Előre, 1963. szeptember (17. évfolyam, 4924-4948. szám)
1963-09-01 / 4924. szám
2 VÁRHATÓ KÖNYVÚJDONSÁGOK Túlzo és a kia lyunk ugyan az év derekának által az 1963-ra tervezett könyvek nagy része már megjelent, de még számos könyvújdonság jut el ebben az évben a könyvüzletekbe. Az Irodalmi Kiadónál idősebb és fiatalabb írónemzedékünk számos tagja jelentkezik új művekkel. Zaharia Stancu akadémikus a Pádurea nebune című regénye és Eugen Barbu Groapa című könyvének átdolgozott kiadása a napokban jelent meg. A napokban Eugen Barbu új regényét is, a Familiát is kézhez kapja az olvasó. Ez utóbbi a bukaresti Grivica negyed lakóinak életéből merítette témáját. A fiatal román írónemzedék tehetséges tagja, az idei Akadémiai díj kitüntetettje i- Nicola© Velea - új kötetében nyolc novelláját gyűjtötte öszsze. Romániai Magyar írók című reprezentatív sorozatban az Irodalmi Kiadó Kovács György: Lányok a kertek alatt, és Molter Károly: Iparkodj kisfiam című novelláskötetének megjelentetésével frissíti fel a felszabadulás előtti irodalmi alkotásokat. Többek között ugyanezt a célt szolgálja a sorozat másik két kötete, Szentimrei Jenő és Tompa László verseinek gyűjteménye. Fiatalabb - első kötetes - írók jelentkeznek továbbra is a népszerű Forrás-sorozatban, amely három, tematikában és műfajilag is változatos kötetet bocsát az olvasó elé: Hervay Gizella: Virág a végtelenben - versek, Szíves Sándor Műtét - novellák, Kántor Lajos írástól emberig - kritikák. Ezzel még koránt sem ért véget az eredeti művek megjelenésre váró sora. Létay Lajos: A Föld hatalma, Szász János: Szerelmes könyv - verseskötetek, Huszár Sándor: Árva madár, Panek Zoltán: Tűbe fűzött villám - novelláskötetek mellett egy kisregény, Papp Ferenc erkölcsi problémákat boncoló Kerítés fölött című írása és Kemény János egy marosvölgyi erdőkitermelőtelepen játszódó regénye jelent majd eseményt. Az irodalomkritika és a publicisztika iránt érdeklődők Kovács János Korszerűség és alkotás címmel megjelenő tanulmánykötetét, Dumitru Micu George Coșbuc tanulmányát és Bajor Andor szatirikus publicisztikai gyűjteményét - Napiparancs a hegedűhöz - címmel kapják kézhez. Csehi Gyula a felszabadulás előtti román irodalomkritika egyik kiemelkedő egyéniségétől, Dobrogeanu Ghereatól fordított egy kötetnyi tanulmányt. A román nyelven megjelenő hasonló tematikájú könyvek közül igen érdekesnek ígérkezik Fany Rebreanu visszaemlékezés-monográfiája Liviu Rebreanuról (Cu soțul meu) és Zo© Dumitrescu Ion Creangă monográfiája. Fordítások tekintetében általában gyümölcsöző munkát végzett az Irodalmi Könyvkiadó, ötperces mese címmel Jánosházy György fordításában a jelenkori román irodalom egyik legpregnánsabb egyéniségének Tudor Arghezinek sajátos ízű publicisztikájával ismerkedhet meg az olvasó közönség. Lőrinczy László Három költő című versfordítás kötetében három nagyon is különböző egyéniségű európai rangú költő verseit sorakoztatja egymás mellé: Brecht, Quasimodo és Arghezi szerepelnek a kötetben. Marin Préda Pazarlók c. regényét Fáskerthy György, Remus Luca Szerelmes történet c. regényét Papp Ferenc ültette át magyar nyelvre. Petre Lelcudeanu Front főző transee c. regényét Méhes György fordította és Szembesítés címmel jelenik meg a közeljövőben. A költők közül Marcel Breslasutól és a fiatalon elhunyt Nicolae Labistól jelenik meg egy-egy kötetre való fordítás. Kincses könyvtár sorozatában a kiadó két érdekességgel szolgál, Heinrich Böll: Biliárd féltízkor és Vasco Pratolini Metello című regénye nemsokára kapható lesz a könyvüzletekben. Az Ifjúsági Kiadó folytatja a híres embereknek szentelt sorozatát. Rövidesen napvilágot lát román nyelven Ovidiu Drimba, Rabelais és Zoe Dumitrescu Mihail Eminescu életrajza. Laurentiu Fulga a Tudor Vladimirescu hadosztály megszületésének történetét írta meg érdekfeszítő regényében, a Steaua bűnei speranteiában. A hazánk tájait leíró sorozat két következő, még az idén megjelenő kötete Bákó tartomány és az Avas-vidék mai arculatáról számol be. Nagyszabású afrikai riportot (Bate tam-tamul pe Niger) és görögországi útleírásokat kap kézbe az olvasó Pop Eugen, illetve Alexandru Siperco tollából. Három hazai író írt az ifjúság által oly nagy előszeretettel olvasott tudományos-fantasztikus regényt (Sergiu Forcosanu, Ion Hobanu és Ovid Biureanu). Egy szovjet (Beljajev) és egy amerikai (Ray Bradbury) tudományosfantasztikus regény képviseli többek között még ezt a műfajt az idei könyvtermésben. Az ifjúságnak szánt magyarul megjelenő regények között nagy érdeklődésre tarthat számot Akszjonov - nemrégen filmen is látott - regénye, a Kollégák. Gelu Naum Zebegény a pingvin című könyve, Nagy Olga: Szidi, Hornyák József : A tutajos pohara, Bodor Pál: Égetett agyag. Majtényi Erik: Kép-kép - csupa kép, Forró László: A nadrágtartó király veresége címmel írt ifjúsági könyvet. A sort kiegészíthetnénk Márki Zoltán: A dobrudzsai dervis és Szilágyi Domokos: Új kenyér című verseskötetével. - Mit várhatunk a Tudományos Kiadótól ebben az évben? Számos elméleti és gyakorlati fontosságú szakmunkát, ezek között nem egy alapvető jelentőségű művet. Ugyanakkor, jelentős példányszámban a széles közönséghez szóló, népszerűsítő, vagy tájékoztató jellegű írások is megjelennek. I. Adam könyvében részletesen elemzi a munkás-paraszt szövetség kérdéseit hazánkban. A méltán nagy érdeklődésre számot tartó sorozat — A dialektikus materializmus és a természettudományok filozófiai problémái - két újdonságot bocsát közre. A gyakorlat az igazság kritériuma a tudományban és A kibernetika elméleti kérdései címűeket. Régóta igényelt kézikönyv A marxista-leninista esztétika kategóriáinak rendszere - I. B. Borjev átfogó tanulmánya *■ bizonyára nagy sikert fog aratni az érdeklődők körében, Istorii címmel forgalomba kerül Taeitusnak, a nagy ókori történésznek a műve, amely a Római birodalom történetének egyik legvéresebb korszakáról (Augustus császár halálától Néró uralkodásának végéig) fest hű képet. Értékes segítséget kapnak a közgazdászok A. J. Bojarszkij számukra írt matematikai kézikönyvével. Két szovjet tudós - E. Kolman és A. P. Juskevics könyveikben az ókori, illetve a középkori matematika történetét írták meg. Vonzó, érdekes formában, számos ábrával ellátva, a közérthetőségre a legmesszebbmenően törekedve magyarázza V. Szmilya szovjet szerző Evident? Nu. Ince nelemurit c. könyvében az einsteini geometria alapvető törvényeit. G. Niese könyve (Mica fizica) a fizika törvényszerűségeivel foglalkozik és számos a jelenkori technika által alkalmazott gépet és felszerelést ír le, magyaráz meg részletesen V. Voiculescu és M. Steriads az emberi agy megismerésének történetét írták meg az ókortól a jelenkorig. A világhírű francia tudós és békeharcos, Frederic Joliot-Curie műveiből válogatott gyűjtemény A tudomány és az emberiség jövője címmel román nyelven először nyújt bepillantásra lehetőséget a nagy tudós életművének ebbe a vonatkozásába. Neves akadémikusunk, Al. Grgur: Privire istorica asupra limbii romíne címmel jelentet meg egy kötetet. Rövidesen kapható lesz a könyvesboltokban az orosz-román, s a spanyol-román és a román-német nagyszótár. A Francia humor című kiadvány nagy sikere után nemsokára kapható lesz az Orosz- és a Spanyol humor című összeállítás is. Harcun Tazieff, francia geológus nevét már a Találkozás az ördöggel és a vulkánok életét bemutató filmjéről ismerjük. Nos, ugyanerről a témáról a szerző könyvet is írt, melynek román fordítását még ebben az évben olvashatják az érdeklődők. A Tudományos Kiadónál magyar nyelven megjelenő könyvek közül Zsakó-Várhelyi: Az anyag szerkezete című kötetet kell kiemelnünk, amelyben a szerzők a legmodernebb kutatások eredményeinek felhasználásával adnak képet erről a bonyolult problémáról, s egyben megfelelő figyelmet szentelnek az e téren indított idealista filozófiai offenzíva visszaverésére a dialektikus materializmus álláspontjának igazolásával. Tudomány és kultúra terjesztő sorozataiban - Hasznos tudnivalók. Titok nélküli természet, Tudomány és vallás, Nagy felfedezések - a kiadó számos füzetet nyomtat ki a dolgozók széles tömegeit foglalkoztató problémák megválaszolására. EGY EMBER SORBÓL Napokkal ezelőtt szólt, hogy keressem fel. „Volna valami megírnivaló az újságnak“. — Gyakran hív magához bennünket, sajtólevelezőket. Bár mint üzemi szakszervezeti kultúr felelősnek, nem tartozik a feladatai közé, — szívesen megbeszéli velünk a már elkészült anyagot is. Tapasztalatból mondom, valahányszor módosítást, javítást javasolt, attól az írás lett jobb. Aki pedig nem hallgatott rá, annak a szerkesztő húzta ki a kéziratából azt amit Lászlóffi Bálint elvtárs fölöslegesnek vélt. Éppen harmadik napja, hogy keresem. Már-már azt hittem, ma sem járok több szerencsével. Mondták, hogy éjfél tájt jött haza a kultúrcsoporttal kiszállásról és ma délután máris indulnak Szinérváraljára. Véget nem érő telefonálást folytat, elkéri a műkedvelőket, igyekszik rávenni a mestereket, hogy úgy osszák be embereit, ahogy a legelőnyösebb. Hallgatom beszédét, figyelem, hogyan, találja meg a legmegfelelőbb hangnemet, hogyan győzi meg igazáról a vonal másik oldalán talán éppen heveskedő mestert, vagy részlegvezetőt. Ugyanazt érzem, mint annyiszor, amikor hangszerem és kottám mögül figyeltem ütemező kezét, amikor dorgált, vagy dicsért. Ritka jó ember ismerd, valahogy mindig megtalálja a megfelelő szavakat. Nem láttam még kétségbeesni, vagy legyinteni, hogy „ezt a problémát én úgysem oldhatom meg“. Elfoglaltsága mellett, csodálatosképpen mindenki számára ez mindig van ideje, ha fontos dolog,ról van szó. Nem egyszer ötlött az eszembe, hogy írni kellene róla. Említettem is neki. Olyan határozottan tiltakozott, hogy le kellett mondanom szándékomról. Most mégis veszem magamnak a bátorságot, mert sajtólevelezői kötelességemnek tartom, hogy elmondjak róla egyet, mást. Sokgyerekes cipész családban született- Zene iránti hajlandósága korán megnyilvánult, s apja nagy anyagi áldozatok árán beíratta a zeneiskolába. Két év alatt, amit itt tölthetett, rendes tanulmányai mellett magánúton levizsgázott a négy polgári tananyagából. A háború azonban keresztül húzta minden számítását, ott kellett hagynia az iskolát. A felszabadulás után faipari iskolát végzett, a legjobb tanulók közt tartották számon. Megszerette mesterségét, talán nem is gondolt már arra, hogy hivatásos zenész legyen. Mint műkedvelő hódolt szénikedélyének. A vegyi kombinát fúvószenekarét akarta újjászervezni. Ez a feladat bizony nem csak tudást és erélyt, de nagy emberismeretet is követelt. A zenekar minden egyes tagja szakmunkás volt. Lászlóffi Bálint gondolt egyet és arra kérte a kombinát vezetőségét, hogy az asztalos műhelyben dolgozhasson. Maga nyújtott példát és megszerezte az emberek bizalmát. Vezénylés közben egy-egy jól sikerült szólóért vagy egy tiszta akkord eljátszásáért finom, alig észrevehető mozdulattal mondott köszönetét,a falsért, vagy érzés nélkül játszott dallamért szigorú megrovó pillantásával találkozott a vétkes. Határozottsága, igényessége, szakmai tudása nemremélt eredményhez vezetett. Egy évre rá már a műkedvelők versenyének országos döntőjén, Bukarestben, vezényelhette a fúvószenekart. Nem szívesen vált meg az asztalos műhelytől, de aztán mégis elfogadta az üzemi kultúrfelelős tisztjét, s immár három éve végzi ezt a munkát. Mindenütt ott van, ahol segítségre van szükség. És az emberek hamar észreveszik ezt. Szaladtak hozzá ügyes-bajos dolgaikkal. Lászlóffi elvtárs pedig lát-fut, amíg csak el nem intézi. Pedig nagyon elfoglalt ember. Vezényli a zenekart, szólista az énekkarban, előadást tart a népi egyetemen, irányítja a klub életét, irodalmi esteket rendez, recenziókat tart. — Hogy telik ennyi munkára idejéből ? — tették fel már sokan a kérdést. Ilyenkor mosolyog, nem tudni megmondani. — Szemem elé ne kerülj, ha egy sort is megírsz rólam ! — cseng a fülemben, miközben ezeket a sorokat rovom. Dehát akadna sajtólevelező, aki szótlanul elmenne egy ilyen ember mellett ? És ha jól meggondolom, bár Lászlóffi Bálint elvtársról írtam, de mégsem csak róla. A portré sorai mögül kicsendülni érzem a mi életünk valóságát, a pártnak az erejét, amelynek Lászlóffi elvtárs is tagja, a pártnak a céltudatosságát, amely fel tudta szabadítani az élet minden területén dolgozó emberekben az alkotó erőt, a közösségi életben való feloldódást. MATIS BÉLA a nagybányai Vegyipari Kombinát gépésze ELŐRE ÉRTÉKES ARCHEOLÓGIAI LELETEKET TALÁLTAK MOLDVÁBAN Piatra Neamt (Bákó tartomány) központjában tömbház építés közben mintegy fél méter mélységben 800 lengyel ezüstpénzzel teli agyagedényt találtak. A tartományi múzeum kutatói megállapították, hogy a kincs II. Zsigmond idején, a XVI. század második felében került a földbe, ami azt bizonyítja, hogy annak idején Moldva és Lengyelország kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn és Piatra Neamt kereskedelmileg fejlett település volt. A város környékén zománcozott, színes kerámiaedényeket találtak. Románban felfedezték Roman Voda Murat erődítményének maradványait. Erről a patkó alakú, két fatoronnyal megerősített építményről egyetlen, 1392-ből származó dokumentum emlékezik meg. A bejáratnál védőárok van, körülötte a Moldva folyik. A leletek azt bizonyítják, hogy erős helyőrség és sok mesterember élt itt. Az erődítmény a Szeret völgyét és a kereskedelmi Utakat védte (Agerpres) A KISGÉPESÍTÉS SEGÍTSÉGÉVEL Az utóbbi években üzemünk vezetősége a pártbizottság javaslata és konkrét útmutatásai nyomán egyre jobban felkarolja a kisgépesítést. Tavaly például 283 000 lejes befektetéssel hét fontos kisgépesítést eszközöltünk. Idén még nagyobb arányban korszerűsítjük kisgépesítéssel a termelési folyamatokat az egyes részlegeken. Mert a csaknem egymillió lejes pénzügyi alapból sok mindenre futja. Elsőnek említem az új mosó- és szárítóberendezést, melyet a kikészítő részlegen helyezünk üzembe a napokban. E fontos munkatermelékenységet növelő és minőségi javító gépberendezés negyedmilliós befektetést igényel, ám segítségével 763 000 lejt takarítunk meg évente. Nagy szükség volt rá az egyre több tömörnyomású és sok színű áruk készítése miatt. A régi gépen ugyanis a nyomóhengerek alatti alátét sűrűn piszkolódott s festéklerakodásoktól megkeményedett. Ezért nehezen tudtuk elkerülni a nyomási hibákat s a szőttesek széleinek piszkolódását. Kisgépesítéssel helyeztünk üzembe egy lúgelőkészítő berendezést is. Ebben sokkal jobb minőségű lúgokat készíthetünk s így a fehérárukat is szebben, egyenletesebben fehéríthetjük. Sok fejtörést okozott üzemünkben a fonalak festése. Ennek egy részét kézi erővel — kádakba helyezett tekercsekben — festettük elég rudimentáris eljárással, hogy az egészségtelen munkakörülményről ne is beszéljünk. A foltmentes, egyenletes fonalfestés biztosítása érdekében két fonalfestőgépet szerelünk össze különböző vállalatoktól rendelt alkatrészekből. Ezzel évente 264 827 lejt takaríthatunk, mivel növeli a munka termelékenységét — öt munkás szabadul így fel — csökkenti a fajlagos festék- és vegyianyagfogyasztást. A szövődé előkészítő részlegén három orsózógép teljesítőképességét növeljük azáltal, hogy szállítószalagokat szerelünk az üres csévék szállítására és összegyűjtésére. E korszerűsítési munka csupán 9000 lej befektetést igényel, és segítségével évente 13 500 kilóval több fonalat orsózhatunk a három gépen. Ráadásul a szövőnők fizikai munkáját is érezhetően megkönnyítjük ezzel. Nem hagyhatom szó nélkül azt sem, hogy a kikészítő osztályon újabban földgázzal üzemeltetjük a vasalógépet. Ezáltal sok villanyáramot takarítunk meg. Másrészt pedig a vasalógép nagyobb hőfokú üzemeltetésével szebb fényű és jobb tapintású vasalást végezhetünk. Sorolhatnám még az ilyen és ehhez hasonló kisgépesítési munkákat, melyek egytőlegyig a termelékenység növelését és a minőség javítását célozzák. Valamennyi termelés-tökéletesítő munkánál egy-két éven belül többszörösen megtérül a kisgépesítéssel járó kiadás. gépkiszolgálási zóna ÉS HATÁSFOK A kisgépesítésen kívül több más lehetőség kínálkozik az egyes munkafázisok korszerűsítésére, a termelékenység növelésére. Az idei 95 pontból álló műszaki-szervezési intézkedési terv lépten-nyomon ezt, a jobb gépkihasználást szolgálja. Távolról sem akarom ezeket felsorolni, csupán néhány olyan gépesítési eljárásra utalok, mely a főgépészeti osztály munkájával szorosabban összefügg. Figyelemreméltó e vonatkozásban, hogy a tavasszal kétszeresére növeltük az egyik kezőgép teljesítőképességét. Úgy alakítottuk át azt — a gőzvezeték szélesítésével és más módosításokkal —, hogy egyszerre két hengersoron kezhetjük a fonalat. Három Müller típusú orsózógépet pedig — különböző konstrukciós átalakításokkal — automatizáltunk. Nagy előnye ennek az, hogy szálszakadáskor automatikusan felemelkedik az orsó, s így a munkásnők azonnal összeköthetik a fonalat. A nagyobb termelékenységű munka sarkallt arra is, hogy a festődében újabb négy hengert helyezzünk a szárítóberendezésre. Ezáltal 25 százalékkal fokoztuk ennek kapacitását. A szövődében legfőbb célkitűzésünk, hogy a gépkiszolgálási zónát és a szövőszékek hatásfokát egyaránt növeljük. Év elején 156 új automata gyapotszövőgépet kaptunk. Eleinte bizony csak hat, most viszont 12 automata gépet szolgál ki átlagosan egy-egy munkásnő. S a júniusi óránkénti 10 300-zal szemben ma már 10 500 bevetéssel dolgoznak. Az új automata-szövőgépek hatásfokát fokozatosan tovább növeljük, jövőre el akarjuk érni az óránkénti 11 000 verési számot. Egyébként jobb munkaszervezéssel a Roscher-típusú automatagépeknél is a jelenlegi 9 200-zal szemben 9 500-9600-ra fokozhatjuk a hatásfokot pár hónapon belül. Jobb gépkihasználás ! Legfőbb segítőtársunk a termelés növelésében, abban, hogy szép felajánlásainkat is maradéktalanul teljesíthessük az idén. ERDÉLYI JÓZSEF mérnök, az aradi Teba gyár főgépésze Jobb gépkihasználással növeljük a termelést Az aradi Teba munkaközössége legfőbb feladatának tekinti, hogy minél több és jobb minőségű pamutszőttesárut termeljen. E fontos célkitűzésnek hónapról hónapra becsülettel eleget teszünk. Ez év első hét hónapjában is minden mutatószámnál teljesítettük, illetve túlszárnyaltuk a tervelőirányzatot: 32 000 kiló fonalat fontunk és 160 000 négyzetméter textilárut szőttünk terven felül. S a munkatermelékenység növelése — két százalékkal — szerencsésen párosul a minőség javításával. Hisz a tervezett 26 helyett 28,2 százalékot tesz ki az extra-szőttesek részaránya. E szép eredményeket a fonó-, szövő- és kikészítőmunkások derekas helytállása mellett a gépek jó kihasználásának köszönhetjük. Annak, hogy a kisgépesítés kiterjesztésével, s a meglévő gépberendezések szüntelen korszerűsítésével figyelemreméltóan növeljük a fonó- és szövőgépek fordulatszámát, magasabb hatásfokkal üzemeltetjük ezeket a gépeket. Az idei terv valamennyi mutatószámának teljesítésével készítsük elő a jövő évi jó munkát Nemrég épült fel a szászsebesi rajon! kultúrház. A kultúrház a városka művelődési életének központjává vált és változatos műsorával vonzza a látogatókat (Takács László felvétele) Gengszterekés emberbarátok Jerzy Hoffman és Edward Skorzewski két egymást követő történetet foglalt össze ezen a címen. Mindkettőben sajátosan keverik a paródiát a szatírával. Módszerüket még érdekesebbé teszi, hogy bizonyos mértékben a kívülálló szemlélő hűvösségével ábrázolnak; a szerzői állásfoglalás nem az egyes részletekben hanem a két filmnovella összhatásából válik világossá. Ez az alkotói hozzáállás különösen a gengszter történet esetében bizonyul nagyon hatásosnak. Nem tudnánk megmondani hol kezdett nevetségessé válni a bandavezér, az agytröszt Professzor. Miközben minuciózus alapossággal előkészíti a bank-autó kirablását, úgy dolgozik, mint egy rendkívül precíz és alapos mester — a perpetuum mobilén, az örökmozgó gépen. Hiába komoly, és úgy néz ki sikeres is a rablás, nem tudunk szabadulni a gondolattól, hogy az egész akció képtelenség, furcsa és nem túl izgalmas álom, amelyből vidáman fogunk ébredni. Amikor pedig valóban elbuknak egy nevetséges apróságon, bukásukat mégis törvényszerűnek érezzük. A mai Lengyelországban nincs társadalmi táptalaja a gengszterizmusnak — olvassuk ki magunknak a tanulságot. Az emberbarátok című történet komikuma abból fakad, hogy egy olyan csalóról van benne szó, akinek a tevékenységéből nem hogy kár, hanem egyenesen haszon származik. Egy állásából elcsapott vegyész úgy tesz, mintha kereskedelmi ellenőr volna (még csak nem is adja ki magát hivatalos közegnek). Az esetenként felajánlott megvesztegetés remek jövedelemnek bizonyul, amíg le nem leplezik. A szatíra éle nem is az ex-vegyész ellen irányul, hanem megvesztegetőit sújtja. Ennek megfelelően a főszereplő nem is bűnhődik, hiszen nincs miért elitélni! Megvesztegetni csak hivatalos egyént lehet — a pénz egy emberbaráti juttatás csupán. A filmet a kitűnő rendezés mellett a remek színészi alakítások teszik emlékezetessé: Gustaw Holubek — a Professzor, Wieszlaw Michnikowski — az ex-vegyész. 1963. szeptember 1. vasárnap Új, korszerű csarnokba költözött a buhusi posztógyár fonodája. A kiváló munkakörülmények is hozzájárulnak az ütemes tervteljesítéshez, a minőségi mutatók állandó javításához (P. Cozia felvétele) Üzletemberek O'Henry, neves amerikai humorista sajátos hangulatú novelláiból készített filmet L. Gajdaj szovjet rendező a Moszfilm stúdióban. A három kiválasztott történet — Útjaink, Rokonlelkek és a Vörösbőrűek törzsfőnöke címet viseli a fordításban — ki nem mondott szándékkal, illusztrálni kívánja az író tematikai változatosságát, érdeklődésének szétágazó voltát. Az első történetben a rendező nem tud maradéktalanul bekapcsolódni az o’henry-i hangulat áramkörébe. Mondanivalójából csupán annyit közvetít, hogy a gazember gazember marad. Annál jobban megtalálta azonban a hangot a két utóbbi novella filmrevitelekor. Nyikulint már az Amikor a fák még nagyok voltak című filmből is mint kiváló színészt ismertük meg, a Rokonlelkek betörő szerepét pedig, mintha egyenesen reá szabták volna. A figura minden szánalomraméltóságát, sőt a maga módján becsületes voltát is kitűnően ábrázng az első történet gúnyos fintor, a második a „választékos“ akasztófahumor szellemétől áthatott, a harmadik a harsány nevetésé. Váltságdíj reményében rabol el egy gyereket két balkezes rabló, hogy az ebadta kölyök rémtetteitől meggyötörten maga fizessen az apának, csakhogy szabaduljon valamiképp tőle. Gajdaj, a harmadik novellában sikerrel alkalmaz olyan régi filmburleszk fogásokat, mint a film felgyorsítása, és szereplőit is ebben a felfogásban játszatja. MEZEI JÓZSEF VARGYASI TALÁNYOK Szép tágas iskolával büszkélkedhetnek a Sepsi rajom vargyasiak. Törődnek is vele, mi sem bizonyítja ezt ékesebben, minthogy még közvetlenül az elmúlt tanév végén kimeszeltették a helyiségeket, beolajozták a padlót, egyszóval alaposan rendbe tették az új tanévre. Ez mindenképpen a vargyasiak helyes előrelátását dicsérné, ha a helybeli kollektív gazdaság a nyár folyamán nem az iskola tantermeiben tárolta volna a szállításra váró gabonát, s nem mocskolta volttá be a fehérre meszelt falakat, mit sem törődve azzal, hogy az iskola rendbetétele bizony pénzbe, munkába került. Az iskola vezetősége persze mit sem tud a dologról. De hogyan is tudna ? Török Lajos igazgató kivette szabadságát, elutazott a faluból. Tóth Pál tanító helyettesíti, de időközben ő is kivette szabadságát és otthagyta az iskolát. Ottjártunkkor Tök Zsu Zsanna tanítónő fogadott, viszont a gabona „beiskoláztatásáról“ ő sem tudott felvilágosítást adni, mondván, hogy ő csak most tért vissza szabadságáról. Mindezek után felmerül a kérdés: hogyan is történhetett meg az eset ? Az iskola épülete — ezt elméletileg bizonyára a vargyasi kollektív gazdaság vezetősége is vallja — nem alkalmas gabonatárolásra. Bizonyos az is, hogy alaposabb körültekintéssel talált volna helyet a gazdaság vezetősége saját portáján is az elszállításra váró gabonának. Hiszen most is arra hivatkoznak, hogy a tanításban nem lesz fennakadás, még az új tanév kezdetéig saját helyiségeikbe szállítják a gabonát, s újra festik a szóban forgó tantermeket. De akkor miért nem választották azonnal ezt a megoldást ? E kérdés minden bizonnyal épp úgy talány marad, mint akárcsak a másik, hogy ugyanis mi értelme helyettest kinevezni a szabadságon lévő iskolaigazgató helyébe, ha még visszatérte előtt helyettes is kiveszi szabadságát és gazda nélkül hagyja az iskolát. BÖLÖNI SÁNDOR Levelezőink írják A vasúti szállításokról-a szakoktatásról Az év első hét hónapjában a Kolozs tartományi Vasútigazgatóság dolgozói jelentős eredményeket értek el a tonnatöbblettel indított szerelvények vontatásában. A vasútigazgatósághoz tartozó fűtőházak mozdonyvezetői és fűtői ebben az időszakban több mint 5200 szerelvényt vontattak összesen 1,132 000 tonna plusz megterheléssel. Ezzel olyan megtakarítást értek el, ami egyenlő egy mozdony 598 napi munkájával. Az elért eredményekhez nagymértékben hozzájárultak a kolozsvári és a dési fűtőházak dolgozói, akik több mint ötven százalékát szállították a fenti tonnatöbbletnek. Kiss István mérnök A vonatok menetrend szerinti pontos indulása, érkezése, az állomásokon való áthaladása, a késések pontos követése, figyelmes munkát követel a forgalmi irányító csoportoktól. Nálunk, a marosvásárhelyi forgalmi központból négy irányban történik a közlekedési grafikonok betartásának ellenőrzése, az utasítások továbbítása. Négy irányban, négy külön helyiségből hangosbemondó és telefonösszeköttetés segítségével. Noha minden forgalmi ellenőrző és irányító csoportnak külön helyiség állt rendelkezésére, a hangerősítők, a telefon utasítások, hangosbemondók nagymértékben zavarták a szomszédos helyiség hasonló jellegű munkáját. A kölcsönös zavarás kiküszöbölésére,a napokban hangszigetelővel vontuk be a helyiségek falait és a mennyezetet. Ily módon jelentősen megkönynyítettük a forgalmat irányító dolgozók munkáját. Tekeres József vasúti technikus A petrillai szénmosóban jól felszerelt korszerű gépi berendezésekkel dolgozunk. Az ütemes termelés, a gépi felszerelések maximális kihasználása nálunk is megköveteli, hogy hozzáértő, jól felkészült szakemberekkel rendelkezzünk. A szénmosó termelésének és a minőség emelésének érdekében üzemünkben minden évben szakmai továbbképző tanfolyamon vesznek részt a dolgozók. Míg az év első felében a szénmosóban hét szaktanfolyam működött 242 hallgatóval, most a második félévben 11 szakmai továbbképző tanfolyamot szerveztünk, melyet 407 hallgató látogat. Külön előadássorozatot tartunk a mosó, az osztályozó, a brikett- és a lakatos részleg dolgozói részére, valamint a karbantartó villanyszerelők szakmai felkészültségének további emelése érdekében. A petrillai szénmosóban ezen kívül négy, egyenként haz hónaposszakmai iskola is működik. Ennek keretében szakképzetlen munkások nyernek szakképesítést a darus, szénmosó, hegesztő szakmában és a szállítóberendezések kezelésének el- sajátításában. Constantin Budufa munkái