban becsül­ték és szerették őt. Sohasem felejt­jük el tanításait és arra fogunk tö­rekedni, hogy szocialista hazánk szolgálatába állított fáradhatatlan munkával fejezzük ki iránta érzett hálánkat — mondotta végül a fel­­szólaló. Utolsóként Tanait Marin elvtárs, a Lehliu rajoni Salcioara községbeli 23 August kollektív gazdaság elnöke mondott beszédet. Rámutatott, hogy Traian Sávulescu az olyan tudósok közül való volt, akik megértették, hogy gondolkodásuknak és tetteik­nek a nép gondolkodásában és tet­teiben kell gyökerezniük, a népében, amelyhez tartoznak s amelyre vissza kell sugározniuk elméjük fényét és lelkük melegét. Olyan sorsot ál­modott a parasztságnak, amilyent az ma kivívott magának, vagyis a kollektív gazdaságok kiterjedt táb­láin alkalmazható tudományos földműveléssel megteremtett em­berhez méltó, bőséges életet. Tra­ian Savulescu professzor ennek a célnak áldozta minden tudását és szakértelmét. Idejének és fáradha­tatlan munkájának jó részét a pa­rasztoknak szentelte, igyekezett sok hasznos ismeretet adni nekik, hogy törekvéseik minél eredményesebbek legyenek, minél gazdagabban gyü­mölcsözzenek. Nagy mértékben előmozdította a tudományos ismere­tek alkalmazását szocialista mező­­gazdaságunkban. S ha szántóföld­jeinken ma súlyosabbak a búzakalá­szok, ez a tudósok­ igyekezetének és munkájának tulajdonítható, a tudó­sokénak, akik között Traian Sávule­scu professzor megtisztelő helyet foglalt el. A jóbarátot és tanácsadót megillető szeretettel fogunk gondolni Traian Sávulescura, a nagy tudósra — mondotta befejezésül Panait Ma­rin elvtárs. A gyászgyűlés ezzel véget ért. Az elhunyt emléke iránti tisztelet jeléül sortüzet adtak le. Felhangzott a Román NK állami himnusza s a koporsót elhelyezték a sírboltban Mihail Sadoveanu, Ion Luca Caragiale, Mihail Eminescu és George Cosbuc sirjai közelében. (Agerpres) IHI ÍREK A NAGYVÁRADI Állami Filhar­mónia népi zenekara hétfőn délután az Állami Színházban két előadást tartott a „Cinta buciumul Crisanei" című műsorával. A zenekar állandó szólistáin kívül közreműködtek Ion Luican, Ioana Serban és Vasile To­­mazian. A TEMESVÁRI új egyetem csak­nem 70 000 kötetes könyvtára ha­vonta több mint 300 kötettel gyara­podik. A bukaresti, kolozsvári és iasi központi egyetemi könyvtárak eddig csaknem 10 000 kötettel lát­ták el a könyvtárat. MAGDA TAGLIAFERRO francia zongoraművésznő vasárnap és hét­főn este fellépett a George Enescu Állami Filharmónia hangversenyén. Vezényelt George Georgescu, a nép művésze. A francia művésznő Mau­rice Ravel G-dur zongoraversenyét játszotta. Műsoron szerepelt még Teodor Rogalski három román tán­ca és Schubert VII. (C-dúr) szimfó­niája. A TRIO DE SANTA CRUZ könnyűzene együttes hétfőn este a Román NK Palotájának termében megtartotta első fővárosi hangver­senyét. Az együttes még két hangversenyt ad ugyanott április 2-án és 3-án, majd turnéra indul Szebenbe, Bras­sóba, Fogarasra, Tg. Jiuba, Craiová­­ra, Lónyára, Petrillára, Lupénybe és más zsilvölgyi helységekbe. HÉTFŐN Kolozsváron előadták a Lucia di Lamermoor című operát Petya Ivanova, a szófiai Népi Ope­ra szopránénekesnője közreműködé­sével. Az előadás nagy sikert aratott. A CEC nyereményes betétkönyvek húzása 1963 március 31-én tartották meg a nyereményes csekkbetétkönyvek negyedévi húzását. A húzáson az alábbi végződésű CEC nyereményes­ betétkönyveket húz­ták ki: 187 (250%) ;074 (200%); 779 (100%); 515 (500/%); 179, 297, 370, 418, 511 692, 695, 737, 834, 979 és 988 (25%). A fenti betétkönyvecskék nyeremé­nyeit az 1963 első negyedévi átlag­egyenleg alapján számítják ki. A CEC NYEREMÉNYKÖTVÉNYEK 1963 MÁRCIUS 31 I HOZASÁNAK NYEREMÉNYLISTÁJA Egész nyereményeket kapnak a 200 lej értékű nyereménykötvények tulajdonosai. A 100, 50 és 25 lej ér­tékű nyereménykötvények tulajdo­nosai 1/2, 1/4, illetve 1/8 részt kap­nak a fenti nyereményekből, ame­lyekben benne foglaltatik az illető nyereménykötvény névértéke is. A nyereményeket a rajoni taka­rékpénztárak és a decentralizált CEC-ügynökségek fizetik ki. A kihúzott o ~­­u nyeremény- j? .§ 2 kötvény ^ '§ ■§ ---------------------- S S « “ S­huv sorozata £ 7_______________2__1____ 1 27 657 28 75.000 1 26 543 02 50.000 1 05 526 33 25.000 1 46 621 11 10.000 1 09 212 17 5.000 1 17 354 48 5.000 1 20 000 35 5.000 25 325 48 5.000 1 33 020 38 5.000 1 42 943 15 5.000 1 43 738 02 6.000 1 32 358 18 6.000 Sorozat­szám vég­ződése 60 002 07 2.000 60 112 40 2.000 60­­ 667 30 2.000 600 51 20 goo 600 62 20 800 600 65 20 800 Közlemény Az ADAS vegyes személybiztosí­tásainak 1963 március 31-i törlesz­tési húzásán az alábbi nyolc betű­­kombinációt húzták ki: 1. H.C.D. 5. K.Y.F. 2. J. R.E. 6. C.L.Y. 3. X.R.M. 7. J.N.J. 4. Y.Y.G. 8. H.O.X.

Next