Előre, 1963. november (17. évfolyam, 4976-5001. szám)

1963-11-01 / 4976. szám

4 GÁTÉPÍTÉS RAGASZTÁSSAL Eszébe sem jutna az embernek, mikor a postán sietve leragasztana egy borítékot és ez a művelet sehogy sem akar sikerülni, hogy valóság az, amit a múlt héten láttam : második emelet magasságban, merőlegesen a falra egy betonlap állt, valószínűleg egy erkély alapja. A ház még befejezetlen volt, s éppen ezért tűnt nekem különösnek, hogy ezt a szép betonlapot valami gépek segítségével le akarják törni. Megelégedésemre ez sehogy sem sikerült. Majdnem felháborodva kérdeztem meg, mit akar ez jelenteni ? A felelet váratlan volt : kipróbáljuk, hogy a falhoz ragasztott betonlap milyen erősen áll. Hogy-hogy ragasztott ? — Igen, egy új ragasztóanyaggal a betonlapot egyszerűen oda ragasztottuk. Valóban így is volt. El kellett tehát hinnem, hogy vannak ma már csodaszámba menő, új anyagok, amelyeket a tudósok „adezivek”-nek neveztek el és melyek segítségével üveget és porcelánt, fát és műanyagot, fémet és vasbetont egyforma jól, mintegy szétválaszthatatlanul lehet ragasztani. Az új adezivek forradalmasító jelentősége nem is annyira a fa, fém vagy üveg összeragasztásában rejlik, ugyanis a fát már régen jól össze tudjuk ragasztani, a fémeket, műanyagokat és üveget pedig forrasztani lehet. A legfontosabb dolog a vasbetontömbök sikeres összeerősítésében áll. Ma, amikor oly gyakori a vízierőmű építkezés, a betonépítkezés minősége hatalmas jelentőségű. A vasbeton ellen senkinek, semmi kifogása sem esik. Kitűnő, rendkívül szilárd és tartós anyag. Nem volna gond a vasbeton gát megépítése, ha egy darabból lehetne önteni a több száz méteres, masszív építményt. Az általánosan elfogadott módszer ma az, hogy előre elkészített vasbeton tömböket raknak egymásra ; a betonvas végeket összehegesztik, a maradt hézagokat pedig cementtel tömik be. Ez a módszer elfogadott, nem azért mert tökéletes, hanem azért, mert eddig jobb nem volt. A cement összeerősítés azonban gyakran megreped, mert a tulajdonságai nem ugyanazok mint a vasbetonnak. Ez pedig tűrhetetlen dolog a vasbetonépítmények esetében, mert nem egyenletesen osztja el a gát megterhelését, ami a repedések fokozatos nagyobbodásához és végül az építmény súlyos megrongálódásához vezethet. Irja: Niederkorn János mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa A gátépítés „Achilles-sarka“ további fáradhatatlan kísérletekre bízta az építészeket és vegyészeket. A megoldást, mint sok más esetben, most is a „csoda“ kémia hozta. A szintetikus adezivek életrajzát majdnem egy negyed évszázada kezdték írni, s azóta sok kísérleti és gyakorlati alkalmazás eredményessége jó hírnevet adott nekik. A legutóbbi, „az aranyérmes“ szintetikus ragasztó az epoxi gyanta. E ragasztó rekordjai mellett érdemes egy kicsit időzni. Születését nem is olyan bonyolult kémiai folyamatok titkai fedik. Klórozott glicerineket fenolok társaságában lúgva közegben kondenzálják. Persze az így nyert epoxi gyanta még nem ragasztó, mert molekulái, bár hosszúkásak, mint a fonal, könynyen elmozdulhatnak egymás mellől. Ezek a fonalszerű, hoszszúkás molekulák azonban különleges kémiai adalékok, „keményítők" társaságában remek ragasztóanyaggá válnak. Az előbb említett erkélyalap falhoz ragasztása ezt jól szemléltette. Vannak azonban más említésre méltó szilárdsági próbák is : egy vasbeton oszlopot ketté fűrészeltek, majd a két darabot epoxival egymáshoz ragasztották. Miután a ragasztás megkötött, két végénél emelvényekre helyezték az oszlopot — mintegy hidat csináltak belőle — és súlyokat raktak rá. A vasbetonoszlop már meghajolt, de a ragasztás állta a sarat. Ezek után a híd szárnyát megnagyobbították úgy, hogy egy harmadik betonoszlopot ragasztottak az első kettőhöz. Ez esetben, a nagy megterhelés alatt, a vasbeton oszlop eltört, de a ragasztott hely épségben maradt. Mindezek után a ragasztást mínusz 20 fokra hűtötték, aztán plusz 20 fokra melegítették. Ezt a „barbár“ eljárást vagy 500- szor ismételték. A beton több helyen megrepedt, de a ragasztás még mindig ép maradt. Feltevődött az a kérdés is, vajon víz jelenlétében ugyancsak ilyen erős forradást teremt a beton esetében az epoxi ragasztás ? A felelet szintén igenlő volt. Erről úgy győződtek meg a tudósok, hogy két betonpoharat nyílásainál egymásra téve összeragasztottak és az így képződött ragasztott betonhengerbe 15 atmoszféra nyomású vizet szivattyúztak. E nyomást meghaladva, mely kb. egy 150 méteres vízoszlop súlyának felel meg, a betonhengerek megrepedtek, vagy fenekük levált, de a ragasztás épen maradt. Miután e teljesítmények ismeretessé váltak, napirendre került a gázblokkok ragasztásának feladata. E nagyon vonzó gondolat gyakorlati megvalósításának van egy bökkenője : hogyan hegeszszék össze a beton vaselemeit. Ugyanis, mint kiderült, a ragasztás alkalmazása esetén nincs elég hely a hegesztés kivitelezéséhez. A megoldást egy véletlen hozta. Egy, e téren dolgozó kutató séta közben abban gyönyörködött, hogyan emelik a „rosszfogású“ nagy termésköveket. A módszer egyszerű : lyukat fúrnak a kőbe, abba vaskampót helyeznek, köréje pedig homokot szórnak. Emelőrudak segítségével a kampónál fogva felemelik a követ és rendeltetési helyére viszik. A kampó nyele nem csúszik ki a lyukból, mert az érdes homokszemek a kampóba, egymásba és a kőbe kapaszkodnak, így lehetséges ez a cirkuszi mutatványnak beillő fogás. A gázblokkok vaselemének összeerősítése pontosan így nem valósulhat meg, mert az előbb említett „homokkapocs“ nem elég megbízható és a legkisebb rázkódások iránt is rendkívül érzékeny , egyszerűen szétesik. A megoldás azonban nem volt olyan bonyolult, mint amilyen hatékony : az egyik betonblokk vaselemét a másik mélyedésébe helyezték, amibe előzőleg epoxi-ragasztóba kevert homokot tömtek. Az ilyen összeerősítés a hegesztéssel is vetélkedik. Lássuk azonban, mit mond minderre az „Ekonomika". Sajnos a véleménye nem nagyon biztató. Az epoxi-gyanta egyelőre igen drága és tiszta epoxi alkalmazása a nagyipari ragasztásra, ahol a fogyasztás tonnákra rúg, még nem kifizetődő. Szerencse, hogy sok esetben erre is van megoldás. A vasbeton esetében például az epoxi ragasztókon 50 százalék finom homokot keverhetnek, a ragasztás minősége nem romlik. Ez érthető, hisz a cementezés esetében is több a homok az elegyben mint a cement, így aztán többé-kevésbé megoldottnak tekinthető a betonragasztás gazdasági oldala is. Az epoxival összeerősített vasbeton építmények jobban ellenállnak a légköri vagy vegyi romboló hatásnak, a mechanikai megrázkódtatásoknak és talán az időnek is. Sajnos itt csak azt mondhatjuk, hogy talán, mert a laboratóriumokban mindent ki lehet kísérletezni, csak az idő hatását — aminek hasonló esetekben döntő a szava — nem sikerült a kutatók hatalmába keríteni. A végleges feleletet megtudjuk néhány év múlva. Az Aranyos völgyében (A. Stoenescu felvétele) Különös villamoserőmű Köztudomású, hogy éjjel az áramfogyasztás általában alacsonyabb mint nappal így az éjjeli órákban fölös energia -*11 az elosztóközpontok rendelkezésére. Az NDK-ban épülő vízierőműnél a fölös energiát arra fogják felhasználni, hogy az éjszaka folyamán hatalmas szivattyúk segítségével, a közeli hegyi folyó vizét egy 300 méter magasan fekvő — 5 millió köbméter befogadóképességű — vízgyűjtőmedencébe szivattyúzzák fel. Nappal, amikor az energia igény fokozódik, a medence vize működésbe hozza a vízierőmű tartalékturbináit Az erőmű építése a befejezéshez közeledik. A múlt év végén már beindították az első gépcsoportot. Az erőmű teljes évi termelése 650 millió kilowattóra. (Folytatás lapunk 4970. számából) A fehérjék szervezetünk legfontosabb építőanyagát képezik. Nagy mennyiségben tartalmazza őket a sejtplazma és a sejten belüli szerkezet, a túlnyomó részt vázfehérjékből felépült bőr, porcogok, rugalmas rostok, szőrzet, körmök valamint a szervezetünk belső milliőjét képező nyirok és vérplazma és a vértestecskék. Amint azt már lapunkban megírtuk, a fehérjék óriásmolekulái mintegy 20 fajta kismolekulájú nitrogénvegyületből, úgynevezett aminosavakból épülnek fel rendkívül változatos módon. A szervezet fehérjéi még a látszólagos változatlanság állapotában is állandóan lebomlanak és újraépülnek. A szövetekben állandóan végbemenő fehérje szintézis korántsem korlátozódik a régebben oly sokat hangoztatott „kopási kvótára“, vagyis a sejtelhalás pótlására, hanem a fehérjék úgynevezett „dinamikus állapotával“ jellemezhető. Ennek során a fehérjék állandóan újramég a látszólag képződnek igen keveset változó szövetekben, például az idegsejtekben is. A májban például a vas megkötésére és raktározására szolgáló apoferritin óriásmolekulája egy percnél rövidebb idő alatt épül fel. A fehérjék dinamikus állapotának egyik fontos következménye az, hogy az energia termelés céljára elégetendő aminósavakat a szervezet túlnyomó részt a szövetfehérjékből veszi. A tápfehérjéket az emésztőcsatorna fermentjei aminósavakra bontják, ezek a vékonybél falán elszívódva a vérárammal jutnak el a szövetekhez, ahol részben a lebomlott fehérjék újraépítésére, részben más anyagok előállítására szolgálnak. Szervezetünk bizonyos aminósavakat egymásba át tud alakítani, vannak azonban olyan aminósavak is, amelyeket semmilyen más anyagból nem képes felépíteni. Ezeket a nélkülözhetetlen vagy esszenciális aminósavakat feltétlenül a táplálékok fehérjéiből kell beszereznie. Táplálékunkból tehát egy minimális mennyiségű fehérje nem hiányozhat és ezzel szemben minőségi követelmények is vannak. Az ember napi fehérjeszükséglete, kor, testsúly, nem, életkor, foglalkozás szerint változik, s ennek megállapítása elég nehéz feladat. A minimális mennyiséget átlag napi 60 grammban jelöljük meg. A legjobb fehérjeellátás biztosítására természetesen ennél több kell, nevezetesen célszerű ha a fehérje a szervezet kalóriaszükségletének 12— 16 százalékát fedezi. E szerint a napi 3000 kalóriát termelő könnyű testi munkát végző dolgozó fehérje szükséglete naponta 90—120 gramm. Ha a fehérjekalóriák az összes kalóriák 20 százalékát meghaladják a fehérjefogyasztás túlzott és ennél fogva káros. A mellékelt ábra két görbéje azt mutatja, hogy a Dél afrikai Köztársaságban a kiskeresetűek fehérjefogyasztása a szükségesnél kisebb, nem kielégítő, s a megkívánt értéket csak a jobb keresetűeknél találjuk meg. Csak ezeknek jut a gabonaélelem (kenyér, liszt, stb.) mellett a drágább fehérjedús élelmiszerekre (tejre, tojásra, húsra) is. A kapitalista világ statisztikáinak megnyugtató átlagos fehérjefogyasztási számai a kiváltságosak túltápláltságát és a nincstelen munkások, parasztok, munkanélküliek hiányos fehérjeellátását takargatják. Utóbbinak káros következményei a szervezet általános legyengülése, a munka és ellenálló képesség csökkenése. Érdekes megjegyezni azt, hogy az ipari és mezőgazdasági munkások hosszantartó és egyenletes erőkifejtése nem jár megnövekedett fehérjeégetéssel, hanem ellenkezőleg, fehérje gyarapodást okoz. A sportolók többnyire hirtelen és nagyfokú izomműködése ezzel szemben a szervezetben heveny széndioxidfelhalmozódást és oxigénhiányt okoz, ami azután fokozott pajzsmirigyműködést és ezzel megnövekedett fehérjelebontást vált ki. Ez a hatás edzéssel csökkenthető. Erre való tekintettel kaptak az olimpiai sportolók napi 300 grammnál is több fehérjét az edző- és versenytáborokban és növelték táplálékukban az állati fehérjekvótát a felnőtteknél szükséges 30 százalék fölé. A testsúlykilogrammra jutó viszonylagos fehérjefogyasztás legnagyobb az élet kezdetén, majd fokozatosan csökken a növekedés befejeztéig, és azután nagyjából egy szinten marad. A napi fehérjeszükséglet a 12 és 20 év közötti serdülő ifjaknál a legnagyobb. Felnőttek tehát több növényi, a gyermekek több állati fehérjét fogyaszszanak. A fehérjék biológiai értéke eszszenciális aminosav tartalmuktól függ. Szükséges minimális menynyiségeik napi 0,25 és 1,1 g között váltakoznak. Magas biológiai értékű védő táplálékok általában az állati fehérjék, mert tartalmazzák az öszszes nélkülözhetetlen aminosavakat , méghozzá sok esetben a test fehérjéinek felépítéséhez szükséges arányban. Ilyenek például a tej kazeinje, és albuminja, a tyúktojás ovalbuminja, a hús fehhérjekomplexuma. Magas biológiai értékű a szójabab fehérje és a búza gluteninje is, utóbbi azonban nem tudja kiegészíteni a kísérő nem teljes fehérjék (gliadin, prolamin stb.) hiányosságait. A növényi fehérjék között általában sok az alacsonyabb táplálkozásélettani értékű. Ilyen a kukorica zeinje, a borsó leguminja, az árpa hordeinje. A mellékelt ábra két növekedési görbéje világosan mutatja, hogy amíg a teljes értékű kazein etetése a fiatal patkányok normális növekedését biztosította, addig az azonos mennyiségű inkomplekt gliadinnal etetett állatok törpenövésűek maradtak. Jó növekedést eredményezett azonban a gliadin ha az állat a gliadinból hiányzó nélkülözhetetlen aminosavakat is megkapta (szabadon vagy más magasabb értékű fehérjében) éspedig vele szigorúan egyidejűleg feletetve. Hasonló okból kifolyólag az egymagára fogyasztott búzakenyér fehérjetartalmából a szervezet csak 40 százalékot, állati fehérjékkel együtt fogyasztva pedig már 80 százalékot tud értékesíteni. Világos tehát, hogy a gyermek fejlődő szervezete számára több komplekt állati fehérje szükséges. Felnőttnél azonban a túlzott húsfogyasztás káros: igen nagy vérbőséget okoz, megterheli az érrendszert, agyvérzésre hajlamosít. Sokkal kevésbé hátrányos a túlzott tejfogyasztás, mert ebből hiányoznak a hús izgató anyagai. Minden szempontból előnyösen befolyásolja tehát élelmezésünket hazánk tejtermelésének és tejfeldolgozó iparának az utóbbi esztendőkben bekövetkezett hatalmas fellendülése a termelés mennyiségi és minőségi növekedése. Könynyen emészthető és komplekt fehérjékben igen gazdag a kereskedelmünkben egyre nagyobb választékban szereplő halhús is. A fentiekből kiviláglik, hogy a legkisebb csoportélelmezési egység, a család étrendjének összeállítása is nagy körültekintést, és hozzáértést igényel. Cél: a szervezetünk szükségleteinek legjobban megfelelő, ízletes táplálékot nyújtani. íme néhány példa abból, amit tudni jó. A búza fehérjekomplexumában legkevesebb Mai keresztrejtvényünkben hazánk egyik kiváló művészének műveivel és életének egyes mozzanataival foglalkozunk, anélkül, hogy a nevét említenők. A rejtvény helyes megfejtése után beküldendő az illető neve. VÍZSZINTES : 1. X. kiváló domborműciklusának témája. 20. Fogadalom. 21. Költött történetek. 23. Vissza tejporgyár. 25. Vasbánya Vajdahunyad mellett. 26. X. szoborműve. 29. Égiteste. 30. Mutató névmás. 32. Ismert francia regényíró (1850—1923). 33. X. kedvenc foglalkozása (névelővel). 34. Puha anyag. 35. Jugoszláv város. 37. X. kedvenc témája. 39. A betakarítás fontos műveletét végzi. 42. Az egyik legelső filmcsillag keresztneve. 43. Lóerő rövidítése. 44. Mozog, érez, táplálkozik. 45. Múlt századbeli művészeti stílus. 48. Afrikai állam fővárosa. 50 Erdei fa. 53. Vissza : ilyen film is van. 55. X. jelenkori tematikájú, nagy domborműve. 58. Női fejrevaló, névelővel. 59. A hullámhossz egysége. 60. Villanykörte. 62. Szembogár. 64. Lőfegyver. 66. Timsó más nyelven. 67. Római 6. 68 Erdőipari üzem névbetői. 70. Hetvenöt Rómában. 72. Kellemetlen rovar névelővel. 74. Kezdetleges világító szerszám. 75. Kocsonyásodó anyag néva lizin nevű bázikus aminósav. Ezért kiegészítésére legalkalmasabbak a magas lizintartalmú tejfehérjék. Célszerű tehát a leölt háziállatok vérét (az alvadékot és a belőle kivált savót) ételnek elkészítve sok kenyérrel elfogyasztani. Húsipari vállalataink egyre nagyobb mértékben eszközük a vér komplex értékesítését. Vérplazmából például habbá verhető tojásfehérjepótlót is lehet készíteni. Nem ártalmas, de nem is értéknövelő, ha a búzaliszthez a sütödékben kis mennyiségű rozslisztet kevernek. Ezzel szemben nagy mértékben javítja a kenyér tápértékét a hozzáadott burgonya, mert kis mennyiségű és komplekt fehérjetartalma növeli a búzafehérjék emészthetőségét, a ráadásul az egyébként kis mennyiségű C vitamint is bevisszük a kenyérbe. Igen jó eljárás a kenyér fehérje és vitamintartalmának növelésére a szárított és elölt pékélesztő , vagy méginkább sörélesztő hozzáadása. Jó minőségű fehérjék mellett sok, Bi- és D-vitamint viszünk be vele, de növeljük Bi-vitamin és ásványisó-tartalmát is. Ezen erővel. 78. Nagy költő. 80. X. domborművé. 83. S. szoborművé. 85. X. apjának volt a foglalkozása. 86. Francia regényíró. 88. A gondolkodás székhelye. 89. Olasz üdülőhely a Lago Maggiore mellett. 92. Teher, németül. 93. Állami szabvány. 95. Cseppfolyós gázfajta. 97. Sport. 100. öntödében használják. 101. Virág része. 102. Szélhordta talaj. 103. Testfolyadék. 104. Francia regényíró. 105. Gyümölcs. 107. Állami illeték. 110. Így beszél a varjú. 112. A rabság jelképe. 113. X. egyik nagy domborművén parasztok ítélkeznek fölötte. 114. X. szoborművé. 119. Hajthatatlanul 120. Szíjkapocs. 121. X. nagyhatású régebbi munkája. FÜGGŐLEGES : 1. X. szoborművé. 2. Való. 3. Híres. 4. Mezőgazdasági gép. 5. Angol helyeslés. 6. Szerves gyök. 7. Egykori főnemesi cím rövidítése. 8. Harcképtelenné tesz. 9. Régi magyar énekes 10. Ókori nép. 11. Ruthenium vegyjele. 12. Klasszikus német zeneszerző (1685—1750) 13. Profil. 14. Nem sietve. 15. Sportág. 16. Nádország. 17. Erre épül a ház. 18. Téli szél jelzője 19. X. forradalmi jellegű szoborműve. 22. Aromatikus növény. 24. Fontos élelmiszer. 28. Barna feslegfontosabb közszükségleti cikk jobb minősége javítja a dolgozók széles rétegeinek fehérje és vitaminellátását. Ugyanis kiküszöböli azt a vitaminhiányt amely főleg a téli vitaminszegény táplálék miatt tél végén és kora tavasszal — amikor a vitamindús friss zöldségfélék még nem jelentek meg — csökkent ellenálló képességet, levertséget és kisebb munkabírást okoz. Ilyen irányú kísérleteket hazánkban több helyen végeztek vagy végeznek, így Kolozsváron is. Tápérték szempontjából a sok cukorral készült édestésztáknál előbbre való a túróspalacsinta, a diós és mákos tészták. Az érett mák szárított magva közel 20 százalék fehérjét és 44 százalék zsírt tartalmaz és mentes a növény éretlen termésburkából nyert alkaloidáktól, például morfiumtól. Karotin (az A-vitamin provitaminja) valamint Bl- és B2 vitamintartalmánál fogva a kukorica értékesebbb a rizsnél. A kukorica csirájából újabban hazánkban E- és F-vitaminban gazdag étolajat készítenek. A hiányos tengeri fehérjéket a nálunk közkedvelték. 31. X. kedvenc nyersanyaga. 36. Német folyócska. 38. Ázsiai sivatag. 41. Kötőszó. 43. Régi hiedelem szerint minden bajra használható orvosság. 45. Értékes ócskaság. 46. Orvosi ellátás. 47. Különítmény. 48. Göngysúly. 49. A flotáció anyaga. 51. YA. 52 Kapcsolószerkezet. 54. A római naptárban a hónap közepe. 56. X. szoborművé. 57. Fizikai fogalom. 59. X. egyik legkiválóbb szoborművé. 61. Hazai folyó. 63. Ilyen szerv is van. 65. X. kiváló szoborművé. 69. Megtorlást helyez kilátásba. 71. Szállíttat. 73. Falusi gazdaság tartozéka. 74. Magda egyfajta betűi. 76. Az egyik nem. 77. Előd. 79. Bejáratok. 81 Veszedelem. 82. Azonos mássalhangzók. 84. Női név. 87. Fiatal háziállat. 90. Írásbeliek. 91. Az amerikai elnevezése. 94. A fátum. 95. Sportoló névelővel. 96. Faiparbról ismert város Kolozs tartományban. 98. Ilyen a falevél. 99. Nagy folyó a Szovjetunióban. 100. Azonnal. 102. Délamerikai kérődző. 106. Ötvenhat római számmal. 107. Téli csapadék névelővel. 108. Zenei hangnem. 109. Magyar iparváros. 111. Kötszer. 115. Ruhakellék 116. Gyümölcspép. 117. Angol kettős mássalhangzó. 118. Azonos magánhangzók, velt tejes és túrós puliszkában a tejfehérjék egészítik ki előnyösen. A kukorica rendkívül kevés pellagraellenes vitamint tartalmaz. Túlzott fogyasztása esetében a kapitalista földesúri Romániában ez okozta a járványszerűen fellépett pellagrás megbetegedéseket. Ma hazánkban ezt a súlyos hiánybetegséget — parasztságunk élelmezésének gyökeres megjavítása révén — teljesen felszámolták. Példáinkat csak a gabonafélékre és a kenyérre korlátoztuk. De ezekből is kitűnik, hogy hasznos, és a táplálkozás megjavításához vezet az élelmiszerkémiai és táplálkozásélettani ismeretek elsajátítása. A Föld, amint a legutóbbi tudományos kutatások is bebizonyították, a jelenleginél tízszerte több lakost tudna bőségben eltartani, ha a háborús kiadásokat a békés termelés céljaira használnák fel — és ha a termelt javak igazságos elosztását mindenütt a szocialista társadalmi rend szavatolná. Felszeghy Ödön a Kolozsvári Tudományegyetem tanára Különböző jövedelmű lakosok fehérje- és szénhidrát fogyasztása a Dél-afrikai Köztársaságban Patkányok súlygörbéje egyetlen fajta fehérje etetése esetén KIRESZTREJTVÉNY A SZOBRÁSZ — Édesem, annyi csomagot raktál fel, hogy nem látok vezetni ! — Nyugalom, Samuka, majd hátrafelé megyünk. _ üdvözlet az állatkertből, Benő bácaiól ELŐRE 1963. november 1. péntefi Betonacél helyett sodrony A hazai építkezések volumenének szüntelen növekedése és a fémmel való takarékosság szükségessége új építkezési módszerek keletkezését eredményezte. Ilyen az előfeszített beton alkalmazása is, amelyhez, a szokásos betonacél helyett, kivételes technikai jellegzetességekkel rendelkező sodronyt használnak. Az aranyosgyéresi Sodrony- Ipar mérnökei és technikusai kidolgozták a megfelelő sajátosságokkal rendelkező új termék gyártási technológiáját, amelyet egyelőre kísérleti arányokban alkalmaznak. Az elő- t állított sodrony 0,75—0,90 százalék szenet tartalmaz. A húzott sodronyt forgó fejjel ellátott egyengető gépen vezetik keresztül, miáltal kiküszöbölik a kötegelés következtében fellépő belső feszültségeket. Az így megmunkált sodrony anynyira merev, hogy belógása 8 m fesztávolságnál nem haladja meg a 20 millimétert. A feszültségmentesítési hőkezelésre villamos melegítő kemencét használnak. A 380 fokon történő hőkezelés lényegesen megjavítja a tennék tulajdonságait. A kész sodronyt 1500 mm átmérőjű dobokra csavarják és közegekben szállítják.