Előre, 1964. április (18. évfolyam, 5105-5130. szám)
1964-04-01 / 5105. szám
2 *Éred a természet - benépesedik a határ A dettai (Bánát tartomány) kollektív gazdaságban 13 ezer csibét keltetnek az idén. Nemcsak a keltetésre, de a csibék felnevelésére is megtettek már minden szükséges előkészületet. A villamos keltetőkben 5000 tojás fér el egyszerre, s a gépek mellett 3 olyan kezelő van, akik kéthetes szaktanfolyamon vettek részt. (P. KISS LÁSZLÓ) ★ Hazánk felszabadulása 20. évfordulójának tiszteletére a désfali (Dicső rajon) kolletivisták vállalták: úgy dolgoznak a brigádokban, hogy a hozamterv előirányzatain felül termeljenek búzából és kukoricából 100—100 krumpliból 500, cukorrépából pedig 1000 kilóval hektáronként. Az eddigi előkészületekből és munkákból arra lehet következtetni, hogy vállalásuk teljesítéséhez megteremtették a feltételeket: 4400 tonna istállótrágyát kihordtak, elkészítettek 50 000 szőlőkarót, az őszi vetéseket műtrágyával feljavítják stb. (NAGY ISTVÁN) * Az alsórákosi (Brassó tartomány) kollektív gazdaság földjén a zöldségkertészetben elvetették a spenótot, a hagymamagot, következik a murok s más zöldségfélék magjainak elvetése a jól megtrágyázott földbe, előkészítették a területet a cukorrépa és a cikória vetésére. Az idén a kollektivisták 35 hektárra ültetnek gyümölcsfát (több mint 7100 darabot) s most nagy ütemben ássák a gödröket. Egyidejűleg megszervezték a 200 hektáros legelőterület megtisztítását is. (NICOLAE PETRU) ★ Kevés volt még a jó idő, de ami volt, azt jól kihasználták a kerülési (Borosjenő rajon) kollektivisták s igy március 28-ig befejezhették 150 hektáron a lóhere vetését. A jó munkaszervezésért elsősorban Petru Fluerast, az I. brigád vezetőjét illeti dicséret. (PAVEL CIURDARU) ★ A Mihai Viteazul községi (Torda rajon) kollektív gazdaságban megtörtént az őszi növények feltérképezése az áttelelés szempontjából. Ennek ismeretében különféleképpen végzik el a szükséges ápolási illetve feljavítási munkát nyomban azután, ahogy a talaj felszikkadása lehetővé teszi a művelést. Ahol a növény megritkult felülvetést alkalmaznak, néhol pedig az szükséges, hogy a vetéssorral ellentétes irányban boronáljanak. (ADAM SÁNDOR) * A tavasszal bevetendő egész terület termőképességének feljavítására megvan a lehetőség a kissajói (Beszterce rajon) kollektív gazdaságban. Részben szerves trágyával, részben műtrágyafélékkel javítják a talajt, illetve annak nagy részét már fel is javították. A vetést tehát olyan kiváló körülmények között kezdhetik meg az idén, amilyenre még nem volt példa a gazdaság történetében, hiszen a feljavított területre csakis fajtiszta vetőmagvak kerülnek. Nagy munkálatok folynak a gazdaság gyümölcsösében is, amely nem kevesebb mint 40 hektárral bővül az idén. (I. BURDULEANU) Csíkban jóval későbben tavaszodik mint az ország más vidékein, a hargitai kollektivistákról mégis elmondhatjuk: készenlétben állnak akár holnap megkezdeni a tavaszi munkálatokat. Egyelőre a körültekintő munkaszervezésnél, a feladatok brigádonkénti és csoportonkénti felosztásánál tartanak, továbbá a vetőmagvak kondicionálásánál, hogy mire az idő megengedi egy emberként kimehessenek a határba. (CIUPERCESCU MARCEL) Utcának is beillő istállósor látható a szadkmézi (Nagyszentmiklós rajon) kollektív gazdaság állattenyésztési részlegén (LIGETI PÁL felvétele) ★ TORJA-RAJONI ELSŐ A KÖZSÉGSZÉPÍTÉSBEN A napokban ünnepi gyűlést tartottak a torjai (Kézdi rajon) kultúrotthonban. Mint hazánk valamennyi községében, városában itt is kiértékelték a hazafias községszépítési verseny elmúlt évi eredményeit. A gyűlés alkalmával hangsúlyozták, hogy a községi néptanács végrehajtó bizottsága az elmúlt évben jól megszervezte ezt a tevékenységet. Több mint 4294 dolgozó vett részt a különböző községfejlesztési-szépítési munkálatokban. Előirányzatukat nemcsak teljesítették, hanem túl is szárnyalták, összesen 50 488 munkaórát teljesítettek, ami 223 201 lej megtakarítást jelent. A kiváló eredményekért Torja község nyerte - rajoni viszonylatban - a községszépítési versenyben az első helyezést és a vele járó jelvényt, meg diplomát, amit az ünnepi gyűlés alkalmával a rajoni néptanács küldöttei át is nyújtottak az illetékeseknek. Az ünnepi gyűlés részvevői és az egész község lakói nevében a községi néptanács végrehajtó bizottsága versenyre hívta a rajon összes községeit az idei szépítési versenyre, amely három szakaszra oszlik. Az első szakasz május elsején, a második augusztus 23-án, a harmadik meg december 30-án zárul. SIPOS JÁNOSNÉ, kollektivista BALOGH ZOLTÁN, a Kolozsvári Helyiipari Vállalat (ILIC) dolgozója például tízoldalas levelet küldött szerkesztőségünknek a kerekasztaltanácskozás anyagával kapcsolatban. Kivonatosan ismertetjük levele tartalmát : „Mivel vállalatunkról is szó esett a cikkben — írja Balogh Zoltán —, először is arról számolok be, hogy milyen intézkedéseket hoztak nálunk a cikk megjelenése után. A lakatrészleg dolgozói például beismerik, hogy van még tennivaló a termékek minőségének szüntelen javítása terén. A vállalat vezetősége és a pártalapszervezet bürója megvitatta a lakatok problémáját és máris gyakorlati intézkedésekkel igyekszik orvosolni a felmerülő hibákat. A bírálat hatására tökéletesítették a présgépeket, új matricákat szereltek fel és hatékonyabbá vált a minőségi ellenőrök munkája is ... A lakatok csomagolásánál is vigyázunk. A lap szervezte tanácskozáson sok jó tapasztalat, hasznos javaslat került felszínre — folytatja levelét Balogh Zoltán — arra vonatkozóan, hogy tulajdonképpen mit is gyártson a helyi ipar, hogy a lakosság egyre növekvő, széleskörű igényeit kielégítse különféle közszükségleti termékekkel. Helyeslem, hogy felmerült a helyiipar és a kereskedelem együttműködésének kérdése is. Szóvá tennék mégis egy problémát, amellyel keveset foglalkoztak a tanácskozás részvevői. A tartományi néptanács helyiipari ügyosztályának az észrevételekkel, amelyek szerint sokkal több és jobb minőségű közszükségleti terméket állíthatnánk elő meglevő korszerű gépeinkkel, berendezéseinkkel, ha nagyobb támogatást kapnánk a kereskedelemtől .. “ RITZEL ANTALI kolozsvári olvasónk véleménye szerint jó lett volna meghívni a tanácskozásra egy pár háziasszonyt is, mert jobban ismerik a közszükségleti cikkekkel kapcsolatban felmerülő problémákat, mint a férfiak. Észrevételével csak egyetérthetünk. „Az Előre szervezte tanácskozáson sok szó esett a bútorokról, azok minőségéről — írja olvasónk. — Ehhez szeretnék hozzászólni. Filmhíradókban, folyóiratokban sokféle egyszerű vonalú, modern bútort láthatunk, melyek nagyon jól érvényesülnek a blokk-lakások kisebb méretű szobáiban. Sajnos, a mi bútorüzleteinkbe nemigen kerül belőlük. Jó lenne, ha bútorgyártó és kereskedelmi vállalataink gondolnának a Kolozs tartományi blokklakókra is és a sokfajta kombinált szekrény, rekamié mellett ellátnák a vásárlóközönséget kevesebb helyet foglaló, modern bútorokkal is“. Berki Mária ugyancsak kolozsvári olvasónk leveléből idézzük a következő javaslatot: A helyiipari vállalatoknak gondoskodniuk kellene különböző méretű és formájú virágállványok gyártásáról is, hogy kellemesebbé, barátságosabbá tehessük otthonunkat“. „Mit gyárt a helyiipar,mit igényel a lakosság“ Lapunk március 11-i számában közöltük a Kolozsváron szervezett kerekasztal-tanácskozás anyagát „Mit gyárt a helyiipar - mit igényel a lakosság?" címmel, amelyre több levél érkezett szerkesztőségünkbe. Az olvasók egyöntetűen helyeslik lapunk törekvését, hogy a dolgozó tömegek szükségleteiből kiindulva vesse fel a közszükségleti cikkek termelésének bizonyos kérdéseit Az eddig beérkezett levelek ugyanakkor már néhány intézkedésről is tájékoztatnak, amelyek a tanácskozáson felmerült hiányosságok orvoslását szolgálják. nagyobb gondot kell fordítania a vállalat anyagellátására, mert az egyes anyagok kiutalásában mutatkozó nehézségek gyakran felborítják a termelési ciklus ütemességét, mint ahogyan az megtörtént februárban is. Végül pedig, egyetértek azokkal kívülről már elkészült, bent még folynak szerelési munkálatok, de rövidesen használatba adják a marosludasi posta új, modern épületét (SZÁSZ KÁROLY felvétele) ELŐRE Kölcsönös segítséggel TÍZ ÉVE dolgozom mint első segédmester a brassói Partizánul Rosu textilgyárban s azóta nem egyszer tanúja voltam annak a lelkes örömnek, amelyet eredményeink váltottak ki munkaközösségünk tagjaiban. Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére újabb feladatokat tűztünk magunk elé. Elhatároztuk, hogy a gépek jobb kihasználásával 5 nappal előbb teszünk eleget az évi tervfeladatnak s csak kiváló minőségű szövetet gyártunk. Ennek a célkitűzésnek maradéktalan megvalósítását igyekszik csoportunk a gyár többi dolgozójával együtt előmozdítani. ÖRÖMMEL írom le, hogy csoportunk már a verseny első hónapjaiban jó eredményeket ért el. A gépkihasználás az előirányzott 3580 óránkénti verésszám helyett legutóbb 4350 volt; a havi tervfeladatot 5,2 százalékkal túlteljesítettük. Különösen annak örvendtünk, hogy a szövetnek több mint egynegyede az előirányzottnál jobb, extra minőségű. Mint első segédmester a gépek karbantartásáért, jó kihasználásáért, a szövőnők közvetlen irányításáért felelek. Munkámhoz tartozik, hogy mászak elején ellenőrizzem a nyersanyagokat. Előfordul, hogy a láncfonalba vagy keverőbe kicsit eltérő árnyalatú szál kerül, mert a nyersanyag — gyapjú, gyapot vagy műanyag — más tételéből egy kevés véletlenül közé keveredett és azt másként fogta a festék. Az ilyen „fals“ szálat kicserélem, mert a legcsekélyebb árnyalati eltérés meglátszana a szöveten. Műszak elején mindegyik szövőnő nyüstöt húz, felülvizsgálja a szövést, pótolja az esetleg elszakadt szálakat. HA MŰSZAK KEZDETÉN valamelyik gép nem működik kifogástalanul, vagy később géphiba fordul elő, Klöck Richard és Nicolae Hentesen másodsegédmesterekkel együtt azon vagyunk, hogy minél gyorsabban rendbetegyük a gépet. Úgy igyekszünk beosztani a javítást és segíteni egymásnak, hogy minél kevesebb gép álljon, a szövőnők jól kihasználhassák a munkaidőt s így többet termelve többet is keressenek. Történetesen négy idősebb szövőnő tartozik a csoportba, aki évek óta türelmesen tanított sok fiatalt. A hatéves tervvel befejezik a gyári munkát, hogy a megérdemelt nyugdíjat, pihenést élvezzék. Bár kimondottan kezdő nincs a csoportban, a fiatalabbak még tanulnak tőlük egyetmást. Megfigyelik munkafogásaikat tanácsuk szerint megjavítanak kisebb géphibát, anélkül hogy a segédmestereket segítségül hívnák. TERMÉSZETESNEK veszi mindenki a csoportban a kölcsönös segítséget. Nemrég került közénk Nagy Ilona, aki nagyon ügyes, jó fogásokat használ. Sohasem tukmálja másra szaktudását, hanem Tavalyi eredményeiért a brassói Partizánul Rosu textilgyár munkaközössége megkapta az iparág élenjáró vállalatát megillető vörös zászlót és díszoklevelet. A üzem még épül, de már folyik a káderképzés A Hunyad tartományi Teleken ércdúsító üzem épül. A dévai Bányaipari Tröszt mindent elkövetett, hogy az új üzem építésével egyidejűleg kiképezze a jövendő üzem műszaki kádereit, munkásait. Magas szakképzettséggel rendelkező munkásokat, technikusokat, mérnököket — köztük Bobilca Constantin és Nicoara Pelin lakatost, Blanaru Stefan elektroműszerész mestert, Buteanu Aurel mérnököt és másokat — külföldre küldtek tanulmányútra és továbbképzésre. Hasonlóképpen két párhuzamos tanfolyamot szerveztek az érczúzó és .gyidejűleg a tordai cement- gyárból is kaptunk tudósítást, éppen azokról a fiatalokról számolnak be, akiket itt képeznek ki a teleki üzem többnyire automatizált berendezéseinek kezelésére. Átadjuk hát a szót a tordai üzem képviselőinek . Az ércdúsító üzemeltetése magas szakképzettségű kezelő személyzetet igényel. A tordai Victoria Socialista cementgyárban a klinkerégetés technológiai folyamata hasonló a vasérc pörköléséhez Tizenhét ifjú hallgatja a négyhónapos szakképesítő tanfolyamot, amely napi két elméleti és négy gyakorlati órából áll. Az elméleti anyagot, amely egyrészt általános műveltséget nyújtó tantárgyakból (pld. számtan), másrészt szaktantárgyakból (termelés-szervezés stb.) áll, a tordai cementgyár technikusai és mérnökei adják elő. A technológiát a dévai bányatröszthöz tartozó Ruszkica bányakitermelés mestere, Hirj Vasile adja elő. Az elméleti előadások után Hirj elvtárs párhuzamot von a vasérc pörkölése és a klinker égetése között, nagy hangsúlyt fektetve az önműködő berendezések üzemeltetésére. A gyakorlati tevékenységet Vana Ion mester, a klinkerkemencék technológusa irányítja, aki kilenc éve dolgozik a szakmában. A tanulók előkészítő munkák elsajátítására. Összesen 142 munkás vesz részt e tanfolyamokon, anélkül, hogy a termelésből kivonnák őket. Az üzem legjobb szakemberei : Faur Viktor, Schwartzgorní Dumitru, Buteanu Aurel, Schwartzgorn Inesa mérnökök, Hírj Aasile, Munteanu Emil, technikusok és mások tartanak előadást. A jövő üzemének munkásai nagy szorgalommal tanulnak s alig várják, hogy minél előbb üzembe helyezzék az ércdúsító korszerű berendezéseit. Tizenheten a tordai cementgyárban kapnak kiképzést. PRÉDA NICOLAE tisztviselő végigdolgozzák a különböző munkahelyeket, hogy minél jobban megismerkedjenek valamennyi gépcsoporttal kis berendezéssel. A munkásoktól mindenütt értékes felvilágosításokat kapnak, a bonylultabb problémákat pedig naponta megvitatják Vana mesterrel. Valahányszor a kemencéket javítás miatt leállítják, rendszerint a tanulókat is beosztják a javítócsoportokba, hogy alkalmuk legyen megismerni a gépcsoportok minden alkatrészét. BORZA STEFAN mérnök, a tordai cementgyár klinkerkemence osztályának főnöke alkalomadtán néhány percig segít a szomszédjainak, akik így szinte észrevétlenül elsajátítják munkafogásait. A műhely 28 gépét 18 szövőnő között osztják el, felváltva kezelnek néhányan egy-két hónapig két gépet s ezekre lehetőleg könynyebben szőhető gyártmány jut. Mikor a két gép egyikén egyszerre elszakad több szál, bontani kell a szomszéd átveszi az egyik gépét, a másik segít a szövéshiba kijavításánál. A szocialista rendszerünkre anynyira jellemző elvtársi együttműködésnek köszönhetjük, hogy többet tudunk kihozni a gépekből, mint egy évvel ezelőtt és a szövetek minősége a legigényesebb vevőket is kielégítheti. LÁZÁR ISTVÁN első segédmester TAMÁS SÁNDOR (Gyergyó—..... ■szentmiklós) A város központjától három kilométerrel lévő lenfonodához az előírás szerint három autóbusz kellene, hogy lebonyolítsa a forgalmat, de rendszerint csak egykettő jár. A rendszertelen járat miatt sokan kénytelenek gyalog megtenni ezt a távolságot. Javasolom, hogy az IGR vállalat vizsgálja meg, hogyan lehet megoldani ezt a problémát, s ellenőrizze, a gépkocsivezetők betartják-e az előírt menetrendet. MAGYAROSI JÓZSEF (Vajdahu■II nyad) Az utóbbi időben kétszer is előfordult, hogy egyes trafikokban nem lehetett Carpati cigarettát kapni. A tartományi elosztó szerveknél valaki alighanem rá akarja szoktatni a dohányosokat, hogy havonta más-más cigarettát szívjanak. Le kellene beszélni az illetőt erről a szándékáról! BARTHA ZSIGMOND (Szilágyer——————— ked) Olyan falu a miénk, amely eléggé távol esik a vasúti- és országúti forgalomtól. Ez annál inkább indokoltabbá teszi, hogy az illetékes rajoni szervek különleges figyelmet fordítsanak az itt is létező kultúrszomj kielégítésére. Azt szeretnénk, ha a rajoni művelődés- és művészetügyi bizottság módját ejtené, hogy mozgókönyvtárakat, filmkaravánt küldjön a falunkba, s legalább néhanapján tudományos előadásokat is tartsanak, egyegy színtársulat is meglátogasson bennünket. VERES ANDRÁS (Fehéregyháza) —.... A kolozsvári és sepsiszentgyörgyi állami színház két-három évvel ezelőtt nagysikerű előadásokat tartott A kikövetelt borravaló történt március 15-én, a Nagybánya-Túrterebes közti útvonalon. Színhely : az 50483 rendszámú autóbusz. Az idő elég zord volt, havazott. Az utasok az autóbusz hátsó felében helyezték el csomagjaikat. A jegykezelő felszólította az utasokat, hogy akinek poggyásza van, jegyet kell váltania. Két-három lejt kért, kinek milyen csomagja volt. A pénzt annak rendje és módja szerint elvette, de jegyet, nyugtát nem adott. Amikor a kocsiban valaki félhangosan megjegyezte ezt, a jegykezelő paprikavörösen kérte ki magának a „sértést” : — Tegyék fel a csomagot a kocsi tetejére, akkor adok nyugtát. A vége az lett, hogy az utasok nem vitatkoztak tovább. Havazott, szél volt, nem szívesen kászolódtak ki a kocsiból. A jegykezelő sem adta tovább a sértődöttet. Maradt minden a régiben. A csomagok a kocsi belsejében, a pénz a jegykezelő zsebében. KOCSIS GYULA tanár levele alapján Damó Mária a szatmári 4 számú Menajul üzlet kiszolgálója durván beszél a vásárlókkal. (Szabó P. Mária leveléből) — Mit akarsz te kölyök ? — Anyukám kérdezteti, itt maguknál nem mintahetet ? tartanak kiszolgálást (Pall-rajza) községünkben. Hálásak lennénk, ha az idén is útba ejtenék községünket a hazai színházak művészei. DEÁK FERENC (Udvarhely) arra i kikéri a Filatelia állami vállalat központját, hogy rendszeresebben küldje a bélyegsorozatokat a helybeli előfizetőknek. LÁNYI IMRE Az aninószai bá... nya topográfiai elektrotechnikai részlege naponta tekintélyes mennyiségű fénymásoló „szalid“ papírt használ fel a különböző rajzok, térképek és egyéb műszaki dokumentáció sokszorosításához. A másoló papírt a feketehalmi COLOROM festékgyár állítja elő. Néhány hónapja azt tapasztalom, hogy a fénymásoló „szalid“ papír nem elég fényérzékeny, pedig a használati utasítást szigorúan betartom. Ha szép, világos másolatokat akarok kénytelen vagyok lassan dolgozni a fénymásoló gépen. Ez az egyik baj. A másik az, hogy miután kivettem a gépből a másolatot, még alá kell vetnem bizonyos ideig az ammóniák gőz hatásának, hogy a rajzot előhívjam. Itt azt tapasztalom, hogy a rajzoknak nagyon sokáig kell a gőzben állniuk, ha erős másolatot akarok. Nem marad más mint az, hogy a COLOROM-gyár dolgozóihoz technikusaihoz, mérnökeihez forduljunk azzal a kéréssel: javítsanak az általuk gyártott „szalid“ papír tulajdonságain, olyképpen, hogy legyen fényérzékenyebb. A kérdés megoldása nagyon lényeges, hiszen nem csupán a mi bányánkról van szó. Szerte az országban számos tervező intézet, vállalat sokszorosítja terveit, tervrajzait, a dokumentációs anyagot. Ha sikerül érzékenyebbé tenni az ammóniák gőz hatásával szemben ezt a papírt, órák helyett 20—30 perc alatt előhívhatjuk a másolatot, nem is kell bizonyítanunk, hogy ezzel mennyi értékes munkaórát takaríthatunk meg. KOVÁCS IMRE (Szalacs) Az Ottomány községtől két kilométerre fekvő, „Kanyarónak nevezett autóbuszmegállónál rendszerint sok utas várakozik a Székelyhíd, illetve Érmihályfalva szakaszon közlekedő járműre. Az utasok mindig hangoztatják, hogy kellene egy kisebbfajta várótermet építeni. Ha a községi néptanács foglalkozna ezzel a kérdéssel, meg is lehetne rövid idő alatt csinálni az épületet, helyi erőforrásból, költségbe sem kerülne, hiszen az érdekelt lakosság hozzájárulna önkéntes munkával. 1984. április 1., szerda Tiszavirág életű járda... Marosvásárhelyen a Mihai Viteazul utcában nagyszabású lakásépítkezések folytak és folynak jelenleg is. Ezzel egyidőben — s az itt lakók örömére — hozzáfogtak az úttest s a járda megépítéséhez is. A járda egy részét még az őszön lebetonozták, a másik részét pedig december közepe táján, amikor jóval nulla alatt volt már a hőmérséklet. A közben ráhullott vastag hóréteget lesózták vagyis elolvasztották, s nyomban ráöntötték az aszfaltot. Már akkor gondolkoztunk rajta, jó lesz-e ez így, nem lesz-e baj a minőséggel, de csakhamar újabb vastag hóréteg borította a már elkészült járdát s megfeledkeztünk róla. Egész télen nem volt semmi baj, az aszfalt „állta” a fagyot, de most, hogy eltakarodott a hó s kiengedett a föld fagya, a mi járdánk meghullámosodott. S ez még a kisebb baj sok helyen be is szakadt, jókora lyukak tátonganak rajta. Néhol csak a betonozás süllyedt le, az aszfalt egyelőre tartja magát, de konyha rálépnek, szóval az is beszakad. Röviden szólva : kárba ment az egész munka. S kárba ment a sejtanyag, hiszen a járdát újra kell csinálni. Jó volna tudni a városi néptanács illetékes osztályának a véleményét az ilyen munkálatokról. ...és „fagyálló“ főzőkályhák Még nyíltak a kerti s a mezei virágok, még zöldelltek a fák, amikor a marosvásárhelyi várudvarra az OCL (bizonyára raktárhelyiség hiányában a „ideiglenesen”) lerakatott több új főzőkályhát. Aztán jött a tél, el is múlt a tél, a kályhák viszont még mindig ott állnak a szabad ég alatt. A hó a a fagy megtette a magáét... NAGY ÁDÁM könyvelő