Előre, 1964. augusztus (18. évfolyam, 5208-5234. szám)
1964-08-01 / 5208. szám
2 A Román Népköztársaság ú Állami Díj-bizottságának közleménye Az Állami Díj bizottság javaslatokat kapott a Román Népköztársaság 1964. évi Állami Díjának odaítélésére. Az Állami Díj-bizottság megvizsgálta ezeket a javaslatokat és azt ajánlja, hogy a következő szerzőket tüntessék ki az alább feltüntetett munkákért az 1964. évi Állami Díjjal. I. TUDOMÁNY 1. Dr. Stefan Procopiu professzor, akadémikus „Cercetari ale magnetismului atomic“. Az 1912-ben megkezdett és 1962—1963-ban befejezett munkákért. A Román NK Akadémiájának javaslata. 2. Dr. Draganescu State Az „Encefalite virotice umane“ munkához való döntő hozzájárulásért. A Román NK Akadémiájának javaslata. 3. Dr. Constantinescu Gherasim professzor, akadémikus, Negreanu Elena mérnök, Lázarescu Victor mérnök, Poenaru Ilie mérnök. „Ampelografia RPR“ II., III., IV., V. kötet. A Román NK Akadémiájának javaslata. 4. Dr. Berza Mihail professzor, az Akadémia levelező tagja, dr. Pascu Stefan professzor, az Akadémia levelező tagja „Istoria Rominiei" II. kötet. A Román NK Akadémiájának javaslata. 5. Dr. Rosca Alexandra profeszszor, az Akadémia levelező tagja, dr. Zörgő Benjamin, dr. Pavelcu Vasile „Tratat de Psihologie experimental“ A Román NK Akadémiájának javaslata. 6. Papahagi Tache professzor „Dictionarul dialectului aromin“ general si ethnologic A Román NK Akadémiájának javaslata. 7. Corciovei Aretin, a tudományok kandidátusa „Ansamblul lucrarilor de teoria corpului solid sub forma de pelicule subtiri si a modificarilor structurale sub actiunea radiatiilor nucleare“ Az Atomfizikai Intézet javaslata: 8. Motoc D. Mircea mérnök, az Akadémia levelező tagja, Popa Vasile mérnök, Mihalache Leonida mérnök „Stabilirea metodelor de valorificare a terenurilor in panta, erodate, prin plantatii de vii si pomi“ A Mezőgazdasági Főtanács javaslata: H. TECHNIKA ÉS TALÁLMÁNYOK 1. Petcu C. Nicolae mérnök „Procedeu, aparat si instalatie pentru separarea de componenti dintr-un amestec gazos, prin absorbent in strat fix. A Kőolaj- és Vegyipari Minisztérium javaslata. 2. Timus Marcel mérnök, Hortopeleanu Aurel mérnök, dr. Suciu Gheorghe mérnök, professzor, az Akadémia levelező tagja, Teodorescu Stefan mérnök, Tomja Gheorghe mérnök és Moisuc Teodor mérnök. „Instalatie de distiafie atmosferica si sub vid combinata cu desalinare electrica pentru o capacitate de 3 mil. tonertan“ (Brazi olajfinomító) A Kőolaj- és Vegyipari Minisztérium javaslata. 3. Rusu Nicolae mérnök, Paladescu Adrian mérnök, Radulescu Cristian mérnök, Aldea Virgil mérnök „Extinderea sectorului de laminoare Pestis de la Combinatul Siderurgic Hunedoara“ A Fémipari Minisztérium javaslata. 4. Hosu Vasile mérnök, Petrescu Gheorghe mérnök, Petrescu Paul mérnök, Gaita Nicolae mérnök, Dobrian Gheorghe mérnök, Barascu Ion mérnök „Fabrica de aglomerare cu masini de 100 mp de la Combinatul Siderurgic Hunedoara“ A Fémipari Miniszterium javaslata. 5. Adam Nicolae mérnök, Gabor Gheorghe mérnök, Gutunoiu Gheorghe mérnök, Horacek Dezideriu mérnök és Mateescu Valer mérnök „Realizarea in fara a masinilor speciale, a liniilor de agregate individuale si a liniilor automate pentru prelucrarea prin aschiere a metalelor“ A Gépgyártóipari Minisztérium javaslata: G. Kontra Constantin mérnök, Bulgarescu Constantin mérnök, Stefanescu Florea mérnök és Radocea Gheorghe mérnök „Tehnologia si realizarea prin glisare a cosurilor inalte cu parament inclinat“ Az Építőipari Minisztérium javaslata. 7. Constantinescu G. V. Nicolae mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa „Lubrificatia cu gáze“ A Román NK Akadémiájának javaslata. 8. Patraulea N. Nicolae mérnök, az Akadémia levelező tagja „Studii de aerodinamica a hipersustentatiei“ A Román NK Akadémiájának javaslata. 9. Giosan Nicolae professzor, az Akadémia levelező tagja, Muresan Tiberiu mérnök, dr. Hulpai Nicolae mérnök és dr. Coculescu Grigore mérnök „Crearea unor hibrizi dubli de porumb autohtoni si stabilirea agrotehnicii lor in cultura irigatá si neirigatá“ A Mezőgazdasági Főtanács javaslata. 10. — Costache Sava, Teodora Aurel mérnök, Neculau V. Gheorghe mérnök, Petcov Nicolae mérnök, Ganea Vasile mérnök „Conceptia de profil si organizarea Combinatului Chimic Borzesti“, a Kőolaj- és Vegyipari Minisztérium javaslata. 11. — Dumitrescu Dumitru geológus mérnök, Popa Mihai geológus mérnök, Barbat Teodor mérnök, Vierescu Viorel mérnök, Popa Ion mérnök és Damacus Lidia geológus „Punerea in evidenta a unor zacaminte importante de minereuri neferoase la Moldova Noua si Lesul Ursului“, a Bánya- és Villamosenergia-ipari Minisztérium és a Geológiai Bizottság javaslata. 12. — Popescu Atanasie geológus, Glavatschi Iaroslav geológus, Diaconescu Constantin mérnök és Cenuse Vasile mérnök „Punerea in evidenfá si exploataré a zäcämintului cuprífer Déva si realizarea uzinei de preparare“, a Bánya, és Villamosenergia-ipari Minisztérium javaslata. 13. — Draganescu Mihai mérnök, előadótanár „Procese electronice in dispozitive semiconductoare de Circuit“. Az Oktatásügyi Minisztérium javaslata. III. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET 1. — George Calinescu professzor akadémikus. Az utóbbi években kifejtett irodalmi és publicisztikai tevékenységéért. A Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság javaslata. 2. — Ion Lancranjan Cordovanu című regényéért. A Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság javaslata. 3. — Aurel Ciupe Az utóbbi években alkotott festményeiért (Culori de toamna, Interior, Balconul, három tájkép és más művekért). A Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság javaslata. 4. — Szervatiusz Jenő Az utóbbi években alkotott szobraiért (Cariatide, Turán din Rodna, Iubire, Mama cu copil és más munkáiért). A Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság javaslata. 5. — Ion Vlad Az utóbbi években alkotott szobraiért (Vinturile, 23 August, Muzica, Mihail Sadoveanu és más műveiért). A Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság javaslata. 6. — Pascal Bentoiu „Concert pentru vioara si orchestra“, „Concert nr. 2 pentru pian si orchestra" zeneműveiért. A Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság javaslata. 7. — Nicolae Herlea A román előadóművészet terén az utóbbi években szerzett kiváló érdemeiért. A Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság javaslata. 8. — Mircea Dragan, Tie Nicolae, Eugen Mandric, Teodor Grigoriu, Aurel Samson, Coman Oscar mérnök, Lica Gheorghiu és Colea Rautu A „Lupeni.29“ című filmért. A Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság javaslata. 9. — Dumitrascu Gheorghe építész, Popovici Constantin mérnök, Pavulescu Theonic építész, Manolescu Serban építész és Raducanu Ion építész „Ansamblul constructiei noii gari si ansamblul de blocuri de locuinte, cu dotarile respective, din zona gara veche — gara noua Constanta“. Konstanca város néptanácsa végrehajtó bizottságának javaslata. ★ A Román Népköztársaság Állami Díjának odaítélésére vonatkozó 170/ 1961. sz. törvényerejű rendelet értelmében az Állami Díj-bizottság javaslatait megjegyzések és észrevételek tételére a közvélemény elé terjesztik. Az észrevételek és megjegyzések átvétele után az Állami Díj-bizottság véglegesíti a munkák és szerzők listáját és jóváhagyás végett a Minisztertanács elé terjeszti. A megjegyzéseket és észrevételeket 1964. augusztus 15-ig a következő címre kell küldeni: Comitetul pentru Premiul de Stat — Secretariatul General al Consiliului de Ministri, Bucuresti, Piata Victoriei. Az 1944 augusztus 23-i fegyveres felkelés gyökeres fordulatot hozott a román nép életében, új korszaknak a népi forradalom korszakának kezdetét jelentette országunk történetében. A fasiszta diktatúra megdöntése a széles néptömegek műve volt, annak az önfeláldozó, lendületes harcnak a műve, amely a Romániai Kommunista Párt vezetése alatt a haza felszabadításáért, a nemzeti függetlenség kivívásáért zajlott le. A két évtizeddel ezelőtti események történelmi gyökerei a háborút megelőző évek társadalmi vajúdásaiba nyúlnak vissza. A hazafias népi erők, amelyek a kommunistákkal az élen, 1944 augusztusában akcióba indultak, éltető erejüket azokból a nagy forradalmi ütközetekből és a fasizmus elleni bátor harcból merítették, amelyet a széles néptömegek a kommunisták vezetésével sok éven át vívtak. Az 1933 februári hősi harcok — amelyek folyamán pártvezette munkásosztályunk az egész nép létérdekeinek önfeláldozó védelmezőjeként tűnt ki —, megerősítették a pártnak a proletariátussal és a néptömegekkel való kapcsolatát és a dolgozó tömegekre gyakorolt politikai befolyását ; számos harcost és edzett forradalmárt neveltek ki a munkásosztály soraiból, gazdagították a munkásság és a tömegek forradalmi tapasztalatát, felkészítették őket az elkövetkező évek nagy antifasiszta ütközeteire. A hitlerista Németország terjeszkedése, a hazánkban működő fasiszta szervezetek tevékenységének fokozódása nagy veszélyt jelentett a román nép sorsának szempontjából. A tömegek antifasiszta mozgalmának arányai, az illegális és legális, valamint a félig legális munka különböző formáinak egybekapcsolása, az RKP által kifejezésre jutott az alulról kiépült egységes munkásfrontban — amelyeta gazdasági követelésekért és a szabadságjogok megvédéséért vívott sztrájkmozgalmak egész sorozatán át valósítottak mag — valamint a fővárosi és más városokbeli nagy tömegtüntetésekben; számos legális antifasiszta szervezet és kiadvány létrehozásában; a Népfront megalapítására vonatkozólag a Demokrata Blokk, az Ekés Front, a MADOSZ és a C. Popovici vezette Szocialista csoport között létrejött megállapodásban ; a demokratikus front sikerében a Mehedinti és Hunyad megyei parlamenti pótválasztásokon. A kommunisták, a demokratikus és haladó erők lendületes, önfeláldozó küzdelme egy ideig fékezte az ország fasizálásának folyamatát. Dacolva a királyi diktatúrával, s annak ellenére, hogy az uralkodó osztályok legreakciósabb körei elárulták a nemzet érdekeit, a nép nem szűnt meg küzdeni a fasizmus ellen. A szégyenletes hitleri bécsi döntés az ország egyik sarkától a másikig a felháborodás óriási hullámát váltotta ki. A Kommunista Párt az utcára hívta a tömegeket. Emberek százezrei vettek részt a Kolozsváron, Temesváron, Nagyváradon és sok más városban lezajlott tüntetéseken. Ma is él emlékezetemben az a brassói nagy tüntetés, amelynek alkalmából a munkások mellett más társadalmi rétegekhez tartozó, ezrekre rúgó tömeg vonult ki, hogy kifejezze az ország szétdarabolása elleni felháborodását, a hitlerizmus elleni állásfoglalását, hogy megvédje az ország területi egységét. A parancsnokokkal az élen egy sor katonai egység megtagadta az Észak-Erdélyből való visszavonulási parancs teljesítését. Élénken él emlékezetünkben népünknek az ezután következő években elviselt szenvedése és az az elhatározása, mellyel a legkegyetlenebb terror ellenére is szembeszállott az uralkodó osztályok és reakciós körök nemzetárulásával. A véres katonai-fasiszta diktatúra bevezetése, a román népnek akarata ellenére történő bevonása a hitleri bűnös háborúba, amely Románia létérdekeitől idegen volt — történelmünk legszomorúbb korszakát jelentette, s az országot a nemzeti katasztrófa ki- írta: ION VINTE szekére sodorta. Annak a tragédiának az emléke, amelyet az első világháború alatt a német militarizmus által nemzeti területünk egy részének elfoglalása okozott, első napjától kezdve gyűlöletet váltott ki az országunkba érkező hitlerista csapatokkal szemben. A hitlerista hódítókban nemcsak a széles néptömegek — a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, az iparosok és tisztviselők — láttak nemzeti érdekeinkkel kibékíthetetlen ellenséget, hanem a burzsoázia egy jelentős része is, amelynek érdekeltségeit a német monopóliumok veszélyeztették, azáltal, hogy az ország gazdasági kulcspozícióit megkaparintották. Ezekben a nehéz, megpróbáltatásokkal teli napokban, amikor a nép nemzeti léte volt veszélyben, a kommunisták tétovázás nélkül teljesítet-ték a haza iránti kötelességüket. A kommunisták, magasra emelve a haza megmentésének zászlaját, a Romániai Kommunista Párt 1941 szeptember 6-i program-platformjával fordultak az összes pártokhoz, csoportosulásokhoz, politikai személyiségekhez, hogy egyesítsék erejüket a szovjetellenes háború beszüntetése, a Németország elleni háborúban való részvétel, a függetlenség visszaszerzése, a fasiszta diktatúra megdöntése, s a hitleristáknak az országból való kiűzése érdekében. Az RKP igen bonyolult körülmények között folytatta tevékenységét. A vad terror, valamint az a tény, hogy a pártaktivisták nagy része börtönökben és lágerekben sínylődött, komoly nehézségek elé állították a párt tevékenységét s ezt az állapotot a párt vezetőségébe befurakodott áruló klikk is súlyosbította. Az ellenségnek ez az ügynöksége bűnös akciókba kezdett a pártszervezetek szétzüllesztéséért és felszámolásáért; a legodaadóbb pártaktivistákat szolgáltatta ki a szigurancának és minden eszközzel megkísérelte, az antifasiszta harc megakadályozását. A pártszervezetek és kommunisták az árulók akarata ellenére és azok provokációit meghiúsítva teljesítették a nép iránti feladatukat. A kommunisták életük kockáztatásával szervezték és bátorították a tömegeket, szabotálták a hitleri hadigépezetet, maguk köré tömörítették a hazafias erőket. A Prahova völgyi, brassói, bánáti, dobrudzsai, moldvai és más pártszervezetek az új, háborús körülményeknek megfelelően átszervezték tevékenységüket, széleskörű propaganda akciót kezdtek a fasiszta diktatúra áruló politikájának, a hitleri háború nemzetellenes jellegének leleplezéséért, a néptömegek mozgósításáért, a hitleristák elleni harcra. A párt az üldöztetések ellenére is megőrizte és erősítette az üzemekkel, falvakkal, a hadsereggel és a haladó értelmiséggel fenntartott kapcsolatát. Pártsejtek tevékenykedtek a nagyüzemekben, mint például a bukaresti Grivita CFR, Lemaitre, Malaxa, Leonida, STB, Wolf, Arsenalul Armatei, Gagel üzemekben, Resicán, a brassói IAR-ban és Schiel-ben, a ploiesti Unirea, Romino-Americana és Concordia kőolajfinomítókban, Schela Moreni-ben, a konstancai, gáláéi és Turnu-Severin-i dokkokban, a zsilvölgyi bányákban, Vajdahunyadon, a iasi-i Tesatura-ban, és a vasúti műhelyekben és sok más vállalatban. A gyárakban és vállalatokban a gazdasági követelésekért szervezett akciókat összekapcsolták a háborúellenes akciókkal. Már a háború első éveiben sztrájkok és munkakonfliktusok robbantak ki a hadimegrendeléseket szállító Wolf, Arsenalul és Lemaitre üzemekben, az aradi Astra-ban, a Cernavoda-Constanta kőolajvezeték munkatelepén és a tordai Solvay üzemekben. A fémipari és gépipari üzemekben (Resica, Malaxa, Leonida, brassói IAR, stb.), a kőolajiparban szabotázs és diverziós cselekedeteket hajtottak végre, amelyek akadályokat gördítettek a hitlerista háborús gépezet útjába. A frontra irányított csapat- és fegyverszállítmányokat a vagonok csapágyainak begyulladása zavarta; a vasutasok által szervezett szabotázscselekmények következtében Moldva vasútvonalain katonai szerelvényeket siklattak ki. Sokatmondó az alábbi példa a sok közül: 1942 március 11-én a Iasi-i Nicolina állomáson két összesen 86 vagonból álló hitlerista szerelvényt siklattak ki, ugyanakkor a robbanás más nehézségeket is okozott a front ellátásában. I. Antonescu, tudomást szerezve a Mogosoaia tankelhárító aknagyár egyik raktárának felrobbantásáról, a következőket jegyezte meg: „Az élelmiszer és hadiraktárak felrobbantása egyre gyakoribb. Nem kell többet várnunk, hogy meggyőződjünk : ezeket az akciókat szervezetten irányítják“. Egy nagyon érzékeny ponton, a fűtőanyag ellátásban szervezett szabotázs cselekedetek hatékonyságát a szovjet hírszolgálati iroda egyik közleménye, amelyet a Pravda 1941 november 13. száma közölt, az alábbiakban jellemezte : „Románia kőolaj telepein és az üzemekben szervezett diverziós és szabotázs akciók eredményeként, az utóbbi időben a német hadsereg 15—20 százalékkal kevesebb kőolaj termékhez jutott mint amennyire számítottak.“ A parasztság ellenséges magatartását azzal fejezte ki, hogy tömegesen ellenállt a búza-, fogat- és állat rekvirálásnak, és egyre gyakrabban tagadta meg a katonai- és a munkaszolgálatra való jelentkezést. A Prahova völgyi falvakban szervezett ankétből a ploiesti-i rendőrfőnökség az alábbi következtetéseket vonta le: „A parasztságnak kezd kialakulni az osztályérzelme, kezd ellenséges magatartást tanúsítani az államrenddel szemben, és a beszélgetésekben kommunista kifejezéseket kezd használni, ami azt jelenti, hogy a kommunista propaganda a parasztrétegekben is hat.“ A fasizmus mindig ellenszenvet váltott ki az értelmiségiek sorában. Még a háborút megelőző időszakban a kulturális élet legkimagaslóbb képviselői, közöttük C. I. Parhon, N. Iorga, G. Enescu és M. Sadoveanu, nyilvánosan szembeszálltak a hitlerizmussal. Ilyen hazafias hagyományokat követve 1943 szeptemberében Tudor Arghezi „Baroane“ címen maró, a fasizmust leleplező pamfletet közölt, amelyben Manfred von Killingert, a náci Németország bukaresti nagykövetét pellengérezte ki. 1944 elején több tudós és egyetemi tanár emlékiratot intézett az Antonescu kormányhoz, amelyben kérték a háborúból való kilépést. A hadseregben is egyre jobban kifejezésre talált a nép antifasiszta szelleme. A szökések, és a szovjet hadsereghez való átpártolások száma 1942—1943-tól kezdve olyan nagy méreteket öltött, hogy Antonescu parancsot adott a nagy katonai egységek vezetőinek, vessenek véget ennek az állapotnak „bármilyen eszközzel“. A háború elhúzódásával egyre jobban beigazolódott Hitlernek az a megállapítása, hogy a román egységek sorában „a felbomlás jelei mutatkoznak“. A pártnak az a tevékenysége, hogy széles harci frontot alakítson ki a haza felszabadítása érdekében, már 1943 júniusában az antihitlerista hazafias front megalakulásához vezetett. Ebben a frontban a Romániai Kommunista Párt mellett részt vett az Ekésfront, dr. Pertu Grozával, a nagy hazafival az élen, a Hazafiak Szövetsége, a MADOSZ, majd később csatlakoztak hozzá a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetei, valamint a Szocialista Parasztpárt is. A nép egyre növekvő elégedetlenség-áradatának megfékezése és a fasiszta diktatúra összeomlásának megakadályozása érdekében egyetlen óriási börtönné alakították át az országot. A belső megtorló szerveken kívül 11 hitlerista kém- és tájékoztató szolgálat működött az országban, élén a Gestapóval. A haditörvényszékek tucatszámra ítélték halálra a kommunistákat és antifasisztákat. A fasizmus elleni küzdelemben vesztették életüket Filimon Sirbu, Petre Gheorghe, Francisc és Lily Panet, Ada Marinescu, dr. Kornhauser, Stefan Plavát, Józsa Béla, Lázár Grünberg, Bernáth Andor, Susana Pirvulescu, Ion Suciu, Justin Georgescu, Pompiliu Stefu, Nicolae Mohanescu. Több mint 3600 elvtársat nehéz börtönbüntetéssel sújtottak a háború éveiben csaknem 5500 antifasisztát gyűjtőtáborba zártak. S itt csupán azokról van szó, akik szervezett kapcsolatban állottak az RKP-val vagy más antifasiszta erőkkel; ezeken kívül a honpolgárok tízezreit hurcolták gyűjtőtáborokba vagy jelöltek ki számukra kényszerlakhelyet. A fasiszta diktatúra vezetői azonban még mindig nem érezték biztonságban magukat. Antonescu, amikor jelentést kapott arról, hogy a petrozsényi munkások „mozgolódnak“ elrendelte: „Ha moccannak, gépfegyvergolyót beléjük. Fordítsatok gépfegyvereket ellenük“. Börtönök, gyűjtőtáborok, kínzások kivégző osztagok, gépfegyverek — ezek voltak a fasizmus eszközei, amelyekkel megpróbálták fenntartani a „rendet“. S mindezek nem tudták megtörni a nép ellenállását. A kommunisták vezette romániai antifasiszta erőknek a fegyveres felkelés előkészítésére irányuló tevékenységét megkönnyítették a kedvező külső körülmények, s az, hogy az antihitlerista koalíció alapvető ereje, a világ első szocialista állama, a Szovjetunió volt. A tömegek antifasiszta küzdelmét jelentősen előmozdította a harctéri helyzet alakulása. A dicsőséges Szovjet Hadsereg óriási véráldozattal, hősiesen vállalva a fasizmus szétzúzásáért vívott küzdelem oroszlánrészét megsemmisítő csapásokat mért a hitlerista, seregekre, szétzúzta a náci hadigépezetet , küzdelme szárnyat kölcsönzött a népek ellenállási mozgalmának, közelebb hozta az emberiség felszabadulásának időpontját a náci rabság veszélye alól. A hitleri Németország vereségei, a tömegek növekvő elégedetlensége, a nép antifasiszta küzdelmének lendülete pánikot és fejetlenséget keltett az uralkodó osztályok soraiban súlyosbította a katonai-fasiszta diktatúra politikai válságát. Ilyen körülmények között látott hozzá a Kommunista Párt, hogy megvalósítsa azt a tervet, amelyet már 1943 nyarán a párt alapkáderei a börtönökben és a börtönökön kívül — élükön Gh. Gheorghiu-Dej elvtárssal — kidolgoztak a katonaifasiszta diktatúra megdöntésére, Románia kivonására a hitlerista háborúból és a náci Németország elleni igazságos háború oldalára állítására. A fasiszta diktatúra megdöntésének előkészítése terén döntő jelentőségű volt a párt vezetőségének megtisztítása az ellenséges elemektől. Stefan Foris, a burzsoázia és az imperialisták ügynöke, aki a Központi Bizottság titkárságának élére került, segítőtársakként Remus Koflert, a sziguranca és egyes külföldi kémszervezetek ügynökét és más gyáva, karrierhajhászó, opportunista elemeket „válogatott ki“, maga mellé. Az áruló klikk bűnös tevékenységet fejtett ki, igyekezett szétbomlasztani és vezetőiktől megfosztani a pártszervezeteket, meghamisította a párt forradalmi irányvonalát, zűrzavart keltett a kommunisták és más dolgozók soraiban, arra törekedett, hogy hamis dokumentumok segítségével megfélemlítse és kompromittálja az odaadóan küzdő harcosokat. Mindazokat, akik szembehelyezkedtek megalkuvó irányzatukkal és a szabotázs-akciók fokozását, fegyveres alakulatok létesítését követelték, „kalandoroknak“ vagy „ frakciózóknak“ minősítették. Sok elvtárs elszorult szívvel látta. A ROMÁNIAI KOMMUNISTA PÁRT A FASISZTA DIKTATÚRA MEGDÖNTÉSÉÉRT VÍVOTT HARC ÉLÉN ELŐRE Próbál a vörösacéli munkásklub könnyűzenekara Korszerű termékek az igények színvonalán (Folytatás az 1. oldalról) Voltaképpen gyárnak nevezhető a régebbi vállalatokat kiegészítő számos nagy termelő részleg is. Jellemző példa erre a fővárosi Dacia textilgyár befejező részlege, ahol évente 30 millió négyzetméter pamutárú korszerű kikészítését végzik. Ugyanide sorolhatjuk a fővárosi Filatura Romineasca de Bumbac fésűsfonódáját, akárcsak a Pitesti-i 11 Iunie textilgyár fonódáját vagy a talmácsi Firjil Rosu gyár részlegét és más gyárak újonnan felépült egységeit. A meglévő gyárak gépállománya nagy részének felújításával ugyancsak nagyarányban növekedett a termelés műszaki színvonala. Egyedül az 1960—63-as években a pamutszövődék 3000 automata szövőgépet helyeztek működésbe. A cipőgyárakban 11 új technológiai vonalat szereltünk fel. A konfekció- és kötöttárúipar már csaknem teljesen felújított gépi felszereléssel termel, az üveggyárakat is számos automata géppel láttuk el. Nyilvánvaló, hogy a több és jobb minőségű árutermelés, a kedvezőbb termelékenység s önköltség alapja a korszerű, nagyteljesítményű gépi berendezés — de ugyanolyan döntő fontosságú a szakmai felkészültség. Éppen ezért a műszaki fejlesztéssel párhuzamosan halad a dolgozók szakképesítése. Röviden erről annyit, hogy a könnyűiparban dolgozó szakképzett munkások 18 százalékának volt már tavaly szakiskolai végzettsége és a vállalatok tanfolyamain csak az utóbbi két évben mintegy 20 000 munkás szerzett szakképesítést. Jelenleg csaknem 3800 mérnök és közgazdász dolgozik a könnyűiparban. A korszerű gyárak és a szakmai hozzáértés két olyan tényező — a sok közül — amely alapvetően befolyásolta az iparág termelő tevékenységét, lehetővé tette, hogy évről évre mind jobban kielégítsük a dolgozók igényeit. — Mi a további tennivaló, ahhoz, hogy a könnyűipar a vásárlók igényeit kielégítő, vonzó, elegáns, tehát korszerű terméket állítson elő ? — Újabb termelő egységek létrehozásával és a nyersanyagok magasabbrendű hasznosításával tovább növeljük a termelést, javítjuk a termék minőségét. Rövidesen működésbe lépnek újabb jelentékeny vállalatok, mint a fővárosi bútorszövet gyár, a Focsani-i konfekciógyár, a konstancai integrált gyapjúszövöde s még néhány egység ; a következő évekre további fontos létesítmények üzembe helyezését irányoztuk elő. A közvetlen, erre az évre kitűzött termelési feladatokat és ünnepi felajánlásokat sikerrel váltják valóra a gyárak lendületesen versenyző munkaközösségei. A párt iránti szeretetüket, fejezik ki a dolgozók értékes munkasikereikkel. A könnyűipar dolgozói tudják, hogy a valamennyi alkalmazotti kategória fizetésének emelésére hozott párt- és kormányhatározat gyakorlatba ültetése tovább növeli a vásárlóképességet, tehát mennyiségileg s minőségileg még nagyobbak lesznek a közfogyasztási cikkek iránt támasztott követelmények. Ez arra kötelez bennünket, hogy olyan közfogyasztási cikkeket gyártsunk, melyek kielégítik a vásárlók állandóan növekvő igényeit. Egyre több könnyűipari cikk felel meg ezeknek a követelményeknek. De azt szeretnénk, arra törekszünk, azért dolgozunk, hogy valamennyi megfeleljen. ROMÁN VIKTOR Öregembert még nem mintáztam eddig Kérdem magamtól: vajon miért is az ifjúság az én témám ? Pedig mint mindenki, öregek közt cseperedtem fel, mesélő nagyapák, szapora szavú nénék, anekdotázó szomszédok között, nyáron a kapu előtt, télen a kemence körül, ahol régvolt esztendők történetét idézték ki tudja hányadszor. Ragasztottam is magamnak nem egyszer kenderbajszot, sosem csúfságból, hanem mert nagyon szerettem volna már én is érett ember lenni. S ahogy serdültem, rajzolgatni-faragni kezdtem, megfeledkeztem a régi, kacagtató játék-bajuszról. A körülöttem lévő öregek sűrű és deresedő bajuszát, arcukon a ráncok még sűrűbb rajzát, szemükben az ereszkedő ködöket sem úgy figyeltem, mint azelőtt, hanem valahogy mögéjük láttam, lehántottam róluk a kor kérgét s előtűnt az ifjú, erős és sudár törzs, a fiatalos erő, amellyel végigvitték az életüket. Egy életen át dolgoztak, átvészeltek bajt, háborút, nyomort, ínséget, szerettek és utódokat nemzettek, hittek abban, hogy életüknek értelme van, nem öregedtek meg, én fiataloknak látom őket. Minden művész a maga módján talál rá témájára. Elhiszik-e nekem, hogy amikor fiatalokat mintázok, arcot vagy testet, szerelmeseket a tengerparton, vagy munkásokat az épületállvárnyokon, akkor valójában az én hajdani öregeimet is megszólaltatom szobraimban ? Valóban, én még sohasem mintáztam öregeket, mert úgy érzem, hogy szolgáin másolva a látszat játékát elsikkasztanám énjük lényegét. Az igazság az, hogy én nem fiatalokat mintázok, hanem magát a fiatalságot, az erőt, a szerelmet, a munka, a szépség és az álom varázsát, ami emberi kiváltság. Én úgy érzem, hogy ezt a megtaposatlan emberséget a leghívebben a tisztarajzú arcok és a magasságok felé nyújtózkodó nyurga testek fejezik ki. Ezek a formáim, de ez a mondanivalóm is. Barátok, kritikusok ezt mondták néha: a munkád az óegyiptomi, ez meg azték szobrokat idéz. Lehet, nem tagadom. Phi.. mitív művészet volt az ? Művészettörténetileg helyes azt mondani, hogy az afrikai faszobrászat vagy az ősi gorji fafaragás — Bríncusi ihletése —, vagy a székely primitív volt. Én inkább úgy mondanám: első lépések ezek, a művészet serdülőkora, ifjúsága. Ha primitíven is, az emberiség örök álmait fejezik ki. Fölidézvén őket, új, szocialista tartalmakat sugározva általuk talán sikerül kifejeznem azt, hogy nálunk az ember meghódította jogát az elidegeníthetetlen ifjúsághoz. KOKTÉL A KÍNAI NAGYKÖVETSÉGEN A Kínai Felszabadító Néphadsereg megalakításának 37. évfordulója alkalmából Szia Fej ezredes, a Kínai NK bukaresti katonai attaséja péntek este koktélt adott a nagykövetség termeiben. Részt vettek: Eduard Mezincescu, külügyminiszter-helyettes, Vasile Ionel vezérőrnagy, a Román NK Fegyveres Erői miniszterének helyettese, tábornokok és törzstisztek. Jelen voltak Bukarestben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, katonai attasék és a diplomáciai testület más tagjai. ★ Ugyanebből az alkalomból a Román NK Fegyveres Erőinek Minisztériuma a Hadsereg Központi Házában összejövetelt rendezett, amelyen részt vettek tábornokok és tisztek a bukaresti helyőrségből, valamint a Kínai NK nagykövetségének képviselői. Beszédet mondott Octavian Orbán altábornagy és Szia Fej ezredes, a Kínai NK bukaresti katonai attaséja. (Agerpres) Viktória-városi utca 1964. augusztus 1., szombat