Előre, 1964. szeptember (18. évfolyam, 5235-5260. szám)

1964-09-16 / 5248. szám

A ROMÁN NÉPKÖZ­TARS­AS­Á­G NEPTANÁCSAINAK LAPJA XVIII. évfolyam 5248 sz. 4 oldal­ára 20 báni 1964 szept. 16., szerda SOROMPÓ A GYÜMÖLCSÖSÖK VÁMSZEDŐI ELŐTT AZ ELSŐ ORSZÁGOS GYÜMÖLCSFAVÉDELMI TAPASZTALATCSERE TANULSÁGAIRÓL A Mezőgazdasági Főtanács kerté­szeti és szőlészeti osztályának kezde­ményezésére országos gyümölcsfa­védelmi tapasztalatcserét hívtak össze a Kolozs tartományi Beszterce rajonban. A találkozó a besztercei növényvédők (az ottani traktoros növényvédelmi brigádok, a növény­­védelmi központok és a védekezés­előrejelző hálózat) sikerekben gaz­dag munkájának tanulmányozását, a tapasztaltak közvetlen megismeré­sét, országos felhasználását tűzte ki céljául. Hazánk minden tartomá­nyából több mint 250 növényvédel­mi szakember (mérnökök, techniku­sok, tudományos kutatók, főiskolai és szakiskolai tanárok) vettek részt a tapasztalatcserén. A jelenlevők véleménye szerint a tapasztalatcsere, céljának megfele­lően, jelentős eredményekhez vezet majd hazánk fontosabb gyümölcs­­termesztő medencéiben. Akik már több mint 10 éve nem jártak Beszterce vidékén, nem hit­tek fülüknek, amikor a beszámolók­ból tudomást szereztek a besztercei növényvédők legnagyobb büszkesé­géről: felszámolták a kaliforniai pajzstetűt. A fiatal telepítésekben nem is engedték meghonosodni ezt a veszedelmes kártevőt, de a régi 30—40 éves termő fákon sincs évek óta „San José“. A tapasztalatcsere résztvevői hiá­ba keresték a kártevőt a besztercei állami gazdaság többezer hektáros gyümölcsöseiben, majd a zsolnai, budéki, viisoarai gyümölcsfák kö­zött, a fák kérgén, a gyümölcsökön, a hullott gyümölcsöket tartalmazó ládákban nyomát se találták a pajzs­­tetűnek. A kisebb-nagyobb százalék­ban előforduló varasodás és alma vagy szilvamoly fertőzésen kívül a gyümölcsfák teljesen egészségesek. Élénk érdeklődéssel figyelték a tapasztalatcsere részvevői a beszter­cei növényvédők magyarázatait, kér­désekkel halmozták el őket. Milyen vegyszer-keverékkel dolgoznak ? Mi­lyen rendszer szerint végzik a per­metezések nyilvántartását, ellenőr­zését ? Mi a magyarázata, hogy a traktoristák vagy gyalogos permete­zők olyan alaposan ismerik a tere­pet, ahol dolgoznak ? Mi a vélemé­nyük az egyes gyümölcsfajták vegy­szerbeíró képességéről ? Az érdeklődők minden kérdésre szakszerű választ kaptak, ami eleve híven bizonyítja, hogy a Kolozs tar­tományi mezőgazdasági tanács ve­zetősége, a növényvédelmi szakem­berek nagy súlyt fektettek a szak­mai továbbképzés megszervezésére. Tartományi és rajoni viszonylatban, évente többször is szakmai oktatá­son vettek részt a növényvédő bri­gádok vezetői és tagjai, a növény­­védelmi központok dolgozói, az ál­lami és kollektív gazdaságok brigá­­dosai és csoportfelelősei. Rajonon­­ként havonta egyszer a rajonszék­­helyen terv alapján egy-egy idő­szerű kérdést önálló dolgozatként olvas fel az erre kijelölt növény­­védelmi központ felelőse. Az ezt követő vitában mindenki részt vesz és a tanulságokat a tartományi nö­vényvédelmi kollektíva kiküldötte vonja le, megadva a szükséges útba­igazításokat. Ami a vegyszer-keve­rékeket illeti, annak receptjét — mely 1—3 féle ismert növényvédő­szer adagolásából áll — az előre­jelző állomás felelőse, Vonica Ilie mérnök, a besztercei kísérleti állo­más növényvédelmi laboratóriumá­nak vezetője állítja össze és közli írásban a besztercei permetezőkkel. Az egyidőben kezelhető betegségek és rovarkártevők ellen használt per­i­metlékeverékek idő, munkaerő és­­ pénzráfordítás, a permetléhez szük­séges víz megtakarítását jelentik. Természetesen figyelemmel kell len­­­­ni a keveréket összetevő szerek­­ kompatibilitására (összeférhetőségé­­­­re), valamint az egyes gyümölcs­­i fajok és fajták érzékenységére. (Az­­ eddigi tapasztalatok szerint legérzé­­­­kenyebbek a Gustav és Jonathan almafajták). Ezzel a módszerrel pél­dául az idén 9 kártevő és betegség ellen szükséges 16 permetezés he­lyett mindössze 8 alkalommal kel­­l lett felvonultatni a permetező egye­s­ségeket. A helyszínen végzett szá­mítások szerint, csupán az alma­­s­zarasodás elleni védekezés ilymó­­­­dan való alkalmazásával a rajonban­­ nyilvántartott 800 000 almafánál mintegy 1,5 millió lejt lehet meg­takarítani évente. A besztercei növényvédők a terep­­viszonyoknak megfelelően minden 8 traktoros­ permetezőből álló nö­vényvédő brigád mellé 6—8 házi vagy taligás gépet állítanak, melyek oda is eljuttatják a permetlevet, ahova a traktor nem tud behatolni. A permetező egységek évek óta ugyanazzal a személyzettel dolgoz­nak és munkájuk színhelye sem változik, így például a szigmiri traktoros brigád, amely Gonza Teo­dor növényvédelmi technikus veze­tésével dolgozik, már negyedik éve permetezi ugyanazokat a fákat. Minden egyes parcelláról külön permetezési nyilvántartási lapot ve­zetnek, amelyen feltüntetik a mun­kálatokat jellemző fontosabb adato­kat. A kezeléseket az előrejelzés által megadott határidőben (6—8 nap alatt) végzik el és betartják an­nak naptári időpontját — a kezdés és befejezés napját is. Lényeges, hogy mindig ugyanazon a helyen kezdik a permetezést. A tartományi és rajoni szervek intézkedései folytán a növényvédel­mi brigádokban foglalkoztatott 108 traktor, — ha nincs növényvédelmi tennivalója, segítséget nyújt a szán­­tásban-vetésben is —, de azonnal rátér a permetezésre, ha az előre­jelző állomás erre felhívja őket. A megfelelően szervezett, szak­szerű növényvédelmi munka ered­ményeképpen évről évre javul a ter­més minősége s jobbak az értékesí­tési lehetőségek, (2000 vagon a ra­jon gyümölcstermése). Míg 1959-ben, a rendszeres permetezések megkez­désének első évében a rajonban va­gononként 7000 lej felvásárlási árat állapítottak meg az állami szervek, úgy a minőség javulása folytán 1961-ben már 12 350 lejért, 1963-ban pedig 20 000 lejért vették át vago­nonként az egyre javuló minőségű árut. Népgazdasági szempontból kü­lönösen nagy jelentőségű ez a tény, hiszen a Fructexport küldöttének szavai szerint, a jó minőségű Kolozs tartományból származó gyümölcs­áru számottevően hozzájárult, hogy új, igényes külföldi piacokon is si­kert arasson a romániai alma. A tereplátogatás után a részvevők felszólalásaikban levonták a főbb tanulságokat, rámutattak egyes hiá­nyosságokra, melyek a munkavéde­lem, a gépek karbantartása, egyes kártevők elleni küzdelem elhanya­golása terén még léteznek. Az első országos növényvédelmi tapasztalatcsere hasznos volt, mind a vendéglátók, mind pedig más tar­tománybeli szaktársaik számára. STERN JÁNOS agrármérnök, a Mezőgazdasági Főtanács Kolozs tartományi növényvédelmi felügyelője . Világ proletárjai egyesüljetek ! Aly Sabry, az EAK miniszterelnöke átutazott Bukaresten Szeptember 15-én útban Moszkva felé Aly Sabry, az Egyesült Arab Köztársaság miniszterelnöke, Abdel Mohsen Abu El Nor, helyettes mi­niszterelnök kíséretében Bukarest­ben megszakította az útját. Ugyan­ezen a repülőgépen utazik V. Jero­­fejev, a Szovjetunió kairói nagy­követe. A repülőtéren Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke, Gheorghe Gaston Marin és Gogu Rádulescu, a minisztertanács alel­­nökei, Victor Ionescu külkereske­delmi miniszter, Gheorghe Radoi gépgyártóipari miniszter, Mircea Maliba helyettes külügyminiszter, egyes minisztériumok vezetőségi tagjai valamint más hivatalos sze­mélyek köszöntötték a magas rangú vendégeket. Jelen volt dr. Sedky Aziz, az EAK helyettes miniszterelnöke az orszá­gunkban látogatást tett kormány­­küldöttség vezetője, valamint Moha­med Fahmy Hamad, az EAK buka­resti nagykövete és a nagykövetség több tagja. Ion Gheorghe Maurer, a Román NK Minisztertanácsának elnöke és Aly Sabru, az EAK miniszterelnöke szívélyesen elbeszélgetett. Ugyanezzel a repülőgéppel uta­zott el országunkból az EAK kor­mányküldöttsége is, amely megkö­tötte a Román NK és az EAK gazdasági és műszaki együttműkö­dési egyezményét. ★ A repülőgépről Aly Sabry, az Egyesült Arab Köztársaság minisz­terelnöke táviratot intézett Ion Gheorghe Maurerhez, az RNK Mi­nisztertanácsának elnökéhez, s eb­ben meleg köszönetet mond a szí­vélyes fogadtatásért, amelyben ha­zánkon átutaztában részesült. AZ 1965 ÖS ÉV TERVSZÁMAINAK MEGVITATÁSA IPARÁGI SZINTEN Megvannak a több és jobb munka tartalékai (Munkatársunktól). — Krisána tar­tomány évről-évre fejlődő iparának egységei közül három tartozik a gép­­gyártási iparághoz: a nagyváradi Infratirea szerszámgépgyár, az Épü­­letlakatos-árugyár, valamint a Dr. Petru Groza városi bányafelszerelé­seket gyártó és javító vállalat. A szerszámgépgyár neve, védjegye nemcsak az országban, de annak ha­tárain túl is ismeretes, gyártmányai eddig 35 országba jutottak el. Alap­termékein kívül a nagyváradi Épü­­letlakatos­ árugyár fontos alkatrésze­ket készít az aradi vagongyárból ki­kerülő vasúti kocsikhoz, a brassói te­herautógyár Carpati védjegyű gép­­kocsiaihoz. E három vállalat jövő évi tervének kérdéseit nemrég ele­mezték, vitatták meg iparági szinten. A gyűlés részvevői — a Gépgyártó­ipari Minisztérium, az Állami Terv­bizottság megbízottai, párt- és álla­mi aktivisták, a három gyár vezetői — elemezték ez alkalommal az év hét hónapjában elért eredményeket. Ki­tűnt, hogy a tartomány gépipari vál­lalatai becsülettel eleget tettek terv­feladataiknak, túlszárnyalták azokat és helyes összhangot alakítottak, ki az előirányzat alapvető mutatószá­mai között. A szerszámgépgyár 1,2, a Petru Groza városi vállalat 2,97, az Épületlakatos-árugyár pedig 8,4 szá­zalékkal tetézte meg előirányzatát. Hasonlóképpen jól alakult az áru­termelési terv, valamint a munka­termelékenység fokozásával kapcso­latos feladatok teljesítése is. Külö­nösen jelentős lépést tett előre a szerszámgépgyár. Az eredmények mellett természe­tesen elemezték a vállalatok hibáit is. A szerszámgépgyár és a Petru Groza városi vállalat részben adós maradt a választék bővítésével. Nem számolták fel teljesen a terven fe­lüli készleteket sem. A vitából az is kiviláglott, hogy minden lehetőség megvan a hibák kiküszöbölésére, az idei feladatok maradéktalan teljesí­tésére. Szóba került, mit kell tenni a termelést gátló körülmények elhárí­tásáért. A szerszámgépgyárban meg kell javítani a szerszámokkal, készü­lékekkel és ellenőrző műszerekkel való ellátottságot, amely a jó minő­ségű munka elengedhetetlen feltéte­le. Több gondot igényel az is, hogy az emberekben tudatosítsák a tech­nológiai folyamat betartásának fon­tosságát, különösképpen az öntödé­ben. A bányafelszereléseket gyártó vállalatnál a csillekészítést kell tö­kéletesíteni a szükséges szerszámok, készülékek, ellenőrző műszerek be­szerzése, biztosítása révén. A három vállalat jövő évi terv­mutatószámai, amelyek megnöveke­dett feladatokat rónak a munkakö­zösségekre, a lehetőségek körülte­kintő felismerésének eredményei, te­hát reálisak, és ösztönző jellegűek. Ezt állapították meg és hangsúlyoz­ták valamennyien. A tervjavaslat szerint 1965-ben a szerszámgépgyár össztermelése 5,7, a Petru Groza vá­rosi vállalaté 15,7, az Épületlakatos­­árugyáré pedig 16 százalékkal növe­kedik. Ezeket a feladatokat a mun­kaközösségek lényegesen megválto­zott feltételek között teljesítik majd. Számottevően megjavul a műszaki ellátottság. A szerszámgépgyár pél­dául már ebben az évben mintegy 2 800 000 lej értékben kap új beren­dezést, amely jelentékenyen hozzájá­rul a teljesítmények fokozásához, a precizitás növeléséhez. Számbavették az ülésen azokat a lehetőségeket, belső erőforrásokat is, amelyeknek feltárása és hasznosítása elengedhe­tetlenül szükséges a jövő évi tenni­valók teljesítéséhez. A gyűlés részvevői hangsúlyozták, hogy a jövő évi sikerek nagymérték­ben függnek az idei terv teljesítésé­től a jó műszaki-szervezési előké­születektől. Valamennyi felszólaló így Constantin Ionescu mérnök a szerszámgépgyár igazgatója és Ács József az Épületlakatos-árugyár igazgatója a három ipari egység munkásai, technikusai és mérnökei nevében vállalták, hogy mindent megtesznek a megnövekedett felada­tok teljesítéséért. GY. SZABÓ GYULA Tárcsáznak a priseacai (Arges tartomány) kollektív gazdaság szántóföldjein. Ion Dragut és Ion Neacsu trak­toristák két nap alatt 200 hektár szántót készítettek elő vetésre Becsengettek az új tanévre zárt kapukkal, szeretettel... Ezen a szeptembe­ri reggelen mintha egész nagy Buka­rest így köszöntött volna : Jó reggelt, is­kola ! Mintha ezt mondogatták volna az utcák, amelye­ken itt is, ott is gyermekek, és kísé­rőik, a szülök a sze­retet szimbólumával, virággal siettek az iskolába... S míg villamosunk a kissé emelkedő úton sza­­porázott, arra gon­doltam, hogy való­jában sokkal több iskola van ebben a városban, mint a­­mennyiről eddig tu­­­­domásom volt ; lega­­­­lább fél tucatot ma­gunk mögött hagyo­t­tunk a Drumul Seriín,­­ és mindenik csáb­­­bított, hogy száll- j junk már le, kuk­kantsunk be egy­­ pillanatra. Ám fény­képész kollégám I bíztatott: várjunk még I türelemmel egy-két megállót, mert az az­­ új középiskola, aho­­■ vá ő elkalauzol, az­­ minden másnál ér­­­­demesebb a meg­­­­írásra ... I ... Megérkezünk az iskolához: 36-os szá­mú középiskola. Mo­dern épület, széles ablakokkal, kelle­mes udvarral. Mesz­­sziről szemünkbe öt­­lik a hagyományos köszöntés : Bi­ne aji venit !... Persze, ez nekik szól elsősorban, akik majd egész éven át nap mint nap betérnek ezen a kapun. De ez, az első nap, egész évben emlékezetes marad számukra. Az igazgató ott áll a kapuban, s amikor nyolcat jelez az óra, ő nyitja meg az ünnepséget. Virág, mindenütt virág — a kicsik az első sorban megilletődve néznek az igazgató bácsira, s mögöttük a nagyok, akik ugyancsak hajlamo­sak a vidámságra, szintén elkomo­lyodnak. Kiválik közülük egy ma­gas, barna lány, és az IMSZ-szerve­­zet nevében köszönti társait és ta­nárait. De eljött Victor Costoi első éves filológus is ; itt, az akkor va­donatúj iskolában kezdte el közép­iskolai tanulmányait ezelőtt öt év­vel, s most a tavaly érettségizettek nevében mond köszönetet az alma maternek. Majd egyenruhás férfi emelkedik szólásra — a szülők ne­vében Idlean Ilarion ezredes üd­vözli a gyermekeket és tanítóikat, ő is megilletődik ezekben a pilla­natokban, a kemény katonaember — dehát nem szégyen ilyenkor a megilletődés !... Csoportokra oszlik a gyermekse­reg, mindenkit vár az osztálya. Az elsősöknek bent az osztályban Con­stanta Teodorescu kitüntetett tanár­nő a tankönyv szeretetéről, a tudás hatalmáról mesél kedves hangon. Közben még egy meglepetés vár rám : fényképész kollégám odasúg­­ja : „Látja-e ott azt a szemüveges kislányt ? Az én első osztályos le­ánykám" ... Összenézünk. Most már értem, miért akart feltétlenül ide jönni. Igazat adok neki. Valóban érdekes riporttéma ez az iskola, de nem azért, mintha szebb és jobb lenne többi bukaresti társánál, ha­nem éppen, mert­­ általánosan jellemző. Itt, Bukarest külvárosá­ban új iskola épült, mint ahogy rengeteg új iskola épült az utóbbi évek során Grivicán vagy Giuleș­­ten, a Drumul Taberei-en vagy az Olteniței-en, a neonfényes modern új negyedekben. És mert ez az is­kola is éppen olyan szeretettel, zárt kapukkal fogadja tanulóit, mint az ország sok ezer más iskolája. B. S. Útban az iskola felé (Takács László felvétele) Pályakezdet Igazi tanárnő arc: szép ko­moly homlok a sima barna haj alatt, s nagy fényes szempár, mosolyosan meleg. Ez Don Ve­ronica. Tegnap még tanárjelölt, ma reggel a becsengetés­e óta vegytan-fizika szakos tanár a brassói 7-es számú nyolcosztá­lyos iskolában. Mielőtt fellépne a katedrára, szeretnék egy dió­­héjnyi életrajzot tőle, s mégin­­kább kiváncsi volnék szándékai­ra.— Brassói vagyok — kezdi, cso­dálkozva azon, hogy őt az újdon­sült tanárt választja interjú­­alanynak az újságíró. Amikor itt, Brassóban megnyílt a tanárképző főiskola, vágyakozva néztem a gyönyörű új épületet, bár én is a padjaiban tanulhatnék! A ma­ma azt mondta: „Ha nagyon jól tanulsz, talán bejuthatsz.“ Mama aggodalmaskodó volt... özvegy­­asszony. .. Én nem is emlékszem az apámra, egészen kicsi voltam még, amikor elesett a háború­ban... Igyekeztem jól, nagyon jót tanulni, mert nekem kicsi ko­rom óta az az egyetlen nagy ál­mom, hogy pedagógus legyek. Mi­kor iskolásan játszottam az ud­varbeli gyermekekkel mindig én voltam a tanító néni. Egyszóval minden osztályt tízessel végeztem. És a tanárképzőben sikerült meg­szereznem a népköztársasági ösz­töndíjat. Mivel az államvizsgám is 9,85-re sikerült, magam választ­hattam meg a kinevezésem he­lyét. Szülővárosomat, Brassót vá­lasztottam. Nagy öröm volt, ami­kor megtudtam, hogy a Vörös Zászló munkásvárosnak ebbe a szép új iskolájába kerülök. Ta­nár aligha kívánhatna jobb pá­lyakezdetet magának, mint ami i­­lyen nekem jutott. — Milyen külön tanterve van ?, Megérti a kérdést. — Azt akarom, hogy mind a 200 növendékem megszeresse a vegytant és a fizikát, amely fon­tos tudománya korunknak. Alap­ismeretei elsajátításának igen­igen nagy hasznát látják majd ifjaink munkájukban és min­dennapi életükben. Ez a tanter­vem, plusz minden tudásommal segíteni diákjaim tehetségének és képességeinek kibontakozását, mert hátha éppen az én osztá­lyomban ül a holnap egyik nagy fizikusa. — Kedves Dan Veronica, kí­vánom, hogy épp úgy mint min­den nagy és szép álma eddig, ez is teljesüljön tanári pályáján! SIPOS andrás NYOLCADIKOSOK (Munkatársunktól). — A hagyományos szokások mindig egyformán ismétlődnek, de csak lát­szatra, mert minden ismétlésnek van valami, nem mindig hivalkodó új árnyalata, színe, íze, így van ez az iskolakezdéssel is. Minden év valami újjal gazdagítja. Nagyvárad legna­gyobb, legnépesebb iskolájában, a Lenin téri iskolában is ez jut az em­ber eszébe. Az idén 1360 tanulót ír­tak be, 150-nel többet mint az 1963—64-es tanévben. Negyvenhat osztályban 25 tanító és 37 szaktanár oktatja, neveli a kisdiákokat. Elcsendesedik a zaj. Az udvaron a feldíszített asztal körül, amelyre hangszórót és mikrofont is helyeztek, hatalmas gyűrű alakul a gyermekek­­­ből, szülőkből. Megkezdődik az év­nyitó hagyományos műsora : rövid köszöntők az iskolaigazgatóság, a szülőbizottság, a pionírok részéről. Majd a negyedikesek virágot nyúj­tanak át az újonc elsősöknek, akiket kézenfogva vezettek ide az édes­apák, édesanyák. Szép mozzanata ez az évnyitónak. Kifejezésre jut ben­ne,­ hogy az elsősök ma is a nap ün­­nepeltjei, mint eddig minden szep­tember közepén. De mellettük egy­úttal másoknak is szól a köszöntő..! Azoknak, akik tavaly a hetedik osz­tály elvégzése után nem vettek bú­csút az iskolától — a nyolcadikosok­nak, íme, ez is új színnel gazdagítja az idei indulást. Ebben az iskolában 150 tanulóval több kezdi meg a tan­évet, mint tavaly ugyanezen a na­pon. Többségük — 139 — nyolcadi­kos. Ők szaporították meg a diákse­reg számát, így történt az ország va­lamennyi általános iskolájában. Nyolcadikosok... Tavaly még a kö­zépiskolában volt a nyolcadik osz­tály, tavaly még nem volt általános és kötelező. Most lekerült az előtte lévő hét osztály kategóriájába, hogy így felemelkedhessek az oktatás és a tudás mércéje. Az általános és kö­telező oktatáshoz csatlakozott nyol­cadik osztálynak szimbolikus értel­me is lehet: igényeink, tudásszomjunk szüntelen növekedését példázza. Né­hány évvel ezelőtt a tanuló ifjúságról való gondoskodásnak szép gyakorlati megnyilvánulását ünnepelték az ál­ (Folytatása a 2. oldalon) IDŐJÁRÁS A Központi Meteorológiai Intézet közli szeptember 15-én este: Szép, meleg idő, jobbára derült ég­boltozat, enyhe déli szél, emelkedő hőmérséklet várható. Hőmérsékleti értékek nappal 20 és 30 fok, éjjel 7 és 17 fok között. A következő három napra meleg és aránylag szép idő, változó felhő­zet, nyugaton és északnyugaton erő­sebb felhősödés, több helyen eső várható. Enyhe szél, kezdetben alig változó, majd némileg csökkenő hő­mérséklet. Hasznos javaslatok a jövő évi bő termés biztosítására (Munkatársunktól).­­ A Brassó tartományi mezőgazdasági tanács e héten megtartott plenáris ülése je­lentőségére nézve jóval túlhaladta a szokásos értekezletekét. A kétnapos ülésen ugyanis a jövő esztendő te­endőiről volt szó a kollektív gazda­ságok elnökeivel, agrármérnökeivel, párttitkáraival és a rajoni mezőgaz­dasági tanács szakembereivel. A jövő évi mutatószámokat valamint a megvalósításokhoz szükséges intéz­kedésekről szóló jelentést Gheorghe Dragomir elvtárs, az RMP Brassó tartományi bizottságának titkára, a tartományi mezőgazdasági tanács el­nöke terjesztette a jelenlévők elé. A jelentés megállapította, hogy a kollektív gazdaságok ebben az év­ben mindenütt jó termést értek el. A kalászosok hozama csakúgy mint a cukorrépa és a burgonya most beta­karításra kerülő termése jóval meg­haladta a múlt évit. Több rajonból 18—20 000 kilós hektáronkénti cu­korrépa termést jelentettek szemben a terv megszabta 16 000 kilóval. Sok helyen ennél is jóval magasabbra becsülik az átlagot. Az időjárás eb­ben az évben sem kényeztette el a kollektivistákat, egyes időszakok túl esősek voltak, mások igen szárazak. Ha tehát a termés jó ez azt bizo­nyítja, hogy a kollektív gazdaságok dolgozói idejében és szakértelemmel végezték el a szántóföldi munkákat és munkájukat több gépi erő segítet­te. A tudományos nagyüzemi gazdál­kodásban szerzett tapasztalat alap­vető tényezője a jövő esztendei fela­datok teljesítésének. 1965-ben a tar­tomány kollektív gazdaságaitól ke­vesebb búzát és kukoricát vár az ál­lami központosított alap , mint az előző években, ezzel szemben na­gyobb mennyiségű burgonyára, cu­korrépára, árpára, sörárpára, ken­derre, lenre, borszőlőre és gyapjúra kell szerződést kötniük, minthogy az utóbbi kultúrnövények termesztésé­nek kiválóan megfelelnek a helyi éghajlati és talajviszonyok. A terv­­javaslat ajánlja a szőlő- és gyü­mölcstermés növelését, a jelenlegi gyümölcsösök és szőlősök hozamá­nak fokozásával és újabb te­rületek beültetésével. Jövőre 672 hektár új gyümölcsöst és 350 hektár új szőlőtelepítményt kell létesíteni. Ezek előkészületeit már az ősz folyamán meg kell kezdeni. Ki kell ásni a gödröket, elültetni a fa­csemetéket. Az előirányzat szerint a Brassó tartományi kollektív gazda­ságoknak 8000 tonna búzát, 8900 ton­na árpát és sörárpát, 900 tonna sze­mes főzelékfélét, 280 000 tonna cu­korrépát, 18 000 tonna cikóriát, 3500 tonna kendert, 14 400 tonna lent, 211 000 tonna burgonyát, 2300 tonna szőlőt és bort, 5000 tonna gyümöl­csöt kell leszerződniük jövőre az ál­lammal. A jó terméshozamok bizto­sítása céljából az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a trágya össze­gyűjtésére, a termőtalaj megfelelő trágyázására és gondoskodni kell jó­minőségű, a tartományi viszonyok­nak megfelelő vetőmag fajtákról. Ezeket a szempontokat már most az ősszel érvényre kell juttatni. Az állatállomány tartományi vi­szonylatban az elmúlt hét hónap alatt minden fajtából gyarapodott, kivéve a tehénállományt, amely még mindig nem érte el azt a létszámot, amelyet a lehetőségek megengedné­nek. A tartomány kollektív gazda­ságai 190 000 hektár legelővel és 129 000 hektár természetes kaszáló­val rendelkeznek. Ez a hatalmas te­rület jó gondozással, a mostani ál­latállománynál jóval több számosál­lat eltartását biztosíthatja. A kaszá­lók, legelők tisztítása, karbantart­­ása bokortalanítása és feljaví­tása elsőrendű kötelességként áll a kollektív gazdaságok vezetőtanácsai előtt. Az idén növekedett a nyári szállások száma és kiterjedt a szaka­szos legeltetés alkalmazása is. Az Ágota rajoni Pelisoron és Bürkösön, a Segesvár rajoni Holdvilágon, Er­­keden, a Sepsi rajoni Botfaluban, Földváron s még számos helyen a tejtermelés növekedése dicséri az ésszerű legeltetést, amelyet jövőre valamennyi kollektív gazdaság lege­lőjére ki kell terjeszteni. Az idei szé­natermésre nem panaszkodhatnak az állattenyésztők. Bőséges a sarjúter­­més is. Jövőre új erő- és munkagépekkel növekszik a gép- és traktorállomá­sok gépparkja. Többek között 380 traktorral, 150 gabonabetakarító kombájnnal, 380 csillagkoronával, 140 tárcsásboronával, 60 kapálógép­pel, 50 kukoricavetőgéppel, 20 silózó kombájnnal és 100 traktorvontatású pótkocsival. A plenáris ülés részvevői hozzá­szólásaikban kifejezték egyetértésü­ket az 1965. évi javaslatokkal és kollektívájuk nevében ígéretet tettek azok teljesítésére. Több hasznos ja­vaslattal álltak elő a jövő mező­­gazdasági év sikerének megalapozá­sára vonatkozóan. A plenáris ülés intézkedési tervet fogadott el az őszi mezőgazdasági munkák megfelelő körülmények között történő gyors elvégzése érdekében.

Next