Előre, 1964. december (18. évfolyam, 5313-5339. szám)
1964-12-03 / 5315. szám
MÉRNÖK A KATEDRÁN Eltekintve a makacsabb természetű maradiság kirívó eseteitől, a kényelmesség és közömbösség még itt-ott szórványosan megnyilvánuló jelenségeitől, ma már aligha akad kollektivista, aki elzárkózna a tudás elől, aki ne látná, hogy a szocialista mezőgazdaság feltételei között fabatkát sem ér az egykori kisparcellákon alkalmazott gazdatudomány, ne érezné nélkülözhetetlen szükségét a magasabbrendű szakmai műveltségnek, ne vágyna annak birtoklására. A tudatosodás, szellemi fejlődés olyan fokán áll a mostani falu, amikoris egyre inkább erősebb égőt kell csavarni a világosságot szolgáltató reflektorokba... Azon túlmenően, hogy mohó a műszaki ismeretek iránti tudásszomj, mind nagyobb igényt támaszt a szakoktatás felé irányuló közérdeklődés. Most, amikor az új mezőgazdasági tanév megnyitása után felsőképzettségű műszaki kádereink lektori minőségben ismét katedrára léptek mindenekelőtt ezt a lényeges követelményt tartsák szem előtt. Azzal a tudattal és meggyőződéssel álljanak a tömegek elé, hogy a tanulási folyamat sikere elsősorban az ő munkájuktól, helytállásuktól és felelősségérzetüktől függ. Agronómus, zootechnikus, állatorvos — mindenekelőtt műszaki káderek. A mezőn és az állattenyésztő telepeken zajló termelési folyamatok irányítói ők, télen azonban tevékenységi területük jobbára áttevődik a szakmai körökbe. Itt pedig már nem elég csupán a mesterségbeli tudás ! A szervezett tanulási forma bizonyos fokú tanári minősítést is követel tőlük. Egyrészt büszkeség viselni ezt a nevelői rangot, amely az öntudatos lektor számára nem jelent tehertételt, jelent viszont több munkát, nagyobb önképzést, tanulást. Hisz az oktatói mesterségnek is — akár a mérnökinek — megvannak a maga titkai, fortélyai, amelyeknek elsajátításával szembe kell nézni, ahhoz, hogy a lektor munkáját siker koronázza. A mezőgazdasági szakoktatás több éves tapasztalatával rendelkezünk, s példák tucatjaival kimutatható, hogy még azok a szakkörök is, amelyeknek kiváló szakember a vezetője, csak részleges eredményeket érnek el, ha az illető lektor a legelemibb pedagógiai ismeretekkel és gyakorlattal sem rendelkezik. A szakoktatás beindulásának kezdetén vagyunk, amikoris a hasonló tanulságok megszületésével csakis jó szolgálatot tehetünk annak az ügynek, amelynek sikeréért fáradozunk. Maguk a szakemberek, a lektorok egyénileg is sokat tehetnek pedagógiai ismeretük bővítésére. Falvaink könyvtáraiban az ilyen természetű szakdokumentációban sincs hiány, nem beszélve a tanügyi káderekről, akik akár szervezett, akár más formában is segítséget nyújthatnak. A rajoni mezőgazdasági tanácsok gyakorlatában általánossá vált a lektorok felkészítésének megszervezése, s ez alkalommal szinte már törvényszerű a mintaelőadások bemutatása, a legjobb előadók módszereinek népszerűsítése. Szórványosan a múlt évben is akadtak lektorok közötti tapasztalatcserék egyes rajonokban. Jó volna általánosítani ezeket ebben az évben. Mindenekelőtt a rajoni mezőgazdasági tanácsok gondoskodjanak erről. Nyilvánvaló, hogy a szakelőadó munkája akkor javul, ér el magasabb minőségi fokot, ha lehetősége van az elmondottak gyakorlati alátámasztására. Gondolunk itt elsősorban az ismeretátadást lényegesen megkönnyítő szemléltető anyagok és kellékek beszerzésére. Nem fogadható el például az olyanszerű viszonyulás a dolgokhoz, mint amilyent Detta rajonban, tapasztaltunk az idén. Minden dicséret a Detta rajoni mezőgazdasági tanácsé azért, hogy idejében és alaposan megszervezte a szakoktatást, egészében véve nagy figyelmességet tanúsítottak a téli tanulás iránt, ami viszont a szemléltető dokumentumfilmek sorsát illeti, erről nemigen tudnak. „Nem a mi hatáskörünkbe tartozik“. Az ilyenszerű felfogás még akkor sem indokolt, ha a tartományi filmvállalattól beszerzendő szemléltető filmdokumentáció kultúrvonalon történik. Hiszen mezőgazdasági filmekről van szó, a mezőgazdasági szakkörökről, arról, hogy miként növeljük a szakmai tanulás hatékonyságát. S végeredményben mi más tartozik akkor a mezőgazdasági tanács hatáskörébe, ha nem a mezőgazdaság ? ! Ugyancsak zavarják a munkát az olyan fonákságok, mint például az, hogy a Mezőgazdasági Főtanács ajánlásainak ellentmondó szemléltető táblákat is nyomtatunk s azokat szétosztjuk a szakkörökbe. Ilyen jelenségre hívta fel a figyelmet Sántha József a bögözi (Udvarhely rajon) kollektív gazdaság mérnöke. A szemléltető anyagok hiánya, a lektorok pedagógiai felkészületlensége csakis formalizmushoz vezet a szakoktatásban. Ilyen esetekben döcögve megy a kör, nehezen lehet összehozni, s leginkább bóbiskolás folyik az előadásokon, nem tanulás. A bócsai (Bánát tartomány) kollektív gazdaságban voltunk szemtanúi egy ilyen tanulóestnek. Az előadó végig egy helyben ülve, unottan és monoton hangon adta elő az előírt leckét. Szemléltető ábrát nem használt s a lecke végén a kérdésekre is „foghegyről“ válaszolt. Nem a jó indulat, az akarás hiányzott belőle ! A pedagógiai szakismeretekkel volt baj. Beszélt például a jarovizációs folyamatról, de kurtán és furcsán, mintha kollegákhoz szólt volna, akik mindennel tisztában vannak. Leginkább csak a műszaki megoldások végrehajtási módszereire tért ki, anélkül, hogy a természeti jelenségek értelmezésébe is beavatta volna hallgatóságát. Az oksági összefüggések ismerete nélkül, pedig, hogyan válhat tudatos tetté egy bizonyos eljárás alkalmazása ? Műszaki „receptek“ közlésével — anélkül, hogy választ adnánk a módszert megindokló „miértekre“ — nem sokra megyünk. Mennyivel más volt például Nicolae Meza mérnök mintaelőadása tavaly a Szászváros rajoni lektor előkészítőn. Részleteiben előkészített lecketerv alapján sikerült oly alapos rendszerbe foglalva és a lényegre tapintva előadnia a legfontosabb ismereteket témájáról (a rajon almafajtáiról), hogy a hallgatók figyelmét még altatóval se lehetett volna lankasztani. S nemcsak szónoki, előadói tehetségről volt itt szó, hanem a pedagógiai követelmények alapos ismeretéről. Ugyancsak kiváló példa arra, hogy mit jelent nemcsak jó mérnöknek, hanem jó tanárnak is lenni. Bacalete Aurel a kisbecskereki (Temesvár rajon) kollektív gazdaság mérnökének lektori munkája. Ő a közvetlen tevékenység kapcsán, a kutatómunka hídján keresztül terjesztette az ismereteket a hallgatók elé olyanformán, hogy azok közösen keresték a tanult módszerek helyi alkalmazásának módjait. A tavalyi szakköri tevékenységnek például olyan helyileg előállított gépi berendezés volt a gyümölcse, amellyel lehetővé tették a nyers trágyalé használatát s ezzel 400—600 kilóval növelték az idén a kukorica hektárhozamát. A mezőgazdasági szakkörök lektorainak sokrétű és bonyolult a feladatuk a téli tanulás időszakában. Nem könnyű dolog a kollektivisták tömegeivel elsajátíttatni a fejlett tudomány legújabb vívmányait, de nem is olyan nehéz, ha teljes odaadással, szenvedéllyel dolgoznak s nem feledkeznek meg arról az alapigazságról, hogy az, aki egyszer katedrára lép ne csak jó szakember legyen, hanem éppen olyan mértékben jó tanár is. Bővítik a fővárosi villamoshálózatot A főváros több pontján nagyarányú korszerűsítési munkálatok kezdődtek a közlekedés és a közszállítás megkönnyítése, gyorsabbá tétele érdekében. A Sfinta Vineri téren és a Calerasior úton például bővítik a villamoshálózatot. Az új villamossínek lefektetését (aminek egyik munkafázisa az 1-es képünkön látható) a hálózathoz szükséges magas beton villanyoszlopok felállításával (2-es felvételünk) párhuzamosan december 15-ig befejezik (Takács László felvételei) Világ proletárjai egyesüljetek ! A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA XVIII. évfolyam 5315 sz. 4 oldal ára 20 iáni 1964 december 3., csütörtök NEMZETKÖZI ÉLET • ENSZ: Ma kezdődik az általános vita • Kongó: A felkelők megbénították a Stanleyville-i repülőteret • Saigon: A dél-vietnami hazafiak újabb sikere • peron kudarcba fúlt hazatérési kísérlete Részletes tudósítások a 4. oldalon KULCSKÉRDÉS: A MINŐSÉG Felkészültünk a nagyobb feladatokra Teljes kapacitással kiváló bútorokat Örvendetes eredményekről számolhattunk be az üzemi pártszervezet napokban lezajlott konferenciáján. Tovább javult termékeink minősége, a 10 havi átlagos termelékenység pedig 5,4 százalékkal kedvezőbb, mint a vonatkozó tervmutató. Az össztermelési mutatószámot is hasonló arányban sikerült túlteljesíteni. Gazdasági tevékenységünkről ennél is többet mond, hogy a kérdéses időszakban 4 201 000 lejjel tetéztük az előirányzott jövedelmet. Ilyen körülmények között kedvező feltételeink vannak a minőség további javítására, az 1965-re előírt nagyobb mutatószámok teljesítésére. Úgy akarjuk előkészíteni a jövő évi termelést, hogy már az első negyedévben az előirányzottnál jobb eredményeket érhessünk el. Pártunk Központi Bizottságának Irányelveit követve kulcskérdésnek tekintjük a termékek minőségének további javítását, valamint a termelékenység növelését. Hónapok óta ezek foglalkoztatják leginkább munkaközösségünket. Megbeszéltük a tennivalókat a negyedévi termelési értekezleteket; erről tárgyaltunk újból az üzemi pártszervezet konferenciáján. Az 1965-ös műszaki tervben a tennivalók zöme a minőség további javítását szolgálja. Ugyanakkor megfelelő hangsúllyal van jelen ebben a tervben a termelékenység fokozása is. Nem azért foglalkoztat bennünket különösképpen a minőség, mintha e téren egyhelyben topogtunk volna az utóbbi időben. Ellenkezőleg! Már fentebb utaltam ez évi eredményeinkre, s ezek arra engednek következtetni, hogy ha ilyen irányú erőfeszítéseinket tovább fokozzuk, újabb belső tartalékokat tárhatunk fel. Idén jobb a csövek minősége, mint tavaly — jövőre még jobbnak kell lennie. A selejt csökkent, kevesebb a „deklasszált“ — a minőség szabványnak nem teljesen megfelelő — cső. Kevesebb — de még van. Tehát a jövőben még kevesebb lehet és terveink, intézkedéseink valóraváltásával kevesebb is lesz. Hogyan foglalkoztunk az utóbbi hónapok folyamán a selejt okozóinak felszámolásával, s ezáltal a minőség javításával? Aprólékosan megszerveztük az ellenőrzést és a hibák forrását munkaszakaszonként derítettük fel. Számonkértük Leonida Ghenciu, Arsene Brusinschi s még néhány minőség-ellenőrtől, miért nem vették észre, hogy a hűtőágyakhoz több cső hibásan hengerelve érkezett.. Miután szeptemberben megerősítettük , a szakaszonkénti, minőség-ellenőrzést 0,85 százalékra csökkent a selejt (tehát most az engedélyezettnél jóval kevesebb) és 86,6 százalékban első osztályú csövet szállíthattunk. Egyre több minőség-ellenőr dolgozik azóta ugyanolyan lelkiismeretesen, szakmai hozzáértéssel, mint Dumitru Spuma, Stefan Stefanescu, Vasile Ganci s mások. A hengersorokhoz használt szerszámokat is ugyanilyen rendszeresen s tüzetesen ellenőrizzük most, mint munkaszakaszonként a készülő csöveket. Elhatároztuk, hogy az illetékes mérnökök és mesterek minden minőségi reklamációt megvitatnak a hibát elkövető munkásokkal és az illetékes mester köteles megfelelő intézkedésekkel nyomban elejét venni a hiba megismétlődésének gyártását. Teljesen új berendezésekkel, nagyrészt fiatal, kezdő szakmunkásokkal. A kezdeti nehézségeket leküzdve havonta, negyedévente eleget tettünk tervfeladatainknak. A fiatal gyár lelkes munkaközössége igyekezett mindent megtenni azért, hogy zökkenőmentesen, állandóan felfelé ívelő tervmutatókkal és minőséggel megközelítsük a teljes gyártási kapacitást, hiszen terv szerint az új esztendő első napjától kezdve az előirányzott paraméterek színvonalán kell termelnünk. A pártszervezet közvetlen irányításával az üzem szakszervezeti bizottsága egyik legfőbb feladatának tartotta a szocialista munkaverseny jó megszervezését, állandó felszínentartását. E verseny legfőbb célkitűzése az volt, hogy már kezdettől a legjobb minőségű bútorokat gyártsuk. Ilyen vonatkozásban különösen ki kell emelnünk a tapasztaltabb, szakmailag jól felkészült munkások szerepét, akik rendszeres segítségben részesítették a gyengébben dolgozó brigádokat, a fiatalabb, tapasztalatlanabb kezdő szakmunkásokat. A kezdeti nehézségekkel küzdő szakmunkások állandóan érezték a tapasztaltabb, nagyobb tuA fenti és más intézkedések mindenekelőtt a minőség további javítását szolgálják, teszik lehetővé. Ugyanakkor hozzájárulnak ahhoz, hogy évente 2000 tonnával több csövet hengereljünk és a fajlagos anyagfogyasztást tonnánként 5,6 kg-mal csökkentsük — ami mintegy 2 millió lejes megtakarítást jelent. Ez is egy része annak a többnek amit a belső erőforrások jobb kihasználásával adhatunk a következő tervévben.dással rendelkező társaik segítségét, s ez jelentős mértékben éreztette pozitív hatását termékeink minőségében. Ez a segítség annál értékesebb, mivel üzemünk műszaki színvonala objektíve megteremti a lehetőségeket a jó minőségű gyártmányok előállítására. Tehát, legfontosabb feladatunk, hogy dolgozóink hozzáértéssel hasznosítsák ezeket a lehetőségeket. A fentebb elmondottak illusztrálására néhány konkrét példára hivatkozok. A szabászati részleg nagy(Folytatása a 2. oldalon) Írta : NICOLAE MÁTÉZ mérnök, a fővárosi Republica csőgyár igazgatója Alig egy éve, hogy megkezdtük üzemünkben az első bútordarabok Irta: POP VASILE, a dési Iprofil bútorgyár pártbizottságának titkára A Republica csőgyár osztályozó részlege Jól működik a felső marógép a dési bútorgyárbant alatt Bartos ban keze 3600 tonnás teherhajót bocsátottak vízre Galacon A galaci hajógyárban szerdán vízre bocsátották a 3600 tonnás teherhajók újabb sorozatának második példányát. A gyártástechnológia javításának, a berendezések és építési módszerek műszaki színvonala emelésének eredményeként a Hajót 15 nappal határidő előtt bocsátották vízre. A hajógyár munkaközössége az ütemes építés folytán az idén önköltségcsökkentéssel csaknem 1 millió 200 000 lej terven felüli megtakarítást és több mint 2,700 000 lej jövedelmet ért el. Az első teherhajóhoz viszonyítva a mostani építéséhez 18 százalékkal kevesebb fémet használtak. Turisztikai hírek (Munkatársunktól) A fővárosi Victoriei úti turisztikai hivatal ezekben a napokban nagyon mozgalmas életet él. Ismét gyarapodott a téli ünnepek kirándulási lajstroma. Milyen újabb kirándulásokat hirdetnek most ? Elsősorban Predeal, Szinaja, Busteni és környéke útiránnyal szerveznek külön-külön újabb 5—6 kirándulást (valamennyi 4 napos, december 31-től január 3- ig tart.) Említsünk meg ezek közül egyet-kettőt. Érdekes az útiterve az egyik szinajai kirándulásnak: az elszállásolás villákban történik. A szilveszteri vacsorát és táncmulatságot pedig a Fiatra Arsa nevű menedékházban rendezik meg. Igen nagy az érdeklődés a Caliminesti-i, a felsőtömösi és tusnádi üdülőkbe irányított turista utak iránt is. Milyen érdekesnek ígérkező kirándulásokra jelentkezhetnek ezen a héten a fővárosiak és a környékbeli lakosok ? Figyelemre méltó a Fogarasi havasokba tervezett 9 napos út. Érdekes a 8 napos Bucegi-i kirándulás is. Ezeken kívül fel lehet még iratkozni a Tusnádra, Predeálra és Szinajára szervezett 6—6 napos turista utakra. BÁNYÁSZ TELJESÍTMÉNY Az ország legfiatalabb szénipari medencéjében — Motru — 100 méteres fronton havi 50 méteres előhajtási sebességet értek el. Ilyen teljesítményre nem volt példa hazánkban. A rekordot a kommunista Ion Nasta brigádja érte el. Ez az eredmény elsősorban a kiváló műszaki felszerelésnek tulajdonítható. A bányákat ellátták nagy termelékenységű gépekkel és berendezésekkel , kombájnokkal szállítószalagokkal stb. A nagy termelékenységhez hozzájárult a fejlett dúcolási módszerek alkalmazása is (hidraulikus fémoszlopok és csőgerendák használata, amelyek könynyebben és gyorsabban kezelhetők). A nagy előhajtású sebesség eredményeként a horoszi bánya 40 nappal határidő előtt teljesítette évi tervét. A Motru bányamedencében ez ideig mintegy 300 000 tonna szenet termeltek előirányzaton felül. 30 fele hengerelt árut gyárt a két bánáti kohászati vállalat A Resicai Kohászati Kombinát és az Otelul Rosu üzemek hengerészei újfajta, kiváló minőségű hengerelt árut bocsátottak a gépgyárak rendelkezésére. Ezek között vannak az emelődaru-alkatrészként szolgáló lemezek, vegyipari rendeltetésű szögacélok, különböző hengerelt szelvények, a mezőgazdasági gépgyáraknak szállított horganyzott szalagok, a nagy tartályok építésére alkalmas különböző méretű acélszalagok és lemezek. A két nagy bánáti kohászati vállalat csaknem 30 féle hengerelt árut gyárt több mint 3000 típusban az ország valamennyi gépgyára számára. Nádaratás a Duna-detákn A deltas nádarató munkások eddig 100 000 torma nádat takarítottak be, ami az 1964—1965. évi terv csaknem egyharmada. A kiemelkedő eredmény a megfelelő előkészületeknek, korszerű berendezések üzembeállításának, a munkások szakképzettsége emelésének, valamint a hatékony munkaszervezésnek tudható be. A versenyben élen jár a sonteai egység. KORMOS GYULA A KOMCINSIK DMNA Napok óta téglát, cserepet, homokot, maltert kerülgetünk, taposunk, s a feleségem egyre vigasztalanabb arccal szemléli a parkettet, szőnyegeket. Hiába duplázta meg a lábtörlőket s készített melléjük különféle seprűket, rongyokat, nem lehet kívül rekeszteni a lakáson az építkezést. Mert hát építkezünk, helyesebben építők, kőművesek, cserepezők, bádogosok javítják, szépítik a házat, amelyben lakunk. Időszerű volt a javítás, megkoptak a falak, itt-ott omladozni kezdett a vakolat s kiadós esőzéskor a megévődött, eltört cserepek közt becsurrant a padlásra a víz. Ideje volt, hogy rendbeszedjék a házat ezért is, no meg azért is, mert kirítt kopottságával a kijavított, megfiatalított házak sorából. Valami egy hete foghattak hozzá a munkához, és azóta valahányszor leülök az íróasztal mellé, bármit eszelek is ki, hogy az íráshoz szükséges csendet, nyugalmat biztosítsam a magam számára, mindegyre azon kapom magam, hogy az udvaron, a tetőn, a falakon dolgozó emberekre figyelek. Érzem a frissen oltott mész édeskés illatát, hallom a falra loccsanó malter csattanását, a téglát kopogtató kalapács pengését és az állványon dolgozó kőműves dúdolgatását vagy a hirtelen fölcsattanó nevetést. Elelakad kezemben a toll, megáll a fehér papír fölött. De hiszen magam voltam azon, hogy szedjük rendbe már a házat. Szaladgáltam a lakásjavításokat végző városi vállalathoz, sürgettem, mindenre hivatkoztam, hogy lehetőleg még az őszi esőzések előtt fogjanak hozzá és végezzék el a munkát. Nem ment könnyen. Annyi a munka, annyi a megrendelés, olyan méretű az építkezés, javítás városszerte, hogy ha húszannyian volnának sem győznek — magyarázták, bizonygatták, —de mihelyt lehet azonnal jönnek. Nos, hát már egy hete itt vannak, dolgoznak, eleget tettek kérésemnek, sürgetésemnek — nincs helye a bosszankodásnak. Leteszem a tollat, és kimegyek az építőkhöz. Szelíd, napsugaras november eleji délelőtt van, és amint elnézem a derűsen dolgozó tréfálkozó embereket, egyszerre derűs, vidám hangulat lesz úrrá rajtam is. Ügyetlenül próbálok itt-ott segítkezni, lábatlankodom közöttük. Nem veszik rossznéven, de nem is tulajdonítanak neki semmi jelentőséget. Végzik a munkájukat, ügyesen, hozzáértéssel, és fönt az állványon a dúdolásból hangos éneklésbe csap át a kőműves. Menynyi munka lehet még hátra? Két-három nap alatt végeznek. És akkor tovább mennek egy másik utcába, egy másik házhoz. Viszik magukkal a frissen oltott mész édeskés illatát, a téglát kopogtató kalapács pengését és az állványon dolgozó kőműves énekét. Viszik végig a városon, végig az országon ... És amikor ismét visszaülök az íróasztal mellé, egyszercsak az jut eszembe, hogy a háború alatt két évig együtt laktam, egy udvaron Kiss Lajossal, a kőművessel. Azóta tán egyszer találkoztam vele, még közvetlenül a felszabadulás utáni években. Vajon merre lehet most? Így dudol-e, énekel-e ő is valahol egy állvány tetején állva? Bizonyosan. Magam előtt látom, ahogy ott gunnyasztott a kis földszintes külvárosi ház udvarának egyik sarkában, térdén lógatva hosszú karjait. Hatalmas, lapátszerű két tenyere szinte élettelen, hetek vagy hónapok óta nem látott munkát. Húga, a hadiüzemmé nyilvánított bőr- és cipőgyárban dolgozott, ő tartotta, segítette Lajost, ahogy tudta. „A nyakán élek, azt a kegyetlen...“ — káromkodott néha Lajos s ilyenkor mintha belédöftek volna elszaladt a városba, hátha valahol valami napszámos munkát kaphatna. De hát ki építkezett a rombolás szörnyűséges éveiben? Vajon gondolta-e akkor Kiss Lajos, gondolták-e a kőművesek, építők, hogy egyszer majd eljön az idő, amikor ha száz kezük lenne se győznék a munkát ? A kérdés teljesen fölösleges. Eljött végre az az idő, és ez a fontos. Ez a nagyszerű. És ahogy erre gondolok egyszerre még szebbnek, még ragyogóbbnak találom fölépített és most épülő városnegyedeinket, üzemeinket, iskoláinkat, művelődési otthonainkat. Túl azon, hogy gazdagabbakká, többé lettünk velük és általuk, már csak azért is felbecsülhetetlen értéket jelentenek számunkra, mert derűt, és dalt fakasztottak a kőművesek mindnyájunk ajkán és szívében. És már megnyugodva veszem kézbe ismét a tollat, húzom magam elé a fehér papírt. Daloljatok csak kőművesek, nincs semmi baj, fújjátok, az írásnak jó, ha színes szövetébe a ti éneketek is beleszövődik. A Román párt- és állami küldöttsége hazaérkezett az Albán IK-ból Szerda este visszatért a fővárosba a Román NK párt- és állami küldöttsége, amely élén Dumitru Coliu elvtárssal, az RMP KB Politbürójának póttagjával, az Albán Munkapárt KB-nak és az Albán NK kormányának meghívására részt vett Albánia felszabadulása 20. évfordulójának ünnepségein. A küldöttségben részt vettek a következő elvtársak : Constantin Tuzu, a Minisztertanács alelnöke, Gheorghe Pete helyettes külügyminiszter és Gheorghe Velcescu, a Román NK tiranai nagykövete, EAgerpres)