Előre, 1964. szeptember (18. évfolyam, 5235-5260. szám)
1964-09-11 / 5244. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA XVIII. évfolyam 5244 sz. I 6 oldal ára 30 bráni 1964 szept. 11., péntek Az ész -a mezőgazdaság „újesztendeje“ Sepsi rajon mezőgazdasági egységei az állami és kollektív gazdaságok 204.500 hektár mezőgazdasági területet foglalnak el, amelyből 61.242 hektár szántóföld. A helyi adottságoknak megfelelően kedvező körülmények között termeszthetők nálunk a szalmás gabonafélék. Szántóterületünknek 25 százalékát búza, 18 százalékát burgonya és 8 százalékát cukorrépa foglalja el, mint legfőbb mezőgazdasági növény. Az elkövetkező hetekben sok olyan munka kerül sorra a mezőgazdaságban, amely alapvetően befolyásolja a jövő esztendei termés sorsát. Az őszi időszakban dolgozzák ki kollektív gazdaságaink jövő esztendei termelési, gazdálkodási terveiket. A Mezőgazdasági Főtanács útmutatásainak megfelelően az előző évektől eltérően — az új mezőgazdasági évre csak a búza és a cukorrépa termesztésére irányozzuk elő a tervszámokat. A többi növénynél ezt a feladatot a kollektív gazdaságok vezetőtanácsaira és szakembereire bízta, hogy azok a helyi adottságoknak legmegfelelőbben állapítsák meg mit és mekkora területen kívánnak termeszteni; természetesen olyan arányokban, amelyek biztosítják mind a saját, mind a központosított alap szükségleteit. A terv helyi összeállítása hozzájárul a kollektív gazdaságokban a talaj jobb kihasználásához, a terméseredmények fokozásához, egyszóval: nagyobb jövedelem biztosításához. A rajoni mezőgazdasági tanács megvitatta a kollektív gazdaságok elnökeivel, a pártalapszervezetek titkáraival, az agrármérnökökkel és technikusokkal az 1965 évi állami tervjavaslatot. Jelen időszakban a gazdaságok vezető tanácsai tárgyalják az állami tervet, javaslatokat tesznek annak megvalósítására és túlszárnyalására. Az új mezőgazdasági év elsődleges munkálatai közé tartozik a különböző magnövények elhelyezése a vetésforgóban. Ezt az igen fontos kérdést a vezetőtanácsok és a szakemberek döntik el, akik tökéletesen ismerik a helyi éghajlati és talajviszonyokat. Legelőször az őszi gabonafélék, valamint a cukorrépa és burgonya területét kell kijelölni, hogy ezeken a véglegesített terv alapján idejekorán el lehessen végezni a trágyázást és a talajelőkészítési munkálatokat. Ahhoz, hogy a tervben előirányzott, több mint 15.000 hektár kalászos vetőmagja kellő időben és a legjobb körülmények között földbe kerüljön, szükséges az elővetemények mennél gyorsabb betakarítása, s nyomban a talajmunkák elvégzése. Azokon a területeken, ahol az idén kalászosokat termesztettek és jövőre is azt irányoznak elő, 30—35 centiméter mélységű mélyszántást kell végezni, s a talajba különböző menynyiségű istállótrágyát, vagy műtrágyát keverni. Jól gazdálkodó kollektív gazdaságaink figyelembe veszik a termesztendő növények elővetemény igényét, a talajtípusokat, a területek fekvését és azok gépesíthetőségének fokát. Az őszi gabonafélék vetésének időpontját a termesztett fajták szerint szabjuk meg. Már most gondolni kell arra, hogy a szeptemberben vetendő fajták területein a leghamarabb megtörténjék a betakarítás. A bő termés alapvető feltétele a jó vetőmag. Erre szakembereink idejében gondoltak. A legszebb parcellákat jelölték ki vetőmagtermesztésre, ezek a tavasz és nyár folyamán előírás szerinti ápolásban részesültek, termésüket külön aratták, külön tisztítják, próbákat készíttetnek a magvizsgáló laboratóriumokkal, hogy a vetőmag fajták szerint, mennyiségileg és minőségileg egyaránt biztosítva legyen. Az utóbbi évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a nagy termést adó búzafajták, a Bezosztaja és a Harrach igen jól beválnak rajonunkban is. A botfalusi kollektív gazdaságban, ahol csak ezt a két fajtát termesztik, átlagban 2400 kiló termést értek el hektáronként. Földváron és Höltövényben ennél is magasabb, 2800 kiló volt az átlagtermés ezekből a fajtákból. Lehetne folytatni a felsorolást Krizbával, Kőröspatakkal, Tatranggal, Bodolával, Keresztvárral s még számos községgel, a rajon más-más tájáról. Eszerint az őszi búza vetésterületének 50 százalékát a Berosztaja és a Harrach fogja elfoglalni. Azok a kollektív gazdaságok, amelyek nem tudtak a követelményeknek megfelelő, saját termésű vetőmagot előállítani, csere útján szerezhetik be vetőmagszükségletüket, amit a rajoni mezőgazdasági tanács szervez meg a rajonon belül. A jövő évi bőséges termés megalapozása céljából elkészítettük az őszi trágyázás tervét: 1300 hektár vetésterület 31.000 tonna istállótrágyát kap, 8500 hektáron pedig 1500 tonna foszfortartalmú műtrágyát szórnak el és kevernek bele a vetőszántásba, vagy az őszi mélyszántásba. A rajoni mezőgazdasági tanács útmutatással látja el a gazdaságok vezető tanácsait és mérnökeit a különböző talajmunkák elvégzésére vonatkozólag, figyelembe véve a talajok minőségét, típusait, fekvését, nemkülönben a területről lekerült előveteményt. Külön-külön útmutatást adunk a vetőmag mennyiségének megállapítására, a vetés módjára és időpontjára fajták szerint. Kollektív gazdaságaink annál könnyebben oldják meg őszi feladataikat, mennél inkább kihasználják a rendelkezésre álló gépi erőt Két gépállomásunkon 295 traktor áll készen az őszi kampányra, rendelkezünk ezen kívül 2000 fogattal, 167 nagyteljesítő képességű vetőgéppel és 300 állatvontatású vetőgéppel. A mezőgazdasági tanács nagy figyelmet fordít arra, hogy a kollektív gazdaságok az új mezőgazdasági évre olyan termelési terveket készítsenek, amelyek biztosítják az állami terv feladatainak teljesítését, az ipar nyersanyaggal való ellátását, az élelmiszerellátást és a megnövekedett állatlétszámnak szükséges takarmányalapot. Igen fontos feladatunknak tekintjük az őszi munkák jó megszervezését és szakszerű irányítását. Rajonunk kollektív gazdaságaiból nem hiányoznak a jó szakemberek; mindenütt legalább egy, de sok helyt két mérnök is dolgozik. Néhány héttel ezelőtt nagyszámú technikus foglalta el munkahelyét rajonunk kollektív gazdaságaiban. Rájuk támaszkodva és a pártszervezetek segítségével kollektív gazdaságaink az új mezőgazdasági évben előbbre jutnak a szervezeti-gazdasági megerősödés útján, ami együtt jár a tagság életszínvonalának további emelkedésével. NÉMETH LÁSZLÓ mérnök, a Sepsi rajoni mezőgazdasági tanács elnöke Vetik az őszi árpát és rozsot (Munkatársunktól) A Csik rajoni kollektív gazdaságok után a hét elején a Ludas rajoni szocialista egységekben is megkezdődött az őszi vetés. Elsőnek a radnóti állami gazdaságban indultak meg a vetőgépek, s négy nap alatt 250 hektáron került földbe az őszi árpa. Ugyancsak a hét elején kezdtek hozzá az őszi vetéshez a rücsiek és a mezőzáhiak is. Az alcsiki kollektív gazdaságokban pedig 200 hektárnyi területen vetettek rozsot. FÖLDBEN A JÖVŐ TAVASZI ZÖLDTAKARMÁNY (Munkatársunktól). — A száraz nyár után, esősnek ígérkezik az ősz Máramarosban. Ez arra figyelmeztet, hogy a szokottnál gyorsabb ütemben kell végezni a mezőgazdasági teendőket. Annak idején beszámoltunk róla, hogy Máramarosban minden várakozást felülmúlt az őszi vetésű takarmányrozs termése. Némely gazdaságban olyan nagymennyiségű zöldtakarmányt kaszáltak le, hogy tavasszal nem győzték feletetni az állatokkal, s a felesleget pillangósokkal besilózták. Nos, e jó termés példáján „kapós“ lett az őszi takarmányrozs az egész tartományban. Jóformán nincs olyan gazdaság a vidéken, ahol ne vetnének belőle egy-két táblát. Eddig mintegy 3000 hektáron került földbe a takarmányrozsmag. Tasnádszántón, Szaniszlón és még jónéhány községben már mostanáig több mint 100—100 hektáron biztosították a jövő év tavaszának zöldtakarmányát. Párhuzamosan a rozs vetésével javában folynak a kenyérgabona elvetésének előkészületei. Az agronómusok, brigádosok kijelölték a búzaföldeket, s ahol pillangósok az elővetemények, ott úgy szervezték meg a munkát, hogy a takarmány összegyűjtése után azonnal kivonulnak a traktorok. Szilágycseh, Avas, Nagysomkút rajonokban több ezer tonna mészkőport szórnak szét ezen az őszön is a savanyú vegyhatású podzolos talajokon, hogy jövőre az ideinél is gazdagabb búzatermést érjenek el. Talán a vetőmag előkészítésének üteme nem a legkielégítőbb. Különösen vonatkozik ez a nagy gabonatermesztő rajonokra. Szatmár rajonban például az előirányzott 5700 tonna vetőmagnak alig a felét szelektorozták és tisztították ki. Míg Csengerbagoson, Batizon, Pálfalván és több más községben befejezték ezt a fontos tennivalót, addig Kakszentmártonban, Gyéresen alig láttak hozzá. A tartományban általában kedvező képet mutat a silózás. A tervezett 445 000 tonna silóból ezideig több mint 50 000 tonnát elvermeltek. Nagykároly környékén már nincs olyan gazdaság, mely ne töltött volna meg silóval egy-két gödröt. Ám nem mondhatjuk el ezt Avas, Szilágycseh és Nagysomkút rajonokról. Munkára kész vetűgépek a craiovai 7 Noiembrie vállalat udvarán FILMBEMUTATÓ A fővárosi Republica moziban csütörtök este bemutatták a „Dragoste la zero grade“ című új román filmet. A zenés vígjátékot a Bucuresti filmstúdió készítette. A H. Nicolaide és Cézár Grigoriu forgatókönyve alapján készült filmet Geo Saizescu és Cézár Grigoriu rendezte, George Cornea fényképezte, a zenét George Grigoriu szerezte. Úgyszintén bemutatták az Animafilmstúdió „Cotidiene“ című rövidfilmjét. Korszerűsítették a brassómarosvásárhelyi országutat Nemrégiben befejeződött a 172 kilométer hosszúságú brassó-segesvár-marosvásárhelyi országút korszerűsítése . E fontos útvonal korszerűsítésével kiváló körülmények között bonyolódik le a forgalom az országnak ezen a részén levő gazdasági és kulturális központok között. KÖNYVTÁROSOK TANÁCSKOZÁSA (Munkatársunktól). Csütörtökön, a temesvári iskolák könyvtárosai és tanerői, valamint a különböző művelődési szervek képviselői, nagyszabású tanácskozást tartottak a Bánát tartományi könyvtár módszertani osztályán, melyen az ifjúsági könyvek terjesztésének és népszerűsítésének kérdését vitatták meg. Őszi idill — így csináld, — magyarázza Damaschin loan, a marosvásárhelyi Metalotehnica marósa Dumitru Teodorunak. A részleg fiataljai gyakran kikérik a tapasztalt marós véleményét a megmunkált darabokkal kapcsolatban. És soha sem távoznak üres kézzel. Damaschin loan útbaigazításával könnyebben, jobban megy a munka Visszaérkezett Szófiából a Román N párt- és állami küldöttsége Csütörtök este Szófiából visszaérkezett a fővárosba a Román NK párt- és állami küldöttsége, amely Chivu Stoica elvtárs, az RMP KB Politbürójának tagja, a KB titkára vezetésével , a Bolgár Kommunista Párt KB, a Bolgár NK Népi Gyűlése Elnökségének és Minisztertanácsának a meghívására részt vett a Bulgária fasiszta iga alóli felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. A küldöttség tagjai a következő elvtársak voltak : Constantin Tuzu, a Minisztertanács alelnöke, Mihai Burca altábornagy, az RMP KB tagja, a fegyveres erők miniszterének helyettese és Ioan Beldean, a Román NK szófiai nagykövete. A Baneasa repülőtéren a küldöttség tagjait a következő elvtársak fogadták: Emil Bodnaras, Nicolae Ceausescu, Dumitru Coliu, Stefan Voitec, az RMP KB, a Román NK Államtanácsának és kormányának több tagja. Jelen volt Georgi Bogdanov, a Bolgár NK bukaresti nagykövete és a nagykövetség több tagja. (Agerpres) RÖVIDESEN Megnyílnak a népi és munkásegyetemek Kultúraterjesztő Tartományi Bizottság és a Kisipari Termelőszövetkezetek Tartományi Szövetsége rendezésében tanácskozás zajlott le a munkás és népi egyetemek megnyitásával kapcsolatos kérdésekről. A rendezvényen részt vettek a munkásegyetemek igazgatói, a tanulmányi felelősök, kultúr- és szakszervezeti aktivisták és mások. Ezen a tanácskozáson meghatározták a nyolc munkásegyetem és Nagyváradon működő népi egyetem 1964—65-ös programját. A nagyváradi népi egyetem például 5 fakultással kezdi meg rövidesen tevékenységét. (Munkatársunktól). — Nagyváradon, tegnap, csütörtökön délmnÉhti Szakszervezetek Krisána Tartományi Szövetsége valamint a Tudomány és SZAKISMERETBŐL JELES (Munkatársunktól). — Igazi szép teljesítménnyel büszkélkedhetnek a marosvásárhelyi Építészeti Iskolaközpont tanulói. Az új tanévet abban az épületben kezdhetik el, amelyet saját maguk építettek. A 16 tantermes iskola terveit az építészeti technikum növendékei készítették, a kivitelezést pedig a szakiskola tanulóival közösen részben termelési gyakorlatként, részben társadalmi hozzájárulásként valósították meg. Az önkéntes munka méreteire jellemző, hogy az 1 millió lej állami beruházást további 1 millió lejjel toldották meg. Ugyancsak a tanulók tervezték és valósították meg a főbejárat mozaik díszítését is. A nagyszabású létesítmény elkészítésénél a jövendőbeli építészek jelesre vizsgáztak. ASZÓDY JÁNOS mi huszadik Először a traktorokat látogattam meg. Ott sorakoznak nagy büszkén a vetőgépek, különböző szivattyúk, szelektorok társaságában a Nagy Kiállítás főépületétől jobbra, az ezüstszínű emelő daru hosszú karja alatt. Azután felkapaszkodtam a nagy fúrótoronyra, alaposan megnéztem a kőolajipari szektort meg a kőolajvegyészetet, és felkutattam a játékkiállítást is. Az összefüggés nem túlságosan logikus, de ezekre a helyekre emlékeim vezettek el, azt súgták a fülembe: gyere csak, nézz, és emlékezz. A traktorokhoz azért mentem, mert eszembe jutott, mit is mondott, ha jól emlékszem még 1946-ban, az a bizonyos burzsoá politikus. Ez az úr igen magabiztosan kijelentette, a román ipar képtelen traktort gyártani, és ő bizony odaveti magát az üzem kapuján kigördülő első traktor elé. Az egyik, külföldi petróleum társaság „garancia levelére“ emlékeztem, amikor megtekintettem modern kőolajfinomítóink termékeit és a petrokémiai kiállítást. Ez a „garancia“, amelyet a harmincas években szövegeztek meg, körülbelül így hangzott : „Minden rosszakaratú híresztelés ellenére kijelentjük, hogy vállalatunk kenőolaja román nyersolajból készül ugyan, de nem Romániában, hanem cégünk külföldi üzemeiben...“ Ami pedig a játékokat illeti, eszembe jutott, hogy a fiamnak akkoriban, másfél, kétéves korában, a negyvenes évek végén, meg kellett elégednie kóccal kitömött , nyúllal, fából készült játékautóval, rossz, regenerált gumiból előállított, gyorsan kilyukadó labdával. És most, elnézem a hazai gyártmányú gépjátékokat, és emlékezem. Gyász volt, és ijesztő romok, amikor a szabadság napja felvirradt. A romokat el kellett takarítani, óriási méretű történelmi lemaradást kellett behozni, és egyben nagyot lépni a jövőbe. A párt mutatta az utat, a párt vezetett, ezért sikerült. A technika mérföldes csizmákban járó fejlődésének, a nagy ütemben növekvő igényeknek és az ezeknek megfelelő bőségnek hű tükre ez a kiállítás. És még valamit mutat: fejlődésünk hatalmas tempóját. Felnézek a Nagy Kiállítás jelképéül szolgáló 20-as számra és ez jut eszembe: huszadik század ... Igen, most már elmondhatjuk, hogy a modern idők, a huszadik század országa vagyunk. De vajon elmondhatta-e ugyanezt magáról a világszínvonaltól elmaradt régi Románia ? A naptárak akkor is a huszadik századot mutatták, de a technikai színvonal, a kultúra, az általános fejlődés jelzőszámai sok évtizedes elmaradottságról beszéltek. De térjünk vissza a traktorokhoz. Az erőgépek tömeggyártásához alig tizennégy évvel ezelőtt kezdtünk hozzá, napjainkban közel hetvenezer traktor és a legkorszerűbb mezőgazdasági gépek, tízezrei nyüzsögnek a földeken, és most már arról van szó, hogy rövid idő alatt megvalósítsuk a legfőbb mezőgazdasági munkák teljes gépesítését. Mit akarok ezzel mondani ? Azt, hogy a Nagy Kiállítás, amely népgazdaságunk húsz éves fejlődését mutatja be, egyes ágakban tulajdonképpen nem két, hanem másfél vagy csupán egy évtized alatt elért eredményeinket tükrözi. Traktorokkal találkoztam a Nagy Kiállítás főcsarnokában is ... Igen, a játékstandon a gépjátékok között. Óriási szélmalom, Diesel vontatású vonatok, elegáns gépkocsik, apró varrógépek társaságában. A műanyagok pavilonjának kis medencéjében pedig műanyagból készült hattyúkkal, nagy labdákkal játszottak a gyermekek... Szemügyre veszem a körülöttem hömpölygő embertömeget. Divatos, friss színeivel, elegáns megjelenésével ízes kostolót ad a szemnek a mi huszadik századunk emberének jó ízléséről. Ez, a könnyűipari szektorban új színek, modern lakásba való berendezési tárgyak, porcelánok után kutató emberáradat, valóban ez a második „kiállítás“. Amikor kifejtem gondolatomat öreg barátomnak, aki velem együtt rója a kiállítás útjait, a volt pitesti-i bíró arról a harmadik „kiállításról“ beszél, amely nem fér be a nagy csarnok kupolája alá : magáról a való életről, Berboieniről és Ioneștiről mesél nekem, poros, elhagyatott, vak olténiai falvakról, amelyeken végigpusztítottak az 1907-es parasztlázadást követő idők rémségei, és amelyek Rebreanu híres könyvében is felbukkannak. Barátom ezen a környéken ünnepelte felszabadulásunk huszadik születésnapját, és a Teleorman folyó két évtizeddel ezelőtt még kopár, kietlen partján elterülő hatalmas szőlőültetvényekről beszél, amelyek, mint élő virágfűzér díszítik Pitesti városának homlokát. Mesél Costetti modern pincéiről, a híres borokról, Jiblea ősrégi szőlőiről, amelyek a burzsoázia idején elseny védték, eltűntek és most újra régi színeikben pompáznak. A dombokon kőolajszondák vegyülnek az újjászületett szőlők zöldjébe, és ezekről a dombokról gyárak, modern lakónegyedek festői panorámája zárul a szemlélő elé. Két évtizeddel ezelőtt errefelé csak viskók rogyadoztak a poros utak mentén, nem volt egyéb, mint a kavicsos, terméketlen , semmi. A huszadik századból örököltük ezt is, és a mi huszadik századunkban leheltünk lelket az elfelejtett városokba és falvakba, az élettelen földekbe, így nőnek és terjednek az ország területén a fejlődő élet virágzó nyomai. Büszke érzéssel nézi ezt a seregszemlét a párt vezette győztes, sereg — a dolgozó nép — amely megteremtette a mi huszadik századunkat. A JÖVŐ ÉVI TERVSZÁMOK MEGVITATÁSA IPARÁGI SZINTEN Kőolajkitermelők tapasztalatcseréje Az 1965. évi tervszámok megvitatásakor a Ploiesti tartományi fúró- és szondatelepek dolgozói mélyrehatóan elemezték az esztendő eddig eltelt időszakában elért eredményeket, valamint az 1965 év folyamán rájuk háruló újabb feladatokat. A vita során széleskörű tapasztalatcsere bontakozott ki. A szocialista versenyben élenjáró szakmunkások, mérnökök, kutatók ismertették az évek során gyűjtött tapasztalataikat, új műszaki-szervezési intézkedéseket javasoltak és dolgoztak ki az idei terv minden mutatószámának maradéktalan és határidőre szóló teljesítésére, valamint azoknak a feltételeknek megteremtésére, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az 1965. évi tervet az új esztendő első napjától kezdve ütemesen valóra válthassák. A Munkaközösségünk — mondotta — Aurel Moisescu mérnök, a ropreni fúrórészleg vezetője az idén a tervelőírásokhoz viszonyítva 17-20 százalékkal növelte a fúrás sebességét Számos szondát a határidő előtt 5-10 nappal fúrtunk le és adtunk át a termelésnek. A szorgalmas szondamunkások, brigádvezetők és mérnökök mind szélesebb körben tanulmányozták és alkalmazták a turbinafúrás módszereit, s szem előtt tartva az egymáson fekvő rétegek geológiai tulajdonságait, kifogástalan karban tartották a korszerű berendezéseket. A fúrások több mint 70 százalékát turbinás módszerrel végeztük. Az eredmény ? A szondákat hamarabb átadhattuk s alacsonyabb önköltséggel dolgoztunk. A kitermelésben dolgozók közül többen felvetették hogyan lehetne felszínre hozni, újraértékesíteni a még mélyben maradt nyersolajkészleteket. Nicolae Furtune mérnök, a Bákos-i szondatelep igazgatója elmondotta, hogy ebben a munkában nagy tapasztalatra tettek szert, korszerű új technológiai eljárásokat alkalmaztak. A másodlagos kitermelési módszerekkel (víz és gáz bepréselésével a rétegbe, tágítóanyagok alkalmazásával, stb.) alacsony önköltségi áron jelentős mennyiségű nyersolaj fat sikerült kitermelniük. A módszerek kiterjesztésére megvan minden lehetőség. A szondatelep vezetősége — pártszervek irányításával és a szakszervezet támogatásával — még számos szondát készített elő ezeknek a módszereknek az alkalmazására, amelyek kiválóan alkalmasak arra, hogy az eddig rendszerint veszendőibe ment nyersolajmennyiséget is ki lehessen termelni. ( Valamennyi kitermelő telepen fontos feladat a szondák két intervenciói közötti működési idejének meghosszabbítása. Ez elsősorban az intervenciós brigádok munkájának megjavítását igényli. A tervszámok megvitatásában résztvevők kidomborították az elért megvalósításokat, ismertették tapasztalataikat és elmondották, hogy, következetességgel, a szaktudás állati adó elmélyítésével sikerült leküzdeni nem egy hibát. Kinyilvánították szilárd elhatározásukat, hogy újabb tartalékok feltárásával, a munkatermelékenység emelésével növelik az olajk termelést, ésszerűen használják ki a berendezéseket és a felszerelést szüntelenül csökkentik az egy, mólés fúrásra és az egy tonna nyersolajra eső önköltséget. A Minisztertanács Hollandia követét Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke csütörtökön protokolláris bemutatkozó kihallgatáson elnöke fogadta fogadta Joost Bernard van Rijsewijket, Hollandia követét. Az utolsó simítások és kész egy újabb iskola a fővárosi Drumul Taberet negyed tanulói részére