Előre, 1963. december (17. évfolyam, 5002-5028. szám)

1963-12-03 / 5003. szám

A termelő munkán mérjük le az együttműködés hatékonyságát A termelés műszaki színvonalának emelése és a szakosítás nyomán egy­re nagyobb jelentőségre tesz szert a vállalatok együttműködése, előtérbe kerül a kooperációs kötelezettségek jó megoldása. Az aranyosgyéresi Sodronyiparművek munkaközössége, a pártbizottság irányításával, nagy figyelmet fordít az együttműködés elmélyítésére, ez a tevékenység a vállalatvezetőség állandó gondosko­dásának tárgya. Együttműködési tervünk teljesíté­se elsősorban attól függ, hogyan tesznek eleget szállítási tervüknek azok az üzemek, amelyek nyers­anyaggal és alapvető fontosságú se­gédanyagokkal látják el vállalatun­kat. Termelési eredményeink összessé­ge az együttműködés hatékonyságát bizonyítja. Az év első tíz hónapjá­ban 106,1 százalékra teljesítettük a termelési értéktervet, 105,9 százalék­ra a mennyiségi tervet, 4,7 száza­lékkal túlszárnyaltuk a termelé­kenységi tervfeladatot s ugyanakkor lényegesen megjavítottuk a termé­kek minőségét, ami a selejt 5,9 szá­zalékos, a gyengébb minőségű ter­mékek mennyiségének 25,8 százalé­kos csökkenésében nyilvánul meg. Ha azonban behatójában elemezzük az üzem szállítóinak tevékenységét, meg kell állapítanunk, hogy nem minden esetben tartották tisztelet­ben az ütemesség követelményét, így például ahhoz, hogy az acél­mű termelőkapacitását teljes mér­tékben kihasználhassuk, mindenek­előtt idejében rendelkeznünk kell a szükséges mennyiségű ócska- és nyersvassal. Az első negyedévben rendszertelenül kaptuk az ócskava­sat, ami több esetben megakadá­lyozta a megfelelő kihasználási mu­tatószámok elérését. A Vajdahunya­di Kohászati Kombinát a szabvá­nyos ferromangán hiányában nem teljesíthette a szállítási grafikon előirányzatait és így tíz hónap alatt 15 százalékos arányban lemaradt az elektródok gyártásához szükséges bugák és 17 százalékkal a csillapí­tott acél szállításával. Nem tartot­ták be az ütemtervet sem ennél a terméknél, noha más esetekben már határidő előtt leszállították a meg­rendelést. Mindezek következtében mi is megszakításokkal és olykor roham­munkával teljesítettük a hegesztő­­sodrony, elektródok, bútorrugók és részben a húzott rudak gyártási ter­vét. A Resicai Kohászati Kombinát nagy késéssel tervszerűsítette az általunk megrendelt hengereltárat s ez a körülmény kihatással volt a szállítások ütemére, nehézségeket okozott a vont rudak gyártásában. A kész rudak felgyűltek a raktár­ban, késedelmes és téves szállításo­kat okoztak. A Kohászati Főigazgatóság sok esetben késve állítja össze és juttat­ja el hozzánk a negyedévi együtt­működési terveket s azok nem min­dig felelnek meg a negyedévi mi­nisztériumi értekezleten megállapí­tott gyártmánylistának. Ugyancsak eltérnek egymástól az együttműkö­dési tervben és az egyes rendelések­ben feltüntetett adatok is, ami azt a kellemetlen helyzetet eredménye-írta­­ IOAN STAXATIEV, az aranyosgyéresi Sodronyipar igazgatója ii, hogy az előzőleg összeállított gyártmánylistán szereplő termékek egyáltalán nem kerülnek megrende­lésre, készletben maradnak. Viszont a megrendelt termékeket — mert ezekre nem készültünk elő — nem tudjuk idejében leszállítani. Ilyen körülmények között a gépgyárak, amelyek termelése nagymértékben függ a tőlünk ka­pott hengerelt áruktól és húzott ru­­daktól, ugyancsak nem tehettek tel­jes mértékben eleget a megrendelé­seknek. Jóllehet a főbb elektród­megrendelőkkel megtartott tanács­kozás nyomán számos intézkedés történt az elektródok minőségének megjavítására, ezirányú erőfeszí­téseink súlyos nehézségekbe ütköz­tek az egyik igen fontos segédanyag, a fehér csillámpor miatt. Ezt az anyagot az Arges bányatröszthöz tartozó Brezoiu bányavállalat szál­lítja, amely — eltekintve az első negyedévi, indokolt nehézségektől —az elektródgyártáshoz nélkülözhe­tetlen fehér csillám helyett más ter­méket, az előirányzottnál jóval gyengébb minőségű tarka csillámot szállított, ami döntő módon befolyá­solta termékeink minőségét. Nem felelt meg minden esetben szállítá­si kötelezettségeinek a comarnic-i Vulturul Tűzálló téglagyár, valamint a Gura Humorului-i 23 August gyár, amely sokkal gyengébb minő­ségű ékszíjakat szállított, mint a jilavai és brassói gumigyárak. ■Ugyancsak késve teljesítette vállalt feladatait az aradi Strungul, jólle­het idejében megkapta a szükséges félgyártmányokat. Ezekkel az üzemekkel is olyan együttműködési kapcsolatokat sze­retnénk kiépíteni, amilyenek a ko­lozsvári Carbochimhez fűznek. Ez az üzem pontos időben leszállítja a villamos acélműnek szükséges elek­tródokat és grafitot, valamint a csi­szolóköveket. Csakis dicsérőleg szól­hatunk a kiskapusi vegyipari és fémipari üzemről, a kolozsvári Uni­­reáról, a brailai Progresusról, a bukaresti 23 August művekről, a nagyszebeni Independen­táról, a nagyenyedi fémipari üzemről, és más vállalatokról. Az együttműködés másik oldala az, hogy a Sodronyipar hogyan tel­jesíti vállalt kötelezettségeit saját megrendelőivel szemben. Az utóbbi években szerzett ta­pasztalataink azt mutatják, hogy még az olyan bonyolult profilú ko­hászati üzemben is, mint a miénk megvan a lehetőség arra, hogy ma­radéktalanul és az előirányzott ha­táridőkön belül teljesítsük a szer­ződéses kötelezettségeket. Tényekkel bizonyítjuk ezt. Vállalatunk az első három ne­gyedévben 99,8 százalékos arányban teljesítette szerződéses kötelezett­ségeit, ami nyilván kielégítő ered­mény és élénken tükrözi egész mun­kaközösségünknek a pártszervezet irányításával kifejtett erőfeszítéseit, valamint azokat a szervezési intéz­kedéseket, amelyek segítségével el­értük, hogy a fő termelési mutató­számok valóraváltása mellett meg­felelő időben leszállítsuk a meg­rendelt anyagokat kívánt válasz­tékban és minőségben. A szerződé­ses kötelezettségek pontos teljesí­tése megkövetelte a gyártási fegye­lem és üzem betartását, az előirány­zat szerinti szállítást. Hogyan való­sítottuk meg ilyen irányú feladatain­kat ? A termelő részlegek konkrét gyár­tási terv alapján dolgoznak, amely­nek összeállításánál közreműködik az üzem tervosztálya, a termelési és az eladási osztály. A tervek valójá­ban az illető hónapra vonatkozó szerződéses kötelezettségek teljesíté­sét irányozzák elő. A tervteljesítés elemzése központilag megy vég­be, az üzemvezetőség ellenőrzésével és közvetlen részvételével, így idejében tudomást szerzünk a lemaradásról és azonnal gondoskod­hatunk felszámolásáról. Minthogy több esetben az egyes részlegeken megnyilvánult az a törekvés, hogy a hónap kezdetén elsősorban az üzem belső szükségleteinek kielégí­tését tartsák szem előtt az áruter­melés rovására, intézkedtünk abban az irányban, hogy minden üzem­részleg a hónap egész tartama alatt teljesítse szerződéses kötelezettségei értelmében vállalt feladatokat. Ennek eredményeként az utóbbi hónapok adatai azt mutatják, hogy termelő részlegeink tíznaponként a havi terv 30—35 százalékának meg­felelő mennyiségű árut gyártanak. Ez a megállapítás érvényes 50 kg/mm* aluli szilárdságú , acélsod­ronyt gyártó részlegre, hegesztő elektródokat, villamos vezetékeket, horganyzott sodronyt, több mint 50 kg/cm3 szilárdságú sodronyt és szegeket előállító üzemrészekre. Eze­ken a részlegeken újabb lépésként fokozatosan áttértünk a havi tervek helyett tíznapi tervek összeállítására. Állandó figyelmet fordítunk az ütemes szállításra, amelyet döntő­fontosságúnak tekintünk. Annál is inkább, mert e tekintetben egészen sajátos helyet foglal el üzemünk. Az árutermelés mintegy 40 százaléka egy vagonnál kisebb tételekben ke­rül leszállításra, tehát más termé­kekkel együtt szállítjuk azokat. Azért, hogy ezeket a kis tételeket ne kelljen az aranyosgyéresi vasúti állomásra szállítani, központi áru­feladó raktárt rendeztünk be üze­münkben, amelyet a CFR alkalma­zottai vezetnek, így naponta 100-120 tonna különböző termék kerül le­szállításra. Jóllehet általában rend­szeresen teljesítjük a havi szállítási tervet, nehézségeink vannak amiatt, hogy a vasút nem bocsátja üteme­sen a rendelkezésünkre a szükséges vagonokat. Ducolás j ócska sínekkel A gyalári bányá­szok értékes újítást vezettek be az idén : a használaton kívül helyezett iparvágá­nyok síneivel dúcol­­ják a tárnákat. A töb­bi kitermelésnél is alkalmazott újítás révén eddig csak­nem 800 köbméter bányafát takarítot­tak meg. A Zsil-völgyében, Teleken, Gyaláron és más bányakiter­meléseknél mind szé­lesebb körben karol­ják fel az újító moz­galmat. A dévai bá­nyatröszt egységei­ben például a ta­valyihoz viszonyítva megkétszereződött az újítók száma. A Hu­nyad tartományi bá­nyaipari újítók az idén csaknem 1100 újítási javaslatot ter­jesztettek elő s ezek közül 660-at alkal­maztak. A számítá­sok szerint az újítá­sok több mint 7 mil­lió 200 000 lej megta­karítást eredményez­nek. Készül a jövő évi magágy (Munkatársunktól) A Maros Magyar Autonóm tartomány kollektív gazdaságaiban ezekben a napokban szántották fel a százezredik hektárt a tavaszi vetések alá. A teljesítmény mindenképpen szép, hiszen ősszel ilyen nagy területet még sohasem szántottak fel a tartományban. A 100 000 hektár mélyszántás a gyakor­latban egyebek között azt jelenti, hogy a kukorica vetést már csak tárcsázni kell. Elismerés illeti ezért a traktoristákat. A csíkszeredai GTA például teljesítette évi tervét. December 1-ig több mint 12 000 hektáron végezte el a mélyszántást, s így a traktoristák mintegy 10 százalékkal túltelje­sítették tervüket. A Ludas rajoni kollektív gazdaságokban még 2000 hek­tár terület felszántása hátra van, ám így is dicséret illeti a sármási és ludasi traktoristákat. Szorgalmas munkával ugyanis a tartományi össz­teljesítmény több mint egy­negyedét ők valósították meg. S ha a szán­tásban a traktorosoké az érdem, a talaj tápanyag utánpótlásának jó megszervezéséért már a kollektivistákat illeti dicséret. Mert a tartomá­nyi viszonylatban aláforgatott trágyamennyiség 50 százalékát a Ludas környéki kollektív gazdaságokban végezték el, különösen nagy hang­súlyt helyezve a kukorica vetésére kijelölt szántóföldek bőséges istálló­trágyázására. Nem mondható viszont ez el a Marosvásárhely rajonban fennálló helyzetről. A körülményeket figyelembe véve nagyon is elgondolkoztató, hogy a Maros Magyar Autonóm tartomány fő gabonatermesztő rajon­­jában december elején a mélyszántási tervet csak 65 százalékban telje­sítették. S mert a szántás már csaknem 100 százalékban gépesíthető, a lemaradásban a nyárádszeredai és a marosvásárhelyi GTA nem kis mértékben részes. S a trágyát is mindössze 500 hektáron szórták el. Néhány nap óta éjszakánként tartományszerte fagypont alá süllyed a hőmérséklet, egyre sürgetőbb feladat tehát a még hátra lévő 28 000 hek­tár föld felszántása. Fontos feladat a talaj táputánpótlásának rendezése is mert az őszi vetések alá csak 10 000 hektáron került trágya, a lemara­dást pedig mindenképpen pótolni kell és lehet is a kukoricánál és a cu­korrépánál. Világ proletárjai, egyesüljetek ! A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA összegezésképpen megállapíthatjuk, hogy üzemünk munkaközössége az elmúlt évek során értékes tapaszta­latokat szerzett az együttműködés terén és ezek hasznosításával min­den előfeltétel megvan ahhoz, hogy a jövőben még jobban megfeleljünk kooperációs feladatainknak, szerző­déses kötelezettségeinknek. XVII. évfolyam 5003 sz. 4 oldal ára 23 iráni 1963 december 3., kedd Egy hónappal határidő előtt (Munkatársunktól) November 30- án reggel a petrozsényi bányagép- , és felszereléseket gyártó üzem dol­gozói teljesítették egész évre szóló össztermelési és árutermelési tervü­ket. Ez a siker annak tulajdonítha­tó, hogy az üzem dolgozói 11 hónap alatt 17 százalékkal növelték a mun­­­­katermelékenységet a tervezett szint fölé. Ugyanebben az időszakban a helyes anyag- és energiagazdálkodás eredményeként 2 085 009 lej értékű megtakarítást valósítottak meg. ★ (Munkatársunktól): A botfalusi cukorgyár dolgozói novemberben 250 tonna cukrot termeltek terven felüül. A­­két és öt kilós csomagolt kocka­cukor, az egy kilós csomagolt kris­tálycukor, valamint az éttermi hasz­nálatra csomagolt áru ez évi gyártá­si tervét máris teljesítették. A koc­kacukor termelés a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 25 száza­lékkal növekedett. Minthogy a fo­gyasztók szívesen vásárolják a cuk­rot gyári csomagolásban, növelték a csomagolt áru mennyiségét. Tízszer annyi kockát és kristályt csomagol­nak dobozba, zacskóba az automata gépek, mint a tavalyi szezonban. Jugoszláviai látogatása után Visszaérkezett a fővárosba a Román Népköztársaság állami küldöttsége Vasárnap délután Belgrádból visz­­szatért a fővárosba a Román Nép­­köztársaság állami küldöttsége, amely Gheorghe Gheorghiu-Dej elv­társnak, a Román Népköztársaság Államtanácsa elnökének, az RMP KB első titkárának vezetésé­vel, Joszip Broz Titónak, a Jugosz­láv Szocialista Szövetségi Köz­társaság elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége főtitkárá­nak meghívására látogatást tett a Jugoszláv SZSZK-ban. A küldöttségben a következő elv­társak vettek részt : Ion Gheorghe Maurer, a Román NK Miniszterta­nácsának elnöke, az RMP KB Polit­­bürójának tagja, Emil Bodnáras, a Minisztertanács alelnöke, az RMP KB Politbürójának tagja, Alexandra Birjádeanu, a Minisztertanács alel­nöke, az RMP KB Politbürójának póttagja, Corneliu Manescu külügy­miniszter, valmint, Aurel Málnásán, a Román NK belgrádi nagykövete. A küldöttséget tanácsosok és szak­értők kísérték. Megérkezéskor a Baneasai pálya­udvaron az alábbi elvtársak fogad­ták a küldöttséget : Gheorghe Apos­tol, Petre Born­a, Nicolae Ceausescu, Chivu Stoica, Alexandra Draghici, Alexandra Moghioros, Dumitru Co­­liu, Leonte Rautu, Leontin Salajan, Stefan Voitec, Mihai Dalea, Avram Bunaciu, az Államtanács alelnöke, Gogu Radulescu, Constantin Tuzu­, a Minisztertanács alelnökei, az RMP KB, az Államtanács és a kormány számos tagja, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői. Jelen volt a Bukarestben akkredi­tált diplomáciai képviseletek számos vezetője, a Jugoszláv SZSZK nagy­­követségének több tagja és a diplo­máciai kar más tagjai. Pionírok virágcsokrokat nyújtot­tak át Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársnak és a küldöttség tagjainak. Útban Bukarest felé, az orszá­gunk területén megtett útvonalon, a zászlókkal díszített Turnu Severin-i, balotai, filiasi, craiovai, caracali, rosiori, videkei állomásokon minde­nütt népes tömeg jelent meg virá­gokkal a küldöttség üdvözlésére. Az emberek hosszasan éltették Gheor­ghe Gheorghiu-Dej elvtársat és a küldöttség tagjait. (Agerpres) Megkezdődött a falusi filmfesztivál (Munkatársunktól).­­ De­cember 1-én, vasárnap, Kri­­sána tartomány öt rajonjá­­ban Élesd, Belényes, Szilágy­somlyó, Margitta és Hond­ó rajonban összesen 117 kes­keny- és 10 normál rendszerű falusi spoziban megkezdődött az idei falusi filmfesztivál. Az első szakaszban az öt rajon­ban karavánmozik keresik fel azokat a kisebb falvakat, amelyekben még nincs film­színház. A filmfesztivált, alapos elő­készítő munka előzte meg : megalakították a tartományi és rajoni bizottságokat, ellen­őrizték az egységek vetítőgé­peit, kiválogatták, s a helyi adot­tságok szerint elosztották a dokumentumfilmeket, el­juttatták mindenhová a nép­szerűsítő anyagot. Az idei fesztivál legfőbb jellegzetessége az lesz, hogy a tavalyi egy filmmel szem­ben, az idén minden faluban, hetente két játékfilm bemu­tatóját tartják meg. A mező­gazdasági szakoktatás szem­léletességének biztosítása cél­jából már november hónap folyamán elküldték a rajon­­központokhoz a növényter­mesztéssel, állattenyésztéssel és más gazdasági üzemágak­kal kapcsolatos dokumentum­­filmeket. Az elemi iskolai oktatás-nevelés hatékonysá­gának fokozásához is hozzá­járul a filmfesztivál: föld­rajzi, geológiai, történelmi dokumentumfilmeket vetíte­nek­­a tanulóknak. Sorozatban készül az Ilva­-bútor ( Munkatársunktól). A kísérletképpen ké­szített Ilva típusú kombinált szobabú­tor egyöntetűen meg­nyerte a vásárlók tet­szését. A kedvelt, modern vonalú, gon­dosan kidolgozott kombinált szobabú­tor sorozatgyártásá­val a dési IPROFIL vállalatot bízták meg. Az első kétszáz li­va típusú kombi­nált szobabútort a gyár már leszállítot­ta a kereskedelem­nek. Ötletes ifjak (Munkatársunktól). Érdekes módszert kezdeményeztek a brassói Vörös Zászló teherautógyár álta­lános szereldéjének ifjai szakmai tudá­suk állandó fejlesz­tésére. Nemrégiben táblát függesztettek ki a műhelycsarnok falára, amelynek fejlécén a következő felírat olvasható : ..Hetenként ellenő­rizzétek szakmai is­mereteiteket !‘ A vo­nallal kettéosztott tábla „Kérdések“ című rovatában min­den héten felír há­rom szakmai kérdést az a mérnökökből és technikusokból álló kollektíva, amelyet a fiatalok felkértek erre. A kérdések összefüggnek az osz­tály munkájának jel­legzetességeivel, a fe­lelet rájuk többnyi­ kezdődik a téli farkasírtás (Munkatársunktól). — Az Erdőgazdálkodási Minisztérium vadgazdálkodási igazgatósága a Sportvadászok és Halászok Egyesületével együtt rendkívüli intézkedéseket hozott a farkasok irtására. A megszokott hajtóvadá­szatokon kívül kitűnően kiképzett szakembe­rek mérgezett csalétket helyeznek el a far­kasok járta területeken. Az intézkedések eredményeként remélik, hogy a tél folyamán legalább 3000 farkast sikerül kiirtani. de fejtörést, egy-egy probléma alapos ta­nulmányozását kí­vánja meg a fiatal szakmunkástól. A tábla melletti posta­ládában összegyűlt feleleteket a kollek­tíva hetenként átné­zi és osztályozza. A jó felelők nyilvános dicséretben részesül­nek, azok részére pedig akik hibás fe­leletet adnak, a kol­lektíva egyik mérnök tagja felírja a táblá­ra a helyes feleletet. A tábla másik ro­vatában „Tudjá­tok-e?" kérdés alatt a kollektíva állan­dóan közli a modern technika újdonságait Az első hó a hegyekben ­apu­nk 1. oldalán Előlegosztás a Gheraseni községi (Ploiesti tartomány) kollektív gazdaságban. Képünkön: Niculae Patraseu kollektivista 294 munkaegységért 5882 lejt vesz fel, ezenkívül 968 kiló kukoricát, 600 kiló búzát, több száz kiló hagymát, káposztát, burgonyát stb. kapott (Agerpres felvétel) tt KÖZSZÜKSÉGLETI CIKKEK (Munkatársunktól) Lépést tar­tani a lakosság igényeivel mind több új keresett közszükségleti, háztartási cikket előállítani — egyre jobban előtérbe kerül ez a követelmény a Bánát tartományi helyiipari vállalatokban. Legtöbb helyen már ki is dolgozták az 1964-ben gyártásra kerülő új ter­mékek egy részének prototípusa­it, s a megfelelő műszaki előké­születeket is megtették. A temes­vári Electrometalban például ide­jében elkészítették a műszaki do­kumentációkat az autószifon, aragáztöltésű öngyújtó, és több más új termék gyártásához s a szerződéseket is megkötötték a kereskedelemmel. A resicai he­lyiipari vállalatnál is készen állnak a só- és borsőrlő, alumi­nium cipősámla és egyéb új köz­szükségleti cikkek gyártására. KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS (Munkatársunktól).­­ A ma­rosvásárhelyi Művészeti Múzeum­ban december 1-én nagyszámú érdeklődő jelenlétében nyitották meg a tartomány képzőművészei­nek kiállítását. A bemutatott mintegy 120 festményt, szobrot és grafikát gazdag tematika és változatos kifejezési formák jel­lemzik. A kiállításnak már az el­ső napon igen sok látogatója volt. 4000 hektár fiatal erdő (Munkatársunktól). Máramaros tarto­mányban most feje­ződtek be az erdő­ültetések. Jelentős sikereket tart nyilván az idén az erdőigazgatóság, november elejéig 27 millió lej értékben teljesítették túl össz­termelési tervüket és közel 16 millió lejjel az áruterme­lési tervet. Ez év ta­vaszán és őszén a tartományban 4000 hektárnyi területen ültettek fiatal cse­metéket, kivétel nél­kül gyorsan növő és széles gazdasági fel­­használást nyújtó fa­fajtakat. Az erdőül­tetésekkel párhuza­mosan végezték az erdővédelmi munká­kat, 17 000 hektáron pótolva fiatal cseme­tékkel a hiányzó fá­kat és gondozva a meglévő állományt. Gyöngyfüzér a Bega mentén Ha turistavezető lennék, a Temes­várra látogató idegent legelőször a Bega balpartján elterülő diákvá­rosba vinném. Oda, ahol hét vilá­gosra festett háromemeletes épület sorakozik mint füzéren a hajszál­egyforma gyöngyszemek. Oda, ahol esténként száz és száz kivilágított ablak hunyorít csillagnál fényeseb­ben a városra. Hogy miért éppen ezt mutatnám meg a város sok-sok új látnivalója közül ? Mert Temesvárnak ez a kis darabkája egyetlen szó nélkül is nagyon sokat mond viruló, lendüle­tesen fejlődő gazdasági-kulturális életünkről. Néhány esztendővel ezelőtt zöld­ségeskertek ékelődtek be a város­negyed és a folyó közé. A kopár hely ékessége a hajdani városi ker­tészet idejéből ittfelejtett csenevész­fenyő volt csupán. Reggelenként diákok ezrei rajza­nak ki az otthonokból, hogy a nap­jainkban egyetemi központtá nőtt város, felsőfokú oktatási intézetei­ben szorgalmasan gyűjtsék a tudás nektárját. Érdekes dolog betekinteni egy ilyen hatalmas méhesnek, ennek a valóságos diákbirodalomnak a belső életébe. Kik és hányan lakják ? Mi­lyen körülmények között élnek és tanulnak a temesvári diákok miu­tán befejezték mindennapi munká­jukat az előadó és szemináriumi termekben, a laboratóriumokban és gyakorló műhelyekben ? Az üvegfalú bejáratnál és a ba­rátságos, tágas társalgóban virág, sok-sok virág fogad. A puha futó­szőnyeg elnyeli a léptek zaját. Szár­nyas fehér ajtón nyitunk be csen­desen. Olvasó, tanuló terem. A di­áklányok — mert a hetes számú le­ányotthonban járunk — fel se eme­lik szemüket a tankönyvről, vaskos jegyzetfüzetekről. A csendet csak a papír zizzenése töri meg, ahogy egyik oldal fogy a másik után. Nem illik, nem szabad ilyenkor zavarni. Men­jünk hát tovább. A hosszú folyosó­ról nyíló ajtók mögött világos, tisz­ta, otthonos meleget árasztó lakó­szobák rejtőznek. Kék takarójú, ala­csony ágyak, tömött fali könyvespol­cok, műanyaglappal borított asztal, székek. Csak éppen lakói nincsenek idehaza. Ki az olvasóteremben van, ki pedig a városban. De mégis: a kettes szobában bájos, fiatal le­ányka rakosgat. — Már elkészültem mai feladata­immal — mondja szinte mentege­tőzve Dan Elena, első éves fizika­kémia szakos diáklány. — Hogy érzi magát az otthon­ban ? — Nagyszerűen, hiszen olyan szép itt minden, a­ lakószobák, a tanuló­termek ... Különbet, jobbat nem is kívánhatnánk. Mindenünk megvan itt, étkezdétől, orvosi rendelőtől kezdve a saját postahivatalig. A szomszédos szobában négyen veszik körül az asztalt. Munteanu Violeta, Gyenge Anna, Pavel Linzi­­ana és Draghici Doina. Tanulnak. — Harmadévesek vagyunk vala­mennyien a fizika-kémia karon, sőt nemcsak ugyanarra a karra járunk, de egy csoportba is tartozunk. Ezt figyelembe vették itt az otthonban amikor beosztottak bennünket, fi­gyelembe veszik ma is az elsőéve­seknél, s ez nagyon sokat jelent, hi­szen közösen jobban megy a tanu­lás is... Nézzünk be az egyik fiú otthonba is. Vajon ott is olyan példás rend, tisztaság, otthonos melegség uralko­dik mint a leányoknál ? De előbb kérdezzük meg az otthonbizottság elnökét, rendben van-e minden a fegyelem körül. Scarlat Stelica, maga is diák, el­mosolyodik sűrű bajusza alatt. — Rendben — válaszol aztán ko­molyan. — Néha persze előfordul, hogy egy-egy diák kapuzárás után kerül haza, vagy nem ügyel eléggé a rendre, tisztaságra, de ez is egyre ritkábban történik már meg. Jól összeforrott közösség vagyunk mi s a diákotthon minden lakója fele­lősséggel tartozik ennek a közösség­nek. Ami pedig a rendet illeti, tes­sék ... Ajtó zárul, s a leányotthonból is­mert kép fogad. Csakhogy itt magas fiatalember hajlik az asztalon kite­rített rajzpapír fölé. A szoba egyik lakója Tarta Vasile. Negyedéves a mezőgazdasági mechanika - karon, tervrajzon dolgozik elmerülten. Egy pillantással nézzünk be az étkezdébe is. Az emeletes, ultramo­dern épületbe. Modern és közked­velt az étkeztetési módszer is : önki­szolgálás. S a koszt ? Kalóriadús, ízletes és változatos. A látogatás befejezéseként kérdez­zük még meg Danilescu elvtársat, a Politechnikai Intézet műszaki osztá­lyának főmérnökét, a diáknegyed további fejlesztéséről . Amit ma a diákvárosból láthat, az tulajdonképpen még csak a fele sem annak, ami pár év múlva lesz. Az eddigi több mint 3500 diákot be­fogadó otthonok mellé további 9, az eddigieknél sokkal modernebb négyemeletes épülettömböt emelünk. A mostani étkezde mellé pedig még kétszer ekkora befogadóképességű új étkezde épül. Akkor aztán iga­zán valóságos kisváros lesz az, amit a temesváriak máris joggal neveznek diákvárosnak. MAG MARIA

Next